Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-15 / 112. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1980. május 15. TUDOMÁNY-TECHNIKA A kvarcóra „szíve” • Képünkön: annak a hajszáin nőm laboratóriumi munkának egy munkafázisát láthatjuk, amellyel a kvarcórák kristályait Bulgáriában előállítják. A kvarcóra néhány eszten­dő leforgása alatt világszer­te népszerűvé Vált. Rendkívül pontos, de ta­lán mégsem ez magyarázza közkedveltsé­gét, hanem az, hogy az óra tu­lajdonosának legalább egy (esetleg két) évig — a kö­vetkező elem- cseréig — nem kell az időmé­rőjével törőd­nie: nem kell felhúzni, mu­tatóit csavar­gatni. A kvarcórák „szíve” a csöpp­nyi mesterséges kristály. Közel fél évszázaddal ezelőtt egy ame­rikai fizikus mutatta be először, hogyan lehet egy kvarckristályt rezgésbe hozni. Megfordította az ún. piezoelektromos hatást, a kristály két szemben fekvő felü­letére váltakozóáramot kapcsolt, és ezzel a kristályt periódikus alakváltozásra késztette. Ez a je­lenség a mai modérn kvarcórák működésének az alapja. Egy kvarckristályban tetszés szerinti frekvenciájú rezgés kelt­hető néhány ezertől százmillió Kz-ig. A rezgésszám elsősorban a kvarc alakjától és a nyerskris­tályból való kimetszés formájától függ. A két legszokásosabb rez­gésszám 32 768, és a sokkal na­gyobb 4 194 304. A nagyobb rez­gésszám nagyobb teljesítményű elektronikát és több áramot igé­nyel az órában. Bár a 32 kHz-es karóra minden igényt kielégít, a híres óragyárak mégis inkább a nagyobb rezgésszámú megoldást alkalmazzák. Nemcsak azért, mert maga a kristály olcsóbban állítha­tó elő, és könnyebben szerelhető, hanem azért is, mert a hőmér­sékletváltozásra kevésbé érzé­keny. A modern órákhoz használt kristályokat (— a valamelyes frekvenciaváltozást előidéző „öre­gedés" meggyorsítása céljából — három hónapon át kezelik, „hő­sokkolják”, s csak azután kerül­hetnek beszerelésre. Az óra bo­nyolult elektronikus szerkezeté­nek az a feladata, hogy a nagy rezgésszámból másodpercenként 1 rezgést állítson elő. Mikrobák ellen - fahéj Japán kutatók már évek óta foglalkoznak annak vizsgálatá­val, hogy a különféle fűszereknek van-e baktériumellenes hatásuk, és így esetleg felhasználhatók-e élelmiszerek tartósítására. A leg­érdekesebb eredményekhez Satos- ki Morozumi jutott a tokiói Met­ropolitan Public Health. Labora­tory mikrobiológiai részlegében a fahéjból klorofofrhoS efcfrakciiSv&l nyert olaj vizsgálatakor. Az olaj­ból preparatív kromatoeráfiával tíz vegyületet sikerült elkülönítenie, melyek egyike igen hatásosnak bizonyult többféle gomba es bak­térium ellen. A vegyület szerkeze­téi gázkromatográfiás-tömeg- spektroszkópiás analízissel meg­állapítva kiderült, hogy ez egy régóta ismert, kémiailag egysze­rű anyag, az orto-metoxi-fahéj- alkaloid. A kísérletek szerint az orto-metoxi-fahéjalkaloid már köbcentiméterenként 100 kilo­grammos koncentrációban meggá­tolta egy sor, az élelmiszerek romlását okozó gombafaj, köztük az Aspergillus parasiticus és As­pergillus flavus szaporodását, és a fenti koncentráció negyedrésze is elegendő volt ahhoz, hogy 90 szá­zalékkal csökkentse e gombák mérgének keletkezését (e gom- bál?' toxirija á hírhedt aflatoxin, amely az egyik legerősebb mérge­ző természetes anyag.) az orto-metoxi-fahéjalkaloid ha­sonló koncentrációban gátolja a húsmérgezéseket okozó baktérium, a Clostridium botullinum, továb­bá a Staphylococcus aureus sza­porodását is. Ezek alapján kétségtelen, hogy a fahéjnak van élelmiszer-tartósító hatása.' A japán kutató javasolta a vegyület farmakológiai kipró­bálását is. Telefonösszeköttetés az űrön át Két évtizeddel ezelőtt indítot­ták útjára az amerikai Echo—1 műholdat, amelynek a kibocsátott kb. 30 méter átmérőjű alumínium bevonatú ballonja visszaverő fe­lületként szolgált a Földről ráirá­nyított rádióhullámok számár^. Fedélzetén még nem voltak hír­közlési célú elektronikus beren­dezések, ennek ellenére kísérleti hang- és képátvitelt valósítottak meg vele az Egyesült Államok és Európa között. Az első igazi táv­közlési műholdon, a Telstar—I-en elhelyezett ismétlőadó már több kétoldalú telefonbeszélgetést, va­lamint egy tv-csatorna műsorát tudta továbbítani és nagy sebes­ségű adásátvitelt tett lehetővé. A Telstar-kísérletek,' majd az ezt követő hírközlési műholdas kísér­letek eredményeinek felhasználá­sával fejlesztette ki az USA a geostacioner (a Földdel együtt forgó, az égbolt egy bizonyos pontján állni látszó) műholdak kísérleti sorozatát, megállapítván, hogy három ilyen műholddal a föld sűrűn lakott területeinek leg­nagyobb részét be lehet sugározni. Az USA első postai szolgálati hírközlési műholdja az Early Bird-I volt, amely 240 telefoncsa­torna és tv-műsor vagy nagy se­bességű adatátvitel továbbítására készült. A fejlődést jól érzékelteti, hogy az ebből kifejlesztett Intel­sat—IV—A kapacitása már 6500 telefonvonalnak felelt meg, és évente több mint 6000 óra tv- műsort vitt át'. Napjainkban a tengerentúli telefonbeszélgetések jelentős részét műholdas össze­köttetés révén bonyolítják le, de azért persze a tenger alatti ká­beleket is használják. 9 Képünkön: az Atlanti­óceánt áthidaló műholdas telefonössze­köttetési rendszer egyik európai földi állomása. A 45 méter átmérőjű parabola- antenna — két hasonló társával együtt T- Angliában található, s évente kb. 10 millió telefonbeszél­getés lebo­nyolítását teszi lehetővé. <KS) Magasépítők, útépítők, útfenntartók. — Lényegében e három fő részleg szerint osz­lik meg a Kecskemét városi Tanács Építési, Költségvetési üzemének tevékenysége. Kecskemét útjain, szociális intézményeiben — Hány dolgozója van a ma­gasépítő részlegnek? — Átlagosan negyven munká­sunk van. Igen kevés ez a lét­szám a sokasodó feladatainkhoz mérten. . Van olyan villanyszere­lőnk például, akinek még egyet­len szabad szombatra sem futot­ta az idén, sőt a vasárnapok kö­zül is csak mindössze kettőt tu­dott családjával tölteni. Az új építkezéseken kívül. Kecskemét szociális létesítményeinek, isko­láinak, egészségügyi intézményei­Néhány szó az üzem elmúlt évi eredményeiről, idei tervei­ről : négy és fél millió forint nyereséggel * zárták a tavalyi évet, árbevételük megközelítette a 64 millió forintot. Az idén, az új gazdasági szabályozók bevezetése következtében ezek az adatok némileg módosulnak. Ahogy az üzem vezetőinek szavaiból kiderült, a rögzített árakról a szabadáras munkák­ra igyekszenek áttérni. Elsősorban az eredményesség növe­lésére, a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználására törekszenek ebben az évben. Terveik alapján, mintegy nyolc­millió forinttal kívánják csökkenteni az önköltséget. Felke­restük az üzem részlegeit, s a tapasztalataik, jelenlegi mun­káik, elkövetkezendő feladataik felől érdeklődtünk. — Mi foglalkozunk Kecskemét járdáinak, útjainak, parkjainak kialakításával, javításával — mondta Erdős László, az útépítők építésvezetője. — Az elmúlt év folyamán körülbelül 120 helyen dolgoztunk, s mintegy 43 millió forint értékű munkát végeztünk el a megyeszékhelyen. Lényegé­ben, ahogy épülnek az új lakóte­lepi tömbök, úgy szaporodik a tennivalónk, az átadott lakókör­zetek útjainak, járdáinak, parko­lóinak kiépítésével. Ezenkívül nem hanyagolhatjuk el a régi utak felújítását, karbantartását sem. Általában hatvanfős dolgozói lét­számmal rendelkezünk, Mint is­meretes, igen nehéz az útépítők munkája, s emellett mindig ren­geteg a megoldásra váró feladat. Szerencsére jó a kapcsolatunk a Közúti Építő Vállalattal. Gépek­kel, különféle anyagokkal gyak­ran és kölcsönösen kisegítjük egymást. — A megyeszékhely mely ré­szén dolgoznak jelenleg? — A SzéChenyivárosban és az Árpádvárosban építünk új jár­dákat, utakat, a Róbert Károly körúton pedig, most folyik a csa­tornafektetés közben felbontott útburkolat helyreállítása. Mun­kahelyeink olykor nap mint nap változnak, ahogy a szükség és a lehetőség követeli. — Két nagyobb lélegzetű mun­kánk is áthúzódott tavalyról er­re az évre — mondta Bállá Mi­hályi -&• magasépítők - építésvezető­je. ;— A széchenylvárosi új óvoda kivitelezését eredetileg a BÁCS- ÉP vállalta. Viszont a megyei kórház építésének meggyorsításá­hoz szüksége volt az óvodánál le­kötött kapacitásaira. így azt kö­vetően, hogy összeállították a pa­neleket, mi vállaltuk át vala­mennyi szakipari munka elvég­zését, s öt hónap leforgása alatt eleget is tettünk e kötelezettsé­günknek. Az elmúlt hónapban, április 4-e tiszteletére elkészült az új óvoda. A másik, erre az évre áthúzódó munkánk volt, a hunya­divárosi 60 személyes bölcsőde. Itt az alapozástól a pala felszö- geléséig — ahogy mondani szok­ták —, minden munkát mi vé­geztünk. Május elseje alkalmával került átadásra. — Mi végezzük az útburkolati jelek felfestését, a forgalomirá­nyító berendezések, a KRESZ-táb- lák felújítását, szerelését, kar­bantartását — mondta Kiss Gyu­la, az útfenntartók részlegveze­tője. — Tréfásan „repülő brigád­nak” is neveznek bennünket az üzemben, hiszen a város zavar­talan forgalmának biztosítása ér­dekében mihamarabb a helyszín­re kell sietnünk, ahol meghibáso­dás történik. Az elmúlt évben a Május 1. téren végeztünk nagyobb munkákat, különösen a föld alatt futó kábelek védőcsöveinek le­fektetése bizonyult kemény fel­adatnak. Részlegünk tavalyi évi árbevétele meghaladta a négy­millió forintot. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy általában öt-hat emberrel dolgozunk. — Jelenleg Kecskemét melyik részén, s milyen nagyobb munkát végeznek? — Az Aranyhomok Szálloda mögött, s Széchenyi téren most folyik az új közlekedési lámpák felszerelése és hamarosan meg­történik üzembe helyezésük. Javí­tási, felújítási munkákból is min­dig akad bővten, mert nemcsak a forgalomirányításhoz szükséges táblák, berendezések, burkolati "jelek,"hanem a"■földutak1 ‘karban- tdPtásá is a mi féíádatúhk|,(Sőt 'a járdák, az utak ‘kíáébb ''hibái'h'éík gyors kijavítását szintén nekünk kell elvégeznünk. Kecskemét közterületeinek út­jainak, szociális intézményeinek építése, karbantartása. — így le­het tehát egyetlen ■ mondatban összefoglalni az Építési, Költség- vetési Üzem tevékenységét. A városért, értünk, a lakosságért dolgoznak, nem kis erőfeszítések­kel. Lehet, hogy már hétköznapi­nak és unalmasnak tűnik e vég­szó, de nemcsak lelkiismeretünk, valamennyiünk érdeke is ezt kö­veteli: Segítsük, s becsüljük meg munkájukat. Koloh Elek 9. Jelenleg a Lánchíd utcában aljazatbetonozást végeznek az út­építők. előkészítve az utca asz­faltozását. (Méhesi Éva felvételei.) 9 A Forradalom úti Általános Iskola udvarán dolgozik az üzem egyik építőbrigádja. Hatalmas beton virágtartókat készítenek, s egy asz­faltozott játszótér kialakításán fáradoznak. nek karbantartási, javítási mun­káit is- többnyire mimt végezzük. Évente általáén jl()0^1£0,,helyen dolgoznak szakembereink. Az idei termelési tervünk 16 millió forint. — Hol dolgoznak jelenleg? — A Kecskemét városi Tanács Szociális Otthonának külső és belső felújítását végezzük. Köz­ben folyik a szociális. otthon bő­vítése is, amelynek kivitelezését a kecskeméti Törekvés Tsz vállal­ta, viszont a középontifűtés-, a víz- és a villanyszerelés, vala­mint az épületasztalosi munkák 'elvégzése itt is a mi feladatunk. Ez év végére várható az új rész átadása, s. így 100 hellyel bővül majd az idősek otthona. A ránk váró szakipari munkák értéke meghaladja a négy és fél millió forintot. E hónap végén kezdünk hpzzá a Katona József , JGimná- ?zi>umBÉnJ éky^ Sou , méteres oltozo kialakításához. Az útépí­tőinkhez hasonlóan, mi is tar­tunk fenn jó kapcsolatokat a he­lyi vállalatokkal. Ugyanis több olyan szakipari munka van, amit önerőből nem tudunk elvégezni. Az ÉPSZISZ-szel például, egyre gyakrabban együttműködünk, s. kölcsönösen kisegítjük egymást, ha jelentősebb nehézségeink adódnak. Az útépítők és a magasépítők mellett a tanácsi üzem harmadik — és egyben legkisebb létszám­mal dolgozó — részlege, az út­fenntartóké. A rájuk háruló fel­adatok azonban közel sem mond­hatók kevésnek. E lgondolkodva ballag az ut­cán. Lehet, hogy éppen műszakból jön? Léptei ne­hézkesek, mint az átlagosnál erő­sebb termetű és nehéz munkával élő férfiaké. Amikor megpillant, fekete, bo­rostás arcáról eltűnik a komoly­ság. ' — Na ugye, hogy megmond­tam? — kérdi széles mosoly- lyab — Mit? — fe­nak. Éjszakázik, de a nappalba nyúló műszakok után sokszor nem az ágyba tér meg, haza, hanem paraszti szerszámot fog, kapát, ásót, permetezőgépet. A saját kert­jének művelése mellett napszám­ba is eljár, jó pénzt keres vele. Szereti a családját, a kislányát, érte vállalja. A nevető pék lelek kérdésre kérdéssel, mosolyra mosollyal. Próbálom „előásni” emlékeze­temből, amit Borvák István elő­re megmondott, de hirtelenében semmi sem jut eszembe. — Két évvel ezelőtt megmond­tam ... — akar segíteni. Röstellkedve nézek a cipőm or­rára. Föl kell adnom. — Mit mondott meg? — Hát azt, hogy addig nem nyugszok, ameddig a brigádunk első nem lesz a vállalatnál. Most elsők lettünk! — kacag boldogan, hogy a teste is belerázkódik. Azt hittem, jól ismerem á ti- szaalpári pékbrigád vezetőjét, de csak most látom, hogy kis közös­ségének jó híre-neve sokkal na­gyobb ügy számára, mint gon­doltam. A brigádvezetősködés az élete munkás napjait betöltő fog­lalatosság. Csak becsülni lehet ér­te, hogy föl sem merül benne a kétely: meglett, negyvennyolc éves ember létére nem gyerekes do­log-e naplócicomázással, meg ef­félékkel tölteni el az idejét. Láttam a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat tiszaalpári, kor­szerűnek nem mondható, de elég jó kenyeret adó sütödéjében dol­gozni. Gyors, fáradhatatlan. Ogy mozgatja a csupa-nyél lapátot, mintha ők ketten egy gép volná­És közben semmi mulasztást nem enged meg magának a bri­gádvezetői kötelezettségeit illető­en. Bemegy a tanácshoz, társadal­mi munka ügyében. Beszél a fa­lubeli vasas üzemek brigádvezetői­vel, ezt vagy azt közösen kel­lene megcsinálni. Találkoznia kell a közösségi KISZ-titkárral, mert valami közös dolguk akadt az ifjúsági szervezettel. Ilyen ember Borvák István. Va­laha, jó két évtizede, amikor fel­vidéki ember létére ideszármazott Alpárra, idegenfogadó tartózko­dással nézegették. Azóta már el­felejtették, hogy nem idevalósi. Megnősült, házat épített, rendes embernek ismerik. — Ezüstkoszorúsok lettünk, egyedül a vállalatnál — mondja, s jogosan büszke. — Mivel sikerült elsőnek len­ni? — Például avval, hogy nálunk tavaly egész évben semmi selejt nem volt. Ez a legfőbb, úgy hi­szem. Huszonnégy-harminc mázsa kenyeret sütünk naponta, hét végén meg hatvan mázsát is. Al- páron kívül Lakitelekre, Nyárlő- rincre és a Borsihalomhoz szál­lítjuk a veknijeinket. Az ujjain számolva elkezdi so­rolni, hányféle társadalmi föl­ajánlása volt az Árpád hrigádnak tavaly a kongresszusi versenyben. A nagyközségi KISZ-szervezettel együtt rendbehozták a Ságvári te­ret. Ott voltak a felszabadulási emlékpark szépítésénél. Az üze­müket szintén társadalmi mun­kával tatarozták ki. Egy napi munkabérét ifjúsági tábor építé­séhez, illetve a vállalati munkás- lakás-akció támogatására ajánlot­ta föl a kollektívájuk. Sokat adnak a jó politikai tá­jékozottságra. A Petőfi Népét majdnem mindenki előfizeti. Né- hányan más politikai lapot járat­nak. A szakmai képzés területén is léptek egyet: Csányi Lacit be­íratták a felnőtt szakmunkáskép­ző tanfolyamra. Az idén a Szik­lai brigád felhívására kongresszu­si műszakot tartottak. Május 1. alkalmából Kerepesi Gazsi meg­kapta a Vállalat Kiváló Dolgozó­ja címet. De jól dolgoztak a töb­biek, Barcsa Imre, Szabó Antal és a felesége, Gáspár Imre, Szabó Tiborné, Bársony János, Csermák Béla, Kókai Attila is. — Most az a cél a vállalatnál, hogy az idén kiharcoljuk a Ki­váló Vállalat címet — árul el egy „hadititkot”. — Mi, az Árpád brigád ebben az évben az arany­jelvényt akarjuk megszerezni. Ennek az is föltétele, hogy a bri­gádból egy-két tagnak mester- vizsgát kell tenni. Nem akadály. Tar Tibivel már jelentkeztünk is. Meg kell lenni az aranynak, ad­dig nem nyugszok, míg meg nem lesz. Borvák István nem az a jós, aki hamuból jövendöl. Ezért nem lep majd meg, ha 1981. május 1. után ezzel állít meg az utcán': —Na, ugye hogy megmondtam? A. Tóth Sándor Űj szakkönyvek A szabad idő egészséges felhasználá­sának legismertebb és legközkedvel­tebb módja a kertészkedés. Hogy ez hazánkban is milyen népszerű, azt leginkább a kertészkedéssel foglalko­zó könyvek nagy keresettsége bizo­nyítja. . Gazdag a kertészeti szakirodalom, a tucatszám megjelenő könyvekben sok hasznos útmutatás található, saj­nos, ezek egy része leginkább csak a szakemberek számára érthető. Nép­szerű, könnyen érthető, a hétközna­pok nyelvén íródott, gyakorlati szak­könyvekre és útmutatásokra van szük­ség. Ezt a hiányt pótolja most a Ker­tünk, Házunk, Otthonunk sorozatban megjelent könyv, Fritz Köblein: Nö­vények kiskert! szaporítása című müve. Azt írja a szerző a> könyv előszavá­ban: „Az utóbbi húsz évben sokféle szaporítási eljárást kipróbáltam a gyakorlatban, s e tapasztalatok alap­ján született ez a kis könyv. A le­írt szaporítási módok a hobbikertben is minden nagyobb ráfordítás nélkül alkalmazhatók...” Fritz Köblein könyvének célja: a szaporítási eljárások széles körű meg­ismertetése. Olyan módszereket ismer­tet, amelyek kiskerti körülmények között a legeredményesebbek. A kis­kerttulajdonosok és szabad idejükben kertészkedők bizonyára haszonnal forgathatják a népszerű kiadásban megjelent szakkönyvet, amelynek megértését a sok kép és ábra is se­gíti. A Ma újdonság, holnap gyakorlat sorozatban Dorogi Imre és Sipos Já­nos A műtrágyák száraz keverése című munkája jelent meg. A száraz keverés sokféle előnnyel jár, nem kí­ván nagyobb beruházást és olcsóbb is, tehát mindenképpen hasznos le­het a könyv által Ismertetett eljárás bevezetése és széles körű alkalmazá­sa. Dr. Lesnik—Dr. Vrtlak, két szlovák akadémikusnak az állatok víruserede- tü daganatos betegségeiről írt köny­ve szintén most jelent meg dr. Kojnok János fordításában. Üj kiadásban lá­tott napvilágot az ebtartók körében népszerű, sok képpel illusztrált 400 tanács kutyakedvelőknek című szak­könyv. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom