Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-21 / 169. szám

4 0 PETŐFI NÉPE 0 1982. július 21. „SZERETEM MAGAM KÖRÜL A RENDET” SAJTOPOSTA A munkaérdemrendes elnökasszony — Öregem! Ott a portás sem ül ölhetett kézzel a fülkéjében! Az őrködés mellé adnak neki más munkát is, amit abba hagyhat, ha teendője akad. lEgyik barátom mondta el ezt, mintegy jellemzésül a Bajai Csökkent Munkaképességűek Szövetkezetéről. S most, a kapun áthaladva igazolva látom állítá­sát. De ér még egyéb meglepetés is, míg az elnökasszonyhoz, Fá­bián Gézáriéhoz jutok. Az elő­szobában nem fogad titkárnő — ilyen beosztás itt nem létezik. Mint pillahatokon belül megtu­dom, a szövetkezet vezetője a munkaerővel való ^szigorú gaz­dálkodásból eredően nem igényel külön titkárnőt. Mondhatja va­laki: Ja, egy kis szövetkezet, ott lehet így is! Csakhogy ez még nem minden. A kétszáznegyven dolgozót számláló üzemben mindössze tizenöt nem termelő alkalmazottat foglalkoztatnak. Azoknak viszont adnak feladatot. — Igen, a portás segít számoz­ni, címkét ragasztani — tájékoz­tat az elnöknő. Mint mindennel, a munkaerővel is úgy takarékos­kodunk, hogy nálunk jóformán égy csipetnyi tartalék sincs. Az elnökasszony sodró beszé­dű. Olyan embernek mutatkozik, akit örökös tettrekészség jellemez, s akit éppen a folytonos cselek­vés éltet. Mintha a saját életraj­zát mondaná tollba, amikor a szövetkezetről beszél. Az hatvan­nyolc után kezd fejlődni. Látvá­nyos nekilendülések nem követ­keznek be. Viszont az ütem egyenletes, hullámvölgyekbe so­sem huppantak. Még akkor sem tört meg a fejlődés vonala, ami­kor 1975-ben egyesültek egy ke­vésbé jól szervezett szövetkezet­tel. Sőt, utána három évben egy­más után kiérdemelték a Megye Kiváló Szövetkezete címet. (Fábián Gézáné I960 óta dol­gozik munkahelyén, elnökké 1970- ben választották: — Akkoriban nem volt könnyű hő létemre vezetőnek lenni, első fecskeként a városban. A szövet­kezeten belül sem, mert a férfi- dolgozók kijelentették: nekünk egy nő nem dirigál! Végül azok az emberek lettek a legjobb se­gítőtársaim, akik olyan nehezen törődtek bele, hogy nő az elnö­kük. .. i ioJűgi'.h ó sa; — Sosem gondolt visszavonu­lásra? — Néha szerettem volna meg­hátrálni, nemcsak akkor, később is, de valami mindig közbejött, ami erőt adott a folytatáshoz. Egy jó szó, egy kis elismerés elég volt ehhez. Igyekeztem bizonyí­tani, hogy a nő ugyanolyan em­ber, mint a férfi, és ő is annyit ér, amennyit produkálni képes a közösségnek, a társadalomnak. A Bajai Csökkent Munkaké­pességűek Szövetkezetének tag­sága ma szép üzemekben, szín­vonalas szociális körülmények közt dolgozhat. Ezt annak kö­szönhetik, hogy munkahelyükre tulajdonosi szemmel tekintenek és sok fizetség nélküli közös miunkát vállaltak annak építésé­ben, szépítésében. — Azt hiszem sokat számít a vezetők magatartása — mondja Fábián Gézáné. — Ha mi kérünk valamit az emberektől, akkor első­nek állunk a munkához, ásóval, lapáttal, ha éppen azzal kell. Elő­fordult, hogy üzleti partnerek kerestek, és ott találtak meg la­páttal a kezemben a többiek kö­zött. Ez sosem ártott a tekinté­lyemnek, sőt! Nem tudok olyat kérni, amit a tagság ne vállalna. Nagy dolognak tartom, amikor az emberek fölsorakoznak a ve­zető mögött. Ebből erőt lehet meríteni nehezebb időkben is. — Szigorúnak tudom elképzel­ni. Tévedek-e? — Keménynek tartanak. Sze­retem magam körül a rendet. Sem munkában, sem magatartás­ban nem tűröm a lazaságot. En­nek nem mindenki örül, de a többség inkább elfogadja ezt a tartást, mint a langyosságot. Bevallom, hogy az elmúlt tíz- :enkét évben néha túl magasra áll ítottam a mércét a munkatár­sa: im elé. Be kellett látnom, hogy ne m mindenkinek egyforma a te- he nbíróképessége. Rájöttem, hogy a képességeket mindig figyelem­be kell venni. Az említett fúzió után a bajai sző vetkezet a könnyűipar felé őri entálódott. Termékeik zömét ma konfekciócikkek, bőrdísz­mű áruk alkotják. Az idén 37 mil­lió forintos termelés a cél, ami tulajdonképpen több, mert jelen­tős anyagérték-mentes bérmun­kát is, végeznek. — - Borzasztóan tudok örülni a munkasikereknek, az előbbre ju­tási vak — hallom az elnöknőt. — Belföldre termelünk, törekszünk a hiánycikkek gyártására. Nagy súlyt helyezünk a megbízható- sági-a, a pontos szállításra, a jó min őségre. Ez biztonságunk alap­ja. Sok munkánk van. — • Tehát akkor minden rend­ben a szövetkezet házatáján? — Vannak gondjaink. A bér­szín vonal például nálunk a leg­alacsonyabb a városban. Lentről indultunk, és az idén, is még csak a 33i ezer 500 forintnál tartunk. Hogy mégis megélünk, mármint a s2'.övetkezet, annak elsősorban az egyműszakos munkarendünk­ben rejlik a magyarázata. A dol­gozták 90 százaléka nő, család­anya vagy leendő asszony, és ez a m unkaidőbeosztás kedvező szá­mukra. Egyébként minden erő­forrást a bérek emelésére fordí­tunk. — • Valóban csökkent munka­képességűek dolgoznak itt? — Nem, ilyen tagunk csak negyven van. Megtévesztő a szö­vetkezet neve, változtatnunk kel­lene: rajta. Nem jelöltek ki ben­nünket a csökkent munkaerejű- ek foglalkoztatására, de min­denkinek adunk munkát közü­lük, akinek a képzettsége hasz­nosítható nálunk. Fábián Gézáné, akit nem olyan, régen a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntetett ki az Elnö­ki Tanács, elégedetten beszél az anyag- és készletgazdálkodásuk­ról, s arról, hogy kollektívájuk városszerte megbecsülésnek ör­vend, mert minden jó ügyet tá­mogatnak. Bizakodással tekint 198,3, január 1. elé. Akkor lesz a íizövetkezet 25 éves jubileuma. A. Tóth Sándor AHOL MÁR BEVÁLT Rugalmas munkaidő a Bajai Építo­és Építőanyagipari Vállalatnál Az újat nem elég óhajtani, tenni kell érte. Ez érződött dr. Plank Annamária, a Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat üzemgazdasági osztályvezetőjé­nek szavaiból, amikor a náluk már jól bevált rugalmas munka­idő bevezetéséről, s annak le­mérhető tapasztalatairól beszél­gettünk. Az ötletet a különböző szakfolyóiratokból merítették, s adaptálták a vállalat olyan dol­gozóira, akiknél erre lehetőség kínálkozott. Nyolc hónap nem sok; de talán’ elég arra, hogy ki­tűnjön: jól döntöttek-e? A vá­lasz egyértelmű: igen, hiszen az­óta sók minden — a munkafe­gyelem, a termelékenység — ja­vult, a túlóra-felhasználás meg­szűnt, s jobbá vált a dolgozók munkahelyi közérzete. A fizikaiaknál is A vállalat vaselőkészítőinél a kevés létszám, az időnként je­lentkező munkacsúcsok tették in- dolkolttá a rugalmas munkaidő bevezetését. Az eszmei munka­idő 5.30 órától 14.25 óráig tart. A törzsmunkaidő — amit kötelező a munkahelyen tölteni — 8 órá­tól 13 óráig terjed. A peremidő 5,30 órától 18 óráig dolgozható le. A munkások örömmel fogad­ták a munkaidőnek ilyetén való módosítását, s ettől kezdve meg­szűnt a túlórázás, az üresjárat, nőtt a termelékenység, s kevesebb létszámmal is ugyanannyit ter­melnek, mint azelőtt.­A heti munkacsúcsok sem a vállalatnak, sem a dolgozóknak nem jelentenek különösebb gon­dokat. Nem csoda, hiszen szinte maguk a dolgozók osztják be azt az időt, amit munkában töl­tenek, s tudják mikor kell „be­hozni” azt, amit korábban sza­badóránként vettek ki. Az alkalmazottak Az alkalmazotti létszám esz­mei munkaideje 7 órától 16 óráig, a törzsidő 9-től 14 óráig terjed. A peremidőket 6 és 18 óra kö­zött lehet ledolgozni. A dolgo­zóknak úgy kell kiszámítaniok idejüket, hogy a heti 42 óra ki­jöjjön, bár — ez a fizikaiak ese­tében is így van — plusz mí­nusz 8 óra a következő hónap­ra átvihető, bepótolható, lecsúsz­tatható. A módszer mindenki­nek megnyerte a tetszését, de fő­leg a nők, az asszonyok elégedet­tek. Megoldódott a gyermekek ellá­tása, iskolába küldése, nincs kapkodás, elkéredzkedés. Meg­szűnt a késés, a túlórázás, s ez már önmagában is eredmény,', hi­szen a korábbi évi háromezer túlóra (pénzben kifejezve igen jelentős összegekre rúgott. S nem meglepő az sem, hogy az alkal­mazottak munkaidejük alatt va­lóban dolgoznak. A megrendelők, a külső kapcsolatok kezdetben nehezen, de azután könnyen al­kalmazkodtak a vállalat munka­idejéhez. Egyszerű módszer A gazdasági vezetők többsége, amikor a rugalmas munkaidő szóbakerül, nyomban siet kije­lenteni: nem lehet megvalósíta­ni, hiszen újabb létszám kell a munkaidő nyilvántartásához, s nem lehet ellenőrizni a munka­helyen töltött időt. Ez — mint ■a vállalat példája is bizonyítja —, nem így van. A módszer olyan egyszerű valóban, mint egy pofon. Egy bélyegző órát szereltek fel (olasz gyártmányú MEMOR 80/TE, ára 25 ezer forint), amely bélyegzi a névreszóló kártyán az érkezés, a távozás, sőt a mun­kaidő megszakításának idejét. Ez a kartonlap pontosan mutatja, hogy a dolgozó bent töltötte-e a törzsidőt, mikor dolgozta le a peremidőt, hetente mennyi a többletideje, vagy mennyit kell bepótolnia. Kétségtelen, a kar­tonról munkalapon összesítik az időket, de ez még nagy létszám esetében sem okoz különösebb gondot. Erre egyébként a dol­gozók is igényt tartanak, hiszen maguk is tudni akarják, mennyi­vel „tartoznak” a vállalatnak. Lehet büntetni is Sokan azt tartják — esetleg tit­kon remélik —, hogy a rugal­mas munkaidőben kevesebbet kell dolgozni. Akik erre speku­lálnak, vagy így ítélik meg a dolgot, azok nagyot tévednek. A munkát — legyen az fizikai, vagy adminisztratív — eddig is el kellett végezni, csakhogy volt olyan időszak, amikor vagy anyag, vagy éppen munkahiány esetén kénytelenek voltak a mun­kások, alkalmazottak „bent” tar­tózkodni. Az új munkarend „csu­pán” arra ad lehetőséget, hogy akkor dolgozzanak, amikor van munka, s okosabban osszák be munkaidejüket. A lógósok ellen is van orvosság. A vállalatnál — ha valakinek háromszor mínusz nyolc órája van —, kizárják |a rugalmas munkaidőből. Szerencsére a ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy a munkások és alkalmazottak ki­dolgozzák a munkaidőt, sőt ál­talában plusz órák jelentkeznek. Az új, az ésszerűbb csak elő­ször szokatlan, mint ezt a Bajai Építő- és Építőanyagipari Válla­latnál hallottuk. Az idő múlá­sával, a jobb megszokásával, a régi, a hagyományos munkaidő visszaállítása lenne a nagyobb gond. Szerencsére erről szó sincs. Gémes Gábor Tanyákon — víz nélkül Révész László, Gyulai Imre, Zsikla György és tizenhárom tár­sa Bócsáról kéri közbenjárásun­kat. Levelükből kiderül, vala­mennyien tanyán laknak, s a háztáji gazdaságaikban összesen 15 lovat, 20 tehenet és 200 körüli sertést tenyésztenek. De ’hogyan? A kútjaikban egyre kevesebb a víz. És nem azért, mert a káni­kula megsokszorozta a fogyasztá­sukat, hanem a környékbeli ta­lajvíz szintjének süllyedése miatt. Korábban elzárta a víz útját a helyi Szőlőskert Szákszövetkezet — melynek a nádtermését is ve­szélyeztette a krónikus vízhiány —, de a soltvadkerti tanács két hónapja újból működteti a Kis- büdös-tavat a Vadkerti-tóval ösz- szekötő csatornát. Amelynek na­gyon könnyen lehet az a követ­kezménye, hogy a tanyai embe­rek víz nélkül maradnak. ök ugyan enyhíthetik szomjúkat pa­lackozott üdítő italokkal, ám fürödni-főzni már nem lesz lehe­tőségük, az állataik részére pe­dig semmiféle megoldás nem kínálkozik. Tudjuk, milyen jelentőségű az említett üdülőterület, kétségbe- vonjuk azonban, hogy a tó ren­deltetésszerű használatához szük­séges vízmennyiség csak a ne­künk akozott kár által biztosít­ható — fejeződnek be a szer­kesztőségünkhöz címzett sorok. A levélírók ügyével először a soltvadkerti Nagyközségi Tanács­hoz kopogtattunk, ahol érdeklő­désünkre ezeket válaszolta dr. Havasi Gyula elnök: — Megértjük a bocsa iák gond­ját, csak azt nem, miért előbb zárták el a csatornát, mint aho­gyan értesítették kifogásukról, szándékukról a területi vízgaz­dálkodás illetékesét. A történtek­kel kapcsolatosan úgy véljük, hi­ányzott az egymással való kon­zultálás, a szótértés, s csak ne­hezítette a helyzetet, hogy a la­kosság sem oda fordult panasz- szal, ahová kellett volna, példá­ul az államigazgatási szervekhez, vagy a vízügyi igazgatósághoz. Ha mindezek bekövetkeznek, ta­lán már öt évvel ezelőtt rende­ződik e csatornavita, mely nem­régen szerepelt az érdekeltek közös tanácskozásának napirend­jén. E megbeszélésen a megyei ta­nács építési, közlekedési és víz­ügyi osztályát Csapó László kép­viselte, akitől az elhangzottak lé­nyegérői kértünk felvilágosítást. — A szóban forgó csatorna épí­tése — mondotta a főelőadó — a 69-as évek közepén kezdődött: A 'cél.az volt, hogy a Tázlár mel­letti Lázár-tó kiáradt vizét, va­lamint a környező területeken felgyülemlett belvíz zömét elve­zessék lejtős irányba, legvégül a Vadkerti-tóba. A feltevést iga­zolja a gyakorlat, a 15 kilométer­nyi hosszúságú csatorna mara­déktalanul összegyűjti a térség­ben keletkezett vizet és elszál­lítja. Funkcióját annál is inkább betölti, hiszen a kezdő és a vég­ső szakasza közötti több méter­nyi szintkülönbség csak sietteti a legnagyobb mennyiségű víz lefo­lyását is. A bajok akkor jelentkeznek, amikor a szokásosnál kevesebb a csapadék, a talajvíz szintje is csökkent, és a kutakból áramlik a víz a csatornáiba. Ezt a hely­zetet jelezték most a bócsaiak, egy kissé késve. Az összejövetelen — melyen részt vettek az érintett tanácsok, gazdálkodó szervek vezető mun­katársai — döntés született arra vonatkozóan, hogy zsilipekkel kell szabályozni a csatornába ju­tó, illetve onnan továbbkerülő vízmennyiséget. Ha az elképze­lések beválnak, a működő csa­torna nem idéz elő vízhiányt egyetlen mezőgazdasági terüle­ten sem, a fölösleges vizet azon­ban minden esetben továbbítja a Vadkerti-tóba. Való igaz, erre az intézkedésre már sokkal koráb­ban sor kerülhetett volna, ha ha­marább egymásra találnak az ér­dekelt felek — mondotta vége­zetül informátorunk. ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK! ■ ■ ■ Mikor kell megtéríteni a kárt? Kevéske jövedelméből három kiskorú gyermek eltartásáról gon­doskodik a kecskeméti P. F.-né, ezért érintette súlyosan a nemrég vele történt eset: munkahelyéről eltűnt a kerékpárja, melyre rá­adásul a megőrző felügyelt. Kár­igényét azonban hiába terjesztet­te elő, mert azt a választ kapta, biciklije lezáratlan volt, s az ilyen járműért — ahogy azt nyilváno­san hirdetik — nem vállalnak fe­lelősséget. „Igaz, hogy elmulasz­tottam a lelakatolást, de a lába kelt értékről mégsem mondhatok le könnyen”... — vallja olvasónk, majd megkérdi: Igaza lehet-e a munkaadómnak, s egyáltalán mi­kor kell megtéríteni a kárt? Megértjük önt, hiszen minden valamire való kerékpárért lega­lább kétezret kérnek manapság, ám mégsem biztathatjuk. A Pol­gári Törvénykönyvnek a kárté­rítés általános szabályaival fojy lalkozó része félreérthetetlenül leszögezi: aki nem tesz eleget a kár elhárításával kapcsolatos kö­telezettségének, nem tarthat igényt a kárának megtérítésére. Ha ön komolyan vette volna a megőrzőhdlyen lévő felhívást és lezárja kerékpárját, most nem képezné vita tárgyát a kártéríTé* LEVELEKBŐL RÖVIDEN Locsoljanak a körúton! Komáromi Zoltánná és tizen­két társa a kecskeméti Mátyás király kőrútról küldte hozzánk levelét, s kiderül belőle, hogy a forgalmas útvonalon elhaladó járművek gyakorta kavarnak el­viselhetetlenül nagy porfelhőt. Van olyan nap — írják olva­sóink —, hogy sem ajtót, sem ablakot nem nyithatunk ki az egészségre ártalmas por miatt, mely azért keletkezik, mert hiányzik a locsolás. Pedig lenne rá lehetőség, hiszen láttuk, a tartálykocsi arrafelé is locsol — például az István király körúti részen —, ahol lakóépület sincs a közelben. Kérjük, az illetéke­seket, mielőbb intézkedjenek az érdekünkben! Mikor fejezik be az aszfaltozást? A kecskeméti Zsíros Imre má­sok nevében is örömmel nyug­tázza, hogy a MÁV-állomás előt­ti utat szépen rendbetették. Kö­szönetét fejezi ki a praktikus megoldásért, minek következté­ben az autók ezentúl a posta­épület közelében parkolhatnak, tolathatnak, ahol .minimális a gyalogosforgalom. A továbbiakban szóvá teszi: — Nem értjük, hogy a járda egyes szakaszain miért hagyták félbe az építők az aszfaltozást. A burkolat nélküli területen — a se. A történteket azonban ettől függetlenül bejelentheti a rend­őrségre, mely rendszerint vizs­gálatot indít az ismeretlen tettes kilétének megállapítása céljából. Mire kötelez az albérleti jogviszony? Furcsa helyzetben van az egyik idős kecskeméti asszony, akinek albérlői hónapok óta fittyet hány­nak a korábbi megállapodásra: lakbért nem fizetnek, a lakásban kutyákat tartanak, a villanyszám­la összegét pedig oly módon nö­velik, hogy unos-untalan használ­ják a rezsót. Ezek miatt már fel­mondott nekik, de e döntést sem tartják magukra nézve mérvadó­nak. Olvasónk azt szeretné tudni: mire kötelez az albérleti jogvi­szony? Mint a jogi kapcsolatot általá­ban, az albérleti jogviszonyt is a felek közötti szerződés hozza lét­re. Ez lehet szóbeli megállapodás, de írásban is rögzíthető. Az ab­ban foglaltak természetesen kö­telezőek a bérbeadóra és az al­bérlőre egyaránt. Ami a közölt esetet illeti, az többszörösen okot ad a felmon­dásra. Aki a lakbért a meghatá­rozott ideig nem fizeti meg, sőt a felszólításnak sem tesz eleget, ráadásul a szocialista együttélés sok 'kavics és kisebb-nagyobb mélyedés között — nem kelle­mes gyalogolni. Minthogy hetek­kel ezelőtt véglegesen elvonullak a környékről, csak találgatjuk: mikor fejezik be végre e mun­kájukat? Kitől remélhető segítség? A „hírős” városban, a Március 15. utca 104-es számú ház ötödik emeletén laknak Szücsék. A kis­gyermekes család életére egy ide­je az aggodalom, az elkeseredés a. jellemző. Az okokat így rész­letezi levélírónk: Körülbelül három éve költöz­tünk be az OTP-töl vásárolt kor­szerű otthonunkba, melynek a mennyezete csapadék, alkalmá­val rendszeresen beázik, mintha nagyon régen épült, ütölt-kopolt állapotú házról lenne szó. Pana­szunk nyomán többször jártak nálunk a szakemberek, akik javí­tásokat végeztek, sajnos, ered­ménytelenül, ugyanis egyáltalán nem szűnt meg a falak vizese­dése, sőt már a parketta is tönk. 'remegy. Pedig aligha ezt érde­meljük a pénzünkért cserébe. Különben reklamáltunk a pénz­intézetnél is. ahol kezelték a hi­bákért a kivitelezők lehetnek a felelősek. Csakhogy ők sem haj­landók szívükön viselni a sor­sunkat. Ilyenkor mi a teendő, kitől remélhetünk segítséget? Korszerű villanyhálózat Soltszentimrén A soltszentimrei áramfogyasz­tók jelentős része esténként igen bosszús, mert a túlságosan ala­követelményeivel ellentétes ma­gatartást tanúsít, az valóban ki­érdemelte a vele szembeni leg­szigorúbb elhatározást, a lakás végleges elhagyására felszólítást. Az ezzel kapcsolatos végrehaj­tásnak ügyvédi figyelmeztetés ré­vén, végsősoron pedig a bíróság előtt , lehet érvényt szerezni. Balesetnek számít-e a kullancscsípés? Erdős vidékre kirándulni ké­szülő olvasók, minthogy rendel­keznek többféle biztosítással is, afelől érdeklődnek: valamelyik szolgáltatási forma balesetnek mi­nősíti-e a kullancscsípést? Köztudott, hogy e kártékony rovar csípése lehet ártalmas, hi­szen 7—10 napos dappangási idő után lázt, általános gyengeséget, sőt szélsőséges esetben agyhár­tyagyulladást is okozhat. Ha a be­tegség 28 napon túl gyógyuló, vagy éppen a csípés maradandó egészség-károsodást vált ki, ak­kor minden olyan biztosítás után, amely baleseti kockázatot tartal­maz (CSÉB. tanulóbiztosítás, la­kásbiztosítás stb.), térítést igé­nyelhet a biztosított. Megjegyez­zük még, hogy egyéb rovar csí­pése a biztosítási szolgáltatás szempontjából nem számít bal­esetnek. csony feszültség miatt alig él­vezheti a televízió műsorát, s a háztartási gépeik sem működnek megfelelően. Mint a Virágos ut­cában lakó egyik olvasónk el­mondotta, arrafelé többen fizet­nek 600—800 forintos villany- számlát. — Jogosak a panaszok — erő­síti meg a huIMkikat Bordás József tanácstitkár —, mi az ese­teket jelentettük a DÉMÁSZ- nak, mely a közelmúltban vég­zett helyszíni felmérést. Tapasz­talatunk szerint az Arany János, a Patak, a Szabadság és a Virá­gos utcák fogyasztói érdekében szükséges mielőbb tenniük vala­mit az áramellátás gazdáinak. A soltszentimrei.ek ügyében beszéltünk a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagy­kőrösi üzemigazgatóságának üzemviteli osztályvezetőjével, Berecz Lajossal, aki biztató vá­laszt adott kérdésünkre: — Több mint 1 millió forint ráfordítással még az idén kor­szerűsítjük a villamoshálózatot az említett községben. Ennek so­rán transzformátorállomást léte­sítünk, 20 kilovoltos hálózatot, és kisfeszültségű vezetéket épí­tünk ki. Terveink szerint az év i égére fejeződnek be a kivitele­zési munkák, melyek eredménye­ként legalább 200 család ntthoná- ben lesz zavartalan az energia- s? olgáltatásnnk. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét. Szabadság tér 1 a. Telefon: 20-111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom