Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

1980. március 22. • PETŐFI NÉPE • 3 KONGRESSZUSI KÜLDÖTT !£A'0‘”Sj Medgyesi Ferencné HÍM brigádvezető tisztított liba- » kát a Kecske­méti Baromfifeldolgozó Vállalat daraboló részlegébe. Körülötte fehér kö­penyes asszonyok-lányok sürögnek, forognak, hajukat szorosan kendő alá rejtik. Gyors, könnyed kézzel darabolják a libákat. Konyhakész árut készítenek az ízes szárnyasokból. Az árunak nyolcvan százaléka exportra kerül. ígv hát nem véletlen, hogy az itt dolgozó kollektíva — igen találóan — az Export brigád nevet vette fel. S, hogy fele­lősségük tudatában jól is dolgoznak, azt igazolja, hogy már négyszer kapták meg az arany koszorús, háromszor pedig a Vállalat kiváló brigádja elismerést. Köztük találom Medgyesi Fe- rencnét, akit a megyei pártérte­kezlet küldöttnek választott a XII. kongresszusra. Ű a brigád vezetője. Vidáman, jó szóval biz­tatja az asszonyokat, miközben maga is serényen dolgozik. — Persze nem kell ám ezeket a lányokat biztatni, érti mind­egyik a dolgát — mondja, ami- koE» megszólítom. — Amit vál­lalnak, azt mindig teljesítik. Sőt állandóan azon törik a fejüket, hogyan csinálhatnák "jobban. A brigádnak újításai is vannak a gyorsabb, minőségileg jobb mun­ka érdekében. Korábban például asztalon bontottuk, daraboltuk; csontoztuk ki a libát, aztán elta­láltuk, hogy ha a függőpályán végezzük el' ugyanezeket a mű­veleteket, gyorsabban megy a, munka, sőt a minőséget is job­ban tudjuk javítani. — Beszéljünk egy kicsit a bri­gádvezetőről. Tősgyökeres kecs­keméti ? — Ezt nem mondhatom. Vas megyében, Ják községben szület­tem. Szüleim földműves napszá­mosok voltak. A földosztáskor kaptak 12 holdat. Hatan voltunk testvérek, egy meghalt, a többi munkás Budapesten. Én is a fővá­rosba kerültem 1949-ben. Ott mentem férjhez, katonafeleség vagyok. 1960-ban jöttünk Kecske­métre, 1963 óta dolgozom ebben a brigádban.^ Hét évvel később en­nek a vállalatnak a pártszerveze­te vett fel soraiba. — Van valamilyen pártmegbí­zatása? — Szakszervezeti bizalmi va­gyok és a műhelybizottság titkár- helyettese. Mint ilyen, a többi bi­zalmi munkáját is én irányítom. A bizalmi feladata jórészt poli- tikai jellegű. Foglalkozik a se­gélyekkel, a gyes-en levők ügyes- bajos dolgaival, a gyermekek óvo­dai és bölcsődei elhelyezésével. Ez azonban nem nehéz, mert bő- •. vitették a vállalati óvodát és bölcsődét és minden gyermek számára jut hely. Emellett neve­lőmunkát végzünk a munkafe­gyelem, a minőség javítása és a higiénia betartása érdekében. Ne­künk ritkán van szabad szomba­tunk, mert hét végén lehet csak csomagolni a májat, s vasárnap szállítják repülőgéppel külföldre. — Nehéz rábeszélni a brigádot, hogy feláldozza a szabad szom­batját? — Ha azt mondom, hogy a bri­gád huszonkét tagja közül tíz tagja a pártnak, akkor mindent elárultam. Már megszoktuk, tud­juk, hogy ezt csinálni kell. Más napokon is sokszor van úgy, hogy addig maradnak az üzemben, amíg be nem fejezzük a napi mun­kát. — Saját nevelőmunkáját tekint­ve miről beszél a legszívesebben? — Jelenlegi művezetőnket én I készítettem elő a pártba való be­lépésre. Akikor máj átvevő volt. Fél évig foglalkoztam vele, az­után elérkezettnek láttam az időt, s megkérdeztem, akar-e párttag lenni. Ma már pártcso­| portbizalmi. — A megyei pártértekezleten kongresszusi küldöttnek válasz­tották. Mit jelent ez-az ön szá­mára? — Napokig nem akartam el­hinni, hogy ily^n nagy megtisztel­itetés ért. Végtelenül boldog va­gyok, hogy ott lehetek a párt leg­belsőbb fórumának tanácskozásán. Annak is nagyon örülök, hogy a brigád tagjai büszkék rám. Én pedig tudom, hogy az egész kol­lektíva jó munkájának köszönhe- ! tem mindezt, így ez a brigád ed- i digi legnagyobb kitüntetése. N. O. Tanácselnöki Az építőipari vállalatok ered- jményeiről, feladatairól tájékoz­hatta ä‘ megyei ’ taríáciselnököket Ábrahám ^Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter a Par­lamentben tartott pénteki tanács- kozáson. A legfontosabb tenni­valókról szólva elemezte a lakás­építés helyzetét, a házgyári kapa­citások ésszerű kihasználásának (lehetőségeit, kitérve az építő­anyagipar feladataira is. Hang­súlyozottan szólt a miniszter azok­ról a tennivalókról, amelyek túl- Inőnek a közigazgatási határokon, és az ország építőipari vállalatai­nak összefogását kívánják meg. A megyei tanácselnökök érte­kezletén szót kapott Polinszky Károly oktatási miniszter is, aki a pedagógusokra váró teendőket lismertette, egyszersmind az állam­igazgatási apparátus ide vágó teendőiről is beszámolt. (MTI) Barangolás Bács-Kiskunban értekezlet a Parlamentben TERMÉSKŐ KISLAKASEPITOKNEK • A gödi Duna menti Mgtsz királyréti kőbányájából évente egymillió forint értékű követ értékesítenek a kislakásépítők részére. A jól basadó követ kézi erővel „pattintják” a kívánt méretre a bánya dol­gozói. A nagy múltú kőbányát három évvel ezelőtt vette át a gödi tsz. • Kisközség a kiskunhalasi járásban. 1944-ben ezt a községet ként a szovjet csapatok. Lakosainak száma: 1197, területe: 2580 hektár. szabadították lel a megyében első­A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA: Hatékonyabbá vált a mezőgazdaság területi állami irányítása A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a mezőgazda­ság, az erdőgazdálkodás és az el­sődleges faipar területi állami irá­nyítása átszervezésének tapaszta­latait. Megállapította, hogy a me­zőgazdaság területi állami irányí­tása módosításának feladatait az arra illetékesek az egységes elgon­dolás alapján időben tisztázták, és így az átszervezés a központi intézkedéseknek megfelelően szer­vezetten és a gazdaságpolitikai kö­vetelmények szerint ment végbe. A korszerűsítés során a múlt év közepén adták át a mezőgazdasági nagyüzemek tanácsi irányításának teendőit a járási-városi mezőgaz­dasági osztályok a megyei mező- gazdasági osztályoknak. Erre azért volt szükség, mert a nagyüzemi gazdálkodásban bekövetkezett koncentráció nyomán az üzemek területe gyakran kettő, eseténként "több járásra terjedt ki. Ennélfog­va nehézkessé vált a tanácsi fel­ügyelet. Az átszervezés lényeges vonása az is, hogy a vállalati önállóság növelésére egyes tanácsi hatósági" feladatok vállalati hatáskörbe ke­rültek, ami nagyobb felelősségvál­lalásra, következetes, önálló dön­tésekre készteti az üzemek veze­tőit. Az átszervezés után a kétlép­csős területi állami irányítás egy­lépcsőssé vált. A megyei állami igazgatási szervek keretében lét­rejöttek a korábbinál színvonala­sabb, átfogóbb tervező-közgazda­sági elemző, értékelő és ellenőrző munka szervezeti és személyi fel­tételei. A járási hivatalok az át­szervezés után kizárólag a kister­meléssel összefüggő feladatokat látnak el. Az állami gazdaságok megszün­tetett terüléti főosztályainak ter­melésirányító operatív feladatai a vállalatok hatáskörébe kerültek. A korábbi 12 főosztálynak a jogsza­bályban előírt ellenőrzési, revizori, átfogó értékelő teendőit az Álla­mi Gazdaságok Országos Köz­pontjához tartozó öt regionális ki- rendeltség vette át. Az irányítás továbbfejlesztésével jól elhatáro­lódtak a vállalati, illetve a közép- irányító feladatok, és ennek meg­felelően hangsúlyosabbá vált a vállalati" felelősség is. További előny, hogy xtz eddigi tapasztala­tok szerint máris egyszerűsödött az ügyintézés és felgyorsult az in­formációcsere az Állami Gazda­ságok Országos Központja és a gazdaságok között. Az erdőgazdálkodás és az elsőd­leges faipar irányításának korsze­rűsítése során létrejött az ágazat egységes központi irányító szerve, a MÉM erdészeti és faipari hiva­tala és kialakult az erdőgazdálko­dás új területi irányító rendszere. Javult a több szektorú ágazat ösz- szehangolt központi irányításának hatékonysága és megteremtették azokat a feltételeket, amelyekkel — a vállalati önállóság mellett — a társadalmi-ágazati célok egysé­ges megvalósítására mozgósíthatók a gazdálkodó szervezetek. Az irányítás továbbfejlesztésé­ben érintett három területen 13 százalékkal csökkent a létszám. Egyúttal elérték azt is, hogy az érintett hivatalok, irodák, felügye­lőségek legjobb szakemberei olyan területekre kerültek, ahol jobban hasznosíthatják képességüket. A mezőgazdaság idei felkészülése A Minisztertanács csütörtökön megtárgyalta a mezőgazdaság 1980. évi felkészülését. Az idei felada­tokra a MÉM felügyelete alá tar­tozó állami vállalatok, gazdaságok és termelőszövetkezetek, az új sza­bályozó rendszer által támasztott szigorúbbhkövetelmények érvénye- sítésévelScészültek fel. A nagyüze­mi gazdaságok termelési előirány­zatai a népgazdasági tervben ki­tűzött célokkal túlnyomórészt össz­hangban vannak. Jelentősebb eltérés a naprafor­gónál és a kukorica vetésterületi előirányzatánál van, mivel napra­forgót — a szemtermés céljára termelt kukorica rovására — a népgazdasági tervben előirányzott­nál több mint 30 százalékkal na­gyobb területen kívántak elvetni az üzemek. A tervszerű termelés érdekében a MÉM a túlszerződé- seknek elejét vette. Túlzott mér­tékű. a.silpkjikoriea .ijzerni vetési előirányzata is, ezt a pillangós ta­karmánynövények és a gyepterü­letek termésátlagának növelésével, valamint a melléktermékek na­gyobb arányú hasznosításával csökkenteni lehet. Fontos az is, hogy a tél folyamán kipusztult őszi vetésű növények helyére a nagyüzemi gazdaságok kukoricát vessenek. Az 1980. évi termékértékesítési szerződéseket mintegy 3 hónappal korábban kötötték meg a partne­rek, mint az elmúlt évben, ennél­fogva a szerződéskötések helyzete is kedvezőbb. A kereskedelmi-fel­vásárló vállalatok az árualapokat — néhány kisebb fontosságú cikk kivételével — már leszerződték, illetve az előirányzatot erősen megközelítették. Azoknál a termé­keknél, amelyekből az előirányzat nem teljesült maradéktalanul, az érintett vállalatok a szerződéskö­tést tovább folytatják. A mezőgazdasági munkák vég­rehajtásához szükséges nagyüzemi erő- és munkagépek túlnyomó többségéből az igényeket a keres­kedelem kielégíti. Ä kistrakjorok, valamint a tőkés- importból szár­mazó motoros kapák és permete­zők kivételével a kistermeléshez nélkülözhetetlen gépekből és esz­közökből szintén van elegendő. A különböző alkatrészekből — az import alkatrészek átmeneti hiánya ellenére — éves szinten a tavalyihoz hasonló ellátásra lehet számítani. Műtrágyából a. kereskedelem idei árualapja nagyobb az üzemi megrendeléseknél, ami zavaró kö­rülmény, mivelhogy az idei terv-, előirányzótok teljesítéséhez a ren­delkezésre álló műtrágya teljes felhasználására van szükség. Kü­lönben a műtrágya választéka nem esik teljesen egybe az üzemi kereslettel. Növényvédő szerekből a keres­kedelem a mezőgazdasági meg­rendeléseket visszaigazolta, válasz­tékbeli hiányokkal azonban 1980- ban is számolni kell. A vetőmagellátás tovább javult A kereskedelem nemcsak meny- nyiségileg elégíti ki az igényeket hanem a'fajták túlnyomó részéből választékban is. Jelentősen nőtt a házai nemesítésű, jó sütőipari ér­tékű, rövidebb tenyészidejű búza­fajták, valamint a napraforgó-hib- ridvetőmagok aránya. A kisterme­lők vetőmagellátása szintén jó. (MTI) Ésszerű, célszerű, hasznos Erdőgazdálkodás Áz állami erdőgazdaságok 1980- ban adják fennállásuk óta a leg­több kitermelt fát. Termelési szer­kezetük azonban némileg válto­zik; a fenyő fűrészáru felhaszná­lásának korlátozása miatt növe­lik a helyettesítőként számításba jövő lombos fűrészáru-termelést, mégpedig az előző évhez képest 70 ezer köbméterrel. A gazdasá­gokban bevezették az úgynevezett tanpályás oktatást, és az is se­gít a balesetek megelőzésében, kedvezőtlen viszont, hogy a mun­kahelyi vezetők, a művezetők munkavédelmi tevékenysége még mindig nem kielégítő. Filmhíradók magyar költők angliai útjáról Visszaérkeztek a MAFILM hír­adó- és dokumentumfilm-stúdió- jának munkatársai Londonból, ahol Moldován Domokos rendező és Fifilina * József operatőr film? híradó-riportot készített a magyar költők felolvasóestjeiről. Juhász Ferenc, Károlyi Árny, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Vas István és Weöres Sándor a lon­doni Riverside stúdióban, vala­mint a londoni egyetem Kings College-jében adta elő verseit. A filmhíradó-riportban megszó­lalnak majd a magyar költők ver­seinek műfordítói közül azok, akik a felolvasóesteken angolul mondták el a magyar költeménye­ket, mint például George Mac­beth költő és műfordító, a BBC irodalmi osztályának szerkesztője és Peter Sherwood, a londoni egyetem magyar nyelv és iroda­lomtanára. Az előadóesteken köz­reműködött néhány, magyarul tanuló angol és amerikai diák is. A riportfilmet előreláthatólag április közepén láthatják a né­zők, egy héten át az ország va­lamennyi filmszínházában. (MTI) Mi tagadás, a ballószögiek nem törték össze magukat a könyve­kért Tenyérnyi szobában poroso­dott az iskolai könyvtár, ritkán nyíló, zárt szekrényben várta a betévedő olvasókat a községi ke­zelésű gyűjtemény. A megyei könyvtár mint módszertani irá­nyító központ, a községi tanács 9 A ballószögi könyvtáros. és az iskola igazgatója végül is belátta a helyzet tarthatatlan­ságát A körülmények javításá­val növelték a könyvek vonzását. Az új üveges vitrinekben jól mutat a felfrissített, egyesített ál­lomány. A gondos csoportosítás megkönnyíti a keresést. Mivel az iskola a falu központjában talál­ható, az egyik tanteremben he­lyezték el a jelentékenyen gyara­pító tt gyűj terményt. A községi tanács határozatával egyesítették a két könyvtárat, amelyet a szak­mailag felkészült Juhászáé Kollek Irma tanár vezet. Megtartja a kölcsönzési órákat, de szükség esetén az óraközi szünetekben is ad ki könyveket A forgalom nö­vekedése elsősorban az iskolások nagyobb olvasási kedvének tulaj­donítható. Felnőttek egyelőre rit­kán tévednek a gazdag választé­kú könyvtárba, de már egyre többször fordul elő, hogy az is­koláslánnyal vagy fiúval "hozat­nak olvasnivalót a szülők, nagy­testvérek. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy Ballószögön a kétféle könyvgyűjtemény'össze­vonása beváltotta a szervezeti változáshoz fűzött reményeket. H. N. í I V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom