Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-04 / 286. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 286. szám Ara! 1,40 Ft 1983. decemberi, vasárnap A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉGÉNEK VI. KONGRESSZUSA A szocializmust építő társadalomban törvény az egyenlőség Aczél György felszólalása Szombaton az MSZMP Pest megyei Bizottságának Oktatási Igazga­tóságán megkezdődött a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetségének hatodik kongresszusa, amelyen áttekintik az országunkban élő német .nemzetiség helyzetét, a szövetség ötévi tevékenységét, és meghatározzák további feladataikat, programjukat. Szende Béla, a szövetség elnöke nyitotta meg a kétnapos tanácsko­zást. Köszöntötte a vendégeket: Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, Burgert Róbertét, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatóját, S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Varga-Sabján Lászlót, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, Szentágothai János akadémikust, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnökét, Gazsó Ferenc művelődési miniszterhe­lyettest. Üdvözölte a német nemzetiségű lakosok több mint 300 kül­döttét. Ezután Gazsó Ferenc kitüntetéseket adott át a szövetség több akti­vistájának, a nemzetiségi politika megvalósításáért kifejtett kiváló tevékenységük elismeréseként. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát két, a Szocialista Kultúráért kitüntetést hét aktivista és két német nemzetiségi amatőr művészegyüttes kapta. S. Hegedűs László a Haza­fias Népfront kitüntető jelvényét két aktivistának nyújtotta át. A szövetség országos választ­mánya a kongresszus elé terjesz­tett beszámolójában hangsúlyoz­ta: az országunkban élő német nemzetiségiek termelő, alkotó munkájukkal hozzájárulnak az ország gazdasági, társadalmi fej­lődéséhez, tevékenyen részt vesz­nek a közéletben, ápolják, gyara­pítják kulturális örökségüket. Egyre több településen igyekez­nek megvalósítani a folyamatos anyanyelvoktatást, mind az óvo­dában, mind az iskolában. A nö­vekvő érdeklődést bizonyítja az is, hogy évről évre több tanuló vesz részt a német nyelvű okta­tásban. Számos helyen azonban még nem adottak az anyanyelvi oktatás feltételei, kevés a nem­zetiségi pedagógus, a tankönyv, nem eléggé hatékony a német ok­tatás. A megelőző kongresszus óta csak Boly községben vezették be a kétnyelvű oktatást. A szövetség — miként a hatá­rozattervezetben is megfogalmaz­ta — szorgalmazza a német nyelv- oktatás bevezetését még több óvo­dában és általános iskolában, az új, hatékony oktatási formák al­kalmazását. Falvakban és váro­sokban felmérik a kétnyelvű ok­tatás igényét és az illetékes szer­vekkel együtt a szövetség gondos­kodik német anyanyelvű pedagó­gusokról és a tankönyvellátásról., A tehetséges német nemzetisé­gű fiatalokat arra ösztönzik, hogy óvónő-, tanárképző főiskolákon, (Folytatás a 2. oldalon.) v.,, & RUTÁKTÓL 3 0,da,) A TÁVVEZETÉKIG Az elmúlt évek egyik legnagyobb magyarországi beruházása fejeződött be Kiskunhalason: elkészül­tek, s termelnek az új kőolaj- és földgázipari léte­sítmények. Az építkezés azt követően kezdődött meg, hogy a geológiai kutatások bebizonyították: Kiskun­halas közelében jelentős kiterjedésű kőolaj- és föld­gáztelepeket rejt a föld mélye. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 3,4 mililiárdot kapott a kormány­tól az újonnan feltárt területek kitermelésére, s eb­ből a tekintélyes összegből 1,6 milliárdot a kiskun­halasi és a városkörnyéki létesítmények kivitelezé­sére fordított. Elsőként — 1980-ban — a KM—1 jelű mérőállo­más készült el, majd a zsanai gázgyűjtőál'lomás, a halasi szabadgázüzem, a KM—2 és KM—3 mérőál­lomás kezdett dolgozni. A legnagyobb létesítmény a kiskunhalasi főgyűjtőállomás olajipari berendezé­seit 1982-ben kezdték szerelni, azóta a helyükre ke­rültek a gáztechnológiai eszközök is, a próbaüzem gyakorlatilag befejeződött. Mit tudnak ezek a hatalmas, bonyolult berende­zések? Nagyon leegyszerűsítve: elvégzik a kutakból feltörő földgáz és kőolaj feldolgozását, tárolását és távvezetékekbe juttatását. A beruházás, amint arra Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár a no­vember 5-i avatási ünnepségen rámutatott, immár két és félszeresen megtérült. A Kőolaj- és Földgáz- bányászati Vállalat halasi székhelyű Kiskunsági Üzeme 300 ezer tonna kőolajat és egymilliárd köb­méter földgázt ad 1983-ban a népgazdaságnak. A nagy értékű és milliárdos értékeket termelő technológiai berendezések egy részét és a mérőállo­másokon, a főgyűjtőben folyó munkát mutatjuk be képes összeállításunkban. S. B. • Ember és technika csak együtt képes arra, hogy a föld mélyének kincseit „megszelídítse”, felhasz­nálható állapotba hozza. Szabó Sándor főgyűjtő- kezelő avatott mestere a bonyolult technológiai fo­lyamatok irányításának. Bízhatunk erőnkben Egyre közelebb az esztendő végéhez: ki­rajzolódik nemcsak a háztartások, de az egész népgazdaság mér­lege is. A tapasztala­tok összegzésére kértük Romány Pált, a megyei pártbizottság első titká­rát. A vele készített in­terjút lapunk 3. olda­lán olvashatják. * Ezúttal a játék a témája szokásos magazinunknak, írók véleményét gyűjtöt­tük össze, Tolsztojét pél­dául, aki szerint „semmi­ben sem nyilvánul meg olyan világosan az 'em­berek jelleme, mint a já­tékban”. (4. oldal) * Az ötödik oldalon, a Mű­velődés—Irodalom—Művé­szet összeállításunkban fel­vázoljuk egy kiváló nép­művelő portréját; közre­adjuk Tandori Dezső és Oláh János versét, Szlavcso Csamov tárcáját, s öt kép­pel mutatjuk be a tisza- kécskei riyári alkotótábor „termését”. * SPORT: (7. oldal) KÖZÖS TELEPÍTÉS, TÁROLÓÉPÍTÉS, NÖVÉNYVÉDELEM Szövetkezni előnyös Szovjet és amerikai nők a békéért A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság vezetői már évekkel ezelőtt kialakították a termelési együttműködést a környező gaz­daságokkal. A kapcsolatok min­den éyben bővülnek, erre szinte kényszerítik az üzemeket a gaz­dasági körülmények. Közös erő­vel ugyanis könnyebben tudnak nagyobb beruházásokat megvaló­sítani. Nagy József igazgatóhelyettes: — Főként a szőlőtermesztésben és a borászatban jöttek létre két­oldalú megállapodások. Gazdasá­gunknak már nincs "újabb szőlő- telepítésre alkalmas területe, rész­ben a talaj minősége, részben a klimatikus viszonyok miatt. Mi­vel a szőlőtermesztés lehetőségé­nek északi határán vagyunk, itt már főként a magasabb fekvésű homokokon érdemes telepíteni. Ezért fogtunk össze a tiszaalpári Búzakalász, a lajosmizsei Alma- virág és a tószegi Petőfi mező- gazdasági szövetkezettel, össze­sen 460 hektár szőlő telepítésére. Az ültetvények létesítéséhez szükséges területet közös gazda­ságok adták és a telepítési költ­ségek 40 százalékához járultunk hozzá. A többi költséget mi fedez­tük, ezenkívül gondoskodtunk fajtákról, szaktanácsadásról, se­gítünk a gépi művelésben, garan­táljuk a termés átvételét. Számolnak azzal, hogy néhány év múlva, az új telepítések ter- mőrefordulásával újabb tárolók­ra lesz szükség. Már az előző esz­tendőkben összefogtak ez utób­biak építésében. A lakiteleki Szik­ra Termelőszövetkezettel, vala­mint a jakabszállási Népfront szö­vetkezettel alakítottak ki ilyen együttműködést. Az idén éppen a jó kapcsolatoknak köszönhetően, 75 ezer tonna szőlőt vásároltak fel partnereiktől, csaknem két­szer annyit, mint a saját termé­sük volt. A boruk mintegy 70 szá­zalékát exportra szállítják. Az igazgatóhelyettes még el­mondja: — A termelési összefogás egyéb formáit is kialakítottuk. A kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezettel gabo­natermesztésben kooperálunk. A szövetkezet, a területünkön ter­mesztett búzából saját péküzemé­ben kenyere’t süt, amelyet érté­kesít. A lászlófalvi Egyetértés Termelőszövetkezettel pedig a pa­radicsomtermesztésben alakult ki együttműködés. Az ültetvények növényvédel­(Folytatás a 2. oldalon.) (TASZSZ) Moszkvában november 30 —december 2. között tar­tották meg a szovjet és ame­rikai nők 8. szemináriu­mát A találkozókat 22 éve rendezik meg a szovjet nő­bizottság, valamint a béké­ért és szabadságért küzdő nemzetközi női liga ameri­kai szekciójának kezdeme- nyezésére. A kölcsönös megértés szel­lemében, nyílt légkörben le­zajlott konferencián megvi­tatták, hogyan járulhatnak hozzá a nőszervezetek a le­szerelés ügyéhez, s szó volt arról, miképpen lehet meg­védeni az emberiséget a nukleáris katasztrófától. A kiadott közlemény sze­rint a tanácskozás résztve­vői állást' foglaltak a fegy­verkezési hajsza beszünteté­se, valamint a Pershing—2 rakéták nyugat-európai te­lepítése ellen, sürgették a rakétatelepítés megkezdése előtti helyzet visszaállítását. Felelősség- Fontos kérdés, mit tudnak ténylegesen tenni a tanács­tagok a körzetükbe tartozó állampolgárok érdekeinek vé­delmében, hogyan képesek te­kintélyt teremteni maguknak választóik körében, és persze a tanácstestület ülésein. Még napjainkban is gond: hatás­körükkel, jogkörükkel, a he­lyi politika kialakításába való tényleges beleszólási lehető­ségeikkel vannak nehézségek. Az utóbbinak a szervezeti ke­retei biztosítottak ugyan — például a tanácsülés is ilyen —, de a valódi döntések gyak­ran az apparátusban szület­nek, a testület — más alter­natíva híján — már csak szentesítést ad rájuk. S ha egy-egy tanácstag a testületi üléseken esetleg ellenvéle­ményt fejt is ki, ez nem min­dig kap megfelelő nyilvános­ságot, gyakran még saját vá­lasztói sem szereznek róla tu­domást, holott az ö képvise­letükben kért szót. Az aktívabb közéleti sze­repléshez kedvező feltételeket kínál a többi között a közsé­gi, városi tanácsok jogköré­nek. önállóságának jelentős bővülése. A cél az. hogy va­lamennyi, a település életével, fejlesztésével kapcsolatos kér­dést a helyi testületek dönt­senek el, a tanácsok minden eddiginél nagyobb gazdasági­pénzügyi önállóságot kapja­nak. Ezzel már eleve növekszik a tanácstagok szerepe. Rajtuk is múlik, mennyire élnek új lehetőségeikkel, sarkukra áll­nak, vagy továbbra is hagy­ják magukat irányítani a szakigazgatási apparátus ál­tal. Mert nem kötelező elfo­gadni minden előterjesztést, egy-egy fontosabb téma meg­tárgyalása előtt eleve lehet kérni megfelelő alternatívák kidolgozását, hogy azután a tanácsülésen legyen lehetőség a döntésre, a választásra, a kidolgozott elképzelések kö­zött. Több településen kísérletez­tek már azzal, hogy maguk­nak a tanácstagoknak is ön­álló pénzügyi alapot biztosít­sanak a választókörzet legége­tőbb gondjainak megoldására. Az Effajta kezdeményezések is érezhetően növelik a helyi tanácstagok tekintélyét, befo­lyását. Amire a következő években nagy szükség lesz. D. A. O Tíz­millió forintba kerül — berendezve a szép iskolaszárny. » Üj járda a Kinizsi utcában. Tompa új arca Már hagyomány Tompán az összefogás. Az idén az új iskolaszárny és a járdák építésére vállaltak legtöbb önkéntes munkát., Részt vett a lakosság a talajegyengetéstől a csere- pezésig mindenben. Ennek is köszönhető, hogy a jövő tanévre elké­szül az épület és nem lesz szükség a zsúfolt szükségtermekre. Ügy tervezik, hogy a felszabaduló helyiségekben napközit alakítanak ki az öregeknek. Eddig négyezernégyszáz méter új járdát építettek amihez csak az anyagot adta a tanács.

Next

/
Oldalképek
Tartalom