Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. március 22. Gazdasági reformok Iránban TEHERAN Iránban újabb fontos gazdasá­gi intézkedéseket jelentettek be. Rafszandzsani ajatollah, az Isz­lám Forradalmi Tanács tagja kö­zölte: az országot irányító leg­főbb államhatalmi szerv törvény- tervezetet fogadott el a földre­form végrehajtásáról. Az iráni kormány — mint mondotta — egyebek között most vizsgálja azt a kérdést, hogy a nagy földbirto­kosoktól megváltja a termékeny, öntözhető földfeleslegeket. Rafzsandzsani ajatollah beszá­molt arról, hogy a kormány nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazda- sági termelés növelésére. Ebben nagy szerep hárul a szövetkeze­tekre, és a földművelő társulások­ra, amelyek tevékenységéhez a hatóságok megadják a szükséges segítséget. ­A Baniszadr köztársasági elnök egyik legfőbb célkitűzése — a gazdaságilag független Irán meg­teremtése ■— felé tett lépésként értékelik teheráni megfigyelők az új kereskedelmi intézkedéseket is, Az iráni kormány — mint szer-.- dán ismeretessé vált — államosí- ' tóttá a külkereskedelmet, ily módon ellenőrzése alá vonta az importot, s ezen keresztül az im­portárak rögzítését. Megfigyelők ezzel összefüggésben rámutatnak arra is, hogy az új intézkedések nagy változásokat hoznak az or­szág kereskedelmi rendszerében, elősegíthetik a belföldi termelés növelését, az importtól való füg-, gőség felszámolását, és fontos po­litikai következményeik is lesz- . nek. Iránban egyébként megkezdőd­tek az újévi ünnepségek. A per­zsa naptár szerinti 1359. esztendő „hivatalos” köszöntése egy hétig tart, aimi azt jelenti, ‘hogy szerte az országban bezárnak a gyárak és az üzemek, s szünetel a mun­NAP1 KOMMENTAR Washingtoni „háromszög” Mint ahogy csodák, véletlenek sincsenek. Washingtonban tárgyal a japán külügyminiszter, önma­gában ez a hír nem keltene kü­lönösebb feltűnést. Miért is ne folytatna eszmecserét az Egyesült Államokban Okita Szaburo. a ja­pán diplomácia feje? Am rajta kívül még egy magas rangú ázsiai vendég tartózkodik az amerikai fővárosban: Csang Ven-csin kí­nai külügyminiszter-helyettes. Hogy a kettőnek egymáshoz sem­mi köze, s mindez a véletlen mű­ve” Ezt kétségkívül lehet han­goztatni. Elhinni azonban úgy­szólván lehetetlen. A kínai politikus úticélja — amerikai források szerint — Keng Piao miniszterelnök-helyettes jú­niusi látogatásának előkészítése. Bár nem könnyű eligazodni a kí­nai hierarchiában, annyi azonban közismert, hogy Keng Piao fog­lalkozik a hadsereget érintő mű­szaki-tudományos fejlesztés teen­dőivel is. Kanyarodjunk azonban vissza a külügyminiszter-helyet­teshez. Nos, Walter Mondale ame­rikai alelnök erről a látogatásról feltűnő nyilatkozatot tett, mond­ván: roppant elégedett a kínai politikus útjával, és annak ered- mérjyeivel. Alighanem.,tr§9nSv Véh" csin is hasonlóképpen : vélekedik. Az • Egyesült Államok úgíyariis értésére adta, hogy „nem támadó’ jellegű” hadianyagok, például C—130-as, Herkules típusú szállí­tórepülők, nagy teljesítményű ra­darok és egyéb elektronikai be­rendezések szállítását lehetővé te­szi Kína számára. Ami Okita Szaburo washingto­ni útját illeti, nem lehet kétsé­ges, hogy abban főleg az USA hi­vatalosan megerősített törekvése játszik közre: minél szorosabbra zárni a szövetségi rendszert Ázsiában is. Ebben pedig Japán az első számú partner. Igaz, hogy Tokió eddig nem sok hajlandósá­got mutatott a szovjetellenes kampányhoz való csatlakozás iránt, s még katonai kiadásainak lényeges növelésétől is vonakodik, A külügyminiszter útja ázom ban jó alkalmat kínált az ame­rikai politikusoknak arra, hogy egyeztessék véleményüket Tokió­val — és Pekinggel. Mert ahhoz* nem fér kétség, hogy a japán kül­ügyminiszter és a kínai külügy­miniszter-helyettes programjába beillesztettek néhány olyan közös eszmecserét, amelyen lehetőségük nyílt nemcsak egymással, hanem az amerikai politika ázsiai tervei­vel is megismerkedni. így, aztán a „háromszög” — bármennyre cáfolják is Washing­tonban — minden különösebb probléma nélkül llétrejött. Már­mint a tárgyalóasztal mellett. Mert az már más kérdés, vajon Tokió számára kedvező-e a szov­jetellenes' célzattal összetákolt USA—Japán—Kína „háromszög”. Washington céljai iránt nem le­hetnek kétségek, s Peking is bi­zonyára elégedett szerepének vi- - iszonylag..hirtelen.'tfölórtékelésével: A kínai vezetés régi álma valósul •megvj altalaj az íameaikai—kínai stratégiai együttműködés. Ebben a „hármasban” Tokió legfeljebb mérséklő befolyást gyakorolhat, különös tekintettel Japán és a Szovjetunió közismerten jó gaz­dasági kapcsolataira. A Washington—Tokió—Peking tengely azonban sem az ázsiai kontinens, sem a világ békéje és biztonsága szempontjából aligha fordítja jó irányba a nemzetközi fejleményeket. Gy. D. ka a közhivatalokban is. Az ün­nepségek tovább lassítják a már­cius 14-i parlamenti választáso­kon leadott szavazatok összeszám- lálását, ez pedig megfigyelők sze­rint maga után vonhatja az áp­rilis 4-re kitűzött második forduló elhalasztását; és az első választott parlament megalakulását. WASHINGTON A TASZSZ hírügynökség wa­shingtoni jelentésében beszámolt arról, hogy Sam Hayakawa re­publikánus párti szenátor törvény- tervezetet terjesztett a kongresz- szus elé, amely elfogadása esetén felhatalmazná az Egyesült Álla­mok elnökét arra, hogy az or­szágban tartózkodó iráni diplo­matákat és más iráni állampolgá­rokat „ellenséges elemnek” minő­sítse és elrendelje internálásukat. Egyidejűleg folytatódnak az amerikai katonai erő Irán elleni felhasználásának előkészületei. ' Fokozódik a terror Salvadorban A salvadori hadsereg egységei csütörtökön is lőtték az általuk körülzárt San Salvador-i egyete-. met, ahol a hét eleje óta több ez­ren tartózkodnak, akik ott remél­tek menedéket találni a terror elől. A hadsereg ismételt kísérleteket tett az egyetem elfoglalására, s a támadások során az épületet vé­dő baloldali szervezetek számos tagja életét vesztette; A Salvadori Kommunista Párt Központi Bizottsága San Jóséban közzé tett nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a katonai­polgári junta fokozza a terrort a népi szervezetek, s mindazon sze­mélyek ellen, akik a hatóságok szerint „fenyegetik” az elnyomás rendszerét. Az év eleje óta több mint ezer hazafi esett áldozatul a kegyetlen elnyomásnak. A párt hangsúlyozta, hogy Sal­vadorban a fasizmus megszilárdí­totta pozícióit, s még agresszívab- bá vált. (TASZSZ) Libanoni panasz Libanon panaszt tett a Bizton- ' sági TyHácsriál11 á* SM’dBn!' és ’ más hajtott izraeli agresszió' miatt — közölte pénteken Fuad Butrosz, külügyminiszter, hozzáfűzve: kor­mánya fenntartja magának a jo­got, hogy kérje a Biztonsági Ta­nács összehívását. Az Egyesült Ál­lamok bejrúti ügyvivője útján az amerikai kormány figyelmét is felhívták az izraeli agresszió ve­szélyességére. Ünnepi megemlékezés a Tanácsköztársaság évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról.) letárhatalom, amely hivatva volt új korszakot nyitni az ország tör­ténetében, a nemzet fejlődésében. A Magyar Tanácsköztársaság lét­rejötte a szocialista forradalom békés győzelmének első történel­mi példája, amely mögött ott rej­lik a munkásság forradalmi egy­ségéért vívott küzdelem tanulsá­ga is. Az ország proletariátusa olyan politikai erővé vált, amely a válságos helyzetben a nemzet élére állhatott, vállalva az or­szág átalakításának és a haza védelmének nagy és nehéz fel­adatát. A Magyar Tanácsköztár­saság létrejötte nagy rokonszen- vet és lelkesedést váltott ki mind a hazai, mind a nemzetközi pro­letariátus körében. Példája meg­győzően igazolta a világ munká­sai előtt a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom alapvető voná­sainak általános érvényét. Ezután a városi pártbizottság elsr titkára, Vlagyimir Iljics Le­nin egyik megállapítását idézte: „Az emberek tapasztalatból tanul­nak. A szovjethatalom igazát sza­vakkal bebizonyítani nem lehet. Magyarország7példája döntő lesz . a , proletár tömegek számára ; áz európai proletariátus és dolgozó parasztság számára, nehéz pilla­natokban a szovjet hatalmon kí­vül senki más nem tudja kormá­nyozni az országot.” Az 1919-es eseményekkel kap­csolatban Bács-Kiskun megyéről szólva dr. Kőrös Gáspár elmond­ta, hogy a ielkesedés és az öröm a Duna—Tisza közén is fellobbant. Kecskeméten. és Kiskunhalason március 22-én alakultak meg a szocialista forradalom helyi ha­talmi szervei, amelyeket messzire tekintő, alkotó tervek foglalkoz­tattak. — Városunkban, Kecskeméten a tizenöt tagú direktórium — Lu- gossi István vezetésével, majd a végrehajtó testület Buday Dezső irányításával —, első intézkedé­seivel megszervezte a városi köz- ellátást, tevékenységével előnyö­sen és sajátosan befolyásolta a j gazdasági, társadalmi, államigaz­gatási munkát az egész városban — hangsúlyozta a városi pártbi­zottság első titkára. — Mi, utódok lelkes hitükért, odaadó munkáju­kért elismeréssel és hálával adó­zunk. A munkáshatalom súlyos örökséget vett át a megbukott tő- . kés-földbirtokos rendszertől, amely rendkívül kirnerült . országot ha­gyott maga' utáni Ä tanácshata­lomnak tehát nagy erőfeszítéseket kellett tennie és tett is a terme­lés és az elosztás megszervezésé- re. — Támogatást' a magyar pro­letárállam csak SzoVjét-Oroszor- szágból remélhetett volna, amely maga is harcban állt az interven­cióval szemben. Hős katonái kö­zött mintegy százezer magyar in­ternacionalista harcolt, megyénk­ből ott volt Ligeti Károly, Vágó Béla, Forgács Dezső, Tóth Mihály és sokan mások. A tiszai áttörés kudarca megkönnyítette és meg is gyorsította az új antant of­fenzívat, mozgósítva ehhez a ro­mán királyi hadsereget* és más erőket. — .Az antant katonai túlereje megdöntötte a‘ Duna völgye első proletárhatalmát — folytatta be­szédét. Ismételten a magyar nép nyakára ültette a tőkés-nagybir­tokos uralmat, amely kegyetlen bosszút állt. Szervezetten, aljas brutalitással gyilkolták a forra­dalmárokat. Ebben ,élen jártak a Prónay-, Ostenburg-különít- mények, továbbá Héjjas Iván, Francia-Kiss Mihály szadista ban­dái. Kecskemét, Izsák, Orgovány, Lakitelek a mártírok vérével íra-'1 tott a tragikus emlékű települések listájára. Harminchárom kommu­nistát végeztek ki a környező er­dőkben, köztük Berkes Ferencet, Berényi Pált, Hajma Józsefet, Lugossi Istvánt, Neumann Imrét. A fehérterrort párosították gát­lástalan rágalomhadjáratokkal, hogy elhomályosítsák a tanácsha­talom vívmányait, forradalmi, honvédő háborújának dicső tette­it. — A proletárhatalom emléke azonban tovább élt a munkásság és a földműves szegénység tuda­tában, éltetve a- reményt, hogy ismét felvirrad á győzelmes for­radalom napja. Ez a remény a negyed százados fasiszta uralom idején is megingathatatlan erő­forrása volt a forradalmi küzde­lemnek. A második világháború alatt a Szovjetunió dicsőséges Vö­rös Hadserege vertft. le Magyaror­szágon a 25 évig uralkodó ellen­forradalmi, . reakciós .fasiszta, rend­szert és tette lehetővé a Magyar Kommunista Párt és a haladó erők összefogásával a társadalmi ki­bontakozást, amely a szocialista forradalmon keresztül vezetett el a magyar népi demokrácia lét­rejöttéhez. I—| Ma, amikor az első magyar proletárhatalom, a Tanácsköztár­saság létrejöttének 61. évforduló­ját ünnepeljük, hazánk a fejlett szocializmus építésének szakaszá­ban van, pártunk készül a XII. kongresszusra, az ötéves munká­ról való számadásra és az elkö­vetkezendő időszak feladatainak meghatározására — hangsúlyozta dr. Kőrös Gáspár, majd hazánk külpolitikájának alapvető céljai­ról, ezt követően pedig a gazda­sági építőmunkánk feladatairól beszélt és így folytatta: i — Bács-Kiskun megyében és ezen belül Kecskemét városban is a korábbi időszakhoz viszonyít­va a gazdaság növekedési üteme mérséklődött, de továbbra is meg­haladta az országos átlagot. Há­rom héttel ezelőtt a megyei párt­értekezlet megállapította, hogy az elmúlt öt évben Bács-Kiskun me­gye társadalma eredményesén va­lósította meg a párt XI. kongresz- szusának határozatait. Gyors üte­mű volt a megye gazdaságának fejlődése, ezt jól szolgálja az V. ötéves terv alatt megvalósuló 34— 35 milliárd forint értékű beru­házás. Hasonló fejlődésről adha­tott számöt a városi pártértekez­let is, ahol megállapítottuk, hogy a tervidőszakban megvalósuló tízmilliárd forintos beruházás ked­vezően hatott a város gazdaságá­ra. A városfejlesztési.célok talál­koztak a lakosság érdekeivel. Gazdasági eredményeink mel­lett az előadó szólt a következő években megvalósításra váró fel­adatokról is, majd beszédét így fejezte be: — Most, 1980-ban pártunk XII. kongresszusának évében 61 esz­tendővel a Duna—Tisza tája első proletárhatalmának dicső idősza­ka .<%után célunk..ésr^Mfel^datunk, hogy az eddigi eredményeinket ,új sikerekkel gyarapítsuk. .Ettől függ anyagi és kulturális felemel­kedésünk, eddigi vívmányainknak nemcsak biztosítása, hanem to­vábbi növelése. A Kecskeméti Óvónőképző In­tézet kórusának és a Katona Jó­zsef Színház művészeinek jól si­került kultúrműsorával folytató­dott az ünnepség, majd Pigniczki Zoltán zárszava után a megyei ese­mény az Internacionálé hangjai­val fejeződött be. T. L. • Ma huszonöt éve, 1955. március 22-én alakították meg a Laoszi Forradalmi Néppártét, az ország kommu­nista pártját. LAOSZ A szocialista átalakulás útján Hajdan a laoszi királyságot úgy jellemezték, mint az „egymillió elefánt és a fehér napernyők” or­szágát. De drámai elnevezés is akadt, például „Délkelet-Ázsia szí­vébe mártott tőr”. Ezek a képze­letünket megragadó, hellyel-közzel nem is alaptalan hasonlatok las­san. de biztosan feledésbe merül­nek. Belépve a szocialista építés ötödik esztendejébe, a népi Laosz azon munkálkodik, hogy a fenti elkoptatott szinonimák helyét a nemzetközi köztudatban egy gyor­san fejlődő,'civilizálódó állam ké­pe váltsa fel. Indokínai szakértők körében szokás manapság „jövőre1 orientált” országnak hívni a kis délkelet-ázsiai államot. Ez köze­lebb áll napjaink valóságához. Ha a holnapot a jelen kivetítéseként értelmezzük, úgy. Laosz tényleg a jövő országa. Laoszt Indokínán, sőt egész Dél- kelet-Ázsián belül hagyományo­san a legszegényebb, legkedvezőt­lenebb adottságú országként köny­velték el. Mostanában ez az érté­kelés kezd avíttá válni. Noha a fejlődés Indokína egyik államában sem zavarmentes — elég az állan­dó kínai nyomásra gondolni'! — mégis a laoszi, a kambodzsaihoz vagy akár a vietnamihoz képest is „árnyalattal nyugodtabbnak mi­nősíthető. Ez is közrejátszik abbán. hogy a fiatal, szocialista állam, ha küz­delmesen, áldozatok árán is, de magabiztosan halad előre 1975 de­cemberében elhatározott társadal­mi-gazdasági programja valóra váltásában. Az elmúlt évek példát­lan súlyosságé természeti csapásai ellenére 1979-ben már csaknem egymillió tonna rizst termeltek •meg. egy harmaddal többet, minti 1977-ben. Lényeges változás ment végbe Laosz energiahelyzetében is . Az immár egy esztendeje befeje­zett Ham Ngum-i vízierőmű kapa­citása évi 110 ezer kilowattórára emelkedett, s ez az ország belső szükségletein túl exportot is lehe­tővé tesz. Utóbbi felvevőpiaca a szomszédos Thaiföld, s e kapcsolat révén a népi Laosz nem elhanya­golható mennyiségű tőkés valuta- bevételhez jut. A gazdaság szocialista átszerve­zésére irányuló intézkedések so­rában a múlt év végén nagy jelen­tőségű lépés történt: bevezették a régóta várt új pénzt. A decemberi pénzreform során 100 régi, úgyne­vezett „felszabadítási” kipet (a laoszi váltópénz) egy új kipre vál­tottak be. A „felszabadítási” kip, minf.nevéből is kitűnik, azokon a területeken született meg, amelye­ket elsőnek szabadítottak fel a Pa- tet Lao egységei az amerikai ag­resszió idején. Miután győzött a népi hatalom az ország egészében, a „felszabadítási” kip automati­kusan Laosz egységes pénze lett; Küldetését a nemzeti felszabadí­tás. s' a helyreállítás folyamatában sikeresen teljesítette. <1 Csépelnek a Vientianétúl 50 kilométerre fekvő Tha Ngon-i terme­lőszövetkezetben. # Laoszi parasztcsalád a Kőedény-síkság egyik településén. • Házi kertészet a Dong Dok-i pedagógiai főiskolán. Laoszban meg a legkisebb megművelhető területet is hasznosítják, s az állami hi­vatalok, intézmények, iskolák előterében gyakorta látni hasonló ve­teményeseket. Az elmúlt években azonban a külső politikai és gazdasági zavar- keltés, a spekuláció, az áruhiány­ból fakadó nehézségek következté­ben a kip nem tudta már ellátni azokat a funkciókat, amelyeket egy szocialista gazdaság, hogy pontosabban fogalmazzunk: egy tervgazdálkodáson nyugvó rend­szer elvár az általános egyenérté- kestől. Felgyorsult az infláció, s ezzel párhuzamosan megélénkült a valutaüzérkedés. Á helyzet gyö­keresen ellentmondott annak az alapvető igénynek, hogy az ár- és pénzviszonyok áttekinthetőek le­gyenek. - A kipnek hivatalosan is több dollár árfolyama volt. E so­rok írója maga is tapasztalta ta­valy, hogy a főváros, Vientiane egyes szállodáiban kizárólag dol­lárral lehetett fizetni. A laoszi vezetés ezért elenged­hetetlennek minősítette a valuta- reformot, mind a nemzetgazdaság szuverenitása, mind a politikai biztonság megőrzése szempontjá­ból. „Jelenleg, amikor a laoszi nép az átfogó szocialista forradalom mellett kötelezte el magát, harc­ban áll a belső és külső ellenség­gel, feltétlenül szükség van rá, hogy a nemzeti bank új pénzt bo­csásson ki” — írta a Siéng Pasa­son, a Laoszi Népi Forradalmi Párt központi lapja. Az új pénzt' öt névértékben ad­ták ki, s a pénzkibocsátás szigorú ellenőrzése eleve súlyos csapás a zavarosban halászokra. Az új kip minden bizonnyal lökést ad majd az* árutermelés és -elosztás töké­letesítéséhez. Laosz egyes nehezen megközelíthető, hegyvidéki terüle­tei eddig gyakorlatilag kivereked­tek az árutermelés szféráján. A jó- I szerivel nomád módra élő nemzeti kisebbségek hagyományosan na- turálgazdálkodást folytattak. A hosszú távú terv az, hogy a kis lélekszámú, nagy kiterjedésű ország egészét bekapcsolják a gaz­dasági vérkeringésbe, és ezt a célt hasznosan szolgálja az új, stabil pénz bevezetése. Fontos emlékez­tetni arra is. hogy Délkelet-Ázsia legfiatalabb szocialista állama eb­ben az évben fejezi be hároméves helyreállítási és fejlesztési tervét. Az eredmények egyértelműen azt jelzik, hogy a tervet, minden poli- I tikai és gazdasági nehézség, külső zavarkeltés ellenére Is sikerül ma­radéktalanul teljesíteni. Győri Sándor t t

Next

/
Oldalképek
Tartalom