Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-13 / 189. szám
4 • PETŐFI NfiPF, • 1989 augusztus ÍJ. Nem érünk rá megöregedni Lám csak, még olyan külsőd- legességekben is lennérhető egy üzem gyarapodása, hogy mennyi (idő kell a keresett személy megtalálásához. Füzesi Imre, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat pártszervezetének titkára aíckor sem a pártirodán üldögélt, mikor utoljára — van már annak több mint hét esztendeje — nála jártam. Akkor ennyiből állt az előkeritése: valaki szólt valakinek: „A vonalra négy? Küld- jed már fel Füzesi elvtársat. Várják.” Elő is került perceken belül, s a földszintes épület egyik helyiségben kibeszélgettük magunkat. Szomszédságunkban ilyen osztály, olyan csoport, főmérnöki, igazgatói szoba — egy csomóban az egész irányító apparátus. Most pedig legalább húsz perce „kergetőzünk” látatlanban a tibb szintes, lassan már nem is olyan új irodaház emeletein. A végén míntienki segít, akivel többször is összetalálkozom. Aztán egy lépcsőfordulóban Füzesi Imre vár rám — fehér köpenyesen. Egy perc, s a párthe- •lyiségben úgy folytatjuk a beszélgetést, mintha tegnap hagytuk volna abba. Negyedszer — Pedig azóta lement vagy két vezetőségválasztás ? — Igen. Most tavaszon szavazott negyedízben bizalmat a párt' tagság ... Mikor elkezdtem, még csak egy alapszervezetünk1 volt. Komoly változás 1972-ben következett, amikor már három alapszervezetbe tagolódott a tagság. Akkor alakult csúcsvezetőség. — Számított rá, hogy negyedszer is titkárnak választjákT — Magamban — számítottam ... Csak azt nem tudtam, az elvtársak is számítanak-e rám továbbra is... Jólesett, hogy bíznak bennem. A pártszervezettől a trösztig ezt éreztem mindenkitől. Hogy értékelik, megbecsülik a sok pártpolitikai tapasztalatot, amit ezerkilencszázötvenkettőtől kezdve szereztem, és iparkodtam felelősen kamatoztatni. Elismerik, hogy a szakmai követelményekkel igyekszem lépést tartani. Másképp hogy is informálhatnám a párttagságot tárgyilagosan a gazdaságpolitikai kérdésekről, a ránk háruló tennivalókról... Gondolom, azt is méltányolják, hogy nálunk nincs „protokollmánia”, beijelentés nélkül jöhetnek a pártirodába. Ilyen a gazdaságvezetők kapcsolata is az emberekkel. — Mikor lett először párttitkár? — Ezerkilencszázhatvanhat július elsején. Ahogy mondani szokás — egyenesen a mélyvízbe kerültem. Elődömtől ennyi volt az útravaló: „Ebben a dossziéban ez van, amabban az. Itt a bélyegző, írd alá.” — De volt akaratom, energiám — s ez látsegített a nehézségeken ... Akikor ez elég volt. Ma már... No azért némi • előgyakorlat is volt már a háta mögött. Egyéves párttagság után, 1952-től 1968-ig alapszervezeti vezetőségi tag, jobbára agit.-propos. A vállalathoz 1949-ben került, s aligha van sok szaktársa ma az üzemben, aki a szakma annyi ága-bogát megismerte. Míg a ládaszögezéstől, csirkerakodástól kezdve — napjainkra — a mezőgazdasági osztályig eljutott. Szakihai hozzáértésben is együtt nőtt üzemével. Vannak, akik érzelmes „romantikázásnak” tartják, amikor az akkor és m a címszó alatt összehasonlításokat teszünk. „A mesével nem sokra 'megyünk. Az érdekel bennünket, mi van ma!” — hajtogatják, s azt hiszik, ezzel rém modernek, objektívek ... Pedig az ilyen összevetésekből tanulják meg tisztelni a Füzesi Imréhez hasonló emberek elv-, osztály- és szakmai hűségét, szívós kitartását. Aki egyfolytában j tizennégy esztendeié irányítója egy vállalat pártéletének, miközben jópár- szor cserélt gazdát például az igazgatói szék. Munkát egész évre Füzesi elvtárs szeretettel idézi fel azoknak a munkatársaknak, patent harisnyás, berliner kendős nőknek a képét, akikkel először találkozott 1949-ben. Fűtet- len helyiségekben, kézzel kopasz- tottak, óránként 2 és fél liba volt a norma. Tollfosztástól tojásosztályozáson át gyümölcsválogatásig csináltak mindent, a fontos az volt, hogy munka legyen. így is csak 4—5 hónapig tartott a rendszeres foglalkoztatás. Pár száz emberrel. — Párttitkárságom kezdetén is az volt még a gazdaságpolitikai kulcskérdés: annyi árualapot termeltetni, ehhez tehát megfelelő nagyüzemi partnergazdaságokkal szerződni, — hogy egész éven át munkát tudjunk adni az embereknek, — emlékezik Füzesi Imre. Hányán dolgoznak a vállalatnál, akik még bőrükön érezték, mennyi bizonytalansággal, hátránnyal járt a szezonális jellegű munka? Amikor gépi berendezés nem volt a baromfifeldolgozásra, s a technikai felszereltséget a hűtő-, meg a maiakhoz képest kezdetleges tojásosztályozó gépek jelentették ... Tegnap volt, úgy tűnik, "de i már1! S?9|rekonstrukció kezdete óta is eltelt öt-hat év. 1974—75: két műszakra "való áttérés, ami alaposan megváltoztatta a munkások megszokott életrendjét. Mennyi de mennyi személyes beszélgetés, ki tud második műszakot vállalni?! Hiszen zömmel nők dolgoznak, a bejárók aránya sem jelentéktelen. Megváltozik az étkeztetés, személyszállítás rendje, az óvodáé. — Semmi kozmetikázás nincs benne, amikor azt mondom, zökkenőmentesen történt az átállás — erősíti meg a párttitkár. — A rekonstrukcióval párhuzamosan a termelést is fokozni tudtuk, s fél nap kiesésünk nem volt, pedig a karbantartást is el kellett végezni. Korszerűsödő munkaszervezet Igen, mert a nagy korszerűsítést a munkaszervezet korszerűsödése is kísérte. 1959—60-ban megalakultak az első szocialista brigádok. Az akkori öt-hattal szemben ma már 32 van, s a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben tanúsított helytállásáért 13 szocialista brigád arany-, 5 ezüst-, egy pedig bronzjelvényt érdemelt ki, tizenegy kiváló munkabrigád megkapta a szocialista címet. Tekintsenek most el annak taglalásától, mennyi ideológiai munka, agitáció, tömegpolitikai felvilágosítás, szervezett oktatás és mindezekkel beszélgetés szolgálta a párt politikájának tudatosítását, hogy akár a vállalatvezetésben, akár a termeltetésben vagy az export- és lakossági értékesítésben a mai színvonalra emelkedett a vállalat. Idézzük erre nézve dr. Nagy Gyula vállalati igazgató egyetlen mondatát: „A párt- szervezettől és a társadalmi szervektől igen sok segítséget kap a vállalat gazdasági vezetősége.” Az év elején mondta ezt, amikor idei termelési programjuk, első önálló vállalati tervük végrehajtásának sima megkezdéséről beszélt. Utalt arra. hogy a szo- cialistabrigád-vezetőkkel már a múlt év végén megtárgyalták a tennivalókat. A pártfórum segít S ha a szocialistabrigád-vezető- ket említettük, emeljük ki Füzesi Imre párttitkár egyik fontos megítélését munkájukról. — Politikusabban irányítanak, ami a brigádok szemléletére, teljesítményeire is kihat, — állítja, és szerinte ebben nagy szerepe van a három alapszervezetben bevezetett módszernek. Évente három-négy alkalommal beszámoltatják a területükhöz tartozó szocialista brigádvezetőket, párttagokat, pártonkívülieket egyaránt. No nem afféle katonás számonkérés ez, hanem inkább segítő 'SzáM'éRÜ*'kölcsön® tájékoztatás. A brigádvezetők helyzetké-* pet adnak, hol tartanak kötelezettségeik teljesítésével. Őszintén feltárják azt is, ha adósak még, s azt is, hogy miért. Ösztönző hatással volt rájuk, amikor a kommunistáktól tanácsokat, ötleteket kaptak, hogyan lábaljanak ki a kátyúból, ha például rajtuk kívülálló okokból nem sikerül terveik valóra váltása. Hasonlóképpen ismerik meg elmaradásuk üzemen bglüli, sőt kívüli gazdaságpolitikai összefüggéseit a párttagság jóa|karatú véleményeiből, amikor az okokat önmagukban kell keresni. Nem helyettesítik eZek az alapszervezeti pártpolitikai fórumok a szocialista brigádvezetők hagyományos tanácskozásait, de mégis sok pluszt adnak gazdaságpolitikai szemléletük kitágulásához. Természetesen — éppígy rendszeresen beszámoltatja a pártvezetés a hosszabb távú intézkedési terv megvalósításának helyzetéről a mezőgazdasági, termelési, áruforgalmi osztályok vezetőit, vagy a főmérnököt. De a szocialista brigádvezetők beszámoltatása az alapszervezetekben mintha a pártellenőrzés célirányos fejlesztésének egyik igen aktuális módja lenne. Csírája annak, hogy mielőtt termelési, párt. és gazdaság- politikai témák átfogó vizsgálatához kezdenének, a döntést mee- előzően elmaradhatatlan ma már azok szervezett megvitatása az alsóbb szinteken is. Ez ma különösen időszerű a párt mozgalmi jellegének erősítése szempontjából Ezután könnyebb lesz? — Az évekkel ezelőtt kezdődött nagyszabású korszerűsítés befejezéshez közeledik, — fejtegeti Füzesi Imre. — A Petőfi Népe részletesen megírta már, milyen műszaki-technikai fejlesztésekkel célozhattuk meg az évi 2000, illetve 2500 vagon baromfi feldolgozását. Hogy többet ne mondjak, ez is a műszakok átszervezésével, és sok más olyan tennivalóval jár, amilyenekben bőven volt részünk ezerkilencszázhatvanhat óta. De ezek csak látszólagos ismétlődések. Mert mindent más adottságokhoz alkalmazva, tehát magasabb színvonalon kell megoldanunk. — A nagy rekonstrukció után azért talán csak könnyebb lesz, mint első vagy második párttitkársága idején? — Könnyebb? Sose felejtem el valamikori vezérigazgatónk mondását, aki így fejezte be évvégi értékeléseit: „A mögöttünk levő esztendő nehéz volt, a ránk következő még nehezebb lesz, elv- társak” ... Ez mindig a fülembe cseng, de érdekes módon fel is dobja az embert, ahogy manapság kifejezik. A nekigyürkőzés doppingol: Ohó,: nem érünk rá megöregedni!... Meg dehogy - is egymaga" küszködik-az ember. A pártvezetésben jó néhány régi s ■ újabb harcos elvtárs dolgozik, mint Vörös Béláné, Pintér Sán- dorné, Bényi László, Sárközi Ba- lázsné ... Lesz kinek átadni a stafétabotot... De ameddig bírom, szeretném csinálni. Füzesi Imre felesége az üzemi óvodában dajka, Imre fia lakatos, Sándor meg hegesztő a TMK-ban. Kétéves unokája meg minden reggel erősködik: „Megyek — papának segíteni a gyárba!” — Ügy gondoltuk, legyünk „egyrakáson” — jelenti ki nagykomo- lyan a párttitkár, de apró bajusza nem tudja eltakarni a huncut somolygást. Tóth István KÉRDEZZEN — FELELÜNK Mit tegyenek a burgonyatermesztők? A Méntelek 144. szám alatt lakó Tormási Pál nemcsak a saját, de szomszédai, sőt ismerősei nevében Is levelet írt szerkesztőségünknek. Soraiból kiderül, a környékbeli kistermelők leendő burgonyatermése veszélyben van, mert a növény jelentős részét bogarak vették birtokukba. Inváziójuk szomorú következményét a sárguló, fony- nyadó, száradó levelek jelzik. És e kártevők megfékezése, elpusztítása lehetetlen» ugyanis az ilyen célra rendeltetett és jól bevált Sevin nevű vegyszer hosszabb Ideje nem kapható, s a közeljövőben sincs kilátás árusítására. Mindenképpen le kell mondanunk az idei krumpliszüretről? — kérdezik elkeseredett olvasóink. A közérdekű ügyben érdeklődtünk a megyei AGROKER Vállalatnál, valamint a kecskeméti mezőgazdasági áruházban. Informátoraink elmondották, valóban hónapok óta gondot okoz a növényvédő szerek forgalmazása körüli zökkenő. Több áruból esetenként annyira kevés érkezett, hogy szinte órákon belül megvásárolták és vannak olyan cikkek is, melyek szállítására vonatkozó megrendelés máig teljesítetlen. A sajnálatos helyzetnek több oka lelhet, így a szóiban forgó vegyszereknek a szükségesnél kisebb tételben történő hazai gyártása, az 'importból adódó nehézségek és az áruk területi elosztásának nem . az igények szerinti módja. A reményüket azonban eddig sem kellett elveszíteniük a burgonyával foglalkozó egyéni termelőknek, hiszen a keresett vegyi áruval szinte teljesen megegyező hatású egyéb védőszert mindig árusított a kereskedelem. Szaküzleteiben ma is megvehető például a Fiiból—E, az Unitron 40 Ec és a Ditrifon 50 Wp készítmény, mely eredményesen felhasználható a bogarak irtására. Végezetül elmondjuk: az említett boltokban dolgozók a különféle vegyszerek felihasználásával kapcsolatosan bármikor készséggel adnak szakmai felvilágosítást a V vásárlóknak, akiknek viszont célszerű, ha élnek e lehetőséggel. Lehet-e építeni házat engedély nélkül? A solti Csókás Mihály családi ház építéséhez kért engedélyt a helyi hatóságtól. Az először benyújtott tervdokumentációt nem találta elfogadhatónak az építésügyi szakember, a módosított változatot már igen. Ennek ellenére csak nagyon hosszú idő elteltével készült el az engedélyezést tartalmazó irat, melynek kézhez vétele előtt olvasónk már lerakta az alapokat. Mindezt most bűnéül rótták fel, sőt nagy összegű pénzbírsággal sújtották. Ügy érzi, igazságtalanul jártak el vele, s esete csak arra jó példa, hogy a hasonlóan építkezni szándékozók. kedvét szegje. Tényleg nem lehet tenni semmit érdekemben? —fordult hozzánk levelében. A rendelkezések értelmében az építtető' csak,'-a, jogerős,építési onri gedély birtokában:, illetve e határozat érvényességi időtartama ailatt kezdheti el, végezheti és fejezheti be munkáját. On nem így tett, vagyis az előírást kétségkívül megsértette. Mégis bakafán- toskodásnak tűnik az ennyire szigorú felelősségve vonása, hiszen a kényszerű várakozását szakította meg hasznos módon: felhasználta az építési anyaga egy részét, ezáltal elejét vette a tartós tárolás miatti minőségromlásnak. Ráadásul iha e kivitelezés megfelel a jóváhagyott tervnek, a kifogásra sincs alap. Esetét nem tudjuk megítélni konkrét adatok híján, gyanítjuk azonban, hogy tanácsi mulasztásról is szó van, hiszen a vonatkozó szabály szerint az építési engedély kiadásáról, vagy megtagadásáról a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kell dönteni. Amennyiben a bírságügyében nem hoztak . kedvező változást fellebbező ser jävll- soljuki’ hogy felülvizsgálati kérelemmel forduljon a megyei tanács vb-tiitkárához. Változtathat-e munkahelyet a gyes-en levő kismama? Egyik kiskunfélegyházi fiatal édesanya gyermekgondozási szabadságon van. Anyagi okok miatt azonban rövidesen dolgozni kezd. Csak hát előnyösebb számára, ha nem a régi céghez megy vissza hanem új munkahelyet választ. Az iránt érdeklődik: megteheti-e mindezt hátrányos következmények nélkül?- Nincs akadálya annak, hogy a gyes-en lévő 'kismama új munkáltatóhoz kerüljön. Felmondására és ismételten történő elhelyezkedésére a munkajog szabályai a mérvadóak. A másik munkahelyen is lehetőség van arra, hogy indokolt esetben újra igénybe vegye a gyermekgondozási szabadságot. Fontos tudni, erre csak egyszeri alkalommal kerülhet sor, s ekkor a vállalat engedélyezheti a segély folyósítását is. Ismételt gyes-megszakítás után ez a kedvezmény már nem illeti meg az anyát. mm Mit kell tudni a varsás halászatról? (Pásztor Zoltán felvételei) • A potenciálméter tekercselése. Gyors fejlődés a tiszakécskei REMIX üzemben • A nemrég elkészült 600 négyzetméteres szerelő- csarnok. • Saját tervezésű pneumatikus kisgépek segítik a munkát. A vidéki ipartelepítés egyik szép példája a REMIX Rádiótechnikai Vállalat Budapesti Gyáregységének tiszakécskei üzeme. Éppen tiz évvel ezelőtt, — 1970-b'en — kezdte meg működését százuszonhat dolgozóval. Az első évben 2,5 millió forint értékű papírkondenzátort gyártottak. Azóta jelentősen bővítették az üzemet, új gépekkel, berendezésekkel látták el, s dolgozóinak létszáma is több, mint négyszeresére, 575 főre gyarapodott. Még ennél is gyorsabb ütemben — mintegy negyvenszeresére — növekedett tíz év óta az üzem termelési értéke, amely az idén már meghaladja a 100 millió forintot. Jelenleg is gyártanak kondenzátorokat — mint tiz évvel ezelőtt — ezek azonban már műanyagból készülnek, amelyeket nagy pontosságú műszerekbe — telefonközpontok, irányítótechnikai berendezések, stb. —■ épitenek be. Fő termékük a potenciálméter. Ebből 40—50 típus készül. Legnagyobb megrendelőjük a Telefongyár és a BHG. A tiszakécskei REMJX- üzem dolgozóinak 80 százaléka nő. Régi óhajuk, hogy betanított munkásból szakmunkássá válhassanak. Ez most teljesül, ősszel harminc betanított munkás átképzését kezdik meg. A szakmájuk: híradástechnikai alkatrész- gyártó szakmunkás lesz. N. O. Tóth János, Sörfőző Lajos, Sárkány Mihály, Horváth Menyhért és Marosi János írta alá 4 Miskéről lapunkhoz érkezett levelet. Ebből megtudjuk, a nevezettek zömmel nyugdíjas emberek, akik, kevéske jövedelmük némi kiegészítése céljából varsás halászattal foglalkoznak. Eme úgynevezett kisszerszá- mos halfogásra eleddig mindig megkapták a hivatalos engedélyt, nemrég azonban gazdát cserélt a környékbeli vizterület, azt a paksi Halászati Termelőszövetkezettől átvette a Megyei Horgász Szövetség, mely e tevékenységet már nem teszi lehetővé. Olvasóinkat bántja, hogy az igen drágán vett speciális halászati eszközeik most ott vannak kihasználatlanul és az anyagi helyzetük is kedvezőtlenné vált, mert megszűnt a hal eladásából származó bevétel. Miért ez a szigorú intézkedés, és számít- hatunk-e valamiféle méltányos eljárásra, döntésre annak érdekében, hogy ismét szolgálatba helyezzük varsáinkat? — tudakolják a levélírók. Illetékesektől arról tájékozódtunk, hogy az immáron évek óta hatályban lévő halászati törvény értelmében a kifejezetten egyéni célú varsás halászatra csak az érvényes hatósági engedély birtokában kerülhet sor. Az engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen megfelelő technikai felszereléssel, s e munkavégzésre, pontosabban keresetkiegészítésre való szociális rászorultságát a lakóhelye szerinti tanács igazolja. Persze, e követelmények teljesítése sem jelenti azt, hogy az Igénylő feltétlenül megkapja a várt okmányt, melynek kiadása az érdekelt szervek döntésére van bízva. Olvasóinknak javasoljuk, ez ügyben a horgász szövetség megyei intéző bizottságát keressék meg, ahol a további teendőkről részletes felvilágosítást kapnak. Összeállította: Veiket Árpád W5Pf Épülő iparközpont szovjet segítséggel A Thanh Hoa tartománybeli Bim-Son városka mellett épül Vietnam legnagyobb cementgyára, amelynek évi kapacitása a tervek szerint meghaladja majd az 1,2 millió tonnát. A gyár a szükséges berendezéseket és anyagokat a Szovjetuniótól kapja, s termékeit többek között a szovjet segítséggel épülő „Phalal” hőerőmű építkezésén használják fel. A most még jelentéktelen városka rövidesen ipari központtá válik. Bim-Sonban már felépült egy nagy teljesítményű téglagyár, és elkészítették egy új építőipari gépgyár terveit is. A város lakossága várhatóan meghaladja majd az 50 ezer főt.
