Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
1980. január 16. • PETŐFI NÉPE • 3 A PÁRTÉRTEKEZLET HATÁROZATAI ALAPJÁN Városfejlesztés Kiskunhalason A 60-as és 70-es évekhez Előtérben a gyermekintézmények fűződő dinamikus ipartelepi- / tés új ellentmondásokat hozott létre, új társadalmi igényeket teremtett Kiskunhalason. A feszültségek egyik fő forrása a szűk befogadóképességű, elavult gyermekintézmény-hálózat volt. Egyetlen adattal megvilágítva a lemaradást: 1912 és 1972 között egy 12 tantermes iskolától eltekintve semmit sem írhatott a „bevétel” rovatba a közoktatás és a közegészségügy. Ezek után nem szükséges bővebben magyarázni, miért határozott 1975-ben, a XI. pártkongresszust megelőző városi pártértekezlet úgy, hogy 1980-ig — a IV. ötéves tervidőszak előkészületi munkáit és eredményeit alapul véve — mindenekelőtt e téren, továbbá a lakásépítésben kell lényegesen előre lépni. Tánczos Sándor tanácselnökkel és Rasztik Mihállyal, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével ezt a túlzás nélkül grandiózusnak nevezhető vállalkozást, annak kiemelkedő állomásait tekintettük át eszmecserénk alkalmával. — Párt-, állami és társadalmi szerveink vezetői — úgy érzem, nyilatkozhatom a nevükben — mindvégig átérezték a feladat nagyságát és fontosságát, s e felelősségérzet vezérelte cselekedeteiket is — mondotta a tanácselnök, majd hozzátette: — Hangsúlyozni kívánom persze: ez cseppet sem jelent megelégedettséget, inkább a jól végzett munka örömét, s a bizakodást, hogy van mit, van honnan folytatni és hogy érdemes... Rasztik' Mihály részleteiben is kifejtette a témát: — 1975-ig csak tervezgettünk, készülődtünk a nagyobb lélegzetű iskolafejlesztésekre. A bölcsődénél és az óvodáknál pedig gyors ütemű bővítéseket hajtottunk végre. Az V. ötéves tervciklusban aztán 90 millió forintot — az összberuházásnak csaknem egyötödét — fordítottunk szinte kizárólag új oktatási intézményekre. — De haladjunk talán sorjában. Az elmúlt négy esztendőben 195 bölcsődei hellyel lettünk gazdagabbak; így most — 115 százalékos kihasználtság mellett — 350 apróságot, vagyis, minden jelentkezőt fér tudtunk venni. A vár lalatok segítségével — külön mozgalmat szervezve, melynek eredményeként a társadalmi munka értéke évente több száz ezer forintra rúgott — jelenleg 275-tel több — azaz csaknem ezerötszáz — gyermek járhat óvodába, mint 1975- ben. Kicsit ugyan zsúfoltak a szobák, de — 74, másik gyermekével gyesen levő anyuka kivételével — itt is mindenkinek az igényét ki tudtuk elégíteni. A gyerekek étkeztetéséről speciális óvodai konyhák gondoskodnak: ezekben az életkori sajátosságoknak megfelelően főznek... — A leglátványosabb haladás iskoláinkon, a tanítási feltételek ugrásszerű változásán mérhető le. 1976- ban átadtuk rendeltetésének a tornateremmel, 200 adagos melegítőkonyhával, étkezdével ellátott 8 tantermes Felsővárosi Általános Iskolát, valamint a 192 személyes általános iskolai diákotthont. A következő évben birtokba vehették a diákok a Szűts József Általános Iskola új torna- csarnokát és a 618-as ipari szakmunkásképző három új tantermét, 240 fős kollégiumát, s annak 600 adagos konyháját, éttermét. 1978-ban1 készült el az Átsóvárosi Általános Iskola 8 tantermes szárnyépülete, tornaterme és 200 adagos melegítőkonyhája, étkezdéje, tavaly nyáron pedig már fogadta vendégeit — egyszerre száz tanulót — kunfehértói úttörőtáborunk korszerűen berendezett új étterme és bitumenes sportpályája. — Nálunk átlagosan 31 gyerek ül egy osztályteremben. Ez alatta van az országos átlagnak, ami azért nagy szó, mert a megyei középérték viszont jóval felülmúlja azt. Kétezer diákot — a város tanulóifjúságának több mint 60 százalékát — étkeztetjük rendszeresen. (Az országos cél: 50 százalék — K. F.j Minden tanintézetünk rendelkezik tornateremmel, s valamennyinek udvarán bitumenes sportpálya található, melyek az üzemi dolgozók és szocialista brigádok társadalmi összefogásából születtek. 1979-ben befejeztük a külterületi iskolák körzetesítését: felső tagozatos oktatás csak benn a városban folyik. A 80-as évek elején a még meglevő három tanyai iskolát is meg kívánjuk szüntetni. Ezenkívül új kereskedelmi iskolát, középiskolai kollégiumot és még egy 16 tantermes általános iskolát szeretnénk — jobban mondva kell — építeni. A városfejlesztési program másik sarkalatos pontja Halason is a lakásépítés, melynek fejleményeit így foglalta össze Tánczos Sándor: — Az elmúlt négyévi erőfeszítéseket és lendületet figyelembe véve 1980. végéig meghatározott tervünket — ha kicsit módosított összetételben is — de teljesíteni fogjuk. A város operatív lakásépítési előirányzata 1568 családi hajlék felépítéséről- szól. Számításaink szerint 1534 valósul meg. Eddig felhúztunk 150 célcsoportos lakást, az idén további 50—60 készül el, és -ide tartozik az olajbányászok részére már-átadott 70 is. Lényegében befejezettnek tekinthető az Erdei Ferenc meg a Kuruc vitézek téri lakótelep: a IV. és V. tervidőszakban összesen csaknem ezer család költözhetett új otthonba. Létesült itt egy komoly áruház, egy óvodabölcsőde komplexum, kész a fűtőmű, vezetik a gázt, jól halad a parkosítás. Valamivel kevesebb családi házunk, illetve egyedi'kivitelezésű szövetkezeti és magánerős társasházunk lesz, mint el• Kiskunhalas egyik új büszkesége: a néhány héttel ezelőtt átadott óvoda-bölcsőde komplexum. képzeltük. A lemaradás okai: akadozó építőanyag-ellátás, építési kapacitáshiány, szubjektív problémák. Beszélgetésünk nagy vonalakban érintette az egészségügyi és néhány kommunális ágazat helyzetét is. Volt mit jegyzetelni. Egy rekonstrukció következményeként 120 ággyal bővült a Semmelweis- kórház, sőt az elfekvő részleget — 150 ágyas pavilon — és a tüdőszűrő-állomást is használják már. Sajnos, nem tudták megoldani a szociális otthon felújítását — ez a VI. ötéves terv kiemelt feladata lesz, egy másiknak a megépítésével együtt. Az intézményi ellátás tehát korszerű, gondot inkább a járóbetegek kezelése okoz, kiváltképp a körzeti orvosi rendelőkben. 1980 „termése": a Kossuth utcai 320 négyzetméteres gyógyszertár. A kommunális beruházások összértéke: 85 millió forint volt. Nagy jelentőségű a város életében — az újonnan feltárt szénhidrogénmező tette lehetővé —, hogy 1978-ban megjelent a gáz. Azóta 350 lakást kötöttek be, és ez évben is folytatják a hálózat- bővítést. Az 53-as főút új átkelési szakasza, valamint a Tompán megnyitott határátkelő Halast is bekapcsolta a nemzetközi turistaforgalomba. A belterületi úthálózat azonban rendkívül rossz: rendbe tétele szintén átjövő, tervciklus egyik fő tennivalója. Kilenc kilométerrel növelték a csatornák hosszát, és 53 millió forintot költöttek a szennyvíztisztító telepre. Befejezésül ismét a tanácselnök szavait idézem: — A környéken talált gáz- és olajvagyon biztató reményeket kelt bennünk a jövőt illetően, a várossá válás hosszú, rögös útján. A februári pártértekezlet állás- foglalásának szellemében készítjük el az 1985-ig érvényes terv- dokumentumokat. Lehet, hogy nagyobb beruházásaink átmenetileg lelassulnak majd, a lakosság egészét érintő kisebb kérdésekben azonban — meggyőződésem — sokkal, de sokkal többet kell tennünk. Ezt egyébként a megyei párt- és tanácsi végrehajtó bizottság is megfogalmazta. Hogy közös elképzeléseinkből minél előbb valóság legyen, ahhoz változatlanul szükségünk van a város minden lakójának megértésére, segítőkészségére és alkotó együttműködésére. K. F. A Magyar Posta új szolgáltatásai Az ötödik ötéves tervtörvényben előírt postai célok teljesítése, a szolgáltatások iránti népgazdasági és lakossági igények kielégítése, valamint a terven felüli te- lefonfejlesztések megvalósítása áll a posta idei munkájának középpontjában. Ezen túlmenően a hatékonyság és a takarékosság szempontjait figyelembe véve a szolgáltatások minőségi színvonalának megtartására, megerősítésére, illetve a lehetőségek szerinti javítására törekszik a posta. A tervidőszak utolsó évére ösz- szegyűlt nagyobb feladatokon belül a postaforgalomban a közönséges levélküldemények mérséklődésével, valamint a terjesztett hírlapok további csökkenésével számolnak. Ez korántsem jelent könnyebbséget, hiszen egyebek között 760 millió levélpostai küldemény, 11,2 millió csomag továbbítása, 1,2 milliárd hírlap terjesztése vár a postára, amely különféle intézkedésekkel teremt jobb feltételeket munkájának javításához. A lévelek továbbításának, kézbesítésének gyorsítását szolgálja például 3 postaigazgatóság kísérlete az úgynevezett központosított kézbesítési rendszer bevezetésére. A hírlapforgalomban 26 újabb hivatalt, 273 kézbesítőjáratot vonnak be az előszállításba; gépkocsikkal juttatják el a kézbesítők indulási helyére a sajtótermékeket. A postaszolgáltatás minőségét 233 kisgép munkába állításával is segítik. Mind a munka- feltételeket, mind a kiszolgálást javítják 33 új postahivatal építésével, közülük 12 eddig ellátatlan területekre kerül. A telefonszolgálat helyzete az idén — annak ellenére, hogy a fokozottabb fejlesztéssel, a tervezett intézkedésekkel korántsem tudják kielégíteni az igényeket — kedvezően változik,. Az országban összesen 52 000 új telefonállomást' szerelnek fel, ebből 45 000-ret — mint ismeretes — a terven felüli fejlesztés eredményeként. Vidéken a terven felüli fejlesztésből a győri telefonközpont háromezer, a bajai 1800 állomással gyarapszik. Ezenkívül a meghatározott tervnek megfelelően Győr és körzete telefonközpontja 12 360, Mosonmagyaróvár 3000, Vác 2000, Tapolca 2000 új állomással bővül. A budapesti nemzetközi távhívó központ 250 új vonalat kap, s bekapcsolják a korszerű szolgáltatásba a győri góckörzetet, Badacsony, Százhalombatta, Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom, Rajka és Pest-környék telefon-előfizetőit. A vezeték nélküli hírközlés, ha nem is ilyen látványosan, de ugyancsak fejlődik, bár néhány korábban tervezett tévéadó telepítése a következő tervidőszakra húzódik át. A Budapest—Ernőd, az Ernőd—Debrecen, valamint az Ernőd—Miskolc közötti szakasz megépítésével tovább bővítik a keleti mikrohullámú láncot. Pécs 4 kilowattos tartalék-televízióadót kap, s a televíziózás fehér foltjait újabb 5 átjátszó állomás üzembe helyezésével csökkentik. Az év végére a televízió egyes műsora az ország 94 százalékában, a kettes műsor 54 százalékában vehető majd jó minőségben. A jobb vétel, illetve az üzembe kerülő külföldi adók hatásának ellensúlyozása érdekében, megemelik a lakihegyi Petőfi adó teljesítményét. A kékesi adók üzembe helyezésével befejeződik az URH gerinchálózat kiépítése, amelynek eredményeként ezen a sávon a Kossuth Rádió műsora az ország területének 90. a Petőfié 80 százalékára eljut, míg a harmadik műsorral besugárzott terület 84 százalékról 94 százalékra emelkedik. (MTI) Mentőhelikopterek Megérkezett az a két lengyel gyártmányú MI—2 típusú helikopter az Országos Mentőszolgálat budaörsi repülőterére, amely májustól végez betegszállítást. A mentőhelikopterek leszállópályáit a vidéki nagyobb kórházak közelében már kijelölték, s rövidesen sor kerül arra a fővárosban is. Siklósi Sándor, a mentőszolgálat légi betegszállító csoport vezetője elmondotta, hogy a hazánkban első ízben munkába álló mentőhelikopterek optimális hatósugara 80—120 kilométer, s az egyidejűleg két fekvő- és egy ülöbeteg szállítására alkalmas lengyel gépek utazási sebessége 190 kilométer óránként. Ily módon például a balatoni műúton történő s egyébként nehezen megközelíthető karambolok életveszélyes sebesültjeit a csúcsforgalomban is rövid idő alatt lehet majd a legközelebbi kórházba szállítani. A helikopter szinte egy kórházi intenzív osztály feladatait képes ellátni a levegőben, mert a kabint úgy alakították ki, hogy a benne dolgozó orvosok és ápolók kezeügyében ott legyenek a legfontosabb életmentő eszközök. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Ahol a Ladák készülnek Togliatti, az autógyártók Volga-parti városa a számítógépnek köszönheti születését. Amikor szóba került a modern személy- autógyár építése, 40 város versengett érte. A számítógép azonban a Volga menti sztyeppés partot részesítette előnyben, ahol 1967-ben lerakták a Volgái Autógyár alapjait. Ma egyaránt híres Togliatti városa és gyára. A Lada gép. kocsikat sok országba exportálják, a város építőit pedig eredeti megoldásaikért a Szovjetunió Állami-díjával tüntetnék ki. A .magas színvonalú ipari termelés kulturált ellátással és szolgáltatásokkal párosul. A gyár igazgatósági épületében néhány irodát foglal el a társa- d i! mi-egészségügyi és kulturális igazgatóság. Az a feladata hogy tanulmányozza a munkások szociális-kulturális igényeit gondoskodjék azok kielégítéséről, irányítsa a gyári óvodák és úttörőtáborok. könyvtárak és amatőr művészegyüttesek, sportpályák és a sportpalota munkáját. Az igazgatóság 48,5 millió rubel értékkel gazdálkodik, költségvetése a vállalat szociális fejlesztését szolgáló alapokból, a szakszervezeti összegekből tevődik össze, amelyek a kedvezményes beutalókra, a sport fejlesztésére és. a sportlétesítmények fenntartására rendelkezésre állnak. Mit nyújt ez a munkásoknak? 9 Vege a műszaknak. A Volgái Autógyár lakónegyede tulajdonképpen egész kis város, bár közigazgatásilag Togliatti város Autógyári kerülete. A lakóházak elég messzi vannak a gyári épületektől, így csendesek és nyugalmasak. Megoldották a közlekedést: az autóbuszok fél óra alatt 30 ezer munkást és alkalmazottat szállítanak a munkahelyekre. Az autógyáriak lakónegyede az egykori sztyeppén épült.; Kevés volt a zöld, de tavaly például az ott lakók maguk 40 ezer fát és cserjét ültettek, és megteremtették a Primorszkij parkot. A ter- mészevédelemre évente körülbelül 300 ezer rubelt költ a gyár. Ebből hozzák létre az összesen 106 hektáros környezetvédő erdő- sávot a gyár és a lakónegyed között. A gyár minden munkása családjával együtt kedvezményes beutalóval töltheti szabadságát a 10 gyári üdülő egyikében 30- százalékos térítéssel. A gyári üdülők á Volga festőién szép partján és Szocsiban épültek. A beutalókat a szakszervezeti bizottság osztja el. A gyár közelében vannak üdülőtelepek, ahol a munkások műszak után vagy a heti két pihenőnapon megfelelő kezelést is kaphatnak. Az éjszakai szanatóriumokat a gyár tartja fenn. Az ott lakók természetesen élvezik mindazokat a javakat, amelyek. a Volga menti nagy' .'lparí központ sajátjai, A várqs„most az 1985. év végéig jóváhagyott távlati terv alapján fejlődik. Togliatti szociális és kulturális fejlesztésére ez idő alatt körülbelül 1 milliárd rubelt fordítanak. Felépül ebből a drámai színház. 7 művelődési ház, 4 filmszínház, 23 iskola. 53 gyermekintézmény és több mint 40 ezer új lakás. • Togliatti — Forradalmi utca. Szilézia másik arca Szilézia' nevéről leginkább á szénbányák, hatalmas kohók, erőművek és műhelycsarnokok jutnak eszünkbe, jóllehet Szilézia emellett számottevő tudományos központ is. Hét egyetem és főiskola. 50 ezer hallgatóval, több, mint 100 tudományos és kutató- intézet, valamint tervezőiroda, a 20 ezer főt meghaladó, kiváló képességű szakembergárda — íme, ez Szilézia másik arca. Pedig Lengyelország felszabadulásakor még csak két főiskola létezett itt: a Közgazdasági Főiskola és az Állami Zeneművészeti Főiskola. És ma? A Sziléziai Műszaki Egyetem, a Sziléziai Tudományegyetem. a Közgazdasági Akadémia, a Sziléziai Orvostudományi Egyetem, valamint a Művészeti és a Testnevelési Főiskola sok ezer tudományos dolgozó munkáját fogja össze. Az oktató és kutatóközpontok munkájának összehangolásában döntő szerep jut a Lengyel Tudományos Akadémia katowiczei tagozatának. Itt foglalkoznak — többek között — az ország energiaellátásában oly fontos szénvagyon komplex fel- használásának kérdéseivel. A Központi Bányászati Intézetben, a Sziléziai Műszaki Egyetemen és más intézetekben dolgozzák ki a széntartalékok korszerű, termelékeny és biztonságos kiaknázásának módszereit. A ■ dinamikusan fejlődő vaskohászat jelentős segítséget kap a Katowice Kohóműben folytatott kutatásoktól. Sziléziában 'készülnek a termelési folyamatokat irányító és vezérlő integrált számítógép-rendszerek, s minden ötödik lengyel ipari beruházás terve a gliwicei tervezőirodák asztalainál születik meg. • Rasztik Mihály és Tánczos Sándor
