Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-26 / 148. szám

% IDŐJÁRÁS A várható időjárás ma estig: válto­zóan felhős ég, elsősorban az ország északi felén többfelé zápor, elszórtan zivatar. Általában mérsékelt, néha élénk, változó irányú szél. hajnal­ra, helyenként köd, a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10, 15, a legmagasabb nappali hőmérséklet: 23, 28 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 148. szám Ára: 1,40 Ft 1981. június 26. péntek A MEGYEI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG NAPIRENDJÉN: Fontos a sajáterős lakásépítések támogatása Miklós Zoltán elnökletével ülé­sezett tegnap délelőtt a megyei 'Népi Ellenőrzési Bizottság. Az els.ő napirendi pont keretében a sajáterős lakásépítés támogatá­sának helyzetéről és a továhbi feladatokról szóló összefoglaló je­lentést tárgyalták meg — Tréfás Antal megyei NEB-elnökhelyettes előterjesztésében. A korrekt és szakszerűség szempontjából is magas színvonalú jelentés alapját az a mélyreható vizsgálat képez­te, ami 1980—81-ben öt város — Baja, Kalocsa, - Kecskemét, Kis­kunfélegyháza, Kiskunhalas — 8 szakigazgatási szervére, 15 mun­káltatóra, kivitelezőre, 5 költség- vetési szervre, 7 kereskedelmi egységre terjedt ki. Tájékoztatást kértek e kérdéskörben 30 szerv­től, s támaszkodtak 30 lakásépítő személyes tapasztalataira is. Hogy mennyire fontos feladat a sajáterős lakásépítés támogatá­sa, néhány adat is meggyőzően alátámasztja. Az V. ötéves terv­időszakban 25 ezer lakás épült a megyében, s ebből a mennyiség­ből a magánerős lakásépítés 78,1 százalékot képviselt, ami lénye­gesen meghaladta az országos át­lagot. Az állami, azon belül külö­nösen a célcsoportos lakásépítési kvóta bizony alacsony volt. A megépült 25 ezer lakás „ellené­re” továbbra is jelentős az igény; 1981. május 31-én 9200 megújí­tott, illetve új jogos lakásigényt tartottak számon a tanácsok a megye hat városában. A magánerő fokozott bevoná­sának folyamata a VI. ötéves tervben erősödik. Az élmúlt két évtizedben is — meg még jó da­rabig — nyom bennünket a sa­nyarú „örökség”: a megye lakás­állományának rendkívül rossz állaga, a vályog, sárfalazatú épü­leték nehezen csökkenő aránya. Így a mennyiségi igénynövekedés együtt jár a minőségivel. Nem vé­letlen tehát, hogy — ismerve a VI. ötéves terv lakásfejlesztési le­hetőségeit, az állami és társadal­mi szervek már 1978-tól folya­matosan ráirányították a figyel­met a sajáterős lakásépítés lehe­tőségeinek kihasználására. Nos — a megyed NEB-vizsgálat célja épp annak megállapítása volt, hogy a tanácsi és más állami, szövet­kezeti szervek hogyan segítik elő ezt a folyamatot, milyen módon és eszközökkel támogatják á" terv­iben foglaltak eredményes meg­valósítását. A VI. ötéves tervben 20 000 la­kás építését irányoztuk elő; eb­ből állami lakás 3120 — benne 2510 a tanácsi célcsoportos. Sze- (Folytatás a 3. oldalon.) Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka 1. A Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének a végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A Központi Statisztikai Hiva­tal elnökének beszámolója a sta­tisztikáról szóló 1973. évi V. tör­vény eddigi végrehajtásáról; 3. Interpellációk. izugy miniszter mmmm 1980-as év további lépést jelez a nehéz, de szükségszerű és a táv­lati érdekeket is szolgáló úton. A külkereskedelmi egyensúly to­vább javult. A lakosság fogyasz­tása — ha szerény mértékben is — de nőtt; 1980 folyamán a la- • kosság jövedelmének és a fo­Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parla­mentben megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk ta­nácskozásán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tag­jai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kor­mány tagjai. Az emeleti páholyokban he­lyet foglalt a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek több vezetője. Az ülésszakot Apró Antal, az ország­gyűlés elnöke nyitotta meg. Mementóként idézte a hitleri fasiszta Németország Szovjetunió elleni támadását, annak 40. év­fordulóját, majd így folytatta: — Az évforduló alkalmából .a Szovjetunió Legfelsőbb 'tanácsa békefelhívást intézett a világ parlamentjeihez és népeihez. A felhívás arra szólítja fel a népe­ket, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés javára használják fel a parlamentek nagy tekinté­lyét és lehetőségeit. A Magyar Népköztársaság álláspontja sze­rint a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élése, az enyhülés ered­ményeinek megvédése, a nemzet­közi légkör javítása jól szolgálja az emberiség egyetemes érdeke­it, és teljes mértékben egybeesik a magyar nép törekvéseivel, bé­kés alkotó munkájának céljai­val. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának a világ parlamentjeihez és népeihez intézett felhívása a béke megőrzésére, s a feszültség csökkentésére irányuló tárgyalá­si kezdeményezései annak a nép­nek a békeakaratát fejezik ki,' amely a legnagyobb áldozatot hozta a második világháború so­rán az emberiség létét fenyegető fasizmus legyőzésére. A magyar országgyűlés kinyál-. vánítja egyetértését, támogatá­sát a -szovjet békekezdeményezé­sekkel. Meggyőződése, hogy a né­pek közös erőfeszítéseivel, vala­mennyi békeszerető, józanul gon­dolkodó erő hatékony fellépésé­vel elháríthatok az emberiség békéjét és biztonságát fenyegető, veszélyek. A Magyar Népköztár­saság, miként eddig is tette, a jö­vőben is részt vállal az ilyen kez­deményezésekben és kész hozzá­járulni megvalósításukhoz. Ebben a szellemben intéz az országgyűlés válaszüzenetet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­hoz, s ehhez az ülésszak részve­vői egyhangúlag megadták a hoz­zájárulásukat. Az országgyűlés ezt követően tudomásül vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi ülésszak óta • A Parla­mentben csü­törtökön megkezdő­dött az ország­gyűlés nyári ülésszaka. alkotott törvényerejű rendeletek- ről. Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Hetényd István pénzügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztár­saság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervének .végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, a napi­rend: Hetényi István pe beszámolója Ezután Hetényd István pénz­ügyminiszter 'tartotta meg expo­zéját. — Amikor a kormány az or­szággyűlés elé terjeszti az 1980. évi költségvetésről és a tanácsok •1976—80. évi pénzügyi .tervének ' végrehajtásáról szóló törvényja­vaslatot, nem csupán az ország- gyűléstől jóváhagyott előirányza­tokkal való sáfárkodásról szá­molunk be, hanem egy hosszabb távon ható gazdaságpolitikai irányvonal érvényesülését és a kormányzati munka gyakorlatát tekintjük át — kezdte expozéját Hetényi István. 1980-ban azt az — MSZMP XII. kongresszusán megerősített - — irányvonalat követtük, amely a gazdasági munka előterébe a kül­kereskedelmi egyensúly mielőbbi megteremtését állította, össze­kötve azt az életszínvonal meg­szilárdításával, az életkörülmé­nyek javításával. Az 1979-es év az egyensúlyi helyzet javításában már érzékel­hető eredményeket hozott. Az gyasztói áraknak a növekedése egymással megfelelő arányban alakult. Az -áruellátás egészében kielégítő volt, a beruházások te­rén a' kínálat" és a kereslet vi­szonya valamelyest kedvezőbbé vált. Jobb teljesítményt az egyensúly javításáért E kedvező jelenségek azonban nem kendőzhetik el azt a tényt, hogy az egyensúly javulása nem a tervezett, hanem annál alacso­nyabb termelés mellett valósult meg. Az ipari termelés csökkent, a mezőgazdaságban — elsősorban a gabonafélék kedvező termés- eredményei következtében — a termelés az előző évihez képest több mint 3 százalékkal növeke­dett. A nemzeti jövedelem egésze 1 százalékkal csökkent. Az egyen­súly javításában így nagy szere­pe volt annak, hogy a nemzeti jövedelem belső felhasználása a tervezettnél kisebb volt; össze­hasonlító áron számítva 2 száza­lékkal alatta maradt az 1979. évi­nek. A tervezettnél jobban csök­kent a beruházás volumene és kisebb volt a készletképződés is. A tervezettnél kisebb jövedelem arra mutat, hogy a tovább nehe­zedő külgazdasági helyzetben az 1980. évi munkánk színvonala a decemberben elfogadott ötéves ■ terv megvalósításához még kevés, jobb teljesítményeket kell nyúj­tani. Az 1980-as év a gazdaságirá­nyításban kiemelkedő jelentősé­(Folytatás a 2. oldalon.) Felkészülés az aratásra A tavalyinál jobb a tanszerellátás Június évről évre nehéz hónap a PlERT 21-es számú kecskeméti lerakatánál. A nyár kezdetére fel kellett készülniük arra, hogy a lerakathoz tartozó kereskedelmi vállala­tok és áfészek, megfelelő szakboltjaiban idejében árusíthassák az új tanévre való füzeteket és írószereket is. Hogyan sikerült a felkészülés? Hajagos István lerakatvezető vá­laszolt: — Már hagyomány nálunk, hogy az iparcikk- és az élelmi­szer-kiskereskedelmi vállalattal, a kiskunfélegyházi és a kecske­méti Centrum Áruházzal, s a me­gyében levő 23 áfésszel még az év elején megállapodunk, ho­gyan és mivel segíthetjük jobban a szezonidőszaki ellátásukat. A zavartalan szeptemberi tanévkez­det érdekében véleményt kér­tünk — és kérünk a jövőben is —• az iskolák igazgatóitól, peda­gógusaitól: miképpen javíthatunk közmegelégedésre az iskolacikk- ellátáson. E felmérés tanulsága alapján megnéztük a megyében, hogy az üzleteknek — a legki­sebb ■ településen levőnek is — milyen és mennyi tanszerre van szükségük. Választ kértünk arra is, hogy mikor, melyik napra vár­ják a füzéteket, az írószereket és a többi taneszközt. Az együttmű­ködésre partnereink túlnyomó többsége hajlandónak mutatko­zott. A választ a szállítás helyé­re és idejére jókor megkaptuk, így az elosztást a .tanszerárusí­tással foglalkozó 83 kereskedelmi egység részére megkezdtük, sőt iiamarosan be is fejezzük. — A múlt évihez képest az idei tanszerellátás sokkal kedve­zőbb' Az ecsetek háromnegyed ré­sze már a raktárakban van. Az írószerkínálat választékban és mennyiségben egyaránt jobb. Csupán goiyóstollból tízféle és 42 ezer darab kapható. Több ha­zai grafit- és színes ceruza ke­rül az üzletekbe, mint tavaly. Ál­talában gazdag kínálatot tudunk nyújtani mindenfajta iskolai cikkből. — Az őszi tolongás, zsúfoltság elkerülésére 21 és fél százalék ár­engedménnyel küldünk füzeteket azokba az üzletekbe, amelyeknek vezetői vállalták, hogy június 30-ig fogadják az összes iskolai szezonárut. Ez a valóságban any-, nyit jelent, hogy a boltokban to-i vábbi 8—10 százalék engedmény­nyel július 13-tól augusztus 1-ig mintegy 15 millió forint értékű füzethez jóval olcsóbban juthat­nak hozzá a családok. — Az eddigi előszállítások jól sikerültek. A múlt héten küldtük ki Tompa, Kelebia, Kunbaja, Kis­szállás, Kunfehértó, Mélykút, Ta­taháza és Bácsalmás iskolai áru­ját. Ma pedig Solt és Dunapataj szövetkezeti boltjai kapják meg a megrendelt tételeket. Ezután Harta, Dunavecse és Apostag ke­rül sorra. K — 1. A Itt az is­kolaáru. Cseh László kiskocsiba rakja az egyik szál­lítmányt. A minisztériumi szemle tapasztalatai Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes, az aratási munkákkal kapcsolatos felkészülésről tájékozódott a megyében. A miniszterhelyettes a reggeli órákban, Romány Pállal, a megyei pártbizottság első tit­kárával találkozott. A megbeszélésen jelen volt Bagó Bá­lint, a minisztérium főosztályvezetője, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese is. A megyei pártbizottság székházában tartott tanácskozáson az aktuális mezőgazdasági tennivaló­kat vitatták meg. A szemle első állomása a Kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezet volt, ahol dr. Kósa Antal adott tájékozta­tást-a műszaki felkészülésről. Itt dr. Király László, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője és több me­gyei szakvezető csatlakozott a miniszterhelyetteshez. Innen Ke- celre utaztak, ahol a Szőlőfürt Szakszövetkezetben Csipkó Sán­dor elnök informálta a vendége­ket a tagsági területeken történő aratás megszervezéséről. Vége­zetül a Bajai Mezőgazdasági Kombinátba látogattak, ahol Vá­mos Ferenc, vezérigazgató volt a házigazda. Megtekintették a kí­sérleti táblákat, a Bajai Kukori- catenmesztési Rendszer szolgál­tató központját. Ezt követően a kombinát köz­pontjában összegezték a látotta­kat. Az értékelő tanácskozásra meghívták a betakarításban érde­kelt vállalatok vezetőit, a terüle­ti szövetségek képviselőit, akik beszámoltak tapasztalataikról, azokról a gondokról, amelyek ne­hezítették az aratási felkészülést. Részt vett a megbeszélésen Gál Gyula, a járási pártbizottság első titkára is. Dr. Király László bevezetőjé­ben utalt arra, hogy a .nyári me­zőgazdasági munkákra való fel­készülést a tavaszi és a nyár ele­ji időjárás a szokásosnál erőseb­ben befolyásolta. A hosszan tartó szárazság miatt a kalászos gabo- > nák érése és betakarítása mint­egy 10—12 nappal korábban kez­dődött, mint tavaly: kevesebb idő maradt a felkészülésre. • Az összes vetésterület — a Köz­ponti Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságával történt egyezte­tés alapján — 127 ezer 700 hek­tár. A mostoha időjárás miatt a rozs- és az , ősziárpa-vetésből egyes területek zöldtakarmányo­zásra kerültek, és a legrosszabb homokokon nincs betakarítható termés. A mezőgazdasági üzemek a le­hetőségekhez képest -jól felké­szültek az aratásra. Az egy kom­bájnra jutó betakarítandó terü­let 136 hektár. Az aratást jelentő­sen megnehezíti a megye déli részét nagymértékben sújtó vi­har- és jégkár. Az Állami Bizto­sító előzetes becslése szerint, mint­egy 22 ezer hektár nagyüzemi te­rületet és 5 ezer hektár háztájit érintett a természeti csapás. A pusztítás területenként változóan 30-tól 80 százalékos. Jelenleg el­vezetik a belvizeket és részlete­sen felmérik a károkat. A megyei tanács szakfelügyelői a helyszínen segítenek a szükséges szervezési intézkedések végrehajtásában. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza közi kerüle­ti központja azonnali szállítással gondoskodik a károsult területek újravetéséhez szükség^, rövid tenyészidejű növények magjairól. A hozzászólások a felkészü­léssel kapcsolatban elsősorban az alkatrészhiányt kifogásolták: az NDK -kombájnok egy részét például emiatt nem tudták kija­vítani. Gondok adódnak a szállító járművek felkészítésével is. Ki­tűnt az is, hogy szükség van az üzemek közötti együttműködésre egymás segítésére, esetenként a gépek, munkáskezek átcsoportosí­tására. A késő délutánig tartó megbe­szélés tanulságait a miniszterhe­lyettes így összegezte: — Tapasztalatok szerint a fel­készülés eléggé differenciált. Az idén nehéz aratásra számíthatunk, tehát az üzemek fordítsanak na­gyobb gondot a munka jó meg­szervezésére, egymás segítésére. Helyes, hogy a Bácska és a Du­na melléki körzetben az idén is együttműködnek a csehszlovák szövetkezetekkel. Az előző évek azt bizonyítják, hogy a kölcsö­nös segítség szükséges a betaka­rítás biztonsága érdekében. Az alkatrészellátás javításáért min­den lehetőt elkövet a miniszté­rium illetékes főosztálya, mely­nek vezetője, Bagó Bálint azért vett részt ezen a megbeszélésen hogy minél gyorsabban tudjanak intézkedni a gondok mérséklése érdekében. Végezetül felhívta a figyelmet: a mezőgazdasági üzemek és a be­takarításban érdekelt vállalatok tegyenek meg mindent annak ér­dekében, hogy veszteségmentesen takarítsák be az idei termést. K. S. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom