Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-04 / 286. szám

* • PETŐFI NÉPE 9 1983. december 4. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Helsinkiben bejelentették, hogy védelmi intézkedéseket hoz­nak az új amerikai rakéták veszélyének elhárítására. — Az elek. torok Raul Alfonsint választották meg Argentína elnökének. El­készült a terv az egymással szembenálló palesztin erők szétvá­lasztására. KEDD: Világszerte megemlékeztek a palesztin szolidaritási napról. — A Pravda arról írt, hogy a PFSZ továbbra is élvezi a szocialista országok támogatását. — Samir izraeli kormányfő washingtoni tárgyalásain az amerikai—izraeli katonai együttműködés foko­zásáról volt szó. — Megkezdődött a kubai tanácsadók kivonása Nicaraguából. SZERDA: Jurij Andropov üzenetet intézett több nyugati kormány­főhöz. — Várkonyi Péter külügyminiszter kuvaiti tárgyalásai után Damaszkuszba utazott. — Gustáv Husák Varsóba érkezett. CSÜTÖRTÖK: Kádár János berlini munkalátogatása után közös köz­leményt adtak ki Erich Honeckerrel folytatott tanácskozásáról. — Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter Rómában járt és ellátogatott a Vatikánba is. PÉNTEK: Amin Gemajel libanoni elnök tárgyalásai Washingtonban — Reagan elnök megvétózta a kongresszus döntését, amely az emberi jogok tiszteletben tartásának feltételével akarta csupán engedélyezni a Salvadornak nyújtandó segélyt. — A bonni parla. ment felfüggesztette a megvesztegetéssel vádolt gazdaságügyi miniszter, gróf Lambsdorff mentelmi jogát. SZOMBAT: Várkonyi Péter Jordániában tárgyalt. — Weinberger hadügyminiszter az amerikai—francia katonai együttműködést szorgalmazta Párizsban. — Véget értek Románia és a Közös Piac bizottságának tárgyalásai. — Tripoliból a palesztinok ENSZ- zászló alatti hajókon hajlandók csupán távozni, közölte Arafat. A hét három kérdése 9 Kádár János egynapos baráti látogatást tett szerdán Berlinben. A képen vendéglátójával, Erich Honeckerrel, a NSZEP főtitkárával, az NDK Államtanácsának elnökével látható a tárgyalások kezdetén. (Fotó: ADN ZB—MTI—KS) • Genfben kedden teljes ülést tartott a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkenté­séről tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. A képen: Viktor Karpov, a szovjet delegáció vezetője nyilatkozik, újságíróknak Mit jelent a rakéta­kérdésről szóló tárgyalások körüli vita ? Miután a NATO-határozat alapján megkezdték' Nyugat- Európában a Pershing—2 raké­ták és a robotrepülőgépek telepí­tését, Genfben megszakadtak a tárgyalások. A Szovjetunió mór jóelőre figyelmeztette az USÁ-t, az NSZK-t és a többi érdekel­tet: értelmetlenné válnak a tár­gyalások a telepítés megkezdése után .. . Most a Nyugat diplomáciai és piopagandaaiícuókat Kezd új for­májú tárgyalások végett, mert eze.skel próbálja ellensúlyozni a rakéták megjelenése nyomán a közvéleményben kelt ellenérzé­seket. Egyes NATO-crszágok, így az NSZK politikusai azt vetik fel, hogy a Genfben továbbra is folytatódó szovjet—amerikai SALART-tárgyalásokon hadászati fegyverek mellett az euro raké­tákról is lehetne tárgyalni. A szovjet álláspont az, hogy csak a telepítés megKezdése előt­ti állapothoz való visszatérés lehet a tárgyalások felújításának a teltétele. Jurij Andropov a hé­ten levelet intézett a nyugat­európai érdekelt államok kor­mányfőihez. Át üzenetek tartal­mát nem hozták nyilvánosságra, Egyes fővárosokban annyit kö­zöltek, hogy szovjet részről a vá­laszlépések indoklását adták meg. A magyar kormány ia hét ele­jén nyilatkozatban foglalt állást a rakétatelepítés nyomán előál­lott helyzettel, megállapítva, hogy az tovább növeli a katonai feszültséget. A szovjet válaszlé­péseket szükségesnek minősíti a magyar kormány , nyilatkozata, ugyanakkor leszögezi, hogy foly­tatjuk a párbeszéd fenntartására irányuló erőfeszítéséket. A kér­dést megvitatta berlini eszmecse­réjén Kádár János és Erich Ho- necker is. Aggodalmuknak adtak hangot a nemzetközi helyzet súv lyosan feszült volta láttán, és ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a mai bonyolult helyzetben is van lehetőség a vitás kérdések tárgyalásos rendezésére. Figyelmet érdemel egyes nyu­gat-európai kormányok kezde­ményezése, hogy január 17-én, Stockholmban, a madridi talál­kozó határozata értelmében ösz­szeülő bizalomerősítő és leszere­lési konferencia kezdetén tartsa­nak 'kelet—nyugati külügyminisz­teri összejövetelt. Egyelőre az USA nem tette magáévá ezt az elgondolást. Hogyan alakul a közel-keleti helyzet Samir és Gemajel amerikai útja után ? Már csak 11 hónap választja el Amerikát az esedékes elnök­választástól, ennyinél.is kevesebb idő áll Reagan (és a republiká­nus párt) rendelkezésére, hogy valami eredményt érjen el a Kö­zel-Keleten. Ha ugyanis meg tudja--erősíteni; Izrael pozícióit, és a gyakorlatba is át tudja ül­tetni Libanonban az egyelőre pa­píron maradt megállapodást, mindemellett pedig tartósítani tudja az amerikai jelenlétet, ak­kor ez jótékonyan befolyásolja az amerikai választótestület egy részének véleményét.. . Samir izráelá kormányfőnek ezért aztán könnyű dolga volt Washingtonban. Az amerikai—iz- 'x aeli .katonai együttműködés konkrét terveiben állapodhatott meg, növekvő amerikai pénzügyi támogatás ígéretét is megkapta. Gemajel libanoni államfő szin­tén megjelent az amerikai fővá­rosban. Látogatása ama bizo­nyos, rövid idő után elnapolt, genfi nemzeti megbékélési kon­ferencia következménye volt: otr hatalmazták fel a jelen volt li­banoni politikusok öt arra, hogy derítse fel, milyen módja lehet az izraeli és a szír csapatok ki­vonásának, az országból, amely­nek a területe négyötöd részben azok ellenőrzése alatt áll. Ha Gemajel üres kézzel tér haza, megtörténhet, hogy a megbéké­lési tárgyalások sohasem folyta­tódnak, s az összezsugorodó Li­banont — ahogyan Arafat, a PFSZ elnöke egy nyilatkozatá­ban jósolja — kantonokra oszt­ják fel, egy maronita, egy szun­nita, egy síita és egy drúz kan­tonra ... Tripoliban és környékén to­vább tartott a palesztin rivális erők huzavonája, pedig a hét ele­jén a palesztin szolidaritásii vi­lágnap alkalmából számos nyi­W Nehéz helyzetbe került Otto Graf Lambsdorff nyu­gatnémet gazdasági minisz­ter, miután azzal vádolják, hogy kormánytagsága ide­jén pénzt fogadott el a Flick-konszerntől. (Fotók: AP—MTI—KS) Q Angliában több fontos napilap nem jelent meg a nyomdászok munkabeszün­tetése miatt. A képen: Warringtonban, ahonnan a sztrájkhullám elindult, rendőr támad az egyik tüntető nőre. latkozat hangzott el a palesztin egység helyreállításának szüksé­gességéről. Mutatkozik-e változás az USA közép-amerikai politikájában? Az amerikai kongresszus azzal a feltétellel hagyja jóvá a Sal­vadornak szánt 1 milliárd 300 dolláros segélyprogramot, ha a közép-amerikai országban tiszte­letben tartják az emberi jogokat. A feltétel teljesítése szinte el­képzelhetetlen, hiszen ott hatósá­gi segédlettel gyilkolnak a halál- brigádok továbbra is. . . (van olyan statisztika, amely az utób­bi tíz évben lemészároltak szá­mát 40 ezerre becsüli!) Egyes értesülések szerint még a Shultz vezette külügyminiszté­rium is helyeselte, hogy nyomást gyakoroljanak Roberto d’Aubuis- sonra, a salvadori alkotmány ózó nemzetgyűlés szélsőségesen jobb­oldali elnökére. Ennek jele lett volna, hogy Roberto d’Aubuis- sont sem engedték be az USA- ba. az ő vízumkéi-elmét éppúgy elutasították, mint Tomas Bor­ge nicaraguai belügyminiszterét, aki előadásokat kívánt tartani amerikai városokban. (Az viszont nem csodálható, hogy Borge fel­háborodottan tiltakozott, amiért egy kalap alá veszik a véres ke­zű salvadori vezetővel.) Reagan elnök megvétózta a kongresszusi döntést, vagyis minden feltételtől mentesen, egy­értelműen támogatni kívánja a salvadori népellenes rezsimet. Nem nehéz ebből arra következ­tetni, hogy a Fehér Házban a sandinistákkal szemben, s álta­lában a közép-amerikai haladó mozgalmak ellen még kemé­nyebb politikát határoztak el. S ez sehogy sem vág egybe azokkal az ígéretekkel, amelye- . két például a Kissinger-megbí- zatás idején vagy Richard Stone különmegbízott utazásaikor tett sz USA. Sokkal inkább abba a vonal­ba illik bele, amelyet egy ame­rikai tengernagy nyilatkozata je­lez Wesley McDonald admirális a Baltimore Sun hasábjain el­mondta. hogy az USA Grenada szigetét állandó katonai támasz­pontjává kívánja változtatni. Pálfy József EGK-csúcstalálkozó Athénban előrehaladáshoz FKP-NYILATKOZAT Jó feltételek az Franciaországban a baloldali pártok december 1-én hozott dön­tései jó feltételeket teremtenek az előrehaladáshoz — hangsú­lyozza az FKP-nak szombaton közölt nyilatkozata a szocialista párt és az FKP küldöttségeinek csütörtöki találkozójáról. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a két párt nem választja el az infláció és a külföldi adóssá­gok csökkentéséért folytatandó küzdelmet a foglalkoztatottság, a gazdasági növekedés és a tár­sadalmi igazságosság terén való előrehaladástól. Mindkét párt ál­lást foglalt amellett, hogy fenn kell tartani az átlagbéreknek 1981-ben és 1982-ben elért szint­jét, s az alacsony bérek vásárló­erejének növelésére kell töreked­ni. Külpolitikai téren mindkét párt elsődleges fontosságúnak tartotta a fegyverkezési verseny megállítását. A L’Humanité rámutat: Geor­ges Marchaisnak és Lionel Jos- pinnek a találkozón elhangzott bevezető nyilatkozatai megmutat­ták, hogy mindkét párt megőrzi sajátos arculatát és akcióvonalát. Ugyanakkor a két párt egységes ellentámadásra szólította fel a baloldali erőket a jobboldal of- fenzívájával szemben. Az ír miniszterelnök szomba­ton a többi közös piaci tagország állam- illetve kormányfője vas­árnap érkezik a görög fővárosba, hogy háromnapos csúcstalálko­zón igyekezzék megoldást találni a Nyugat-Európai közösség égető költségvetési gondjaira. A napirenden szereplő témák közül a csúcs előkészítése során egyetlen egyben sem jött létre megegyezés. A tagországok fenn­tartották eddigi, egymásnak sok­ban ellentmondó saját követelé­seiket a mezőgazdasági problé­mák rendezésére, a közös kiadá­sok finanszírozására és a közös­ség kibővítésére. Az elmúlt fél­évben rendezett, alacsonyabb szin­tű előkészítő tanácskozások egy­séges munkaokmány helyett csak döntési alternatívákat eredmé­nyeztek: a legfelsőbb politikai vezetőknek most ezek között kel­lene választaniuk. A görög kormány mindenesetre mindent megtett, hogy a találko­zó méltó színhelyet kapjon. A vá­rosi' népkert közepén fekvő Zap- pion klasszicista kiállítási épüle­tét alakították át a csúcskonfe­renciára. A esetleges tüntetések ellen is védekezni igyekeznek: a fővárosi biztonsági erőket, kiegé­szítve a pireuszi egységekkel, négy napra riadókészültségbe he­lyezték. Mint a rendőrség szóvi­vője bejelentette, a nyugatnémet, a brit, és az olasz vezetők kap­nak majd megerősített védelmet, mivelhogy ezekben az országok­ban kezdődött meg a rakéták te­lepítése. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének YI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) egyetemeken folytassák tanulmá­nyaikat. Támogatja azt az elha­tározást, hogy a hetedik ötéves terv időszakában országos német általános iskolát és kollégiumot létesítsenek. Úgy vélik: ha ezenkívül területi német nemze­tiségi iskolai komplexumokat is létesítenének, megszüntetnék a német nemzetiségi oktatás hiá­nyosságait. A beszámolóban az országos vá­lasztmány rámutatott arra, hogy a kulturális élet minden terüle­tén fejlődés tapasztalható, a leg­eredményesebben kórusaik, ze­nekaraik, táncegyütteseik tevé­kenykedtek. A szövetség a továb­biakban is rendez olyan kulturá. lis találkozókat, amelyek éltetik az amatőr művészeti együttesek tevékenységét. Támogatja a ma­gyarországi német nemzetiségi színjátszás — a szekszárdi né­met nemzetiségi bemutató szín­pad-, az olvasó-, a klub-, a hon­ismereti mozgalom további ki­bontakozását. Az utóbbi öt esz­tendőben tovább élénkült a né­met irodalmi, tudományos és ki­adói tevékenység. Hambuch Géza, a szövetség főtitkára a beszámolót kiegészí­tő beszédében hangsúlyozta: a magyarországi német nemzetisé­giek még soha nem kaptak any- nyi segítséget, mint napjainkban. A szövetség arra ösztönzi a ma­gyarországi németeket, hogy élje­nek a nemzetiségek fennmara­dásához adott lehetőségekkel, többet tegyenek a nemzetiségük­ért, országukért. A nemzetiségek eredményei társadalmunk ered­ményei, a Magyar Népköztársa­ság nemzetközi tekintélyét öreg­bíti. A német nemzetiségiek fel­ismerték: anyanyelvűk megőrzé­se nemzetiségpolitikai feladatuk. Rámutatott: a német nemzetisé­giek közül egyre többen ismerik fel, hogy kultúrájuk nem csupán népdal, néptánc, népszokás, nép­viselet. Bizonyították ezt a né­met nemzetiségi költők, írók, kép­zőművészek, akik az utóbbi évek­ben új értékekkel gazdagították kultúrájukat. A testvéri nemzetiségi szövet­ségek .nevében Jakab Róbert,né, a Magyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetségének főtitkára kö­szöntötte a kongresszusit. Beszé. dében hangoztatta: a magyarok, németek, délszlávok, románok és szlovákok sorsát közös eszmék alakítják, együtt közös erőivel munkálkodnak szocialista cél­jaik eléréséért, a béke megőrzé­séért, ugyanakkor összékötik a testvérnépeket. A kongresszuson felszólalt Aczél György, aki az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a kongresszust. Beszédében hang. súlyozta: országunk féltve őr­zött politikai légkörének alapja nem valamilyen kiegyezés, ha­nem az, hogy az itt élők közös­sége megegyezett a szocializmus építésében, s nemzeti program­ként vállalja azt. Társadalmunk közös értéke az is. hogy a nem­zetiségiek otthonra, hazára ta­láltak Magyarországon. Az egyen­jogúságot az anya,nyelv és kul­túra. ápolásának, a történelmi ha. gyomá.nyok megőrzésének jogát alkotmányunk a nemzetiségek mint közösségek, és a nemzetisé­gi emberek, mint egyénék szalmá­ra biztosítja. — Európának e táján a nemze­tek. nemzetiségék tragédiákkal terhes sorsából megtanulhattuk, hogy a belső bajokra nem orvos­ság a nemzetiségi vagy vallási csoportok bűnbakká tétele, az indulatok elsza- badítása. Valljuk, hogy nem­zetiségi kérdés igazságos és tartós megoldását csak a szocialista tár. sadalom fejlődése, a szocialista demokrácia kiteljesedése hoz­hatja meg — mondotta Aczél György. Az MSZMP általános por litikája, amelynek a nemzetiségi politika szerves része, az utóbbi több mint negyed században a szocialista építés folyamatában kialakította és megszilárdítot­ta hazánkban a társadalom egy­ségét. A szocialista Magyaror­szágon alapvetően megváltozott a nemzetiséghez tartozás fogal­ma. Ehhez a magyarországi né­metek esetében is hosszú, tragi­kus eseményektől sem mentes út vezetett. A magyarországi német nemzetiség ma hazájának érzi ezt aiz országot, amelynek társa­dalmában egyenrangú, megbe­csült helyet foglal él. A jogok, kötelességek és lehetőségek egyenlősége azon marxista világ­nézeti meggyőződésen alapszik, hogy egy szocializmust építő tár. sadalomban törvény az egyenlő­ség. ami azt is jelenti, hogy a többnyelvűség, a kulturális ha­gyományok, életmódibeli szoká­sok többfélesége nem zavaró té­nyező az állaim életében, a társa­dalmat gazdagító sokszínűség. E különféle értékek, önmaguk fel­adása nélkül élhetnék, hathatnák, működhetnek együtt a másságok feladása nélkül. A szocializmus elveivel, történeti hivatásával erkölcsével ez fér össze. A .nemzetiségi jogok tisztelet­ben tartásán túl államunk fo­lyamatos intézkedéseivel elhá­rítja a nemzetiségék fejlődése elől a nehézségeket — hangoz­tatta a Központi Bizottság tit­kára. — Sokszor azonban a jogok szavatolása, és az állaim intézke­dései olyan értelmezést kapnak — a nemzetiségiék körében is — mintha jogok adományozásá­ról, jótékony gesztusokról volna szó. Ezek nem adományozott jo­gok, nem a nemzeti többség gyám­kodása, A sajátos jogok érvénye­sítése elengedhetetlen része a. szocialista demokráciának, a nép- hatalom megvalósításának és gyakorlásának, amihez a külön­böző nemzetiségű dolgozók is hozzájárulnak. Valljuk, hogy a nemzetiségi lét vállalásának alap­vető politikai és társadalmi fel­tételeit megteremteni nagymér­tékben a többségi nemzet köte­lessége. — A hazánkban élő nemzetisé, giek nyelvét, kultúráját az egye­temes értékek sorában tartjuk számon — mondotta beszédének további részében. — Olyan érté­kek ezek, amelyek a magyar nép és a szomszédos országok népei­nek együttéléséből kapcsolatai­ból eredő történelmi és kulturá­lis hagyományokban gyökerez­nek. Éppen ez a sajátosság ad le­hetőséget arra, hogy a nemzeti­ségekhez való viszonyt interna­cionalista magatartásunk egyik mércéjének tekintsük. Ügy hisz- szük, a nemzetiségekkel való har­monikus együttélés jó alap az egymás .mellett élő nemzeték egy­másra utaltságának tudatosítá­sához. a nemzeti szűklátókörű­ség felszámolásához. Ez azonban nemcsak a kultúra, az oktatás kérdése, hanem településfejlesz­tési. ipar- és agrárpolitikai kér­dés is. — Politikánk nélkülözhetetlen eleme, hogy a nemzetiségeknek a velük egy nyelvet beszélő nem­zetekhez fűződő kapcsolatai is szabadon érvényesiüljenék. A nemzetiségeknek fontos küldeté­sük van a népek barátságának el­mélyítésében. Természetesnek tartjuk, köszönjük és igényeljük a hazai németek esetében — tár­sadalmi rendszerünk azonosága alapján az NDK intézményeinek sokoldalú segítségét művelődési' ellátottságuk színvonalának eme­lésében. Természetesnek tartjuk azt az érdeklődést is. amely a szomszédos Ausztria és az NSZK részéről a magyarországi néme­tek élete iránt megnyilvánul. Mi nyílt nemzetiségi politikát foly­tatunk. Ez is elősegítheti azt, hogy országunkról, népünkről, nemze­tiségeinkről reális kép alakuljon ki. A rokoni kapcsolatok ápolása olyan fontos emberi jog, amely hozzájárul ehhez — hangoztatta Aczél György. — Hazánk sorsának legfonto­sabb kérdése a béke védelme. Béke szükséges ahhoz, hogy az utóbbi csaknem négy évtized tár­sadalmi vívmányait megőrizhes­sük és a népért vállalt politikai elkötelezettségünknek megfelelő­en fejleszthessük. Ebben tovább­ra is számítunk társadalmunk valamennyi osztályának, rétegé­nek, magyaroknak és nemzetisé­gieknek a munkájára — mon­dotta befejezésül a központi bi­zottság titkára. Varga-Sabján László, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága ne­vében köszöntötte a kongresz­szust. A vitában több felszólaló hang­súlyozta az anyanyelv elsajátítá­sának szükségességét. A kong­resszus ma folytatja munkáját. Szövetkezni előnyös (Folytatás az 1. oldalról.) mét gyorsítja és könnyíti az agro­kémiai társulás, amelynek saját helikoptere van, ügyintézője az állami gazdaság. Ebben az együtt­működésben 8 gazdaság vesz részt. Ma már a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság gyümölcs-,szörp- és legyártása meghaladja a bor mennyiségét. Ehhez az alapanya­got, mintegy 700 hektár gyümöl­csösük adja, melynek nagyobb ré­sze alma, de vásárolnak szörpnek valót a szomszédos gazdaságok­tól is. A citrusfélékből készült ita­lok iránt nagy az érdeklődés. Ezekhez az alapanyagot a görö­göktől kapják és cserébe a gazda­ság hazai gyümölcsökből készült szörpöket exportál. K. S>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom