Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-13 / 189. szám

4 • PETŐFI NfiPF, • 1989 augusztus ÍJ. Nem érünk rá megöregedni Lám csak, még olyan külsőd- legességekben is lennérhető egy üzem gyarapodása, hogy mennyi (idő kell a keresett személy meg­találásához. Füzesi Imre, a Kis­kunhalasi Baromfifeldolgozó Vál­lalat pártszervezetének titkára aíckor sem a pártirodán üldögélt, mikor utoljára — van már an­nak több mint hét esztendeje — nála jártam. Akkor ennyiből állt az előkeritése: valaki szólt vala­kinek: „A vonalra négy? Küld- jed már fel Füzesi elvtársat. Vár­ják.” Elő is került perceken be­lül, s a földszintes épület egyik helyiségben kibeszélgettük ma­gunkat. Szomszédságunkban ilyen osztály, olyan csoport, főmérnö­ki, igazgatói szoba — egy csomó­ban az egész irányító apparátus. Most pedig legalább húsz per­ce „kergetőzünk” látatlanban a tibb szintes, lassan már nem is olyan új irodaház emeletein. A végén míntienki segít, akivel több­ször is összetalálkozom. Aztán egy lépcsőfordulóban Fü­zesi Imre vár rám — fehér kö­penyesen. Egy perc, s a párthe- •lyiségben úgy folytatjuk a be­szélgetést, mintha tegnap hagytuk volna abba. Negyedszer — Pedig azóta lement vagy két vezetőségválasztás ? — Igen. Most tavaszon szava­zott negyedízben bizalmat a párt­' tagság ... Mikor elkezdtem, még csak egy alapszervezetünk1 volt. Komoly változás 1972-ben követ­kezett, amikor már három alap­szervezetbe tagolódott a tagság. Akkor alakult csúcsvezetőség. — Számított rá, hogy negyed­szer is titkárnak választjákT — Magamban — számítot­tam ... Csak azt nem tudtam, az elvtársak is számítanak-e rám továbbra is... Jólesett, hogy bíz­nak bennem. A pártszervezettől a trösztig ezt éreztem mindenki­től. Hogy értékelik, megbecsülik a sok pártpolitikai tapasztalatot, amit ezerkilencszázötvenkettőtől kezdve szereztem, és iparkodtam felelősen kamatoztatni. Elisme­rik, hogy a szakmai követelmé­nyekkel igyekszem lépést tartani. Másképp hogy is informálhatnám a párttagságot tárgyilagosan a gazdaságpolitikai kérdésekről, a ránk háruló tennivalókról... Gon­dolom, azt is méltányolják, hogy nálunk nincs „protokollmánia”, beijelentés nélkül jöhetnek a párt­irodába. Ilyen a gazdaságvezetők kapcsolata is az emberekkel. — Mikor lett először párttitkár? — Ezerkilencszázhatvanhat jú­lius elsején. Ahogy mondani szo­kás — egyenesen a mélyvízbe kerültem. Elődömtől ennyi volt az útravaló: „Ebben a dossziéban ez van, amabban az. Itt a bélyeg­ző, írd alá.” — De volt akaratom, energiám — s ez látsegített a ne­hézségeken ... Akikor ez elég volt. Ma már... No azért némi • előgyakorlat is volt már a háta mögött. Egyéves párttagság után, 1952-től 1968-ig alapszervezeti vezetőségi tag, job­bára agit.-propos. A vállalathoz 1949-ben került, s aligha van sok szaktársa ma az üzemben, aki a szakma annyi ága-bogát megis­merte. Míg a ládaszögezéstől, csir­kerakodástól kezdve — napjaink­ra — a mezőgazdasági osztályig eljutott. Szakihai hozzáértésben is együtt nőtt üzemével. Vannak, akik érzelmes „romantikázásnak” tartják, amikor az akkor és m a címszó alatt összehasonlítá­sokat teszünk. „A mesével nem sokra 'megyünk. Az érdekel ben­nünket, mi van ma!” — hajtogat­ják, s azt hiszik, ezzel rém mo­dernek, objektívek ... Pedig az ilyen összevetésekből tanulják meg tisztelni a Füzesi Imréhez hasonló emberek elv-, osztály- és szakmai hűségét, szívós kitartá­sát. Aki egyfolytában j tizennégy esztendeié irányítója egy válla­lat pártéletének, miközben jópár- szor cserélt gazdát például az igazgatói szék. Munkát egész évre Füzesi elvtárs szeretettel idézi fel azoknak a munkatársaknak, patent harisnyás, berliner ken­dős nőknek a képét, akikkel elő­ször találkozott 1949-ben. Fűtet- len helyiségekben, kézzel kopasz- tottak, óránként 2 és fél liba volt a norma. Tollfosztástól tojásosz­tályozáson át gyümölcsválogatásig csináltak mindent, a fontos az volt, hogy munka legyen. így is csak 4—5 hónapig tartott a rend­szeres foglalkoztatás. Pár száz emberrel. — Párttitkárságom kezdetén is az volt még a gazdaságpolitikai kulcskérdés: annyi árualapot ter­meltetni, ehhez tehát megfelelő nagyüzemi partnergazdaságok­kal szerződni, — hogy egész éven át munkát tudjunk adni az em­bereknek, — emlékezik Füzesi Imre. Hányán dolgoznak a vállalat­nál, akik még bőrükön érezték, mennyi bizonytalansággal, hát­ránnyal járt a szezonális jellegű munka? Amikor gépi berendezés nem volt a baromfifeldolgozásra, s a technikai felszereltséget a hű­tő-, meg a maiakhoz képest kez­detleges tojásosztályozó gépek je­lentették ... Tegnap volt, úgy tűnik, "de i már1! S?9|rekonstrukció kezdete óta is eltelt öt-hat év. 1974—75: két műszakra "való átté­rés, ami alaposan megváltoztatta a munkások megszokott életrend­jét. Mennyi de mennyi személyes beszélgetés, ki tud második mű­szakot vállalni?! Hiszen zömmel nők dolgoznak, a bejárók aránya sem jelentéktelen. Megváltozik az étkeztetés, személyszállítás rend­je, az óvodáé. — Semmi kozmetikázás nincs benne, amikor azt mondom, zök­kenőmentesen történt az átállás — erősíti meg a párttitkár. — A rekonstrukcióval párhuzamosan a termelést is fokozni tudtuk, s fél nap kiesésünk nem volt, pe­dig a karbantartást is el kellett végezni. Korszerűsödő munkaszervezet Igen, mert a nagy korszerűsí­tést a munkaszervezet korszerűsö­dése is kísérte. 1959—60-ban megalakultak az első szocialista brigádok. Az akkori öt-hattal szemben ma már 32 van, s a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben tanúsított helytállásáért 13 szocialista bri­gád arany-, 5 ezüst-, egy pedig bronzjelvényt érdemelt ki, tizen­egy kiváló munkabrigád megkap­ta a szocialista címet. Tekintsenek most el annak tag­lalásától, mennyi ideológiai mun­ka, agitáció, tömegpolitikai felvi­lágosítás, szervezett oktatás és mindezekkel beszélgetés szolgálta a párt politikájának tudatosítását, hogy akár a vállalatvezetésben, akár a termeltetésben vagy az export- és lakossági értékesítés­ben a mai színvonalra emelke­dett a vállalat. Idézzük erre néz­ve dr. Nagy Gyula vállalati igaz­gató egyetlen mondatát: „A párt- szervezettől és a társadalmi szer­vektől igen sok segítséget kap a vállalat gazdasági vezetősége.” Az év elején mondta ezt, ami­kor idei termelési programjuk, el­ső önálló vállalati tervük végre­hajtásának sima megkezdéséről beszélt. Utalt arra. hogy a szo- cialistabrigád-vezetőkkel már a múlt év végén megtárgyalták a tennivalókat. A pártfórum segít S ha a szocialistabrigád-vezető- ket említettük, emeljük ki Füzesi Imre párttitkár egyik fontos meg­ítélését munkájukról. — Politikusabban irányítanak, ami a brigádok szemléletére, tel­jesítményeire is kihat, — állítja, és szerinte ebben nagy szerepe van a három alapszervezetben bevezetett módszernek. Évente három-négy alkalommal beszá­moltatják a területükhöz tartozó szocialista brigádvezetőket, párt­tagokat, pártonkívülieket egy­aránt. No nem afféle katonás szá­monkérés ez, hanem inkább se­gítő 'SzáM'éRÜ*'kölcsön® tájékoz­tatás. A brigádvezetők helyzetké-* pet adnak, hol tartanak kötele­zettségeik teljesítésével. Őszintén feltárják azt is, ha adósak még, s azt is, hogy miért. Ösztönző ha­tással volt rájuk, amikor a kom­munistáktól tanácsokat, ötleteket kaptak, hogyan lábaljanak ki a kátyúból, ha például rajtuk kí­vülálló okokból nem sikerül ter­veik valóra váltása. Hasonlókép­pen ismerik meg elmaradásuk üzemen bglüli, sőt kívüli gazda­ságpolitikai összefüggéseit a párt­tagság jóa|karatú véleményeiből, amikor az okokat önmagukban kell keresni. Nem helyettesítik eZek az alapszervezeti pártpoliti­kai fórumok a szocialista brigád­vezetők hagyományos tanácsko­zásait, de mégis sok pluszt adnak gazdaságpolitikai szemléletük ki­tágulásához. Természetesen — éppígy rend­szeresen beszámoltatja a pártve­zetés a hosszabb távú intézkedési terv megvalósításának helyzetéről a mezőgazdasági, termelési, áru­forgalmi osztályok vezetőit, vagy a főmérnököt. De a szocialista brigádvezetők beszámoltatása az alapszervezetekben mintha a párt­ellenőrzés célirányos fejlesztésé­nek egyik igen aktuális módja lenne. Csírája annak, hogy mi­előtt termelési, párt. és gazdaság- politikai témák átfogó vizsgálatá­hoz kezdenének, a döntést mee- előzően elmaradhatatlan ma már azok szervezett megvitatása az alsóbb szinteken is. Ez ma külö­nösen időszerű a párt mozgalmi jellegének erősítése szempontjá­ból Ezután könnyebb lesz? — Az évekkel ezelőtt kezdő­dött nagyszabású korszerűsítés befejezéshez közeledik, — fejte­geti Füzesi Imre. — A Petőfi Né­pe részletesen megírta már, mi­lyen műszaki-technikai fejlesz­tésekkel célozhattuk meg az évi 2000, illetve 2500 vagon baromfi feldolgozását. Hogy többet ne mondjak, ez is a műszakok át­szervezésével, és sok más olyan tennivalóval jár, amilyenekben bőven volt részünk ezerkilencszáz­hatvanhat óta. De ezek csak lát­szólagos ismétlődések. Mert min­dent más adottságokhoz alkal­mazva, tehát magasabb színvona­lon kell megoldanunk. — A nagy rekonstrukció után azért talán csak könnyebb lesz, mint első vagy második párttit­kársága idején? — Könnyebb? Sose felejtem el valamikori vezérigazgatónk mon­dását, aki így fejezte be évvégi értékeléseit: „A mögöttünk levő esztendő nehéz volt, a ránk kö­vetkező még nehezebb lesz, elv- társak” ... Ez mindig a fülembe cseng, de érdekes módon fel is dobja az embert, ahogy manap­ság kifejezik. A nekigyürkőzés doppingol: Ohó,: nem érünk rá megöregedni!... Meg dehogy - is egymaga" küszködik-az ember. A pártvezetésben jó néhány régi s ■ újabb harcos elvtárs dolgozik, mint Vörös Béláné, Pintér Sán- dorné, Bényi László, Sárközi Ba- lázsné ... Lesz kinek átadni a stafétabotot... De ameddig bí­rom, szeretném csinálni. Füzesi Imre felesége az üzemi óvodában dajka, Imre fia lakatos, Sándor meg hegesztő a TMK-ban. Kétéves unokája meg minden reggel erősködik: „Megyek — pa­pának segíteni a gyárba!” — Ügy gondoltuk, legyünk „egy­rakáson” — jelenti ki nagykomo- lyan a párttitkár, de apró baju­sza nem tudja eltakarni a huncut somolygást. Tóth István KÉRDEZZEN — FELELÜNK Mit tegyenek a burgonyatermesztők? A Méntelek 144. szám alatt lakó Tormási Pál nemcsak a saját, de szomszédai, sőt ismerősei nevében Is levelet írt szerkesztőségünknek. Soraiból kiderül, a környékbeli kis­termelők leendő burgonyatermése veszélyben van, mert a növény je­lentős részét bogarak vették birto­kukba. Inváziójuk szomorú követ­kezményét a sárguló, fony- nyadó, száradó levelek jel­zik. És e kártevők megfé­kezése, elpusztítása lehetetlen» ugyanis az ilyen célra rendeltetett és jól bevált Sevin nevű vegyszer hosszabb Ideje nem kapható, s a közeljövőben sincs kilátás árusítá­sára. Mindenképpen le kell mon­danunk az idei krumpliszüretről? — kérdezik elkeseredett olvasóink. A közérdekű ügyben érdeklőd­tünk a megyei AGROKER Vál­lalatnál, valamint a kecskeméti mezőgazdasági áruházban. Infor­mátoraink elmondották, valóban hónapok óta gondot okoz a nö­vényvédő szerek forgalmazása kö­rüli zökkenő. Több áruból ese­tenként annyira kevés érkezett, hogy szinte órákon belül megvá­sárolták és vannak olyan cikkek is, melyek szállítására vonatkozó megrendelés máig teljesítetlen. A sajnálatos helyzetnek több oka lelhet, így a szóiban forgó vegy­szereknek a szükségesnél kisebb tételben történő hazai gyártása, az 'importból adódó nehézségek és az áruk területi elosztásának nem . az igények szerinti módja. A reményüket azonban eddig sem kellett elveszíteniük a bur­gonyával foglalkozó egyéni ter­melőknek, hiszen a keresett vegyi áruval szinte teljesen megegyező hatású egyéb védőszert mindig árusított a kereskedelem. Szak­üzleteiben ma is megvehető pél­dául a Fiiból—E, az Unitron 40 Ec és a Ditrifon 50 Wp készít­mény, mely eredményesen fel­használható a bogarak irtására. Végezetül elmondjuk: az említett boltokban dolgozók a különféle vegyszerek felihasználásával kap­csolatosan bármikor készséggel adnak szakmai felvilágosítást a V vásárlóknak, akiknek viszont cél­szerű, ha élnek e lehetőséggel. Lehet-e építeni házat engedély nélkül? A solti Csókás Mihály családi ház építéséhez kért engedélyt a helyi hatóságtól. Az először be­nyújtott tervdokumentációt nem találta elfogadhatónak az építés­ügyi szakember, a módosított vál­tozatot már igen. Ennek ellenére csak nagyon hosszú idő elteltével készült el az engedélyezést tartal­mazó irat, melynek kézhez vétele előtt olvasónk már lerakta az ala­pokat. Mindezt most bűnéül rótták fel, sőt nagy összegű pénzbírsággal sújtották. Ügy érzi, igazságtalanul jártak el vele, s esete csak arra jó példa, hogy a hasonlóan építkezni szándékozók. kedvét szegje. Tény­leg nem lehet tenni semmit érde­kemben? —fordult hozzánk leve­lében. A rendelkezések értelmében az építtető' csak,'-a, jogerős,építési onri gedély birtokában:, illetve e hatá­rozat érvényességi időtartama ailatt kezdheti el, végezheti és fe­jezheti be munkáját. On nem így tett, vagyis az előírást kétségkí­vül megsértette. Mégis bakafán- toskodásnak tűnik az ennyire szi­gorú felelősségve vonása, hiszen a kényszerű várakozását szakí­totta meg hasznos módon: fel­használta az építési anyaga egy részét, ezáltal elejét vette a tar­tós tárolás miatti minőségromlás­nak. Ráadásul iha e kivitelezés megfelel a jóváhagyott tervnek, a kifogásra sincs alap. Esetét nem tudjuk megítélni konkrét adatok híján, gyanítjuk azonban, hogy ta­nácsi mulasztásról is szó van, hi­szen a vonatkozó szabály szerint az építési engedély kiadásáról, vagy megtagadásáról a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kell dönteni. Amennyiben a bírságügyében nem hoztak . ked­vező változást fellebbező ser jävll- soljuki’ hogy felülvizsgálati ké­relemmel forduljon a megyei ta­nács vb-tiitkárához. Változtathat-e munkahelyet a gyes-en levő kismama? Egyik kiskunfélegyházi fiatal édesanya gyermekgondozási sza­badságon van. Anyagi okok miatt azonban rövidesen dolgozni kezd. Csak hát előnyösebb számára, ha nem a régi céghez megy vissza ha­nem új munkahelyet választ. Az iránt érdeklődik: megteheti-e mindezt hátrányos következmé­nyek nélkül?- Nincs akadálya annak, hogy a gyes-en lévő 'kismama új munkál­tatóhoz kerüljön. Felmondására és ismételten történő elhelyezke­désére a munkajog szabályai a mérvadóak. A másik munkahe­lyen is lehetőség van arra, hogy indokolt esetben újra igénybe ve­gye a gyermekgondozási szabad­ságot. Fontos tudni, erre csak egyszeri alkalommal kerülhet sor, s ekkor a vállalat engedélyezheti a segély folyósítását is. Ismételt gyes-megszakítás után ez a ked­vezmény már nem illeti meg az anyát. mm Mit kell tudni a varsás halászatról? (Pásztor Zoltán felvételei) • A potenciálméter tekercselése. Gyors fejlődés a tiszakécskei REMIX üzemben • A nemrég elkészült 600 négyzetméteres szerelő- csarnok. • Saját tervezésű pneumatikus kisgépek segítik a munkát. A vidéki ipartelepítés egyik szép példája a REMIX Rá­diótechnikai Vállalat Buda­pesti Gyáregységének tisza­kécskei üzeme. Éppen tiz év­vel ezelőtt, — 1970-b'en — kezdte meg működését száz­uszonhat dolgozóval. Az el­ső évben 2,5 millió forint ér­tékű papírkondenzátort gyár­tottak. Azóta jelentősen bővítet­ték az üzemet, új gépekkel, berendezésekkel látták el, s dolgozóinak létszáma is több, mint négyszeresére, 575 főre gyarapodott. Még ennél is gyorsabb ütemben — mint­egy negyvenszeresére — nö­vekedett tíz év óta az üzem termelési értéke, amely az idén már meghaladja a 100 millió forintot. Jelenleg is gyártanak kon­denzátorokat — mint tiz év­vel ezelőtt — ezek azonban már műanyagból készülnek, amelyeket nagy pontosságú műszerekbe — telefonköz­pontok, irányítótechnikai be­rendezések, stb. —■ épitenek be. Fő termékük a potenciál­méter. Ebből 40—50 típus készül. Legnagyobb megren­delőjük a Telefongyár és a BHG. A tiszakécskei REMJX- üzem dolgozóinak 80 százalé­ka nő. Régi óhajuk, hogy be­tanított munkásból szakmun­kássá válhassanak. Ez most teljesül, ősszel harminc beta­nított munkás átképzését kezdik meg. A szakmájuk: híradástechnikai alkatrész- gyártó szakmunkás lesz. N. O. Tóth János, Sörfőző Lajos, Sár­kány Mihály, Horváth Menyhért és Marosi János írta alá 4 Miskéről lapunkhoz érkezett levelet. Ebből megtudjuk, a nevezettek zömmel nyugdíjas emberek, akik, kevéske jövedelmük némi kiegészítése cél­jából varsás halászattal foglalkoz­nak. Eme úgynevezett kisszerszá- mos halfogásra eleddig min­dig megkapták a hivatalos en­gedélyt, nemrég azonban gazdát cserélt a környékbeli vizterület, azt a paksi Halászati Termelőszövet­kezettől átvette a Megyei Horgász Szövetség, mely e tevékenységet már nem teszi lehetővé. Olvasóin­kat bántja, hogy az igen drágán vett speciális halászati eszközeik most ott vannak kihasználatlanul és az anyagi helyzetük is kedvezőt­lenné vált, mert megszűnt a hal eladásából származó bevétel. Miért ez a szigorú intézkedés, és számít- hatunk-e valamiféle méltányos el­járásra, döntésre annak érdekében, hogy ismét szolgálatba helyezzük varsáinkat? — tudakolják a levél­írók. Illetékesektől arról tájékozód­tunk, hogy az immáron évek óta hatályban lévő halászati törvény értelmében a kifejezetten egyéni célú varsás halászatra csak az ér­vényes hatósági engedély birtoká­ban kerülhet sor. Az engedély ki­adásának feltétele, hogy a kérel­mező rendelkezzen megfelelő technikai felszereléssel, s e mun­kavégzésre, pontosabban kereset­kiegészítésre való szociális rászo­rultságát a lakóhelye szerinti ta­nács igazolja. Persze, e követel­mények teljesítése sem jelenti azt, hogy az Igénylő feltétle­nül megkapja a várt okmányt, melynek kiadása az érdekelt szer­vek döntésére van bízva. Olvasóinknak javasoljuk, ez ügyben a horgász szövetség me­gyei intéző bizottságát keressék meg, ahol a további teendőkről részletes felvilágosítást kapnak. Összeállította: Veiket Árpád W5Pf Épülő iparközpont szovjet segítséggel A Thanh Hoa tartománybeli Bim-Son városka mellett épül Vi­etnam legnagyobb cementgyára, amelynek évi kapacitása a tervek szerint meghaladja majd az 1,2 millió tonnát. A gyár a szükséges berendezéseket és anyagokat a Szovjetuniótól kapja, s termékeit többek között a szovjet segítség­gel épülő „Phalal” hőerőmű épít­kezésén használják fel. A most még jelentéktelen városka rövidesen ipari központtá válik. Bim-Sonban már felépült egy nagy teljesítményű téglagyár, és elkészítették egy új építőipari gép­gyár terveit is. A város lakossága várhatóan meghaladja majd az 50 ezer főt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom