Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-26 / 148. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1981. június 28. Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) gű — és remélhetőleg egyre kedvezőbb hatású — változást hozott. Lényegesen megváltoztattuk, a reális feltételekhez közelítettük és fő feladataink szolgálatába állítottuk a gazdasági szabályozást. Az átállás az ezzel óhatatlanul együtt járó gondok mellett megtörtént. Az 1980. évi állami költségvetés végrehajtása alapjában tervszerű volt. A bevételek és kiadások összességükben az előirányzottnak megfelelően alakultak. A 423 milliárd forintos bevétel és a 427,5 milliárd forintot kitevő kiadás egyaránt csaknem 3 százalékkal haladja meg az előző évit. A költségvetési hiány azonban, sajnos, az 1979. évinél nagyobb, bár megfelél a tervezettnek, de ahhoz képest nem sikerült csökkenteni. A vállalatoktól, szövetkezetektől, mezőgazdasági nagyüzemektől' származó költségvetési befizetések összege forgalmi- adó-befizetés nélkül 278 milliárd forint, a tervezettnél valamivel több, ugyanennek a körnek a támogatása a fogyasztói árkiegészítése^ nélkül 78 milliárd forint volt, ami megfelel a tervezett színvonalnak. Az 1979. évi költségvetéssel összehasonlítva a folyó támogatások 11 százalékkal csökkentek. A társadalombiztosítási kiadások és a költségvetési szervek kiadásai 197 milliárd .forintot tettek ki. A tervezett fogyasztói árszínvonal csak úgy volt betartható, hogy a költségvetés a tervezettnél több milliárd forinttal kevesebb forgalmi adót szedett be, illetve a fogyasztóiár-támogatás nőtt. A vállalatoknál és szövetkezeteknél létrehozott tiszta jövedelem azonban csak 2,2 százalékkal emelkedett, és nyereségük a követelményeket jobban kifejező szabályozók mellett közel 3 százalékkal csökkent. Az átlagos adatokon belül a hasonló profilú vállalatok között a hatékonysági különbségek fel- tárulása 1980-ban megindult. A legjövedelmezőbb és a legrósz- szabb hatékonyságú vállalatcsoportok közti különbség az 1979-es évhez képest valamelyest nőtt. Számos vállalat — és köztük egy sor nagyvállalat — az új feltételek között is feltalálta magát, kedvezően változtatta gazdálkodását. A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat például az elmúlt évben 48 új terméket hozott forgalomba, s ezek többsége a piacon sikert aratott, A MEZŐGÉP Tröszt jó eredményeket ért el a költséggazdálkodás javításában. A differenciálódás velejárója az, hogy ha vannak kedvező jövedelmezőségű vállalatok, kell lenniük gyengébb jövedelmezőségű vállalatoknak is. Feltűnő azonban, hogy az ár- és belvíz sújtotta és egyes gyenge adottságú mező- gazdasági szövetkezettől eltekintve veszteséges vállalat 1980- ban viszonylag kevés akadt. A veszteséges vállalatok száma az építőiparban szaporodott. Bár az összes veszteség nem nagy, de jelzi azt, hogy az építőipar a megváltozott beruházási politikán és a szigorúbb szabályozókon keresztül érvényésülő komolyabb követelményekhez csak viszonylag lassan alkalmazkodik. Az elmúlt évben működésbe lépett új árrendszer többet jelent egy szokásos árrendezésnél. A világpiaci árak figyelembevételével kialakított anyag- és energiaárak reálisabb szintre kerültek. Az iparban például az anyagköltségek aránya az önköltségen belül 68 százalékról 73 százalékra emelkedett. A késztermékárakban mérséklődött e költségek továbbhárításának lehetősége. A kész- termékárak sokkal lassabban nőttek, mint az energia- és alap- anyagárak. Amíg 1980-ban az alapanyagok és energiahordozók áremelkedése 41 százalékos volt, addig a feldolgozóipar termelői árai mindössze 2 százalékkal növekedtek 1979-hez képest. Kedvező, hogy számos olyan vállalat van, amelyik már eddig is megfelelő jövedelmezőséggel exportált, s az elmúlt évben dinamikusan növelni tudta kivitelét. Megemlíthetem ezek között a December 4-e Drótműveket és a Péti Nitrogén-műveket. Jó eredményt ért el a külföldi piacokon a Tiszai Vegyi Kombinát is. A textiliparban az export áruösszetételének megváltoztatásával kisebb mennyiségű kivitel mellett is emelkedett a devizabevétel, javult az export gazdaságossága. Összességében azonban nem megnyugtató feldolgozóiparunk, ezen belül főként gépiparunk számos üzemének teljesítménye a külső piacokon. Ez annak tudható be, hogy kínálatunk és termékeink jelentős hányadának minősége nem eléggé versenyképes. Energiafelhasználás, munkaszervezés A termelési költségek továbbra is magasak. Itt igen kényes kérdés volt az energiafelhasználás. A népgazdaság, a termelés fajlagos energiaigénye nem csökkent. Azt sem tekinthetjük normálisnak, hogy az állami támogatást élvező energiaracionalizálási célú beruházási javaslatok túlnyomó része nem energiamegtakarítást, hanem egyik energiahordozó másikkal történő helyettesítését tekinti feladatának. Hasonló a helyzet a másodlagos anyagokkal, hulladékokkal való gazdálkodással is. A gépiparban például a hulladékok növekvő értéke ellenére csökken a hasznosításukból származó megtérülés. Kedvező viszont, hogy a mezőgazdaságban az 1979. évinél lényegesen nagyobb termelést 3 százalékkal -kevesebb energiafelhasználással értek el. Itt példamutató, kezdeményező a Szekszárdi Állami Gazdaság, a csávolyi Egyesülés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, s több más üzem nevét is idézhetnénk. Jelentős kezdeményezése a Pápai és a Kisalföldi Állami Gazdaságoknak a tőkés eredetű fehérjeimportot kiváltó vágóhídi hulladékfelhasználási rendszer kialakítása és -terjesztése. A vállalatok tettek lépéseket a munka- és üzemszervezés, a korszerű bérezési, ösztönzési rendszerek alkalmazására is. A fő ösztönző ebben sok helyütt elsősorban a munkaerőhiány .volt. Ma ez a tényező gyengül, illetve részterületekre szorul vissza. A munka- és üzemszervezés, szélesebben értelmezve: a vállalati belső szervezet és érdekeltségi rendszer javítása a jövőben a fokozódó nyersanyag-érdekeltség alapján kell, hogy kibontakozzék. Az 1980. évi beruházási tevékenység elfogadhatóan igazodott a népgazdaság rendelkezésére álló lehetőségekhez. A szocialista szektor beruházásainak volumene a tervezett 4—5 százalékkal szemben 8 százalékkal csökkent. Mérséklődött a befejezetlen beruházások állományának növekedése. Az eredmények egyelőre nem annyira a befejezések fel- gyorsulásának, inkább. a kevesebb induló beruházásnak köszönhetők. Az állami döntésű 'nagyberuházások körében a már folyamatban levő beruházások befejezésére helyeztük a hangsúlyt. Így sor került például a Deáki Bauxitbánya, a Szikra Lapnyomda és a budapesti Vigadó átadására. A vállalati beruházásokat a korábbinál átgondoltabb kötelezettségvállalás, nagyobb megfontoltság jellemzi. Örvendetes, hogy nőtt a viszonylag gyorsan megvalósuló beruházások aránya. De nem örvendetes, hogy a beruházási források korábbinál 4 százalékponttal nagyobb hányadát fordították építésre, a gépbeszerzések értéke arányosan csökkent. Az 1980-as hitelfolyósítás a tervezett 21 és fél milliárd forinttól kissé elmaradt, a konvertálható exportárualapok növelését szolgáló — a teljes kontingens mintegy felét kitevő — hitelek iránt az érdeklődés a vártnál kisebb volt. Nőttek a társadalmi közkiadások Az állami költségvetés ' 1980- ban is sokirányúan és jelentős mértékben járult hozzá az élet- színvonal megszilárdításához. A társadalmi közkiadások 14 százalékkal nőttek. A társadalombiztosítási kiadások 17 százalékkal növekedtek. A nyugdíjakra fordított kiadások növekedése 16 százalék volt. Az átlagos nyugdíj közelebb került az átlagos bérhez. 1980 közepén emeltük a három- és többgyermekesek családi pótlékát. Így a gyermekneveléshez kapcsolódó társadalombiztosítási juttatások több mint 19 százalékkal emelkedtek. A költségvetés egészségügyi és szociális célú kiadásai több mint 14 százalékkal nőttek. A kórházi ágyak száma mintegy 2500-zal, csaknem 3 százalékkal gyarapodott. A bővítések és korszerűsítések mellett megépült a dél-pesti és a kecskeméti új kórház. A kulturális és oktatási kiadásokat 1979-hez képest mintegy 16 százalékkal növeltük. Az általános iskolai osztálytermek száma — az ideiglenes megoldásokkal együtt — a múlt évben 1700-zal emelkedett 1979-hez képest. Az igazgatási, jog- és rendbiztonsági, valamint a védelmi kiadások az előirányzottnál jóval mérsékeltebben, egy év alatt 8,6' százalékkal nőttek. A költségvetési gazdálkodás javításában még sok feladatunk van. Nemcsak a vállalatoktól és a szövetkezetektől kell hatékonyabb munkát várni, ugyanakkora a követelmény a költégvetési intézményekkel szemben is. A társadalompolitikai célok megvalósítását szolgáló intézményhálózat nagyobb része a tanácsok irányítása alatt áll. A tanácsok gazdálkodnak a költségvetési intézmények állóeszközeinek és a költségvetési szervek kiadásainak mintegy 60 százalékával. Jelentőségének megfelelően, összhangban kötelezettségünkkel, írásban az országgyűlés elé terjesztettük a tanácsok 1976—80. évi gazA Párt- és állami vezetők az ülésteremben. (MTI-fotó: Tóth István felvétele — Telefotó — KS.) dálkodásáról szóló beszámolót is, amely tevékenységüket részletesen értékeli. A tanácsok elmúlt 5 évi gazdálkodását összességében a tervszerűség, a népgazdasági terv szolgálata az ágazati és területi célok összehangoltabb érvényesítése jellemezte.-Előirányzataikat a törvényben kapott felhatalmazás alapján a kormány rugalmasan az élet követelményeihez igazította. Így az elmúlt öt évben á tanácsok működtetési célra mintegy 13, fejlesztésre közel 18 százalékkal többet fordítottak az ötéves tervben tervezettnél. Összhangban a fő követelményekkel Az idei évnek gyakorlatilag a fele eltelt. Ez idő alatt a népgazdaság alapvetően a terv fő követelményeivel összhangban fejlődött. A kivitel gyorsabban nőtt, mint a behozatal. Az ipari termelés növekedést mutat, de a tervezettet ném éri el. Nagy erő- 1 feszítések kellenek mindenekelőtt . a termelés hatékonyságának növelésében ahhoz, hogy az idei terv megvalósuljon, mivel a tőkés piaci dekonjunktúra súlyosan hátráltat j a kiviteli tervünk retjesíre^ sét, Egy. Jgly1aa„WSZ0Wnlagi1ki&i kit viteli tételeikkel rendelkező országnak azonban', mint hazánk, még kedvezőtlen helyzetben is meg kell tudni ragadnia áz exportértékesítés lehetőségeit. A mezőgazdaság ez évi tervének teljesítése is komoly erőfeszítést kíván. Az idei költségvetés előterjesztésekor jeleztük, hogy 1981-ben sem ígérhetünk mást az életszínvonal terén, mint az átlagos reál- jövedelem és reálbér szintentar- tását, illetve a szociális, kulturális ellátás és a lakásépítés terén a folyamatos előrehaladást. Ennek a feladatnak eleget teszünk. Az árpolitikáról Az éves terv 4,5—5 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedést vett számításba. Ezzel szemben az év első négy hónapjában a fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal emelkedett. Sokoldalú mérlegelés alapján a kormány úgy döntött, hogy június 29-ével átlagosan 10 százalékkal emelni kell a húsfélék fogyasztói árát. A húsáremelés azért vált szükségessé, mert a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok árnövekedése miatt az elmúlt másfél évben mintegy 20 százalékkal emelni kellett a felvásárlási árakat, hogy a termelők érdekeltsége biztosítva legyen. A most elhatározott áremelés után is átlagosan 23 százalékos ártámogatást nyújt a költségvetés a húsfélék fogyasztói árához. A. húsárak átlafos 10'százalékos emelésén belül i tőkehúsok ára 13 százalékkal, a húskészítményeké 8 százalékkal, a baromfihúsé átlag 6 százalékkal emelkedik. A hús és húsfélék drágulását a gyermek-, a szociális, valamint az egészségügyi intézményekben alapjában az állam viseli, a lakosság által fizetett térítési díjak nem változnak. Az áremelkedést a munkahelyi étkeztetésben a munkáltató fedezi, a dolgozók által fizetett -étkezési díj nem változik. Az üdülési díjak sem emelkednek az intézkedés nyomán. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a fogyasztói árképzésben rend legyen, ás az árak — ha közgazdaságilag indokolt — ne csak emelkedjenek, hanem csökkenjenek is. Az 1980. január 1-i termelői árrendezés kapcsán például a ruházati cikkek viszonylag széles körében mérséklődtek az árak. A világpiaci árak változásával összefüggésben legutóbb csökkent a festékek és egyes vas-műszaki cikkek termelői és fogyasztói ára. A VI. ötéves terv előírja, hogy az átlag alatti nyugdíjak vásárló- értékét megőrizzük, s a legalacsonyabb' nyugdijakét növeljük.. Ezt már idén is érvényesítendő- nek látjuk. Ezért az úgynevezett nyugdíj-automatizmus minimális összegét 1981. év közepétől 70 ■Ft-ról 100 Ft-ra emeltük. A 100 Ft-os éves minimális emelkedés a nyugdíjasok több, mint felénél nem 2, hanem legalább 5 százalékos emelkedés, és így nyugdíjuk lépést -tart az árszínvonal növekedésével. Ez az intézkedés a következő évekre is érvényes. Egyidejűleg havi 100 Ft-tal emeltük — egyszeri intézkedésként — a nyugdíjasok házastársi pótlékát. A beruházásokra az év első öt hónapjában — a tervezett irányzatnak megfelélően — 5 százalékkal kevesebbet fordítottunk, mint tavaly az azonos időszakban. Több jel mutat viszont arra, hogy a beruházási vásárlóerő magasabb a számítottnál: A beruházási terv túlteljesítése keresztezné egyensúlyi céljaink megvalósítását. A gazdaságos termelés fejlesztésének utat engedve ezért gondosan szabályozni, garantálni kell a tervezett felhalmozási arányokat. A hatékony gazdasági munka alátámasztására a kormány több intézkedést tett a vállalati és az irányítási szervezet tökéletesítésére, az ésszerűbb takarékosság érvényesítésére. Hatékonyabb kormányzati munkát szolgál az Ipari Minisz- térhlfíl és a Művelődési Minisztérium létrehozása. Ez — amellett, hogy meggyőződésünk szerint javítja az irányítás színvonalát —, egyben a két szervezetben dolgozók létszámának több mint 700 fős csökkentését is lehetővé tette. Az igazgatási szervezetek, minisztériumok, orszá-: gos hatáskörű szervek, tanácsok létszáma — a már említett két minisztérium létszámcsökkenésén túlmenően — 1976—80 között több, mint 3400 fővel csökkent. Jó eredményeket hoztak a takarékossági intézkedések, többek között a közületi személygépkocsik használatát módosító, a múlt év elejétől folyamatosan életbe lépett szabályok. Több száz nyugati típusú gépkocsi leadása, a magáncélú használat erőteljes korlátozása és más intézkedések már eddig is 130 millió forint megtakarítást eredményeztek, és , ez évtől évi 300 millió forint további megtakarítás várható. Hasznos, éves szinten mintegy 130 millió forint megtakarítást jelentő intézkedésnek bizonyult a nyári időszámításra .való áttérés. A gazdaság igényei szerint Széles körű munka folyik annak érdekében, hogy a vállalati szervezeti rendszer jobban alkalmazkodjék a gazdasági követelményekhez. 1980-ban, illetve ez év január elsejei határidővel megszüntettünk 6 trösztöt. Ennek, valamint a további nagy- vállalatokat érintő szervezeti módosításoknak az eredményeként több, mint 70 önálló vállalat kezdte el működését. Szélesedett a termelő vállalatok közvetlen külkereskedelmi . jogosultsága is. A kormánynak az a szándéka, hogy viszonylag rövid időn belül a vállalati törvényben és egyéb jogszabályokban is megtörtén- 1 jenek a műszaki és piaci igényeknek jobban megfelelő szervezeti formák, létrehozásához szükséges és a vállalaton belüli önelszámolási és, érdekeltségi viszonyokat • erősítő módosítások. Folynak a munkák azoknak az egyszerűbb vállalati és szövetkezeti szervezeti formáknak a kialakítására, amelyek — a jelenlegieket. kiegészítve — rugalmasabban, kisebb költséggel és adminisztrációval, eredményesebben láthatják el mindenekelőtt a lakosság szolgáltatási, építési, iparcikkellátási igényeit. Kedvező tapasztalataink vannak az állami és szövetkezeti kereskedelemben és vendéglátásban ez évben bevezetett átalánydíjas elszámolási és bérleti rend- ! szerről. Ismeretes: előkészületek történtek az ötnapos munkahét folyamatos .bevezetésére. Július elsejétől több mint 200 000 embert érint az új munkarendre való áttérés. Az áttéréstől azt várjuk, hogy az járjon együtt a veszteségidők jelentős mérséklésével, s a racionális munkarendek alkalmazása segítse elő a kapacitások jobb kihasználását is. A lakásgazdálkodásban életbe lépett néhány jogszabály, amely hozzájárul a mobilitás feltételeinek javulásához. Ennek egyik eleme a lakás-használatbavételi díj, és ezzel összefüggésben a bérlakásból lelépéskor fizetett díj ősz- szegének emelése. Ugyancsak ide tartoznak olyan intézkedések is, amelyek kedvezőbbé, könnyebbé teszik a különböző lákásformák közötti cserét. Egyes építkezéstípusoknál javulnak a hitelhez jutás feltételei, a csoportos, korszerű csa- ládiiház-építés feltételeit közelítjük az egyedi többszintes lakásépítéshez. A lakásgazdálkodás javítására még további intézkedéseket is szükségesnek tartunk. Feladatok napról napra Gazdálkodásunk tavalyi és idei tapasztalatai arra intenek, hogy tervünk fő céljainak megvalósítása, a teljesítmények növelése, valamint a bevételek és kiadások tervezett arányainak betartása napról napra nehéz feladatok megoldását követeli meg. Milyen intézkedéseket igényel a további tervszerű fejlődés? A lehető legnagyobb következetességgel kell alkalmazni a meghirdetett érvényes árképzési szabályokat és ezzel is növelni kell a nyereség hatékonyságot kifejező képességét. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a vállalatok csak a •teljesítményeken alapuló pénzügyi lehetőségeikkel összhangban vállaljanak — és vállalhassanak — különféle, főként beruházási és bérfejlesztési kötelezettségeket. Ugyanakkor segíteni kell továbbra is a jövedelmezően gazdálkodó vállalatok dinamikus fejlődését. A költségvetési szerveknek az ésszerű takarékosság mellett kell mind teljesebben ellátni funkcióikat, megfelelve ez ügyben viselt - politikai felelősségüknek — zárta beszédét a pénzügyminiszter, majd kérte a képviselőket; vitassák meg és fogadják el a benyújtott törvényjavaslatot. * Hetényi István expozéja után megkezdődött a beszámoló feletti vita. Felszólaltak: Szabó Kálmán (Budapest), Nflgy József (Baranya megye), dr. Novák Pálné (Heves megye), Fritz László (Zala megye), Legény Biláné (Szolnok megye). A vitában ezután Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter emelkedett szólásra. Méhes Lajos ipari miniszter felszólalása Az 1980-as év költségvetési zárszámadásáról és a tanácsok ■1976—80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló írásos és szóbeli beszámolóval, az ez évi terv végrehajtásáról és a tervezett intézkedésekről adott tájé; koztatóval, a párt Központi Bizottsága és a magam nevében egyetértek — mondotta bevezetőjében a miniszter. Csatlakozni kívánok a beszámolónak ahhoz a gondolatához, hogy a Központi Bizottság 1978. decemberi határozata után a gazdálkodásban, a gazdasági építőmunkában jelentős változások indultak meg, s ezek hozzájárultak ahhoz, hogy 1979-ben és 1980-ban lényegesen javult az ország külgazdasági egyensúlya. Javult az ipari termelés alkalmazkodása is a piaci igényekhez, csökkent a gazdaságtalan termékek száma, és gyorsult a termék- szerkezet átalakulása. A mai világgazdasági helyzetben a minisztériumban és a vállalatoknál kemény megpróbáltatásokon keresztül tanuljuk meg ismét a régi leckét — amit a magyar ipar korábban jól tudott —, hogy eladni csakis korszerű, jó minőségű terméket lehet, hogy a vevő megkívánja az alkatrész- ellátást és szervizszolgáltatást, .nem tűri a szállítási késedelmeket. Ez ma még főként az exportnál szorongat bennünket. De dolgozó népünk érdeke, hogy ezek az egyébként normális követelmények a belső piacon, az ipar és a vásárlók, az ipari vállalatok egymás közötti kapcsolatában is uralkodóvá váljanak. Az ipari termelés az elmúlt évi csökkenés után ez évben megélénkült, bár a tervezettnél egye- - lőre kisebb mértékben; az év első öt hónapjában 2 százalékkal haladta meg az előző évit. Az egyes ágazatok termelése különbözőképpen alakult. Szándékainkkal egyezően ott magasabb a termelés növekedése, ahol az értékesítés is kedvező, és ott csökkent a termelés, ahol a kereslet is lanyhult. A termelékenység jól alakult, mintegy 6 százalékkal emelkedett, tehát gyorsabban nőtt, mint a termelés. A több terméket ugyanis 31 ezerrel kevesebb em- • bér állította elő. Az adatok bizonysága szerint legfőbb gondunk, hogy az exportértékesítés nem kielégítő ütemben nő. Igaz, hogy nincs köny- nyű helyzetben az ipar. A világpiacon ma sokkal többen akarnak eladni, mint vásárolni. Kétségtelen, hogy ilyenkor elsősorban azok tudnak eladni, akik keresett és korszerű termékeket gazdaságosan gyártanak, gyorsan képesek alkalmazkodni a változó igényekhez. Az elért életszínvonal megszilárdításának politikáját a múlt esztendőben is tartani tudtuk. Az idei vállalati bérfejlesztések is azt mutatják, hogy az 1981. évi népgazdasági tervben előirányzott 5 százalékos béremelést teljesíteni fogjuk. A tervezett" 4,5— 5 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedést — beleszámítva a most bejelentett húsáremelést is — nem lépjük túl. A bérből és fizetésből élő dolgozók most júliustól folyamatosan állnak át a rendszeres ötnapos munkahétre. Az átállást vállalati önerőből, és a dolgozók munkabérének csökkenése nélkül kell megoldani. A lakossági szolgáltatás színvonala emiatt nem csökkenhet. Politikánkkal egyezően először a több műszakban, nehéz munkakörülmények között dolgozók térhetnek erre át, ha a feltételek biztosítottak. Az ötnapos munkahét bevezetését a lakosság kedvezően fogadja. Ami az ez évi feladatokat illeti, további nagy erőfeszítésekre, a források felhasználásában további önmérsékletre, a termelési és értékesítési folyamatban a hazái és külföldi kereslet mennyiségileg és minőségileg jobb kielé- ' gítésére van szükség. ! A következőkben az iparirányítás új szervezetéről, funkcióiról, törekvéseiről szólt. Az Ipari Minisztériumnak az- elmúlt fél év alatt 3 feladatot kellett egyidőben elvégezni: — létrehozni az új szervezetet, megszüntetni a régieket; — biztosítani az iparirányítás folyamatosságát; — hozzákezdeni az új tennivalók megfogalmazásához és végrehajtásához. Az új szervezet az év első két hónapjában létrejött és megkezdte működését. Létszáma éppen fele a korábbi három mi- . nisztériuménak. Megjegyzem — bár nem ez volt az átszervezés fő célja —, hogy ez évenként mintegy 50 millió forint megtakarítást jelent a költségvetésnek. A régi feladattömeget elvégezni és mellette új típusú és az előrehaladáshoz nélkülözhetetlen igényeknek is megfelelni reménytelen vállalkozás lenne. Mindez önmagában is az irányítás tartalmi és módszerbeli változtatására késztet bennünket. Ezért, ha már elegendő tapasztalattal rendelkezünk, javasolni fogjuk további olyan funkciók, jogkörök, feladatok leadását, amelyek lehetővé teszik, hogy erőinket még • inkább azokra a - feladatokra összpontosíthassuk, amelyekhez kellő informáltsággal rendelkezünk, s amelyeket valóban a felső irányítás szintjén kell megoldani. Az átszervezés munkáját tehát befejezettnek tekintjük, s most már erőinket feladataink végrehajtására fordítjuk. Ezek megalapozásához világos kiindulópontot adnak az Ipari Minisztérium feladatairól szóló határozatok, de a végrehajtás forgató- könyvét már a mi feladatunk a munka menetében tovább írni. A hosszú távú iparpolitikai követelményekről most nem beszélve — mert azok kidolgozása még előttünk álló feladat — tenriiva-
