Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-02 / 128. szám

Í9S4. június 2. © PETŐFI NÉPE • 3 Kitüntetett pedagógusok NEMCSAK TANULT — TANÍTOTT IS! A távközlés szolgálatában (Folytatás az 1. oldalról) Kiváló Munkáért kitüntetés­ben részesült: Andó Mihályné, a kecskeméti Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon konyhalánya, Aszódi Pál, a kiskőrösi Alsófokú Oktatási Köziművelődési Intéz­mények Gondnokságának karban­tartója, Balázs Bélámé, a tázlári Általános Művelődési Központ igazgatóhelyettese, Bálint László, a bajai III. Béla Gimházium igaz­gatója, Bulla Tibor, a kiskunha­lasi II. Rákóczi 'Ferenc Mezőgaz­dasági Szakközépiskola tanmű­helyének vezetője, Balogh Ödön, a kiskunmajsai napköziotthon csoportvezetője, Bánrévi Emőke, a kecskeméti Foglalkoztató Isko­la és Nevelőotthon nevelője, Bar­na Dezső, a jánoshalmi általá­nos iskola1 tanítója, Bartha Sán- dorné, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Általános Iskola tanára, Bartek Józsefné, a kalocsai Há- mán Kató Leánykollégium taná­ra, Bényei Mihály, a dunatetét- leni általános iskola tanítója, Berényi Istvánná, a balotaszál- lási általános iskola szakácsnője, Bergmann Jánosné, a nemesnád­udvari általános iskola igazgató- helyettese, Bodor Zoltánné, a kiskunmajsai Napköziotthonos Óvóda óvónője, Bohner János, a hajósi Nevelőotthon fűtője, dr. Bghner Józsefné, a bajai Türr István Közgazdasági Szakközép- iskola tanára, Borsodi Antal, a jánoshalmi általános iskolai diák­otthon nevelője, Bucsi Ferencné, a spltvadkerti Kossuth Lajos Ál­talános Iskola óvodájának óvónő­je, Butsi Rozália, a Helvécia-Fe- keteerdősi Általános Iskola igaz­gatóhelyettese, Csábi Istvánná, a heténytegyházi általános iskola tanítója, Csekei Sándor, a me­gyei tánács művelődési osztályá­nak .vezetőhelyettese, Csonka Jó­zsefné, a kecskeméti Lánchíd ut­cai Általános Iskola vezető óvó­nője, Dobos Józsefné, tiszakécs- kei úttörőelnök, Duba János, a vaskúti általános iskola igazga­tója, Farkas La fosná, a kecske­méti Molnár Erik Általános Isko­la tanítója, Ferenczi • Istvánná, a kecskeméti Katona József Gim­názium iskolatitkára, Ficsór Bá- lintné, a kiskőrösi általános is­kola tanára, Fodor Jánosné, a kecskeméti Gyermek- és Ifjú­ságvédelmi Intézet igazgatóhe­lyettese, . Fogarasi Zoltánné, a megyei tanács művelődési osz­tályának előadója,. Forczeg Ist­ván, a garai általános iskola igaz­gatója, Förjgeteg József, a kis­kunfélegyházi Bajcsy-Zsilinszky Általános Iskola szakfelügyelője, Gergits Istvánná, a bajai I. nap­köziotthonos óvoda dajkája, Ger- hát Lászlóné, a jánoshalmi nap­köziotthonos óvoda óvónője, Gi- zur György, a kiskunhalasi Fa­zekas úti Általános Iskola taná­ra, Gőcze György, a bajai Felső­városi Általános Iskola tanára, Gudmon Istvánné, a soltvadkerti Kossuth Lajos Általános Iskola és Diákotthon tanára, Gurály Miklósné, a kiskunhalasi Alsó­városi Általános Iskola tanítója. Halász Feréncné, a kecskeméti Kertvárosi Általános Iskola igaz­gatóhelyettesé, ‘ Halászná Sváb Antónia, a kecskeméti Foglalkoz­tató Iskola és Nevelőotthon logo­pédusa, Hirth Józsefné, a hajósi általános iskola hivatalsegéde, Homoki Györgyné, a kecskeméti Egészségügyi Szakiskola igazga­tója, Horváth Bálintné, á szalk- szentmántoni általános iskola napközijének főzőnője, dr. Hor- vátfi Imréné, a kalocsai 3. se. Általános Iskola tanára, Huszka Jenőné, a kiskunfélegyházi váro­si tanács művelődési osztályának tanulmányi felügyelője, Huszti Andrásné, a kunifehértói nevelő- otthon varrónője, Ivicz Lázár, a tiszaalpári általános iskola igaz­gatóhelyettese, Janovics Imréné, a dáyodí napköziotthonos óvoda óvónője, Kakas Józsefné, a fetső- szentiváni nevelőotthon felügye­lője, Kapus Béla, a kiskunfélegy­házi Petőfi Sándor Gépészeti szakközépiskola fiúkollégiumá­nak tanára, Kardos Andrásné, a jászszentlászlói általános iskola tanítója, Kecskeméti János, a kecskeméti Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet tanára, Kemmer Mihályné, a lajosmizsei általános iskola diákotthonának névelője, Király Lajos, a szak- mári általános iskola igazgatója, Kiss Bélámé', a kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskola ta­nára, Kiss Máténé, a jánoshalmi Radnóti Miklós Gimnázium sza­kácsnője, Kiss Pál, a kaskantyúi Általános Művelődési Központ igazgatója, Kollár Istvánné, a miskei napköziotthonos óvoda óvónője, Kovács Gyula, a solrti általános iskola tanára, B. Ko­vács Imréné, a kecskeméti Pe­dagógiai Intézet adminisztrátora, Kovács Istvánné, a kunszentmik- lósi általános iskola tanára, Kot- vits Jánosné, a lakiteleki Köz­ponti Általános iskola tanára, Köpösdi Pál Endre,, a kecskeméti dolgozók gimnáziumának tanára, dr. Kunhalmi Istvánné, a kis­kunhalasi Felsővárosi Általános Iskola tanára, dr. Lakatos Ist­vánné, a kalocsai Ének-Zenei Ál- taláhós iskola igazgatóhelyettese, Magyar Jánosné, a dávodi álta­lános iskola igazgatója, Mécs Er­zsébet, a bajai Dózsa György Ál­talános Iskola igazgatója, Mé­száros Gábor, a kecskeméti Lánc­híd utcai Általános 'Iskola igazr gátója, Móczár Sándorné, a kis­kunfélegyházi Felszabadulás ut­cai Napköziotthonos Óvoda óvó­nője, Mondovits Mihályné, a bácsszőlősi általános iskola igaz­gatója, Nagy Gézáné, a csávolyi napköziotthonos óvoda vezető- óvónője, Narancsik Károly, a kis­kunhalasi városi tanács művelő­dési osztályának gazdasági fel­ügyelője, Nemes Józsefné, a kecskeméti Zrínyi Hona Általá­nos Iskola napközis nevelője, Nyerges Györgyné,. a kecskeméti Közgazdasági . Szakközépiskola tanára, Opauszki. Sándor, a kis­kőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola szakfelügye­lője, Pálfi Tíborné, a hartai ál­talános iskola tanára, dr. Palotai Ferencné, a kecskeméti Lenin- városi Általános Iskola tanára, Papp Lajosné, .a bugaci általános iskola tanítója, Pataricza Máté, a felsőszéntiváni Általános Mű­velődési Központ igazgatója, Pa- tyi Jánosné, a dusnoki általános iskola tanítója, Patkó József, - a bácsalmási Hunyadi János Gim­názium tanára, Pécsi Károlyné, a dunapataji általános iskola ta­nítója, Rauszné Füleki Mária, a tiszakécskei II. sz. Általános Is­kola igazgatóhelyettese, Révész Éva, a, kecskeméti' Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon tanára, Rigó Joakimné, a kunszállási ál­talános iskola tanítója, Rónai Ti­bor, a kerekegyházi általános is­kola igazgatója, Sánta Mihályné, a csátaljai általános iskola taná­ra, dr. Sárközy István, a kecske­méti Katona József Gimnázium tanára, Sáska Árpádné, a kecs­keméti Táncsics Mihály Kollé­gium igazgatóhelyettese, Sávoli Józsefné, a kiskunfélegyházi Mó­ra Ferenc Gimnázium tanára, Sebestyén Pálné, a lajosmizsei általános iskolai diákotthon főző­nője, Solymosi Ágostonné, a kis­kunfélegyházi Darvas téri Általá­nos Iskola napközis nevelője, Solymosi Antalné, a hajósi álta­lános iskola tanítója, Sörös Fe­renc, ,a kiskunhalasi városi ta­nács művelődési osztályának ta­nulmányi felügyelője, Stefánovits Istvánné, a madarasi I. sz. Nap­köziotthonos Óvoda dajkája, Su- hajda. Jánosné, a kiskőrösi Pető­fi Sándor' Gimnázium és Szak- középiskola tanára, Sütő János, a kalocsai Kereskedelmi és Vén- déglátóipari Szakmunkásképző Intézet tanára, Szalai Istvánné, a bajai II. Rákóczi Ferenc Álta­lános Iskola tanítója, Szalai Lász­lóné, - a szabadszállási napközi­otthonos óvoda vezető óvónője, Szécsényi László, a kecskeméti Tóth László Általnos Iskola igazgatója. Szigetvári Péterné, a kiskunhalasi Felsővárosi Nap­közis Óvoda óvónője, Szombat- helyi Istvánné, a bajai napközi- otthonos óvoda vezető óvónője, Szőke Imre, a kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola szakfelügyelője. Szö­rényi Gyula, a kalocsai 619. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára, dr. Szűcs Sándorné, a kecskeméti Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskola, Gimná­zium és Szakközépiskola tanító­ja, Takács Ferencné, a kiskun­félegyházi Platán utcai Általános Iskola tanítója, Takács Miklós Gyula, a bajai 609. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet rak­tárosa, Tapolcsányi János, a bá­styái általános iskola tanára, Tari Endre, a lajosmizsei általános iskola tanára, Tokodi Jánosné, a mélykúti általános iskola iskola- ritkára, Tóth Lajosné, á kiskun- halasi 618. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet portása, Van Lász- - Ióné, a kecskeméti Béke téri Ál­talános Iskola, tanára, Veszelszki Pál, 'a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium és Szakközépiskola tanára, Végh Zoltánné, a kecs­keméti Jókai Mór Általános Is­kola tanítója, Vélin Marin, a her­cegszántói Szerbhorvát Általános Iskola tanítója. Vigh Lászlóné, a bajai zeneiskola tanára, Vízi Mátyásné, az izsáki Táncsics- Mi­hály Általános Iskola és Diák­otthon tanára, Vizi Sándor, a. kaskantyúi Általános Művelődé­si Központ dolgozója, Zalavári Ferencné, a kalocsai , Csokonai utcai Napközis Óvoda. óvónője, Zimány Istvánné, a kecskeméti műfcertvárosi óvoda óvónője, Zuschlág János, a kiskunhalasi Kisegítő Iskola hivatalsegéde, Zvara Pálné, a gátéri általános iskola igazgatója, Zsikla Bélámé, a kiskőrösi, Petőfi Általános Is­kola tanítója és Zsufa Lajos, a tiszakécskei Móricz Zsigmond Gimnázium tanára. Szocialista Kultúráért kitün­tetést kapott: Jakab Ferenc, a bátyai általános iskola zeneok­tatója, Kiing József, a bajai Új­városi Általános Iskola közműve­lődési felelőse, ‘Kőszegi Henrik, a bajai Frankel Leó Gimnázium igazgatója-, és Nagy Gyula, a du­napataji Ének-Zenei Általános Iskola igazgatója. Művelődési miniszteri dicsé- . retben hetvenötén részesültek. A Bács-KiSkun megyei Tanács által adományozott Byday Dezső- díjjal tüntették ki dr. Beke La­jost, a bajái városi ügyészség vezető ügyészét, Barabás János kecskeméti nyugalmazott kollé­giumi igazgatót, és Bányai Sán- dornéta kiskőrösi Bem József Általános Iskola igazgatóhelyet­tesét. Gyermekekért Érdeméremmel Pintér Károly László kunféhér- tói és Fodor Zsuzsanna kecske­méti. Űttöróvézétő Érdemérem­mel pedig Hídvégi Erzsébet és Tímár Mátyásné kiskunfélegyhá­zi. Permai Gyula és Gőcze Györgyné bájai, dr. Tallós Bá­lintné és Pintérné Szűcs Éva kiskunhalasi. Bagó Erzsébet dá­vodi, Zsombolya Géza csávolyi, Péics Mihályné tompái, dr. Ká- lóczi Józsefné kecskeméti és Németh Domokosné solti úttörő­vezetőt tüntették ki. A belkereskedelmi miniszter Kiváló Műnkért kitüntetését Farkas Hajnalka, a kalocsai Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet szak­oktatója és Dézst István, a kecs­keméti Kereskedelmi és Vendég­látóipar i Szakmunkásképző Inté- , zet szakoktatója budapesti ün-, népségén vette át. Ugyanitt ad­ták át a KISZ KB által adomá­nyozott Ifjúságért Érdemérmet Józan Lídiának, a kecskeméti 623. sz. Vágó Béla Ipari Szak­munkásképző Intézet és Szakkö­zépiskola kollégiumi vezetőjének és Szalai Jánosnak, a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai •Kara tanársegédjének. Pedagógus Szolgálati Emlék­éremmel tüntették ki Bolváry Lászlót, a dunavecsei Kisegítő Iskola és Nevelőotthon igazgató­ját, és Szvétek Józsefnét, a ka­locsai városi tanács művelődési osztályának vezetőjét. Ünnepséget tartottak tegnap a kecskeméti Óvónőképző Intézet­ben is, ahol dr. Ecsédi András igazgatóhelyettes és Szappanos István szakcsoportvezető docens Kiváló Munkáért kitüntetést vett át. Farkas Balázsné előadó művelődési miniszteri dicséret-, ben részesült. V ® A kitüntetettek egy csoportja. . A telefonról érdeklődöm Irházi Bálinttól, a Bács-Kiskun me­gyei Távközlési Üzem nyugdíja­sától. Arról, a huszadik század­ban a. rádió mellett leginkább elterjedt technikai találmányról, amely megyénkben ez idő sze­rint 32 943 beszélőhelyről (állo­másról) feszi lehetővé, hogy kér­dezzünk, üzenjünk, segítséget kérjünk, ha arra szükségünk van, vagy egyszerűen csak, hogy dolgozhassunk. A telefon tehát munkaeszköz is — Irházi Bálint­nak, az 1941-ben távírdamunkás­ként postai szolgálatba lépett és 1984-ig központi átviteltechnikai osztályvezetőként dolgozott mű­szaki embernek pedig kenyere volt sokáig. Oszlopok, vezetékek építésével kezdte, majd Kiskun­félegyházán vonalfelvigyázóként folytatta munkáját. Ezután hu­szonöt tagú légvezeték-építő cso­portot vezetett. Első, máig féltve őrzött kitüntetése 1951-ből való: „Irházi Bálintot a szocializmus építése során elért kimagasló eredményéért az üzem legjobb vonalfelvigyázója címmel” tün­tették ki. A megbecsülés, s a bonyolul­tabb feladatok arra ösztönözték a felvigyázót, hogy beiratkozzék a Puskás Tivadar Távközlési Technikumba. Ezt elvégezve, mint vizsgázott szakember, kü­lönböző beosztásokban tevékeny­kedett a megyei hírközlésben. Műszakilag ellenőrizte és kar­bantartotta az állomásokat Kecs­keméten, Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Kalocsán, Kiskunha­lason és (Baján, de járt időnként Hódunára és egyéb, kisebb tele­pülésekre is. Próbahívásokkal, regiszteres és más áramköri vizs­gálatokkal győződött meg az al­központok jeltovábbításáról, s ar­A Belkereskedelmi Minisztérium felhívása Bár az idén késik a me­leg, a vendéglátóipari vál- ialatoknak mégis fel kell készülniük a nyári kániku­lára, arra,- tiógy' könnyeb­ben, "gyorsabban romla­nak az ételek, s ez fokozot­tabb körültekintést igényel. A Belkereskedelmi Minisz­térium nyomatékosan fel­hívja a vendéglátó vállala­tok figyelmét, hogy foko­zottan ellenőrizzék a kör­nyezet tisztaságát, s azt, hogy az ételek, cukrászsü­temények, fagylaltok ké­szítése során a dolgozok betartsák a higiéniai elő­írásokat. Erre annál is in­kább szükség-van, mert az Egészségügyi Minisztérium jelzései szerint az év ele­jén — ami egyébként a téli időszakra nem jellemző — a szokásosnál több volt az ételmérgezés, főként a közétkeztetésben, elsősor­ban az üzemi konyhákon. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium ezért nyomaté­kosan felhívja a vállalatok figyelmét, hogy a gyorsan romló élelmiszereket egy­mástól elkülönítve tárol­ják, s a hűtő hőmérsékle­te ne haladja meg a plusz 2—plusz 4 Celsius-fokot. A mélyhűtött áruk keze­lésére vonatkozó követel­ményeket szintén szigo­rúan be kell tartani. A tá- - rolási hőf Oknak mínusz 18 és mínusz 20 fok között' kell lennie. A felengedés után vissaahűteni, vissza­fagyasztani ezeket az alap­anyagokat szigorúan tilos. Az étel elkészítésekor a nyersanyagokat, a félkész- és készételeket óvni kell a szennyeződéstől, alapkö­vetelmény a személyi - hi­giénia és a munkaeszközök tisztasága. * Ugyanezek az előírások vonatkoznak a gépi és a kézi mosogatás­ra is. Fokozott figyelmet kíván a fagylaltok készítésének és értékesítésének higié­niája. 'A korábbi években a vizsgálatok során gyak­ran tapasztalták, hogy nem tartják be az egészségügyi szabályokat, ami Sok eset­ben a szakmai ismeretek és a technikai- előkészüle­tek hiányosságaira vezet­hető vissza. A Belkereske­delmi Minisztérium szak­mai tájékoztatót bocsát a vendéglátó vállalatok ren­delkezésére, amelyben a fagylaltok gyártására, ér­tékesítésére gyakorlati út­mutatást ad. A szakmai előírások betartása' egyút­tal azt is jelenti, hogy jobb minőségben állíthatják elő e kedvenc nyári csemegét. ról, hogy azoknak milyen az éj­szakai üzembiztonsága. A telefonközpontot a vállala­toknál általában egy félreeső épü­letrészbe telepítik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az érzé­keny berendezésnek bármilyen környezet megfelel. Olajfestékes fallal, pormentes padlóval, köze­lében tűzoltókészülékfcel, s ter­mészetesen jól Zárható ajtóval kell védeni. „A távbeszélőközpont bizalmi munkahely”, hangoztat­ta Ihházi Bálint az alközponto­kat látogatva, s azt kérte min­denhol, hogy a kapcsolóhelyiség­ben az ott dolgozón kívül más ne tartózkodjon. Ám nemcsak kért a központosoktól, szakmai ismeretekkel is segítette őket munkájukban. Ezerhatszázan tőle sajátították el — szinte műsze­részi alapossággal — a telefon­központ-kezelést, s tettek sikeres vizsgát. Kínában fényképes személyi igazolványt kap minden 16 éven felüli állampolgár, ami , egyben a szabadságot is jelenti' számuk­ra, ugyanis eddig — ilyen doku­mentum hiányában — csak kü­lön engedéllyel hagyhatták el lakhelyüket a kínaiak ... A svájci .banktitok fennmara­dását népszavazás erősítette meg a közelmúltban, számtalan kül­földi ország büntető- és adóható. ságainak nem kis szomorúságára. Hét poklok kínját kell. kiállnia ma Lengyelországban annak, aki hétvégi ház, üdülő építkezé­sébe kezd, mert az építőanyagok hiánycikklistája hatalmas, a munkadíj úgyszintén, s a drága és erősen korlátozott benzínje- gyek miatt még megközelíteniük sem akármilyen probléma a tu­lajdonosaknak száz, kétszáz kilo. méterre, vagy még távolabb lévő hétvégi házukat... Mindenekelőtt meg kell valla­nom, hogy legkedvesebb műso- -raim egyike mostanában a Har­minc perc alatt a Föld körül cí­mű nemzetközi magazin, amit minden hét utolsó, napján, a déli órákban sugároz a Kossuth-adó. Kedvenc műsorom, mert meg­annyi különös — ámde aktuális, elgondolkodtató — információt tálal (a vasárnapi ebédhez), és taglal röviden, érdekesen. Mind­ezt talán érzékletesen alátámaszt­ják a fent jelzett, a legutóbbi — Vértes Éva szerkesztette — adás­ból kiragadott témák is. A múlt vasárnapi magazin leg. inkább elgondolkodtató sztori­ja egy Brüsszelből érkezett tudó­sítás volt. Itt rendezték ugyanis a minap a gyermekükért harcoló elvált apák első nemzetközi ta­lálkozóját, amelyen 24 európai és amerikai érdekvédelmi szerve­zet képviseltette 'magát. Az ala­kuló ülésen kilátástalan és ' évek óta folyó jogi csaták történetei, szomorú, sőt drámai esetek; apák keservei hangzottak el németül, angolul, franciául, ámde nagyon hasonlóan, uniformizálódó vilá­gunk egy-egy sarkából. A követe­lésük mindenekelőtt az. hogy változtassák meg a, polgári tör­vényeket, hogy az apák egyenlő jogokat élvezhessenék válás ese­tén a gyermek gondozásában. Hat újtípusú gyújtógyertya gyártását kezdte meg a veszpré­mi Bakony Művek, és ezzel már 14-re növelte választékát. Egy­idejűleg megkezdték a rádió-za- varszűrűvel ellátott gyertya gyár­tásának előkészítését is. A Bakony Művek az angpl Smiths-cégtől * vásárolt licenc alapján rendezkedett be gyújtó­gyertyagyártásra. A licenc több Milyen ember volt Irházi Bá­lint, amíg dolgozott? Erről munkatársaitól tudok meg legtöbbet. Amikor Kecske­méten megkezdődött az átállás a crossbar-rendszerű hívásra, azért, hogy az átmenet idején is tudja- rnafc telefonálni az előfizetők, a távközlési üzem akkori osztály- vezetője Szegedről, hívott ide nyugdíjasokat, Beszédes Ernőt és Papp Jánost, akik Xmég) - ismer­ték az előző központ berendezé­seit, s hamar megtalálták a me­netközben! hibákat. így, a nyug­díjas szakemberek bevonásával, zökkenőmentesen történt meg az átállás. A segítőszándék Irházi Bálint szakszervezeti munkájában is ta­pasztalható volt. Ortelli Tibor, a jelenlegi szb-titkár, az üzemben így emlékezik rá: — Munkába lépése óta szerve­zett dolgozó, és az szb vezetősé­gének tagja volt. Becsüljük mind­annyian. Sokunknak segített or­vosolni az egyéni panaszát. Ki nem állhatta a bürokráciát! Ne­ki köszönhetjük, hogy — a Pos­tásszakszervezetnél közbenjárva — csökkentettek az adminisztrá­ciós terheinken. Megszüntették a dupla anyagkönyvelést, és más ésszerűsítéseket is bevezettek. Még ma is előfordul, hogy fel­hív telefonon és azt mondja: „Te, komám, eszembe jutott va­lami az éjszaka ...” S nyomban közli, hogy ő például ezt, vagy azt a dolgot hogyan csinálná. Inházi Bálint a Magyar' Nép- köztársaság Minisztertanácsától ez év áprilisában .Kiváló Mun­káért” kitüntetést kapott. Kohl Antal Mert igaz, hogy a tönvény szerint a gyermek érdekét kell nézni, azonban az európai országok bí­róságai egyöntetűen az anyának ítélik a gyermeket — eltekintve egyes ritka esetektől — anélkül, hogy behatóbban megvizsgálnák, milyenek .a körülmények, s nincs- e jobb helyzetben /az apa, nem alkalmasabb-e ő emberileg e fel­adatra? A tudósítás utalt arra, hogy a női egyenjogúságért vívott harc eddigi eredményei szemmel lát­hatóan arra inspirálják a férfia­kat, hogy elutasítsák azt a sze­repkört, amit a közfelfogás és a maradi törvények szelleme rájuk kényszerít. Érzelmi kötődésük jo­gát követelik, amihez a gyermek heti egyszeri láthatása nem ele­gendő lehetőség. Akaratlanul is eszembe jutot­tak az elvált magyar apukák. Ve­gyünk egy tipikus esetet: a fiatal házaspárnak évek kemény mun­kájával sikerült annyit összeku- porgatni, hogy befizethetnek egy OTP-s lakásra. Azután meg­születik a két ótépés csemete, akiket a lakással vállaltak. S 'egy nap — lehet, hogy éppen a fele­ség hibájából vagy akaratából — kenyértörésre kerül a sor. A két gyermeket és az otthont az asz- szonynak ítéli a bíróság, az apu­kának mennie keli, és a legtöbb esetben nem áll‘módjában a fe­leségnek, hogy megváltsa a férne tulajdonrészét. Vagyis az apát ily módon nemcsak a gyermekeitől szakítja el a sors, de a jövőjét, az új családalapítás lehetőségét is igencsak reménytelenné teszi szá­mára, hiszen-a fizetésének 40 szá­zalékát ezután gyermektartás cí­mén levonják, és borsos albérlet fizetésére kényszerül... Csoda, ha zátonyra fut az élete? Konk­rét esetek tömkelegét lehetne felhozni példaként — bár kétség­telenül sok ellenpélda is létezik — e jelenségre. Az elvált apukák sorsa, helyze­te tehát nálunk sem ragyogó. Ezért is elgondolkodtató a brüsz- sízeli tanácskozás. Ahogy valójá­ban a vasárnapi nemzetközi ma­gazin szinte valamennyi érdekes interjúja, tudósítása, amit a vi­lág négy tájáról sugároz a rádió­hallgatóknak. Koloh Elek mint százfélé gyújtógyertya konst­rukciós leírását adja. Első lépés­ként, az elmúlt esztendőben, a ha_ zai utakon futó gépkocsikban használható gyertyák előállítását kezdték meg. Ezek már kaphatók az üzletekben. A gyárban az idén már 10 millió gyújtógyertya ké­szülés ennek a felét külpiacon ér- ' tékesítik. A Kesergő apukák Gyújtógyertyák angol licenc alapján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom