Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-16 / 89. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 89. szám Árül 1,40 Ft 1983. április 16. szombat Elhunyt Illyés Gyula Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy április 15-én hosszú betegség után, életének 81. évében elhunyt népünk, nemzetünk nagy fia, Illyés Gyula, háromszoros Kossuth-díjas író. Elhunytával pótolhatatlan veszteség érte a magyar kultúrát. Temetéséről később történik intézkedés. Hazafias Népront Országos Tanácsa, Művelődési Minisztérium, Magyar Írók Szövetsége Az építőipar idei feladatai Tegnap Kecskeméten tárgyaltak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, • valamint a megye vezetői. Dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár előbb Romany Pállal, a megyei pártbizottság első titkárával folytatott megbeszélést, majd sor került az ágazat 1982. évi megyei tevékenységének értékelésére és 1983. évi feladatainak megtárgyalására. Bács-Kiskun megye vezetői arról tájékoztatták az államtitkárt, hogy a megye szocialista építőiparának teljes termelése tavaly elérte a 4,4 milliárd forintot. A saját építési és szerelőipari termelés 12,5 százalékkal, a fenntartási munkák aránya 14 százalékkal emelkedett. A vezetői, megbeszélés után dr. Szabó János a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárába látogatott. A vendégeket-Tóth Imre, a vállalat vezérigazgatója és Horváth János gyárigazgató fogadta, s tájékoztatta az időszerű termelési, gazdálkodási kérdésekről. Testvérmegyei látogatás Bács-Kiskun megyei pártdelegáció utazott tegnap ötnapos látogatásra a Krímbe Terbe Dezsőnek, a megyei pártbizottság titkárának vezetésével. A delegáció tágjai: Hegedűs Lajos, a megyei pártvégrehajtó-bizottság tagja, a hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke, Ormándi János, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság titkára, Teleki Zoltánná, a bajai Finoimposztó Vállalat párt- bizottságának titkára. A küldöttség BácsnKiskun testvér,megyéjében az üzemi pártszervezetek irányítómunkáját tanulmányozza. Pénteken délelőtt a Petőfi Népe Szerkesztősége sajtóklubjában a megyei párt- bizottság pártós tömegszervezetek osztálya és a Petőfi Népe Szerkesztősége, szervezésében ankétót rendeztek az alapszerveze- .ti pártmunka időszerű kérdéseiről. A vitát Tengeri Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője vezette. Az ankét anyagára lapunk későbbi . számában visszatérünk. Ankét az alapszervezeti pártmunkáról HATÁROZAT a XII. kongresszus óta végzett munkáról : és a párt feladatairól j Elfogadta az MSZMP Központi Bizottságának 1983. április 12—13-i ülése s szövetségeseinkkel együtt hozzájárultunk a béke megvédéséhez. A párt politikai irányvonalát a gyakorlat igazolta. Az előttünk álló években változatlanul az a legfontosabb feladat, hogy a XII. kongresszus határozatainak végrehajtására, a VI, ötéves terv teljesítésére összpontosítsunk minden erőt. Arra kell törekedni, hogy az eddiginél jobb munkával, nagyobb erőfeszítésekkel a kongresszuson megfogalmazott fő politikai, gazdasági és kulturális célokat elérjük. Előrehaladásunkban meghatározó szerepe van társadalmunk vezető erejének, a pártnak, a kommunisták egységes fellépésének és példamutató helytállásának, a párt és a nép összefogásának. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy mindenkor kritikusan és önkritikusan elemezzük munkánkat, folyamatosan feltárjuk az irányítás és a végrehajtás gyenge pontjait, és pártszerveink, ha szükséges, a követelményeknek megfelelően módosítsák korábbi határozataikat. A Központi Bizottság jelen határozatában nem törekszik teljességre. Azokra a kulcsfontosságú feladatokra irányítja a figyelmet, amelyek megoldásán nagymértékben múlik a kongresszusi célok elérése. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1980. márciusában megtartott XII. kongresszusa kijelölte a szocializmus építésének soronlévő feladatait. Belpolitikánk fő céljaként a szocialista társadalmi viszonyoknak, a nemzeti egységnek az erősítését, a szocialista demokráciának a fejlesztését határózta meg, gazdaságpolitikánk fő céljaként pedig azt, hogy a minőségi tényezők kibontakoztatásával, a termelés nemzetközi versenyképességének fokozásával javítsuk a népgazdaság egyensúlyát és őrizzük meg az elért életszínvonalat. A kongresz- szus külpolitikánk feladatává tette, hogy járuljon hozzá az enyhülés vívmányainak megszilárdításához, a béke megvédéséhez. A Központi Bizottság játfogóan megvizsgálta az elmúlt három évben végzett munkát és megállapította: népünk egyetértése a XII. kongresszuson megfogalmazott célokkal az élet minden területén kifejeződött a mindennapos helytállásban, a javuló téljesítményekben. A párt és a nép összefogásának, a kölcsönös bizalomnak az eredményeként a kongresz- szuson megjelölt fő irányban haladtunk előre. Társadalmi rendünk szilárd. Javult a népgazdaság egyensúlya, társadalmi méretekben megőriztük népünk életszínvonalát. Bővültek nemzetközi politikai, gazdasági, kulturális kapcsolataink, A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A párt XII. kongresszusa óta eltelt három évben feszültebbé vált a nemzetközi helyzet. Az imperializmus, a NATO szélsőséges körei arra törekszenek, hogy megbontsák a fennálló katonai egyensúlyt, és fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival szemben. Ennek következtében fokozódott a fegyverkezési verseny, ami nagy terheket ró a világ népeire, és növeli a termonukleáris katasztrófa veszélyét. A régebbi válsággócok mellett újabbak is keletkeztek. A hidegháborús lépések, az egyes szocialista országok ellen irányuló politikai és gazdasági intézkedések súlyos károkat okoztak az enyhülés ügyének, lefékezték a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi kapcsolatok fejlődését. Kiéleződött a két világrendszer közötti ideológiai harc. A jelenlegi nemzetközi helyzetben alapvető kötelességünk! hogy gondoskodjunk népünk biztonságáról. Szövetségeseinkkel egyeztetve, minden lehetőséget felhasználva, aktív nemzetközi tevékenységet kell folytatnunk, s ezáltal elősegítenünk a béke és a társadalmi haladás erőinek gyarapodását, a szocialista építés külső feltételeinek a nemzetközi helyzetnek kedvező módosulását. Ehhez elsősorban a hazai szocialista építőmunka eredményes elvégzésével tudunk hozzájárulni. A Központi Bizottság különösen időszerűnek és fontosnak tartja, hogy a Varsói Szerződés tagállamai összehangoltan lépjenek fel a béke megvédése érdekében. Meggyőződése, hogy az egyenlő és kölcsönös biztonság elérhető és megszilárdítható a fegyverzetek alacsonyabb szintjén. Népünk számára különösen fontos, de a nemzetközi helyzet alakulásának is döntő tényezője Eürópá békéje és biztonsága. Fontos nemzeti érdekünk, hogy ne kerüljön sor az amerikai középhatótávolságú rakéták nyugat- európai telepítésére, s földrészünk megszabaduljon a nukleáris fegyverek minden fajtájától. A Magyar Népköztársaság, mint a Varsói Szerződés szervezetének tagja, külpolitikájával, támogatja a 'politikai tanácskozó testület januári, prágai ülésének nagy jelentőségű kezdeményezéseit, amelyek figyelembe veszik más államok jogos biztonsági érdekeit is. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a nemzetközi feszültség éleződése ellenére az emberiséget fenyegető legfőbb veszélyeket el. lehet hárítani, a világháború nem elkerülhetetlen. A béke fenntartásának a jövőben is legfontosabb tényezője a szocialista világ ereje, a két világ- rendszer országai között kialakult stratégiai-katonai erőegyensúly. A szélsőséges imperialista körök törekvéseivel szemben világszerte nő az ellenállás, széles társadalmi rétegeket ölel fel a békemozgalom. A tőkés országok felelősen gondolkodó politikai, gazdasági, tudományos, kulturális tényezői is, felismerve korunk realitásait és számot vetve saját országuk érdekeivel, fellépnek a feszültség nöyelésével szemben, s igyekeznek fenntartani és fejleszteni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a szocialista országokkal. A proletár internacionalizmus elve alapján tovább erősítjük barátságunkat és együttműködésünket a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista országokkal. Aktívan részt veszünk a két- és többoldalú együttműködésnek az új követelményekhez igazodó fejlesztésében. A magyar—szovjet barátság népünk békéjének, hazánk függetlenségének és biztonságának, szocialista építőmunkánk sikerének fő nemzetközi támasza. Erősítése elsőrendű nemzeti érdekünk, s ezért a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordítunk kapcsolataink fejlesztésére a Szovjetunióval. A Magyar Népköztársaság bővíti kölcsönösen előnyös, sokoldalú kapcsolatait a fejlődő országokkal. Az együttműködés hozzájárul gazdagsági önállóságuk, politikai függetlenségük erősödéséhez, fejlődésük meg- gyorításához. A szolidaritás szellemében, lehetőségeinkhez mérten támogatjuk a szocialista orientációjú országokat. Hazánk belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, a népi hatalom és a szocialista nemzeti egység szilárd, a párt vezető szerepe érvényesül, szélesedik a szocialista demokrácia. Fejlődött a szocializmus politikai rendszere, javult az állami és a társadalmi szervek munkája. A hatáskörök, anyagi eszközök decentralizálása révén növekedett a gazdálkodó egységek, a helyi párt- és társadalmi szervek önállósága és felelőssége. A törvényesség, a közrend és a közbiztonság szilárd. A nemzetközi feszültség növekedése, a tőkés világgazdaság válságának kedvezőtlen hatása, a hazai gazdasági fejlődés intenzív szakaszára való áttérés bonyolult feladatait nagy próbatétel elé állítják a magyar társadalmat. Népünk nagyra értékeli vívmányainkat, szocialista céljaink valóra váltásán munkálkodik, félti elért eredményeit. Társadalmunkban meghatározó és növekvő azoknak a köre, akik értik és tudják, hogy jobb munkával és nagyobb erőfeszítésekkel a nehezebb feladatok is megoldhatók. A helyzet változása élesebb megvilágításba helyezi munkánk gyengeségeit: a lassú reagálást, a kellő rugalmasság hiányát a központi irányításban, a kényelmességet, a formális megoldásokat a végrehajtásban, s általában az elnéző magatartást az állampolgári fegyelem, valamint a munkafegyelem lazaságával, a társadalmi tulajdon megsértésével szemben. Felerősödtek nemkívánatos jelenségek: az anyagiasság, az élősdi- ség, a korrupció. Ezek közvéleményünkben ma a korábbinál nagyobb ellenérzést váltanak ki. Társadalmi igény, hogy határozottabban, következetesebben lépjünk fel a szocialista közerkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Előrehaladásunknak elengedhetetlen feltétele, hogy mindenki eleget tegyen vállalt kötelezettségeinek. Mindenütt növelni kell az állampolgári fegyelmet és kötelességtudatot. Különös figyelmet kell fordítani a vezetők személyes felelősségének erősítésére. A Továbbra is azon munkálkodunk, hogy a békés egymás mellett élés elve alapján megőrizzük és bővítsük politikai, gazdasági műszaki-tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Földrészünk népeinek alapvető érdeke a helsinki értekezleten elfogadott záróokmány ajánlásainak megvalósítása, a helsinki folyamat továbbvitele, a madridi tanácskozás eredményes befejezése. Ez egyben fontos hozzájárulás lenne a világbéke ügyéhez is. Az enyhülési folyamat eredményeinek védelme érdekében együttműködésre törekszünk minden olyan erővel, amely kész cselekedni a béke megvédéséért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatainak fejlesztéséért. Folytatni kívánjuk a párbeszédet a tőkés országok politikai és társadalmi tényezőivel, elsősorban azokkal, amelyek hajlandók felelősen és realista módon' megközelíteni a nemzetközi élet fő kérdéseit. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának a jövőben is nemzeti érdekeinket, a szocialista országok szövetségének erősítését, a béke, a társadalmi haladás, a szocializmus ügyét kell szolgálnia. fegyelmezetlenség megnyilvánulásaival, a morális lazaságokkal és az utóbbi években gyakoribbá váló törvénybe ütköző cselekedetekkel szemben szükség van a társadalom szervezettebb összefogására, a megelőző munka javítására és indokolt esetben határozottabb törvényes fellépésre is. Folytatjuk szövetségi politikánkat, amely összefogja társadalmunk dolgozó osztályait és rétegeit. A szövetség változatlan tartalma: a szocializmus építése, a béke védelme, népünk boldogulása. E fő célok elérése érdekében ma mindenekelőtt arra van szükség, hogy növeljük népgazdaságunk teljesítőképességét és hatékonyabbá tegyük szocialista rendszerünk intézményeinek működését. A szocialista célok jegyében fejlődik hazánkban a nemzeti egység, amelynek szervezeti kerete a Hazafias Népfront. E mozgalomban együtt munkálkodnak társadalmunk szervezett erői, kommunisták és pártonkívüliek, különböző világnézetű emberek. Az állam és az egyházak közötti rendezett viszony segíti a nemzeti összefogást. A szövetség erősítésének és folyamatos megújításának nélkülözhetetlen feltétele, hogy a párt megfelelő válaszokat adjon a társadalmi fejlődés új kérdéseire. A kommunisták határozottan álljanak ki elveink és politikánk mellett. A kommunisták, rendszerünk, a szocializmus hívei legyenek kez- deményezőek az új, alkotó gondolatok elfogadtatásában, karolják fel a társadalmunkban megfogalmazódó új felismeréseket, a pozitív kezdeményezéseket. * Társadalmunkban meghatározó a munkásosztály szerepe. Folyamatosan gyarapodik műveltsége, erősödik szocialista tudata. A termelőszövetkezeti parasztság munkája, életformája tovább közeledik az ipari és az értelmiségi dolgozókéhoz. A következő években nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a gazdaságban végbemenő változások következtében hogyan módosul társadalmunk rétegződése, és ebből milyen következtetések adódnak a politikai munka számára. Epítőmunkánkban növekszik az értelmiség szerepe, fokozódik aktivitása a gazdasági, a tudományos és a kulturális életben. Társadalmi rendszerünk kedvező feltételeket teremt kezdeményezőkészségének kibontakozásához. Az értelmiség mind nagyobb része él e lehetőséggel, munkásságával jelentősen hozzájárul fejlődésünkhöz. Ugyanakkor egyes rétegeinél, csoportjainál jelentkeznek tudati problémák is. A párt bevált értelmiségi politikáját folytatva támogatja és igényli az értelmiség aktívabb részvételét a közéletben és az alkotó munkában. A párt, a kormány magáénak érzi az ifjúság gondjait, és a jelenlegi körülmények között is azok megoldására törekszik. Társadalmunknak segítenie kell a fiatalokat a pályakezdés nehézségeinek leküzdésében, az önálló otthon megteremtésében. Jobban kell építeni a fiatalok újító kezdeményezéseire és figyelni kell kritikai észrevételeire. Biztosítani kell annak feltételeit, hogy felelős részt vállalhassanak politikánk alakításában, az országépítésben, a vezetésben. A fiatalok döntő többsége céljaink valóra váltásáért dolgozik. Egy részük azonban a politikai tapasztalatok hiánya és nevelőmunkánk gyengeségei miatt nem igazodik el eléggé a hazai építőmunka és a nemzetközi élet bonyolult kérdéseiben. Tapasztalhatók helyenként a passzivitás, a cinizmus jelei is. Ezért különleges gonddal kell munkálkodnunk azon, hogy az új nemzedékeket, az ifjúság nagy tömegeit megnyerjük a szocialista eszméknek, társadalmi programunknak, s a fiatalokat munkára, felelősségtudatra neveljük. A pártmunkában több figyelmet kell fordítani az ifjúság kérdéseire. Az új nemzedékek megnyerésében fontos szerep hárul a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. A különböző szintű pártszervek segítsék hatékonyabban a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, ösztönözzék aktívabb politikai és szervező munkára, hogy vonzere- , je és befolyása növekedjen a fiatalok között. Erőfeszítéseink ellenére nem értünk el kellő eredményt a szocialista demokrácia fejlesztésében. Olyan megoldások felé kell haladnunk, amelyek egyaránt szolgálják a dolgozók szélesebb körű, aktívabb részvételét a döntéshozatalban, a végrehajtásban, az ellenőrzésben és a munka hatékonyságának javítását. Szükség van választási rendszerünk továbbfejlesztésére, a népképviseleti szervek szerepének növelésére. Bátrabban kell építeni a társadalmi és tömegszervezetek tevékenységére, szélesebb lehetőséget kell adni számukra az önálló cselekvésre, az általuk képviselt érdekek kifejezésére, a különböző érdekek egyeztetésére, és nagyobb nyilvánosságot szükséges biztosítani a viták során kifejtett érveiknek, álláspontjuknak. A munkahelyi és lakóhelyi problémák feltárásában és megoldásában vállaljanak nagyobb szerepet a helyi párt-, társadalmi és tömegszervezetek. Az eddigieknél jobban kell bátorítani és támogatni az alulról jövő kezdeményezéseket. A szakszervezetek növekvő szerepet töltenek be társadalmunk politikai rendszerében, részt vesznek politikánk alakításában és megvalósításában, a szocialista demokrácia fejlesztésében. Szervezzék és mozgósítsák a dolgozókat társadalmunk politikai és gazdasági erejének gyarapítására. Éljenek jobban lehetőségeikkel, jogaikkal, váilalja(Folytatás a 2. oldalon.) | II. A belpolitikai helyzet
