Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
< • PETŐFI NCPE • 1980. január 18. HOZZÁSZÓLÁS Érdemibb segítséget A párt kongresszusi irányelveiben a párt és a tömegszervezetek feladatait taglaló fejezet egyik pontja a többi között rögzíti:.„A párt politikájának megvalósításában, a tömegkapcsolatok erősítésében döntő szerepük van az alapszervezeteknek, amelyek rendeltetésüknek megfelelően tevékenykednek. A felsőbb pártszervek adjanak érdemibb segítséget az alapszervezetéknek munkájuk megjavításához .. Lényegében az ezzel összefüggő gondolatait írta meg szerkesztőségünknek a Hosszú- hegyi Állami Gazdaságból Szigeti Józsefnc pártcsoportbizalmi. Sorait az alábbiakban közreadjuk. „Mondanivalóm bevezetéséül a beszámoló taggyűlésünkre hivatkozom, amely a hildpusztai cselekvő emberek igen tartalmas eszmecseréje volt. A taggyűlés értékelte a pártcsoportok munkáját. Megtárgyaltuk a pártmegbízatások. s a közéleti feladatok teljesítésének környezetünkre gyakorolt hatását. Társaimhoz hasonlóan, én is számot adtam pártcsoportom tagjainak a párt politikája melletti kiállásáról, a mindennapi munkában való helytállásról. Elmondhattam, hogy a nyolc fél munkahelyen dolgozó társaimat jó légkör veszi körül. Ez a saját példamutató munkájuk eredménye is. Ügy élnek, dolgoznak, tevékenykednek, hogy annak hatása érzékelhető a környezetükben. Petrezselyem Istvánná, Walther József az ifjúság nevelését segíti, S-'-iíi Sándor vágóhídvezetővel együtt szépen, az ifjú munkatársakra való gondos odafigyeléssel. Farkas Ferenc, Hortyánszki György, Pálinkás Pál társaik megbecsülését élvező, olyan emberek, a munkaterületükön, akikre mindenkor számítani lehet. Bajusz Pálné az érsekhalmi iskolában látja el nemes feladatát, a kispajtások és úttörők nevelését. Kulman Gábor és Tumó Béla sokat és mindig többet tesznek a közösségért, mellesleg tanulással is elfoglalt emberek. Egyéni gondjaik és munkahelyi problémáik rövid úton megoldhatók, nem társadalmi méretűek. A munkahelyi vezetők mozgalmas segítőkészségét is ez jellemzi. A hivatkozott taggyűlésen sokféle vélemény és bírálat is elhangzott, s a „hogyan tovább" ismétlődő felvetődése, a még jobb munkára való törekvés együttesen rendkívül tartalmas taggyűlést' eredményezett. ~>A;‘~pártcsoportmunka* : *léfféfhejobb is — visszhangzik bennem az észrevétel. Ezen tűnődtem, és bosszantott, hogy ezt mondjuk. Fedig valóban legyen jobb. De hogyan? Ehhez segítő kéz. segítő szavak is kellenek. Az természetes,' hogy azt a bizonyos mércét mindig magasabbra helyezzük a következő cél elérésé érdekében. Hogyan érjük el? Lényegében ezért ragadtam tollat. Így is lehetne — mondta az egyik felszólaló: — a pártcsoport, a kis, kommunista sejt egy élő szervezet része. A munka hatékonyságáért sokat tudna tenni, ha a figyelmet a legfontosabb időszerű feladatokra hívja fel... Jó, ha vizsgálják a csoportok munkáját, tagjainak felkészültségét. az informáltságuk mértékét és a személyi feltételeket. A színvonal emelése attól függ, mennyire sikerül egy csoport munkájának javítása, hogyan vesznek részt tagjai a párt politikájának végrehajtásában, az eszmei és cselekvési egység állandó erősítésében. A pártcsoport tagjai munkájukkal, magatartásukkal, gondolkozásmódjukkal tudnak hatni, ha akarnak környezetükre, s amit rendkívül lényegesnek tartok, a párton kívüli társaikra is. Szerintem a pártcsoport munbírála- tánál nem a formális mozzanatokat kell nézni, hanem azt, hogy a cél érdekében tett-e valamit. AZ' operatív, feladatokra kell figyelni. Mit értek ezen? Elsősorban a munka politikai, mozgalmi jellegének erősítését, hiszen pártfeladatról van szó. Vagy azt, hogy a csoport tagjai ismerjék és értsék tennivalójuk lényegét munkatársaiknak megmagyarázzák, mit. miért kell elvégezni. Meg tudják magyarázni! Lényegesnek tartanám a pártcsoportvezetők összehívását olyan megbeszélésekre, ahol a pártvezetőség rendszeresen tájékoztatást adna a soron következő feladatokról. Netán a vezetőségi ülésre is kaphatnának meghívást, ami a naprakész tájékozottságukat segítené elő. A kádernevelésről. Nem hiszem. hogy ez kielégítő, még akkor sem. ha ma már több gondot fordítunk erre a rendkívül fontos feladatra. Keresni kell a lehetőségét, hogy ezek az emberek politikailag csakúgy, mint az időszerű napi kérdésekig bezárólag, minden tekintetben tovább képezzék magukat. Hiszen a csoport- vezetőknél szinte nélkülözhetetlen, hogy a felvetődő napi kérdésekre kielégítő választ tudjanak adni társaiknak. Ez is egyik feltétele, hogy a gazdaság vezetőinek munkája bizonyos értelemben könnyítve legyen. Pártcsoportvezetők pedig csak olyan emberek legyenek, akik aktívak az agitációban, segítik a helyes szemlélet kialakítását. az eszmei és cselekvési egység szüntelen erősödését. Az újat keresni, a módszereket tovább fejleszteni ez még akkor is lényeges, ha nem mindig hálás feladat. S végül, ami Szintén lényeges: a gazdaságpolitika talaján maradni, hiszen a hatékony munka gazdasági érdek, ezzel együtt egyéni érdek is. Szigeti Józsefivé, . pártcsoportbizalmi i Űj szennyvíztisztító Szekszárdon • Elkészült Szekszárd új szennyvíztisztító telepének I. egysege. A telepre naponta kilencezer köbméter szennyvíz érkezik ez üzemekből cs a városi csatornahálózatból. A rohamosan fejlődő város hamarosan ennél több szennyvizet termel, ezért bővítik a telepet. A munkálatokat várhatóan 1981—82-ben fejezik be. (MTI-fotó — Cser István felvétele — KS) A fejlődő kubai közlekedés Több mint 311 millió pesót szánnak Kubában a közlekedés fejlesztésére az idén. Hatszáz új autóbusz jelenik meg a városi útvonalakon. a légiközlekedés pedig egy új IL—62-es és három JAK—40-es típusú repülőgépet kap. A vasúti járműpark 15 mozdonnyal és 475 vagonnal, a, kereskedelmi flotta három hajóval bővül. A gépkocsi- állomány 613 teherautóval egészül ki. Az országban nagy figyelmet fordítanak a vasútvonalak építésére is. Ebben az évben például 287 kilométer hosszú, gyorsvonati közlekedésre is alkalmas fővonalat, valamint 30 kilométernyi szárnyvonalat adnak át a forgalomnak. Oj autóutak építése és a régi utak korszerűsítésé Is * folyik. (BUDA- PRESS—APN) Mire való a jótállás? Köztudott: számos úgynevezett tartós fogyasztási cikket egy évig tartó jótállási kötelezettséggel ad el a kereskedelem, ami azt jelenti. hogy a termékek minőségéért, hibátlan működéséért fokozott felelősséget vállal. S ha eme időn belül netán hatodszor is elromlik a készülék, vagy az egyéb eszköz, gondoskodik annak ingyenes cseréjéről. Tisztában volt mindezzel a Kecskemét, Halasi út 28. szám alatt lakó Szabó József is. aki tavaly január elején vett a fürdőszobájába egy olaj radiátort. A tetszetős külsejű és nem is éppen olcsó fűtőtestet annak rendje- módja szerint szerelte fel. helyezte üzembe. Rövidke ideig tökéletesen megfelelt a rendeltetésének, aztán kezdődtek a bajok. Az elromlott masinát vitte is gyorsan a kecskeméti Epületkarban- tartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezethez, ahol a javítást azonnal elvégezték. De a radiátor alig másfél hónap múlva ismét elromlott. A szolgáltató megint rendbe hozta. Legutóbb, december 17-én, immár ötödik alkalommal. Ám tíz Kálvária — szemüveg miatt Dr. Aranyi Gábor Szentesről jár naponta dolgozni Kiskunfélegyházára. December közepén megjelent a lakóhelyén levő szakorvosi rendelőintézet szemészeti rendelésén, ahol úgynevezett bi- focális — közeli és távoli nézésre egyaránt használható — gyógy- szemüveget írtak fel neki. Gondolta, másnap elkéredzkedik kevéske időre a munkahelyéről, hogy a félegyházi OFOTÉRT-üz- letbe leadhassa a vényt. El is ment, ám nem kis meglepetésben volt része. A papiroskát nem vették el tőle. mondván, azon mindent nem tudnak elolvasni, de legfőképp azt kifogásolták, a szakorvos kétszeri aláírása és bélyegzőlenyomata hiányzik. Olvasónk újból felkereste a rendelőintézetet, ahol a doktor ugyancsak elcsodálkozott a dolgon, de azért írt új vényt. Azon persze szintén egy aláírás és bélyegzőlenyomat szerepelt, úgyhogy a kereskedők tovább akadékoskodtak. Többszöri kérésre sem tudták azonban felmutatni. azt a rendelkezést, vagy belső utasítást, ami ilyen feltétéit ír élő. Ezután elhatározta a panaszos, jobb híján kivesz egy nap fizetés nélküli szabadságot, s odahaza bonyolítja le a szemüvegügyet. Es nap múltán újra meghibásodott, fűtésképtelenné vált. Bizonyosra vettem — írja olvasónk a szerkesztőségünkhöz küldött levelében —. hogy az ÉPSZISZ az elmúlt év végén simán kiadja a cserére jogosító igazolást, de nem ez történt, * hfinem vállalta a 30 napon belüli javítást, És emiatt érzem becsapottnak magam. Hiszen a jótállási papíron ezt olvasom: ha a garanciális időn belül a terméket ötször javították, és utána is elromlik, lehet kérni annak cseréjét. Tőlem megtagadták e jogom érvényesítését. Pedig már véglegesen elment a kedvem 'a masinától, melynek garanciális ideje — amit a szolgáltató cég egyszer sem hosszabbított meg — e hónap 4-én lejárt. Szóval alaposan ráfizettem erre a vásárlásra. Eny- nyit ér valójában a jótállás... Nos, Szabó József elkeseredését megértjük. Mást azonban érdekében nem tehettünk, minthogy megírtuk, amit elpanaszolt. De azért abban a reményben, hogy a jótállás e konkrét esetben sem minősülhet csupán írott malaszt- nak. hitegetésnek. megfordult az is a fejében, ha rövid időn belül nem jut hozzá a szemüveghez, alighanem táppénzes állományba kell mennie, mert látászavarai miatt képtelen ellátni feladatát. Aztán az egyik napon. karácsony előtt, csengett munkahelyén a telefon. A helyi OFOTÉRT-ból hívták őt. s kérték, mielőbb fáradjon be hozzájuk a vénnyel. Ott a kereskedők elnézést kértek a történtekért, készséggel átvették az orvosi papírt. s közölték, január közepe táján mehet az igényelt szemüvegért. „Örülök, hogy végre eljutottam idáig. De rpi szükség volt arra a kálváriára, idegeskedésre, bizonytalanságra?” — fejeződik be a lapunkhoz érkezett levél. ■ Szakemberekkel beszéltünk a történtekről, s elmondották, hogy a boltnak az orvosi vényt sohasem szabad felülbírálnia, elfogadhatatlannak minősítenie. S a kétszeri aláírásra, meg lebélyegzésre sincs szükség. Legfeljebb arra, hogy a. szóban forgó kereskedők iS mielőbb iktassák ki napi mun1» kastíluSuk'ból a bürokráciát! amely okozta kellemetlenséget nem igen lehet elfeledtetni utólagos bocsánatkéréssel, udvarias- kodással. $ AHOVÁ A PÁRT KÜLDTE Harmincöt év egy kereskedő életében Amikor Nóti László, a Bács- Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat kecskeméti tei- rendeltségének vezetője nyugdíjba ment, <még a konkurrencia is sajnálta. Az egyik áruház igazgatójától például ilyen levelet kapott: „Nyugalombd vonulása elszomorít, mert a szakmai ismerete hiányozni fog a kereskedelemből, s tán még a lakossági ellátásban is érezhető lesz. Az őszinte beszélgetéseket, amelyeket szakmai kérdésekről folytattunk, nagyon fogom nélkülözni. Remélem azért a jövőben is sűrűn meglátogat bennünket, mindig szívesen látjuk”. A kommunistát, a kitűnő kereskedelmi szakembert — akinek érdemei voltak a megyében a bolthálózat kiépítésében — a lakásán kerestem telefonon. A felesége vette fel a 'kagylót, s mondta: most is bent van a vállalatnál. A régi cégnél? — Igen! Egy Íróasztal mögött ült, amikor beléptem az irodába. Nevetett, amikor megtudta, hogy otthonában kerestem. — Nem olyan könnyű a munkát abbahagyni. Egy fiók itt még az enyém — tette hozzá az asztallapot simogatva. — Ha nem kapok infarktust, dehogy megyek még nyugdíjba. — Beszéljünk akkor a múlt időkről —< váltok témát. Percekig néma csend ül közénk. Várakozóan nézek rá, de csak hallgat. Azután benyúl a fiókjába, s egy vaskos irattartót vesz elő. — Ha ^mindenáron tudni akarja, ebben mindent megtalál. Kinevezések, utasítások, igazolások, s ha nem ért valamit, akikor nyugodtan kérdezzen. Nóti László pedáns ember, a sorjába rakott papirok nemcsak az életét, hanem a megye kereskedelemtörténetének egy-egy fejezetét is elmesélik. Nem származott kereskedő családból. Apja a kecskeméti színház titkára volt, édesanyja mozipénztáros. Hatan voltak testvérek, de csak ő egyedül lett kereskedő, segéd egy rövidáruboltban. Nem sokáig. Munkaszolgálatra szólította a behívóparancs a háború idején. Szülei nem élték meg a felszabadulást, édesanyja a deportálásban halt meg. Amikor a szovjet csapatok bevonultak Kecskemétre, számára is megszűnt a munkaszolgálat. A Baromfifeldolgozó Vállalatnál helyezkedett el. Bátyja, Miklós részt vett a kommunista párt szervezésében. László is azonnal belépett és az elsők között 'kapta meg a párttagsági könyvet. Az élet nehezen rázódott a rendes kerékvágásba. A tanácsházán azzal bízták meg, hogy dolgozzon a régi szakmájában, nyisson egy rövidáruboltot. A baromfifeldolgozónál — amelyet a szovjet hadsereg üzemeltetett — rubellel fizettek. Rubelért pedig csak Pesten kapott árut. Boltját 1949-ig tartotta nyitva, azután felszántotta. Kérte a városi pártbizottságot, hogy helyezze őt el az állami kereskedelemben. Így lett eladó először egy villamossági, majd egy divatáru- üzletben. Nem sokáig. Ebben az időben a kommunisták beosztásra és fizetésre való tekintet nélkül oda mentek dolgozni, ahová a párt helyezte őket. Megkezdődött a kereskedelem államosítása, s leltárellenőrnek osztották be az állami kezelésbe vett üzletekhez. Az állami boltokat azonban meg kellett tölteni áruval. Ezért rövidesen árubeszerzéssel bízták meg, s járta az országot. Ahogy az állami kereskedelem fejlődött, úgy kapott újabb és újabb feladatot. Amikor szakosították a boltokat, az Iparcikkosz- tály vezetését vette át. Az élet- színvonal növekedésével ' egyre több árura volt szükség. Ekkor áruforgalmi osztályvezetővé nevezték ki, s egyben a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese lett. Szakmai és a politikai tevékenysége mindig egy vágányon haladt. 1950 májusában például 0 Nóti László nagy ritkán otthonában is megpihen. megbízták egy bolt vezetésével. Másnap azonban már levelet kapott a városi pártbizottságtól, hogy a megyei szövetkezeti szövetség kérésére nyújtson segítséget Kunbaján egy mintabolt létrehozásához. Egy ízben beválasztották a Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottságába is, négy esztendőre. Mint szemináriumvezető is jól vizsgázott, jó néhány esztendőn át vezette a pártoktatást a kereskedelmi dolgozók körében. 1960-ban szakosították a megye kereskedelmét. A Ruházati Kereskedelmi Vállalat központja Bajára került, s Nóti Lászlót a kecskeméti kirendeltség vezetőjévé nevezték ki. Első dolga volt, hogy megszervezze a kirendeltségen a pártalapszervezetet. Akikor öten voltaik kommunisták, ma már húsztagú a pártszervezet. Sok éves tapasztalat intette annakidején arra, hogy megfeleld politikai alapok nélkül az üzlethálózat fejlesztése elképzelhetetlen, a bolti dolgozók nevelése a ruházati szakmában is nagyon fontos. A dossziéban öt kitüntetésről találtam oklevelet. Három, a Vállalat kiváló dolgozója címet dokumentálta, kettőt a minisztertől kapott: at Belkereskedelem kiváló dolgozója' és a Kiváló munkáért kitüntetést. Ezenkívül több levél sorakozott a vállalat igazgatójától, amelyekben köszönetét és elismerését fejezi ki a kecskeméti boltok eredményes működésének elősegítéséért, a dolgozók szakmai és társadalmi munkájának megfelelő irányításáért, s az üzlet- hálózat fejlesztéséért. — Mindent átnéztem — fordultam -a csendben üldögélő Nóti, Lászlóhoz. — Az előbb ott hagyta abba, hogy 1978-ban az infarktus kárhoztatta nyugdíjra. Most mégis itt van. — Annikor az irodám kulcsait át akartam adni, azt mondták, maradjon csak nálam, érezzem továbbra is otthon magam. Jelenleg mint nyugdíjas, oktatási szaktanácsadó vagyok. Járom a boltokat, foglalkozom a dolgozókkal, főleg a fiatalokkal. De azért még üzlethálózat-fejlesztéssel is foglalkozom. Rövidesen az Arany János utca végén levő használt- cipőbolt helyén munkaruha-boltot nyitunk. — És a pártmunka? — A városi pártbizottság aktivistája vagyok, s a Centrum Áruház pártszervezetének munkáját segítem. — Folytatódik-e a családban a kereskedelmi szakma? — Nem. Lányom zenetanárnő. Két aranyos unokám van, de még kicsik, s nem biztos, hogy valamelyikük is kereskedő lesz. Nagy Ottó Tizenöt család villanyra vár A soltvadkerti Büdös-tó menti kiépített üdülőterület szomszédságában összesen tizenöt tanya található. A jó állapotban levő otthonok lakói sorában sok az iskolás korú, vagy még kisebb gyermek. Nekik és szüleiknek bizony villany híján megannyi kényelmet kell nélkülözniük. A családok el is határozták, hogy ösz- szegyűjtik a szükséges anyagiakat. Azok birtokában többször előterjesztették a nagyközségi tanácsnál. a villamosítással kapcsolatos igényüket, de sem egyértelmű nem, sem igen választ nem kaptak. Legutóbb felajánlották, hogy a lakásoktól mindössze pár száz méternyire húzódó vezeték hozzájuk történő kiépítésében CIKKÜNK NYOMÁN Módosult a 9-es busz útvonala Sajtóposta rovatunkban számoltunk be arról korábban, hogy a kecskeméti Dárdaitelepen lakók túlságosan hosszú utat kénytelenek gyalogolni, ha a 9-es számú helyi buszjáratot veszik igénybe, mert az a lakásaiktól igen távoli területen halad. Egyidejűleg kértük a tanácsot, minél előbb por- talanítsa az új családi házakhoz tartozó utcákat, hogy azokat bekapcsolhassák a közlekedésbe. A Volán 9-es számú Vállalattól a napokban értesültünk arról, hogy a kért építési munka — mintegy kilométernyi szakaszon — befejeződött, így lehetővé vált a 9-es autóbusz útvonalának módosítása. A vállalati döntés értelmében e járat január 2. óta a Széchenyi téri végállomásáról kiA Koreai NDK A II. hétéves terv (1978—1984) előirányzatainak a teljesítése márts jelentős eredményeket mutat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Már az első évben az összlpari termelés értéke 17 százalékkal haladta meg az előző évit. Az évi növekedési ütem magasa- sabb a középtávú tervben előirányzottnál. A villanyáram előállítása 10, az acéltermelés 27, a műtrágyagyártás 23, a cementtermelés 32 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Mindez Jó biztosítékot nyújt a maximálisan segédkeznek, mint társadalmi munkások. De a válasszal máig adósak az illetékesek. „Nem tudjuk elhinni, hogy lehetetlent kérünk...” — fejeződik be a többek nevében íródott levél, melyet a Büdös-tó dűlő 50. szám alatt lakó Csákó Gábor juttatott el hozzánk. Hogy olvasóink kérelme miképpen bírálható el, arra vonatkozóan mi természetesen nem foglalhatunk állást. Csak azt tudjuk, az új esztendő elején szinte minden irányító és gazdálkodó egységnél van még általában mód arra, hogy a tervek sorába pótlólagosan vegyenek fel plusz feladatot. Talán ez a tanyai Ugj» is juthatna ilyen sorsra... indulva a Talfája köz után a Karikás Frigyes—Tisza—Mátra útvonalon halad végig, s úgy kanyarodik vissza az említett közrje. Vagyis úgynevezett hurokfordulós közlekedésről van szó, nincs tehát a Dárdaitelepen többé végállomása a kocsinak, mely ezentúl is a csúcsidőben — reggel és délután — fél óránként, máskor pedig óránként gördül ki a városközpontból. Megállói a legsűrűbben lakott helyeken vannak kialakítva. Érdekelt olvasóink nevében is köszönjük az érdemi intézkedést, mely lényegesen megkönnyítette a szóban forgó városrész lakóinak buszközlekedését 1 Összeállította: Velkei Árpád II. hétéves terve II. hétéves terv további teljesítéséhez. Ebben a tervidőszakban az ipari össztermelést 2,2-szeresére a fogyasztási cikkekét pedig 2,1- szeresére. Az ipari termelés éves növekedési ütemét a terv 12,1 százalékban szabja meg. Ha ezt teljesítik, akkor az országban évente 56—60 milliárd kilowattóra villamos áramot, 70—80 millió tonna szenet, 7,4—8 millió tonna acélt, egymillió tonna különböző fémet, 5 millió gépet, 12— 13 millió tonna cementet gyártanak majd. (BUDAPRESS—KCNA)
