Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-15 / 112. szám

1980. május 15. • PETŐFI NÉPE 9 3 KÉP VISELÖJELÖL T Béleczki József szakszövetkezeti tag % Parasztcsaládban született Bé­leczki József és hű maradt a föld­höz. Akik ismerik mondják, hogy mindig kutat, matat és szívósan dolgozik, míg el nem éri célját. Szomszédai pedig már tudják, hogy érdemes odafigyelni arra, amit csinál, előbb-utóbb sikerül az, amit elhatározott. Mert Béleczki József kiváló sző­lőtermelő és borász, és jó néhány borversenyről tért már haza első, második, vagy harmadik helyezés­sel. Tudását nem titkolja el. szí­vesen segít másnak is, ha boldo­gulni akar. Alapítótagja volt 1958- ban a keceli Kinizsi Szakcsoport­nak, amely nem sokkal később át­alakult mezőgazdasági szakszövet­kezetté. Ifjú kora óta vonzódott a köz­élethez. Alig 30 éves, amikor 1954- ben beválasztják a Hazafias Nép­front Országos Tanácsába. Egy év­tized sem telik el,, sp ezen a fóru­mon jelenti ki, hogy ja magyar pa­rasztság előtt egyetlen helyes út van. a szocialista mezőgazdaság. Ö maga is példát mutat a keceli parasztok előtt, amikor belép a szakszövetkezetbe, ahová sokan követik őt. Közéleti tevékenységét elsősor­ban helyi környezetében, Kecelen fejti ki. Egyik élharcosa a nemzeti egység megteremtésének, s mint ilyent 1954-lpen a községi Hazafias Népfront elnökségébe is beválaszt­ják, nyolc év óta pedig ő a bizott­ság elnöke. Érdemeit a Hazafias Népfront Országos Elnöksége 1976- ban kitüntetéssel ismerte el. Eddigi tevékenysége során min­dig megérezte, hogy miért érde­mes síkraszállni, s ilyenkor nagy lelkesedéssel, fáradtságot nem is­merve dolgozott az ügy érdekében. Egyik szervezője volt például a községi vízmű társulatnak, amely­nek alakuló közgyűlése a társulat elnökévé választotta. Nem hiába, mert e tisztségében is példamutató munkát végzett és nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a község vízműve négy év alatt elkészült. Sikerrel mozgósította a lakosságot 65 kilometer vizvezetekhálózat az ;&tlhgosriáíl-*rőVá{skévesebbe,/23Tnil­lió forintba került. Ezért a mun­kájáért az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke, a Vízgazdálkodás Ki­váló Dolgozója kitüntetésben ré­szesítette. Társadalmi tevékenysége mind­ezzel nem ér véget. Megalapította a községben a méhész szakcsopor­tot és tagja a Méhész Szakcsopor­tok Országos Tanácsának. Tagja a Kinizsi Mezőgazdasági Szakszö­vetkezet vezetőségének, a helyi áfész felügyelő bizottságának. Je­lenleg a szakszövetkezetben lovas-, fogathajtó-szakosztály megalakí­tását szorgalmazza. Fáradhatatlan ember Béleczki József, a futóhomokon is kultúrát teremteni képes alföldi magyar parasztság méltó képviselője. Olyan, akinek községe. Kecel Ke­retei már eddig is szűknek bizo­nyultak. Ma már nemcsak szom­szédai —, s a község lakói figyelik mit tesz. Hét község — Kecel, Soltvadkert, Imrehegy, Császár- töltés,. Páhi. Kaskantyú, Tázlár — választópolgárai jelölték őt or­szággyűlési képviselőnek a június 8-i’1választásokra.. . , Tanácskozás a TIT feladatairól Az utóbbi években korszerűbbé váll a TIT tevékenysége, sokszí­nűbbé vált formarendszere, jelen­tősen megnőtt a rendezvények száma, s mind többen vesznek részt az ismeretterjesztésben — állapította meg szerdai ülésén a társulat országos elnöksége, érté­kelve a Vll. küldöttgyűlés óta el­telt időszakot. A jövő feladatairól szólva hangsúlyozták: még na­gyobb figyelmet kell fordítani a kísérletező, újító kezdeményezé­sek ösztönzésére, az emberek hob­bijaira épülő, speciális ismeretter­jesztő formák változatosabbá té­telére. Ezért a társulat tovább gyarapítja a gyakorlati munkára, a hatékony szemléltetésre, az ak­tív részvételre lehetőséget adó is­meretátadási formákat: tudomá­nyos vetélkedőket, bemutatókat, szakköröket, baráti köröket, kiál­lításokat, laboratóriumi gyakorla­tukat szervez. (MTI) Hetvenöt éves a magyar turbinagyártás 1905-ben, a Láng Gépgyárban elkészült az első magyar gőztur­bina. és ezzel Közép-Európában is megkezdődött a turbínagyártás. Ebből az alkalomból rendeztek sajtótájékoztatót szerdán a Láng Gépgyárban, ahol Kasoly József vezérigazgató ismertette a gyár múltját és jelenét. A többi között elmondta, hogy a 110 éves gyár­ban mg is gyártanak turbinákat, természetesen korszerűbbeket a régieknél. Ilyen például a 200 megawattos BBC-turbina, amit nukleáris tüzelőanyagokkal fűtött erőművekben is használhatnak. Amiben viszont azonos a régi és a legújabb turbina, amit nukleá­ris tüzelőanyagokkal fűtött erő­művekben is használhatnak. Ami­ben viszont azonos a régi és a legújabb turbina, az a piaci siker. A legújabb típusok tovább öregbí­tik a Láng hírnevét, bizonyítja.ezt négy 1 yttögrész 'jóiabf ‘érdeklődésé; (MTIj, V*» É,utí:on „KAPCSOLJUK AZ OLIMPIAI VERSENYEKET” r Uj rádióközpont a postán Néhány nappal ezelőtt jelent' meg a hír: a Posta Helyközi Táv­beszélő Igazgatóságán új rádió­központot helyeztek üzembe. Má- nyoki Zsolttól, a rádióközpont csoportvezetőjétől érdeklődtünk, mi a jelentősége a rádiózás, és a tévéadások .szempontjából ennek a 36 millió forintos beruházásnak? — Mint ismeretes — mondeftta — hazánkban a 20-as években indult meg a rádiózás és akkori­ban a Posta építette ki a stúdiótól az adóig a műsorok sugárzásához szükséges vezetéket. A rádiózás fejlődésével egyre több úgyneve­zett „külső helyszínt” kapcsoltak, futballpályát, színháztermet, és ezzel új korszak nyílt: a helyszín ni közvetítések korszaka. A külső helyszíneket akkoriban egyszerű telefonvonal kötötte össze a stú­dióval, ugyanígy a vidéki közvetí­tések helyszíneit is. 1966-ban vá­lasztották külön a rádió- és tévé- közvetítések kábeleit, az interur- bán telefon-összeköttetések kábe­leitől és kiépítették a speciális zenei áramköröket, amelyek telje­sen torzítás- és zajmentesen al­kalmasak a sztereóadások közve­títésére és magas fokú zenei élve­zetet tesznek lehetővé a hallgató számára. A Posta régi kézikapcso- lásos-elektroncsöves erősítői már nem feleltek. meg a kor követel­ményeinek és 1970-ben megkezdő­dött az országos és nemzetközi közvetítésekre alkalmas zenei, ká­belhálózat rekonstrukciója. A munkát a kábelhálózat kiépítésé­vel kezdték, és ezután került sor a napokban átadott Siemens gyártmányú rádióközpont üzembe helyezésére. A mostani rádióközpont a ré­ginél sokkal nagyobb kapacitá­sú, 480 zenei áramkör köti Össze ezt a központot, nemcsak az or­szág bármelyik pontjával, hanem az egész világgal. Egyetlen gomb­nyomással jelentkezik New York vagy Algír, Belgrád és Havanna, Madrid és Moszkva. Egyidejűleg 80 helyszíni közvetítést lehet a berendezés segítségével lebonyo­lítani. Mindehhez több száz szol­gálati áramkör is kapcsolódik, ezek a helyszínen dolgozó ripor­terek fülhallgatójához és a köz­reműködő műszaki személyzethez .vezetnek. A vonalak kapcsolása a I vezérlőpultról egyetlen gombnyo- * • A rádióközpont vezérlőpultja. mással történik. A2 automatikus kapcsolóberendezés és a vezérlő­pult Siemens gyártmányú, a ki­egészítő szerelvényeket, a szolgá­lati áramkörök berendezéseit a Posta saját tervezői és kivitelezői készítették. Innen továbbítják a nagy távolságról érkezett műsoro­kat a fővárosi Bródy Sándor ut­cai rádióstúdióba, és az ott ösz- szeállított napi adásműsort ugyan­csak ez a berendezés közvetíti a solti nagyadóhoz és az ország va­lamennyi adóállomásához. A té­véműsoroknak csak a hanganyaga érkezik a helyszínről ide, a kép­sorokat - ugyanis mikrohullámú összeköttetéssel juttatják egyene­sen a Széchenyi-hegyi adóba, majd onnan a tévé stúdiójába, ahol a képanyagokat rögzítik, 'szerkesz­tik, feldolgozzák. Jelenleg naponta 30—60 tévé- és rádióközvetítésben működnek közre a Posta Helyközi Távbeszélő Igazgatóság dolgozói. Kora hajnal­ban elsőként érkezik meg a rádió New York-i tudósítójának, Kul­csár Istvánnak híranyaga, melyet a rádió reggeli 'összeállításában su­gároz. Ezután folyamatosan ké­ső estig rendre jelentkeznek a rá­dió és a tévé hazai és külföldi tudósítói. Ide érkeznek naponta az Eurovíziós és Intervíziós hír­cserék anyagai; a sportközvetí­tések. A Posta szakemberei már egy éve készülnek az idei nyári olim­piai játékok közvetítésére. Mű­szaki lebonyolítása szintén ennek a most üzembe helyezett új köz­pontnak a feladata. A szovjet társ­szervekkel nemsokára felállítják Moszkvában a magyar tévéstúdi­ót, amely a versenyek idején kapcsolja a tévé és a rádió ripor­tereit a legkülönbözőbb helyszí­nekről. A híranyagokat, a hely­színi közvetítések hanganyagát kábelen, mikrohullámú adón és műholdon át juttatják Budapest­re. Kevesen tudják, hogy a nyugati és a dél-európai országok rádió- hallgatóihoz, tévénézőihez is ezen az új magyar rádióközponton át jutnak el az olimpiai tudósítások, hírek a Szovjetunióból. A Magyar Posta új létesítmé­nyének igen nagy nemzetközi je­lentősége is van, mert a délkelet­európai országok, Románia, Bul­gária, részben Jugoszlávia és Gö­rögország is ezen a központon ke­resztül bonyolítja le az Észak- és Nyugat-Európából érkező rádió- és tévéközvetítéseinek többségét. Magyarország ezzel az új létesít­ménnyel az európai rádiózás és tévéközvetítések egyik fontos központja lett. —nn —n VENDÉGEINK VOLTAK Dr. Tóth Károly és Hans Joachim Oeffler A Béke-világtanács budapesti ülése előtt Mozambikban találko­zott utoljára a Duna melléki Református Egyházkerület püspöke és Kaiserslautern siegelbachi egyházközségének lelkésze. A távoli Af­rikába is a béke szolgálata vitte el őket: ugyanaz az elkötelezettség, amely ezekben a veszélyekben, gondokkal, ellentmondásokkal terhes hónapokban is a nemzetközi enyhülést követelők táborába sorozza őket. Mindketten. gyermekfejjel élték át a második világháborút. L.áttak bombáktól füstölgő városokat, szüleiket vesztett apróságokat, gyermeküket sirató apákat, anyákat. Soha többé háborút, fogadták meg fiatalon. Mindezt a kecskeméti református templom alapkőletételének há­romszázadik évfordulóját ünneplő megemlékezést követően tudtam meg a helyi állami és egyházi vezetők, valamint a vendégek között kialakult beszélgetésen. Dunántúlias ízeket éreztem dr. Tóth Károly szavaiban. — Győrszemerén születtem, a Pápán szerzett érettségi után a dél-franciaországi Montpellier- ben végeztem teológiai tanulmá­nyaimat. Fiatalon kapcsolódtam be a papi békemozgálomba. Az a megtiszteltetés ért, hogy csakha­mar a Keresztyén Békekonfe­rencia tisztségviselője lehettem. 1971-től a mozgalom főtitkáraként működtem. Mivel akkoriban a moszkvai pátriárka volt az elnö­künk, többször megfordultam a Szovjetunióban. Négy esztendeje elnökként szolgálom ezt. a hitem szerint fontos szervezetet. — Tudom, jól beszél franciául, németül, angolul és oroszul, ami nagy előny az ilyen jellegű meg­bízatások ellátásában. Ez önma­gában azonban aligha magyaráz­za, hogy egy ilyen kis ország kép­viselőjét tisztelték meg a 86 or­szágban tevékenykedő mozgalom vezetői posztjával. — Éppen hazánk viszonylagos kicsinysége könnyíti dolgomat. Tő­lem másként fogadnak bizonyos megállapításokat. javaslatokat, mint valamelyik nagy országban dolgozó paptársamtól. Az is nyil­vánvaló, hogy lélekszámúnknál sokkal nagyobb a tekintélyünk, .ami elsősorban az immár lassan negyedszázados következetes, konszolidált belső és. külső béké­re .törekvő, a .meggyőzésnek .nagy fontosságot' ttrlajdó'hítő '' potiti- kánkfiak' 'R&áifóniíéYa1A tíghl ’ lerifié magyar lelkész a Keresztyén Bé­kekonferencia elnöke, ha nem tar­toznánk e mozgalom alapítói kö­zé. A magyar református egyház — mint testület — elsőként vette fel a kapcsolatot a Szovjetunió­ban működő orthodox egyházzal. — Mit tart e mind tekintélye­sebb mozgalom legfőbb eredmé­nyének? - ’■ í — Higgye el, hogy ma már nemcsak politikusok döntenek a világ sorsáról. Figyelembe kell venniük az embermilliók akara­tát. érdekeit. Sikerült elfogadtat­nunk azt a nézetet, .hogy a béke szolgálata az egyházaknak nem lehetősége; kötelessége. A világot átfogó egyházak felelőssége is vi­lágméretű! így következik hitünk­ből is, hiszen a Bibliában a béke és a szeretet szavak fordulnak elő legtöbbször. Nyilvánvaló: csak akkor működhetünk hatékonyan, ha minden jóakaratú békekezde­ményezés mellé odasorakozunk. Hétfőn a madridi európai béke és biztonság előmozdítását szol­gáló értekezlet támogatásának a lehetőségeiről, módszereiről ta­nácskozunk Budapesten. Ezen részt vesz Hans Joachim Oeffler lelkész úr is, aki kecskeméti utamva is elkísért. Bemutatom. — Bocsásson meg, ha egy fur­csa kérdéssel kezdem az interjút. Az imént egy bukósisakot láttam a kezében, kitől kapta, miért? — Annyira megkapott ennek a városnak a főtere, hogy elhatá­roztam: alaposabban körülnézek, ha lehet. Szerencsére, Adorján Tass, a fiatal faszobrász-kerami- kus gyorsan a segítségemre sie­tett. Szerzett egy kölcsön-bukósi- sakot, s motorjával körülyitt a városon. Most sajnálnám igazán, ha enélkül távoztam volna Kecs­kemétről. Hála a református templomban tartott, szép ünnep­ségnek. sokat megtudtam a város történetéről is. — Lelkész úr felszólalt a Béke­világtanács budapesti ülésén. Hal­lottam, sokat tesz a Kelet és Nyu­gat közötti kapcsolatok javításá­ért. Mi ösztönzi ilyen fáradságos feladatok vállalására? — Tizenöt éves voltam, amikor befejeződött a második világhá­ború. Tudom, mivel járt. Két lel- készi körzetben működöm, elég sok kisember él ezen a területen. Mivel Kaiserslautern környékén nagy amerikai csapategységek ál­lomásoznak, sokan náluk dolgoz­nak. A föld alatti bunkerekben, laktanjíákban közvetlenül is ta­pasztalhatják, hogy milyen sok fegyvert halmoznak fel a NATO- csapatok. Ha a Német Szövetségi Köztársaságban valahol érzik a közép-hatósugarú rakétabázis bő­vítéséből adódó veszélyeket, ak­kor ■ mi érezzük. Mondhatnám azt is, hogy a szo­cialista országok elleni propagan­da révén barátkoztam össze a Szovjetunióban, Magyarországon és más kelet-európai államokban levő lelkészekkel, békéharcosok- kaL Annyi rosszat mondtak, hogy ez már számomra képtelenség­nek tűnt. Elhatároztam: szemé­lyesen is körülnézek ezekben az országokban. Tapasztalataim .megcáfolták a jobboldali körök rosszindulatú állításait. Életem nagy szerencséjének tartom, hogy a Lenin-békedíjas Niemöller munkatársaként dol­gozhatom. A békemozgalom egyik alapítója, 88 éve ellenére eljött volna erre a fontos tanácskozás­ra, ha hasonló jellegű szolgálatai nem szólítják máshova. Kérte, adjam át üdvözletét magyar ba­rátainak. De azt hiszem, a legfontosab­bat még nem mondtam: a ke­resztyéneknek keresztyén mivol­tukból adódóan kell szolgálniuk a békét. Csak akkor hiteles imád­ságunk, ha gyakorlatban is te­szünk valamit a békéért. Az ebédhez szóló invitálás ve­tett véget érdekes beszélgetésünk­nek^ _; H. N. % Szibéria kapujában 1. Kemerovó ma és holnap Ez hát a szibériai tél? A repülőgép ablakából a hajnali szürkületben végtelen hómezők tárulkoz­tak elő, erdők, apró települések foltjai szakították meg a fehér egyhangúságát. , — Kemerovóban a hőmérséklet mínusz huszon­négy fok! — figyelmeztetett óvatosan a légikisasz- szony, miközben a nagyváros körvonalai bontakoz­tak ki alattunk. Amikor Moszkvából elindultunk a négyezer kilométeres útra, ott a mínusz tíz fok is kibírhatatlannak tűnt. Most is csíp a hideg, marja az ember arcát, legszívesebben a szemét is betakarná, de akkor szegényebb lenne ét látvány­nyal. Kemerovó a nyugat-szibérigi terület központja, amely nagyobb, mint hazánk. Amikor barátaim azt mondják, „csak ide utazunk a szomszédba", bizo-' nyos, hogy legalább két-háromszáz kilométeres út előtt állunk. Az utak szélesek, forgalmasak. Oldalt másfél-két­méteres hófalak, de a város közelében el-eltünedez- nek. Nagy és fiatal a város, mégis a szovjet haza „öregjei” között emlegetik. Becézik „Szibéria kapu­jának”, a bányászat központjának, „a születő és fel­törekvő szibériai ipar bölcsőjé”-nek. Mindegyik ta­láló. Javakorabeli település, .ma félmillió lakossal és lélekszáma egyre növekszik. Annak idején négyez­ren éltek itt. — Ügy gondoljuk, az ezredfordulóra 600 ezerre szökik fel a lélekszám — mondja V. A. Tahir, a város főépítésze. — A városfej­lesztés fő elképzeléseit a hatvan év alatt kilencszer változtatták meg. Az utolsó változatot 1971- ben egy moszkvai tervezőintézet készítette el... Odalép a térképhez § magyaráz­za: Kemerovó városnak öt kerüle­te van, átlagosan százezer lakos­sal. A települést a Tom folyó sze­li ketté. Most a folyó bal partján építenek. Az egyik új lakónegyed — nyolcvanezren élnek majd itt — Salgótarjánról, a magyarorszá­gi testvérvárosról kapja nevét. Körbeutazunk a városban. A múlt és jelen keveredik. A perem- kerületekben fából emelt bá­nyászlakások, arrébb az új ne­gyed tízszintes lakóépületei pom­páznak, homlokzatukon a könnyen kezelhető és praktikus kerámia­lap burkolattal. Könnyű a tata­rozás, vízsugárral mossák le ta­vasszal a lapokra rakódott port. Mert pipálnak a Tom folyó part­ján a gyárkémények. Kemerovó ipari központ is. Elsősorban a vegyiparé, hiszen összes ipari ter­melésének negyvenöt százalékát során L. A. Corskov, a kemerovói területi pártbizottság első titkára, ,a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának tagja. ötszáz brigád versenyez a vá­rosban, főként a minőség javítá­sáért, a takarékosságért. A ter­vet — természetesen — teljesí­tik. Enélkül nincs munkaverseny. Arról sem szabad azonban n«g- feledkezni, hogy a 39 ezer kommu­nista élen jár a munkában. S a pártokíatáson kilencezer propa­gandista vezet vitát a kommuniz­mus alapjainak lerakásáról, a fia­talok neveléséről. | — Ma Kemerovóban minden negyedik ember tanul — jegyezte meg Gorskov elvtárs. S nem csak politikai oktatáson. Az általános iskolások száma 65 ezer, főiskolákon, egyetemeken huszonötezren, szakmunkásképző­ben tizenhatezren sajátítják el az ismereteket. Mert Kemerovó fiatal város, de perspektívája jelentős, több hozzáértőre van szük- G. Gy. (Folytatjuk) ez teszi ki. Jelentős a szénbányá­szat is, évente a környéken hat­millió tonnát küldenek a felszín­ié. Ez nem akármilyen szén.- Nyolcézer kalóriás antracit, kok­szolható. Az élelmiszeripar, az építőipar, a. villamosenergia-szolgáltatás ugyanolyan központi kérdés Ke­merovóban is, mint nálunk, s nagy fejlődés előtt áll. A villamos­művek közül három már földgáz­zal működik. Olcsó, tiszta, gazda­ságos. A szibériai föld ontja a földgázt. Kemerovó iparára jellemző, hogy az utóbbi tíz év alatt két és félszeresére növekedett az ipa­ri üzemek kapacitása. Vendéglátó­im nem tikolják gondjaikat sem. Kevés a munkaerő, a szakmunkás. Egyes szakmákat kénytelenek vol­tak nóiesíteni, hogy a férfi mun­kaerőt így átcsoportosíthassák. Az éttermekben, kávézókban példá­ul csak nők dolgoznak. — A szocialista munkaverseny- Mind mozgalom segít a gondok orvos- ség. lásán — mondotta beszélgetésünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom