Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-15 / 112. szám
1980. május 15. • PETŐFI NÉPE 9 3 KÉP VISELÖJELÖL T Béleczki József szakszövetkezeti tag % Parasztcsaládban született Béleczki József és hű maradt a földhöz. Akik ismerik mondják, hogy mindig kutat, matat és szívósan dolgozik, míg el nem éri célját. Szomszédai pedig már tudják, hogy érdemes odafigyelni arra, amit csinál, előbb-utóbb sikerül az, amit elhatározott. Mert Béleczki József kiváló szőlőtermelő és borász, és jó néhány borversenyről tért már haza első, második, vagy harmadik helyezéssel. Tudását nem titkolja el. szívesen segít másnak is, ha boldogulni akar. Alapítótagja volt 1958- ban a keceli Kinizsi Szakcsoportnak, amely nem sokkal később átalakult mezőgazdasági szakszövetkezetté. Ifjú kora óta vonzódott a közélethez. Alig 30 éves, amikor 1954- ben beválasztják a Hazafias Népfront Országos Tanácsába. Egy évtized sem telik el,, sp ezen a fórumon jelenti ki, hogy ja magyar parasztság előtt egyetlen helyes út van. a szocialista mezőgazdaság. Ö maga is példát mutat a keceli parasztok előtt, amikor belép a szakszövetkezetbe, ahová sokan követik őt. Közéleti tevékenységét elsősorban helyi környezetében, Kecelen fejti ki. Egyik élharcosa a nemzeti egység megteremtésének, s mint ilyent 1954-lpen a községi Hazafias Népfront elnökségébe is beválasztják, nyolc év óta pedig ő a bizottság elnöke. Érdemeit a Hazafias Népfront Országos Elnöksége 1976- ban kitüntetéssel ismerte el. Eddigi tevékenysége során mindig megérezte, hogy miért érdemes síkraszállni, s ilyenkor nagy lelkesedéssel, fáradtságot nem ismerve dolgozott az ügy érdekében. Egyik szervezője volt például a községi vízmű társulatnak, amelynek alakuló közgyűlése a társulat elnökévé választotta. Nem hiába, mert e tisztségében is példamutató munkát végzett és nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a község vízműve négy év alatt elkészült. Sikerrel mozgósította a lakosságot 65 kilometer vizvezetekhálózat az ;&tlhgosriáíl-*rőVá{skévesebbe,/23Tnillió forintba került. Ezért a munkájáért az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítette. Társadalmi tevékenysége mindezzel nem ér véget. Megalapította a községben a méhész szakcsoportot és tagja a Méhész Szakcsoportok Országos Tanácsának. Tagja a Kinizsi Mezőgazdasági Szakszövetkezet vezetőségének, a helyi áfész felügyelő bizottságának. Jelenleg a szakszövetkezetben lovas-, fogathajtó-szakosztály megalakítását szorgalmazza. Fáradhatatlan ember Béleczki József, a futóhomokon is kultúrát teremteni képes alföldi magyar parasztság méltó képviselője. Olyan, akinek községe. Kecel Keretei már eddig is szűknek bizonyultak. Ma már nemcsak szomszédai —, s a község lakói figyelik mit tesz. Hét község — Kecel, Soltvadkert, Imrehegy, Császár- töltés,. Páhi. Kaskantyú, Tázlár — választópolgárai jelölték őt országgyűlési képviselőnek a június 8-i’1választásokra.. . , Tanácskozás a TIT feladatairól Az utóbbi években korszerűbbé váll a TIT tevékenysége, sokszínűbbé vált formarendszere, jelentősen megnőtt a rendezvények száma, s mind többen vesznek részt az ismeretterjesztésben — állapította meg szerdai ülésén a társulat országos elnöksége, értékelve a Vll. küldöttgyűlés óta eltelt időszakot. A jövő feladatairól szólva hangsúlyozták: még nagyobb figyelmet kell fordítani a kísérletező, újító kezdeményezések ösztönzésére, az emberek hobbijaira épülő, speciális ismeretterjesztő formák változatosabbá tételére. Ezért a társulat tovább gyarapítja a gyakorlati munkára, a hatékony szemléltetésre, az aktív részvételre lehetőséget adó ismeretátadási formákat: tudományos vetélkedőket, bemutatókat, szakköröket, baráti köröket, kiállításokat, laboratóriumi gyakorlatukat szervez. (MTI) Hetvenöt éves a magyar turbinagyártás 1905-ben, a Láng Gépgyárban elkészült az első magyar gőzturbina. és ezzel Közép-Európában is megkezdődött a turbínagyártás. Ebből az alkalomból rendeztek sajtótájékoztatót szerdán a Láng Gépgyárban, ahol Kasoly József vezérigazgató ismertette a gyár múltját és jelenét. A többi között elmondta, hogy a 110 éves gyárban mg is gyártanak turbinákat, természetesen korszerűbbeket a régieknél. Ilyen például a 200 megawattos BBC-turbina, amit nukleáris tüzelőanyagokkal fűtött erőművekben is használhatnak. Amiben viszont azonos a régi és a legújabb turbina, amit nukleáris tüzelőanyagokkal fűtött erőművekben is használhatnak. Amiben viszont azonos a régi és a legújabb turbina, az a piaci siker. A legújabb típusok tovább öregbítik a Láng hírnevét, bizonyítja.ezt négy 1 yttögrész 'jóiabf ‘érdeklődésé; (MTIj, V*» É,utí:on „KAPCSOLJUK AZ OLIMPIAI VERSENYEKET” r Uj rádióközpont a postán Néhány nappal ezelőtt jelent' meg a hír: a Posta Helyközi Távbeszélő Igazgatóságán új rádióközpontot helyeztek üzembe. Má- nyoki Zsolttól, a rádióközpont csoportvezetőjétől érdeklődtünk, mi a jelentősége a rádiózás, és a tévéadások .szempontjából ennek a 36 millió forintos beruházásnak? — Mint ismeretes — mondeftta — hazánkban a 20-as években indult meg a rádiózás és akkoriban a Posta építette ki a stúdiótól az adóig a műsorok sugárzásához szükséges vezetéket. A rádiózás fejlődésével egyre több úgynevezett „külső helyszínt” kapcsoltak, futballpályát, színháztermet, és ezzel új korszak nyílt: a helyszín ni közvetítések korszaka. A külső helyszíneket akkoriban egyszerű telefonvonal kötötte össze a stúdióval, ugyanígy a vidéki közvetítések helyszíneit is. 1966-ban választották külön a rádió- és tévé- közvetítések kábeleit, az interur- bán telefon-összeköttetések kábeleitől és kiépítették a speciális zenei áramköröket, amelyek teljesen torzítás- és zajmentesen alkalmasak a sztereóadások közvetítésére és magas fokú zenei élvezetet tesznek lehetővé a hallgató számára. A Posta régi kézikapcso- lásos-elektroncsöves erősítői már nem feleltek. meg a kor követelményeinek és 1970-ben megkezdődött az országos és nemzetközi közvetítésekre alkalmas zenei, kábelhálózat rekonstrukciója. A munkát a kábelhálózat kiépítésével kezdték, és ezután került sor a napokban átadott Siemens gyártmányú rádióközpont üzembe helyezésére. A mostani rádióközpont a réginél sokkal nagyobb kapacitású, 480 zenei áramkör köti Össze ezt a központot, nemcsak az ország bármelyik pontjával, hanem az egész világgal. Egyetlen gombnyomással jelentkezik New York vagy Algír, Belgrád és Havanna, Madrid és Moszkva. Egyidejűleg 80 helyszíni közvetítést lehet a berendezés segítségével lebonyolítani. Mindehhez több száz szolgálati áramkör is kapcsolódik, ezek a helyszínen dolgozó riporterek fülhallgatójához és a közreműködő műszaki személyzethez .vezetnek. A vonalak kapcsolása a I vezérlőpultról egyetlen gombnyo- * • A rádióközpont vezérlőpultja. mással történik. A2 automatikus kapcsolóberendezés és a vezérlőpult Siemens gyártmányú, a kiegészítő szerelvényeket, a szolgálati áramkörök berendezéseit a Posta saját tervezői és kivitelezői készítették. Innen továbbítják a nagy távolságról érkezett műsorokat a fővárosi Bródy Sándor utcai rádióstúdióba, és az ott ösz- szeállított napi adásműsort ugyancsak ez a berendezés közvetíti a solti nagyadóhoz és az ország valamennyi adóállomásához. A tévéműsoroknak csak a hanganyaga érkezik a helyszínről ide, a képsorokat - ugyanis mikrohullámú összeköttetéssel juttatják egyenesen a Széchenyi-hegyi adóba, majd onnan a tévé stúdiójába, ahol a képanyagokat rögzítik, 'szerkesztik, feldolgozzák. Jelenleg naponta 30—60 tévé- és rádióközvetítésben működnek közre a Posta Helyközi Távbeszélő Igazgatóság dolgozói. Kora hajnalban elsőként érkezik meg a rádió New York-i tudósítójának, Kulcsár Istvánnak híranyaga, melyet a rádió reggeli 'összeállításában sugároz. Ezután folyamatosan késő estig rendre jelentkeznek a rádió és a tévé hazai és külföldi tudósítói. Ide érkeznek naponta az Eurovíziós és Intervíziós hírcserék anyagai; a sportközvetítések. A Posta szakemberei már egy éve készülnek az idei nyári olimpiai játékok közvetítésére. Műszaki lebonyolítása szintén ennek a most üzembe helyezett új központnak a feladata. A szovjet társszervekkel nemsokára felállítják Moszkvában a magyar tévéstúdiót, amely a versenyek idején kapcsolja a tévé és a rádió riportereit a legkülönbözőbb helyszínekről. A híranyagokat, a helyszíni közvetítések hanganyagát kábelen, mikrohullámú adón és műholdon át juttatják Budapestre. Kevesen tudják, hogy a nyugati és a dél-európai országok rádió- hallgatóihoz, tévénézőihez is ezen az új magyar rádióközponton át jutnak el az olimpiai tudósítások, hírek a Szovjetunióból. A Magyar Posta új létesítményének igen nagy nemzetközi jelentősége is van, mert a délkeleteurópai országok, Románia, Bulgária, részben Jugoszlávia és Görögország is ezen a központon keresztül bonyolítja le az Észak- és Nyugat-Európából érkező rádió- és tévéközvetítéseinek többségét. Magyarország ezzel az új létesítménnyel az európai rádiózás és tévéközvetítések egyik fontos központja lett. —nn —n VENDÉGEINK VOLTAK Dr. Tóth Károly és Hans Joachim Oeffler A Béke-világtanács budapesti ülése előtt Mozambikban találkozott utoljára a Duna melléki Református Egyházkerület püspöke és Kaiserslautern siegelbachi egyházközségének lelkésze. A távoli Afrikába is a béke szolgálata vitte el őket: ugyanaz az elkötelezettség, amely ezekben a veszélyekben, gondokkal, ellentmondásokkal terhes hónapokban is a nemzetközi enyhülést követelők táborába sorozza őket. Mindketten. gyermekfejjel élték át a második világháborút. L.áttak bombáktól füstölgő városokat, szüleiket vesztett apróságokat, gyermeküket sirató apákat, anyákat. Soha többé háborút, fogadták meg fiatalon. Mindezt a kecskeméti református templom alapkőletételének háromszázadik évfordulóját ünneplő megemlékezést követően tudtam meg a helyi állami és egyházi vezetők, valamint a vendégek között kialakult beszélgetésen. Dunántúlias ízeket éreztem dr. Tóth Károly szavaiban. — Győrszemerén születtem, a Pápán szerzett érettségi után a dél-franciaországi Montpellier- ben végeztem teológiai tanulmányaimat. Fiatalon kapcsolódtam be a papi békemozgálomba. Az a megtiszteltetés ért, hogy csakhamar a Keresztyén Békekonferencia tisztségviselője lehettem. 1971-től a mozgalom főtitkáraként működtem. Mivel akkoriban a moszkvai pátriárka volt az elnökünk, többször megfordultam a Szovjetunióban. Négy esztendeje elnökként szolgálom ezt. a hitem szerint fontos szervezetet. — Tudom, jól beszél franciául, németül, angolul és oroszul, ami nagy előny az ilyen jellegű megbízatások ellátásában. Ez önmagában azonban aligha magyarázza, hogy egy ilyen kis ország képviselőjét tisztelték meg a 86 országban tevékenykedő mozgalom vezetői posztjával. — Éppen hazánk viszonylagos kicsinysége könnyíti dolgomat. Tőlem másként fogadnak bizonyos megállapításokat. javaslatokat, mint valamelyik nagy országban dolgozó paptársamtól. Az is nyilvánvaló, hogy lélekszámúnknál sokkal nagyobb a tekintélyünk, .ami elsősorban az immár lassan negyedszázados következetes, konszolidált belső és. külső békére .törekvő, a .meggyőzésnek .nagy fontosságot' ttrlajdó'hítő '' potiti- kánkfiak' 'R&áifóniíéYa1A tíghl ’ lerifié magyar lelkész a Keresztyén Békekonferencia elnöke, ha nem tartoznánk e mozgalom alapítói közé. A magyar református egyház — mint testület — elsőként vette fel a kapcsolatot a Szovjetunióban működő orthodox egyházzal. — Mit tart e mind tekintélyesebb mozgalom legfőbb eredményének? - ’■ í — Higgye el, hogy ma már nemcsak politikusok döntenek a világ sorsáról. Figyelembe kell venniük az embermilliók akaratát. érdekeit. Sikerült elfogadtatnunk azt a nézetet, .hogy a béke szolgálata az egyházaknak nem lehetősége; kötelessége. A világot átfogó egyházak felelőssége is világméretű! így következik hitünkből is, hiszen a Bibliában a béke és a szeretet szavak fordulnak elő legtöbbször. Nyilvánvaló: csak akkor működhetünk hatékonyan, ha minden jóakaratú békekezdeményezés mellé odasorakozunk. Hétfőn a madridi európai béke és biztonság előmozdítását szolgáló értekezlet támogatásának a lehetőségeiről, módszereiről tanácskozunk Budapesten. Ezen részt vesz Hans Joachim Oeffler lelkész úr is, aki kecskeméti utamva is elkísért. Bemutatom. — Bocsásson meg, ha egy furcsa kérdéssel kezdem az interjút. Az imént egy bukósisakot láttam a kezében, kitől kapta, miért? — Annyira megkapott ennek a városnak a főtere, hogy elhatároztam: alaposabban körülnézek, ha lehet. Szerencsére, Adorján Tass, a fiatal faszobrász-kerami- kus gyorsan a segítségemre sietett. Szerzett egy kölcsön-bukósi- sakot, s motorjával körülyitt a városon. Most sajnálnám igazán, ha enélkül távoztam volna Kecskemétről. Hála a református templomban tartott, szép ünnepségnek. sokat megtudtam a város történetéről is. — Lelkész úr felszólalt a Békevilágtanács budapesti ülésén. Hallottam, sokat tesz a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok javításáért. Mi ösztönzi ilyen fáradságos feladatok vállalására? — Tizenöt éves voltam, amikor befejeződött a második világháború. Tudom, mivel járt. Két lel- készi körzetben működöm, elég sok kisember él ezen a területen. Mivel Kaiserslautern környékén nagy amerikai csapategységek állomásoznak, sokan náluk dolgoznak. A föld alatti bunkerekben, laktanjíákban közvetlenül is tapasztalhatják, hogy milyen sok fegyvert halmoznak fel a NATO- csapatok. Ha a Német Szövetségi Köztársaságban valahol érzik a közép-hatósugarú rakétabázis bővítéséből adódó veszélyeket, akkor ■ mi érezzük. Mondhatnám azt is, hogy a szocialista országok elleni propaganda révén barátkoztam össze a Szovjetunióban, Magyarországon és más kelet-európai államokban levő lelkészekkel, békéharcosok- kaL Annyi rosszat mondtak, hogy ez már számomra képtelenségnek tűnt. Elhatároztam: személyesen is körülnézek ezekben az országokban. Tapasztalataim .megcáfolták a jobboldali körök rosszindulatú állításait. Életem nagy szerencséjének tartom, hogy a Lenin-békedíjas Niemöller munkatársaként dolgozhatom. A békemozgalom egyik alapítója, 88 éve ellenére eljött volna erre a fontos tanácskozásra, ha hasonló jellegű szolgálatai nem szólítják máshova. Kérte, adjam át üdvözletét magyar barátainak. De azt hiszem, a legfontosabbat még nem mondtam: a keresztyéneknek keresztyén mivoltukból adódóan kell szolgálniuk a békét. Csak akkor hiteles imádságunk, ha gyakorlatban is teszünk valamit a békéért. Az ebédhez szóló invitálás vetett véget érdekes beszélgetésünknek^ _; H. N. % Szibéria kapujában 1. Kemerovó ma és holnap Ez hát a szibériai tél? A repülőgép ablakából a hajnali szürkületben végtelen hómezők tárulkoztak elő, erdők, apró települések foltjai szakították meg a fehér egyhangúságát. , — Kemerovóban a hőmérséklet mínusz huszonnégy fok! — figyelmeztetett óvatosan a légikisasz- szony, miközben a nagyváros körvonalai bontakoztak ki alattunk. Amikor Moszkvából elindultunk a négyezer kilométeres útra, ott a mínusz tíz fok is kibírhatatlannak tűnt. Most is csíp a hideg, marja az ember arcát, legszívesebben a szemét is betakarná, de akkor szegényebb lenne ét látványnyal. Kemerovó a nyugat-szibérigi terület központja, amely nagyobb, mint hazánk. Amikor barátaim azt mondják, „csak ide utazunk a szomszédba", bizo-' nyos, hogy legalább két-háromszáz kilométeres út előtt állunk. Az utak szélesek, forgalmasak. Oldalt másfél-kétméteres hófalak, de a város közelében el-eltünedez- nek. Nagy és fiatal a város, mégis a szovjet haza „öregjei” között emlegetik. Becézik „Szibéria kapujának”, a bányászat központjának, „a születő és feltörekvő szibériai ipar bölcsőjé”-nek. Mindegyik találó. Javakorabeli település, .ma félmillió lakossal és lélekszáma egyre növekszik. Annak idején négyezren éltek itt. — Ügy gondoljuk, az ezredfordulóra 600 ezerre szökik fel a lélekszám — mondja V. A. Tahir, a város főépítésze. — A városfejlesztés fő elképzeléseit a hatvan év alatt kilencszer változtatták meg. Az utolsó változatot 1971- ben egy moszkvai tervezőintézet készítette el... Odalép a térképhez § magyarázza: Kemerovó városnak öt kerülete van, átlagosan százezer lakossal. A települést a Tom folyó szeli ketté. Most a folyó bal partján építenek. Az egyik új lakónegyed — nyolcvanezren élnek majd itt — Salgótarjánról, a magyarországi testvérvárosról kapja nevét. Körbeutazunk a városban. A múlt és jelen keveredik. A perem- kerületekben fából emelt bányászlakások, arrébb az új negyed tízszintes lakóépületei pompáznak, homlokzatukon a könnyen kezelhető és praktikus kerámialap burkolattal. Könnyű a tatarozás, vízsugárral mossák le tavasszal a lapokra rakódott port. Mert pipálnak a Tom folyó partján a gyárkémények. Kemerovó ipari központ is. Elsősorban a vegyiparé, hiszen összes ipari termelésének negyvenöt százalékát során L. A. Corskov, a kemerovói területi pártbizottság első titkára, ,a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja. ötszáz brigád versenyez a városban, főként a minőség javításáért, a takarékosságért. A tervet — természetesen — teljesítik. Enélkül nincs munkaverseny. Arról sem szabad azonban n«g- feledkezni, hogy a 39 ezer kommunista élen jár a munkában. S a pártokíatáson kilencezer propagandista vezet vitát a kommunizmus alapjainak lerakásáról, a fiatalok neveléséről. | — Ma Kemerovóban minden negyedik ember tanul — jegyezte meg Gorskov elvtárs. S nem csak politikai oktatáson. Az általános iskolások száma 65 ezer, főiskolákon, egyetemeken huszonötezren, szakmunkásképzőben tizenhatezren sajátítják el az ismereteket. Mert Kemerovó fiatal város, de perspektívája jelentős, több hozzáértőre van szük- G. Gy. (Folytatjuk) ez teszi ki. Jelentős a szénbányászat is, évente a környéken hatmillió tonnát küldenek a felszínié. Ez nem akármilyen szén.- Nyolcézer kalóriás antracit, kokszolható. Az élelmiszeripar, az építőipar, a. villamosenergia-szolgáltatás ugyanolyan központi kérdés Kemerovóban is, mint nálunk, s nagy fejlődés előtt áll. A villamosművek közül három már földgázzal működik. Olcsó, tiszta, gazdaságos. A szibériai föld ontja a földgázt. Kemerovó iparára jellemző, hogy az utóbbi tíz év alatt két és félszeresére növekedett az ipari üzemek kapacitása. Vendéglátóim nem tikolják gondjaikat sem. Kevés a munkaerő, a szakmunkás. Egyes szakmákat kénytelenek voltak nóiesíteni, hogy a férfi munkaerőt így átcsoportosíthassák. Az éttermekben, kávézókban például csak nők dolgoznak. — A szocialista munkaverseny- Mind mozgalom segít a gondok orvos- ség. lásán — mondotta beszélgetésünk