Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-21 / 94. szám

Amikor eljön az idő... Mikor Szűcs István meghalt, a gyerekek úgy egyeztek meg, hogy az anyjukat Irén, a leg­idősebb lány veszi magához, és cserébe az övé lesz a tanya. Csakhogy Szűcsné hallani sem akart róla, hogy bemen­jen a í városba. ' Irén föl is húzta az orrát, mert számított arra a kis pénzre, amit a tanyáért ka­pott volna: építkeztek, s min­den fillérre szükségük volt. Mérgében vagy jq féí évig fe­léje sem nézett az anyjának. Szűcsné, aki hatvarinyolc éves kora ellenére jól bírta magát, úgy döntött, hogy amíg a lánya nem látogatja meg, ő sem megy el hozzá. A szíve majd megszakadt az unoká­kért, de végül mindig vissza­fordult, ha egy-egy' ellágyult pillanatban megfogta a kis­ajtó kilincsét, hogy indul. — Az esze meg a pénz majd kihozza — zárta le magában ilyenkor a kérdést.' A szomszédoknak azonban mást mondott. — Nem érne le rá kijönni szegények! — Építkezésben vannak! — Se pénzük, se idejük a drágáimnak. Csinálnia mindig volt vala­mit. Reggel kiengedte az álla­tokat, aztán elkppálgatott a tanya mögötti kertben, ahol éppúgy megtermett most is minden, mint azelőtt; megfőz­te az ebédjét, majd evés után egy kicsit lepihent. Ilyenkor aludt is, jobban, mint éjsza-i ka. Mikor fölkelt, vágott egy kis fát, hogy másnap legyen mivel főzzön, aztán alkonyai­kor telerakta a régi vasfazekat kukoricával, és indult etetni: csirkéket, kacsákat, malacokat. Egy fazék kukorica volt az állatok napi adagja. A faze­kat kitette az udvar közepére, s előbb a baromfit látta el, majd a maradék kukoricát le­hajtotta a kis kézi darálón, és a darát a malacok elé tette. *Mindig megvárta, míg meg­eszik. Szerette nézni, ahogy a jószág evett. Aztán megva­csorázott, és lefeküdt. Aludni legtöbbször nem tudott, csak nézte a sötétet, és előszedeget­te az emlékeit. Legszívesebben azokra az időkre gondolt vissza, amikor még a gyerekek kicsik voltak. Maga sem értette, de minden apró részletre pontosan em­lékezett. Újból végigélte a kis Józsi kartörését, meg a Sa­nyiba elvesztését, amikor öt­éves korában két napig nem jött haza. Hej, de meg volt akkor ijedve! Azt hitte, ki­szalad a világból. Még most is elfogta a nyugtalanság, ha erre gondolt. Irénnel nem volt baja, ő a jobb keze volt mindig, mosott, főzött, segí­tett neki mindenben. A Mari, az nem. Az csak a cifrálkodást szerette meg a fiúkat. De so­kat megverte érte! Néha hajnalig is eljátszott a múlttal, s csak akkor hunyta le a szemét egy-két órára. így telt minden napja egy­formán, esemény nélkül. Egy fél év után Irénnek való­ban megjött az esze, és eljött hozzá. Ügy fogadta, mintha semmi sem történt Volna. Megölelte a kisunokákat, s amikor indultak haza, felpa­kolta őket mindenfélével: zöldséggel, gyümölccsel, to­jással. Alig tudták a sok hgl- mit a kerékpárral elvinni. Ettől fogva annyit változott az élete, hogy a hét közepén bement a városba Irénékhez, szombaton, vagy vasárnap meg ők jöttek ki hozzá. Irén persze hívta, hogy köl- töizön végleg hozzájuk. — Még nem, lányom, majd érzem én, mikor jön el az idő. Csak várjátok ki! És továbbra is kint maradt a tanyán. Már négy év telt el az ura halála óta. A napjai semmit sem változtak. Újabb és újabb csirkéket, kacsákat, malaco­kat nevelt fel, csak a vasfaze­ka maradi a régi, mellyel ki­mérte a papi kukoricaadagot. Azután az egyik nap, ami­kor a kamrában szokás sze­rint teletette a fazekat kuko­ricával, és vitte volna ki az udvarra, nem bírta felemelni. Egyszerűen nem volt hozíá ereje. Még egyszer megpróbálta, de nem ment. Először arra gondolt, hogy kiviszi kétszerre a kukoricát. De meggondolta. Csak állt mozdulatlanul, és nézett ma­ga elé. Odakint hangosan káráltak a tyúkok, és gágoptak a kacsák. .Nem hallotta. Semmit sem hallott. A tár­gyakat sem látta igazán, a vasfazekat sem, meg mintha nem is érzett volna semmit. Valami nagy-nagy űr vette körül. Bement a házba, magára vette a kendőjét, bezárta az ajtót, és elindult Irénékhez. Vissza sem nézett a tanyára. Tóth Tibor Mozart Wolfgang Amadeus Mozart, a nagy német zeneköltő már hat­éves korában a (42. számú sor) gyermek sikerrel mutatkozott be MUnehenben, Bécsben majd Pá­rizsban, Londonban és Olaszor­szágban. 13 éves korában kompo­nálta első operáját. Első nagy mü­ve (Vízszintes 10.) Bécsben szü­letett. Következő nagy operája (Függőleges 13.) majd a> (Vízszintes 1.) ismertebb nevén „Don Juan”. Forradalmi töltésű utolsó, monu­mentális operája a (71. számú sor.) VÍZSZINTES: 1. (Beküldendő.) 10. (Beküldendő.) l<3. Hadszíntér. 11. Be­cézett férfinév. ü5. . .. mihi, erős tir bj (ma nekem, holnapi neked.ü 16. Prémes állat bőre. 17. Erkölcstan. 19. Teleenged. 20. Kis állam India terü­letén. 21. Ésszel felfog. 22. Létezett. 24. Árvízi oárkás, 25. Annyi mint. 26. Táplálkozó. 28. Takarmánykeverék. 30. Azonos betűik. 31. Község Zenta alatt. 32. Nyom. 34. Seben képződik. 36. Becézett férfinév. 38. Beágyaz. 40. Ropogósra sütött. 4*2. (Beküldendő.) 43. Vermelte. 44. Ráma. 45. Férfinév. 46. T Síi emu lat Ság. 47. Sérülés. 49. Ré- ’gi romái pénz:'31. Szörny, fjl Jogta­lanul elvesz. 35. CA. 56. Vissza: ha­lóm. 58. Község Pannonhalma ■ mel­letti'-60. Vízi' jármű. 62. Rézsútos. 63. A résztélén. ifö. Magaslat. ,68. Gat • betűi. 67. Kés vágórésze. 68. Éppen. 70. férfinév. ^71. (Beküldendő.) FÜGGŐLEGES; 2. Érzékszervem. 3. Ámbár. 4. Tegnap része. 3. Fordított személy névmás. 6. Szállított. 7. Vó- natkozó névmás. 8. A győzelem is­tennője a görög mitológiában. 9. Olasz és magyar autók betűjele. 10.. Szakszervezetek Országos Tanácsa. , 11-. Férfinév. 12. Százdékás. 13. (Be­küldendő.) ^17. Fizikai fogalom. íl'8. Enekszólam. 21. Női név. 23. Üt. 26. Női néV. 27. Bogár. 29. Játszma. 31 Attól kezdve (—’) 32. Nyájat hajt, 33. Az ebéd1 első fogása. 35. ízületi be­tegség. 37. Sebők Zsigmond. 38. Lá­bam» része. 39. Helység a Tisza tor­kolatánál. 4L Gléda. 46. Munkadij. 48. Pálca. 50. Szín. 51. Szavaikhoz já­ruló toldalék. 52. Becézett Ilona. 54. Régi orosz súlyimérték. 55. Piperecikk- rnárka. 57. VV! 58. Fen. 59. Páncél- szekrény. 01. íróeszköz, 63. Nála lej­jebb. 64. Becézett szülő. 67. Patakocs­ka. 69. PV. G. Gy Az április 14-én közölt rejtvény he­lyes megfejtése: Prolet4rcsalád, lovasok, nemzedékek, duhai homokszállítók. Dpzsa-sorozat. Az elimúlt héten közölt kor oszt rejt­vény helyes megfejtői közül könyv- utalványt nyertek: Szojkó József £)a- ja. Vágó András Kecskemét, Munká­csi Lajos Mélykút, Lévai Istvánná La­ki télek. Gyerekeknek egy cseppet sem! Nincs esztendő, hogy ne fi­gyelmeztetne a sajtó, a rádió, a televízió: közeleg a húsvét, jönnek a locsolók, jönnek a locsolkodó gyerekek is! Ne itassuk őket szeszes itallal, mert ha minden házban csak egy kortyot kapnak, akkor is, mire a sor végére érnek... És nincs esztendő, hogy a mentők — valahol az országban — ne szállítanának szirénázva súlyo­san alkoholmérgezett kiska­maszt a kórházba. Hozzátenném, hogy a nagy­kamasznak, sót a felnőtt férfi­embernek sem kötelező holtré­szegre innia magát húsvét ün­nepén. Pedig sajnos, gyakran ez történik. A rendőrség feke­te krónikája a két sőt. most az általános szabad szombattal együtt háromnapos ünnep után ijesztően magas lehet, ha nem vigyázunk. Részeg kerékpáro­sok, ittas autóvezetők, motoro­sok szerepelnek benne. És ak­kor még nincsenek a listán azok, akik „csak" otthon, a családjukban okoztak bajt it­tasan, vagy a kocsmai vereke­désben sérültek meg, illetve sértettek meg másokat tettle­gesen is, nemcsak szóval. Miért, hogy nálunk. Magyar- országon nem is ünnep az ün­nep alapos italozás nélkül? Nem lehetne másként? De bi­zony lehetne. Félreértés ne essék: nem an­tialkoholista prédikációt kívá­nunk folytatni, csupán a mér- téktelenség ellen szeretnénk szót emelni. Igen ám — mondhatja bár­ki —, de a iocsolás szép szokás, és a locsolókat kínálni Is illik. Ez így igaz. de ... Először is a gyerekeket, a fia­talokat egyáltalán nem szüksé­ges szeszes itallal kínálni. A hímé. tojás, a csokitojás, a húsvéti bejgli valóban elegen­dő a kínáláshoz. És italnak ott a kóla. a gyümölcslé. Ne hoz­zuk a gyerekeket olyan hely­zetbe. hogy úgy erezzék, ha a felnőtt kínál, nem illik azt mondani: köszönöm, én nem iszom. Szabály legyen: gyerek­nek eg.v cseppet sem! És a felnőtteknek? Tudom, kár lenne ugyanezt leírni, de talán nem is szüksé­ges. \ felnőtt férfiakat, ha .lo­csolni jönnek a lányos házhoz, kínáljuk meg egy laza fröcesel (és hozzá harapnivalóval is. ami megköti az alkoholt, nem engedi hirtelen felszívódni), kicsiny pohár borral. A pálin­ka, a tömény ital semmi eset­re sem locsolóknak való. hi­szen a negyedik, ötödik háznál mái nem bírják, nem bírhat­ják tovább, és ebből támadnak hol kisebb, hol nagyobb bajok, sőt tragédiák. Ne legyünk előidézői: a hí- mes tojás mellé nem kötelező a pálinka. Ügy is fogalmazhat­nánk. hogy: tilos! S. M. család • otthon • szabad ' Kenyérben sült sonka Kezdő kézimunkázóknak Ünnepi kozmetika TOJÁSFESTÉS A húsvét' elengedhetetlen étele a sonka. Általában egyben főve kerül az asztalra. Érdemes azon­ban kipróbálni a régi magyar konyha híres ételét, a kenyérben sült sonkát. Egy kilónyi, nem kövér kötözött, vagy kicsontozott füstölt sonkát megfőzünk, hagy­juk levében kihűlni, majd jól lecsurgatjuk. Közben 30 deka­gramm lisztet egy tojás sárgájá­val, kicsi sóval, két deka tejben megfuttatott élesztővel és kevés langyos tejjel keményebb kelt­tésztává gyúrunk. Beletehetünk 2—3 szem héjában főtt burgo­nyát is, s feltétlenül dagasszunk bele 3—4 evőkanál olajat vagy vajat, mert ettől lesz foszlós a tészta. Meleg helyen duplájára kelesztjük, majd téglalapra nyújt­juk. Ráfektetjük a kihűlt sonkát, jól összegöngyöljük, a széleket nyomkodjuk össze, nehogy szét­nyíljon. A tetejét tojásfehérjével, majd sárgájával megkenjük, így lesz a kenyerünk szép piros. Hi­deg sütőben kezdjük sütni, hogy melegedés közben is kelhessen. 5—10 perc után közepesre mér­sékeljük a tüzet, így sütjük kész­re. Mikor már majdnem meg­sült, vizes kenőtollal, vagy vízbe máVtott ruhával áttöröljük, de megkenhetjük ismét tojásfehérjé­vel, hogy szép fényes legyen. Me­legen és hidegen szeletelve is ki­váló. Adathatunk hozzá salátát, majonézt, majonézes tormát, vagy tormahabot is. A tormahabhoz 2 dl tejszínt na­gyon keményre felverünk, s óva­tosan hozzákeverünk egy pohár ecetes tormát. Fogyasztás előtt készítsük, nehogy összeessen. A tormamártáshoz egy doboz ece­tes tormát simára keverünk 2 dl tejföllel, egy csipet sóval, ízlés szerint cukorral, mustárral ízesít­hetjük. F. É. A törtfehér, kék, zöld, na­rancs noppös T-vomaliú pulóvert Bea .fonalból fakötőtűvel nagyon gyorsan lehet elkészíteni, s meg­kötése a kezdő kézimunikázók- nak sem okoz gondot. A pulóver négy téglalapból és egy csípőpántból áll. Lustakptés- sel kötjük. Az elejét 38 szemre kezdjük, a minta jobbról balra halad, 80 sornyit. A nyakoldalán 10 sort kötünk, nizskötéssel. (1. sor: egy sima, egy fordított, 2, sor: egy fordított, egy sima.) A hátát 48 szemre kezdjük, 80 sort kötünk. Az ujjak is hasonló mód­szerrel készülnek, 30 szemre kezd­jük, 40 sornyit kötünk, a vál'lhpz közel eső végéhez pedig 32 rizs­kötéssel készült sort kötünk hoz­zá. A csípőpánt utólag készül, 5 centiméter magasan. Hangulatosabbá tehetjük a hús­véti asztalt, ha színes tojással díszítjük. A keményre főzött to­jásokat az előre elkészített tojás- festékes vízbe tesszük, s legalább egy óráig benne hagyjuk. Kivéve óvatosan megszárítjuk, majd sza­lonnadarabbal fényesre dörzsöl­jük. Festék helyett természetes színezőanyagokat is használha­tunk: a vöröshagyma héja rozs­dabarna színt ad, a sáfrány sár­gát, míg céklalével pirosra szí­nezhetünk. Ha mintát is szeret­nénk rajzolni, legjobb, ha kifo­gyott golyóstollat olvasztott viasz­ba mártunk, ezzel húzhatjuk meg a vonalakat. Ezután a festést a már ismertetett módon végezzük, végül száraz ruhával letöröljük a viaszt, mely alatt a tojás eredeti színe megmarad. Balatoni újdonságok ljvről évre tapasztalják a ma-, gyár tenger ismerői: mind több az árvaszúnyog, mind erősebb a rajzása. Ez a mintegy egycenti- méteres nagyságú, vékonyan züm­mögő rovar sohasem csíp, mint vérszívó rokona, és elterjedése a tó növekvő szennyezettségét jel­zi. A foszfortartalom gyarapszik a tó iszapjában, ez főként a me­zőgazdasági területekről jövő. be­mosott műtrágyáknak, a mosósze­reknek és a lakossági szennyvi­zeknek köszönhető. Ezt a foszfor- mennyiséget „építik be" maguk­ba az árvaszúnyog lárvái, ezért nem is irtják ezt a rovarfajt, mert rajzása idején sok-sok tonna foszfortól szabadul meg ilyen mó­don a tófenék. 1983-ban már. a tihanyi, akarattyai zónákban is tömegesen tűnt fel az árvaszú­nyog. ahol eddig nemigen volt ilyen nagy rajzás. Jó, jó, kérdezheti a horgász — de mindennek mi köze a horgá­szathoz? Nos, sok. Tudniillik, az árvaszúnyog és lárvája az egyik legfontosabb haltáplálék, a ponty- és keszegfélék csemegéje. És ezt két szempontból is érde­mes figyelembe venni: az egyik az, hogy főleg rajzása idején a hal nem eszik, mert minek is ke­resse a mesterségesen kínált csa­lit, amikor szabályos terített asz­tal várja a vízfenéken és a víz színén is? Tehát árvaszúnyog­rajzáskor ne kísérlétezzünk ku­koricával. kenyérrel — mert sem­mi értelme. A másik megszívle­lendő tanulság ősrégi, csak a makacs horgászok ritkán veszik figyelembe: azt kínáljuk a hor­gon. amit a hal szeret, ne azt, amit mi szeretnénk, hogy szeres­sen ... Magyarán: szedjünk árva­szúnyog-lárvát. és tűzzük azt a horogra. Ez a legfeljebb másfél­két centiméter hosszú, 1—2 mil­liméter vastag, ízelt, rubinvörös kukacszerűség a Balaton iszapjá­ban most már igen sűrűn fordul elő. A tihanyi Balaton-kutatók szerint egy iszapmintavevő ka­nál tartalmában néhány tucat­nyi, vagy több is van. Vékony húsú, úgynevezett kristályhorog­ból még á 10-es méretűre is fel lehet belől'e, keresztbe átszúrva 3—4 darabot húzni. Az eredmény megdöbbentő lesz, a kapástalan „döglött" vízben is kapás kapást követ majd. (Nem véletlenül használják a versenyhorgászok ezt csalinak.) Igaz, a 10-es horog­hoz legfeljebb 20-as zsinór való, tehát nem nádi pontyozásra aján­lott e csali és módszer — de a nem kapó ponty helyett a szák- nyi szép keszeg közt esetleg egy- egy kóbor, nyíltvízi kilós ponty is több a semminél j.. Megpró­bálni mindenképpen érdemes. Másik, Balaton-környéki ú.r hí­rünk: már idén megkezdik a Kis- Balaton féltő tését, 1987-ig pedig 70 km--nyi lesz a Kis-Balaton vízfelülete. De sose lesz össze­függő "vízterület. hanem mocsár, lápvilág, másrészt természetvé­delmi vízterülel, csaknem teljes egészében, így már most jelez­zük: ne is dédelgessen senki olyan tervet, hogy új horgászvíz lesz a Zala mentén. A Kis-Bala- ton csaknem 7000 hektárén hor­gászni, halászni, vadászni, vízi­sportokat űzni egyaránt szigorúan tilps lesz. Ami horgászszemszög­ből végül is egy okból nem baj: bizonyos halfajok természetes utánpótlásának bázisává. ívóterü­letévé Is válhat a védett terület. Sz. J. I. NAPTÁR Április 21-től 22-ig gyenge, 23- tól 27-ig jó, 28-tól 30-ig igen jó fogást ígér a horgásznaptár. A X i 5 6 7 1 9 40 5 2 AA AI n 3 AS 3 AS u 3 A 7 41 3 Al 10 3 u 3 u ts 3 IS 15 3 16 3 17 3 11 29 3 30 3 3*1 3 31 33 3 IS 35 3 56 37 3 Jí 39 3 SO SA □ 1 S5 3 SS 3 SS 3 3 Sí 3 Sí st 3 3 í 50 3 5t 3 5X 3 53 SS 3 55 56 57 3 5Í 59 3 (0 ÍA 61 3 (3 6S 3 6S u 1 3 61 3 «1 «9 3 SO l_ 7t Az arcbőrt ajánlatos előkészí­teni az ünnepi alkalomra, mert szép bőrön jobban mutatnak a díszítő kozmetika színei. Az-egyik hatásos módszer erre a pakolás., Közismert a tejszínes banánpako­lás szépítő hatásá, de keverhe­tünk a tejszínhez tojássárgáját, narancsot, almapépet, mirelit' eper- vagy őszibarackpépet. A pa­kolást mindig letisztított bőrre vigyük fel. Növelhetjük szépítő hatását, ha lepihenünk, amíg a pakolóanyag arcunkon van. Általános szabály: csak egész­séges bőrt szabad festeni. A pat­tanásos, pörsenéses, sérült bőrt nem szabád kikészíteni, mert el­fertőződhet, s azért sem, mert felhívja a figyelmet azokra a bor­hibákra, amelyeket inkább el kel­lene palástolni. Az esti program előtt időt kell szakítanunk a készülődésre. Für­dés után rövid időre pihenjünk le, tegyünk a szemre langyos ka­millateás borogatást, az arcra nyugtató pakolást (tojásfehérje habjába keverjünk néhány csepp citromot, és kenjük fel). A lába­kat felfrissíti a sósborszeszes be- dörzsölés vagy a vizes kefemasz- százs. A sminkelésnél tartsuk be a következő sorrendet: alapozás, arcfestés, púderezés, a szemöldök­ív kihúzása, szemhéjak színezé­se, szempillák festése és a rúzso­zás. Alapozáshoz a világos bő­rűek rózsaszín alapozót használ-* janak, amely optikusán „megvilá­gítja” az arcot. Az alapozót vé­kony rétegben alkalmazzuk, mert ha vastagon kenjük fel,'- összegyűlik a ráncokban. Ha az arc alaki hibáját akarjuk korri­gálni, egy sötétebb és egy világo­sabb árnyalatú alapozóra van szükség. A világos szín kiemeli, a sötétebb szín tompítja az arc­részeket. Az arc színezése kor, egyéni­ség, öltözék, ízlés és alkalom sze­rint másképpen történik, de van­nak általános érvényű szabályok. Ilyen például a ruha .színének és az arc dekorálásához használt szí­neknek az összhangja. Nem sza­bad például piros ruhához zöld színű szemhéjfestékkel dekorál­ni a szem környékét. A fehér ru­hához minden szín illik, ilyenkor a sminkelés színeinek összeválo- gatásánál a szem színéhez kell igazodnunk. Általános szabály az is, hogy az ajakrúzs színének összhangban kell lenni a köröm­lakk színével. Arra is ügyeljünk, hogy nem minden áll jól nekünk, ami egy másik nőn jól mutat. F. K. PIACI KORKÉP Arak Kecskeméten (Ft kg) Burgonya Sárgarépa Petrezselyem Vöröshagyma Fejeskáposzta Saláta (dib) Karalábé (db) Karfiol Paradicsom Paprika (db) F őzötök Uborka Zöldbab Zöldborsó Retek (csomó) 1.0—'14 18—25 20—25 15—20 IJB 5—8 8—1.2 200 200—300 4—12 - 12 80—90 200 200 3—8 Zöl'dh agyma (csomó) Paraj, Sóslka Gomba Alma Köiile Héjasdió Máik Tej (liter) Tejjel (liter) Túró Tojás (db) Élő csirke (pár) lÉlő tyúk (pár) 4—16 30—40 40 70 1*3—'25 20 35 130 8 60 60 2—2.20 60—160 130—320 Elő kacsa (pár) 200—250 Arak Kalo'sau Burgonya iri— fn Spenót , 25 Sárgarépa *ii2 Zöldség 20 Vö r ösha g yma 12 Fokhagyma 50—60 Héj as dió ' 30 Dióból 100 Karalábé 1.2 Dughagyma (liter) 20 Szárazbab 40 Mák 70 Retek (csomó) 5—fi Saláta (db) 6—7 Tojás (db) 2—2,20 Üjhagyma (csomó) 4 Alma .12—29 Összeállította: Szabó Klára HORGÁSZ-OKNAK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom