Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 89. szám Árül 1,40 Ft 1983. április 16. szombat Elhunyt Illyés Gyula Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy április 15-én hosszú betegség után, életének 81. évé­ben elhunyt népünk, nemzetünk nagy fia, Illyés Gyula, háromszo­ros Kossuth-díjas író. Elhunytával pótolhatat­lan veszteség érte a magyar kultúrát. Temetéséről később történik intézkedés. Hazafias Népront Országos Tanácsa, Művelődési Minisztérium, Magyar Írók Szövetsége Az építőipar idei feladatai Tegnap Kecskeméten tárgyal­tak az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium, • valamint a megye vezetői. Dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár előbb Romany Pállal, a megyei pártbi­zottság első titkárával folytatott megbeszélést, majd sor került az ágazat 1982. évi megyei tevé­kenységének értékelésére és 1983. évi feladatainak megtárgyalására. Bács-Kiskun megye vezetői ar­ról tájékoztatták az államtitkárt, hogy a megye szocialista építő­iparának teljes termelése tavaly elérte a 4,4 milliárd forintot. A saját építési és szerelőipari ter­melés 12,5 százalékkal, a fenn­tartási munkák aránya 14 száza­lékkal emelkedett. A vezetői, megbeszélés után dr. Szabó János a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárába lá­togatott. A vendégeket-Tóth Im­re, a vállalat vezérigazgatója és Horváth János gyárigazgató fo­gadta, s tájékoztatta az időszerű termelési, gazdálkodási kérdések­ről. Testvérmegyei látogatás Bács-Kiskun megyei pártdele­gáció utazott tegnap ötnapos lá­togatásra a Krímbe Terbe De­zsőnek, a megyei pártbizottság titkárának vezetésével. A delegá­ció tágjai: Hegedűs Lajos, a me­gyei pártvégrehajtó-bizottság tagja, a hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke, Ormándi János, a kis­kunfélegyházi városi pártbizott­ság titkára, Teleki Zoltánná, a bajai Finoimposztó Vállalat párt- bizottságának titkára. A küldött­ség BácsnKiskun testvér,megyéjé­ben az üzemi pártszervezetek irányítómunkáját tanulmányozza. Pénteken dél­előtt a Petőfi Népe Szer­kesztősége saj­tóklubjában a megyei párt- bizottság párt­ós tömegszer­vezetek osz­tálya és a Pe­tőfi Népe Szer­kesztősége, szervezésében ankétót ren­deztek az alapszerveze- .ti pártmunka időszerű kér­déseiről. A vi­tát Tengeri Pál, a megyei pártbizottság osztályvezető­je vezette. Az ankét anyagá­ra lapunk ké­sőbbi . számá­ban visszaté­rünk. Ankét az alapszervezeti pártmunkáról HATÁROZAT a XII. kongresszus óta végzett munkáról : és a párt feladatairól j Elfogadta az MSZMP Központi Bizottságának 1983. április 12—13-i ülése s szövetségeseinkkel együtt hozzájárultunk a béke megvé­déséhez. A párt politikai irányvonalát a gyakorlat igazolta. Az előttünk álló években változatlanul az a legfontosabb feladat, hogy a XII. kongresszus határozatainak végrehajtá­sára, a VI, ötéves terv teljesítésére összpontosítsunk minden erőt. Arra kell törekedni, hogy az eddiginél jobb munkával, nagyobb erőfeszítésekkel a kongresszuson megfogalmazott fő politikai, gazdasági és kulturális célokat elérjük. Előreha­ladásunkban meghatározó szerepe van társadalmunk vezető erejének, a pártnak, a kommunisták egységes fellépésének és példamutató helytállásának, a párt és a nép összefogásá­nak. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy mindenkor kritikusan és önkritikusan elemezzük munkánkat, folyama­tosan feltárjuk az irányítás és a végrehajtás gyenge pont­jait, és pártszerveink, ha szükséges, a követelményeknek megfelelően módosítsák korábbi határozataikat. A Központi Bizottság jelen határozatában nem törekszik teljességre. Azokra a kulcsfontosságú feladatokra irányítja a figyelmet, amelyek megoldásán nagymértékben múlik a kongresszusi célok elérése. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1980. márciusában meg­tartott XII. kongresszusa kijelölte a szocializmus építésének soronlévő feladatait. Belpolitikánk fő céljaként a szocialista társadalmi viszonyoknak, a nemzeti egységnek az erősítését, a szocialista demokráciának a fejlesztését határózta meg, gazdaságpolitikánk fő céljaként pedig azt, hogy a minőségi tényezők kibontakoztatásával, a termelés nemzetközi ver­senyképességének fokozásával javítsuk a népgazdaság egyen­súlyát és őrizzük meg az elért életszínvonalat. A kongresz- szus külpolitikánk feladatává tette, hogy járuljon hozzá az enyhülés vívmányainak megszilárdításához, a béke megvé­déséhez. A Központi Bizottság játfogóan megvizsgálta az elmúlt há­rom évben végzett munkát és megállapította: népünk egyet­értése a XII. kongresszuson megfogalmazott célokkal az élet minden területén kifejeződött a mindennapos helytállásban, a javuló téljesítményekben. A párt és a nép összefogásá­nak, a kölcsönös bizalomnak az eredményeként a kongresz- szuson megjelölt fő irányban haladtunk előre. Társadalmi rendünk szilárd. Javult a népgazdaság egyensúlya, társadal­mi méretekben megőriztük népünk életszínvonalát. Bővül­tek nemzetközi politikai, gazdasági, kulturális kapcsolataink, A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A párt XII. kongresszusa óta eltelt három évben feszültebbé vált a nemzetközi helyzet. Az imperializmus, a NATO szélső­séges körei arra törekszenek, hogy megbontsák a fennálló katonai egyensúlyt, és fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval, a szocia­lista közösség országaival szem­ben. Ennek következtében foko­zódott a fegyverkezési verseny, ami nagy terheket ró a világ né­peire, és növeli a termonukleá­ris katasztrófa veszélyét. A ré­gebbi válsággócok mellett újab­bak is keletkeztek. A hideghá­borús lépések, az egyes szocia­lista országok ellen irányuló po­litikai és gazdasági intézkedések súlyos károkat okoztak az eny­hülés ügyének, lefékezték a nem­zetközi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi kapcsolatok fejlődését. Kiéleződött a két világrendszer közötti ideológiai harc. A jelenlegi nemzetközi hely­zetben alapvető kötelességünk! hogy gondoskodjunk népünk biztonságáról. Szövetségeseink­kel egyeztetve, minden lehetősé­get felhasználva, aktív nemzet­közi tevékenységet kell folytat­nunk, s ezáltal elősegítenünk a béke és a társadalmi haladás erőinek gyarapodását, a szocia­lista építés külső feltételeinek a nemzetközi helyzetnek kedvező módosulását. Ehhez elsősorban a hazai szocialista építőmunka eredményes elvégzésével tudunk hozzájárulni. A Központi Bizottság külö­nösen időszerűnek és fontosnak tartja, hogy a Varsói Szerződés tagállamai összehangoltan lép­jenek fel a béke megvédése ér­dekében. Meggyőződése, hogy az egyenlő és kölcsönös biztonság elérhető és megszilárdítható a fegyverzetek alacsonyabb szint­jén. Népünk számára különösen fontos, de a nemzetközi helyzet alakulásának is döntő tényezője Eürópá békéje és biztonsága. Fon­tos nemzeti érdekünk, hogy ne kerüljön sor az amerikai közép­hatótávolságú rakéták nyugat- európai telepítésére, s földré­szünk megszabaduljon a nukleá­ris fegyverek minden fajtájától. A Magyar Népköztársaság, mint a Varsói Szerződés szervezetének tagja, külpolitikájával, támogat­ja a 'politikai tanácskozó testület januári, prágai ülésének nagy jelentőségű kezdeményezéseit, amelyek figyelembe veszik más államok jogos biztonsági érdeke­it is. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a nemzetkö­zi feszültség éleződése ellenére az emberiséget fenyegető legfőbb veszélyeket el. lehet hárítani, a világháború nem elkerülhetetlen. A béke fenntartásának a jövőben is legfontosabb tényezője a szo­cialista világ ereje, a két világ- rendszer országai között kialakult stratégiai-katonai erőegyensúly. A szélsőséges imperialista körök törekvéseivel szemben világ­szerte nő az ellenállás, széles társadalmi rétegeket ölel fel a békemozgalom. A tőkés országok felelősen gondolkodó politikai, gazdasági, tudományos, kulturá­lis tényezői is, felismerve korunk realitásait és számot vetve saját országuk érdekeivel, fellépnek a feszültség nöyelésével szemben, s igyekeznek fenntartani és fej­leszteni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a szocialista or­szágokkal. A proletár internacionalizmus elve alapján tovább erősítjük barátságunkat és együttműködé­sünket a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szo­cialista országokkal. Aktívan részt veszünk a két- és többolda­lú együttműködésnek az új kö­vetelményekhez igazodó fejleszté­sében. A magyar—szovjet barát­ság népünk békéjének, hazánk függetlenségének és biztonságá­nak, szocialista építőmunkánk sikerének fő nemzetközi táma­sza. Erősítése elsőrendű nem­zeti érdekünk, s ezért a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordítunk kapcsolataink fejlesz­tésére a Szovjetunióval. A Magyar Népköztársaság bő­víti kölcsönösen előnyös, sokol­dalú kapcsolatait a fejlődő or­szágokkal. Az együttműködés hozzájárul gazdagsági önállósá­guk, politikai függetlenségük erősödéséhez, fejlődésük meg- gyorításához. A szolidaritás szel­lemében, lehetőségeinkhez mér­ten támogatjuk a szocialista orientációjú országokat. Hazánk belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, a népi hatalom és a szocialista nemzeti egység szilárd, a párt vezető szerepe érvényesül, szélesedik a szocia­lista demokrácia. Fejlődött a szocializmus politikai rendszere, javult az állami és a társadalmi szervek munkája. A hatáskörök, anyagi eszközök decentralizálása révén növekedett a gazdálkodó egységek, a helyi párt- és társa­dalmi szervek önállósága és fe­lelőssége. A törvényesség, a köz­rend és a közbiztonság szilárd. A nemzetközi feszültség növe­kedése, a tőkés világgazdaság válságának kedvezőtlen hatása, a hazai gazdasági fejlődés inten­zív szakaszára való áttérés bo­nyolult feladatait nagy próbaté­tel elé állítják a magyar társa­dalmat. Népünk nagyra értékeli vívmányainkat, szocialista cél­jaink valóra váltásán munkál­kodik, félti elért eredményeit. Társadalmunkban meghatározó és növekvő azoknak a köre, akik értik és tudják, hogy jobb mun­kával és nagyobb erőfeszítésekkel a nehezebb feladatok is megold­hatók. A helyzet változása élesebb megvilágításba helyezi munkánk gyengeségeit: a lassú reagálást, a kellő rugalmasság hiányát a köz­ponti irányításban, a kényelmes­séget, a formális megoldásokat a végrehajtásban, s általában az el­néző magatartást az állampolgári fegyelem, valamint a munkafegye­lem lazaságával, a társadalmi tu­lajdon megsértésével szemben. Felerősödtek nemkívánatos jelen­ségek: az anyagiasság, az élősdi- ség, a korrupció. Ezek közvélemé­nyünkben ma a korábbinál na­gyobb ellenérzést váltanak ki. Társadalmi igény, hogy határozot­tabban, következetesebben lép­jünk fel a szocialista közerkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Előrehaladásunknak elengedhe­tetlen feltétele, hogy mindenki eleget tegyen vállalt kötelezettsé­geinek. Mindenütt növelni kell az állampolgári fegyelmet és köte­lességtudatot. Különös figyelmet kell fordítani a vezetők szemé­lyes felelősségének erősítésére. A Továbbra is azon munkálko­dunk, hogy a békés egymás mel­lett élés elve alapján megőrizzük és bővítsük politikai, gazdasági műszaki-tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Földrészünk népeinek alapve­tő érdeke a helsinki értekezleten elfogadott záróokmány ajánlásai­nak megvalósítása, a helsinki fo­lyamat továbbvitele, a madridi tanácskozás eredményes befeje­zése. Ez egyben fontos hozzájá­rulás lenne a világbéke ügyéhez is. Az enyhülési folyamat ered­ményeinek védelme érdekében együttműködésre törekszünk minden olyan erővel, amely kész cselekedni a béke megvédésé­ért, a nemzetközi biztonság meg­szilárdításáért, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok köl­csönös előnyökkel járó kapcso­latainak fejlesztéséért. Folytatni kívánjuk a párbeszédet a tőkés országok politikai és társadalmi tényezőivel, elsősorban azokkal, amelyek hajlandók felelősen és realista módon' megközelíteni a nemzetközi élet fő kérdéseit. A Magyar Népköztársaság kül­politikájának a jövőben is nem­zeti érdekeinket, a szocialista or­szágok szövetségének erősítését, a béke, a társadalmi haladás, a szocializmus ügyét kell szolgál­nia. fegyelmezetlenség megnyilvánulá­saival, a morális lazaságokkal és az utóbbi években gyakoribbá vá­ló törvénybe ütköző cselekedetek­kel szemben szükség van a társa­dalom szervezettebb összefogásá­ra, a megelőző munka javítására és indokolt esetben határozottabb törvényes fellépésre is. Folytatjuk szövetségi politikán­kat, amely összefogja társadal­munk dolgozó osztályait és réte­geit. A szövetség változatlan tar­talma: a szocializmus építése, a béke védelme, népünk boldogulá­sa. E fő célok elérése érdekében ma mindenekelőtt arra van szük­ség, hogy növeljük népgazdasá­gunk teljesítőképességét és haté­konyabbá tegyük szocialista rend­szerünk intézményeinek működé­sét. A szocialista célok jegyében fejlődik hazánkban a nemzeti egy­ség, amelynek szervezeti kerete a Hazafias Népfront. E mozgalom­ban együtt munkálkodnak társa­dalmunk szervezett erői, kommu­nisták és pártonkívüliek, különbö­ző világnézetű emberek. Az ál­lam és az egyházak közötti ren­dezett viszony segíti a nemzeti összefogást. A szövetség erősítésének és fo­lyamatos megújításának nélkülöz­hetetlen feltétele, hogy a párt megfelelő válaszokat adjon a tár­sadalmi fejlődés új kérdéseire. A kommunisták határozottan állja­nak ki elveink és politikánk mel­lett. A kommunisták, rendszerünk, a szocializmus hívei legyenek kez- deményezőek az új, alkotó gondo­latok elfogadtatásában, karolják fel a társadalmunkban megfogal­mazódó új felismeréseket, a pozi­tív kezdeményezéseket. * Társadalmunkban meghatározó a munkásosztály szerepe. Folya­matosan gyarapodik műveltsége, erősödik szocialista tudata. A ter­melőszövetkezeti parasztság mun­kája, életformája tovább közele­dik az ipari és az értelmiségi dol­gozókéhoz. A következő években nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a gazdaságban végbe­menő változások következtében hogyan módosul társadalmunk ré­tegződése, és ebből milyen követ­keztetések adódnak a politikai munka számára. Epítőmunkánkban növekszik az értelmiség szerepe, fokozódik ak­tivitása a gazdasági, a tudományos és a kulturális életben. Társadal­mi rendszerünk kedvező feltétele­ket teremt kezdeményezőkészsé­gének kibontakozásához. Az értel­miség mind nagyobb része él e le­hetőséggel, munkásságával jelen­tősen hozzájárul fejlődésünkhöz. Ugyanakkor egyes rétegeinél, cso­portjainál jelentkeznek tudati problémák is. A párt bevált értel­miségi politikáját folytatva támo­gatja és igényli az értelmiség ak­tívabb részvételét a közéletben és az alkotó munkában. A párt, a kormány magáénak érzi az ifjúság gondjait, és a je­lenlegi körülmények között is azok megoldására törekszik. Tár­sadalmunknak segítenie kell a fia­talokat a pályakezdés nehézségei­nek leküzdésében, az önálló ott­hon megteremtésében. Jobban kell építeni a fiatalok újító kezdemé­nyezéseire és figyelni kell kritikai észrevételeire. Biztosítani kell an­nak feltételeit, hogy felelős részt vállalhassanak politikánk alakítá­sában, az országépítésben, a veze­tésben. A fiatalok döntő többsége cél­jaink valóra váltásáért dolgozik. Egy részük azonban a politikai ta­pasztalatok hiánya és nevelőmun­kánk gyengeségei miatt nem iga­zodik el eléggé a hazai építőmun­ka és a nemzetközi élet bonyolult kérdéseiben. Tapasztalhatók he­lyenként a passzivitás, a cinizmus jelei is. Ezért különleges gonddal kell munkálkodnunk azon, hogy az új nemzedékeket, az ifjúság nagy tömegeit megnyerjük a szo­cialista eszméknek, társadalmi programunknak, s a fiatalokat munkára, felelősségtudatra nevel­jük. A pártmunkában több figyel­met kell fordítani az ifjúság kér­déseire. Az új nemzedékek meg­nyerésében fontos szerep hárul a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. A különböző szintű pártszervek segítsék hatékonyabban a Kom­munista Ifjúsági Szövetséget, ösz­tönözzék aktívabb politikai és szervező munkára, hogy vonzere- , je és befolyása növekedjen a fia­talok között. Erőfeszítéseink ellenére nem értünk el kellő eredményt a szo­cialista demokrácia fejlesztésé­ben. Olyan megoldások felé kell haladnunk, amelyek egyaránt szolgálják a dolgozók szélesebb körű, aktívabb részvételét a dön­téshozatalban, a végrehajtásban, az ellenőrzésben és a munka ha­tékonyságának javítását. Szükség van választási rendszerünk to­vábbfejlesztésére, a népképvisele­ti szervek szerepének növelésére. Bátrabban kell építeni a társa­dalmi és tömegszervezetek tevé­kenységére, szélesebb lehetőséget kell adni számukra az önálló cse­lekvésre, az általuk képviselt ér­dekek kifejezésére, a különböző érdekek egyeztetésére, és na­gyobb nyilvánosságot szükséges biztosítani a viták során kifejtett érveiknek, álláspontjuknak. A munkahelyi és lakóhelyi problé­mák feltárásában és megoldásá­ban vállaljanak nagyobb szere­pet a helyi párt-, társadalmi és tömegszervezetek. Az eddigieknél jobban kell bátorítani és támo­gatni az alulról jövő kezdeménye­zéseket. A szakszervezetek növekvő szerepet töltenek be társadal­munk politikai rendszerében, részt vesznek politikánk alakítá­sában és megvalósításában, a szocialista demokrácia fejleszté­sében. Szervezzék és mozgósít­sák a dolgozókat társadalmunk politikai és gazdasági erejének gyarapítására. Éljenek jobban le­hetőségeikkel, jogaikkal, váilalja­(Folytatás a 2. oldalon.) | II. A belpolitikai helyzet

Next

/
Oldalképek
Tartalom