Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-09 / 33. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1983. február 9. HÍRKÖZLÉSI VILÁGÉV — LEGYŐZNI A TÁVOLSÁGOT Halló, itt Bács-Kiskun megye Érdemes és szükséges tovább fejleszteni a földkerekséget átfogó hírhálózatokat politikai, gazdasági és emberi megfontolásból egyaránt. Ezért, s ennek serkentésére nyilvánította az Egyesült Nemzetek Szervezete 1983-at távközlési világévvé. A Duna—Tisza közén Eléggé közismert, hogy hazánk távbeszélő-hálózatának színvonala — foglalkozzunk ezúttal csupán a legtöbbeket személyesen érintő telefonnal — sem a mennyiség, sem a minőség tekintetében nem áll összhangban az ország közepes gazdasági fejlettségével, elmarad attól, s ez nyilvánvaló hátrányokkal jár. .Ez év elején száz lakosra mintegy 12,5 beszélőhely jut — ebben benne foglaltatnak a mellékállomások is —, s ez a szám hátra parancsol bennünket az európai „ranglistán”. Sács-Kiskunban száz lakosra még ennél is sokkal kevesebb, mindössze hat beszélőhely jut, vagyis fele az országos átlagnak. A Duna—Tisza .közén található távbeszélő-hálózat műszakitechnikai színvonala is — mint azt iGyenes Gézától, a Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem Vezetőjétől megtudtuk — alacsonyabb az országos átlagnál. Itt van még legtöbb légvezeték. Ami a központokat illeti, meglehetősen vegyes a kép: automatától a legrégibb típusig mindenféle előfordul. A kecskeméti crossbar-központ, révén az állomások egy részéről már közvetlen tárcsázással hívható hazánk legtöbb vidéke, sőt az európai országok is. Ugyanakkor a „kurblis” készülékek sem mentek még ki a divatból — a községekben —, amelyek ráadásul a falusi postahivatalok zárása után, s szombaton és vasárnap némák maradnak. Korszakváltás — Megkezdődött a megyében az a korszakváltás, amelytől ebben az évtizedben a színvonal lényeges emelkedése várható — hallottuk a távközlési üzem vezetőjétől. — Gondolok itt a korszerű kecskeméti központon kívül arra, hogy a légvezetékeket fokozatosan földkábelre tudjuk kicserélni, ami a jobb hangminőség és a nagyobb üzembiztonság egyik föltétele. — Lesz ennek folytatása is? — (Már van, ugyanis a kisebb településeket, jelenleg a bajai térségben, egy-egy, a mi viszonyainkat tekintve közepesen korszerű központra összekapcsoljuk. Közvetlen tárcsázással történő hívást akkor tesz majd ez lehetővé, amikor Bajára egy megfelelő automata központot telepíthetünk. — Mikorra várható ez? — A Vtld. ötéves tervben fejeződik be a munka. Viszont a községek egy másik csoportját: Tiszakécskét, Nyárlőrincet, Laki- teleket, Tiszaalpárt már a jövő évben bekapcsoljuk a távhívásos hálózatba. Erre azáltal nyílik lehetőség, hogy a helyi tanácsok kiegészítik a posta szűkös beruházási keretét, együttműködnek velünk a közös cél érdekében. Városföldet, Hetényegyházát már az idén összekötjük a kecskeméti központtal. Kiskunfélegyházát ugyancsak fejlesztjük. A VI. ötéves tervben az elmondottak képezik a legfőbb feladatunkat és még a kecskeméti háromezres állomásbővítés. És addig? — S azokon a helyeken, amelyek egyelőre nem szerepelnek a listán? — Néhány automata vonalat kiadtunk már a gondok enyhítésére. Baján például a Finomposztó Vállalatnak, s kapott a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság is. — És a falusiak? — A közületek mindenütt rendelkeznek éjszaka is élő vonallal. A lakosságról ugyanezt nem mondhatjuk el. Viszont egy dolgot sokan nem tudnak: a segélykérő telefonokat bármilyen távhívásra, tehát nemcsak veszély- helyzetben, igénybe lehet venni a postahivatal zárása után. Mégpedig bizalmi alapon. Az állampolgár fölveszi e kagylót, a köz9 A bajai járásban kábelt fektetnek le a hálózat összevonásához. pontnak bemondja a személyi adatait, lakcímét, s behozzák a kért számot. Táviratot is lehet így feladni. A díj kifizetéséhez csekket küldenek neki. Eddig alig éltek a megyében ezzel a lehetőséggel. Havonta három táviratot küldenek így, s napi egy beszélgetést folytatnak a segélykérőnek nevezett telefonon. Egyébként Kecskeméten öt nyilvános fülkéből lehet ugyanígy beszélni, táviratot feladni. A Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem dolgozói tavaly túlteljesítették a tervüket, 1300 helyett .1400 állomást kapcsoltak be. Tucatnyi „kiváló” cím birtokosai. Tervezik minél előbb megkezdeni Kecskeméten a híradástechnikai műszerész és a hálózatszerelő szakmunkásképzést, s állnak elébe a fejlesztést gyorsító megbízatásoknak. Azt hisszük, a Duna—Tisza közén lakók joggal várják el, hogy az erre a célra fordítható beruházási javakból annyit áramoltassanak ide, amennyivel a hátrány megszüntethető, hiszen a nemzeti jövedelem megtermelésében nem a sor végén állnak. A. T. S. VAN LEHETŐSÉG A GYEPGAZDÁLKODÁS KORSZERŰSÍTÉSÉRE A jövedelmező állattenyésztés tartaléka Az állattenyésztés jövedelmezőségét előmozdító tömegtakar- mány-termesztés, gyepgazdálkodás VI. ötéves tervi feladatairól, az ágazat fejlesztésének lehetőségeiről tárgyaltak a napokban a Tudomány és Technika Házában. A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének rét-, legelőgazdálkodási szakosztálya kezdeményezte a tanácskozást, amelyre hivatalosak voltak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a megyei szakigazgatás, a tudományos intézet, s Bács-Kiskun legjelentősebb szarvasmarhatartó nagyüzemeinek a szakemberei. A megvitatott téma jelentősége túlnő Bács-Kiskun határain. A népgazdaság VI. ötéves tervében előirányzott gabonaprogram következetes végrehajtására ugyanis, a kérődző állatok tömegtakarmányát országszerte egyre nagyobb mértékben a gyep fű- termésére, a gyepgazdálkodásra szükséges alapozni. Az eddig szántóföldön termesztett szálas- és tömegtakarmány helyére kalászos gabonát, s kukoricát lehet vetni. Az országos előirányzat szerint 2,5 millió tonna szénaértékű szálastakarmány termelésére alkalmas gyepterület van hazánkban. Ennek eredményes hasznosítását egyes kedvező tényezők segítik, más tényezők pedig nehezítik. Bács-Kiskun megyében 146 ezer hektár gyepet tartanak nyilván, de ennek ötven százalékát aligha lehet tömegtakarmány- termelésre felhasználni. Homoktalajt véd az elsivatagosodástól. Legeltetni csupán az esztendő egy bizonyos, rövid szakaszában lehet. Ha feltörnék, ismét futóhomokká válna. Bács-Kiskun megyében 36 ezer hektár gyepet hasznosítanak belterjesen, de ennek többsége száraz termelésű. Kedvező esztendőben 2,8 tonna az átlagos termése. Ahol öntöztek, ott hektáronként 6 tonnás hozamot is elértek. Tény, hogy a gazdaságilag jobb helyzetben álló nagyüzemek a jövedelmükből többet tudnak áldozni' a rét, legelő hozamának növelésére, különösen az ágazat műszaki fejlesztésére, a tápanyagutánpótlásra, betakarító gépek beszerzésére. Sajnos, a Kiskunság nagv kiterjedésű legelői . a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben vannak, amelyek szűkös anyagi lehetőségük miatt a gyep- gazdálkodásra alig. vagy egyáltalán nem tudnak költeni. Alacsony színvonalú a tápanyagellátás, amj a legfőbb akadálya a gyeptermés növelésének. A műszaki berendezések árának emelkedése is hátráltatja a gyepgazdálkodás fejlesztését. Azok a gépek, amelyek a fűtermés kezelésére, betakarítására alkalmasak, emiatt elég nehezen szerezhetők be. Célszerű lenne több gazdaságnak társulnia, hogy közös erővel korszerűsítsék a gépállományt. Oravecz Sándor főelőadó, aki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviseletében vitaindító előadást tartott, az ország különböző tájain, és Bács-Kiskun megyében bevált módszerek megismerésére, helyi alkalmazására is felhívta az érdekeltek figyelmét. A Helvéciái Állami Gazdaság, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz szakszerű 9 Móricgáton kiváló minőségű szénát gyűjtöttek össze a Petőfi Tsz gazdái az öntözött és szá- raztermelésű gyepterületről 1982- ben. Tizenkét hatalmas kazalba rakták a két majorban. 9 Balra: jó minőségű, magas zsírtartalmú tejet fejtek a jánoshalmi Jókai Tsz tehenészetében, ahol szakszerűen takarmányozzák az állatállományt. Szabó Vilmos technikus a vizsgálatot készíti elő. m gyepgazdálkodást folytat évek óta, s igen jól hasznosítja a fűtermést az állattartásban. Módszerüket érdemes tanulmányozni, s az adottságokhoz igazítva, másutt is alkalmazni. Az agrártudományi egyesület még ebben az évben tapasztalatcserét is szervez a Helvéciái Állami Gazdaság gyepgazdálkodásának megismertetésére. A vitában felszólalók közül Fiiszár Károly, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz szakembere, Sárközi János, a la- josmizsei Kossuth Tsz képviselője, Pekári László, a jászszent- lászlói termelőszövetkezet szakembere, Keszthelyi Tibor, a Kiskunhalas^ Állami Gazdaság és a B.KR társulásának képviselője a helyi lehetőségek kiaknázásának eredményeiről és gátjairól beszélt, Pollák. István a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás gyepgazdálkodással összefüggő vizsgálatait, dr. Petrányi István szakosztályi elnök, az agrár- tudományi egyesületnek a gyepgazdálkodást segítő kezdeményezéseit, terveit ismertette. K. A. SAJTÓPOSTÁT KÉRDEZZEN - FELELÜNK Hol kell megállnia a vonatnak? Igen kellemetlen helyzetben volt részük január 25-én reggel az alsóméntelekleknek, akik vonattal utaztak Kecskemétre, mert tőlük, illetve az állomásépülettől messze állt meg a szerelvény, amely után futniuk kellett. Ott persze hiányzott a peron, emiatt nehézkessé vált a fel- és leszállás. Szabó Julianna olvasónk ekkor sérült meg, s ezzel kapcsolatosan így vélekedik a lapunkhoz továbbított levelében: .„Szerintem, vissza kellett volna tolatnia a vonatnak, igaz viszont, hogy akkor kevésbé derülhet rajtunk, a loholó idős utasokon a szolgálatos személyzet. A jövőben szeretném magam megkímélni az efféle élményektől, ezért érdekel: szabályozza-e valamilyen rendelet, hogy az állomásokon hol kell megállnia a személyszállító vonatnak?” A Szegedi Vasútigazgatóság forgalmi osztályán arról (tájékoztattak bennünket, hogy szigorú előírás kötelezi a mozdony vezetőt: a pályaudvarokon és a nagyobb áliomásoikon a jól láthatóan elhelyezett „Á”-jelzésű tábla mellett, másutt pedig az úgynevezett fevételi épület előtt, vagyis a kialakított peronmezőnél kell megállnia; ott, ahol a biztonságos fel- és leszállásnak adottak a feltételei. Az Alsóménteleken történt sajnálatos eset mulasztást 'feltételez, s az ügyben vizsgálat indul, ami felelősségrevonással járhat együtt. Itt hívjuk fel olvasóink figyelmét arra, hogy a MÁV-szolgálta- tássail összefüggő visszás tapasztalataikat célszerű közölni már az érkezési állomáson a forgalmi szolgálattevővel, aki a hallottakat köteles továbbítani a vasút területi központjába. Milyen a forgalom a hírlappavilonokban? A kecskeméti Szabó Pál többek nevében fejezte ki nemtetszését amiatt, hogy az Akadémia körúton levő hírlappavilonnak gyakorta szegényes a kínálata. Január 13-án, szerdán például még jóval a záróra előtt hiába kerestek ott az emberek néhány újságot — közöttük a Petőfi Népét —, valamint totószelvényt. Olvasónk tapasztalt már hasonlókat másik pavilonban is, ezért érdeklődik: vajon az illetékesek figyeliíek-e arra, hogy milyen a forgalom e helyeken? A posta városi hírlaposztályának vezetője, Bujdosó Mária a kérdéseinkre válaszolva elmondotta : egy-egy árudában körülbelül 250-féle napi- és hetilap, illetve folyóirat kapható, no és különféle játékszelvény (totó, lottó, sorsjegy) is. Az állandó vevők rendszerint kielégíthetik az ezzel kapcsolatos igényeiket, megtörténhet azonban, hogy a vártnál több az úgynevezett alkalmi vásárló, ezért a kelleténél korábban fogynak el a lapok. A forgalom ellenőrzése egyébként folyamatos, régóta működik ugyanis a szolgálat, mely napközben sorra látogatja az árushelyeket, s ahol hiányzik bármilyen kiadvány, oda a legrövidebb időn belül szállítanak példányokat a jelentősebb készlettel rendelkező pavilonokból. Az átcsoportosítás ilyen gyakorlata beválJanuár 26-i Sajtóposta rovatunkban a kecskeméti Simonné Dobos Inez esetét tettük szóvá, nevezetesen, hogy egy csődugulást — melynek következtében többször elöntötte emeleti lakását a szennyvíz — csak a hiba bekövetkezésétől számított 20 óra elteltével sikerült kijavíttatnia. E közlés óta több hasonló történettel gazdagították ismereteinket olvasóink, akik sok-sok kérdést is feltettek. Ezekre igyekeztünk választ kapni, amikor felkerestük a kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat egyik vezető szakemberét, Sándor István technikust. — Mi az oka a lefolyócső gyakori eldugulásának? A lakók sajnos mindenfélét 'bedobálnak a WC-kagylóha, ahonnan rangydarabot, kisebb gyer- mekruháit, csontot és egyéb konyhai hulladékot is leengednek a vízzel. Csakhogy a csőrendszer nem az effélék „elnyelésére” való, így aztán hamar bekövetkezik az eltömődés, úgyannyira, hogy a víz ás képtelen lefolyni, s árad arra, ahol utat, lejtőt talál magának. — Megelőzhető az ilyen baj? — A dugulásra utaló jelenség, amikor a mosogatóból, vagy éppen a fürdőkádból túlságosan lassan folyik el a szennyvíz. Ektotta a hozzá fűzött reményeket, ami azt jelenti, hogy sehol sem kell várni sokáig, hogy az elkelt újságok, vagy egyéb kiadványok helyébe újabb szállítmány érkezzék. □ □ □ Szerintünk e szolgálatnak kevesebb feladata lenne, s talán a vásárlók ds ritkábban bosszankodnának, ha a szóban forgó árusok az igényeket reálisabban felmérve rendelnék meg a napi sajtóanyagot, s a játékszelvényeket! Kapnak-e utazási kedvezményt a nyugdíjasok? Kalocsáról, Kecelről és Kiskun- majsáról fordultak hozzánk nyug. díjas emberek, akik tudnak róla, hogy január óta szűkösebb a kedvezményesen utazók köre, nincsenek azonban vele tisztában, kihat-e ez a rendelkezés a már nem dolgozókra. Aggodalmukat csak fokozza a tény, hogy az utazáshoz szükséges utalványaikat máig sem küldte el címükre a nyugdíjfolyósító igazgatóság. Az illetékesektől kapott információ alapján megnyugtathatunk minden érdekeltet: a februári nyugdíjjal egyidejűleg kapják meg a hiányolt utalványokat, melyek áprilistól kezdődén használhatók fel. Ami pedig a kérdéssel kapcsolatos 13/1982. (XII. 27.) KPM számú és 1983-tól hatályos rendeletet illeti, eszerint a nyugdíjas évente 8 alkalommal részesülhet 50 százalékos utazási kedvezményben a közforgalmú vasutak és a Volán menetrendszerű járatain. Jegye kiadásának, érvényességének persze az a feltétele, hogy birtokában legyen a nyugdíjasigazolványa. A kedvezményt megoszthatja a nyugdíj-korhatárt elért, de semmiféle rendszeres jövedelemmel nem rendelkező házas-, illetve életitársával. Ha e családtag is önállóan jogosult a félárú utazásra, akkor nem vehető igénybe egymás utalványa. Korszerűsíthető-e a tanya? A Kunadacson lakó sokgyermekes családapa, ifjú Aipli Mihály hosszas spórolást követően döntött úgy, hogy helyrehozza a kissé már rozoga állapotú tanyai otthonát. Az épület bontásához azonban nem járult hozzá a helyi tanács, arra hivatkozva, hogy külterületről van szó, ahol tilos házat építeni. Az OTP-kirendeltsé- gen — ott a kölcsönfelvétel lehetőségeiről érdeklődött — viszont azt javasolták neki, célszerű lenne először teljesen szétszednie a tanyát és utána megkezdeni a tervezett munkát. Olvasónk a továbbiakban így ír a lapunkhoz küldött levélben: „Nem tudom, mitevő legyek. Az ellentmondásos válaszok csak a kedvemet szegik, miközben fokozatosan megy tönk. re a hajlékom. Kérem, derítsék ki: egyáltalán korszerűsíthető-e a tanya?” A tanyai építkezés lehetőségeivel a 6/1975. (IV. 23.) ÉVM számú rendelet foglalkozik részletesen. S egyebek között előírja, miképpen kell határozni arról, hol kor már feltétlenül szólni kell a házfelügyelőnek, aki a történtek- ^ ről köteles értesíteni a gyorsszolgálatot, melynek dolgozói pár napon belül a helyszínen vannak, és elvégzik a tisztítási műveletet. — A váratlan esetben van-e sürgős teendő? — A víz főcsapját kell elzárni. Egymást pedig illák annyira becsülni, hogy ilyenkor senki se engedje le a kádja, mosdója stb< tartalmát. — Több mint hatezer bérlemény van Kecskeméten, az említett zavarok bekövetkezésének tehát nagy a valószínűsége. A legelviselhetetlenebb azonban az éjszakai szennyvizömlés. Tervezik-e ügyelet létrehozását? — Vállalatunknál már megalakult az a gazdasági munkaközösség, melynek tagjai vállalkoztak erre a munkára. Amint a szűk- , séges engedélyek birtokában leszünk, részletesen beszámolunk működésükről a nyilvánosságnak. Addig viszont érdemes megjegyezni a 22-806-os itelefonszámot, mely délután 4 és reggel 6 óra kö. zött hívható, s a bejelentéseket üzenetrögzítő tárolja. Ily módon „vesszük” munkaidő után a ház- kezelőségek telefonjain át jelentett panaszokat is, melyek alapján másnap kezdik meg a hibák elhárítását dolgozóink. maradnak meg tartósan és hol lesznek csak átmeneti jellegűek e lakó-, illetve gazdasági épületek. Alapos felmérés után született meg megyénkben is — évekkel - ezelőtt — az ezzel kapcsolatos hatásági döntés, mely szerint például a kunadaosi térség tanyáival sem lehet számolni hosszú távon, E tény figyelembevételével oldható meg az ön problémája. Nos, a tanya lebontására és újjáépítésére valóban nem kerülhet sor, ám annál inkább a korszerűsítésre, melynek során maximum 25 négyzetméterrel bővülhet az épület, de oly módon, hogy nem hozható létre új lakás. E kérelmét — a műszaki dokumentációkkal együtt — juttassa el a községi tanácshoz, mely a megszabott feltételek megléte esetén kiadja a szükséges építési engedélyt, s annak birtokában fordulhat a pénzintézethez hitelért. Ki a gazda a móravárosi lakótelepen? Kiskunfélegyházáról küldte sorait hozzánk Borbás József, aki a móravárosi Platán utca egyik modern lakásának tulajdonosa. Voltaképpen oka van az elégedettségre, hiszen az ízlésesen berendezett saját otthonában kényelem közepette élhet a családjával, ám az örömét lelohasztja a sajnálatos tény, hogy a szűkebb környezete rendezetlen, elhanyagolt. Elsősorban a járda és az úttest hiányzik. Olvasónk ezzel kapcsolatosan szó. vá teszi: „Ügy vélem, ha elkészül egy új lakótelep, az odaköltözők joggal tarthatnak igényt legalább arra, hogy a normális közlekedés feltételei biztosítottak legyenek. Mi is régóta óhajtjuk ezt, de eddig hiába, mert az illetékesek semmit sem tettek a tarthatatlan állapotok megszüntetése érdekében. Felmerül a kérdés: végtére is ki a gazda mifelénk?” E közérdekű ügyben a kiskunfélegyházi Városi Tanácshoz fordultunk, ahol Gulyás István műszaki ÓSitály vezető készséggel adta tudtunkra az alábbiakat,: Félegyháza egyik legdinamikusabban fejlődő része a Móravá- ros, ahol jelenleg már több száz család lakik. A részint saját erőből, másrészt vállalati támogatással, illetve OTP-beruházásban épült lakások mellett megtalálható az új ABC-áruház, a szolgáltató egység és az óvoda. Az úgynevezett járulékos létesítmények elkészülte érdekében nagy erőfeszítést tetit a tanács, amely a jövőben is tovább gyarapítja a lakótelepet. Ahol kétségkívül indokolt a járda- és úthálózat mielőbbi kialakítása. Csakhogy másutt sem kevésbé fontos megoldani a hasonló feladatokat. A város belterületén ez idő szerint 60 kilométernyi út vár portalanításra. E munkák elvégzése azonban csak fokozatosan történhet, £ olyan ütemben, ahogyan azt lehetővé teszi a kevés összegű fejlesztési alap. Az útépítési program meggyorsítására persze van megoldás. Például az, amit a Szőlő utcaiak tettek, ők ugyanis összefogás révén segítették a környékbeli 300 méteres úttest rendbetételét. Nos, a Platán utca lakói szintén követhetik az efféle módszert. Amennyiben vállalkoznak a társadalmi munkára, a tanács biztosítja az anyagot, gépet (utób. bihoz kezelő szakembert is), s így sor kerülhet mihamar az út és járda megfelelő burkolására, sőt a parkosításra is. Befejezésül hangsúlyozta informátorunk, hogy a mintegy négyzetkilométernyi kiterjedésű Móraváros értékesített telkei árában csak a villany-, víz- és gázhálózat kiépítése foglaltatik benne, s ez annyit jelent, hogy a közterület továbbá fejlesztéséhez elengedhetetlen a lakosok hozzájárulása. Akik valójában gazdák a szűkebb környezetükben, melynek szebbé, csinosabbá tétele döntően függ az elhatározásuktól, közreműködésüktől. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. LESZ ÉJSZAKAI ÜGYELET Még egyszer a lefolyócsőről
