Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-20 / 116. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 99. SZÁMVETÉS VÁLASZTÁS ELŐTT Az ipar fejlődésének fél évtizede Amikor öt évvel ezelőtt összeült a megyei pártértekezlet, majd a XI. pártkongresszust követően az országgyűlési képviselő választásokra is sor került, sok nagyszerű tervet ápol- gattunk magunkban. Az említett tanácskozások határozatai és a választási gyűlések beszélgetései alapján készült el a megye V. ötéves terve, ami formába öntötte az elképzeléseket. így született meg Bács-Kiskun megye minden eddigit felülmúló, nagyszabású fejlesztési programja, amelyben a IV. ötéves tervbeli és az országos üteihet is lényegesen meghaladó előirányzatok szerepeltek, főként a beruházásokat illetően. 9 Jobbra: az ország energia- ellátásában jelentős szerepe van a szánk! földgázüzemnek. # Lenn: magnetofonmotorok készülnek a kecskeméti BRG-ben. MiUiárdok fejlesztésre • Korszerű gépekkel szerelték fel a Halasi Kötöttárugyárat. ország főzelékkonzerv- és gyü- mölcskonzerv-termelésének 12,5 százaléka, a vágott baromfi egyötöde. Az iparfejlesztésnek azonban nagyon lényeges területe az is, hogy az üzemek kollektívái hogyan tartanak lépést a technikai forradalommal, a napról napra növekvő műszaki követelményekkel. Különösen egy olyan fiatal, ipari hagyományok nélküli területen okolhat ez gondot, mint Bács-Kiskun megye. Éppen ezért csak. elismeréssel szólhatunk a kiskunfélegyháziakról. Nyilván nem a véletlen műve, hanem nagyon megfontolt döntés következménye, hogy a városban működő Vegyipari Gépgyár dolgozóit a legmodernebb kor legkorszerűbb termelési eljárásait megkövetelő termékek előállításával: atomerő- művi berendezések gyártásával bízták meg. Sőt olyan tekintélyt vívtak ki maguknak, hogy vállalatuk központja 1980. január elsejével Budapestről Kiskunfélegyházára települt Április 4. Gépipari Művek néven. v Hasonló sikernek könyvelhető az is, hogy a Szerszámgépipari Művek a kecskeméti gyárát bízta meg az igen magas műszaki és technológiai szintet igénylő go* lyósorsó-gyártással, amit pedig ebben, az országban még másutt nem készítettek. Jellemző a technológiai követelményekre, hogy teljesen pormentes, légkondicionált levegőjű, üzemben folyik a gyártás, ahová még más üzemrészek dolgozói sem léphetnek be a tisztasági követelmények miatt. A megye iparának tekintélyét növeli, hogy több olyan üzem, mint például a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregysége, az MMG Automatika Művek kecskeméti gyáregysége A legdinamikusabb fejlődést az V. ötéves terv időszakában az építőipar mutatta fel. Igaz, Bács- Kiskunban 1976-ban még másfél millárd forint értékű kivitelezői kapacitás hiányzott a tervidőszak beruházási igényeinek kielégítéséhez. Ezért a megyei pártbizottság — a tanácsokkal karöltve — az építőipari szervezetek erőteljes fejlesztését tűzte célul. A i helyi tanácsok, hogy gazdasági és területfejlesztési ígéreteiket (valóra válthassák, anyagi segítséget, mintegy 250 millió forint támogatást nyújtottak az építőipari szervezetek korszerű eszköaellá- tottságának gyarapításához. Ily módon a megye építőipara az elmúlt négy esztendőben, évente — az országos átlagot meghaladóan — 11—12 százalékkal növelhette termelését. Nincs olyan területe az életnek, ahol ne tapasztalnánk, ne látnánk saját szemünkkel az építőipar tel* Az ország, a megye gazdasági életének vérkeringését is a közlekedés biztosítja. Az utak, vasutak hálózatának sűrűsége, s azok állapota lassítja vagy éppen gyorsítja a fejlődést. A korábbi tervidőszakokban jelentős erőfeszítések történtek az elmaradott állapotú közutak és a vasútvonalak 9 Balra: még az idén elkészül az új megyei kórház. gyári rangra emelkedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elmúlt évtizedben dinamikusan fejlődtek, magasabbra emelkedett műszaki-technológiai színvonaluk, s szerepük a nagyvállalati rendszeren belül döntő jelentőségűvé vált. Sajnos, nem minden nagy- vállalat ismerte még fel a megyében levő gyáregységeiben rejlő lehetőségeket. Bács-Kisk unban természetesen továbbra is meghatározó szerepe van és hosszú távon is az lesz az élelmiszeriparnak. A korábbi ötéves tervekben hajtottak ugyan végre jelentősebb műszaki fejlesztéseket — mint a Baromfifeldolgozó Vállalat kecskeméti gyárának rekonstrukciója, a Kecskeméti Konzervgyárban paradicsompo* rí'tó berendezést létesítettek — a jelenlegi tervidőszakban a konzervgyárban bébiételüzem, Baján húskombinát épül' stb — mégis az élelmiszeripar feldolgozó kapacitásának bővülésé nem tartott lépést a mezőgazdasági termelés növekedésévéi. A jelenlegi ötéves tervben a leggyorsabban 4— négy év alatt mintegy. 50 százalékkal — a lakossági szolgáltatásokat ellátó ipar fejlődött a megyében. Népünk életszínvonalának emelkedése folytán megnövekedett a háztartási gépek, elektroakusztikai berendezések száma. Jóval többen laknak összkomfortos lakásokban, ötvenezer személygépkocsi fut a megyében, ami a javítószolgáltatásokkal kapcsolatos igényeket ugyancsak növelte. A városok egy részében gyorsmosó szalonok létesültek. A szövetkezeti ipar csaknem minden városban és több nagyközségben szolgáltató- házakat hozott létre és a SELKA is jelentősen bővítette szervizhálózatát. jesítményének gyors növekedését. A kecskeméti házgyár — bár most visszafogottabb a termelése — ontja az előre gyártott paneleket, s új lakótelepek nőnek ki me- gyeszerte a földből. Ebben a tervidőszakban több mint 25 ezer Bács-Kiskun megyei család költözhet új otthoniba. Új ipari üzemek, mezőgazdasági létesítmények, s a megyei kórház, amit megújult építőiparunknak köszönhetünk. A szövetkezeti építőipar, élén az ÉPSZJSZ-szel és a tanácsi építőipari vállalatokkal — ha még nem is a kellő kapacitással —, de megkezdte az épületfenntartási és karbantartási igények kielégítését. Azáltal, hogy 1980-ban a megye építőiparának kapacitása elérte c az évi 5,4 milliárd forintot, remény van arra, hogy az elkövetkezendő években mennyiségileg és minőségileg jobban kielégítse az igényeket. korszerűsítésére, a közlekedéssel szemben támasztott igények azonban még gyorsabban növekedtek. Lényegében ez történt az V. ötéves terv időszakában is. A megyei szervek a korábbinál másfél- szerte nagyobb összeget — 2,2 mil'liárd forintot — fordítottak az úthálózat fejlesztésére, korszerűsítésére. A városokban kiépítették az átkelési szakaszukat, ,290 kilométer hosszúságú főúthálózat szélesítésére, aszfaltszőnyeggel való borítására került sor. Nem panaszkodhatunk a vasúti közlekedés fejlesztésével kapcsolatos intézkedések miatt sem. Jelentős összegeket áldozott a MÁV a vasútállomások korszerűsítésére, modern irányító és biztonsági berendezésekkel való felszerelésére. Érezhetik ezt a Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és még sok állomáson felszálló utasok. Amit pedig az utazóközönség nem észlel, az az áru- és anyagszállítás korszerűsítése, a közúti átjárók villanysorompóval való felszerelése terén történt. Az sem kisebb jelentőségű, ami terven felül valósult meg, illetve van megvalósulóban. Ez pedig a vasútvlUamosítás, amire legmerészebb álmaiban sem gondolhatott még néhány évvel ezelőtt a megye lakossága. Ebben az ötéves . tervidőszakban kezdődött meg és már be is fejeződött a Budapest —Kelebia közötti ias vona Iszak asz villamosítása. Ám, -ha már lúd, legyen kövér! — szokták mondani. Még az idén elkészül a Cegléd—'Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas közötti vonalszakasz villamosítása. Ez a program pedig a következő tervidőszak elején tovább folytatódik, s 1982-ben már villanyvonatok röpítenek bennünket Budapest—Kecskemét—Szeged között is. A vasútvlUamosítás egyébként — annak ellenére, hogy korszerűbb, kényelmesebb, gyorsabb — nem luxus, mert a népgazdaság nagy mennyiségű energiát takarít meg az olajjal működő Diesel-mozdonyok számának csökkentésével. Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb gondja a postai szolgáltatások és a hírközlés fejlesztése. A postaépületek korszerűtlenek, túlzsúfoltak, a távközlési hálózat elavult. Mindezen nem sok változás történt az elmúlt öt évben sem. Mégis figyelemre méltó, hogy 850 millió forint postai beruházásra került sor ebben a tervidőszakban. Ebből 655 millió forintot fordítottak az új solti Kossuth-adó felépítésére, ami megoldotta a jó műsorvételt. A korszerűsített szentesi tv-adó ugyancsak javította a vételi lehetőségeket, s a felépült csávolyi, valamint a Kalocsa mellett rövidesen felépülő reléállomás további fehér foltokat szüntet meg a televíziós műsorok vételében. Gyorsított ütemben épül, de csak jövőre kerül átadásra az új kecskeméti posta és telefonközpont. 1981-ben ez lesz az országban a legnagyobb postai beruházás, amit átadnak rendeltetésének. Üzembe helyezése után Kecskemétről crossbar rendszerű távhívással lehet telefonálni az ország más — távhívásba bekapcsolt — helységeivel. Kezelői távhívóközpontokat létesítenek (a telefon- központos tud azonnal a crossbar rendszerbe kapcsolt helységekkel összeköttetést teremteni) Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Kalocsán, Kunszentmiklóson, Lajos- mizsén, Tiszakécskén és Kiskun- majsán. Kiskunhalason egy, Baján két telefonkonténert helyeztek üzembe a közelmúltban. Ezek is távhí* vásos rendszerűek. Kiskunhalas a szegedi, Baja a szekszárdi crossbar központon keresztül kapcsolható az országos távhívóhálózatba. Szót ejtettünk a beruházásokról, közlekedésről, az iparról, építőiparról, élelmiszeriparról, közlekedésről, hírközlésről. Az V. ötéves terv kétségtelenül úgy fog bevonulni Bács-Kiskun megye történelmébe, mint az addigi fejlődés legdinamikusabb korszaka.' Nagy Ottó Korszerűbb lett az építőipar Közút, vasút, hírközlés Olyan új létesítmények befejezéséről, illetve kivitelezéséről született döntés, mint a solti Kos- suth-adó, a Halasi Kötöttárugyár, a Bajai Húskombinát, a Finomposztó Vállalat rekonstrukciója, Kecskeméten új posta korszerű telefonközponttal, vagy a 680 ágyas megyei kórház és nem utolsósorban 25 ezer új lakás felépítése. Emellett több száz kisebb méretű, de számunkra mégis nagy jelentőségű beruházás szerepelt a célkitűzések között. A nagyarányú tervefcrtek megfelelően, a fejlesztési előirányzat sem volt kevés. Míg a IV. ötéves tervben 21 és fél milliárd forintot költöttek Bács-Kiskun megyében beruházásokra, addig az V. ötéves tervben 28,5 milliárdot terveztek. S történt ez olyan időszakban, amikor a világgazdaságot már válságjelenségek gyötörték, a nemzetközi piacot árrobbanás rázta meg, s rohamosan növekedtek az anyag- és energiaárak. Államunk azonban belső gazdasági életünket igyekezett megvédeni a nyugati országokban végbemenő1 kedvezőtlen változásoktól. A tervidőszak első három évében a lakosság, a gazdaságok és a vállalatok jóformán csak a sajtó, a rádió, a televízió útján hallottak a nyugati világban dúló inflációról, gazdasági nehézségekről, energiatakarékossági intézkedésekről. ^..Nyilván ez a magyarázata annak,, hogy a magyar” nép — ezen megyénk lakossága.,— .viszonylag nyugodt körülmények között kezdett hozzá az V. ötéves terv megvalósításához. Sőt, a későbbiek folyamán — az 1979-es esztendő elejétől — a fokozódó gondok és nehézségek ellenére sem tört meg, bár lassult a dinamikus fejlődés lendülete. így állt elő az a helyzet — ámi a megye dolgozóinak szívós akarata, politikai, gazdasági vezetőinek határozott irányítása jóvoltából alakult ki —, hogy a tervezett 28,5 milliárd helyett 34—35 milliárd forint értékű beruházást valósítunk meg a tervidőszak végére. Természetesen nem volt sima az út, voltak nehézségek bőven, amelyeket le kellett küzdeni. Őszintén be kell vallanunk önmagunknak azt is, hogy a fejlesztési tervek egy részének teljesítésével adósak maradtunk. S nemcsak az előre nem látható körülmények, a folyamatosan jelentkező nehézségek miatt, hanem hely- lyel-közzel saját hibáink, következetlenségeink, határozatlanságaink miatt is. Ám amit az egyik helyen a kellő elszántság, bátorság, vagy éppen tehetség hiánya miatt elmulasztottak, azt másutt megfontoltan, a vállalkozói kedv kibontakoztatásával, a kockázat vállalásával pótolták. Ilyenek voltak például azok az exportáru- alapokat bővítő beruházások, amelyeket a 45 milliárdos központi alap igénybevételével jó néhány megyei vállalat, gazdaság, ipari és mezőgazdasági szövetke" Gyorsabb ütemben az országos átlagnál A megye nagyobb üzemeiben a hetvenes években megkezdődtek a rekonstrukciók. A bajai Finomposztó Vállalat például a könnyűipari országos program, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti és kiskunhalasi gyára az építőipar háttériparának megteremtése, a Szerszámgépipari Művek kecskeméti, a Kismotor- és Gépgyár bajai gyára a járműprogram keretében lett magas műszaki színvonalon fejlesztve. Eközben új, korszerű’ üzemek is épültek, mint a Halasi Kötöttáru- gyár, a szanki földgázüzem, vagy a rövidesen átadásra kerülő Bajai Húskombinát. Régi vállalatoknak pedig új gyár, mint Kalocsán a Fákon, Kunszentmiklóson a Villamos Állomásokat Szerelő Vállalat, új, épülőben levő gyára. Az ipar korszerűsítésének és bővítésének példáit hosszan lehetne sorolni. Végül is az eredmény az, hogy a megye ipara az V. ötéves terv első három évében — az országos átlagot meghaladóan — évente 6,5 százalékkal növelte termelését. Ez azért is figyelemre méltó, mert az egyre nehezebbé váló nemzetközi gazdasági körülmények Bács-Kiskun ipara termelésére is kedvezőtlenül hatottak. Ennek ellenére sikerült a megye ipari üzemeinek elérni, hogy termékeinek több mint 30 százalékát exportálják, s ezen belül jelentősen növelni tőkés kivitelüket. A megye iparának évi termelési értéke ez idő szerint megközelíti a 25 milliárd forintot. Néhány termék előállításában pedig döntő szerepe van Bács-Kiskun iparának az egész ország ellátásában, sőt exportjában is. Az országban csak itt gyártanak például, a Lám- part Zománcipari Művek kecskeméti gyárában fürdőkádakat, a BRG kecskeméti gyárában magnetofonokat. Az ÉPFA kecskeméti gyára készíti az ország parkettaszükségletének negyedrészét. \ A megye szénhidrogénmezői adják az ország földgáztermelésének 11, kőolajtermelésének 8 és fél százalékát. A megye élelmi- szeripari üzemeiből kerül ki az I tuttf*»**"" n ffar fin* vekkel karöltve. A tanácstagok és országgyűlési képviselők korábbi választásai ígéreteiben is ■ szerepelt, hogy csökkenteni kell a hosszú távolságokra való mindennapos eljárást, vagy a még messzebbre való hetenkénti ingázást a lakóhely és a munkahely között. A pártprogramból, a választási ígéretekből gyors ütemben lett valóság, s nemcsak a nagyközségekbe, hanem kisebb településekre is került ipari üzem. Ennek hatására megszűnt a lakosság megyéből való elvándorlása, sőt, helyenként már munkaerőhiány volt tapasztalható. Ily módon a negyedik ötéves terv időszaka az intenzív iparfejlesztés jegyében telt el, s még inkább vonatkozik ez az V. ötéves tervre. Természetesen a termelékenység emelésével való termelésnövelés jóval nehezebb feladat. Ehhez már korszerű gépekre, berendezésékre, és a> termelésben.résztvevők szakmai kulturáltságának fokozására vas szükség. zet terven felül megvalósított, va’ lamint a vasútvillamosítás. Kötetekre rúgna a felsorolás, ha csupán megemlítenénk mindazokat a létesítményeket, berendezéseket, amelyek — jóval fölözve az előirányzatot — megvalósultak abból a 34—35 milliárd forintból, amit Bács-Kiskun fejlesztésére fordítottunk, illetve ez év végéig költünk az V. ötéves terv időszakában. Bács-Kiskun megye ipara, amely a felszabadulás után szinte a semmiből nőtt ki — az V. ötéves terv időszakában is gyorsabban fejlődött az országos átlagnál. Még jól emlékezünk a második és a harmadik ötéves tervekre, amikor megkétszereződött, vagy éppen megháromszorozódott a megye ipari termelése. Amikor a városokban már megoldódott a lakosság foglalkoztatottsága, akkor nagyközségek iparosítását tűzte napirendre a megyei pártbizottság és a tanács, a helyi párt* és államhatalmi szer-
