Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-07 / 31. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. február 7. TUDOMÁNY TECHNIKA Hírközlés, mesterséges holdakkal A telefon-, a rádió- és a tévéközvetítésre alkalmas mesterséges holdak létrehozása óriási távlatot nyitott meg a nagy távolságok áthidalásában — egyben azonban számos megoldandó feladatot állított az emberiség elé. A tévéadás és minden egyéb mikrohullámú hírátvitel (pl. sok- csatornás telefon, telex) csak egy- egy adóállomás viszonylag szűk körzetében zavartalan, nagyobb távolságok áthidalásához egymástól 50—80 kilométerre levő ismétlőállomásokra van szükség. Ezek felfogják és továbbsugározzák a mikrohullámú jeleket. Nagy távolságra azonban ilyen mikroláncok- kal nem történhet közvetítés, mert ez a láncolat nem terjed ki a Föld egész felületére, vagy annak nagy részére: sok helyen, például a tengereken megszakad. A nagy távolságokat földi ismétlőállomások alkalmazása nélkül távközlési mesterséges holdakkal lehet áthidalni. Ezek lényegükben egy közvetítőlánc ismétlőállomásai: két — egymástól nagy távolságban levő — földi állomás között teremtenek kapcsolatot. A 9 A lengyelországi Intcrszput- nyik-állomás 12,5 méter átmérőjű parabolaantennája. • Az állomás erősitöberendezése, amely a műholdról érkező jeleket kctszázezerszeresérc erősíti. távközlési- holdak pályáit; úgjr^-r, lapítják meg, hogy azok valamely földi állomásról nézve vagy egy helyben lebegni látszanak, vagy azonos napszakokban meghatározott ideig a földi állomás fölött tartózkodjanak. ' A távközlési mesterséges holdak felbocsátása költséges dolog, azt egy kisebb vagy közepes méretű és gazdaságú ország egymaga nem vállalhatja. Egy-egy műhold azonban egyidejűleg több műsornak (telefonbeszélgetésnek, telex-, rádió- és tévéadásnak) a közvetítésére alkalmas. A hírközlő mesterséges holdakat t^hát általában nemzetközi együttműködés keretében használják. A szocialista országok — nemzetközi távközlési feladataik megoldására — Lengyelország kezdeményezésére — 1971-ben Inter- szputnyik néven közös műholdas távközlési szervezetet hoztak létre. E szervezet tudományos alapját a Molnyija típusú szovjet mesterséges holdakkal elért eredmények bizonyítják. A szervezet ma már kellően kiszélesedett és állandó műsorcserét tesz lehetővé a részt vevő országok számára. Fokozható-e a repülőgépek sebessége? 9 Az Aeroflot IL—62 M repülőgépei 16 órától 8 óra 15 percre rövidítették a Moszkva—Kamcsatka közötti járat menetidejét. Napjainkban a hosszú távú személy- és áruszállítás legáltalánosabb eszköze lett a repülőgép, amely alig több mint 75 év alatt szédületes iramban fejlődött A legkorszerűbb repülőgépek teljesítmény-, súly- és méretadataira például jellemző, hogy az óriási szállítógépek 80—100 tonna hasznos terhet emelnek a magasba, miközben felszálló tömegük 300 tonna. Vagy a sorozatban gyártott vadászbombázó repülőgépek tartós vízszintes repülési sebessége eléri a.hangsebesség két- szeresét-háromszorosát is: másodpercenként 600—1000 métert. Ez az adat akkor mond sokat, ha figyelembe vesszük, hogy a puskagolyó másodpercenkénti sebessége alig éri el a 600 métert, és a tüzérségi lövedékek sem repülnek 750—780 méternél többet másodpercenként. A leggyorsabb vadászgépek statikus repülési csúcsmagassága eléri a 20—25 kilométert. A rakétatechnika eredményei még meghökkentőbbek. A Föld körül keringő űreszközök állandó repülési sebessége 7,8 kilométer másodpercenként, vagyis a tüzérségi lövedékek sebességének 10— 12-szerese. A Földünket elhagyó Hold-, Mars- vagy Vénusz-raké- ták elérik a második kozmikus sebességet, ami 11,2 kilométer másodpercenként. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nincsenek olyan repülőeszközeink, amelyeknek állandó repülési sebessége a legkorszerűbb repülőgépeké és az űrhajóké között van. Az igazság az, hogy a rakétahajtóművek és a rakéta-hajtóanyagok fejlődése megelőzte a szerkezeti anyagok fejlődését. Az űrrepülési eszközök hajtóművei képesek biztosítani az említett sebességgel való huzamos repülést, de csak az űrben, ott ahol nincs légkör, nincs légellenállás és ezért nincs felmelegedés sem, ami megolvasztaná a repülőgépek anyagait. Az űreszközöknek a légkörből való kijutása, illetve visszatérése viszonylag rövid idő alatt megy végbe; az akkor keletkező hő okozta problémákat csak óriási erőfeszítéssel tudták legyőzni. A jelenleg rendelkezésre álló anyagokkal tehát ezért nem növelhető tovább, a repülési sebesség. j i \ A német Tessedik Energiatakarékosság a SZIM-ben Az energia átszövi életünket, gépesített, automatizált világunkban mindenütt jelen van. Bizonyára sokan jártak már úgy, hogy hirtelen elromlott a televíziójuk. Nagyon tanulságos ekkor megfigyelni, hogyan viselkedik a család, melynek hétköznapjaihoz a televízió már elválaszthatatlanul hozzátartozik. Senki sem találja a helyét, mint máskor. Amikor a készüléket megjavítják, ismét mindenki a régi kerékvágásba kerül. Nos, valahogy így vagyunk az energiával is. Megszoktuk már, hogy viszonylagos bőségben áll rendelkezésünkre. Életünkben betöltött, meghatározó szerepét, jelentőségét .most kezdjük igazán értékelni, amikor az energiabőség már a múlté. A vele való takarékoskodás a tervek, vállalások, gazdasági intézkedések nélkülözhetetlen részévé váltak. A Szerszámgépipari Művek Kecskeméti Gyárában is elkészült az idei energiatakarékossági terv. A gyári kollektíva, a KlSZ-fiata- lok, a szocialista brigádok számos felajánlást tettek a hatékonyabb energiagazdálkodás elősegítésére. Az üzemben a legdrágább energia a sűrített levegő. Ezért különösen nagy gondot fordítanak a sűrített- levegő-rendszerek és a kapcsolódó szerelvények tömítettségének rendszeres ellenőrzésére. A hatékony ellenőrzés megbízható, pontos energiafogyasztást mérő műszereket igényel. Ezért gondoskodni kell azok rendszeres karbantartásáról, szükség esetén cseréjükről. A gyári kollektíva nagyban elősegítheti a hatékonyabb gazdálkodást az indokolatlan energiafelhasználások megszüntetésével. Minden különösebb befektetés nélkül jelentős megtakarításokat lehet elérni a takarékosabb fűtés, világítás megszervezésével, a munkagépek üresjáratának csökkentésével. Sok elektromos energiát fogyasztanak a gyári hőkezelő kemencék. Ugyancsak munkaszervezési intézkedéseket igényel a kemencék üresjáratának minimálisra csökkentése. A takarékos energiagazdálkodást a fázisjavító kondenzátorok hatékony üzemeltetésével lehet bizto-, sitani. Az energiafelhasználó berendezések jó műszaki állapota, üzembiztos működése nélkül a leggondosabb energiatakarékossági terv sem valósulhat meg. A gyárban mindez a felújítási illetve karbantartási ütemtervben foglaltak végrehajtásával érhető el. Köztudott, hogy a gazdaságos fűtésre a felkészülést az ablaknál kell kezdeni. A nyílászárók szigetelésével, jó műszaki állapotában tartásával is hozzájárulnak a tervezett jelentős földgáz-megtakarításhoz. A gyári járművek takarékos üzemeltetése a motorok szakszerű beszabályozásával valósítható meg. A gépkocsi előadó dolga, hogy gondos tervezéssel a járművek üresjárati futását minimálisra csökkentse. Számos intézkedés született a takarékos gazdálkodás érdekében a vízfelhasználás területén is. Hosszú lenne felsorolni valamennyi tervbevett intézkedést. A SZIM Kecskeméti Gyára 1980. évre 400 <ezer forint értékű energia- megtakarítást tervez. Z. J. E gyesek már túl közel állnak a ló ama sokat emlegetett másik oldalán az áteséshez. Átesnek? Nem esnek? Szemléltetésül a lovat nevezzük — jobb híján — takarékosságnak, amelybe a Somogy megyei Barcson az UNITECH Ipari Szövetkezet dolgozói jól belekapaszkodtak, és ügy tűnik, egyhamar el sem engedik a sörényét a ki-, vagy felfutásra kiszemelt „lónak”. Azt mondja a legújabb MTI- hír, hogy „Üj fajta adatrögzítő műszert gyártanak a Somogy megyei Barcson' az UNITECH Ipari Szövetkezetben.” A műszerrel — úgymond — pontosan rögzíthető a gépek üzemanyag-fogyasztása, állásideje, kihasználtsága, sebessége, j s MVitiétné' jótléhát>'más '';'t)riű- szerékkei mát* korábbári'is regís’zf-’ ■ rált — tényezők nagy szerepet játszanak az üzemanyag-takarékosságban, a gépek, illetve a munkaidő jobb hasznosításában. „E műszerrel — adja tudtul a híradás — már az év első felében ellátják a Volán és a MÁV járműveit, sőt az ipar és a mezőgazdaság gépeit is.” Túl költségesnek ígérkezik ez a túlműszerezettség. Noha többen — legfőképp a gyártók — égré-föld- re esk üdöznek az üzemóra-számlálók mindenhatóságára, elgondolkoztató, érdemes lesz-e a legolcsóbbért kilencszáz, a közepes méretűért kettőezer-hatszáz, a legdragabbert pedig haromezer-ot- száz forintot fizetni? Ahány mozgó munkagép, gépjármű — teherautó, daru, betonkeverőgép,t mozdony stb. — van Magyarországon, nem nehéz belátni, milyen szédületes jövő várhat nálunk a takarékosság leple alatt a gépi adminisztráció túlburjánzására! iről is van szó tulajdonképpen? Az üzemanyag-fogyasztás, a sebesség és az állásidő mérése korántsem annyira új dolog, hogy spanyolviasznak vegyük. A ló- vasutat követő időszakban ezeket alkalmazni kezdték, úgyannyira, hogy a nemzetközi kamionokban automata idő- és kilométermérő óra „vigyáz”.a vezetőkre — miként a taxisoknál —, hogy ne tévedjenek „tilosba”; a menetlevelekről és egyebekről nem is szólva. A gépi adatrögzítésnek persze lehetnek megfontolható alkalmazási területei ma is és a jövőben is, de nem mindegy, hol, hogyan, s milyen áron. Könnyen költséges technikai divathóborttá válhat olyan géphasználók esetében, amelyek, vagy akik — lévén munkahely vagy volánforgató személy — csak „Mert a szomszédnak már van!” jelszóval ezentúl a műszerben akarna csodát' látni. S nem abban, hogy 1. Meg- rakták-e s. milyen gyorsan a kocsit? 2. Több forduló nagyobb súly- lyal — több pénz! 3. A fel- és lerakó helyeken jó markosak-e azok az emberek, akiktől remélheti » a teherautósofőr mielőbbi továbbin- dulását? 4. Megbízható, a járművével bánni tudó ember ül-e a kormánykerék mögött? Vagy olyan, aki<J a fuvarlevél-, vagy a kesztyűtartóba becsempész olykor-olykor egy kis „erőset”? 5. S végül, van-e szíve a motorhoz? Rajta-e a szeme és a keze az üzemanyagtömlőn? Odafigyel-e ő is gondos gazda módjára, hogy túl ne csorduljon a tank? Pumpál-e eleget és elégszer? Stb. A személyes tényezőket, a felelős ellenőrzést és gondoskodást, a „pilótára” való odafigyelést, de talán; elsősorban is a folyamatos szállítások feltételeinek a megteremtését, a jól szervezett munkát közúton és vasúton, gyárakban és üzemekben vagy építkezéseken elhibázott taktika lenne csupán műszerektől, órák millióitól várni. Az embernek jóval nagyobb és meghatározóbb szerepe van, s lesz ebben, mint bármikor. K—1 Ahogy DANIEL Szarvas őrzi nagy ALBRECHT fianak, Tessedik THAER Sámuelnek emlékét, úgy gondozza az NDK-béli Mög- lin falucska lakossága Daniel Albrecht Thaer hagyományát. Thaer 1752-ben született, édesapja udvari orvos volt. Ö maga is orvosnak tanult a göttingeni egyetemen, de szabad idejében mezőgazdasági • kérdésekkel is foglalkozott. 1804-ben telepedett le Möglinben. 9 A tudós Dániel Albrecht Thaer (1752—1828) arcképe. Abban az időben itt is az Eu- rópa-szerte dívó hármas vetésforgó volt az általános művelési mód: két esztendő után egy évig parlagon maradt a föld. A talaj összetételének, tápanyagának és trágyaszükségletének alapos tanulmányozása után Thaer bevezette a hetes vetésforgót — ez egyharmadával növelte a terméshozamot. Földjei műveléséhez an-, goi felszereléseket használt, sőt azokat tovább is fejlesztette: így például vetőgépét sorhúzóval és magszekrénnyel szerelte fel. Kísérleteket folytatott a takarmánymennyiség és -összetétel hatékonyságának javítására is. Tudományos eredményeiről és gyakorlati tapasztalatairól számos írás is megjelent, legjelentősebb1 „Az ésszerű mezőgazdaság alaptörvényei” című „jjjüyp. Th^en^r akárcsak Tessedik, 1806 tavaszan hozzákezdett mezőgazdasági szakiskolájának létrehozásához. 18 loben már a möglini mezőgazdasági akadémiát a berlini egyetemhez csatolták és Thaert egyetemi tanárnak nevezték ki. Halálának 150. évfordulóján méltóképpen emlékeztek meg a - nagy tudósról: az 1592-ben épült kastélyt, Thaer egykori lakóházát újjávarázsolták, a bejárati falon emléktáblát helyeztek el, > s a falu parkjában felállították1 a nagy tudós mellszobrát is. G. I. Nem csodaszer mm MEGVENNI VAGY KÖLCSÖNÖZNI Műszerek kézről kézre Kevesen, a kelleténél kevesebben tudják, hogy Budapesten, a November 7. téri házasságkötő terem épületében a főbérlő a Magyar Tudományos Akadémia Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálata, melynek fő tevékenysége a műszerkölcsönzés. A műszerbeszerzési nehézségek miatt a közü- letek egyre szélesebb köre jegyzi el magát a kölcsönzéssel. A bérlők 55 százaléka KGM- vállalatoktól, egytizede a nehézipar területéről, körülbelül ugyanennyi akadémiai intézetekből érkezik. Fővároson kívüli intézmények viszonylag kisebb mértékben veszik igénybe a szolgálatot. Talán a reklám lenne kevés? Or. Stokum Gyula igazgató jellemzőnek tartja a propaganda ellentmondásait: — Jó lenne mindenkit, valamennyi közületet tájékoztatni a kölcsönzés lehetőségéről, de a határt a műszerállomány is megszabja. Műszereinknek közel 80 százaléka van a bérlőknél, a fennmaradó húsz százalék — figyelembe véve a javításra várókat, és az éppen visszahozottakat — igen csekély raktárkészletet jelent. A. bérleti díj kedvező: a műszerérték 2—4 százaléka havonta, fél év után a bérleti díj 50 százalékkal, egy év múltán a kétszeresére emelkedik. A szolgáltatás jelentőségére mutat, hogy a bérlők negyede még ezt a felárat is állja. Az igazi haszon mégsem a bevétel9 A vállalat képviselője ismerkedik a műszerrel. (Fotó: Hauer Lajos felvétele.) ben mutatkozik. Fontosabb, hogy a bérléssel ezek a drága eszközök folyamatosan használatban vannak, mindig ott, ahol szükség van rájuk; s így értékük megsokszorozódik. Az 1983-ra tervezett ötszáz- milliós műszervagyonnal számolva, tíz bérlő esetén a megtakarítás ennek kilencszerese: egy vásárlás, tíz használat. Arról nem is beszélve, hogy az országnak több be-- szerzésre anyagi lehetőségek híján amúgysem lenne módja. További haszon, hogy szállítóink közül a nagy világcégek gondoskodnak műszereik szervizéről. Ez szakismeretet, kiképzést, alkatrészt jelent, s együtt idővel újabb szolgáltatási ággá erősödhet. Lőrinczy László kölcsönzési főosztályvezető mondja: — Számunkra a legnagyobb kérdés, hogy milyen újdonságokat rendeljünk. Két év, vagy még több a beszerzések ideje a megrendeléstől a használatba vételig. De ki tudja, mit hoz a nyolcvankettes év műszerdivatja? Mi kell majd akkor leginkább? A döntésben műszerbizottság működik közre, tagjai külső szakértők, és az érdekelt felhasználók is. Olvassuk, figyeljük a szakirodalmat kérdőívekkel, körlevelekkel iformáló- dunk. Ügyfeleinkről rendszerezett adattárat vezetünk, azokról is, akik nem találták meg nálunk, amit kerestek. A főosztályvezető egy színes grafikont mutat. — Egy amerikai szaklap háromezer kutatót kérdezett meg szerte a világon, a műszerfelhasználás várható irányairól. Az ösz- szesítés váratlan eredményeket is mutat: az élettani kutatásokhoz a mikroelemek kimutatására alkalmas eszközök kereslete várható például, amit mi sem hagyhatunk figyelmen kívül: nálunk eddig ilyesmi nem volt... Ma a mikroprecesszoros műszer, a folyadékkromatográf vezet, úgy is mondhatnám, ez a divat. De ez olyan divat, amely aligha tér vissza nagyanyáinkéhoz. A hazai piacról a szükségesnek körülbelül egyhatodát tudjuk beszerezni. Gyakran sajnos ezekre többet kell várni, mint a külföldről vásároltakra. Pedig a belföldi gyártmányokkal kapcsolatban ’külön missziót tölt be szolgálatunk: az újdonságokat bevezetjük, megismertetjük a felhasználó körében. K. T. A raktáron levő műszerek várják az érdeklődőket.
