Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-06 / 104. szám

1981. május 6. • PETŐFI NÉPE 0 3 > A barátság szóvivői Szolgáltatás és a falvakban kereskedelem Interjú Gál Gyulával, a bajai járási pártbizottság első titkárával A múlt héten, három na. pon át. bolgár vendégek járták a megyét. Igaz. ilyen rövid idő alatt nem juthat­tak el csak néhány városba, községbe, de azért majd minden társadalmi réteg képviselőjével találkoztak, beszélgettek. bepillantást nyertek üzemi dolgozók, a szövetkezeti parasztság, a tanuló ifjúság életébe. Szót váltottak munkásokkal és értelmiségiekkel, kérdeztek és sok-sok kérdésre kellett nekik is válaszolniuk. Ta­pasztalhatták az őszinte ér. deklődést és a barátokra . jellemző nyílt beszédet, a gondokat sem leplező tár­gyilagos tájékoztatást. A budapesti bolgár nagy- követség és a kulturális központ vezetői, vezető munkatársai „állták a sa. rat”, szívesen beszéltek a hazai eredményekről és ten­nivalókról. a kapcsolatok fejlődéséről, a kölcsönösség fontosságáról. Kiskunfélegy­házán is sok kérdés hang. zott el. így aztán a válaszok is felölelték mindazt, ami bennünket, magyarokat is foglalkoztat: a nemzetközi helyzet problémái, a béke megőrzésének ügye, a gaz­dasági fejlesztés gondjai, feladatai, üzemekben a munkafegyelem, a lakosság szerepe a társadalmi mun­kában, környezetvédelem és ki tudja még hányféle téma. A 608-as Szakmunkás- képző Intézetben a sport- csarnokot megtöltő fiatalok, a népviseletbe öltözött lá­nyok és az ifjúgárdisták sorfala közt léptek a terem, be. Az est kedves epizódja volt, amikor a munkásifjak egy maguk készítette kul­csot adtak áf a vendégek, nek, jelképes értelemben: legyen ez a szívekhez is nyí. • ló ajtó. a barátság kulcsá. Mint ahogy Hriszto Botev versét is ennek szánták, kedves ajándékul. Kiskörösön a szövetkezeti áruházban, bolgár népművé­szeti kiállítás ;é$ vásár kel.. . tett nagy érdeklődést. Dél­után a Mezőgép munkásai, a szocialista brigádok tag­jai és a vendégek közt ala­kult ki tartalmas beszélge­tés. Akaszó községben a ké­zimunka-szakkör mutatko. zott be szebbnél-szebb nép­művészeti munkával, de sor került a gazdálkodás fejlő­dését bizonyító létesitmé. nyék megtekintésére is. A kecskeméti cipőgyár munkásaival találkoztak a harmadik napon, s a Tóth László nevét viselő általá­nos iskola tanulóival, akik bolgár dalokkal, versekkel üdvözölték a látogatókat. Nem tudni, hogy a sok látnivalóból. emberekkel való találkozásból emlék­ként mit őriztek meg a ven­dégek. de a sajtóklubban rendezett találkozó után mindegyre köszönték a ba. rátság sokféle megnyilvá­nulását. amit volt alkalmuk tapasztalni ittlétük alatt. S a barátsági napok szer­vezői arra gondoltak, hogy a gazdag program nem jöhe­tett volna létre a szíves ven. déglátás, a mindenütt meg­nyilvánuló ' kedves fogadta­tás nélkül. Aminek színeit, megható pillanatait nem le­het soha előre megrendezni. (T—1.) A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR megvételre felajánl: 1 db AKO—50 1: típusú gőzkazánt, szerelvényeivel. Gyártási év: 1973. Névleges teljesítmény: 1 t h. Engedélyezett nyomás: 9 bar. Fűtőfelület: 39 m- Olajégő: BG2N—50 Bővebb felvilágosítást a Kecskeméti Konzervgyár állóeszköz-gazdálkodási csoportja ad. Telefon: 12-780 Telex: 26—223 821 1980 februárjában, a megyei pártértekezleten felszólalá­sában egyebek között ezt mondta Gál Gyula, az MSZMP bajai járási bizottságának első titkára. „A parasztság életkö­rülményei, létfeltételei közeledtek a falun élő munkásoké­hoz. Ez azt jelenti, hogy a városi Viszonyokat kevésbé kö­zelítették meg. A lemaradás nálunk különösen feszítő mó­don jelentkezik a lakossági szolgáltatások, az utazás, a pos­ta, a kereskedelem gyengeségeiben.” Alapos okunk van fel­tételezni: a kemény szavak nem csupán hatásvadász sirá­mok, hanem a valóság, Dél-Bács-Kiskunban az élet minősé­gének részbeni meghatározói. Ha pedig így van, őszintén beszélni kell róla — mi több! — sürgősen cselekedni kell a változás érdekében. A téma tehát —> aminek kapcsán föl­kerestük Gál Gvulát' — adott, aktuális. Miként az első kér­dés is: — Mi történt, egyáltalán tör- tént-e valami azóta? — Türelmesebbek és tapasztal­tabbak vagyunk annál, mintsem hogy azonnali fordulatot várjunk. A fejlődés e téren az ismert gaz­dasági 'korlátok miatt különösen hosszantartó folyamat. Egy esz­tendő legfeljebb a bajok pontos diagnosztizálására, esetleg a tü­neti kezeléshez elég. — Kérem, ismertesse meg az . olvasót a jelenlegi helyzettel. Kezdjük talán a szolgáltatások­kal. — Nekünk, mint a legtöbb já­rásnak, nincs itteni székhelyű: önálló szolgáltató szervezetünk. Korábban az ipari szövetkezetek nagymértékben bekapcsolódtak e munkába, 1977-ben azonban szin­te mindent magára vállalt a Du- namenti Szolgáltatóipari Szövet­kezet. Így a közvetlen politikai, állami befolyás, ellenőrzés gyen­gült, az irányító szerveknek más módszerekre van szükségük, pél­dául a fejlesztéseket, illetően. Je­len van még a járásiban a GEL­KA, a megyei székhelyű RU- VESZ, a Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet, továbbá mindenütt a helyi ipari, fogyasztási és mező- gazdasági szövetkezetek, és ter­mészetesen a kisiparosok. Gondjaink jellegét a szolgálta­tást végző szervezetek anyagi nehézségei határozzák meg. Mi úgy látjuk, hogy az elmúlt évek­ben önerőből komolyabb beruhá­zásokra nem voltak képesek, - il­letve a kapott megyei, szövetségi támogatásokat elsősorban a varo­sokban használták fel. A közsé­gi szolgáltató bázisok többsége igen leromlott állagú bérlemény­ben található. így fordulhatott elő, hogy Sükösdön a már emlí­tett Dunamenti Szolgáltatóipari Szövetkezet női fodrász—kozmeti­kái üzletét be kellett zárni, mert az épület egyik sarka kidőlt. A rendibehozatalra sem a bérlőnek, sem a gazdának (Baja és Vidéke ÁFÉSZ) nincs pénze. A járás 21 települése közül húszban hiányoznak a híradás- technikai és háztartási gépeket javító szakemberek; 'a GELKA csak túrajáratós begyűjtésre ké- peá. Ez rendkívül megnyújtja az átfutási időt. Igaz, a többi cég is az áf ész-boltokon keresztül szedi össze a tisztítani- és javítani­valót. — Hallhatnánk a gondok eny­hítését célzó erőfeszítésekről? — Lényeges létesítményfej­lesztési terv az V. ötéves tervidő­szakban csak Bácsalmáson ké­szült. Mind a mai napig ebből semmi sem valósult meg. Szó volt egy autószervizről, -amihez a megyei tanács is hozzájárult vol­na, nem kis összeggel. A Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet vé­gül is nem vállalkozott rá. Most úgy néz ki, hogy a helybeli Pe­tőfi Tsz hajlandó félig kész mű­helyét kibővíteni, átalakítani, s két éven belül talán létrehozzák a 30 ezer lakost érintő szervizt. A másik bácsalmási beruházás, a RÜVESZ és a GELKA közös szolgáltató részlege, egy célcso­portos keretből építendő lakóház földszintjén helyezkedett volna el. Ehhez is megvolt a pénz, de sajnos a kivitelező, a jánoshalmi Bácsika ÉPISZ hibájából meghiúff sült az elképzelés. Remélhetőleg nincs azért elveszve mifrden, -ami inkább csak bizakodás részemről. A városiasodó nagyközség lakos­sága és a környékbeliek bizony számítottak ezekre a létesítmé­nyekre, ezért érthető a csalódá­suk, aminek a különböző tanácsi és népfrontfórumokon hangot is adtak. Nem akarom esetleges sa­ját szervezési hibáinkat másokra hárítani, vagy elhallgatni, de úgy érzem: ami a mi dolgunk volt, azt megcsináltuk. Az előbbrelé- péshez azonban megfelelő part­nerek is kellenek, illetve a part­nerek részéről több felelősség, nagyobb odafigyelés. Bácsalmás mellett még a nagy­községi rangra joggal pályázó Bácsbokodon és Sükösdön kriti­kus a helyzet. Néhány kiemelt községünkben viszont — a helyi ipari és mezőgazdasági gazdálko­dó egységek összefogásával és a tanács koordinálásával — 1985-ig személyi szolgáltatásoknak he­lyet adó, kisebb létesítmények építésére van kilátás. A vonzás­körzeti szempontokat és termé­szetesen Baja szerepét is alapul véve, a városiban megvalósuló fejlesztések mindegyike tovább Elefbizfo&ífás - nyugatotn gazdagítja a járási intézményhá­lózatot is. Ehhez még annyit ten­nék hozzá, hogy a jövőben is ösztönözzük a kisiparosokat az állampolgárok többségét érintő feladatvállalásokra. — Mi várható postaügyben? — A postai szolgáltatások te­rén számottevő javulást jelent, hogy Bácsbokodon átadták ren­deltetésének, Sükösdön pedig ez év végére készül el a kisposta. Ezekkel összefüggésben a telefon- központok is korszerűsödnek és bővülnek. Dicséretesnek tartom a Hosszúhegyi Állami Gazdaság és a Gemenci Állami Erdő- és Vad­gazdaság kezdeményezését (házi crossbar telefonközpont), mellyel Szeremlén és Sükösdön, tehát a lakott területeken is helyreállí­tották a távbeszélő vonalakat. Szeretnénk még néhány nagyüze­met megnyerni ennek az ügy­nek. Bácsalmáson a gyógyítás ér­dekében szeretnénk felhasználni a modern hírközlést: az újjáépült SZTK-rendelőintézet és a kör­nyező községek között rádiótele­fonos összeköttetést kívánunk te­remteni. — Fölvetette tavaly az utazási nehézségeket is ... — A tömegközlekedés > kultu­ráltsága nemcsak közhangulatot befolyásoló, tényező, hanem való­ságos gazdasági érdek is. A vá­rosba és a vonzásközpontokba bejáró dolgozók miatt, meg azért is, mert a járásban két vasútvo­nalat is fölszámoltak a közel­múltban, következésképp meg­nőtt a közúti személyszállítás sze­repe. Közútjaink állapota az ígé­retekkel ellentétben nem javult, inkább romlott, a megnövekedett teherfuvarozás pedig oly mérték­ben viselte meg az utakat, hogy olykor veszélyben a közlekedés biztonsága. — Mely községekben a legrosz- szabb a kereskedelmi ellátás? — A falvák kereskedelmi ellá­tása összesen négy fogyasztási szövetkezetünkre épül. Náluk is anyagi eszközökben van hiány. Rengeteget „kivettek” a zsebük­ből a Kecskeméten és Baján fel­épült közös áruházak. Különösen a bajai áfész körzetében lévő nyolc község lakossága panaszko­dik-' gy&ííóiH- ellátási | zavarokról, melyek . elsősorban a boltok^ és vendéglátó helyek’ ’éíáiKiltságáiban nyilvánul meg. Tarthatatlan a sükösdi melegkonyhás étterem .műszaki állaga. Oj vendéglátó egységre lenne szükség Herceg- szántó és Baja között Bátmonos- toron. Tudomásom szerint készül­nek a tervek két bácsalmási élel­miszer-üzlet, Madarason, Herceg- szántón és Nagybaracskán pedig a legszükségesebb kereskedelmi egységek létrehozására. A legtöbb gondunk talán a TÜZÉP-áruk és a tüzelőolaj el­látásával van. Óriási szükség len­ne egy tankhajólefejtő állomásra és egy tágas TÚZÉP-lerakatra; az előbbi valószínűleg 1985-ig meg is valósul. Befejezésül hangsúlyozni kí­vánom: a járási párt- és tanácsi vezetés az érdekelt szervekkel együttműködve állandóan a la­kosság minél kielégítőbb ellátá­sán fáradozik. Tudjuk: a fejlő­désnek vannak még kiaknázható tartalékai, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy máról hol­napra ugrásszerű színvonal­emelkedés nem következhet be. K. F. Kiterjesztik a mezőgazdasági kisgépkölcsönzést Az AGROTROSZT vállalatai­nak kisgépkölcsönző szolgálata az idén már az összes -megyében fióküzletet létesít. így' mindenhol hozzáférhetővé válnak majd a kisgépek, kistraktorok, i kapák, permetezők stb. Ezekből gyakran nincsen elegendő az üzletekben, a megrendelésekre több estben csak előjegyzést vesznek fel, és így nagy szükség van a kölcsön­zött gépállományra. Az év má­sodik felében minden eddiginél több magyar gyártású motoros talajművelő berendezés kerül majd az üzletekbe. Várhatóan né-’ mileg mérséklődik az érdeklődés a kölcsönzés iránt, a kistermelők és a kistelek-tulajdonosok egy ré­sze azonban továbbra is törzsven­dég marad. Permetezőgép, szőlőprés, kis- motoros kapa és,különböző mére­tű univerzális gép van a kölcsön­zőboltokban. A tavaszi—nyári hónapokban csaknem mindenütt nagy az érdeklődés. A gépek ér-' téke elérte a hatmillió forintot. Az AGROKER-vállalatok mellett a Belkereskedelmi Kölcsönző is foglalkozik ezzel a szolgáltatással, több mint 200 talajművelő beren­dezésük van erre a célra. Az üzletekben ezekben a he­tekben nagyüzem van, különösen . a hétvégeken kölcsönöznek sokan mezőgazdasági eszközöket.­0 Fát telepítenek az út árkában. EGYÜTTMŰKÖDÉS A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKKEL Környezetvédelem az utak mellett A VI. ötéves tervben, tekintettel a mezőgazdasági rendel­tetésű földek védelméről szóló törvényre, valamint az egyre fokozódó környezetvédelmi követelményekre, fontos feladat az. úttesten kívüli területek rendezése, fenntartása. Erről be­szélgettünk Pogány Károllyal, a KPM Közúti Igazgatóság megyei igazgatójával. • Irtják a cserjét az út mellett. — Ez a mun­ka új követel­ményeket tá­maszt az igaz­gatósággal, :és az utak mentén mezőgazdasági művelést foly­tató üzemekkel szemben. Nem kisebb dologról van szó, mint 2300 hektárt meghaladó út menti terület rendjéről, me­zőgazdasági hasznosításáról^ amelyet csak összehangolt munkával való­síthatunk meg. Éppen ezért határoztuk meg saját feladatainkat. Arra törek­szünk, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekkel együttműködve, minél több útmenti művelhető terület legyen, azaz a kezelési jog fenntartása mellett 1500 hektár­nyi mezőgazdaság céljára haszno­sítható területet adjunk ki. Jelen­leg ugyanis nagyon sok olyan hely van az utak mentén, amely mezőgazdasági művelésre alkal­massá tehető. — Sűrűn hangzik el kifogás, hogy az utak mellett kevés a pi­henő, a ligetes rész, ahol az autó­sok megpihenhetnek. — A felvetés jogos, ezt a mun­kát a VI. ötéves tervben folya­matosan elvégezzük, ugyanis a mezőgazdaságilag hasznosítható területek mellett pihenőhelyeket, ligeteket létesítünk, illetve tartunk karban. Ezt célozza a fásítás is, de nem hanyagolható el az út. menti területek növényvédelme sem. Az igazgatóságunkhoz tarto­zó utak mentén a vegyszeres gyomirtást több száz kilométeres szakaszon kell elvégeznünk, amelyhez segítséget nyújt a nö­vényvédelmi és agrokémiai állo­más. Az elmúlt hetekben közös kísérletet végeztünk annak érde­kében, hogy az utak' mentén csak alacsony növésű növények marad­janak meg. A fáknak a mezei rágcsálók elleni védelme céljából szerződést kötöttünk a Hosszú­hegyi Állami Gazdasággal és a hencidai Űj Élet Tsz-szel. Az idén eddig 124 hektáron, azaz 155 kilométer út jobb és bal oldalán végeztek rágcsálóir­tást, valamint 50 hektáron — az 5-cs, az 52-es, a 441-es utak sza­kaszain — gyomirtást. Saját bri­gádjaik'vegyszerrel kezelik az út­padkákat.' illetve vágják ki a cserjéket. Kísérleteznek egyéb­ként laskagombával, ami elkor- hasztja a nyárfatuskókat, s azo­kat nem kell jelentős költséggel kitermelni. A kapcsolatok a me­zőgazdasági nagyüzemekkel egyre jobban erősödnek. Erről ezt mondta Pogány Károly: — Az együttműködés egyre job­ban szélesedik a Bajai Mezőgaz­dasági Kombináttal, a Kecskemét- szikrai Állami Gazdasággal, a kunbajai, a bácsalmási, a hosszű- szúhegyi, a kiskunhalasi állami gazdaságokkal, amelyek gyomir­tást, pihenőhelyek építését, gép- kölcsönzést végeznek. Nagy gon­dunk az útmenti területek két­szeri, a Duna menti és bácskai részen a többszöri kaszálás. Az elmúlt évben az utaknak csupán 30 százalékát sikerült lekaszálni. Ehhez szeretnénk megnyerni a mezőgazdasági nagyüzemek támo­gatását. Az előbbiekből kitűnt, hogy az igazgatóságnak ezután nemcsak az út építésére kell törekednie, de el kell végeznie az út mellett levő környezet szépítését is. — Terveink szerint jövő évtől kezdődően az aszfaltszőnyegezés­sel együtt nemcsak az árkot és a padkát rendezzük, hanem az út mellett levő környezetet is. Ha­sonló feladatot látnak el az üzem- mérnökségek a házilagos kivitele­zésben készülő szélesítési mun­káknál is. Tovább javítjuk a fő úthálózat utaskényelmi szolgálta­tásának színvonalát azzal, hogy az 53-asv számú út Solt—Tompa közötti szakaszán fásítást, pihenő­hely-kialakítást végzünk. Remél­jük, az utazóközönség is tapasz­talja majd erőfeszítéseink ered­ményeit. • Gémes Gábor 0 Mossák az út szélét jelző karót.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom