Petőfi Népe, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-06 / 104. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. május 6. \ kapcsolatok A megye déli részén gazdálkodó mező- gazdasági nagyüzemek mind szorosabb kap­csolatokat alakítanak ki a szomszédos Ju­goszlávia termelőegységeivel, vállalataival, kutatóintézeteivel. A kölcsönös tapasztalat- cserék elősegítik a jobb munkaszervezést, a korszerűbb módszerek elterjesztését, tehát mindkét fél számára hasznos. Ezek az együttműködések már több évre tekintenek vissza, és egyre gyümölcsözőbbek. Hasznos Juhász László, a Bajai Mező- gazdasági Kombinát által kezde­ményezett Bajai Kukorica ter­mesztési Rendszer igazgatóhelyet­tese elmondja: — Több mint 160 partnergazda­ságunk, csaknem 230 ezer hektá­ron termeli azokat a főbb nö­vényeket, amelyeknek korszerű technológiáját kidolgoztuk. Az fej vidéki Növénytermesztési Ku­tató Intézet igazgatójával, dr. Ti- homér Vrebalovval rendszeres a kapcsolatunk. Az intézet foglal­kozik a kukorica, a búza, a nap­raforgó és más növények nemesí­tésével. Dr. Relja Szávics pro­fesszor kukoricafajtái rendkívül magas termést adnak, ennek kö­szönhetően kezdeményezhettük a hektáronkénti 10 tonna átlager- més elérését. Már több gazdaság csatlakozott ehhez a mondhatnám így is, hogy mozgalmunkhoz. A Kalocsai Állami 'Gazdaság pél­dául száz hektáron veti azt a jugoszláv fajtát, amellyel vélemé­nyünk szerint ezt a magas ter­méshozamot — amennyiben be­tartják az előírt agrotechnjkát — el lehet érni. (Straszer András felvétele) • Napraforgóvetés a jugoszlávoktól kapott géppel. Nemcsak kukoricában, hanem a búzában is sikeresek az új ju­goszláv fajták.' Hasonlóképpen említésre méltó az is, hogy az idén a rendszer keretében ter­melt 20 ezer hektárnyi naprafor­góból 11 ezer a jugoszláv hib­rid. — A tavalyi tapasztalatok egy­értelműen bizonyítják — han­goztatja az igazgatóhelyettes —, hogy az újvidéki fajták nálunk is jó eredménnyel termeszthetők. A jugoszláv kutatókkal történt együttműködés elősegítette, hogy a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer öregbítse nemzetközi hírnevét, ezért is kötöttük meg a napokban a bolgárokkal 4 ezer hektárra a szerződést. Mexikón kívül ide is exportáljuk a bajai termelési módszereket. A termés- eredmények növeléséhez azonban megfelelő fajták is kellenek, eh­hez kapunk sgítséget déli szom­szédunktól. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki a Bácsalmási Állami Gazdaság és az újvidéki intézet között, csak ez esetben kizárólag a napraforgóra vonatkozik a kooperáció. A bácsalmásiak ép­pen úgy elmondják tapasztalatai­kat a Dubrovnikban rendszeresen tartott tapasztalatcseréken, mint a bajaiak. Ezek minősítik egyúttal a jugoszláv fajtákat, ugyanakkor az újvidéki szakemberek, nemesi- tők is véleményt mondanak a magyar fajtákról. A napraforgó-termeszésben a jugoszláv hibridek nemcsak ma­gas olajtartalmúak, hanem kiváló termőképességűek. A gazdaság most már a hibrideket partner- üzemeivel együttműködve maga termeli. A jugoszlávokkal törté­nő együttműködésnek köszönhető az is, hogy Eszéken — francia- szabadalom alapján — géppel ve­tik jelenleg is a napraforgót. En­nek az a lényege, hogy pontosan be tudják állítani a tőszámot. Külön tudják — nagy pontosság­gal — földbe helyezni az apaso- rók és az .anyasorok mag­ját. Ily módba tehát nem kell vásárolni dollárért a hibrid szaporítóanyagot. Ennek köszön­hetően a nagy termőképességű és kedvezőbb tulajdonságú vetőma­gokat évről évre nagyobb mér­tékben tudják alkalmazni. Né­hány évvel ezelőtt még alig ha­ladta meg a tíz mázsát a hektá­ronkénti átlagtermés az olajos nö­vényből, ma már ennek kétszere­sét is elérik. Ehhez hozzájárult a fajtákon kívül az is, hogy jelenleg a nap­raforgó több mint 80 százalékát valamilyen termelési rendszerben művelik. Ezek közül az egyik leg­nagyobb a bácsalmási. Itt a vető­magüzemet folyamatosan korsze­rűsítik, a munka jelenleg is fo­lyik, mintegy 46 millió forintos beruházással. K. S. „Nincs magasabb rangú ember a dolgozónál” Karcsú, középmagas termetű, élénk kékszemű asszony járja a „kivarró" munkahelyet a bajai Finomposztó Vállalatnál. Néhány évvel ezelőtt még is­meretlen volt számára /ez fl, .mwtp kakör, s talán a véletlennek kö­szönheti, hogy ide került., Orxhá- di Béláné tizennyolc évvel ezelőtt a bajai Fékontól jött át a Fi­nomposztóhoz technikusként, s néhány hónap múlva már hasz­nosíthatta az ifjúsági mozgalmi munkában előző munkahelyén szerzett tapasztalatait — KISZ- tilkárnak választották. Magával hozott émberségét, jó szervező- készségét itt bőven gyümölcsöz- tette. Alig két év múlva Újpestre küldték egy háromhónapos „ki­varró” tanfolyamra, melyről azt hitte, hogy valami varrógépen végzendő 'munkáról van szó. Csak a tanfolyamon derült ki, hogy en­nek a munkának semmi köze nincs a varrógéphez, de annál több a késztermékekben előfor­duló hibák kézi kijavításához. A munka végül is megtetszett, s az- £tailüis ezen a n^ynkaterületen dolgozi/c, először mint segédmű- „vezető, jelenleg mint főműve­zető. Szakmai tudását elismerik, de Ormódiné ennél sokkal többet ví­vott ki a maga számára. Már régen történt ugyan, de azóta is tüske maradt benne: az akkori igazgató egy gyárlátogató vendéggel járta az üzemet. Ami­kor hozzá értek, így mutatta be Ormódinét a vendégnek: itt van egy hadsereg nélküli tábornok. Igaz, akkor még kevesen voltak a kivarrók, de munkájukra már ak­kor is igen nagy szükség volt. Ormódiné már a KISZ-nél, majd a pártnál megtanulta, hogy a vezető csak akkor tud eredmé­nyes munkát végezni, ha beosz­tottjai nem mögötte, hanem mel­lette állnak. Ismeri gondjaikat, velük együtt érez, osztozik örö­mükben, és*« Tiejpet is úgy tud­ja kimondani," hogy utána hé ma­radjon a dolgozónak keserű száj­íze. Mélyen elgondolkodtam, ami­kor ezt a megjegyzést hallottám tőlei az a véleményem, hogy nincs magasabb rangú ember, mint aki az értéket előállítja. Szerintem egy-egy munkaverseny eredménye döntően függ az em­berek megbecsülésétől. Ebből az alapállásból kiindulva tudnak va­lamiért lelkesedni, értelmét látni, hogy többet, jobbat alkossanak. Szeretem a beosztottáimat, értük mindent vállalok. Ormódiné arany koszorús KISZ- jelvényt, Kiváló Dolgozó, a Köny- nyűipar Kiváló Dolgozója okleve­let kapott, most április 4-én pe­dig a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta meg. Szabó Ferenc PÁLYAKEZDŐ FIATALOK Zoltán, a cukrász — Karamellás díszítés: A cuk­rot 150 Celsius-fokna hevítem. Kdömtöm egy márványasztalra. Amikor 100 fokra lehűl, kézzel selymesítem és mirtuszokat for­málok .belőle. Nagyon kell vi­gyázni, hogy ne káposztára, ha­nem rózsára hasonlítson. Ha si­kerül, fellélegzek. A legnehezebb munka. Kevés cukrász tudja meg­csinálni, de nekem Kiss Batázs- né főnököm és a férje segítettnek. A munkám itt, a kecskeméti Aranyhomok' Szálloda cukrász- üzemiében. alapvetően mégis a napi készítmények, negyven-öt­venféle sütemény tésztájának vagy töltelékének az összeállítá­sa. Tejszínes narancsszelet. Dip­lomatatorta. Kecskeméti barack- puding. Mindegyikhez főzött kré­met használunk, kevés cukorral, hogy laza tésztát, krémet tudjunk kikeverni, mert ez az egészséges. Hogy mennyit dolgozunk mi, Aranyhomok-beli cukrászok? Ahogy a fogyasztók kívánják. Százhúsiezer forint értékű nyers­anyagot használunk fel havonta. Nem kevés, de ha nem teszünk bele mindent a tésztába, ami elő van írva, hiába kevergetnénk itt reggeltől estig. Tele a műhely süteménnyel. Nem csaphatjuk be az érzékein­ket. Nagyon tiszta érzéke kell, hogy legyen az embernek ebben a szakmában. Pici színárnyalat­ból, amit mások talán észre sem vesznek, látjuk a különbséget a tésztánál, a máznál és a krémnél. A szakma kiváló tanulója let­tem én is, és miniszteri oklevelet kaptam azon az országos verse­nyen, amelyen Erikával együtt még néhányan a megyéből részt vettünk. Mi ekkor szabadultunk. Az írásbelim olyan jól sikerült, hogy a 140 pontból csak 3-at vesz­tettem. De még így is maradt any- nyi pontom, amennyivel a szak­mámban és az országban az első lehettem. Cukor orchidea virág­gal díszített tortát készítettem, mint kötelező munkát; e mellé még — önszorgalomból — egy dobosat és egy franciakrémest tettem, az asztalra. A zsűrinek tet­szett és ízlett. Elmondta: Kiss Zoltán kecskeméti cukrász Erika, a cipőeladó — Iskola, országos verseny, győzelem! Olyan hamar és feled­hetetlen élménnyel gazdagodva lettem szakmunkás a KISZ-nek A szakma kiváló tanulója verse­nyén, hogy álmomban sem remél­tem. Március 23-án Budapesten: írásbeli vizsga kereskedelmi gaz­daságtanból a Szász Ferenc Szak­munkásképzőiben. Épp hogy csak pihentünk egy keveset a Park Szállóban, következett a másna­pi próba. A Sugár üzletközpont­ban áruismereti tételeket, majd mm technikai feladatokat oldottunk meg. Délután egyórás kiszolgá­lás — és rengeteg kérdés: mit tudunk a vásárlók könyvéről, bolti lopásnál hogyan kell eljár­ni, és így-tovább. Száznegyven­ből, a maximum pontszámból, 132-t szereztem, a legtöbbet, ez­zel együtt vörös szakmunkás- bizonyítványt, és ezt az oklevelet kaptam: A szakma kiváló tanulója or­szágos versenyén\ a ruházati el­adó szakmában Ficsor Erika I. helyezést ért el. Jó érzés volt ezután idehaza, Kiskunfélegyházán is a versenyre emlékezni. Sokan gratuláltak. És ma, hogy itt dolgozom cipő- eladóként, a félegyházi Centrum Áruházban, szeretettel gondolok a tanáraimra. Mert ha a Kecske­méti Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari és Szakmunkásképzőben a hetvenkét éves Dézsi Istvántól, a cipőeladói szakma oktatójától, Balia Katalin osztályfőnöktől és a többiektől nem kaptam volna annyi útravalót a szakmához, a vevőkért mit tudnék én tenni? Semmit! De így: arra, hogy a műbőrt hogyan ápolják, ajánlha­tom a szappanos vizes lemosást és a krémezést. Vagy: a velúr ci­pőkhöz kapható spray, és a cipő­krémek közül legjobb a lengyel. Ezt mi mind elmondjuk a ve­vőknek. Azt mondtam, mi, hiszen már anyagi felelős is vagyok, akár­csak a munkatársaim, a régiek. Még tanulókoromból tudom, lel­tárhiányuk mindig volt. De miért? Vannak „vevők*', akik úgy értelmezik az önkiszolgálást: kiválasztanak egy pár új cipőt, leülnek próbálni^ s ha tehetik, a szakadozott, elnyűtt cipőjüket hátrahagyva, az újban kisétál­nak. A lopási nap leginkább a csütörtöki. És az ördög még min­dig nem alszik ... Elmondta: Flcsor Erika kiskunfélegyházi cipőeladó Lejegyezte: Kohl Antal ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK ■ ■ ■ Ki kötelezett az illetékfizetésre? Szabó Sándor, Csengőd, Horváth Kálmán u. II. szám alatti lakos három évvel ezelőtt értékesítette régi házingatlanát. Az ügylet an­nak rendje-módja szerint bonyo. lódott le, s a szerződés azt is rög. zftette, hogy az illetéktartozást tel. jes egészében a vevő egyenlíti ki. Nemrégiben viszont olyan értesl. tést kapott az egyik megyei ható. Ságtól, hogy legalább hétezer fo­rintot neki is fizetnie kell illeték­kötelezettség elmén. Most nagyon elkeseredett idős olvasónk, s nem érti, miért őt terheli a felelősség, ha a másik fél nem teljesíti az Írásban foglalt ígéretét. „Közben megtudtam, a háztulajdonostól is vonják az llletékrészleteket, így aztán végképp rejtélyes, mit akar. nak tőlem a pénzügyiek...” — írja a szerkesztőségünkhöz küldött levelében olvasónk, majd meg. kérdezi: voltaképpen mit ír elő az illetékfizetésről szóló jogszabály? A legfontosabb tudnivaló: az ingatlanvagyon-átruházási ille­tékért, illetve annak a megadott számlára és határidőn belül tör­ténő befizetéséért a szerződő fe­lek egyetemlegesen felelőseik. Más a helyzet, amennyiben a vevő — mint a szóban forgó eset- ben is — magára vállalja a fize­tés terhét, ekkor az illeték elő­írásától számított két évig csak tőle követelhető a pénz. Ám, ha e .kötelezettségéneik egyáltalán nem, vagy kevésbé elfogadhatóan .tesz eleget, az eladó tartozik ki­fizetni az összeget, mely termé­szetesen növekszik a kamattal. Persze, nem szabad gondolni, hogy a vonatkozó rendelet alkalmazá­sa következtében lehetetlen anya­gi körülménybe jut a volt tulaj­donos, hiszen igényt tarthat a fizetési kedvezményre, sőt mél­tányossági alapon az összeg mér­séklésére, netán a törlésére is. Ha indokolt, az ebbéli kérelem teljesítése elől nem zárkóznak el az illetékesek, akik — informá­ciónk szerint — foglalkoznak az ön konkrét panaszával is, az érdemi döntésükről levélben kap választ. Mikor részesül munkajogi védelemben a terhes nő? A kiskőrösi Nagyné Gaál Ildikó lapunkhoz érkezett soraiból kide­rül, tavaly szeptemberben foglal­ta el adminisztrációs munkakörét az egyik helyi vállalatnál, ahol közölték vele: előreláthatólag két esztendeig dolgozhat a gyes-en lévő kismama helyettesítőjeként. Röviddel ezelőtt viszont tudomá­sára hozták a megmásíthatatlan tényt, miszerint az anyuka pár nap múlva újra viszatér a céghez, a korábbi beosztásába. „Határozot­tan megmondták, munkaviszonyo­mat felmondással szüntetik meg. Mindez azért is kellemetlen ré­szemre, mert babát várok — a ha­todik hónapban vagyok —, követ­kezésképp máshol már aligha alkal­maznak, s így félő, hogy kevés lesz a szolgálati időm a gyermekgon­dozási segély igénybevételéhez...” — panaszolja olvasónk és aziránt érdeklődik: mikor részesül mun­kajogi védelemben a terhes nő? A Munka Törvénykönyve leszö­gezi, a határozatlan időben fog­lalkoztatott nő munkaviszonyát a, terhessége alatt tilos felmondani.' Nem így, ha meghatározott időre szól a szerződése, melynek lejár­tával megszűnik az alkalmazása. Persze, előfordulhat, hogy a cég még előbb szándékozik az ilyen munkakapcsolatot befejezettnek nyilvánítani, mindennek azonban csupán két feltétele van: a kö­vetelményeknek nem megfelelő munkavégzés, vagy a feladat el­látására való alkalmatlanság. Ha az ön esetében effélék szóba sem kerültek, akkor szabálysértőnek tűnik a kilátásba helyezett in­tézkedés, feltéve, ha az írásos megállapodás konkrétan tartal­mazza foglalkoztatásának terve­zett idejét. Ezzel kapcsolatos jog­védelmet a helyi szakszervezettől, illetve a vállalati döntőbizottság­tól kérhet. Amennyiben kifeje­zetten az ideiglenesen távol lévő dolgozó helyettesítőjeként, annak státuszában van alkalmazva, a munkaadójának említett döntése helyes. Való igaz, a gyes-re jogosult­ság fő kritériuma a szülést meg­előző‘másfél éven belüli 12 hóna­pi munkaviszony. Ha ez utóbbi­val nem rendelkezik, s megszer­zéséhez rövid idő kell csupán, akkor célszerű — egészségi álla­potától függően — még könnyebb, legalább napi 6 órás műnkét vál­lalnia,’ s e próbálkozásában se­gítségére .van a rendelkezés, mi­szerint az új munkaerők alkal­mazásakor előnyben kell .része­síteni a védelemre legjobban rá­szorulókat, például a terhes nő­ket. , Hol váltható be a térítésmentes üzemanyag-utalvány? A tiszakécskei Bállá János moz­gássérült, s helyváltoztatásához nélkülözhetetlen számára a gép­kocsi. Használja is járművét gya­korta. Nemrégen Kecskeméten járt vele, amikor tankolás céljá­ból felkereste a helyi Törekvés Termelőszövetkezet — 44-es út mentén lévő — üzemanyagtöltő állomását. Ki is szolgálták rende­sen, a végén azonban kellemetlen­ség támadt, mert a kútkezelő nem volt hajlandó elfogadni a térítés, mentes üzemanyag-utalványt, mondván, rájuk nem vonatkozik az efféle rendelkezés. „Fizetés után távozhattam a helyszínről, ahová nem sokkal később újra be­tértem. ám a másik kezelő nem akadékoskodott az utalvány miatt. Március 18-án megint e helyen vettem benzint, de a korábbi ke­zelő újra összerúgta velem. a pat­kót, s csak valamiféle pénzbeli különbözet lefizetése után enge, dett tovább...” — írja olvasónk, aki szeretné végre megtudni: hol váltható be tortúra nélkül a téri- tésmentes üzemanyag-utalvány? Furcsa és érthetetlen az emlí­tett közös gazdasági benzinkútnál szerzett tapasztalat — hasonlók­ról a baijai és a kiskunhalasi já­rásban lakó Olvasóinktól is érte­sültünk —, annál is inkább, hi­szen az egészségügyi miniszter 4/1981. (I. 23.) számú rendelete immáron ötödik hónapja van ér­vényben, melynek lényege: a té­rítésmentes üzemanyag-utalvány Valamennyi üzemanyagtöltő-állo- máson beváltható. Az egységes, tehát a szabályos gyakorlat biz­tosítása érdekében célszerű volna gyakrabban ellenőrizni a benzin­kutakat, közöttük az úgynevezett viszonteladókat, tehát például a szövetkezetek által működtetett töltőállomásokat. Az ott dolgozók tájékoztatásául elmondjuk, az át­vett utalványok ellenében kiadott üzemanyag értékét az Ásvány­olaj-forgalmi Vállalat megtéríti részükre — szintén a rendelkezés értelmében. Csak a zöldövezet hiányzik... Példás rendben ölelik körül a kecs­keméti Szimf eropod teret a formá­jukkal. színükkel egyaránt vonzó látványt nyújtó sokemeletes épületek, amelyekben összkomfortos, tágas, vi­lágos — vagyis minden kényelemmel szolgáló lakások találhatók. Az ott élőknek van hát okúik az örömre. De arra is, hogy elégedettségük ne le­gyen teljes. Ez utóbbiakról a napok­ban hozzánk érkezett levélből érte­sültünk. Olvasóink közölték, többségükben idős, mozogni, tenni-venni már alig tudó emberek, ám a szépre, a ren­dezettségre ők is vágynak. A tér azonban, ahová ablakaikból néznek a gazdátlanságot, elhanyagoltságot sejteti, (hiszen hepehupás és a ki- sebb-nagyobb gödrökben pedig már ott a szemét is. Csak a zöldövezet hiányzik innen, a fű, a virág és néhány díszcserje. Nagyon szeretnénk, ha az illetékesek végre hozzáfognának a parkosításhoz. Gondoljuk, e munkájukhoz segítők Is társulnának, merthogy igen sok fiatal lakik errefelé, akiknek talán legalább annyira szívügyük a kellemes hangulatot árasztó környezet megte­remtése, mint nekünk ... Mit tehetünk ehhez hozzá? Legfel­jebb annyit, levélíróinkkal együtt mi is reméljük, hogy nemsokára kedve­ző módon megváltozik a széchenyi- városi Szimferopol tér. □ □ □ CIKKÜNK NYOMÁN □ □ □ Felelősségrevonás pontatlan kézbesítéséit Március közepén írtunk egy enyhén szólva szórakozott kecs­keméti postásról, aki a táviratot a helyes címzés ellenére pontat­lanul, a Széchenyi tér 21. helyett a Munkácsy u. 21. számú ház levélszekrényébe kézbesítette, s ezzel nem kis kellemetlenséget okozott az érdekelteknek. Sorainkra a Szegedi Postaigaz­gatóság helyettes vezetőjétől, dr. Lénárd Lászlótól kaptuk az aláb­bi választ: A kecskeméti megyei postahi­vatal jelentése szerint a hírlap­cikk tárgyát képező táviratát mindössze három hetes szolgálat­tal rendelkező postás kézbesítet­te, aki gyakorlatlansága miatt nem járt el kellő körültekintés­sel. Munkaadója a dolgozót írás­beli figyelmeztetésben részesítet­te, s egyidejűleg döntött az ösz­tönző jutalma egyszeri megvoná­sáról. Köszönjük az érdemi intézke­dést olvasóink nevében is! összeállította: Velkei Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom