Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-13 / 189. szám

1980. augusztus 13. • PETŐFI NßPK • 3 Jobban tisztelik egymást... Egy társadalmi munkaválallás részteljesítésének története. Kezd­jük a végén. Halász Gyula, a 32 sz, választókerület tanácstagja jú­lius T-én ezt jelentette a Kecske­méti Városi Tanács V. B. terv­osztályának: „Hivatkozással... A Kecskemét, Széchenyiváros III 4. ütem 1. szakaszának a Lánchíd u. 2—4 — 6—8 — 10—12, vala­mint a Nyíri út 49-től 59-ig szá­mozott házak által körülhatárolt területen a „Virágos, tiszta Kecs­kemétért” mozgalom keretében — a Hazafias Népfront területi szer­vezete, s a 7. sz. Lakásszövetkezet vezetője kérésére társadalmi mun­kál szerveztünk... Célunk, hogy a megjelölt területen járdák, par­kok épüljenek, s a gyerekeknek játszótér, ami az itt lakók javát szolgálja; másrészt ' munkánkkal az állami költségvetési kiadásokat bizonyos mértékben csökkent­jük... A munkák kb. 60 száza- iékát elvégeztük; s teljes befeje­zésig folytatjuk...” Konkrétan — 1960. május 11-től július 7-ig a következőket vé­gezték el: 3C5 folyóméteren, betonba ágya­zott burkolólapokból járdasze­gélyt raktak le; 152 négyzetmé­ter területen 12 cm vatagságú betonjárdát építettek; ezt meg­előzően azonban 1833 négyzetmé­ter földfelületet mozgattak meg csákánnyal, 40 cm mélységben, s ugyanerről a területről mintegy 50—60 köbméter ömlesztett be­tontörmeléket, -tömböt „termel­tek ki”, amihez a csákány mellé a kéz erejét, ügyességét is latba vetették. E néhány — szorosan tárgysze­rű mondatból is kisejlik, hogy a szóban forgó terület — ott a mo­dern bérházak karéjában — meg- , lehetősen hasonlított a holdbéli táj­ra. De folytassuk további mun­kánk felsorolásával, amik e „hold- béliséget" emberhez méltóbb, te­hát kultúrtájjá alakítják. Az imént jellemzett területen 1033 négyzetméteres darabon mű­trágyáztak, és fűmagot vetettek el: a parkosításhoz 2283 négyzet- méter területet lazítottak fel csá­kánnyal, ugyancsak 40 cm mély­ségben. Mind ezt, mind áz előbbiekben megmozgatott földet, s a beton- törmeléket az Építési Költségve­tési Üzem járművei hordták el. 4116 négyzetméter felületen la­páttal, kézierővel 15 cm vastag­ságú termőföldet terítettek el. Ezeken kívül 5 garázsbejárót raktak le cementbe ágyazott be­tonlapból. A száz százalékban nehéz föld«- mozgatásból, kövező és betonozó szakmunkából adódott társadalmi munkában 58 ember vett részt. „No — csakhogy vége van az adatok felsorakoztatásának !■” — fordulhatott meg türelmetlenebb, s az újságban csak az úgyneve­zett színes cikkeket kedvelő ol­vasókban. Esetleg még hozzágon­doltak olyasmit, hogy „Igazán nem kellene ezeknek a lelkes tár­sadalmi megmozdulásoknak a méltatását méterekbe, mázsákba, tehát adatözönbe .fullasztani’.” Mert hát ugye ez is a mennyiségi szemlélet átka. Egyrészt igazuk van, másrészt viszont a felületen maradnánk LJ 9 Kopár vidék volt. • Jobbra: rakják a járdaszegélyt. Nagy Károly nyugdíjas a szaktanácsadó. t Alsó képünk: jobb ízű a munka, ha mindnyájan benne vannak. léd^ . *>0 sítményhez. Hogy mérnökök, szakmunkások, vállalatvezetők, tanácsi dolgozók, diákok, sőt kis­iskolások, no és nevelők — gye­sen levő kismamák, nagymamák kezemunkája benne lesz abban a zöld-tájban, amelyet önmaguknak is évtizedekre, de egyúttal a ké- söobi generációk egészségére, esz­tétikai örömére is formálnak ... Mert a munka folytatódik. Bár köbméterekben, s tonnák­ban mint a kicsákányozott élette­len betontömegek — nem mér­hető, mégis az a „megmérhetet­len” plusz, amit az emberi vi­szonylatok föl melegedéséhez adott ez a közös „vállalkozás" —, leg­alább olyan jelentőségű, mint a teljesítmények. Hiszen a lakóte­lepi életforma viszonylag új, s az itteni valós, igazi közösségek ki­alakulása nem megy máról hol­napra. De számos, első pillantásra jelentéktelennek tűnő momen­tum igazolja itt is, hogy formá­lódnak a szocialista együttélés hi.mánus elemei. — Ezelőtt a mi lépcsőházunk­hoz tartozó tizenöt családból csak az első emeletről ismertem há­rom család — nevét —, mondja Kun Dezső —, a nagy munka óta személy és név szerint szinte mindenkit, a többiből is. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Repülő delfinek velük együtt a „számoktól" való abszolút irtózással. Mert gondol­junk csak arra a lenyeges szem­pontra, hogy például a társadal­mi munka a településfejlesztési verseny igen nyomós eleme. Te­hát „mérni" szükséges, hogy a vetélkedés sorrendjét minél tár- gyilagosabb alapon lehessen meg­állapítani ... Érthető, hogy a fel­mérés szigorúan tényszerű, „ada- tos", s ugyanaz, újságban, szürkén hivatalos hatású. Hiányérzetünk van, akármilyen pontos így az értékelés. Az élet mozzanatait kérjük számon, mert tudjuk, hogy azok a tonnák, négyzetméterek, forint­értékek eleven emberi iparkodá­sok, mégpedig önzetlen, azaz nem pénzért, hanem szívből végzett munkálkodások eredményei. Ve­gyük magát a szervezést. A bizottság tagjainak 12 lépcső­ház 192 családját kellett szemé­lyesen felkeresniük, s felkérni őket a lakókörnyezet szépítésére. Irányítókra volt szükség, s olyan­ra, aki az egészet összefogja. A napi feladatokhoz betont, termő­földet, szerszámokat igényelni, s mint láttuk, szállító járműveket. A szakmunkákat „nemhivatáso­sak” végezték, de Sziklai Géza művezető, s a nyugdíjas Nagy Károly rendszeres szakmai segít­séget adott. S milyen húzóerő \olt a személyes példamutatás; hogy a szervezők, irányítók ma­guk jártak elől áldozatkészségük­kel, ném csak „beszéltek”. Dancs- házi Róbert. Kántor Sándor és felesége, Orbán Sámuel vagy Kun Dezső a maguk 200—300 körüli ledolgozott munkaóráikkal ki­emelkedően járultak hozzá a csa­ládonkénti 10—10 óraátlag-telje­Az egyik erkélyen olvasó „kö­zönyös” lakó egyszercsak lekiált a tereprendezőknek. — Segíthetek?... Máris me­gyek. — Majd ketten, jó? Ügy köny- nyebb lesz — ajánlja fel izmos karját egy ismeretlen szomszéd a másiknak. Mire amaz. — Köszönöm, rendes vagy, de majd magam. Szégyelleném a fe­leségem előtt, aki így is froclizott: „Azt te nem bírod megcsinálni”. Egy anyuka aggódva szólint- gatja fiacskáját, aki gyomot tép- des, követ takarít el pajtásaival. \ munkairányító szomszéd fej­csóválva jegyzi meg. — A legjobb munkaerőmet akarja elhívni, drága anyuka? Az ejnye-ejnyézésre, meg hogy a gyerek hallani se akar haza­menetelről, az anyuka is nevetve ad engedélyt. Hátha még tudná. ■ hogy a fiúk, lányok azért is ki i- karnak tenni magukért, mert az élenjárók a slaggal locsolhatnak, s az élvezet ám! — Pedig lenne még itt ráérő ember, akit nem láttunk közöt­tünk —, morgolódik valaki, olya­nokra célozva, akik még egy órá­val se szálltak be az együttes munkába, mert vannak azért ke­vésbé mozgékony „lépcsőházak is. Mire a mellette csákányozó. — Becsületemre nem tartozom a i áérők közé. Nyolc nap szabad­ságot vettem ki,.hogy ki ne ma­radjak ebből a jóízű buliból. Tény, hogy Széchenyivárosnak ebben a lakótömbjében sokan ta­láltak jóbarátra az addigi „idege­nek” közül. Jobban tisztelik egy­mást, mint azelőtt, s köszönés nélkül nem mennek el egymás mellett... Hogy ez a közérzet- változás csak egy épületnégyszög­ben következett be ilyen rövid idő alatt, s a társadalmi munka révén? Ugyan. Minden város ilyen tömbökből áll, s a példa követhető... Tóth István A világ húsz országában vívtak ki népszerűséget maguknak a Kométák, a grúziai Potij város Ordzsonikidze hajójavító üzemben gyártott kényelmes, gyors szár­nyashajók. Sok-sok ilyen hajó ha­sítja a vizet Bulgária, Lengyelor- • szág, Magyarország, az NDK, Ju­goszlávia, az Egyesült Államok. Franciaország és más államok zászlói alatt. A 60 tonna vizkiszorítású Ko- métát két fő hajtóművel látták el. Egyenként 1000 lóerősek. A hajó legnagyobb haladási sebessége 32 csomó. Szalonjában 116 utas he­lyezhető el. 'Külföldi szakemberek gyorsasága, eleganciája, könnyű irányíthatósága miatt „repülő del­finnek” nevezik a kométát. A potij üzem sólyáiról 1961-ben bocsátották vízre az első szárnyas- hajót. Azóta az üzem sólyáiról több tucat ilyen hajó került le. Jelenleg előkészületek folynak egy még tökéletesebb szárnyas- hajó, a Kolhida gyártására. Az önműködő szabályozó szerkezet, a nagy teljesít^ ményű hajtóművek és a Kolhida más újdonságai lehetővé teszik, hogy csaknem azonos mé­retekkel másfélszerte olyan se­bességet érjen el, mint elődje. A Kolhida körülbelül 150 utast szál­líthat majd. • • Üdülés a Mecklenburgi tavaknál Ha az NDK állampolgárai a korábbi években belföldön kí­vánták eltölteni szabadságukat, ak. kor lényegében két lehetőség kö­zül választhattak: vagy délre, a Közép-Hegységbe, vagy északra, a Keleti -tenger partjára utazhattak. Az utóbbi években' azonban új üdülővidékkel a Mecklenburgi-tó- hátsággal bővült a választék. Az üdülni vágyók lépésről-lépésre új­ra „felfedezték” és százezrek ked­velt pihenőhellyé varázsolták ezt a tájat. A mecklenburgi tavak és NDK északi részében. Schwerin. Neu­brandenburg és Potsdam megyé­ben vannak. A több mint száz tó jellegzetes arculatot kölcsönöz a vidéknek. A változatos dombvonu­latokkal, s hegycsúcsokkal meg­szakított szelíd lankák és síksá­gok az észak-európai utolsó jég­Katona József Színház bérleti hirdetménye az 1980-81-es színházi évadra Gogol ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORÚ ÚJSÁGOKBÓL 1930 óta először: béke az egész világon! Erdei belügyminiszter Jánoshalmán Erdei Ferenc belügyminiszter érkezett hozzánk. A község hatá­ráig elébe lovagoltak ifjaink, aki­ket Török rendőrfelügyelő veze­tett. A miniszter örömmel fogad­ta fiatalságunk figyelmét,... Nagy érdeklődéssel várták be­szédét ... „Nem először vagyok Jánoshalmán. Tíz esztendő előtt is itt jártam, mint falukutató. Amikor végigjártam a községe­ket, örömmel láttam, hogy a la­kosság szorgalmas munkával nagy haladást ért el a termelésben... a gyümölcstermelés terén túl tett sok városon...” Ügy érezzük, hogy a belügymi­niszter megjelenése és beszéde nagy szolgálatot tett az országnak és a Függetlenségi Frontnak. ‘(Bácskai Hírek 1945. augusztus 7.) Kecskemét lesz Solt-Kiskun vármegye székhelye Erdei < Ferenc belügyminiszter leiratot intézett Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye törvényhatósá­gi bizottságához és közölte, hogy az adminisztráció egyszerűsítése érdekében a vármegye kettéosz­tását tervezi. A belügyminiszter tervezete északi és déli részre akarja a me­gyét felosztani. Az északi rész Pest-Pilis vármegye nevet kapja és Budapest lesz a székhelye, míg a déli résznek, Solt-Kiskun vár-| megyének Kecskemét lesz a szék­helye. A leirat szerint a kettéosz­tást Pest megye hatalmas kiter­jedése és nagy számú népességé­nek eltérő foglalkozása indokolja. A .miniszteri tervezet a megye kettéosztását úgy 'kívánja megol­dani, hogy Solt-Kiskun vármegyé­hez tartoznának a Kecskeméttől délre és nyugatra a Dunáig terje­dő városok, illetve járások, de ezeken kívül még Cegléd, Nagy­kőrös városok és a lajosmizsei, abonyi járások is, (Kecskeméti Lapok, 1945. augusztus 9.) Baján megszűnt a robotmunka A bajai polgárok körében nagy az öröm: a napokban megszűnt a robotmunka. Ez azt jelenti, hogy a jó bajai polgárnak nem kell többé szorongania amiatt, hogy mikor kapja a behívó cédulát, de nem kell kibúvókat sem keresnie, hanem zavartalanul végezheti mindennapi munkáját. ... Ha a városparancsnokság ezután néha kisebb mértékben mégis igényel munkásokat, azt a rendes napszám megfizetésével teszi. (Bácskai Hírlap, 1945. augusztus 10.) Lehet levelet írni Jugoszláviába Az MTI jelenti, hogy a postá­nak a belföldi forgalom helyre­állítását követően először jugo­szláv viszonylatban sikerült a forgalmat úgy szabályozni, hogy hétfő reggeltől ismét megindul­hat a közönséges levél- és leve­lezőlap-forgalom Magyarország­ról Jugoszláviába. (Bácskai Hírek, 1945. augusztus 10.) Felrobbant a gránát . és Zsoldos Pista A háború fiatal kis áldozata ül előttünk kisírt szemű anya tár­saságában. Egyik lába térdalattig roncs lett, azon a rosszemlékű nagycsütörtökön, amikor játsza­dozás közben gyilkos gránát rob­bant Felsőszék tón és kis testvé­rének egyik kezefejét vitte el „csak” a rozsdás, ottfelejtett grá­nát, de Pistának a fél lábába ke­rült a könnyelmű játék. A seb idáig szépen gyógyult, most már kellene a művégtag — mondja a kis nyomorék, gyer­mekmunkában korán hajlotthátú apja, — de tizenötezer pengőbe kerül. Honnan vegyük elő? ... (Kecskeméti Lapok, 1945. augusztus 12.) A REVIZOR bohózat SZERELEM színjáték BULVÁR játék zenéveL FEKETESZARU CSERESZNYE színjáték BECKET VAGY ISTEN BECSÜLETE dráma NŐK ISKOLÁJA vígjáték KOCSMA A ZÖLDFÁNÁL dráma Georges Feydeau: OSZTR1GÁS MICl zenés vígjáték Kamaraszínházi bérleti hirdetmény: Tadeusz Rózewicz: Bartha Lajos: Görgey Gábor: Hunyady Sándor Jean Anouilh: Moliére: Peter Kovacik: Tolnai Ottó: Ryszard Latko: Ősszel 6200, most 208 Lassan szaporodik a kecskemé­ti rádióelőfizetők száma. A felszabadult magyar rádió a múlt héten ünnepelte az első ju­bileumot, a százezredik előfizető belépését. A kecskeméti postán ugyanakkor jegyezték be a két- századik rádiókészülék-tulajdo­nost Jelenleg 208 előfizetője van Kecskeméten a rádiónak, szemben a múlt őszi létszámmal, amikor 6200 előfizetőt tartott nyilván a kecskeméti posta. (Kecskeméti Lapok, 1945. augusztus 15.) Üj világot építenek Szinte hihetetlen, de így van: 1930 óta most van először béke a világon. Az imperialista Japán is letette a fegyvert. ... A világszerte felszabadult népi erők a romokon is új vilá­got, demokratikus világot építe­nek. Fegyver helyett acélos ka­rok a kalapácsot, a gyalut mar­kolják.. . Ennek a kornak is van hőskölteménye, ennek a kornak is vannak hősei. (Kalocsa és Járása, 1945. augusztus 28.) összeállította: Heltai Nándor FEHÉR HÁZASSÁG színjáték VÉGELADÁS színjáték ÉDESAPÁM, ÉDESAPÁM, KIBÚJT ÁM A SZÖG A ZSÁKBÓL ... vígjáték A 8 előadásra szóló nagyszínházi bérlet ára 10—230 Ft-ig, Katona (bemutató)-bérletben 126—286 Ft-ig, a kamaraszínház! bérlet ára egységesen 80 Ft. Szeretettel várjuk bérlőink sorában! Szervezési irodánk nyitva: naponta (szombat délután és vasárnap kivételével) 10—13 és 11—19 óra között. Régi bérlőink helyét szeptember 6-ig tartjuk fenn, a bérletezés szeptember 30-ig tart. korszak eredményei. A keskeny és mély tavak egykori gleccserek el­olvadásának köszönhetik létrejöt­tüket. A tavak láncolatának leg­nagyobb részét az Elba és a Havel folyó, valamint csatornák kötik össze egymással. A tiszta vizű tavakban nyüzsögnek a ha­lak és a parti erdőkben bőven te­rem a gomba. A látogatókat a vízpartok több mint száz kempingjének színes sátrai és lakókocsik tömege fogad­ja. Csinos bungalote-telepek is létesültek, amelyek egészen a víz­partig húzódnakr Ä -falvakban, a kisebb városokban szakszervezeti és üzemi üdülők, hotelek, vala­mint az utazási iroda magánlaká­sokban bérelt vendégszobái gon­doskodnak a pihenni vágyók el­szállásolásáról. 1168

Next

/
Oldalképek
Tartalom