Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-21 / 169. szám

1982. július 21. • PETŐFI NÉPE • 3

A TERMÉK ÚTJA A FOGYASZTÓIG

Támogatást érdemel a kistermelő

„Június utolsó hete a teljes lanyhaság jegyében zajlott le a piacon. A felhozott korai barack fele rendszeresen eladhatatlan volt, és az ára is leesett egészeit 6 fillérig”, (1939. július 2.)

„Rózsabarackból csak az elsőrendű árura van vevő, és Így a gyengébb minőségű szinte eladhatatlan”. (1939. július ZZ.)

A Magyar Nemzet egykori számaiban megjelent és idézett cikkek sorozatban foglalkoztak a magyar gyümölcs akkori helyzetével, az export nekilendülésével, esetenkénti kifulladásával, a hazai piac felvevőképességének gyengeségével, a termelők kiszolgáltatott körülményeivel.

Bár manapság eladási gondok a régi értelemben nincsenek, de piaci nehézségek elég gyakran adódnak, és bizonyos termékeknél évről évre megismétlődnek. A termelők többek között azt panaszolják, hogy a kereskedelem visszaél saját pozíciójával, ami abban nyilvánul meg, hogy feleannyit fiz^t a termékért, mint amennyiért a boltokban kínálja az árut. Különösen a szerződésen felüli mennyiségnél tapasztalható a válogatás, az árak leszorításai amiből a fogyasztó keveset érez.

A kispiac is segíthet

Logikus lenne, hogy különösen a tömeges gyümölcsérés és a zöldségszezon idején utat nyissanak az úgynevezett többcsatornás értékesítésnek, többek között a termékfélék közvetlen eladásának. Különösen a városokban hasznos lehetne — ma még igen gyér számban van ilyen — a •központi nagy piacon kívül, a lakókörzetek forgalmasabb helyein, kispiacok létesítése.

Miskolcon például — adja hírül testvérlapunk — jórészt társadalmi munkában négy kispia- cot hoztak létre a város különböző pontjain. Száz négyzetméteres, kővel burkolt térségen asztalokat, szeméttartókat helyeztek el, s ott bárki eladásra kínálhatja portékáját. (Gomba, élő baromfi, tej- és tejtermék kivételével.) Néhány magánkereskedő állandó standja is helyet kapott a kispiacokon.

Nálunk, a megyeszékhelyen — amint arról, nemrég ismét hírt adtunk — a város több pontján szintén kijelöltek olyan helyeket, ahol a kistermelŐK árusíthatnak. Ennél több azonban még nem történt, pedig bizonyára fellendítené az eladási kedvet, ha valami kézzelfogható jele is lenne annak, hogy a nagypiacon kívül is szívesen látott személyek a kosaras eladók, kistermelők a

város különböző pontjain. A megfelelő kulturált körülmények megteremtése közös érdek és feladat, is egyúttal.

Le kell küzdeni az ezzel kapcsolatos idegenkedést mindkét részről. (A mieinknél jóval nagyobb külföldi városokban is megtalálhatók az utcai árusok, természetesen ez nagyobb figyelmet igényel köztisztasági és rendészeti vonatkozásban egyaránt.) Az itt élők közül nemcsak nz idősebbek emlékeznek még arra az igen hosszú időszakra, amikor a templom és a tanácsháza környékén, a főutakon végig halmozódott az áru — kupacokban a zöldség és gyümölcs —, lovas kocsik, talicskák serege lepte el a tereket, s mindenki örült, ha volt kereslet a nagy kínálat mellé. Ezt az időszakot természetesen senki sem akarja visszahozni, mások a viszonyok, az igények. Csak a fanyalgó magatartást nehéz megérteni olykor, amikor pedig természetes gazdasági igények kielégítéséről, jól felfogott közgazdasági érdekről van szó.

A háziasszonyok óhaja

Néhány forint is sokat jelent, ahol nagyobb a család. Az olcsóbb gyümölcsből a háziasszonyok — a két- és háromműszakos dolgozó nők is — szívesen

befőznének, még a bérházi viszonyok közt is, télire, ha a megfelelő eszköz, a befőttes üveg és tető rendelkezésükre állna. Azt ugyanis már kitapasztalták, hogy a városi lakások zömében a celofánnal lekötött befőtt idő előtt kiszárad, nem tartható el hosz- szabb ideig. Gondoskodni kellene tehát — esetleg a konzervgyár segítségével — csavaros üvegről és fémlapkás tetőről, ami teljesen kiküszöböli az ilyen gondot. De ezen túlmenően is több segítségre lenne szükség ahhoz, hogy a családok — falun néha nehezebb kérdés ez, mint városon — megfelelő zöldség- és gyümölcsféléhez jussanak eltartás céljaira.

Tonnában is jelentős

Aki lebecsüli a kistermelők szerepét a lakosság ellátásában, annak talán elég lesz egy-két adatot idézni a statisztikai hivatal 1980. évi Bács-Kiskun megyei évkönyvéből. Ezek szerint 1980- ban összesen 31 ezer 735 tonnát értékesítettek megyénkben a háztáji és kisegítő gazdaságok, viszonyításként említve: az összes mennyiség 106 ezer tonna volt. De zöldségféléből is a kistermelés csaknem egynegyedét adta a megtermelt összes mennyiségnek. Az egyéb állati és állati eredetű termékről most nem is beszélve.

Ahogy mondani szokás: kalapot kell emelni az ilyen értékes munka és teljesítmény előtt. Olyan módon is, hogy megbecsüljük ezeket az értékeket, igyekszünk elhárítani az akadályokat az útból, s mindent megteszünk a zökkenőmentes értékesítés érdekében. Mert igaz, hogy napjainkban közvetlen eladási gondjai nincsenek a termelőnek, mint hajdanán, de a termelési kedvet nagyban befolyásolják azok a körülmények, amelyek közepette érdemes foglalkozni a háztájiban, a kiskertben — még egyéb munka mellett is — a zöldség- és gyümölcstermeléssel.

F. Tóth Pál

JÖN A TIGRIS EGYÜTTES

Autós-motoros rodeó Kecskeméten

• Molnár Géza, a társulat motoros sztárja 12 autót ugrott át Kiskunfélegyházán.

* A Tigris rodeo kaszkadőrcsoport.

A műsorközlő bekonferálja a következő számot és a salakon máris felbőg az 500 köbcentis CZ crossmotor, hogy a következő pillanatban már közel 70 kilométeres sebességgel száguldjon a dobbantó felé, majd látványos, több mint húsz méteres repülés után újra biztosan landoljon, a földön. Felzúg a vastaps és Molnár Géza, a produkció kivitelezője már egykeréken motorozva vágtat vissza a helyére és köszöni meg a kétezer néző elismerését.

Ilyen és ehhez hasonló látványos mutatványok teszik élvezetessé a Tigris autós-motoros rodeó showműsorát, amelynek létrejöttéről és műsoráról kérdeztük meg kiskunfélegyházi bemutatójuk alkalmával Bordi Józsefet, a MA VICA menedzserét.

— Két évvel ezelőtt egy tucatnyi lelkes, bátor és motorszerető fiatalember Almásfüzitőn létrehozott egy látványos autó-moto- ros műsort, amit saját erőből nem tudtak tovább futtatni. A Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat felismerte a műfajban rejlő lehetőségeket és az idén tavasz- szal hat főt szerződtetett a társulatból. Ök töltik meg tartalommal a másfélórás műsoridőt. Egyénileg valamennyien erősen kötődnek az autó- és motor-versenysporthoz, hiszen nemrégiben még aktív versenyzők voltak. A csapat vezetője, Bakonyi József például két alkalommal nyert rallye országos bajnokságot Fer- jáncz Attilával, míg Molnár Géza többszörös magyar bajnok a crossozók között, de a többiek is mesterei a szakmának. Az idei nagy műsorsorozatunk előtt — egy kicsit reklámcélból — április 9—14-ig Bakonyi József és Hajdú Sándor egy nem mindennapi világcsúcskísérletet tett távvezetésben. Hat nap alatt egy széria Zsigulival, váltott vezetessél, pihenő nélkül 10 078 kilométert tettek meg az országban és ezzel megjavították az amerikaiak által tartott rekordot. Teljesítményük értékét növeli az a tény, hogy nem zárt pályán hajtottak, mint az amerikaiak, hanem országúton, ahol a forgalommal is meg kellett birkózniuk.

Erre az évre egyébként 64 előadást terveztünk és a félegyházi volt a huszonkilencedik fellépésünk. A legtöbb nézőnk eddig Pécsett volt, ahol nyolcezren szorongtak a lelátókon. A csapat tagjai: Bakonyi József, Hajdú Sándor, Molnár Géza, Gyurko- vics István, Körmendi Attila és

Kalmár Bajos, valamennyien ismert kaszkadőrök, akiket sokat foglalkoztat a filmgyár és a Televízió. Kalmár Laci egyébként legutóbb a Pogány Madonna című nagy sikerű mozifilmben helyettesítette Bujtor Istvánt a nyaktörő jelenetekben, a kritikák szerint kitűnően. Miután műsorunk tartalma nagyban függ a rendelkezésünkre álló tereptől, így az szinte minden városban más és más.

Kecskeméten — úgy hallottam —, hogy igen jó minőségű és nagyméretű salakterületet kapunk, így szinte valamennyi látványos produkciónkat be tudjuk majd mutatni. Lesz többek között autós és motoros távolsági

ugrás, üldözéses autóverseny, különböző kaszkadőrmutatványok és a műsor csúcspontjaként Molnár Géza megpróbálkozik majd 15 autó átugrásával, ami ha sikerül, új Európa-csúcsként kerülne nyilvántartásba — mondotta Bordi József.

A rodeó előadásait sokszor nézik meg a külföldi menedzserek és máris jelentős előszerződések vannak folyamatban egy afrikai turnéról. A kecskeméti közönség is minden bizonnyal látványos bemutatónak lehet majd szemtanúja július 23-án és 25-én a Széktói Stadionban a 18 órakor kezdődő előadásokon.

Farkas Tibor

Számítástechnikai nyári egyetem

Székesfehérvár az idén nejtye- dik alkalommal ad otthont a «számítástechnikai nyári egyetoi ölnek. A július 27-én kezdődő rendezvény résztvevői a számítógépeknek a tanácsi ügyintézést ien való alkalmazási lehetőségeivel ismerkednek. A program szerint 11 előadás hangzik majd el az igazgatásszervezés új irányai: ról, a kutatás szerepéről az álla m- igazgatás szervezésében, a népességnyilvántartás területi adat bázisainak megteremtéséről.

REJTVÉNYPÁLYÁZAT

Utazás és játék

A KISZ Központi Bizottsága az Express Ifjúsági és lóiák Utazási Irodával közösen a Barátaink nevet viselő akció során érdekes játékra hívju a szocialista országokba utazó fiatalokat. A játék célja, hogy mind többen ismerkedjenek meg a szomszéd népek történelmével, kultúrájával, » a szomszédos országok életé vel, az ott élő fiatalokkal.

t

A játék tudnivalóit egy lúti- napló-jellegű füzet tártaim az- za, amely beszerezhető minden Expressz utazási irodában vagy postán kérhető az utazási iroda budapesti központjától. A füzetet természetesen azok is haszonnal forgath atják, akik a játékban n em óhajtanak részt venni. A füzet 7 baráti országról': Bulgáriáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról, Lengyelországról, az NDK-ról, Romániáról és a Szovjetunióról különböző, az utazáshoz feltétlenül szükséges információkat tartalmaz. Megtalálhatók benne a megoldandó feladatok, a megfejtendő rejtvények sora is. A sorsoláson az is nyerh et, aki csak egy országgal kapcsolatos feladatokat old meg. Természetesen, akik több országban járva fejtik meg a rejtvényeket, többszörös esély- lyel vesznek részt a sorsoláson. Az útinapló és a rejtvények értékelését szakemberekből álló zsűri végzi. Minden helyes megfejtő részt vesz azon a sorsoláson, amelyet az Utazás ’83 kiállításon rendeznek meg.

A megfejtéseket tartalmazó füzeteket 1983. január 31-ig kell beküldeni az Express utazási iroda bármelyik fiókjához vagy budapesti központ-, jához. A fődíj: egy Videoton hi-fi torony. Ezen kívül külföldi és belföldi utazásokat, sportszereket," túrafelszereléseket, könyvutalványokat sorsolnak ki.

A játékról részletes felvilágosítást ad valamennyi utazási iroda.

Tartós értékek

TIZENÉVES KISLÁNY osztja meg társaival butikbeli élményeit. „Láttam egy jó cuccot!” — mondja. Egy kis, kerek képű azonmód rátér a Charlie angyalai-ra, hogy az mennyire jó volt este a tévében. Aztán a népszerű popsztrá- rok következnek. A legújabb nagylemezeket veszik sorra. Ki-ki közreadja a véleményét, hogy szerinte most melyik énekes melyiket utánozza. Egykori kedvencek koronái hullnak a porba a lányok sommás ítéletétől. Aki tegnap példakép volt, ma már nem az.

A fiatalokat éri az a szemrehányás, hogy csak a szórakozás és a divat érdekli őket. Más dolgokkal szemben közömbösek. Ez épp annyira téves nézet, mint amelyik nem vesz tudomást bizonyos, valóban meglevő érdektelenségről. Hiba lenne szem elől téveszteni az iskolái munkában és versenyeken kitűnő, az élet napi eseményeire és tartósabb értékei iránt fogékony tizenéveseket, akiknél a Charlie angyalai-nál és a butikbeli nézelődéseknél kiterjedtebb — szélesebb — a világkép.

Közülük valók azok, akik a tévéhíradónál nem pattannak fel a helyükről, hogy „majd a filmre visszajövünk”. Akik a — sokszor hézagpótlónál nem egyéb — filmek „fogyasztásánál” túl tartósan odafigyelnek a manapság nem éppen zavartalan világ valóságos eseményeire. Akiknek érték egy jó verseskötet, egy jó könyv; akik szívesen megnéznek egy-egy kiállítást; akiknek örömteli felfedezés valamely klasszikus zeneszerző műve akárcsak néhány részletének a meghallgatása is; akiknek nem idegen a rég- és a közelmúlt sok értékes alkotása. S akik mint nyaralók, vagy mint építőtáborok tettre kész lakói hazánk — a szülőföld — szépségeivel, nevezetességeivel ismerkedve, bőségesen elraktároznak élményeikből, tapasztalataikból későbbi időkre is. Gazdagodnak ezáltal.

ARRA, HOGY AZ ÍRÁSUNK elején idézett „láttam egy jó cuccot” mellett még másfajta szólások is meghonosodjanak nálunk, a lehetőségek szinte kimeríthetet- lenek.

A „hallottam ma valakit helyesen beszélni” talán elérhető közelségbe kerül azáltal, hogy évről évre, hagyományosan megrendezik hazánkban a szép magyar beszéd versenyét. Jó dolog, hogy a lapok a hétvégeken közölnek fiatalokat érdeklő: róluk, nekik szóló írásokat. Ám a régi sablonok, megrögzött szokások sem számítanak még ritka kivételnek. Idejét múlta például az az ósdi gyakorlat, hogy eg.y művelődési intézmény folyóirat-olvasójába délig tilos a belépés, mert aki az olvasókra „hivatalból” felügyel, annak csak 12-kor kezdődik a munkaideje. Furcsa, ha egy kiállítóterem ajtaját egész napra behúzzák, mert ott valamikor (esetleg délután) takarítani fognak. Ugyanígy elgondolkodtató — miért nincsenek olvasni való újságok, képeslapok a mozik előcsarnokaiban? Miért nincs legalább egy fülhallgató a sűrűn látogatott könyvesbolt hanglemezpultjánál, hogy aki nézelődés közben — pihentetőül — szeretne értékes pillanatokat szerezni magának egy-egy klasz- szikus zenemű meghallgatásával, ezt megtehetné? S szemlélhetjük-e szorongás nélkül az olyan kiránduló (átutazó) csoportot, amelynek tizenéves tagjai — esetünkben Vas megyei általános iskolások — az idő rövidsége miatt, a busz indulásáig csupán csak végig tudtak szaladni a kecskeméti Szórakaténusz érdekes és értékes játékkiállításán? Jöttek, néztek, de nem láttak semmit!

Abban, hogy a divat hullámzásai közepette mi jut el, és mi nem a fiatalokhoz a világ és az ország történéseiből, s egyáltalán az emberiség megőrzött kultúrájából, nem csekély mértékben a közvetlen környezet is felelős. S hogy ki, mit tekint értéknek, ebben a családi indíttatás ugyancsak meghatározó. A közművelődésről és fejlesztésének feladatairól annak idején kibocsájtott párthatározat, amely így szólt: „Gondoskodni kell arról, hogy értékes, szocialista eszmeiségű művészeti alkotások mind nagyobb tömegekhez jussanak el”, üzenet — társadalmunk üzenete — egyben a családoknak is, amelyek sajátosan segíthetik e cél valóra váltását.

IDŐTÁLLÓ ez az üzenet ma is. Hiszen a jó ruhához, a divatos zenéhez annyi minden kell még! A tartós értékek, a maradandó alkotások nélkül kevesebb lenne az élet.

K—1

Postatörténeti pályázat

A postatörténeti kutatás eddig szemtanúi voltak a Magyar Posismeretlen forrásainak összegyűj- ta történetének, hozzájárultak artése céljából. Emlékeim a postá- culata alakulásához. Részt verői címmel pályázatot hirdet a hetnek a pályázaton azok is, akik

Postamúzeum. Olyan pályaműn- hozzátartozójuktól, családtagjukkákat várnak, amelyek bemutat- tói őriznek a témakörbe tartozó

jók a postai dolgozók életét, a hiteles emlékeket. A pályaművekposta feladatait, azok elvégzésé- hez lehet fényképet, reprodukr.ek módját, megoldását, s a tár- ciót, korabeli újságkivágást és

sadalomnak a postáról és dolgo- más egyéb dokumentumot is csazóiról alkotott vélemények. Azok- tolni, növelve ezzel a tanúiménak a postás dolgozóknak a rész- nyok hitelét, történeti jelentősévételére számítanak — a pálya- gét. A legjobb három pályázat

kezdőktől a már nyugdíjba vo- szerzője jutalomban részesül. A

nultakig —, akik életük és mun- beküldési határidő 1983. május 31.

kájuk során cselekvő részesei, (MTI)

Önkéntes

rendőr

Jól öltözött, ápolt, értelmes, nyílt tekintetű férfi Kerekes Balázs, a kiskunhalasi Épületaszta- losipari és Faipari Vállalat betanított munkása. Nős, három gyermeke van, édesapjánál laknak albérletben.

— Nyolcán vagyunk testvérek — mondta, s kissé büszkén hozzátette — mindnek van már háza, csak én nem tudtam építeni. Tervezem, hogy én is hozzáfogok, van is rá pénzem . . . De ugye, mégsem erről akart hallani?

Bólintottam, valóban nem erre voltam kíváncsi, bár jólesett tudomásul venni, hogy a 34 éves fiatalember milyen terveket sző nemcsak a családi otthon megteremtésére, de gyermekeinek iskolázásával kapcsolatosan is. A lényegre tért.

— Két évvel ezelőtt kérdezett meg a rendőrség körzeti megbízottja, vállalnám-e az önkéntes rendőri szolgálatot? Szívesen tettem, ugyanis tudtam, sok a kóborló, csavargó, garázdálkodó cigánygyerek, a mezei lopás, a kocsmai nézeteltérés. Társaimmal, Kolompár Lászlóval, Kolompár Mátyással és Kollár Sándorral segítünk a rendőrségnek , .. Én főleg a Lenin téren szoktam szolgálatot teljesíteni.

Kerekes Balázs cigány.. Gyermekkorában a cigánytelepen pur- déskodott, verekedett, vagy talán

mást is elkövetett, de felnőtt fejjel ki akart és ki is tudott szabadulni az ősi kötelékből, s képes volt megkapaszkodni a becsületes munkáséletben.

— Minden cigányt jól ismerek, tudok cigányul. Megismerem a gyerekeket, s látom kit kell ha- zaküldeni, s melyiknek elég, ha csak rászólok ... Igen, tudok hatni rájuk, még ha részegek, akkor is. A kocsmában elég ha figyelmeztetem a dorbézolókat, mert tudják, én nem szoktam vitatkozni, feljelenteni őket. így aztán inkább csendben maradnak, vagy hazamennek.

Nemcsak azért van tekintélye, mert karján szolgálatban ott van az önkéntes segítőknek járó karszalag, de azért is, mert dolgozik, van munkahelye, s a rendőrök egyenrangú társnak tekintik, számítanak rá, kikérik tanácsát. Csoda-e, ha családi perpatvar, veszekedés tör ki, hívják azonnal. S Kerekes Balázs megy is. Elég néhány csendes, de határozott szó, s a parázs vita, a hangzavar elcsitul. Amióta a cigány önkéntes segítők támogatják a rendőrség kiskunhalasi kapitányságának munkáját, valahogy kevesebb lett a mezei lopás, a városközpontban a garázdaság, a békés polgárok zaklatása, a kocsmai verekedés. Nem, nem műveltek csodát, nem is képesek arra, de sok apró, idegesítő, zavaró szabálysértést, kisebb súlyú bűncselekményt megelőztek, jelzést adtak, s hatottak a többiekre. Ez önmagában is < rea- mény.

— A rendőr elvtársakkal és a többi önkéntessel jó a kapcsolatom, szívesen vagyok szolgálatban ... Miért? Tudok nekik is segíteni, meg a cigányokon is. Kevesebben kerülnek összeütközésbe a törvénnyel, s talán a rosszabbja meg is javul. Meg aztán ... — gondolkodott egy pillanatig, majd kibökte — meg is köszönik a szolgálatot, s ha kell, segítenek.

Kerekes Balázs önkéntes rendőri csoportvezetőt munkahelyén is megbecsülik, igaz ott azért, mert keményen, jól dolgozik, soha sem késett el, fegyelmi büntetést nem kapott, sőt kétszer pénzjutalomban részesítették .. . A sok-sok példa közül ismét egy: A cigányság képes beilleszkedni a társadalomba, azonosulni a dolgozó emberekkel, sőt részesévé válni a bűnmegelőzésnek, bűnüldözésnek. Ezt jó tudomásul venni! Gémes Gábor