Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-03 / 52. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. március 3. HÁZTÁJI TERMÉK 150 MILLIÓÉRT Zárszámadás Kecelen A szőlő* és meggytermesztéséről híres keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet február végén tartotta zárszámadó és tisztújító részközgyűléseit. A vezetőség beszámolójában Csipkó Sándor elnök először az elmúlt év eredményeit, gondjait ismertette. 1981. Lényegesen nehezebb volt az átlagos esztendőknél. A szőlőt a téli fagy teljesen tönkretette, a kárt még tavaszi fagy, jégverés és aszály súlyosbította. Az 568 hektár termő szőlő minden eddiginél kevesebb termést adott, de rossz volt a meggy-, paradicsom- és búzatermés is. Egyedül a szőlő hozamkiesése 30 millió forint kárt okozott. A növények közül csupán a mustár és a kukorica adott megfelelő termést. Ennek ellenére a kukorica vetés• Hetvenötezer hízott libát adtak 1981-ben a háztáji gazdaságok. • A VI. ötéves terv legnagyobb feladata a borászat bővítése és a technológia fejlesztése. területét csökkenteni kell, mert a megnövekedett olajár miatt a terményszárítási költségek már a tűrőképesség határa felett vannak. Az állattenyésztés túlteljesítette tervét. Elsősorban a baromfi- ágazat volt sikeres 1,5 millió Ft- .os nyereségével. A borászat szerencsére magasabb áron tudta forgalmazni készleteit és ez a bevétel-többlet gyógyír volt a bajban, bár jelentősen csökkent a kimérőkben értékesített bor mennyisége. 1981-ben szélesedtek a tagsági kapcsolatok. A közös gazdaság 2018 tonna szemesterményt. 1936 tonna takarmány tápot, 1790 tonna műtrágyát, 3,2 millió forint értékű növényvédőszert és sok más terméket értékesített a tagoknak. A szolgáltatások értéke 13,5 millió forintot tett ki. A szövetkezet tagsága ezt a támogatást 10387 sertés, 402 szarvasmarha, 11 126 hektoliter tej, 75 ezer hízott liba, összességében 150 milliót érő kisgazdasági terméknek közösön keresztül történt értékesítésével honorálta. Beigazolódott 1981-ben is, hogy egy gazdaság csak úgy lehet kellően szilárd, ha több lábon áll. A hatalmas károk ellenére a szövetkezet nyeresége meghaladta a 30 milliót. A beszámoló második része az 1982. évi terveket tartalmazta, majd röviden áttekintette az elnök az ötéves választási szakasz eredményeit. Ezen idő alatt a gazdasági mutatók szinte mindegyike megduplázódott. A részközgyűléseken a továbbiakban szövetkezeti bizottságok beszámolói hangzottak el, majd megválasztották a bizottságokat és a tisztségviselőket. A Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke ismét Csipkó Sándor lett. F. F. Mérséklődtek a világpiaci árak Hazánk tőkés külkereskedelmének cserearánya javult a múlt évben — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal, február első hetében közzétett jelentéséből, Tekintve, hogy mind az exportban, mind az importban igen magas a nyersanyagok, az alapanyagok és a különféle mező- gazdasági termékek részaránya (az utóbbi években több mint 50 százalék), nem mindegy, hogy áruk miként alakul a világpiacon. * Az utóbbi években a világ országai hozzászoktak, hogy a nyersanyagok az átlagos inflációt meghaladó mértékben drágulnak. Ez a folyamat tavaly megszakadt, sőt — ha a kőolajtól eltekintünk — a nyersanyagok átlagos árszintje alatta maradt az 1980. évinek. Nem így a kőolajé, s általában az energiahordozóké. Napjainkban gyakran szerepel a hírügynökségi jelentésekben, hogy esnek a kőolajárak, ezért nincs kellő tárolókapacitás az eladatlan készletek számára. Ez mind igaz is. de csak néhány hónapra visz- sz,''.tekintve. Egyéves távlatban azonban már másként fest a helyzet. Egy belga pénzintézet nyers- anyagpiaci szakértőinek számításai szerint az 1981-es év átlagos kőolajára 12,7 százalékkal meghaladta az 1980. évit. Még a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) október végi konferenciáján elhatározott áregységesítés is durván 1,5 százalékos átlagos drágulást takar. A magyar vállalatok természetesen megérzik a világpiaci drá-. gulást, hiszen a kompetitiv árképzés szerint a belföldi elszámolásokban a világpiaci ár. a meghatározó, annak ellenére, hogy kőolajat tavaly csak a Szovjetuniótól vásároltunk — a KGST-árelvnek és a kőolajárak • Olajkikölo Marseilles-ben utóbbi 5 évben bekövetkezett áremelkedésének ismeretében — a világpiacinál alacsonyabb, illetve az 1980. évinél magasabb áron. A tőkés külkereskedelem cserearánya tehát a kőolajat nem veszi számításba. Annál nagyobb súllyal szerepelnek benne a mezőgazdasági termékek, amelyeknek átlagos ára a múlt évben 12,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1980-ban. Ekörül az átlag körül azonban nagy volt a szóródás. Például a magyar külkereskedelem Szempontjából talán a legfontosabb árucsoportban, az úgynevezett élvezeti cikkek csoportjában, zuhantak az árak. A kakaó átlagára tavaly 23, a kávéé 25, a cukoré pedig 42 százalékkal maradt el az 1980. évitől. Túltermelés, a korábbi magas árak miatt visszafogott kereslet, vagyis végsőfokon a piaci fölöslegek halmozódása idézte elő e nagyarányú árcsökkenést. Vegyük például a kávét: az 1974-es brazíliai fagykár után a kávé tonnájáért a világpiacon a 7000—8000 dollárt is kértek de még 1980-ban is volt olyan időszak, amikor az ,ár tartósan 3200—3500 dollár között mozgott, tavaly viszont nemegyszer a 2000 dollárt sem érte el. Az élvezeti cikkek importja javította a magyar cserearányokat: exportunkban a húskivitel fejtett ki hasonló hatást. Hazánk jelentős mennyiségű vágómarhát, vágósertést és vágóbaromfit exportál konvertibilis valuta ellenében. Jelentős felvevőpiac — ahol a közös piaci- agrárrendtartás erre lehetőséget nyújt — Olaszország, továbbá a fejlődő országok, ^mindenekelőtt a Közel- és Közép-Kelet államai. A múlt évet várhatóan a legjobbak között lehet majd számon tartani. Legszilárdabb piaca a sertéshúsnak van: Valamennyi fontos kereskedelmi centrumban — az EGK-ban és az USA-ban — csökkenő az állomány, és kevesebb állatot hajtanak a vágóhidakra, ami természetesen csökkenő húskínálattal jár. A drágulás mértéke is meghalad minden korábbi várakozást. A marhahúsárak mozgása ellenkező előjelű a világ fő központjaiban: a protekcionizmus által óvott Közös Piacon emelkedik, másutt csökken, vagy stagnál — de a korábbi évek átlagát jóval meghaladó árszinten. Az ásványi nyersanyagok piacán (a kőolajat nem számítva) tavaly — egy árnyalattal — alacsonyabb árak alakultak ki, mint egy évvel korábban. Néhány termék majdhogynem robbanásszerűen megdrágult, például az ón és őszig a horgany; más termékek ára viszont jócskán esett: elsősorban az alumínium- és acéltermékek csoportjában; ezeknek a magyar kivitelben igen jelentős a szerepük. Ilyen helyzetben a magyar külkereskedelem arra 'törekedett hogy az importált fémek legalább annyival olcsóbbak legyenek, mint amennyivel az exporttermékek. Az ' acélipar tulajdonképpen válságiparág volt a múlt évben: a tőkés világban 1,1 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1980- ban, de még ezen (a 448 millió tonnán) is csak nehezen tudnak túladni a gyártók. Az acélipari kapacitások kihasználtsága kritikusan alacsony: az USA-ban például tavaly 55 és 66 százalék között mozgott. Az alumínium piacán már 1980-ban bekövetkezett az árzuhanás: a tonnánkénti ár az USA-ban akkor a^. év eleji 2100 dollárról 1200 dollárra esett vissza, s a múlt évben gyakorlatilag ekörül a szint körül ingadozott. Csökken a fel- használás, s duzzadnak a készletek. A prognózisok alaphangja változatlanul pesszimista —, egyhangúan vallják, hogy változatlanul nehéz' idők várnak az alumíniumtermelőkre. Számítsunk valamennyi fő árucsoport áraira — a mezőgazdasági termékekére, az ásványi nyersanyagokéra, a kőolajéra és a kőolajalapú vegyipari alapanyagokéra — egy átlagos jellemző indexszámot. Eszerint az átlagos ármutató valamivel, nem számottevő mértékben meghaladta az 1980. évit, de mindenképpen elmaradt az átlagos inflációs ütemtől, amely például a legfejlettebb 24 tőkésországot tömörítő Gazdasági és Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) 10 százalék volt — vagyis reálértékben tavaly mérséklődtek a nyersanyagárak. V. A. SAJTOPOSTA Villáminterjú a szolgáltatóházi új rendről Kecskeméten gyakori szóbeszéd tárgya ezekben a napokban-hetek- ben a Május 1. tér 2. szám alatti szolgáltatóházban nemrégen beveze. tett új ügyintézési rendszer. Eszerint az oda betérőknek már a bejá. tatnál kezükbe adják azt a bűvös lapocskát, melynek; birtokában jogot formálhatnak a különféle szolgáltatásra. Szépítkezésük végén pedig újra elő kell venniük e papirost, mellyel a központi pénztárnál kell sorbaállniuk, hogy fizethessenek. Többen úgy vélik, bürokratikus gyakorlatról van szó, sőt egyesek a vendégek zaklatását emlegetik. A Március 15. utcában lakó Kövér Gyula pedig határozottan követeli a régi módszer visszaállítását, amikor mindenki akadálytalanul kereshette fel a fodrászt, a kozmetikust stb., akinél a pénzügyet is gyorsan lehetett rendezni Ö és mások is kérték tőlünk, tudakoljuk meg az intézkedés okát, netán a szükségességét. Hivatalában kerestük fel a kecskeméti Fodrász, és Fényképészipari Szövetkezet elnökét, Hegedűs Jánost, akinek a közérdekű kérdéseinket feltettük. f — Tud-e az új üzleti rendjük kedvezőtlen visszhangjáról? — Ismerem a panaszokat, a kifogásokat, az ellenkezéseket. Talán ezek óhatatlanok is, hiszen köztudott, minden lényeges változásnak első reakciója a bizalmatlanság, az idegenkedés. Szövetkezetünk sem kivétel az ilyesmi alól. Döntéseinknek azonban komoly okai vannak.' — Például? — Naponta körülbelül kétszázötven vendég fordul meg a házbeli szolgáltató egységeinkben, a női és férfifodrászoknál, a kozmetikánál, a pedikűrnél és a szaunában. A megannyi ember örömmel töltött el bennünket, míg rá nem jöttünk, néhányan céltalanul tértek be épületünkbe, használták annak mosdóit, pihentek a lépcsőházi székeken, sőt azt figyelték, hol, milyen ruhadarabot, táskát és egyéb dolgot vehetnek magukhoz titokban. Ez utóbbi esetek között voltak sajnos kínosak is, s néhányszor a rendőrség segítségét kellett kérnünk. — Vagyis a társadalmi és az egyéni tulajdon védelme volt az alapja az új rendszer kidolgozásának? — Voltképpen igen. No és a hatékonyabb termelésre való törekvés. Észrevettük ugyanis, hogy dolgozóink viszonylag jelentős időt kénytelenek eltölteni a díjbevétellel, amit a pénz felváltása csak bonyolított. Tennünk kellett tehát valamit, mégpedig mindenki érdekében. — Intézkedésünknek mir a lényege? — Az üzletházunkba belépőnek kötelező leadni nagykabátját, s egyéb nélkülözhető holmiját a ruhatárunkban, ahol ingyenesen garantáljuk a biztonságos megőrzést. Itt kapja meg a vendég a munkalapot, melyre a szolgáltatást végző jegyzi fel, hogy mit teljesített és mennyiért.- Ezután a pénztárnál történik a díjfizetés, majd újra a ruhatár következik. Egyszerű műveletsor. — Mik az eddigi tapasztalatok? — Forgalmunk nem csökkent, az árbevételünk pedig növekedett az elmúlt két hónap alatt és a sorbanállás sem jellemző. A bejövő és a távozó vendégekkel udvariasan bánunk, készséggel szolgáljuk ki őket. CIKKEINK NYOMÁN Postai válaszok kivizsgálásról, intézkedésről Még nincs döntés a tv-kábelekről Az utóbbi időben többször kifogásoltuk a kecskeméti televízióvétel körüli zavarokat, melyekkel kapcsolatban írtunk az úgynevezett nagyközösségi antennarendszer előnyeiről, például, hogy segítségével jó minőségben lehet élvezni a Magyar Televízió 1-es, 2-es, valamint a jugoszláv tévé műsorát és a rádió URH-adását. E közérdekű ügyben megszólaltattuk a kivitelezés gazdáját, a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalatot, pontosabban annak főmérnökét, aki a december 28-án megjelent cikkünkben egyebek között ezt nyilatkozta: a feladat csak nagyarányú vezetéképítés révén végezhető el, ugyanis a kábelt el kell juttatni minden lépcsőházhoz, s e célból hasznos volna — főleg az olcsóság miatt — igénybe venni a posta által lefektetett védőcsöveket. Sorainkra írásban reagált a Szegedi Postaigazgatóság megbízott műszaki igazgatóhelyettese, Vojnár László, aki az alábbiakról tájékoztatott: Az említett antennák létesítésének tárgyában január 24-én tanácskoztak az ingatlankezelő vállalat, a városi tanács műszaki és tervosztálya, a BÁCSBER, a GEL- KA és a postaigazgatóság képviselői. Ez utóbbiak kifejtették, problémával járhat a postai csövekbe elhelyezett tévékábelek karbantartása és üzemeltetése, majd közölték, a magas beruházási költséget jelentő ilyen alépítmény helyett a jövőben új típusú kábeleket használ a posta, s azokat közvetlenül fekteti a földbe. Ami annyit jelent, hogy a csövek felhasználása csak részmegoldást eredményezne. Az elhangzottakról valamennyi partner véleményt mondott, s bár akkor érdemi döntésre még nem került sor, született egy megállapodás, melynek értelmében a GELKA továbbra is közvetlen kapcsolatot tart fenn a postával a műszaki lehetőségek egyeztetése céljából, a tévéantennák végleges sorsa érdekében. Lesz kapaszkodókorlát Január 23-án közreadtuk Papp Géza kecskeméti lakos mások nevében is tett észrevételét-) avaslatát, miszerint jelenleg csak nagyon nehezen tudják használni az új postahivatal lépcsőjét a mozgássérültek, a gyengén látók és az idősek, akik részére feltétlenül indokolt lenne ott megépíteni egy kapaszkodókorlátot. Írásunk nyomán vizsgálatot folytatott a postaigazgatóság, s megállapította, hogy jogos a kérelem, majd arról értesített, megtörtént a szükséges intézkedés a kapaszkodási célt szolgáló korlát elhelyezésére vonatkozóan. Nincs baj a ladánybenei telefonnal Január 30-i számunkban La- dánybenéről közültünk kisripor- tot, melyben szóvá tettük, e településről szinte képtelenség zökkenőmentesen telefonkapcsolatot létesíteni a területi postaközponttal, Lajosmizsével, pedig az odá vezető vonal még éjszakai (sürgősségi) beszélgetésre is alkalmas kell hogy legyen. „Közérdekből is fontos, hogy ez a telefon jól működjön!” — fejeztük be sorainkat. Mint arról Vojnár László műszaki igazgatóhelyettes informálta lapunkat, a posta szakemberei ellenőrizték a panaszt, s kiderítették, a távbeszélő üzembiztos volt a kérdéses időpontban. Ami pedig az éjszakai összeköttetést illeti, arról tudni kell, hogy az egyetlen áramköre 10 községbeli előfizető van rákapcsolva, s a műszaki adottságoknak megfelelően egyidejűleg csak egy beszélgetés bonyolítható le. Minderről idejében értesültek a telefonnal rendelkezők, akik ez ideig még nem reklamáltak vonalügyben. HELYESBÍTÉS. A múlt heti Sajtópostában megjelent Véleményünk szerint... című cikkünkben elírás folytán hibásan jelent meg egy mondat, mely helyesen így hangzik: Levélírónknak igaza van, annál is inkább, hiszen a közúti szabályok is előírják, hogy a tárgyak ne balesetveszélyesen legyenek elhelyezve a fuvarozó járműveken. 1 Szerkeszti Veikei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 á. Telefon: 20-111. ’ . _ < ■* .*• ' *jet Sajnos, nem ritka, hogy a közterületen — például a parkban — levő ülőhelyeket és egyéb tárgyakat szinte vandál módon használják egyes emberek. A kirívó esetekben rendszerint a hatóság közbenjárását kérjük. Most azonban nem tudjuk; kihez apelláljunk, ugyanis a tudomásunkra jutott rongálást az annak megszüntetésére, megakadályozására hivatott ille\ tékesek tették lehetővé. Fotóriporterünk a kecskeméti Rendőrfalu Zentai utcai játszóterén kapta lencsevégre ezt a „megrokkant” kerti padot. Mögötte jól látható a hatalmas mennyiségű törmelékhalmaz, amely jórészt beborítja a környező négyzetmétereket is. Származását nem kell találgatnunk, hiszen ismerjük a tényt: a városrészben felüljáró épül, egyidejűleg szélesítik a halasi útvonalat, meg a szennyvíz-, illetve csapadékvíz-elevezető csatornákat fektetik a főidbe. E nagyarányú beruházási munka során nyilvánvalóan keletkezhettek hulladéknak minősülő anyagok, melyeket valahol el kellett helyezni. Ilyen célból kézenfekvőnek tűnt ideiglenesen igénybe venni egy közeli szabad térséget, történetesen a játszóteret. Erre sor került, meg sajnos, arra is, hogy közben számos ot. tani eszközt tettek tönkre, mely cselekedet nem éppen a legjobb példája a társadatmi tulajdon mintaszerű védelmének. Mellesleg a tavaly szeptember 30-i Sajtóposta rovatunkban már írtunk e tarthatatlan állapotokról. Akkor így fogalmazott a városi tanács tervosztályának vezetője: jogosak a feldúltság miatti kifogások, ígérem* is, haladéktalanul ellenőrizzük az alkalmi anyagtárolást, s gondoskodunk arról, hogy valamennyi tárgy rendezett módon legyen elhelyezve. Most, öt hónap elteltével a helyszínen járva, nem láttuk a nyomát ennek az intézkedésnek. Szemünk elé tárult ugyanakkor a csatateret idéző miliő, mely a pár száz méterre távolabb levő játéktérre is jellemző, ahol a sorsukra hagyott betoncsövek éktelenkednek balesetveszélyesen. E helyen — mint azt a környékbeli anyukáktól hallottuk — történt már sérülés is. Közeleg a tavasz. A melengető napsugár, a szép idő bizonyára mágnesként vonzza a rendőrfalusi gyerekeket is a szabadba. Ez idő szerint fogalmuk sincs, hol fognak majd labdázni, kergetőzni. A játszótereiknek ugyanis még más a rendeltetésük. Marad a járda, meg a forgalmas úttest. Dehát jól van ez így? Csak egyetértőén tolmácsolhatjuk az érdekelt, családok kérését: sürgősen rendet kell tenni a két közterületenl
