Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-21 / 94. szám

1984. április 21. « PETŐFI NÉPE • 3 185 ÉVE SZÜLETETT Találkozásom a suplens Táncsics Mihállyal Üdülés főidényben Köztudott, hogy az igényekhez képest kevés a főszezonra szóló kedvezményes szakszervezeti beutaló. A SZOT-üdülőkben-ilyenkor csupán 160 ezer ember pihenhet, közülük is harmadában gyermek és szakmunkástanuló. A külföldi SZOT- beutalösi lehetőségiek még korlátozottabbak, eze­ket mintegy 20 ezren vehetik ikénybe. Kétévenként Mégis, ahogy közeledik a nyár, úgy szaporod­nak a SZOT-nál az üdülési szabályzat alóli men­tességet kérő telefonok, és levelek. A legkülön­bözőbb indokokra és érdemekre való hivatkozás­sal kérik, hogy kivételes méltányosságból járul­jon hozzá az ismételt főidényi beutaláshoz. Ki­sebb számban olyan kérések is vannak, amikor három éven belül másodszor kívánnak valakit külföldi kedvezményes üdülésben részesíteni. Hasonló kérelmek érkeznek naponta az ágaza­ti-iparági szakszervezetek üdülési felelőseihez is. Sem a szakmai központok, sem a SZOT nem ad­hat mentesítést az üdülési szabályzat előírásai­nak betartása alól. Nem merevségből, hanem a társadalmi igazságosság miatt. A SZOT Elnöksé­ge ugyanis azt vallja: mindaddig szükség van a kedvezményes beutalók korlátozására, amíg a jelentkezők száma jóval meghaladja a lehetősé­get. Az Üdülési Szabályzat előírásai alapján fő­idényben' két-, külföldön háromévenként lehet teljes ellátást nyújtó kedvezményes SZOT-, vagy vállalati beutalót igénybe venni. A szabályok be­tartásának ellenőrzését a szakszervezeti könyv­ben történő bejegyzés jelenti. A bizalmi véleménye alapján Az is előírás, hogy a szakszervezeti bizottság­nak akkor is nyilván kell tartani az üdülést, ha a beutalót a más vállalatnál munkaviszonyban álló házastárs alapszervezete biztosította. A szi­gort a szakszervezetig tagság többségé igazságos­nak tartja, mivel elősegíti, hogy évről évre más­más dolgozók vegyék igénybe a főszezoni beuta­lást, vagy a külföldi kedvezményes üdülést. Ott, ahol nyilvánosan, testületileg, a szakszervezeti bi­zalmi véleményének figyelembevételével dönte­nek a beutalók odaítéléséről, elő sem fordulhat, hogy valakit ismételt főszezoni üdülésben része­sítsenek. A jelentkezési lapon mindenkinek fel kell tüntetni, miikor kapott utoljára ő vagy a há­zastársa SZOT-, illetőleg vállalati üdülőbe érvé­nyes kedvezményes beutalót. Az adatokat a nyil­vántartás összehasonlításával 'kontrollálják. A második ellenőrzés az üdülőben történők, ahol a beutalás kezdetén elkérik a szakszervezeti könyvet. Ha az előírásokat valamennyi kedvez­ményes beutalási formánál következetesen be­tartják, igazságosabb lesz a jegyek odaítélése, és bezárul az ügyeskedők előtti „kiskapu”. Nagyszülők — unokák Gyakori kérés, hogy főidénybe szóló SZOT családos beutalót a nagyszülők unokáikkal együtt vehessék igénybe. Ez mindaddig nem lehetséges, amíg nincs elegendő családos beutaló. A nagy­szülők már évek óta üdülhetnek unokájukkal együtt a főszezonon kívül bármelyik időpontban. Idén a lehetőségük tovább bővült, amikor a fő­szezoni családos jeggyel valamelyik szülő aka­dályoztatásánál helyette a kedvezményre jogo­sult egyik nagyszülő nyaralhat. A szakszervezeti alapszervezetek nagyobb ré­sze az előírásoknak megfelelően jár el, sőt nem egy olyan alapszervezet van, ahol a bizalmi testü­let kimondta, hogy a főidényre szóló SZOT-be­utalóra csak háromévenként lehet jogosultságot szerezni. Ennek az ellenkezőjével is lehet találkozni. Tavaly néhány alapszervezetben fordult elő, hogy kivétel nélkül minden vállalati 'beutalást beje­gyeztek a szakszervezeti könyvbe. Pedig nem szükséges beírni az önköltséges beutalást, to­vább azt sem, amelynél az üdülő nem nyújt tel­jes ellátást a vendégeknek, vagy ha a kedvezmé­nyes beutalás belföldön egy hétnél, külföldön hat napnál rövidebb idegig tart. Házgyári — panelos — magánlakások á Képünk a Technika Házában készült a kiállításról. FÉLEZER VENDÉGLÁTÓHELYET ELLENŐRIZTEK Megbüntették az árdrágítókat A kereskedelmi felügyelőségek munkatársai Budapest, va­lamint Bács, Békés, Fejér, Komárom, Somogy, Szabolcs és Veszprém megye több mint 500 III. és IV. osztályba sorolt állami, szövetkezeti, szerződéses és magánvendéglőjében, bisztrójában, cukrászdájában, italboltjában vizsgálták az év elején, hogy betartják-e a árképzés szabályait. A koráb­biaktól eltérően ugyanis ezeken a vendéglátóhelyeken is mód nyílt arra, hogy — bizonyos határok között és az ár­képzési szabályok betartásával — saját hatáskörben állapít­sák meg a felszolgált és árusított ételek, italok fogyasztói árát. A kereskedelmi felügyelőségek főként azt ellenőrizték, hogyan élnek, s nem élnek-e vissza a vendéglátók ezzel a lehetőséggel. Huszonegy éves; bajszos ember­ként kerültem pedagógusiként Izsákra, ahol sohasem jártam az­előtt. Érdeklődésem középpontjá­ba a község került. Sok mindent sikerült előre megtudnom a tele­pülésről: igen nagy falu, már a török hódoltság előtt is létezett, több mint ötszáz éves, sőt a XIX. században városi rangja volt, a Sárfehér szőlő hazája, mellette húzódik a Xolon-tó, melynek a neve a Tihanyi apátság alapító- levelében Culun aqua néven sze­repel, a község lakói igen szor­galmasak, így viszonylag magas az életszínvonaluk stb., stb. A számomra igazán „fontosat” azon­ban csak később tudtam meg. Elfoglaltam a munkahelyem. A felső tagozatban tanítottam. Rö­vid idő alatt megszerettem az izsákiakat. Mint fiatal pedagó­gus, hetenként látogatója voltam a községi könyvtárnak. Ott egy alkalommal kezembe került egy régi, kopott könyv: „Táncsics Mihály művei 4. kö­tet. Életpálya vagy emlékiratok, első kötet. íratott 1851—4-ben, 8 éyig tartott rejtezkedésem idején. Pest. Nyomtatott Hackenast Gusztávnál 1873-ban.” E könyv önéletrajz, volt, és en­nek olvasásakor tudtam meg, hogy Táncsics Mihály 1822-24- ig mint suplens (segédtanító) működött Izsákon. Hirtelen nagy büszkeség töltött el, hogy abban az iskolában taníthatok, amely­ben másfélszáz évvel ezelőtt Táncsics Mihály is tanított. Az önéletrajzának elolvasása után kirajzolódott előttem, hogy Táncsics Mihály forradalmi de­mokrata, a jobbágyfelszabadítás, a nemzeti függetlenség harcosa, a szegényparasztsági és az ipari munkásság ügyének lelkes kép­viselője, a nép barátja volt. 1984. április 21-én ünnepeljük születésének 185 éves évforduló­ját, és ebben az évben emléke­zünk meg halálának 100. évfor­dulójáról, Ácsteszéren, Gannán, Devecse- ren és Kolontáron már tanítós- kodott Táncsics Mihály. 1822 ta­vaszán állás nélkül volt. Kolon- tarpíf haza akart menni Ácste- szérre, de Fehérváron találkozott egy cserépedényárussal, aki Izsá­“ftd-rill'f I. ././«jccW,/"' MEGJELENT A STATISZTIKAI, ZSEBKÖNYV Az elmúlt év számokban Megjelent a Magyar Statiszti­kai Zsebkönyv, amely átfogó ké­pet nyújt az ország társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. A népmozgalmi adatok tanú­sága szerint 1984. január 1-én az ország lakosságának száma 10 millió 679 ezer volt, 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel koráb­ban. Tavaly 75 978 házasságot.kö­töttek, valamivel többet, mint a megelőző esztendőben, de to­vább növekedett a válások szá­ma is. A nők születéskor várható élettartama évről évre egyenlete­sen emelkedik, jelenleg 73,7 év. A férfiak átlagéletkora 66,1 év, ami ugyan növekedést jelent az előző két évhez képest, de ala­csonyabb, mint 1960-ban vagy 1970-ben volt. Az oktatásügyi adatok szerint az általános iskola után a tanu­lók 92,6 százaléka tanult tovább, 44,1 százalékuk szakmunkáskép­zőben, 2,8 százalékuk középfokú szakiskolában, 25,3 százalékuk szakközépiskolában, 20,4 száza­lékuk pedig gimnáziumban. A felsőfokú tanintézményekben összesen 25 570-en szereztek ok­levelet, 55,9 százalékuk nő. A leg­többen — 6861-en — a műszaki főiskolákban és egyetemeken kaptak diplomát, a legkeveseb­ben — 81-en — pedig az Állat­orvosi Egyetemen. A közművelődési statisztika szerint tav,aly 7600-féle könyvet adtak ki, ennek csaknem fele szakmai, több mint ezer az isme­retterjesztő mű, s mintegy 1300, a tankönyv. A kiadott könyvek példányszáma megközelíti a száz­milliót. A múzeumok száma 557, közülük Budapesten'található 64. A múzeumokat 18,5 millióan lá­togatták, a legtöbben — több mint egymfllióan — a Magyar Nemzeti Galériái keresték feli:,A .múlt évben 193 új játékfilmet mutattak be az országban, ebből 26 itthon készült, 87 a szocialista országokból, 80 pedig a világ más tájairól érkezett. A filmeket 09 millióan nézték meg, valamivel kevesebben, mint egy évvel ko­rábban, s egy lakos átlagosan hatszor volt moziban, szemben az előző iávi hét alkalommal. A rá­dió heti átlagos műsorideje nem yáltozott egy év,alatt, 386' óra, | televízióadások ' ideje azonban heti 89-ről 91 órára növekedett. A rádióbah a szórakoztató mű­sorok töltik ki az' adásidő legna­gyobb részét. kot ajánlotta, ez a község volt tanítóskodásának utolsó műkö­dési helye 1822—24-ig. Első be­nyomásai nagyon kedvezőek vol­tak, „Itt új világ nyílt előttem, szép remény kelt keblemben, mindjárt érkezésem első órájá­ban.” Ugyanis az iskolamester, Zemán János megkérdezte Tán­csics Mihályt, mit kér évi fizet­ségül. Mihály húsz forintot kért — Zemán negyven -forintot ígért... Jó barátság fűzte iskolameste­réhez, akiről a következőket ír­ta: „Szembeötlő volt rámnézve, most először az izsákl kántornál kis könyvtárt láthatnom, holott azt hittem, hogy csak papnak való a könyv...” „ö nem vég­zett ugyan latin iskolát, de azért sóik ismerettel bírt, miket köny­veiből merített. Csakhamar átlát­tam, mily nagy haszna van a könyveknek, az ő feje az enyém­hez káptalan vala. Mennyire cso­dálkoztam, mikor oly dolgokról beszélt, mik ismeretlen világok voltak.” Megtalálta az utat a gyerme­kekhez és a szülőkhöz. Igen sok szülő még nyáron is járatta gyer­mekeit hozzá iskolába, erről a következőket írja: „Zemán köny­veiből megvoltak szellemi táplál­kozásomnak eszközei, megvolt biztosított évi fizetésem, mi az­előtt még soha, megvolt benne a tanításnak lehető legjobb módja, mert a gyermekek örömmel jöt­tek iskolába, annyira, hogy szü­leik nem bírták otthon marasz­talni, ennek következtében becsü­letesen magas fokra hágott...” Az Izsákon töltött két évet így összegezte: „Sem azelőtt, sem az­óta nem voltam olyan helyzet­ben, hogy több okom lett volna az életnek inkább örülni, mint itt két év alatt, mily boldog az ember csak lehet, én olyan bol­dog valék.” Táncsics Mihály nevét viseli Izsákon a művelődési ház, az úttörőcsapat. 1974-ben a nagy­község mellszobrot emelt emlé­kezetére és az iskola is az ő ne­vét vette fel. Kovács Gyula tanár, igazgatóhelyettes, Izsák Komjáthy Az ifjúság számára — addig — tiltott beatet Komjáthy György tette szalonképessé a Magyar Rá­dióban. A kor zenéje őelőtte is szólt persze, csak épp más • hul­lámsávra kellett tekerni a kere­sőt: a Rádió Luxemburg hada- rós-nevetős-fiatalos szpíkerei a mai harmincasok számára a fel­hőtlen diákkort, a miniszoknyát, a Beatlest, a házibulit, az első, gyanakodva kóstolt . Coca-Cola- kortyot idézik; Csörsz István ri­portkönyvét, Gregory Corzo, Fer­linghetti és Ginsberg verselt; csupa olyasmit, ami így, egy kupacban egyet jelent a hatva­nas évekkel. Komjáthy a legutolsó előtti pillanatban kapott szabadkezet, de még jókor, hogy a készülékek honi jelölései mellett marasztal­hassa a tömegeket (odaát hama­Gazdára talált térinékek- Oászegezték az április 10. | éS'l?. között megrendezett tavaszi marketing börze tapasztalatait a rendezők, s megállapították, hogy a • vártnál _ sokkal. - nagyobb f Volt Ig^érdéklődés, a for» J. galom értéke megközelí­tette az előző év tavaszi és jj őszi börzéinek* együttes t«i ' ilmjt elérte a 10 m 1 ' hó forintot, Albefii István, a Közle- . kedési Market ing Gazdasá- - , gi Társaság titkára el­mondta;, az érdeklődők el­• sősorban a hiánycikkeket keresték a borzen, s újra /bebiz0kypsodott, hogy ami ; az egyik cégnél hiányzik, az,a másiknál esetleg az ‘elfekvő készletet gyarapító Iijlgl Igen élénk volt a ké­résiét az/ elektromos anya­gok; a vaskohászati termé­kek és a színesfémek iránt, de.ketésettek voltak a csap­ágyak, a teheráutő-alkat- fészek és egyes . szerszá* ,írtok is. Sokan érdeklődtek ‘ a különböző használt gépek . iránt ís ­; Nagy sikert aratott az ! ’ ezúttal első ízben megren­dezett kapacitásbörze, me­lyen a kínálat messze meg- ; hatadta a keresletet A bör­ze kezdetéig több mint egy- | millió szabad kapacitású . munkaórát jelentett be . mintegy 150 vállalat, szö­vetkezet és kisiparos a leg­különbözőbb szakterule- tekröl. A börze végéig a , felajánlott, szabad kapaci­tásból 156 ezer órára sike­rültmegrendelőt találni. A gazdára nem talált anyagokról, alkatrészekről az érdeklődők Budapesten, a IX. kerület, Ráday tt. 18. szám alatt kaphatnak fel- - világosilást. rabb felismerték, hogy aki zenét ad, információt is adhat). És a tömeg — némi, tétovázás után — elfogadta a szerkesztőt. Ennek csak egyik oka volt, hogy a Kossuth és a Petőfi nem „úszott el” örökké. Az igazi vonz­erő a műsorokban rejlett. A Va­sárnapi koktél-ban és a Csak fiataloknak!-ban. 1 Egyik az új­donságokat mutatja be, másik a hallgatók kívánságait «teljesítette. Van-e ennél nagyobb elismerés; noha hivatalosan ma is ez a két műsor címe, az akkori generáció tegnap és holnap is csak „Kom- játhy”-nak mondja. , Nincs- tét, amelyben ne fogad­nám le; százból száz harmincéves legmélyebb álmából felriasztva is felismeri Komjáthy György hang­ját. Együtteseket fedezett fel, irányzatokat futtatott fel; stíluso­kat magyarázott el; egyszemély- ben lexikon, lemezlovas, újság­író, ismeretterjesztő. Szóval: „a” Komjáthy. Szerepelni egy műso­„A DUTÉP Vállalat a magánla­kás-építés szolgálatában” cím­mel vándorkiállítást rendezett a megye legnagyobb építőipari szer­vezete. A dokumentumok azt szemléltetik elsősorban, hogy a Duna—Tisza közi Állami Építő­ipari Vállalat miként tudja pa­nelos építéssel segiteni azokat, akik saját erőből építenek ott­hont. A kiállítás Kecskemétről, a Tudomány és Technika Házából indult vándorútjára a vállalat működési területén. Először Pest megyében, Aibcrtirsán, Monoron, Dabason, Cegléden és Nagykőrö­sön, majd Bács-Kiskunban, egye­bek között Kiskunfélegyházán, Lajosmizsén, Izsákon, Soltvad- kerten, Kiskunhalason és Tisza- kécskén tekinthetik meg az ér­deklődők. Kitüntetett postahivatalok Hagyomány, hogy a jól dolgozó pos­tahivatalok közül a legjobbak mun­kájukért évről évre elismerést kap­nak. Az idén tavasszal a Szegedi Pos­taigazgatóság tíz megyénkben köz­ségi postának adományoz kitüntetést. Kiváló hivatal címet gazdasági és a lnr lapé kifizetésben, értékesítésben elért eredményeiért, hatékony és pon­tos szolgáltatásaiért három hivatal nyert: a keceli, a szabadszállási és a bácsalmási. A két utóbbinak a múlt héten már átadták az elismerést, míg a kecellek május S-én veszik át. Kis­szállás, Balatoszállás, Jászszentlász- ló. Állampuszta, Akasztó és Szalk- szentmárton postásai az elmúlt évben a Kiváló kishivatal címért dolgoztak eredményesen. A Kiváló fiókposta kitüntetést az idén Drágszélnek ítél­ték oda. rában annyi, mint folyóiratki ízlés a költőnek; meleg hangú ajánló szavakat kapni: Ignotus-i buzdí­tás. Három-négy éve több hó­napig betegeskedett, műsorát szpíker konferálta: unalmas volt, sótlan, erőszakolt, semmilyen. A „régi’.’, mái; csak emlékezet­ben élő, meg a most működő Komjáthy között több oktávnyi a különbség. Álig hiszem, hogy tizen-, dé huszonéves is írna róla így. A fiatalabbak már a disc- jockey-t ismerik, aki fel- és le­kever számokat, közbeszól, lehe­tetlenné téve ezzel a magnófel-, vételt. Műsora csupa bombaszti­kus ötlet; visszhangosítás, visz- szaszámlálás, gyerekhang, zöre­jek, sóhajok kavalkádja. (Lásd, helyesebben: hallgasd például csütörtök délelőtt.). Sok minden változott azóta, hogy 'ezt a zenét szalonképessé tette Komjáthy. Telnek az évek, bizony. Ballai József Négyezer árvetést ellenőriztek, s ezeknek 28 százaléka nem felelt meg az előírásoknak, illetve elő­fordult, hogy a felszolgált ételek és italok árvetését el sem készí­tették. A téves és hiányos, vala­mint a tartalmilag nem megfelelő árvetéseket elsősorban — 900 kö­zül csaknem 800 alkalommal — a szerződéses üzletekben -találta az ellenőrzés. Különösen az üditő italok, húskészítmények, vala­mint a bor, sör és pálinka árát állapították meg sok helyütt, aránytalanul magasan. A vendégek tájékoztatása a fo­gyasztói árakról a vizsgált ven­déglátóhelyek egyharmad részé­nél hiányos volt, többnyire a szer­ződéses vendéglőkben, italboltok­ban és büfékben. Néhány üzlet­ben az ártáblákon régebbi árak voltak feltüntetve, illetve az üz­letek 8 százalékában nem egyez­tek az árvetés szerinti árakkal. Egyes harmadosztályú vendéglátó- helyeken az étel- és itallapok színvonala nem felelt • meg az osztályba sorolás követelményei­nek. A próbafogyasztások, próbavá­sárlások 22 százalékánál hamis számolással, méréssel, becsapták a fogyasztókat, előfordult 15—30 forint összegű többletszámolás is. A próbavásárlások három száza- ' lékánál a jogosnál alacsonyabb összegeket, számoltak tévedésből vagy a pontatlan árismeretek miatt. Az ellenőrök megállapítot­ták, hogy sok esetben súlyhiá­nyosak a szendvicsek, s szinte rendszeres, hogy a kimért sűrű szörp egy része a kiöntöpohár al­ján marad, vagy hogy a fröccs- ben 200 milliliter helyett csak 120—150 milliliter bor van. Húsz helyen megszegték azt az előírást, hogy a szeszes italokat a III., és IV. osztályú vendéglátó- helyeken csak hitelesített poha­rakban szolgálhatják fel. Főként arra hivatkoztak, hogy a kiszol­gálás kehelyben, különleges po­hárban esztétikusabb. A feltárt hiányosságok, sza­bálytalanságok miatt a kereske­delmi felügyelőségek 236 vendég­lőst; vontak felelősségre. Huszon­nyolc üzletvezető és dolgozó el­len büntető feljelentést tettek. 170-en összesen 450' ezer forint pénzbírságot fizettek, 27 szabály­sértőt figyelmeztettek a kereske­delmi felügyelőségek, 17 ellen pedig szabálysértési eljárást kez­deményeztek. VA S ÚTVILLA MOSÍTÁS & A vasúthálózat újabb szakaszát korszerűsítik: Sárbogárd és Dombó­vár között villamosítják a vasútvonalat. A MÁV Villamos Felsőve­zeték Építési Főnökségének két építésvezetősége — a tervek szerint — december közepére végez a 80 kilométeres szakasz korszerűsíté­sével. A képen: munkában a szerelők Tolnanéinedi határában. RÁDIÓJEGYZET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom