Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-16 / 89. szám
2 • PETŐFI NEPE • 1983. áprlUs 16. HATÁROZAT a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól (Folytatás az 1. oldalról.) nak nagyobb részt tagjaik szocialista nevelésében,' csökkentsék a formalizmust munkájukban. Az egyes társadalmi rétegek sajátos problémáira is figyelemmel, javítsák az érdekvédelmet. A XII. kongresszus határozataival összhangban meg kell gyorsítani a társadalomirányítás, a politikai rendszer működésének tökéletesítését, az intézmény- rendszer fejlesztésére irányuló munkát. A hatáskörök pontosabb elhatárolásával, az állami és a társadalmi szervek tevékenységének *jöbb összehangolásával, a közigazgatás korszerűsítésével, az ügyintézés egyszerűsítésével is növelni kell az irányítás hatásfokát és csökkenteni a bürokráciát. Fokozott figyelmet kell fordítani a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló városi, községi párt-, tanácsi és társadalmi szervek tevékenységének fejlesztésére. A' Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy belpolitikai helyzetünk stabilitása, szocialista rendszerünk fejlődőképessége biztosítja az építőmunka eredményes folytatását, társadalmunk szocialista vonásainak erősítését. ÜL A gazdasági építőmunka A dolgozók, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek jelentős erőfeszítéseinek eredményeként a népgazdaság az elmúlt években a XII. kongresszuson meghatározott gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A legfőbb gazdaságpolitikai célok alapvetően teljesültek. Az utóbbi három évben tovább mélyült a tőkés gazdaság válsága, a nemzetközi gazdasági együttműködés megszokott rendje megbomlott, a világkereskedelem helyzete romlott. A válság kiterjedt a nemzetközi pénzügyekre is: jelentős mértékben emelkedtek a kamatlábak, a hitelfelvételi lehetőségek szűkültek. A tőkés világ gazdasági válságának negatív hatásai érintik a Magyar Népköztársaságot is. A tőkés piacokon romlottak az értékesítési lehetőségek, fokozódott a protekcionizmus és a diszkrimináció, esetenként a gazdasági bojkottot politikai fegyverként használják. A megváltozott viszonyokhoz — részben objektív okok, részben a központi irányítás és a vállalati gazdálkodás fogyatékosságai miatt — nem tudtunk elég gyorsan alkalmazkodni. Egyes korábbi feltevéseinket és az ezekre épített döntéseinket a gyakorlat nem igazolta, illetve az élet túlhaladta. Mai nehézségeink egyik forrása, hogy a hetvenes évek közepén, amikor a termeléshez nélkülözhetetlen importált energia- hordozók, nyersanyagok és berendezések ára nagymértékben emelkedett, a felhalmozás és a fogyasztás együttesen több éven át meghaladta a nemzeti jövedelem termelését. A hazai termelés hatékonysága nem javult a lehetséges mértékben. Nem bizonyult megalapozottnak az a feltételezés, hogy a hetvenes évek elejére jellemző kedvező pénz- es hitelviszonyok tartósak maradnak, a számunkra 'kedvezőtlen hatások pedig mérséklődni fognak, és viszonylag rövid idő alatt ellensúlyozhatok lesznek. A fűtőanyag-felhasználásban a kőolaj magas aránya, a szán háttérbe szorulása, az atomerőmű építésének késése hátráltatta az energiafogyasztás szerkezeiének gyorsabb ás gazdaságosabb megváltoztatását. >Nem igazolódott az adriai kőolajvezeték megépítésének szükségessége. Mindennek következtében külföldi adósságaink a gazdaságilag célszerűnél nagyobb mértékben nőttek. A párt vezető testületéi a XII. kongresszust követően rendszeresen foglalkoztak a gazdaságpolitika kérdéseivel, döntéseikkel elvi útmutatást adtak az állami és a társadalmi szervek munkájához. Kezdeményezték és támogatták az irányítási rendszer valamennyi elemének — a tervezésnek, a szabályozásnak, az intézményi és szervezeti rendszernek — a továbbfejlesztését. Aktívabbá, kezdeményezőbbé vált az állami gazdaságirányító .és szervező tevékenység is. A Központi Bizottság nagy eredménynek tartja a népgazdaság belső 'egyensúlyának megőrzését, és az ország nemzetközi fizetési képességének fenntartását. Az eladósodási folyamat lelassult, majd 1982-ben megállt. Biztosítottuk a gazdaság nyersanyag- és energia-szükségletének kielégítését. A munkaerő-kereslet és -kínálat összhangja javult, a költségvetés hiánya csökkent. Mivel- a termelés hatékonysága nem kielégítő mértékben javult, a népgazdaság egyensúlyának javítását elsősorban a beruházások visszafogásával és a lakossági fogyasztás korlátozásával tudtuk elérni, ami hosszabb távon nem járható út. A termelés a tervezettnél lassabban nőtt. A nemzeti jövedelem két év alatt mintegy 5 százalékkal,, az ipari termelés 5 százalékkal,'a mezőgazdasági termékek termelése 6 százalékkal emelkedett. A termelés minőségi jellemzőinek kibontakoztatásában ^szerény eredményeket értünk el. Az iparban a munka termelékenysége a termelést meghaladó ütemben nőtt, de elmaradásunk nemzetközi viszonylatban még jelentős. A termékszerkezet korszerűsödött, de a változás még nem kielégítő: a hatékonyan működő vállalatok termelésének bővülése még nem elég gyors, a gazdaságtalan termelés csökkentése továbbra is lassan halad. A műszaki megújulási készség és a vállalatok közötti kooperáció nem megfelelő. A helyzet javítása érdekében számos intézkedést tettünk. Központi program alapján lényegesen módosult az energia-felhasználás szerkezete. Biztató fejlődés tapasztalható az ipar egyes ágaiban, több a termékszerkezetet korszerűsítő vállalati kezdeményezés. Megkezdődött az energia. és anyagtakarékossági, valamint a hulladék- és másodnyersanyaghasznosítási program végrehajtása. A kőolaj és a kőolajtermékek fogyasztása 1979—1982. között mintegy 20 százalékkal csőikként. A gazdálkodás hatékonyabbá tétele, a vállalkozói készség élénkítése érdekében felgyorsult a vállalati szervezet és belső irányítási rendszer korszerűsítése. Ösztönöztük a kiegészítő gazdaság új szervezeti formáinak a létrehozását, illetve a korábbiak bővítését. A kezdeti tapasztalatok többségükben kedvezőek. Nagyobb figyelmet fordítottunk a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésére, az együttműködés szélesítésére. Arra törekedtünk, hogy a KGST-országok közötti gazdasági kapcsolatokban új erőforrásokat nyerjünk gazdaságunk számára, a műszaki haladás meggyorsítására, a termelési szerkezet korszerűsítésére. Számos javaslatot tettünk a KGST tevékenységének javítására, az együttműködés színvonalának emelésére. Szélesítettük gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a fejlett tőkés országokkal is. Annak érdekében, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsünk nemzetközi gazdasági munkánkhoz, csatlakoztunk az ENSZ szakosított nemzetközi pénzügyi szervezeteihez, a Nemzetközi Valuta Alaphoz és a Világbankhoz. A Központi Bizottság megállapítja: a párt gazdaságpolitikájának fő célja a termelőeszközök társadalmi tulajdona alapján fejlődésünk szocialista vonásainak erősítése, a termelőeszközök hatékony kihasználása, az ország, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése. A következő években a XII. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai irányvonalat követve, biztosítani kell a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését, erőteljesebben ki kell bon- * takoztatni az intenzív gazdálkodást, és meg kell teremteni a gyorsabb gazdasági növekedés feltételeit. Közvetlen tennivalóink középpontjában a külgazdasági egyensúly megszilárdítása és az elért életszínvonal megvédése áll. Korábban azzal számoltunk, hogy 1985-től kezdjük meg az adósság csökkentését. A külgazdasági . körülmények arra kényszerítettek .bennünket, hogy ezt a számítottnál előbb tegyük meg. Ezért a jelen helyzetben a fizetőképesség fenti-tartása és jelentős áruforgalmi aktívum elérése a legfontosabb feladat. Ez teszi lehetővé az életszínvonal megőrzését is. Gazdasági problémáink megoldása, a szocialista építőmunka eredményes folytatása ■ mindenekelőtt a termelésben dől el. Előrehaladásunknak kulcskérdése a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése, a minőség és a munka- kultúra javítása, s mindezek révén a termelés jövedelmezőségének és versenyképességének fokozása. A fejlesztési forrásokat elsősorban rekonstrukciókra, a műszaki színvonal emelésére, a techndlógia korszerűsítésére, > .az anyag- és energiagazdálkodás racionalizálására kell fordítani. Gyorsítani szükséges a tudományos eredmények alkalmazását, a korszerű technológiák bevezetését. Biztosítani kell a gazdaság számára fontos tudományos kutatások és fejlesztések megfelelp feltételeit. Kapjanak elsőbbséget a gyorsan kivitelezhető, rövid idő alatt megtérülő és az exportképességet javító beruházások. A fejlesztéseknél növelni kell a hazai gyártású gépek és berendezések arányát, s fokozottabban kihasználni a KGST-együttműködésben rejlő lehetőségeket. A szocialista ipar meghatározó szerepet tölt be a gazdasági életben, fejlődése nagy hatással van az egész népgazdaságra. Ipar- politikai irányelveket kell kidolgozni, amelyek számolnak a termelés differenciált fejlesztésével, a piaci követelményekkel és az ország nemzetközi gazdasági kapcsolataival. Azok a vállalatok, szövetkezetek fejlődjenek dinamikusan, amelyek a külső és belső feltételekhez alkalmazkodva nyereségesen gazdálkodnak. Ennek érdekében működési feltételeiket javítani kell. Folytatjuk bevált agrárpolitikánkat. Hazánk természeti adott-* ságai lehetővé, az exportképesség növelésének követelménye pedig szükségessé teszi a mezőgazdaságnak — az értékesítési lehetőségekhez és a feltételeinkhez igazodó — fejlesztését. A mezőgazdasági termelésben is jobban figyelembe kell venni a világpiac változásait, s ezekhez tudatosabban kell alkalmazkodni. Ez megköveteli, hogy különös gondot- fordítsunk a költségek mérséklésére, az anyag- és energiafelhasználás ésszerűsítésére, a takarmánygazdálkodás javítására, a tárolási, szállítási és feldolgozási veszteségek csökkentésére. Kiemelt feladat a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamainak gazdaságos növelése, a minőségi követelmények érvényesítése és a termőföld Védelme. Az élelmiszer-kivitel bővítése érdekében szélesíteni kell a választékot, javítani a minőséget, valamint a termelés, a feldolgozás, a tárolás és a forgalmazás összhangját. A népgazdaság fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele külgaz- dasági kapcsolataink bővítése, aktív részvételünk a liemzetközi gazdasági, műszaki-tudományos együttműködésben. Pblitikai és gazdasági érdekeink egyaránt azt követelik," hogy jobban használjuk ki a ■KGST keretében megvalósuló, kölcsönösen előnyös ^együttműködés lehetőségeit. További kezdeményező lépéseket kell tennünk az áruforgalom, a szakosítás és a kooperáció bővítésére. Aktívan •részt kell vennünk a szocialista 'gazdasági integráció kibontakozását célzó olyan javaslatok kidolgozásában, amelyek már a ■nyolcvanas években elősegítik országunk és a szocialista gazdasági közösség eredményes, az intenzív szakasz követelményeinek megfelelő fejlődését. A fejlett tőkés országokkal továbbra is a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük gazdasági kapcsolatainkat. Célunk az export és az import kiegyensúlyozott fejlesztése. Növelni kell a fejlődő országok részarányát külkereskedelmi forgalmunkban. A szocializmus építésének egész időszakában a gazdaságpolitika kialakításában, a népgazdaság fejlesztésében alapvető a párt irányító és az állam szervező szerepe. A gazdaságpolitika következetes megvalósítását a párt mindenekelőtt elvi, politikai eszközökkel segíti. A pártirányítás módszerei igazodjanak a társadalmi, gazdasági változásokhoz. Erősíteni kell az állam szerépét a népgazdaság tervszerű fejlődését biztosító közgazdasági, intézményi feltételek megteremtésében és összehangolásában, valamint a tulajdonosi felügyelet ellátásában. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítését, továbbfejlesztését. A bevált alapelveket megtartva, és a tizenöt éves gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve, a gazdásági mechanizmust úgy kell fejleszteni, hogy az egyidejűleg szolgálja az intenzív gazdálkodásból és a világ- gazdaság változásaiból adódó feladatok eredményesebb megoldását. A gazdaságirányítási rendszer a jövőben is a szocialista tervgazdálkodás keretében fejlődik, a népgazdasági terv, valamint az áru- és pánzviszonyok összekapcsolására, a piac aktív szerepének figyelembevételére épül, s lehetővé teszi az önálló, felelős vállalati döntéseket, segíti a kezdeményező- és a vállal* kozási készség kibontakozását. A tervezőmunkában alapvető feladat olyan népgazdasági tervek kidolgozása, amelyek reálisan határozzák meg a gazdaság- fejlesztés fő céljait, mértékét és arányait. A közgazdasági szabályozás keretében fokozni kell az áraknak és a béreknek a költségmegtakarításra, a hatékonyságra ösztönző és késztető szerepét, javítani kell az érdekeltségi rendszert, & elő kell segíteni a munkaerő és a munkaeszközök észszerű átcsoportosítását. Tovább kell haladni a népgazdaság intézményi és szervezeti rendszerének egyszerűsítésében. A gazdálkodásban segíteni kell a rugalmas formák alkalmazását. Az állami vállalatok és a szövetkezetek elsődleges és meghatározó szerepét biztosítva, a jövőben is támogatjuk a lakossági igények kielégítésében á kisipart, és a kiskereskedelmet, 'valaihhdnt a termelő tevékenységben pótlólagos erőforrásokat feltáró kisvállalkozásokat, munkaközösségeket. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a dolgozók aktív részvételét a vállalatok gazdálkodásával összefüggő elgondolások előkészítésében, kidolgozásában, a döntések meghozatalában és végrehajtásában. A munkaihelyi demokrácia fejlesztésére politikai és gazdasági szempontból egyaránt szükség van. Eredményes működtetése felszínre hozza a vállalaton belüli tartalékokat, segíti hasznosításukat. Társadalmunk fejlődésében továbbra is fontos szerepet tölt be a szocialistabrigád-mozgalom és a munkaverseny. A jelenlegi helyzet az eddiginél több erőfeszítést követel. Széles körű összefogással, kezdeményezésekkel, fegyelmezett munkával, a XII. kongresszus határozatában megjelölt gazdaságpolitikai irányvonal érvényesítésével megalapozható az intenzívebb, kiegyensúlyozott fejlődés. xy Életszínvonal és szociálpolitika A VI. ötéves terv első két évében a lakosság egy főre jutó reáljövedelme több mint 3 százalékkal, fogyasztása pedig csaknem 4 százalékkal nőtt. A reál- jövedelem 1983-ban a kedvezőtlenebb gazdasági feltételek miatt némileg csökken, összességében a lakosság életszínvonalát ez ideig sikerült a kongresszusi határozatnak megfelelően megőrizni. Az egyes társadalmi osztályok, rétegek jövedelmi arányai érzékelhetően nem változtak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kis mértékben növekedett a közös bevételből származó személyi jövedelem, amiben a kiegészítő tevékenység bővülésének is szerepe van. A családok életszínvonala differenciáltan alakult. Javult a jövedelmi színvonal azoknál a családoknál, ahol az elmúlt időszakban többletjövedelmet értek el, vagy új kerieső állt munkába. A családok döntő hányadánál változatlan maradt a jövedelmi és a fogyasztási szint. Romlott a helyzet azoknál a családoknál, amelyeknél a munkabér jellegű jövedelem nem tartott lépést a fogyasztói árak emelkedésével. A gyermekes családoknál az egy főre jutó riáljö/edelem valamelyest csökkent. A nehezebb körülmények köf zött is kiegyensúlyozott volt az áruellátás. A vásárlóerő és az árualap egyensúlyának fenntartása a múlt évben elkerülhetetlenné tette - a fogyasztói árszínvonalnak az eredetileg tervézett- nél nagyobb mértékű emelését. A szolgáltatások színvonala nem javult kielégítő mértékben. Hazánkban a foglalkoztatottság változatlanul teljes. Megvalósult az ötnapos munkahétre való áttérés. Az új szabadságolási rend bevezetésével nőtt a dolgozók egyes kategóriái — főként a fiatalok — szabadságának időtartama. Felgyorsult a munkaerőmozgás, több százezer dolgozó változtatott munkahelyet, ’ de a munkaerőnek a hatékonyabban működő vállalatokhoz, gazdálkodó egységekhez való átáramiása még nem kielégítő mértékű. Nem sikerült kellő haladást elérni a béreknek és a kereseteknek a teljesítmények alapján történő differenciálásában. Á nagy- vállalatok körében — a belső érdekeltségi rendszer hiányosságai miatt — továbbra is erős az egyenlősdi szemlélet, a kiugró teljesítményeket általában nem ismerik el azzal arányban álló, kiemelkedő bérrel. ' ^ A lakosság jelentős | részének életkörülményei javultak. Folytatódott a lakásépítési * program megvalósítása. Az elmúlt két évben 153 ezer iakás épült, több mint 2000 új kórházi ágy, 5100 bölcsődei és 1300 szociális otthoni hely létesült. Kedvezőbbek lettek a járóbeteg-ellátás feltételei. Tovább bővült az öregek napközi otthonának hálózata. A párt és a kormány nagy figyelmet fordított az oktatás feltételeinek javítására. Az óvodáskorúak óvodai elhelyezése — néhány nagyobb város kivételével — gyakorlatilag teljes körűvé vált. Meggyorsult az általános iskolai tanteremépítés. Változatlanul gondot jelent a kétműsza- kos oktatás, egyes iskolákban a pedagógushiány. Az életszínvonal megőrzéséhez, az életkörülmények javításához szükséges feltételek biztosítása továbbra is erőfeszítéseink középpontjában áll. Arra kell törekedni, hogy a lakosság reáljövedelme az idei megtorpanás után a VI. ötéves terv hátralevő éveiben szolid mértékben emelkedjék. Változatlan cél, hogy a dolgozók keresete mindenütt kerüljön jobban összhangba a végzett munka mennyiségével, minőségével, feltételeivel és eredményeivel. A bérszabályozás, a bérrendszer hasson abban az irányban, hogy a dolgozók keresete arányos legyen a teljesítmény- nyel. Ezért a gazdálkodó egységek belső érdekeltségi .rendszerét tökéletesíteni kell. A vállalati vezetés teremtsen olyan feltételeket, melyek lehetővé . teszik, hogy a kiemelkedő munkát végző szellemi ás fizikai dolgozók megfelelő anyagi elismerésben részesükének. A közgondolkodásban el kell fogadtatni a végzett munkával arányban álló, eddiginél nagyobb jövedelemkülönbségeket. Meg kell akadályozni viszont a teljesítménnyel nem arányos jövedelmek keletkezését. Biztosítani kell, hogy a jövedelemkiáramlás összhangban legyen az árufedezettel. Gazdaságpolitikai céljainkat változatlanul a teljés foglalkoztatás fenntartásával kívánjuk elérni. A munkaszervezés javításával, a nélkülözhető munkaerő átcsobör-I! tosításával kell biztosítani á hatékony foglalkoztatást. Az ötnapos* munkahét tapasztalatait felhasználva elő kell készíteni az iparban a 40 órás munkahétre való áttérést. A szociálpolitikával tovább kell erősíteni a létbiztonságot. A következő években át kell tekinteni a szociálpolitika intézményrend. szerét. Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekes családokra, a családalapító fiatalokra, a nehéz körülmények között élő, alacsony nyugdíjjal rendelkező idős emberekre. Az állam, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság közös erőfeszítéseivel és felelősségével, észszerű, szervezett tevékenységgel javítani kell a lakásellátást és a lakókörnyezetet. El kell érni, hogy a családok, különösen a lakással nem rendelkező családalapító fiatalok lakásigényük kielégítését reálisan tervezni tudják. Az általános lakásépítési program keretén belül az önerőből történő lakásépítést a telekgazdálkodás javításával és jobb anyagellátással is segíteni kell. Fontos érdekünk ai általános iskolai oktatás anyagi feltételeinek javítása. Lehetőségeinkkel összhangban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egészségügy fejlesztésére, az ellátás színvonalának emelésére, a lakosság egészségügyi kulturáltságának növelésére, a társadalom széles rétegeit érintő ártalmak visszaszorítására. A szűkösebb anyagi lehetőségek mellett is többet kell tenni a környezet- és természetvédelmi programok megvalósításáért. A jövőben a lakossági infrastruktúra fejlesztésében nagyobb társadalmi összefogásra van szükség. Az állami és a gazdálkodó szervek anyagi forrásai mellett a települések fejlesztésében kapjon nagyobb szerepet a lakosság öntevékenysége, önkéntes hozzájárulása. A helyi tanácsok gazdasági önállóságának növelése, a hozzájárulások bővítése elősegíti a lakosság növekvő részvételét a helyi döntésekben. Üj, átfogó terület- és település- fejlesztési koncepciót szükséges kimunkálni, amely az eddiginél jobban segíti az életképes települések erősödését, mérsékli az élet- körülményekben meglevő indokolatlan különbségeket, javítja a társadalmi közérzetet. Nagy fontosságú nemzeti éíHár^ . sadalompólitikai kérdésként kell f. kezelni a népesedési helyzet'-hla^ok kulását. A születésszám növelése érdekében javítani kell a gyermeknevelés anyagi, szociális és egészségügyi feltételeit. V. Ideológia és művelődés. A XII. kongresszus vívmányaink megőrzését, társadalmunk szocialista vonásainak erősítését állította az eszmei, politikai tevékenység középpontjába. A szocialista építőmunka eredményeinek, a párt nyílt, őszinte politikájának, ideológiai tevékenységének hatására fejlődött népünk szocialista tudata. A propaganda segítette a szocialista építés kérdéseinek megértését és megoldását. A tájékoztatás eredményesen hozzájárult a közéleti aktivitás fokozódásához. Javult az iskolai és iskolán kívüli nevelés, oktatás. A közművelődésben nagyobb figyelmet kapott a gazdasági, műszaki ismeretek terjesztése. Felélénkült a szakembereket tömörítő szövetségek, egyesületek tevékenysége. A különböző, művészeti ágakban az elmúlt években is születtek értékes, humanista szellemű, a béke, a szocializmus mellett kiálló alkotások. A Központi Bizottság az eredményeket elismerve megállapítja, hogy a párt ideológiai tevékenysége, agitációs és propagandamunkája nem tudott elég gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a nehezebb, bonyolultabb feltételekhez. A kutatás és a gyakorlat, az elmélet és a propaganda közötti kapcsolat nem, kielégítő. Az ijj kérdésekre ideológiai síkon nem mindig tudtunk elég . gyorsan és megfelelően válaszolni, pedig ezt az elméleti munka ék a szocialista építés gyakorlata egyaránt megköveteli. Az eszmei, munka megjavítását sürgeti az is, hogy nemzetközi méretekben éleződik a két világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti ideológiai, politikai harc. Gyakoribbá váltak a pesszimista, a távlatvésztést tükröző megnyilatkozások. A köztudatban a szocializmusról torz ás téves nézetek is jelentkeznek, és tovább élnek elvont, illuzórikus felfogások is. Nem tudatosultak eléggé a rendszerünkre jellemző jelentős szocialista értékek. Nem kaptak kellő, magyarázatot a szocializmus építésének ellentmondásai és a feloldásukra tett erőfeszítések. A társadalmi gyakorlat konfliktusai felélékíntették a továbbhaladásunk irányával, útjá- val, konkrét megoldásaival kapcsolatos vitákat, különösen egyes értelmiségi körökben. Ezek a viták többnyire konstruktív, a kétségkívül meglevő gyengeségek és hibák mielőbbi leküzdését segítő szándékból fakadnak, de esétenként megnyilvánul bennük társadalmi helyzetünk éf feladataink meg nem értése, társadalmunk valódi problémáinak egyoldalú, torz beállítása. Tapasztalható konzervativizmus, a megszokotthoz való ragaszkodás, s az új megoldásokkal szembeni bizalmatlanság is. Helyenként felerősödtek felelőtlen, zavaros, az ország reális helyzetével nem számoló felfogások, ellenzékies- kedő, valamint ellenzéki, sőt ellenséges nézetek. . , Az utóbbi időben társadalmunk egyes rétegeiben újraéledtek és felélénkültek naciorialista nézetek. Ezek nagy mértékben . az öröklött burzsoá nacionalizmusból táplálkoznak, amely ellen a fnagyar kommunisták' mindig következetesen harcoltak. A fel- szabadulás előtti időkben a búr- zsoá nacionalizmus nagy károkat okozott hazánknak, Kelet-Európa népeihek, s nemegyszer súlyos tragédiákhoz vezetett. Az imperializmus tudatosan, s napjainkban erőteljesebben szítja a nacionalista érzelmeket, hogy ékét verjen a szocialista országok közé, gyengítse egységünket. Pártunk, kormányunk a leghatározottabban elítéli a burzsoá Racionalizmus minden megnyilvánulását, mert ezek ma js súlyos károkat okozhatnak népünknek. Nemzetünk felemelkedését, hazánk, ás népünk érdekeit, . a Kelet-Európábán oly bonyolult nemzetiségi kérdés igazságos és tartós megoldását csak a szocialista- társadalom fejlődése biztosíthatja. Ezért a burzsoá nacionalizmussal szembeszegezzük szocialista hazafiságunkat és internacionalizmusunkat. Politikánk- ■ ban természetesen ötvöződiknemzeti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szolgálata a népek közötti barátság és szolidaritás ápolásával.- . ■ ■ .
