Petőfi Népe, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-05 / 156. szám
1984. július 5. • PETŐFI NEPE • 3 A folklorizmus révén az íratlan népi kultúra önmagában való értékein túl az irodalom, vagyis a nemzeti kultúra kialakítását is döntően szolgálta. Nem véletlen, hogy a folklórt világszerte az írók fedezték fel, és, csak utánuk sorakoztak a -fplklóristák. És nem véletlen, hogy mindenik népnek megszülettek azok a legnagyobb írói: nálunk — csók néhányukra hivatkozva — Balassi Bálinttól és Fazekas Mihálytól Petőfi Sándoron és Arany Jánoson át Ady Endréig, József Attiláig és Tamási Áronig, akik rátaláltak a népi kultúra mélységes mély kútjára, föléje hajoltak és bőven merítettek belőle, hogy megteremtsék és felvirágoztassák nemzeti irodai;- munkát. De hadd szólaljon meg közü.- lük Arany János, aki 1861-ben talán az egész világirodalomban a legszebben tett tanúbizonyságot a folklorizmus mellett: „Valóban vigasztaló, hogy az • Részlet a Forrás 1981. júliusi számában megjelent tanulmányból. igazi, gyökeres, organikus költészet iránti ösztön nincs szorítva sehol, semmi időben egy-két kiváló egyéniségre, hanem az összes nép tömegében' van letéve örök alapul, mellyel — mint föld- anyjával a hitrege óriása — csak érintkeznie kell a nemzeti műköltésnek, hogy mindannyiszor megifjodva, megújulva, gazdag erőben, s egyszerű szépségében emelkedjék, lehányva magáról a ficamlott ízlés, romlott kor, mesterkélt világ ízetlenségeit.” A folklorizmusnak századokon át az irodalmi folklorizmus — hagyományos kifejezéssel az irodalmi népiesség — volt a leggazdagabb és legjelentősebb ágazata, ez a helyzet azonban az utóbbi emberöltő során a föld egyötödén, a szocialista országokban döntő módon megváltozott. A szocialista társadalom — ideológusai révén — nemcsak hogy fölismerte a folklór súlyát és jelentőségét a nemzeti kultúrában, miként azt a haladó értelmiségiek már korábban tudták és hirdették, hanem az ereje és lehetősége adva volt ahhoz, hogy az elméletet a gyakorlatba ültesse. Más szóval a folklór összes értékeinek-szépsé- geinek megőrzése és felvirágoztatása országos közüggyé: a történelem folyamán első ízben állami művelődéspolitikai feladattá vált. Maga a folklór pedig, ugyancsak első ízben a parasztság kizárólagos tulajdonából össznépi, vagyis nemzeti tulajdonba ment és megy át. Faragó József Jó kezekben van a népi iparművész szakkörök irányítása Bács-Kis- kunban. Ezt példázta a kalocsai kiállításra beküldött 100 terítő, falvédő, párnahéj, függöny... A dr. K. Csilléry Klára vezetésével működő bíráló bizottság többszáz alkotást talált kiállításra érdemesnek. Kedd este a zsűri elnöke méltatta a díszítőművész szakkörökben mű. ködő asszonyok tehetségét, tudását az I. István úti kiállítóteremben. A megnyitón hirdették ki, hogy a csátaljai, a bugaci, a bácsalmási díszítőművész szakkörök kaptak megkülönböztetett elismerést, Nagy. györgy Lászlóné (Kecskemét) és a mélykúti Nagyapáti Jánosné egyé. ni díjat kapott. (Nagygyörgynének, aki kalotaszegi falvédővel érte el sikerét, tíz munkáját állították ki.) A kiállítást dr. Nagy Györgyné — képünkön K. Csilléry Klára társaságában — népi iparművész rendezte, kitűnően. tp A Király Ilus-pályá- zat emlékdíját a kalocsai Piros Rózsa táncegyüttes kapta. A zsűri két első díjat osztott ki. Az egyikre a kalocsai gyermektánccsoportot, a másikra Nagy József né népi iparművészt tartották érdemesnek. Második díjasok: Jászság Táncegyüttes (Jászberény) és a Gutenberg Művelődési Központ táncegyüttese (Budapest). M Néphagyományok a fotóművészetben címmel a bajai József Attila Művelődési Központban tegnap délután dr. Albertini Béla nyitott meg kiállítást. Harmincegy szerző 61 egyedi képét és 1 sorozatát mutatják be. A díjazottak: Eifert János, Horváth Lajos és Kereskedő Sándorné (fesztiváldíj), Vigovszky István (Magyar Fotóművészek Szövetsége díja), Dobosy László és Balogh István Szilárd (Népművelési Intézet), Péter János (Bajai városi Tanács) és Dobosy László (a művelődési központ díja). A tárlatot július 22-ig tekinthetik meg. „Tele vagyok dallal” özvegy Balázs Jánosné így mutatkozott be: „Születtem 1910-ben és 42- ben özvegyen maradtam öt gyerekkel, öregesen beleszegődtem a pávakörbe, most már a népművészet mestere lettem. A dalaimért kaptam a kitüntetést, meg azért, mert vittem a csapatba sok szép régi stílusú dalt. . Még gyerekkoromban hallottam. Daloltunk mindig, mert nagyon szegény sorban éltünk. Szegény apám is a háborúból betegen jött haza, hat gyerek vótunk és bizony olyan nagyon szegénységben, hogy örültünk, ha két-három krumplit megszereztünk. Felszabdaltuk karikára, a platt tetején sütöttük meg, hogy neked ennyi, neked annyi. Még siratóban is danoltam erről. Balkányban születtem, de most a szomszédba járok pávakor be. Mikor a tévében láttam ilyet, reszkettem, legyen itt is valahol. Minden hétfőn este tanulunk, hiába tudja azt a dalt mindenki, össze kell szövegelni. Szél Kálmánné tanár néninek mindig mondtam: hoztam új dalt. No, tessék mondani. Elmondtam, mikor mennyit. Teli vagyok dallal, úgy tessék képzelni, pedig már hetven ötödik éves vágyók. Jártam már Kalocsán meg Kecskeméten, nem is tudom, hányszor. Ide sokszor hívják a népművészeket.*' Zsűritag Bulgáriából Történelmükből következően Bulgáriában élőbb a népművészet, műit nálunk. Később kezdődhetett meg a polgárosodás, a városiasodás, tovább őrizhették csodálatos dalaikat, táncaikat. Eiőeklődéssel vártam, hogy mit mond a magyarországi népművészeti találkozóról Todor Todjorov, a szófiai zeneakadémia docense, a zsűri tagja. — Nálunk is rendeznek hasonló fesztiválokat. A kupriscei a hazai hagyományőrzőknek teremt otthont. Burgasban többnyire híres hazai és külföldi együttesek találkoznak. Ismerem a magyar népművészetet, hallottam a Duna menti folklór találkozóról, de ide először kaptam meghívást. Budapesten többször jártam. — Tudunk arról, hogy több könyvet írt. — Igen. Az elsőt A bolgár népművészet időszerű kérdései címmel adták ki, A modernség és a népdal címmel a másodikat. Legutóbbi a bolgár népdalok sajátosságait elemzi. — Hazájában is beépül a népművészet korunk művészetébe? — Természetesen és nem formálisan. Vigyázunk az eredeti értékek megőrzésére, sajátosságainak az átmentésére, de nem feledjük, hogy . más világban élünk. — Eddigi magyarországi tapasztalataiból mit tart Bulgáriában is megvalósíthatónak? — A táncház-mozgalmat. Nálunk is kevesen tudják már a hagyományos táncokat, ezek az idők folyamán átalakultak. Szorgalmazni kellene meghonosításukat. Megköszönöm a tájékoztatást, mert tudom, hogy a tudósok minden percet fölhasználnak tapasztalatcserére, a kutatási eredmények kölcsönös meg-' ismerésére. Noha a bíráló bizottság első hivatalos megbeszélésére csak szerdán került sor, többen már korábban megérkeztek a fesztivál-várókba. Itt van Kurt Peterman, az NDK-iból, Kurt Peters, az NSZK-ból, megjött az angol Theresa Buckland. (Minden pillanatban betoppanhat a török Nevzat Gözaydin, a finn Sirkka VMftanen. A zsűriben rajtuk kívül öt magyar, egy-egy szovjet, lengyel, jugoszláv és két csehszlovák szakember minősíti a csütörtöki, pénteki bemutatókat* \ . I Északi népdalok, néptáncok Hét nap, hét éjszaka utazott... így kezdhették a mostani lesu- konszkojiek déjdkzüléi, a már akkor ősrégi dalokból, táncokból, rigmusokból - összeszőtt lesu- konszkiji lakodalom megformá- lói, ha valaki irdatlan messzeségből érkezett valahová. Gyorsvonaton, léglökés es repülőgépen, autóbuszon jöttek a Duna menti találkozóra meghívott északi énekesek-táncosok, mégis zsibbadt lábbal szálltak ki Kalocsán a társasgépkocsiból. Bizony a távolságot összezsugorító modem közlekedés korában is nagyon messze van a Belője more. azaz a Fehér-tenger, a Jeges-tenger magyarországnyi 'melléktengere. Ezen a furcsa-szép északi vidéken; az arhangelszki kerületben éldegélnek a lesukomszko- jiek. Hírüket sem- hallanék, ha nincs Paraszkevaja Pavlovna Maszlenyikova. ö alapította 1952-ben az amatőr együttest. Már korábban is gyűjtötte a történelmi, a lírai, nyújtott észak-oroszországi népdalokat. Hívó szavára szívesen jártak a próbákra idősek és fiatalok. Orvos és diák. kolhoztag és kereskedő egyaránt becsüli a hagyományokat. Hetente kétszer találkoznak a falu művelődési házában. Az amatőrök összorosz- orazági szemléjének győzteseként külföldiön is képviselhették népük művészetét. Oklevelet kaptak 1973-ban a Zágrábi nemzetközi folklór fesztiválon, szerepeltek Csehszlovákiában-. Valentyina Sztyepanovna Alimova, a Lesukonszkoji lakodalom újrafelfedező je készítette föl,leg. újabb külföldi útjukra a kitűnő énekeseket, táncosokat. A szokottnál gyakrabban próbáltak. Tízenötperces vereenypogramuk látványos körtánccal kezdődik. „A gurjevi kapuitól” indulva, körbejárják a „várost”, majd vidám, régi játékokat adnak elő. A „kerék-tánccal” zárják fellépésüket. Az én északi vidékem című műsorukban kürtökön, csörgő- dobokon, harmonikán, kanalakon is játszanak -a zenészek. ■ Magyarországi tartózkodásukat szeretnék fölhasználni az ország megismerésére, mert bizony eddig keveset hallottak rólunk. Jól érzik magukat, bár, mielőtt elindultak, ott jobb volt az idő. mint Kalocsán. Hallottak a magyaros vendégszeretetről. Legyen részük benne. • Kedvünkért mutatta be a kétszáz éves lesukonszkoji népviseletet Valentyina Sztyepanovna Alimova tanárnő, az együttes művészeti vezetője. Az öltözködésben a kerületi tanács művelődési előadója segíti. ’ „Tetszik a város, a tánc, a barátság Jól bírja magát a nyolcvanegyéves Fülöp Ferenc. Most is nagyokat táncolna, szusszanás nélkül. A kemény munka — annak ide. jén a Maros mentén, Marosbogá- tiban minden falatért szigorúan meg kellett dolgozni — után fölüdülésnek számított a tánc. Húsvét másnapján kezdték meg a vasárnapi összejöveteleket. Ital nem volt. A lányok nem azt nézték, hogy ki milyen módú, milyen kinézetű. A legjobb táncosokat keresték. Aki Fülöp Ferenc kezébe került, azt úgy megforgatta, pörgette, hogy nagymama korában sem feledte. Ügy elfáradtak, hogy csavaró vizek lettek. Igaz. a fiúk is megizzadtak, mert egy óráig tartott egy menet. A verbunkkal kezdték, aztán a legényes, a pontozó jött, utána a forgatós, a rendes csárdás. A sebes csárdással fejeződött be a kör. Már három gyerekük volt, de még mindig eljárt feleségével a vasárnapi táncba, ötvenhat esztendőt töltöttek együtt. „Olyan szép volt, mint a csillag”, így beszél róla ma is Feri bácsi, aki most Pesten él. Sajnálja, hogy asszonya már nem lehet itt Kalocsán. „Amióta megkezdték, azóta mindig itt voltam. Tetszik a város, tetszik a tánc és tetszik a barátság, miért ne jönnék?” A silladri mestere Az elsők között érkezett Kalocsára Farkas Pál. Érződött róla: tapasztalt, sokat látott, sokat megélt férfi. Öt is megpróbálta a sors, mint annyi társát. A bukovinai Hadikfalván született, most a Baranya megyei Véménden lakik. Sajtüzem főművezetőiéként keresi kenyerét. Ügy hírlik: kevesen táncolják úgy a silladrit, mint ő. A hatvanadik életévéhez közeledő népművész szerint meg sem közelíti édesapját. Az ősrégi fénfitán- cot már hatévesen megcsodálta a kis Pali. Büszkén mondja a Duna menti találkozóra meghívott vendég, hogy édesapja tovább bírta a táncot, mint a muzsikusok. Mindig azok dőltek ki előbb. Farkas Pál nyolc éve már szerepelt Kalocsán. Legutóbb a Sportcsarnokban lépett föl népművész társaival, az országos táncház keretében. Megkérem, mutassa be nekünk is a silladrit. Örömmel teljesíti a kérést. Elnézést kér, kimegy a táskájáért, elővesz egyjcitűnő japán magnót. Máris fölhangzik a zene, és a vendég frissen, ruganyosán, méltóságteljesen hajladozik, dobbant, tapsol. Reggelente tízperces ugrókötelezéssel edzi magát. Nótafa Hajdúhadházról # Interjúkészítés után, főpróba előtt a tegnap esti nyitó műsor négy szereplője: Fülöp Ferenc, Farkas Pál, Gyurka Mihályné és Lukács Sándor. „Mikor megyek a falumból kifelé,/ lányok kísérnek az állomás feléj Ügy kísérnek, mint egy vándormadarat ...” 18 éves volt Lukács Sándor (Haj- dúhadház-iTégláis), amikor földije Kallós Zoltán ezt a dalt gyűjtötte tőle. Ismert nótafa. Amíg dolgozott a vasútnál szolgált, így nem minden meghívásnak tehetett eleget. Messze környéken ismerik nevét. Stílusosan adja elő. a régi népdalokat, és szinte szemérmes férfiassággal, mértéktartóan kedvelt .táncait. Kalocsán a mezőségi legényest mutatja be. Ezzel is szerepelt a magyar méptáncmozgalom egyik legnagyobb szabású rendezvényén, a budapesti tavaszi fesztivál keretében szervezett táncházban. Először vesz részt a kalocsai—bajai fesztiválon. Gyurkáné Egyházaskozárról Számtalanszor énekelt már a kecskeméti népzenei találkozókon, a Duna menti folklór fesztiválokon, különböző összejöveteleken az egyházaskozári Gyurka Mihályné. Mindig szívesen hallgatják és mindig megcsodálják múlt századi, színpompás öltözékét. Szőtt és varrt „bundáját” szilvadíszek ékesítik. Bár kicsi hamisság is van öltözékében, mert a gyöngyfüzérek csak a menyecskét illetnék meg, de olyan szépek, hogy cudarság lenne a hitelesség számonkérése. Csángó és székely népdalokat énekel Kalocsán és Baján Gyurkáné ezúttal is. A vendég vágya az, hogy jól érezze magát: — Ezt szem előtt tartva tevékenykedhet a VIII. Duna menti folklórfesztivál bajai rendezői, akik kedd délután gyülekeztek a József Attila Művelődési Központban, hogy — Katanich Ferencnek, a városi tanács közművelődési előadójának irányításával — még egyszer egyeztessék tennivalóikat a seregszemle kezdete előtt. A legtöbb szó ezúttal - is a művelődési központban felállított információs irodáról esett, amely, szerdától a fesztivál hat napján reggel nyolc órától éjfélig működik, s fi- • gyelemmel kíséri nem csupán a bajai, hanem a kalocsai, a szekszárdi és a decsi eseményeket is. A különféle színhelyeken zajló rendezvényekről á 12-059-es telefonMAI MŰSOR 18 órakor: Baráti találkozó és műsor a Kiskőrösi Állami Gazdaságban, illetve Művelődési Központban, a Hajósi Művelődési Házban, a Szelidi- favi szabadtéri színpadon (rossz idő esetén a Du- napataji Művelődési Központban) és a Dunavecsei Művelődési Házban. BAJA_ _ 10 órakor: A népdalkörök bemutatójának értékelése az Állami Zeneiskolában. 20.30 órakor: Testvérmegyék táncegyütteseinek bemutatója a vízi színpadon (Rossz idő esetén a Városi moziban). KIÁLLÍTÁSOK KALOCSÁN: Gubányi Imréné és Töke Imre naiv művészek kiállítása a Viski Károly Múzeumban. A Király llus-pályázatra beküldött néptáncvise- letek kiállítása az I. István úti kiállítóteremben. Díszítőművészeti körök megyei kiállítása a Művelődési Központ és Ifjúsági Házban. A kiállítások megtekinthetők július 30-ig naponta 10 órától .18 óráig. • BAJA: ■Néphagyományok a fotóművészetben (József Attila Művelődési Központ). Megtekinthető július 30-ig naponta 10—20 óráig. Bunyevác tájház (Pandúr u. 51/fa) állandó kiállítása. Nyitva: naponta 10—18 óráig. Irta: Heltai Nándor, Káposztás János. A fényképeket készítette: Pásztor Zoltán. számon adnak felvilágosítást az érdeklődőknek, szükség esetén oroszul, ■ németül, franciául, s még jó néhány nyelven. E szolgáltatás színvonalát jelentősen emeli a CB-rádiósok helyi klubja, amelynek tagjai folyamatos helyzetjelentésekkel segítik az információs iroda munkáját. Említésre méltó, hogy az iroda szomszédságában klubot rendeztek be a házigazdák, ahol a 12 országból érkező táncosok, énekesek és zenészek, tolmácsok segítségével ismerkedhetnek, barátkozhatnak. Ugyancsak itt lesz módjuk viszontlátni, s némileg a kívülálló szemével megítélni saját szereplésüket, ugyanis a képmagnóra vett műsorokat utólag is lepergetik a klub televízióján. — kj — Információs iroda Baján Saját fellépésüket is nézhetik
