Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évf. 69. szám Ára: 1,20 Ft 1980. március 22. szombat Hétfőn kezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa Március 24-én, hétfőn délelőtt 10 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. A párt Szervezeti Szabályzatának megfelelően az elmúlt hetekben—hónapokban rendben megtörténtek az előkészüle­tek: a kongresszusi irányelveket megvitatva tanácskoztak az alap­szervezetek, s lezajlottak a. budapesti kerületi, a városi, járási és a megyei pártértekezletek. A kommunisták tanácskozásain megválasz­tották a vezető testületeket és a kongresszusi küldötteket. A párt leg­főbb testületének tanácskozásán az MSZMP több mint 800 ezer tag­jának képviseletében 767 küldött vesz részt. A kongresszus megvonja az 1975-ben megtartott XI. pártkongresz- szus óta végzett munka mérlegét; számot ad a határozatok végrehaj­tásáról, az elért fejlődésről. Kijelöli a következő időszak teendőit, útmutatást adva a feladatok végrehajtásához. Az MSZMP Központi Bizottsága — korábbi határozatának megfelelően — az alábbi napi­rendet javasolja a kongresszusnak: A Központi Bizottság beszámolója. A Központi Ellenőrzési Bizottság beszámolója, A Fellebbviteli Bizottság jelentése. A kongresszus feladata továbbá, hogy megválassza a párt vezető szerveit. A kongresszuson — amely nemcsak a párttagság, hanem egész né­pünk érdeklődésére számottartó esemény — a küldötteken kívül sok meghívott is részt vesz. A párt legfőbb fórumán ott lesznek a kor­mány tagjai, több országos főhatóság vezetője, a tömegszervezetek és mozgalmak vezetői. Meghívták a tanácskozásra a magyar munkásmoz­galom számos régi harcosát, valamint a tudományos és művészeti élet több jeles személyiségét, a szocialista építőmunkások élen járó képvise­lőjét. Köztük jó néhány pártonkívülit is. A kongresszus felelősségteljes, nagy munkáját figyelemmel kísérheti egész közvéleményünk; a sajtó, a rádió, a televízió naponta részletesen beszámol a tanácskozás minden jelentősebb mozzanatáról. A rádió fo­lyamatosan beszámol a kongresszus eseményeiről. A Kossuth-adón hétfőn délelőtt 9.55 órától egyenes adásban közvetítik az ünnepélyes megnyitót és az MSZMP Központi Bizottságának beszámolóját, amely­nek Kádár János 'az előadója, majd naponta a Déli Krónikában, az Esti Magazinban és a 22.00 órás híradásban hangképekkel, tudósítások­kal, összefoglalókkal tájékoztatják a hallgatóságot. A televízió hétfőn rendkívüli adásnapon jelentkezik: 17 óra 30 perokor felvételről a meg­nyitót, valamint az MSZMP Központi Bizottság első titkárának előadói beszédét közvetíti. Este 21.15 órai kezdettel a hozzászólásokból sugá­roz összefoglalót. Keddtől csütörtökig minden este kongresszusi tudó­sítással jelentkezik a televízió, az összefoglalókat másnap délelőtt meg­ismétli. A nemzetközi közvélemény szintén élénk érdeklődéssel tekint az MSZMP XII. kongresszusa elé. A tanácskozás alkalmából számos kül­földi sajtóorgánum, rádió- és tévéállomás, hírügynökség küldött Buda­pestre külön tudósítót, akik — a hazánkban akkreditált állandó tudósí­tókkal együtt — rendszeresen beszámolnak majd a magyar párt leg­főbb fórumának eseményeiről. (MTI) Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok általános választásával kapcsolatos, az al­kotmányból és a választási tör­vényből fakadó időszerű teendőit. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából adomá­nyozandó kitüntetésekről.’ Az Elnöki Tanács hozzájárult ahhoz, hogy kitüntetéses doktoro­kat avassanak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen. \ Az Elnöki Tanács bírákat men­tett fel, és választott meg, s más folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) Üzembe helyezték Baján az új telefonkonténereket Több hónapos előkészületek után március 21-én üzembe helyezték Baján a két crossbar-rendszerű telefonkonténert. Ettől a naptól tárcsázással közvetlenül hívhatók a városban a helyi állomások. Az átadási ünnepségen ott volt Rózsa István, a szegedi postaigaz­gatóság vezetője, Fábián Pál, az igazgatóság távközlési műszaki igazgatóhelyettese, a Budapesti Híradástechnikai gyártól Kovács Kálmán beruházási igazgató, Kecs­kemétről Űjszászi Imre, a posta üzemvezető-helyettese, Papp György, a bajai városi pártbizott­ság, első titkára, dr. Kincses Fe­renc tanácselnök, és a posta he­lyi vezetői. Délután 3 órakor min­dén telefon elnémult a városban, majd 5 perc múlva az első próba­hívásra máris jelentkeztek a men­tők. Az átkapcsolás megtörtént, 18 perccel később, pedig Baja vala­mennyi előfizetője már tárcsáz­hatta a kívánt számot. Sz. F, Ünnepi megemlékezés a Tanácsköztársaság évfordulóján A délelőtti műszak után két óra tájban a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára előtt mindig igen nagy a forgalom, hiszen az ezer­ötszáz dolgozó nagy többsége,, egy műszak­ban dolgozik, s kora délután indulnak haza­felé. Tegnap délután is nagy forgalom volt a gyár környékén, ami a megszokottól eltért. Ugyanis a Fémmunkás és más kecskeméti gyárak, üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények dolgozói érkeztek az üzem ebédlőjébe, a Magyar Tanácsköztársaság 61. évfordulója alkalmából rendezett megyei ünnepségre. , a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltására. 1919. március 21-én Magyarország proletariátusa a fa­lusi szegénység aktív támogatásá­val, valámint más dolgozó réte­gek rokonszenvét is megszerezve a párt vezetésével meghódította a hatalmat, győzelemre vitte a szo­cialista forradalom vörös zász­laját. Beszédének további részében a városi pártbizottság első titkára rövid visszapillantást tett a nagy esemény előzményeire, mindenek­előtt az 1918-as polgári demokra­tikus forradalomra, majd így folytatta: — A szocialista forradalom győ­zelme Magyarországon 1919. már­cius 21-én azért lehetett a ma­gyar nép és egyben a nemzetkö­zi munkásmozgatom szempontjá­ból jelentős esemény, mert szer­vesen kapcsolódott a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelmét követő általános forra­dalmi fellendüléshez. Ugyanakkor a magyar valóság talajából fa­kadt, a magyarországi osztályhar­cok természetes és szükségszerű következménye volt. Az Oroszor­szágból hazatért hadifoglyok nagy tömegei a gyakorlatban ismerték meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányait, és ma­gúkkal hozták a bolsevik eszmé­ket. A munkásság körébe beha­toltak a szocialista eszmék, és nőtt azoknak a baloldali szociál­demokratáknak a száma, akik szembefordultak a pártvezetés opportunista nézetével és gyakor­latával. A Galilei-körben nevel­kedett antimilitarista csoport, a forradalmi szocialisták felismer­ték. hogy igazi békét csak a bol­sevik eszme követése adhat. A továbbiakban visszakanyaro­dott a Tanácsköztársaság kikiál­tását megelőző évre, s mint hang­súlyozta'. a szocialista forradalom hívei 1918. november 24-én meg­alakították a Kommunisták Ma­gyarországi Pártját, s ezzel _új szakasz nyílt a magyarországi munkásmozgalom fejlődésében. A kommunista párt harcba hívta, szervezte a munkásokat, ,a dolgo­zó embereket a kizsákmányoló osztályok hatalmának megdönté­séért, a Tanácsköztársaság meg­teremtéséért. Mint mondta, a munkásosztály egyöntetű akaratából, politikai erejének túlsúlyra jutása révén jött létre hazánkban az első pro­A Kecskeméti Óvónőképző In­tézet kórusának előadásában el­hangzottak a Himnusz hangjai, majd Fabó Györgyi, a Katona József Színház művésznője elsza­valta Ady Endre, A tűz csiholója című versét. Figniczki Zoltán, a gyár párt­vezetőségének titkára köszöntötte az ünnepségen részt vevő több mint négyszáz dolgozót, s a meg­hívott vendégeket, közöttük dr. Kőrös Gáspárt, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagját, a vá- yg$i pártbizottság első titkárát, ■Tóth Pálnét. a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagját. Alek- siffndf Mihajlovics Szircov és. A'jtur Pavlovics Szemjonov gár- dáezredeseket, dr. Árvay Árpádot, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkárát, Keiner Já­nost, az SZMT elnökét, dr. Ador­ján Mihályt, a KISZ megyei bi­zottságának titkárát, valamint -a • A Fémmun­kásnál rende­zett ünnepség elnöksége. fegyveres alakulatok képviselőit, a szocialista brigádok vezetőit. Ezután dr. Kőrös Gáspár mon­dott ünnepi beszédet. — A magyar nép történetének és a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésének kimagasló esemé­nyére tekintünk ma vissza, 61 év távlatából — kezdte beszédét dr. Kőrös 'Gáspár. — A munkásosz­tály. amikor történelmi múltjá­nak egy-egy kiemelkedő esemé­nyére emlékezik, ezt nemcsak azért teszi, hogy hálával és ke­gyelettel adózzon forradalmár elő­dei émlékének, és nem azért, hogy az utókor bölcsességével mondjon fölényes ítéletet a múlt harcainak eredményeiről, a harc közben el­kerülhető, vagy elkerülhetetlen tévedésekről, hanem a megemlé­kezések mindenekelőtt múltunk jobb megértését szolgálják, a ta­nulságok hasznosítása segítheti a jelen feladatainak jobb meg­oldását, a jövő céljainak ponto­sabb meghatározását. — Ebben a szellemben emlé­kezzünk mi is a megyei és a vá­rosi pártértekezlet számadása, fel­adatmegjelölése után, valamint pártunk XII. kongresszusa előtt néhány nappal a magyar és a nemzetközi forradalmi munkás- mozgalom. egyben nemzeti törté­nelmünk kiemelkedő eseményére. Koszorúzás a megyeszékhelyen Borongós-csatakos, hűvös idő fogadta tegnap délelőtt Kecskeméten, a Rákóczi út és a Szabadság tér találkozá­sánál gyülekező szép számú tömeget. A Magyar Tanácsköz­társaság győzelmének 61. év­fordulóján a Herczegh Klára és Kömer József alkotta em­lékszobornál a munkásőrség fúvószenekara köszöntötte a város lakosságát. A Himnusz hangjai után el­sőként az MSZMP Bács-Kis- kun megyéi Bizottságának titkárai — Erdélyi Ig­nác és Terhe Dezső — helyeztek el a talapza­ton koszorút, s tisztelegtek a mártír hősök em­léke előtt Ezután dr. Körös Gáspár, a kecske­méti városi pártbizottság első titkára. Fekete László és GaóI Ödön titkárok, majd dr. Matos László és dr. Árvay Árpád, a Bács-Kiskun me­gyei Tanács elnökhelyettese, illetve vb-titkára koszorúzott. A kecskeméti Városi Tanács ne­vében dr. Mező Mihály tanácselnök, Veliczky István és Fischer István, elnökhelyettesek rót-* ták le kegyeletüket, őket követték az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet katonai ala­kulat, valamint hazánk fegyveres erőinek és tes­tületéinek képviselői. A Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bi­zottságának koszorúját dr. Dobos László elnök és Farkas József titkár, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsáét Neiner József elnök, és Princz László titkár, a megyei KISZ-bizottságét dr. Adorján Mihály titkár és Kisné Csányi Anikó megyei úttörőelnök kísérte az emlékműhöz. Utol­jára az MHSZ Bács-Kiskun megyei, kecskeméti városi és járási vezetői, s a megyeszékhely vál­lalatainak, intézményeinek dolgozói, általános és középiskolás diákjai adóztak tisztelettel a hős forradalmárok emlékének, s helyezték el vörös szegfű- és tulipáncsokraikat. A koszorúzási ün­nepség az Intemacionálé akkordjaival ért vé­get. Ünnepi megemlékezés színhelye volt Kecske­méten a Vasúikért és a köztemető is. A kecs­keméti születésű Vágó Bélának, a Tanácsköz­társaság helyettes belügyi népbiztosának, az el­ső hadtest parancsnokának mellszobrát, a városi KISZ-bizottság, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Vágó Béla KISZ-bizottságának és a kecskeméti MÁV-állomás Vágó Béla KlSZ-alap- szervezetének ifjúkommunistái koszorúzták meg. A temetőben, a Mártírok emlékművénél a vá­rosi pártbizottság munkatársai, valámint a BRG, a Reszelőgyár és a Konzervgyár KISZ-esei helyezték el a kegyelet és megemlékezés virá­gait. K. F. (Folytatás a 2. oldalon.) A napokban a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat egy régi munkásnöjével beszél­gettem, s megkérdeztem tőle, mi a véleménye a kongresszu­si munkaversenyről. Olyan szempontból például, hogy amikor pártkongresszusra ké­szülünk, akkor mindig ki bon­takozik a tiszteletére a mun­kaverseny is. Mennyire tartja ezt természetesnek? Beszélge­tő partnerem egy kis gondol­kodóéi időt kért, mondván, hogy a kérdésre nem szeretne sablonos választ adni. Aztán így szólt: — Az én brigádom — amely háromszor volt eddig a vállalat kiváló brigádja és négyszer ér­demelte ki az arany koszorús fokozatot — még minden párt- kongresszus tiszteletére részt vett a munkaversenyben. Ez­úttal nem lesz könnyű a leg­jobbak közé kerülnünk, olyan széles körű és lelkes hangula­tú vállalatunknál a kongresz- szusi és felszabadulási verseny. S hogy a pártkongresszus miért ösztönzi az ország dolgozóit arra, hogy' munkavállalásokat tegyenek tiszteletére? Szerin­tem azért, mert a felszabadu­lás után — amikor romokban hevert az ország — a Komrtiu­nista Párt volt az egyetlen, amely a romok eltakarítására mozgósított. Ez a párt adta ki a jelszót, hogy „Arccal a vasút felé" és a dolgozók rendbe hozták a vasútvonalakat. Ez a párt kezdeményezte a földosz­tást, a hároméves tervet, s ön­tött bizakodást a népbe, hogy lesz magyar újjászületés. Az­óta is alpári vezetésével érték el a dolgozók azokat az ered­ményeket, amelyekre méltán lehetünk büszkék. S mi tudjuk, hogy a párt legfelsőbb fóruma ezúttal is olyan utat jelöl meg számunkra, amelyen érdemes járni, mert újabb sikerekre ve­zet. A munkaversennyel pedig azt akarjuk jelezni, hogy ha nehéz is lesz az út, mi végig* megyünk rajta. S hogy a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat mun­kásnőjének szívből jövő, belső fűztől áthatott szavai szóról szóra igazak, azt bizonyítják a megyében folyó kongresszusi munkaverseny eddigi eredmé­nyei is. Még sohasem vált any- nyira általánossá, széles körűvé a szocialista munkaverseny, mint most. Az utóbbi években sűrűsödő gondok pedig azt vál­tották ki, hogy a megye dolgo­zói állnak a nehézségek elébe. A brigádfelajánlások a körül­ményekhez való alkalmazko­dást tükrözik, az eredmények pedig a vállalások becsületes teljesítését. A valóban széles körűvé, ál­talánossá vált szocialista mun­kaverseny az eddigiek során jól segítette az exportot, ami a megye ipari termeléséből 30 százalék fölé emelkedett. Az exporton belül jelentősen nö­vekedett a tőkés kivitel, már­pedig ez a fokozot minőségi követelményekkel jár. Hozzá­járult a munkaverseny az anyaggal, energiával való ta­karékosság, az új technológiai eljárások elterjedése, a gazda­ságosabb', hatékonyabb munka terén elért eredményekhez. Nagy része volt a mozgalom­nak abban, hogy az elmúlt esz­tendőt a megnövekedett ne­hézségek ellenére is sikerrel zártuk, vagyis legfőbb célki­tűzéseinket teljesítettük. A kongresszus és a felszaba­dulás tiszteletére kibontako­zott verseny természetesen nem zárult le az elmúlt év vé­gével. Bár az idei terveket még nem minden megyebeli üzem kolléktivája tárgyalta meg, hasonló szellemű törek­vések vezérlik az idén is a dol­gozókat. Ezt igazolják az ed­dig lezajlott termelési tanács­kozások. A Kecskeméti Kon­zervgyárban 30, a MEZŐGÉP Vállalatnál pedig 35 százalék­kal szándékoznak 'növelni . a tőkés'exportot. A Lamport Zo­máncipari Müvek kecskeméti gyárában 58 ezerről 65 ezerre I kívánják emelni a tőkés or- I szágokba eladott kádak szá- I mát. Az Alföldi Cipőgyár dől- I gozói felajánlották, hogy 15 I ezer pár első osztályú cipővel I gyártanak többet. A Papíripa- I ri Vállalat kiskunhalasi gyá- I rában 2 százalékos anyagkölt- I ség-, s ugyanennyi energia- I megtakarítást ajánlottak fel, I Kiskunfélegyházán pedig az I Április 4. Gépipari Müvek dől- I gozói az épülő paksi atomerő- I műhöz készülő berendezéseket I a munkaerőhiány ellenére is határidőre, jó minőségben szál­lítják le. Ennek érdekében olyan munkaszervezést és el­járásokat vezetnek be, ami ál­tal a munka termelékenységét 6—8 százalékkal növelik. ■ Azt az őszinte lelkesedést, amellyel a megye dolgozói a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben részt vesz­nek, tükrözi az is, hogy szinte napok alatt minden üzem kol­lektívája csatlakozott a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádjának felhí­vásához. Ezen a szabad szom­baton a munka zajától lesznek hangosak az üzemek, mert a brigádok és brigádok kívüliek a gyermekintézmények javára dolgoznak. Jelkép ez is a XII. kongresszxis előestéjén arra, ' hogy a magyar dolgozók egy- J ségesen sorakoznak fel a párt mögött, amely népünk boldo­gulásának további útját jelöli majd ki. N. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom