Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-05 / 156. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1984. július 5. események sorokban BUDAPEST __________________ Los onczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke .táviratban üdvözölte Ro­nald Reagan elnököt az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából HAVANNA___________________ Kuba kivonja csapatait Etiópiá­ból, ahol a Szomáliái agresszió el­hárításában teljesítettek interna­cionalista feladatokat — közölték egy sajtótájékoztatón Havanná­ban. Oscar Orama külügyminisz­ter-helyettes elmondta, hogy Ku­ba és Etiópia közös megegyezéssel felülvizsgálják a csapatok állo- másoztatását, mivel „időközben az etióp fegyveres erők harckészült­sége a megfelelő szintre nőtt”. BECS_______________________ A többnapos hivatalos látogatá­son Ausztriában tartózkodó Musz- tafa Tiassz szíriai hadügyminisz­ter szerdán délelőtt vendéglátójá­val, Friedhelm Frischenschlager- rel és Norbert Steger alkancellár, kereskedelmi és ipari miniszter­rel tárgyalt. Az osztrák hadügy­miniszter a megbeszélés után el­mondotta az APA tudósítójának, hogy biztonságpolitikai kérdése­ket tekintettek át az Irak és Irán közti háborúval kapcsolatban és véleményt cseréltek a libanoni helyzetről, valamint a közel-kele­ti válságról. Elhunyt Juan Pastor Perez A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kolumbiai Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsége (CSTC) mély megrendüléssel tu­datja, hogy Juan Pastor Perez, a Kolumbiai Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a CSTC elnöke életének 63. évében Budapesten rövid szenve­dés után elhunyt. A SZOT elnökségéhek meghí- . vására érkezett Budapestre a (so- . lumbiai és a magyar szakszerve­zetek közötti együttműködés, a hagyományosan baráti kapcso­latok erősítése érdekében. Rö­viddel érkezése után hirtelen rosszulléttel szállították kórház­ba, s halálát a 'körültekintő orvo­si segítség sem tudta megakadá­lyozni. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, a magyar szervezett dolgozók kifejezik mélységes megrendülésüket Juan Pastor Pereznek, a kolumbiai és a nem­zetközi szakszervezeti "mozga­lom kiemelkedő személyiségének váratlan halála alkalmából. A legteljesebb együttérzéssel és szolidaritással osztoznak a ko­lumbiai nép, a 'kolumbiai dolgo­zók, a CSTC vezetősége és tagsá­ga, a család fájdalmában és gyá­szában. Vizsgálat a bolíviai puccs résztvevői ellen Bolíviában folytatódik a szom­bati puccskísérlet résztvevői el­len indított vizsgálat és az állam­ellenes összeesküvés részleteinek feltárása. La Paz városi főügyésze ked­den este közölte, hogy államelle­nes zendülés vádjával bíróság elé állítják azt a hat személyt, akik szombaton elrabolták Her- nan Silez Zuazo elnököt. A vád­lottakra — akiknek az elnök el­len elkövetett támadásért is fe­lelniük kell — egyenként öttől huszonöt évig terjedő szabadság- vesztést szabhatnak ki. A főü­gyész bejelentette, hogy más, az elnökrablásban való részvétellel gyanúsítható személyeket is bí­róság elé állítanak. Rolando Sa- varia ezredest, a puccskísérlet Kreisky a kelet—nyugati kapcsolatokról „Ami napjainkban Van, az ma még a hideg béke. De bármelyik pillanatban átcsaphat hideghábo-1 rúba” — jelentette ki Bruno Kreisky a Wiener Zeitungnak adott három részes interjújának szerdán közölt első részében. A volt osztrák kancellár fog­lalkozott a szovjet—amerikai kapcsolatok rosszabbodásával, s hangsúlyozta, a nyugat-európai kormányok komoly erőfeszítése­ket tesznek annak megakadályo­zására, hogy ez a helyzet kihas­son a Szovjetunióval fennálló kétoldalú kapcsolataikra is. Kreisky kifejtette, hogy Was­hington szovjetellenes ideológiai offenzívája és harcias retorikája két vonatkozásban is nyugtalan­ságot keltett Nyugat-Európában. Először is megrémítette a nyu­gat-európaiakat „a korlátozott nukleáris háború” lehetőségének kinyilvánítása, mert érthető mó­don feltették a kérdést, hogy tu­lajdonképpen hol is lenne a színtere ennek a háborúnak. A válasz pedig nem lehetett más, mint hogy „itt, nálunk”. Másod­szor pedig ez a harcias retorika természetesen nyugtalanságot kel­tett a Szovjetunióban is — mu­tatott rá Kreisky, majd vitába szállt az állítólagos szovjet kato­nai fölényről Washington által terjesztett „tanokkal”. NAPI KOMMENTÁR A bejrúti Rubikon Ezerkilencszáznyolcvannégy jú­lius negyedikét vagy nemzeti ünnepként, vagy egy újabb ke­serű csalódás napjaként jegyzi jel majd a libanoni történelem. Ezen a mindenképpen emlékeze­tes szerdai napon a világsajtó vezető híre volt, hogy a libanoni hadsereg kilencezer katonája be- vonult az ország fővárosába. A helyzet tragikusan groteszk voltát ennél aligha érzékeltet­hetné jobban bármi. Ha egy or­szágban történelmi jelentőségű fejleménynek minősítik azt, hogy v o hadsereg — talán — ellenőr­zése alá veheti a saját főváro- -íéf.^ezí Lél helyzetet bizony y.gyanqsak^.rendhagyónak ~ kell,. _ ptnősíteniX'A' világ azonban esz-' tendök óta nagyon is jól tudja, hogy Libanon — és mindenek­előtt Bejrut — helyzete fájdal­masan hosszú ideje nagyon is rendhagyó volt. A nem is olyan régen gazda­ságilag virágzó, közel-keleti Svájcnak nevezett Libanonban kileric éve dúl a polgárháború, és ha egy ilyen áldatlan állapot­nak egyáltalán lehettek — már­pedig lehettek — haszonélvezői, akkor azok nem libanoni, hanem az országon kívüli erők voltak. Ha igaz, 1984. július negyedi­kéig, szerdáig. Ha igaz. Mert ahogy a hír- ügynökségek egy megkérdezett bejrúti lakos válaszát idézik: „Reménykedünk, de visszafogot­tan, hiszen már oly sokszor csa­lódtunk.” értelmi szerzőjét mindeddig nem találták meg. A hadseregnél és a rendőrség­nél korábban megkezdődött vizs­gálat az ellenzéki pártokra is ki­terjedt. A biztonsági szervek a nyomozás során több magasrangú tisztet letartóztattak, s több mint száz,, az államcsínykísérletben va­ló részvétellel gyanúsított, polgá­ri személyt is őrizetbe vettek. Papandreu . Csehszlovákiában tárgyalt Csehszlovákiai látogatása be­fejeztével Andreasz Papandreu görög kormányfő újságírók kér­déseire válaszolva elmondotta, hogy prágai megbeszélésein szi­lárd alapokra helyezték a . két ország hosszú távú együttműkö­dését, különösen, a közös beruhá­zások terén. Nemzetközi kérdé­seket érintve az űrfegyverkezés megtiltására vonatkozó szovjet javaslatról szólva hangsúlyozta: igen jelentős és konstruktív kez­deményezésről van szó. Annak a reményének adott hangot, hogy a javaslatra lesz válasz, és újra meg­indul a párbeszéd a két nagyha­talom között, ami elengedhetet­len a világ békéje és biztonsága szempontjából. Görögország és a NATO kap­csolatáról szólva Papandreu .el­mondta: a törököknek nyújfott nyílt támogatás miatt Athén és az Észak-atlanti Szövetség kap­csolatai nem felhőtlenek. A kétely is jogos, de a re­mény is. Ami a kételyt illeti, a következőiket kell figyelembe vennünk: 1. Sem Tel Avivnak, sem Washingtonnak nem igazán érdeke a libanoni stabilizáció, és mindkét kormányzatnak meg­vannak a konkrét eszközei a káosz prolongálásához. 2. Kilenc év után nagyon is elképzelhető, hogy az érzelmi-indulati parázs dátumhoz köthetően nem oltha­tó ki. 2. Az egyesített jobboldali milíciák vezérkarában még „csak” a főparancsnok helyesel­te a bevonulást, és a tapasztala­tok szerint ez náluk nem feltét­lenül elég. 4. Még a bevonulás :előestéjén is.áldozatpkart követe­lő tűzharc volt a város különbö­ző részein. A biztató jelek pedig a követ­kezők: 1. A bevonulás ezúttal egy olyan kabinet biztonsági tér. vének forgatókönyve alapján történik, amelyben helyet kap­tak az összes erők. 2. Valameny- nyi fél elvitte nehézfegyverzetét a fővárostól. Eddig az úgynevezett zöld vo­nal osztotta ketté a fővárost. Ezt — és erről már megjött a hír — átlépték a kormánykato­nák, és megkezdték az egész nyolcvan négyzetkilométeres bejrúti térség megszállását. Csak a jövő mutatja meg, hogy — térben és időben — valóban át­lépett Rubikonnak bizonyul-e a szerdán átlépett zöld vonal. Harmat Enrde Mauroy nyilatkozata Miközben a jobboldali ellen­zék a parlament nyári ülés­szakán .tovább folytatja obst- rukciós taktikáját, hogy rniijél tovább késleltesse a napiren­den szereplő törvényjavasla­tok elfogadását, Mauroy mi­niszterelnök a televízióban nyilatkozva kijelentette: szük­ség esetén igénybe veszj a vi- .itaarneggyorsítására-az alkot­mányos lehetőségekét;'-ha az 1 ellenzék 'továbbra is szabotál­ni fogja a parlament munká­ját. Az alkotmány ugyanis lehe­tővé teszi a kormánynak, hogy egy törvényjavaslattal kap­csolatban „tömbszavazást” rendeljen el; s ebben az eset­ben további vita és a benyúj­tott módosítások figyelembe vétele nélkül kell szavazniok a képviselőknek. Mauroy a kormány gazda­ságpolitikájáról szólva hang­súlyozta, hogy feltétlenül szük­ség van a szigor politikájára, mert szerirfte csak e politika teheti lehetővé, hogy később ismét megindulhasson a gaz­dasági növekedés, és a balol­dal beválthassa ígéreteit. NSZK A gróf ment, a gond maradt Megvesztegették-e a grófot 135 ezer már­kával vagy sem? Ez itt a kérdés — ha az ügy krimi oldalát nézzük. Sokkai bonyolultabb, és nagyobb szabású, ha számba vesszük, hogy az eset árnyékot vet magára a nyugatnémet kor­mányra, és egyes jósok már a belső bomlási folyamat megindulásáról beszélnek. Hosszabb ideje vizsgálódott az ügyészség a hatalmas Flick-Jkonszern jópár esztendeje végrehajtott pénzügyi manővere körül. A cég milliárdos összegeket csoportosított át külföl­di beruházásai folyamán és százmilliókat ki­tevő adómentességet kapott az akkori gazda­sági minisztériumtól, (amelynek vezetője min­dig a Szabaddemokrata Pártból került ki). • Hálából — így a gyanú — Flick tetemes sum­mát utalt át a pártkasszába, sőt tavaly — a vád szerint — személyesen Otto Graf Lambs­dorff gazdasági miniszternek. Húzódott, húzó­dott a vizsgálat, s a bíróság most szánta rá magát arra, hogy a bűnvádi eljárást megin­dítsa-. A miniszternek — aki egyébként vál­tozatlanul tagadja a vádat — ezek után nem volt más választása, benyújtotta a lemondá­sát. Első pillanatra mindez személyi ügynek látszik, s a botránykrónikák rovatába tartoz­na. Ennél azonban sokkal többről van szó. Már maga a választási kasszákba juttatott hatal­mas összegek ügye is kétes foltokat ejtett valamennyi nagy párt ingén. Nemcsak a Flick, sok más cég, s nemcsak egyszer, hanem több­ször utalt át tetemes összegeket a keresztény- demokraták, a szabaddemokraták és a szo­ciáldemokraták folyószámlájára, ami megen­gedett ugyan, de az már nem, hogy e pénze­ket kivonják az adózás alól. Pedig egy időben ez történt, s nemrég a kormány, hogy fátylat borítson a múltra, erre a vétekre amnesztia- törvényt, utólagos jogi bűnbocsánatot -akart elfogadtatni a parlamenttel. Ekkor azonban felzúdult a közvélemény, a sajtó, még a kor­mányt alkotó pártok képviselőinek olyan nagy része is tiltakozni kezdett, hogy a terve­zetet biztos kudarc fenyegette: a kancellár­nak szégyenszemre vissza kellett vonnia. Sa­ját embereinek többsége még csak-csak mö­géje állít, de a kis liberális osztag, a koalíciós partner Szabaddemokrata Párt szinte egy em­berként mondott nemet. Pontosabban szólva: a vezetők előzőleg megegyeztek az elkenési tprvénytervezet benyújtásában, de a .parla­menti legénység megtagadta az engedelmes­séget. Az NSZK kormányát három párt alkotja: a Helmut Kohl vezette erős Kereszténydemok­rata Unió, bajor ikertestvére, a .Keresztény- szociális Unió, amelynek Franz Josef Strauss az elnöke, valamint a kis polgári-liberális Szabaddemokrata Párt, amelynek vezetője Hans-Dietrich Genscher. Három oszlop, amely közül a harmadik inogni kezd, s nemcsak a zavaros adóügyek miatt. Gyengül elnökük éveken át kikezdhetetíennek látszó .tekinté­lye: Genscher az amnesztiakudarc után be is jelentette, hogy legkésőbb jövő februárban távozik, s hozzá hasonló súlyú utódot pártja aligha tud majd á kormánykoalíció vezér­karába küldeni. Mindinkább fogy azonban magának a pártnak is az ereje, ki-kibukik tartományi gyűlésekből, s most légutóbb, az amolyan próbamenetnek számító Europa­parlament! választásokon el sejm érte a be­kerülés alsó határát. Mindez azt jelenti a ke­reszténypártiak számára, hogy a partnerük egyre bizonytalanabbá válik. Mégis rá van­nak utalva. A bonni parlamentben a jobbol­dal csak a szabaddemokratákkal együtt al­kothat többséget. Kidőlhet-e tehát ez az oszlop, s általa le­hetetlenné válhat-e a kereszténypárti-liberá- lis kormányzás Bonnban? Nagy valószínűség­gel, bár a meglepetések sem tartoznak a rit­kaságok közé, helyükön maradnak. A sza­baddemokraták kényesek ugyan liberális el­veikre — az állampolgári jogokra,‘a polgári ® Lambsdorff csomagol. demokrácia játékszabályaira — s ebben va­lóban közelebb állnak az ellenzékben levő szociáldemokratákhoz, lásd lázadásukat az amnesztiatörvény ellen. Ám az elkövetkező egy-két esztendőben minden bizonnyal inkább a külpolitika és a gazdaság .problémái állnak majd előtérben, és e tekintetben már inkább Kohl .és Strauss Uniójához húznak. Ami a kelet—nyugati kapcsolatokat illeti, nincs lé­nyeges vita Kohl és Genscher között; a piac- gazdaság vonatkozásában pedig a liberálisok még túl is tesznek sok jobboldalin, hiszen a szociális engedmények legkonokabb ellenfe­le éppen a lemodott Lambsdorff gróf volt. Politikai okokból tehát a kormánykoalíció nerp fog felbomlani, a bonni parlamentben pedig ez esetben biztos a többségük 1987-ig. Maguk a szociáldemokraták is csak erre az időre, a következő általános választásokra időzítik új programjukat, rohamukat a kor­mánybástyák elfoglalására. Tatár Imre Jégeső és szélvihar után a Bácskában (Folytatás az 1. oldalról) tar után. Sükösdön megközelítő­leg 55 millió a Május 1. Tsz és a tagság háztáji gazdaságát ért veszteség. A Hosszúhegyi Mező- gazdasági Kombinátnál úgyszin­tén jelentős az- elemi csapás. A nagyüzem érsekcsanádi kerületé­nek almáskertjében a leendő ter­més a földet takarja a fák alatt. Az egyéb gyümölcsök is hasonló sorsra jutottak Sükösd és Érsek- csanád határában a mezőgazdasá­gi kombinát földjén. A csanádi Búzakalász Tsz cse­resznyés- és meggyeskertjét tönk­reverte a zivatar, a híres érsek­csanádi dinnyére sem lőhet az idén számítani. A kalászos gabo­na, a kukorica és az egyéb szán­tóföldi növények 60 és 100 szá­zalék közötti kárt szenvedtek. Megrongálta a jég és a szélvihar a szövetkezet épületeit, villamos­berendezéseit, s az eddigi becslé­sek szerint mintegy 30 milliós veszteség érte a Búzakalász Ter­melőszövetkezetet. Érsekcsanádon a lakosság épületkárát egyelőre még nem sikerült felmérni. Az Állami Biztosító megyei és bajai vezetői kedden már jelentkeztek a helyi tanácsoknál, mezőgazda- sági nagyüzemeknél, a kárbecslő­ket azonban valamennyi vihar­kárt szenvedett településen vár­ják Sokan hozzáfogtak lakóépü­letük helyreállításához, akiknek sikerült cserepet, palát, üveget szerezniük. A ledőlt kémények jó részét is felrakták. Mások az anyagbeszerzéshez szükséges ösz- szegék előteremtésén fáradoznak, és azt szeretnék tudni, hogy a va­lóságos kárt képesek-e majd meg­állapítani az Állami Biztosító kár­szakértői akkor is, ha már helyre­állították a tetőzetet. Nap, nap után újra esik az eső. Szerdán is­mét beáztak a fedélhiányos ott­honok. Családok próbálnak össze­költözni egy-egy lakható helyiség­be, hogy legalább az apró gyere­keket biztonságban tudják, ahol az ázott mennyezet nem szakad rájuk. A DÉMÁSZ bajai üzemigazga­tóságának dolgozói huszonnégy óra alatt helyreállították a veze­tékszakadásokat a nagyfeszültsé­gű hálózatokon. A szekunder ve­zetékekén áZönban szerdán dél­ben még nem jutott el mindenho­vá a fényt és a háztartási gépek­nek energiát adó í elektromos áram. A Belkereskedelmi Miniszté­rium és az Alföldi TÜZÉP Válla­lat képviselői ma egyeztetik, hogy milyen gyors segítséget nyújthat­nak építőanyagokban a bajbaju­tottaknak a bácskai településeken. V A Bács-Kiskun megyei Táv­közlési Üzem dolgozói helyreál­lítják a vihartól tönkretett tele­fonhálózatot a sükösdi ország­úton. Sükösdön másfél nap alatt hat- százan jelentették épületkáraikat. Érsekcsanádon szintén forgalmas volt a tanácsháza. A kánt szenve­dett lakosság sorra igényelte a helyi tanács segítségét. Lapunk bajai munkatársának Bolvári Ist­vánná, a sükösdi tanács elnöke el­mondta, hogy az Érsekcsanáddal szomszédos községben valóságos mozgálom van kialakulóban. A Sükösdön élő egyetlen üvegest és tetőfedőt a bajai kisiparosok is se­gítik. Élenjár a segítségnyújtás­ban a Május 1. Tsz is. Az elemi csapás másnapján elindította egyik tehergépkocsiját az oroshá­zi üveggyárba, hogy a szükséges üveggel elláthassák a sükösdi ká­rosultakat. K. A. Megnyílt a Dunamenti folklór fesztivál (Folytatás az 1. oldalról) Sándornak, a városi tanács elnök- helyettesének megnyitója után, este 6 órakor Morvay Péter, a Népművelési /Intézet osztályve. zetője tekintette át a honismere­ti mozgalom helyzetét, törekvé­seit, majd pedig átadta a győz­tesnek kijáró díjakat. A nap fő eseménye természete­sen a páva'körök szakmai bemu­tatója volt este 8 órakor a Hl. Béla Gimnáziumban. A nagy ér­deklődéssel kísért előadáson be­mutatkozott többek között a tö­köli tamburazenekar, a taktahar- kányi, a táborfalvi és a sükösdi pávakör is. K. J. Vasutasnapi nagygyűlés Hétezer vasutas részvételével vasutasnapd nagygyűlést tartottak tegnap a MÁV Északi Járműja­vító Üzem nagycsarnokában. Az' ünnepségen ott volt XJrbán Lajos közlekedési miniszter és Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója is. Méhes Lajos, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára köszöntötte a magyar vasút több mint 130 ezer dolgo­zóját és 100 ezer nyugdíjasát. Méltatta a vasutasok helytállá­sát, amellyel hozzájárulnak ah­hoz, hogy naponta háromnegyed millió ember eljusson uticéljá- hoz, s több mint harmadmillió tonna .áru rendeltetési helyére ér­jen. Rámutatott, hogy a vasútnak megkülönböztetett szerepe van a népgazdaság életében, igen na­gyok az utazással, szállítással kapcsolatos követelmények. A vasút iránti igények rendkívül sokrétűek: a vasút legyen olcsó, •megbízható, pontos, üzembiztos, ugyanakkor a vonatok tiszták, a vasutasok szolgálatkészek, udva­riasak legeynek, s a MÁV gaz­daságosan végezze munkáját. Vizsgálni kell’a vasút munkájá­nak feltételeit is — mondotta a SZOT főtitkára. Rámutatott, hogy a vasút műszaki állapota vegyes képet mutat: van már korszerű technika is, de áz el­maradások is jelentősek. A vas­út műszaki állapotának fejlesz­tése, az itt dolgozó emberek életszínvonalának javítása kor­mányzati és egyben vállalati fel­adat. Sőt — amint azt a KGST legutóbbi, legfelsőbb szintű ér­tekezletén is megfogalmazták — a szocialista országok közös ki­emelt feladata kell hogy legyen a szállítás fejlesztése, korszerű­sítése, úgy is mint az együttmű­ködés erősítésének egyik legfon­tosabb feltétele. Megoldásra vár a többműsza­kos, folytonos munkarendben dol­gozók munkaidejének csökken­tése, a 40 órás munkahét beve­zetése. A kormányzat a közel­múltban tárgyalta a vasút hely­zetét, s szükségesnek tartja a vasút fejlesztését, a vasutas dol­gozók élet- és munkakörülménye, ilnek javítását. A gondok megol­dására hosszabb távra sorrendet állapított meg. Az erre vonatko­zó intézkedések zöme a VII. öt­éves terv időszakában várható. Az első lépések már megtörtén­tek : különböző beruházásokra 400 millió forint költségvetési juttatást biztosított a kormány terven felül. Ugyanakkor azt is elvárja, hogy a vasút évi 700—800 ezer tonnával növelje teljesít­ményét, még jobban lássa el a ráháruló feladatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom