Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-13 / 292. szám
VILÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKVN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évr. 202. szám Ára: 1,20 Ft 1980. december 13. szombat Ma összeül a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei küldöttértekezlete December 13-án, szombaton délelőtt a kecskeméti Tudomány és Technika Házában összeül a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei küldöttértekezlete. A küldöttek megvitatják a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottságának beszámolóját a VI. kongresszus óta végzett munkáról és* a mozgalom előtt álló legfontosabb feladatokról. Ezt követően a küldöttértekezlet megválasztja a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottságát, a tisztségviselőket, a VII, kongresszus küldötteit és javaslatot tesznek a HNF Országos Tanácsának megyebeli tagjaira. Ülést tartott a megyei tanács Tegnap Kecskeméten ülést tartott Bács- Kiskun megye Tanácsa. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke üdvözölte a testület tagjait, az országgyűlési képviselőket, a meghívott vendégeket, köztük Lad- vánszki Károly belügyminiszter-helyettest. A megyei tanács elnöke előterjesztette a végrehajtó bizottság javaslatát a napirendre, amelyet a testület elfogadott. A megyei tanács tegnapi ülésének napirendje a következő volt:-fa Beszámoló a megye helyzetéről. — Beszámoló a végrehajtó bizottság 1979 80. évi tevékenységéről. — Előterjesztés a megyei tanács 1981. évi munkatervének megállapítására. — Tájékoztató a végrehajtó bizottság 1981. évi munkatervéről. — Jelentés a megye testnevelésének és sportmozgalmának helyzetéről, fejlesztésének feladatairól. — Bejelentések, interpellációk. közrendjének, közbiztonságának kedéseink hatása, de a 9—10 százalékos arányukat soknak tartjuk. A bűnözővé válás megakadályozása szempontjából továbbra is megkülönböztetett feladatot jelent számunkra a gyermekek és fiatalkorúak védelme. Az utóbbi időben egyre inkább tapasztaltuk, hogy rendezetlen családi körülmények között élő gyermekek súlyos bűncselekményeket követnek el. További züllésük megakadályozása — mint eddig, úgy a jövőben is — az állami szervek és a társadalom széles körű összefogását követeli. Az első napirend megtárgyalása előtt dr. Gajdócsi István egy szomorú hírt közölt a testülettel. Az elmúlt napokban Takács Ferenc megyei tanácstag a pálmo- nostorai Keleti Fény Termelőszövetkezet nyugalmazott elnöke autóbaleset áldozata lett. A testület tagjai egyperces néma felállással emlékeztek meg tanácstagtársukról. A tanácsülés további részében az első napirendi témához dr. Fehér Géza rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapitány szóbeli kiegészítést fűzött. A közrend és a közbiztonság kiegyensúlyozott Evek óta változatlan, 38 százalék körüli a büntetett előéletűek, és átlagosan mintegy 11 százalék a visszaesők részvétele a bűnözésben. E kategóriákba tartozók közül soknak igen nagy a társadalmi veszélyessége. Nagy fokú a veszélyessége és jelentős a száma azoknak az elkövetőknek is, akik büntetlen előéletük következtében korábban nem voltak ismertek a rendőrség előtt, leleplezésükig azonban nemegyszer sorozatosan követtek el bűncselekményeket. Bűnözésük mielőbbi megszakítása csak a lakosság segítőkész támogatásával történhet. A megye közrendjének és köz- biztonságának helyzetéről dr. Fehér Géza rendőr ezredes megyei rendőrfőkapitány számolt be a tanácsi testületnek. Mint az elemző értékelés megállapította: Megyénkben a közrend és a köz- biztonság jónak mondható, az elmúlt időszakban alapvetően nem változott, kiegyensúlyozott. Ehhez hozzájárult az állampolgárok fegyelme és a törvényes jogalkalmazás. Mindemellett megyénkre hagyományosan jellemző a bűnözés nagy intenzitása. Évente 8—9 ezer közvádas bűncselekmény válik ismertté, öt év alatt 5,4 százalékkal, 1978-hoz képest pedig 9,7 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, a megyék közül csaknem minden évben itt jut /a legtöbb bűncselekmény 10 ezer lakosra. A vagyon elleni cselekmények képezik hosszú idő óta a bűncselekmények valamivel több mint, felét. Ezeknek mintegy egy- harmada a társadalmi tulajdont, a többi része a személyi tulajdont károsítja. E bűncselekmény-kategória a tárgyalt időszak alatt 10 százalékkal csokiként. A vagyon elleni bűncselekmények mintegy 80 százaléka lopás és betöréses lopás és ezek megközelítően negyedrészét a társadalmi tulajdon sérelmére követik el. Az utóbbi években egyre inkább tapasztaljuk, hogy a betöréses lopások az állampolgárok lakásán .tartott — és általában nem megfelelően őrzött — nagyobb összegű készpénz vagy nemesfémtárgyak .megszerzésére irányulnak. Sokszor alkalmazzák az elkövetők a besurranás, a hamis vagy looott kulcs használatának módszerét is. Jelentősen csökkentek az ismertté vált közlekedési bűncselekmények. A megye közútjain uralkodó közlekedésbiztonsági helyzet ismeretében azonban a csökkenés mértékét nem tartjuk megnyugtatónak. Csaknem 25 százalékos csökkenés mutatkozott az erőszakos és garázda jellegű bűncselekményeknél. Emberölés és kísérletének elkövetője nem maradt felderítetlenül, a rablást elkövetők felderítése a múlt évben megközelítette a 90 százalékot. Alig emelkedett a fiatalkorúak ' részvétele a bűnözésben, ami részben a fiatalkori bűnözés visszaszorítására tervezett" és tett IntézA közúti helyzetről A továbbiakban a közúti helyzetről szólt a beszámoló. A megyében a szilárd burkolatú közúthálózat hossza több mint kétezer kilométer, mintegy 130 ezer gépjárművet tartanak üzemben és 300 ezer kerékpárt használnak. Az E 5-ös úton bonyolódik le az ország közúti tranzitforgalmának csaknem 40 százaléka. A Dunántúl és a Tiszántúl közötti forgalom nagy ..része itt áramlik át. Ilyen körülmények között nagy a forgalomsűrűség és az azzal járó baleseti veszély. Közlekedésbiztonsági helyzetünk ennek ellenére nem romlik, bár 1978-ban kiugróan emelkedtek a halálos közlekedési balesetek, 1979-ben azonban már jelentősen csökkentek és most is ez a tendencia érvényesül. A sérüléses közúti balesetek száma évenként 1100 és 1300 közötti volt. A lényegében stagnáló helyzet fenntartása a gépjárművek számának dinamikus emelkedése és az utak változatlan áteresztőképessége mellett volt lehetséges. Tavaly 1323 közúti közlekedési baleset történt, 7,7 százalékkal több, mint az előző évben, de a halálos balesetek száma kevesebb volt. Az ittas járművezetés gyakorisága, a .balesetet ittasan okozók aránya minden évben az országos átlag felett volt. Nem mellőzve a nevelő jellegű intézkedéseket, fokoztuk az ellenőrzés és a felelős- ségrevonás szigorát a járművei(Folytatás a 3. oldaton.) Megkezdte munkáját a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában, péntek reggel 9 órakor megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa. A négy és fél millió magyar szervezett dolgozót 800 küldött képviseli, akik az elmúlt öt év eredményeit, gondjait elemzik, s meghatározzák a további teendőket. A kongresszus alapgondolatait a tanácskozóterem erkélyén körbefutó feliratok fejezik ki: Gazdaságunk fejlődése élet- színvonalunk alapja! Együtt gondolkodni, együtt cselekedni! A békéért, a szocializmusért, a társadalmi haladásért! A tanácskozáson meghívott vendégként részt vesznek a termelő munkában élen járó dolgozók, szocialista brigádvezetők, a művészeti és tudományos élet ismert személyiségei, a szakszervezeti mozgalom veteránjai, és ott vannak az állami és társadalmi élet képviselői. A kongresszuson képviselteti magát csaknem 40 ország szakszervezeti mozgalma és több nemzetközi szervezet, köztük a Szakszervezeti Világszövetség. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A kongresszust Földvári Aladár a SZOT elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd javaslatára egyperces néma felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt nemzetközi és magyar harcosairól. Földvári Aladár megnyitó beszédében rámutatott, hogy az elmúlt öt esztendő — sikereivel és gondjaival — fontos szakasza volt nagy nemzeti programunk, a fejlett szocialista társadalom építésének. Népünk jó törekvéssel és akarással, eredményesen dolgozott, alkotott. Szólt arról, hogy a szakszervezeti mozgalom egyre növekvő szerepet tölt be társadalmi életünkben: felelős részese a politika átfogó alakításának és végrehajtásának. Ezután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét. Ennek értelmében értékelik a XXIII. kongresszus óta végzett munkát, megszabják a további feladatokat, s döntenek az alapszabály módosításáról; megvitatják a számvizsgáló bizottság jelentését, s végül megválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a Számvizsgáló Bizottságot. Egyhangúlag megválasztották a kongresszus titkárságát, továbbá a munkabizottságok vezetőit és tagjait. A titkárságot Gáspár Sándor, a jelölő bizottságot Gyöngyösi István, a mandátumvizsgáló bizottságot Simó Tibor, a szavazatszedő bizottságot Juhász Ottó, a határozatszövegező bizottságot Jakab Sándor, az alapszabály-szövegező ■ bizottságot Gál László vezeti. Az elnök ezután javaslatot tett a megválasztandó Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a Számvizsgáló Bizottság létszámá- ra. A javaslatot egyhangúlag elfogadva a kongresszus úgy határozott, hogy a Szakszervezetek Országos, Tanácsába 211, a Szám- vizsgáló Bizottságba 29 tagot választanak majd meg, s arról is döntöttek, hogy a SZOT elnökségének 35, a titkárságnak pedig 9 tagja legyen. Ezután a kongresszus rátért az első napirendi pont tárgyalására. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának jelentését a XXIII. kongresszus óta végzett, munkáról, és a magyar szakszervezetek további feladatairól, illetve szóbeli kiegészítést fűzött a SZOT írásos jelentéséhez, amit a küldöttek már korábban kézhez kaptak. Gáspár Sándor beszéde Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A XXIU-ik kongresszusunkon úgy fogalmaztuk meg feladatainkat, hogy magasabb szinten tudjuk segíteni társadalmi céljaink elérését, népünk, országunk boldogulását, szellemi és anyagi gyarapodását. Nem új programot hirdettünk meg. Nem új célokat tűztünk magunk elé. A munkáshatalom erősítése, a dolgozók érdekeinek képviselete és védelme mindig alapvető feladata, hivatása volt és , marad a szakszervezeti mozgalomnak. A társadalmi helyzet általános elemzése nem feladatunk, ezt megtette pártünk XII. kongresz- szusa. Ezzel az elemzéssel mi egyetértünk. Azt kell most számon kérni önmagunktól, hogy milyen színvonalon, milyen hatásfokkal dolgoztunk? Eleget tettünk-e a társadalom életében betöltött, egyre növekvő szerepünknek? Tudjuk-e képviselni tagságunk érdekeit, törekvéseit? Megítélésünk szerint a szakszervezeti mozgalom Magyarországon olyan politikai, jogi és mozgalmi lehetőségekkel rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy eleget tudjon tenni a növekvő követelményeknek. A szakszervezeti mozgalom elfoglalta az őt történefrni- leg megillető helyet. Részese a hatalomnak és nemcsak a politika végrehajtásának a segítője, hanem részt vesz a politika alakításában, formálásában is. Tevékenységünkkel erősítjük, támogatjuk a munkáshatalmat A szakszervezeti tevékenység általános elveire vonatkozó alapvető megalapítások ma is hélye- sek és érvényesek. De ez nem jelent változatlanságot. Űj utakat kellett törni. Ehhez útmutatót adott a lenini tanítás és támaszkodhattunk a magyar szakszervezeti mozgalom hagyományaira. Mi ennek alapján és saját helyzetünkre építve indultunk el. A szocialista építőmunka még ma is sok ismeretlent tartalmaz. Gondolkozni kell. Minél több szervezet gondolkozik — a maga ismeretei, felkészültsége, tömegbázisa alapján — annál kisebb a tévedés lehetősége. A vitatkozáshoz több vélemény kell. Nem véletlenül épült be a mi társadalmunk irányításába az az elem. hogy ma már a munkásosztály, a dogozó nép élet- és munkakörülményeit, a társadalmi fejlődés egészét érintő egyetlen lényeges kérdésben sem lehet dönteni a szakszervezetek nélkül. Ha vannak a szocialista társadalom. fejlődésének törvényszerűségei — márpedig vannak —. akkor — véleményem szerint — ez is közéjük tartozik. Sokan érthetetlennek tartják, hogy a szocialista szakszervezetek együttműködnek az állammal. Az ilyen felfogást vallók számon kérik a szakszervezetek függetlenségét. A mi álláspontunk ezzel a kérdéssel kapcsolatban ismert. Sem a kormánnyal való szembenállás, sem a függetlenség nem örök kategória a szakszervezetek számára. Ez egy adott társadalmitörténelmi szakaszban érvényesül. Természetes a kapitalista társadalomban, de nem természetes a szocializmusban. Használható a kapitalista társadalomban, de a megváltozott társadalmi viszonyok között ez a forma már használhatatlan. A szakszervezet soha sem lehet egy adott kormány-, vagy pártpolitika puszta eszköze. Jogos és érthető, ha a forradalmi szakszervezeti mozgalom a kapitalista országokban meghirdeti és érvényesíteni kívánja az államtól és a (Folytatás a 2. oldalon.)
