Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-18 / 295. szám
1979. december 18. • PETŐFI NÉPE • 3 ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA Készüljünk fel az új esztendő megnövekedett feladataira é MOZART-OPERA A KÉPERNYŐN 9 Szinetár Miklós rendezésében kerül képernyőre Mozart: „Szöktetés a szerájbór c. vígoperájának tv-változata. Szerkesztő-dramaturg Bánki László. Vezető operatőr: Szalay András. Képünkön: Gregor József és Gulyás Dénes felvétel közben. (MTI-fotó; Friedmann Endre felvétele) Az egészségügy integrációja Kalocsán Azt, hogy az egészségügyi intézmények együttműködése, integrációja milyen nagy lehetőségeket rejt magában a hatékonyabb gyógyítómegelőző egészségügyi ellátás megvalósításában, az erről szóló rendelkezés megjelenése után gyorsan felismerték Kalocsán. Sőt, ha egy kicsit megvallatjuk a helyzetet, kiderül, hogy már előzőleg tettek olyan lépést, amely az együttműködés — azóta már kötelező — megvalósítására példa. Elromlott ugyanis a rendelőintézet muzeális korú röntgenkészüléke. Megjavítására nem akadt vállalkozó. Mit tehettek, a felvételek elkészítését a kórháztól kérték. Mindez kézenfekvő megoldás volt, hiszen a kalocsai adottságok szinte felkínálták: ugyanis egy bokorban helyezkednek el a kórház, a rendelőintézet és a körzeti orvosi szolgálat épületei. Ez a szerencsés elhelyezkedés az egészségügyi intézmények integrációjának eredményesebb, gyorsabb kibontakozását eredményezte Kalocsán. (Folytatás az 1. oldalról.) a saját forrásokat nagymértékben érintette, és esetenként más beruházástól vonta el a fejlesztés lehetőségét. 1979-ben több mint 2000 hektár szőlő és közel 900 hektár gyümölcsös kerül eltelepí- tésre. A központi szerveknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk erre a kultúrára. A kalászos gabonafélék hozama 1979-ben egyaránt kedvezőtlenül alakult. A 132 ezer hektár őszi vetésből — a gyenge áttelelés következtébe!} — 25 ezer hektárt szántottak ki. Valamennyi kalászosból a tavalyinál gyengébb termésátlagot értek el. Búzából a tavalyi 4510 kilogramm rekordterméseredménnyel szemben, az átlagtermés a 3000 kilogrammot alig haladta meg. Az alacsony termésátlag ugyanakkor nem fogható csak az időjárásra. Számos agrotechnikai fogyatékosság is kimutatható. A központi gabonakészletekből a megye lakossága részére a kenyérgabona-készlet rendelkezésre áll. A takarmánygabona felhasználásánál azonban rendkívül észszerű, takarékos megoldásokra van szükség. A mezőgazdasági üzemek árbevételét és eredményét súlyosan érintette a gabonatermés-kiesés. A kiesések ellensúlyozására idejében kellő intézkedéseket tettek. A kiszántott területeket részben takarmánynövényekkel, részben magas árbevételt biztosító ipari növényekkel helyettesítették. A szántóföldi növények közül a kukoricát termelik legnagyobb területen a megyében. A hektáronkénti termésátlag — egyelőre még nem végleges adatok szerint — az 1978. évi szinten 5000 kilogramm körül alakul. Az ipari növények vetésterülete a tervezett felett alakul. A napraforgó az egyik legsikeresebb ágazatává vált a szántóföldi növénytermelésnek. A vetésterület meghaladta a 13 ezer hektárt, a termésátlag hektáronként az 1978. évi 1780 kilogrammal szemben 2000 kilogramm körül alakult. Nőtt a szója vetésterülete és hozama, csökkent viszont a cukorrépáé. A rét-legelőgazdálkodásban 1550 hektárral nőtt a korszerűen hasznosított gyepterület. A terméshozam összességében az előző év szintjén alakult, emelkedett viszont a telepített és javított gyepek termésátlaga. A szőlő mennyisége és minősége kedvezőbben alakult az elmúlt évinél. A hektáronkénti átlagtermés 3470 kilogrammról 5200 kilogrammra emelkedett. A must cukorfoka magasabb volt, mint az előző években. A gyümölcstermő-terület tovább csökkent, az új telepítések nem pótolják a kiselejtezésre kerülő ültetvényeket. Gyümölcsfélékből összességében 15 százalékkal kevesebb termett, mint 1978-ban. Ezért a tartósítóipari vállalatok feűvásárlási tervüket 75 százalékra, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat pedig 65 százalékra tudta teljesíteni. Ennek megfelelően, a tervezettnél kevesebb volt a friss gyümölcsök és a zöldségfélék exportja is. A zöldségfélék területe 21 ezer hektárról több mint 22 ezer hektárra növekedett, terméshozama kedvezőbb az előző évinél, a szerződésekben előirányzott mennyiséget azonban nem érte el. A megye tartósítóipari és felvásárló vállalatai zöldségfelvásárlási tervüket ezért 85—90 százalékos mértékben teljesítették. A burgonya újból azok közé a növények közé tartozik, amelyekkel gondjaink vannak. 1979-ben csökkentett vetésterületen az előző évi termésnek csak 70 száza- léka termett meg. A kedvezőtlen ár- és jövedelmezőségi viszonyok miatt, újabb gazdaságok mondtak le termeléséről, vállalva a speciális termelőberendezések selejtezésének veszteségterheit is. Ezt a gondot is — központilag — véglegesen rendezni kellene. Az állattenyésztésről összességében megállapítható, hogy fejlődése mind az állatlétszámot, mind pedig a termékkibocsátást tekintve, erőteljesebb volt a tervezettnél. A szarvasmarha-összlétszám 7,2 százalékkal, a tehénállomány 2,7 százalékkal növekedett. Folytatódott az ágazaton belül a hasznosítási irányok különválasztása, a szakosodás, a tervszerű keresztezés és a tbc-mentesítés. A tejtermelés növekedése 1979- ben is tartott. A felvásárolt tej mennyisége 5 százalékkal magasabb az előző évinél. A tejtermelés növekedésével a tejipari kapacitások bővülése változatlanul nem tart lépést. A sertésállomány soha olyan magas szintet nem ért el, mint 1979-ben. A vágósertések száma, várhatóan eléri az 1 millió 350 ezer darabot, az előző évi 1 millió 200 ezer darabbal szemben. A feszültség, amely a vágó- és feldolgozó kapacitás, valamint a sertéstenyésztés között eddig is megvolt a megyében, az idén tovább éleződött. Az állattenyésztési ágazatok közül legdinamikusabban a juhtar- tás fejlődött. A kedvezőtlen világpiaci hatások következményeként viszont 1978-ban a baromfitermelés fejlődése megtorpant, sőt, visszaesés következett be. 1979- ben az értékesítés lehetőségei újból javultak, ez megteremtette annak lehetőségét, hogy a mező- gazdasági üzemek termelésüket az 1978. évi szinten tartsák, illetve valamelyest fokozzák. A takarmányfelhasználás csak a tejtermelésben és broilernevelés- ben javult. Kedvezőtlen, hogy a fajlagos felhasználás a sertéshizlalásnál növekedett. Ennek okait — az arra illetékeseknek — sürgősen meg kell vizsgálniuk. A munkák szervezése, az időjárás okozta kiesések ellensúlyozása feszített munkát követelt a gazdaságok vezetőitől, dolgozó kollektíváitól. Az év folyamán a mezőgazdasági munkákat időben és jó minőségben végezték el. Az őszi vetések a tervezettnek megfelelően a földbe kerültek, és az előző évekénél jobb állapotban vannak. Megállapíthatjuk, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek 1979-ben fokozták termelő tevékenységüket, több terméket állítottak elő, nagyobb árbevételt értek el. Ennek ellenére, pénzügyi gazdálkodásuk egész évben rendkívül feszített, sok nehézséggel volt terhelt. Ebben közrejátszott az is, hogy a legtöbb partnervállalat fizetési kötelezettségét rendkívüli késedelemmel teljesítette. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése az évközi gondok ellenére sem csökkent. Egyes területeken, mint a zöldségtermelés, a sertéstartás és -hizlalás terén, az eddigi legnagyobb produktumot értük el. A háztáji állatállomány takarmánnyal és táppal való ellátása, valamint a kiskertekben termelt, piacra szánt termékek értékesítése sok gondot okozott. A jövőben a tápellátásra nagyobb gondot kell fordítani, ez pedig az erre hivatott gazdálkodó egységeknek kötelessége. V asútvillamosítús terven felül A közlekedés idei fejlesztési célkitűzései megvalósulnak. Befejeződött a többi között a Budapest—Kelebia vasútvonal villamosítása, a kiskunhalasi deltavágány építése. A közúthálózat fejlesztése, a célkitűzéseknek megfelelően halad. Üzembe lépett a kiskunhalasi aszfaltkerverő telep. A tanácsi úthálózat állapota azonban továbbra is elmarad a települések fejlődésétől. Az áruszállítási igényeket alapvetően ki tudtuk elégíteni. Csúcs- időszakban a vasútikocsi-hiány jelentett gondokat. A közúti áru- szállítás lényegében folyamatos volt. Az áruszállítási teljesítmények megközelítik a tervezett szintet. A szállítások hatékonyságát nagyban befolyásolja a szállítókapacitás kihasználása. A járműegységre jutó teljesítmény javult a Volán Vállalatnál, de még alacsony a tehergépkocsik átlagos foglalkoztatási ideje. A vasúti személyszállítás nem emelkedett, a közúti viszont nőtt. A postai szolgáltatás javítására megtörtént a kecskeméti széche- nyivárosi alközpont bekapcsolása, valamint a kiskunhalasi telefon- konténer üzembe helyezése. Folyamatban van a bajai telefonkonténer szerelése is, várhatóan 1980 első felében átadásra kerül. A telefonellátottság ugyanakkor közismerten alacsony szintű. A jövő évben a közlekedési és hírközlési ágazat fontos feladata az úthálózat-fejlesztésben a megkezdett átkelési szakaszok határidőre való befejezése. A vasútfejlesztésben, a Cegléd—Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas közötti vonalszakasz villamosítása. A posta és távközlésben a kecskeméti új posta és telefonközpont építési, szerelési munkáinak ütemes végzése, a bajai telefonkonténer üzembe helyezése. Az áruszállításban a rakodásgépesítés fokozása. Szakítsunk az egyen lősdi szemlélettel Az előadó a továbbiakban a munkaerő-gazdálkodásról beszélt. A mérsékelt gazdasági fejlődéssel járó termelésiszerkezet-korszerű- sítés, valamint a szigorodó gazdálkodási feltételek együttes következményeként 1979-ben változás jelei mutatkoznak a munkaerőgazdálkodás területén — mondotta többek ■ között. — Több gazdálkodó egység konkrét lépéseket tett a belső tartalékok feltárására. Az adminisztratív és kisegítő folyamatok ésszerűbb megszervezésén jelenleg is sok vállalat munkálkodik. Szükségesnek tartjuk és támogatjuk ezeket a lépéseket, hiszen ezek hatására csökken a nem kívánatos munkaerőmozgás, javul a munkafegyelem. A termelési szerkezet korszerűsítésével kapcsolatban viszont, várhatóan nő az átcsoportosításra váró munkások és alkalmazottak száma. A tervszerű átképzés és irányítás újszerű — politikailag is fontos — feladatot jelent a tanácsi szerveknek. Ugyanakkor a korábban és helyesen kialakított kategorizálási rendszer fenntartása nem szükséges, de tovább kell keresni azokat a megyei lehetőségeket és eszközöket, amelyeket a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás szolgálatába lehet állítani. Szakítani kell a visszahúzó, egyenlősdihez vezető átlagszemlélettel, mind a vállalati gazdálkodás, mind a bérezés terén. Csak ennek helyes alkalmazásával érhetjük el, hogy a munkaerő vállalaton belüli és vállalatok közötti átcsoportosítása szabályozottan valósuljon meg. Az államigazgatásban is megkezdődött a létszámcsökkentés, jelentősebb előrelépés a jövő évben várható. Ezt a feladatot az érdekelteknek következetesen végre kell hajtaniuk, annál is inkább, mert az 1980-as esztendőben további ilyen jellegű intézkedések lesznek. A lakosság életkörülményeinek alakulása A kiskereskedelem áruértékesítése 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi forgalmon belül az élelmiszerek és a vegyes iparcikkek forgalma gyorsabban, a ruházati cikkeké mérsékeltebben nőtt. Húsáruból a tervszerűbb elosztás — s a második 'félévben mérséklődő kereslet — következtében, az igényeket ki tudják elégíteni. A dinamikusan növékvő vegyes iparcikkek forgalmánál viszont hiánycikkekkel tarkítottabb a kép. Így különböző építőanyagok és tartós fogyasztási cikkek hiányaikként jelentkeztek. A megye lakosságának életkörülményeit bef oily ásol ják a tanácsi alapokból megvalósuló fejlesztések. Várhatóan, a tervezett beruházás a 820 célcsoportos lakással együtt megvalósul. Az összes lakásépítés kismértékben elmarad a korábbi évekétől, de így is közel ötezer lakás átadásával lehet számolni, vagyis az V. ötéves tervi célkitűzés időarányosan teljesül. A tervezettnek megfelelően bővül a gyermekintézmény-hálózat, 950 óvodai és 220 bölcsődei hely növekedéssel lehet számolni. Az általános iskolai tantermek száma 57-tel gyarapodik. 1980-ban a tanácsi gazdálkodásban továbbra is érvényesíteni kell az ésszerű takarékosságot. Biztosítani kell a kiemelt — egészségügyi, általános iskolai, óvodai, bölcsődei — fejlesztési célok megvalósítását. Munkaverseny a XII. kongresszus tiszteletére Az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére számos vállalat, szövetkezet és szocialista brigád kezdeményezte, hogy az 1979. évi munkaverseny kongresszusi és felszabadulási munkaversennyé alakuljon át. A munkaverseny a kongresszus és a fel- szabadulási ünnep időpontjához kapcsolódik, de folyamatosan 1980. végéig tart. Megyénkben eddig 7341 szocialista brigád — mintegy százezer — tagja — csatlakozott a versenyhez. Országos visszhangot váltott ki megyénk varosamat, községeinek felhívása a településfejlesztési versenyben. A Központi Bizottság a versenyben kiemelkedő eredményeket elérő vállalatoknak, szövetkezeteknek 25 kongresszusi zászlót, a brigádoknak 80 kongresz- szusi oklevelet ajánlott fel. A kimagasló eredményt elérő, de a Központi Bizottság elismerésében nem részesülő négy szocialista brigád elnyerheti a megyei párt- bizottság okilevelét. A versenyben kitűnt ifjúsági brigádok a KISZ KB kongresszusi oklevelét kapják meg. A munkasikereknek fontos feltétele, hogy tovább javuljon a párt- és szakszervezeti testületek, illetve a gazdasági vezetők ellenőrző, irányító- és szervező munkája. A vállalati, az üzemi, a munkahelyi pártszervezetek segítsék a szakszervezeteket és a KISZ-szervezeteket a munkaver- seny-mozgalom szervezésében és a termelő munka minőségi követelményeinek érvényesítésében A pártés tömegszervezetek tevékenysége A pártszervek és alapszervezetek a gazdasági építőmunka pártirányításának és ellenőrzésének keretében, a népgazdasági egyensúly javításához szükséges helyi feladatokra, az exportképesség és a gazdaságosság fokozására összpontosítsák erőiket. Munkájukban kerüljék a formális megoldásokat. Cselekvésük alapját a párthatározatok és az állami intézkedések következetes megvalósítása képezze. Ezék szellemében végezzék gazdaságszervező, ellenőrző munkájukat, segítve a megvalósításhoz szükséges politikai feltételek kialakítását, a kedvező hangulat megteremtését Erre mozgósítsák a párttagságot, a párton kívüli dolgozókat. Támogassák ugyanakkor a megújulásra képes, kezdeményező vezetői- magatartást. A szakszervezetekben, tömegszervezetekben dolgozó kommunisták és a Kommunista Ifjúsági Szövetségben dolgozók is e célokért tevékenykedjenek, erre mozgósítsák szervezetük tagságát. Támogassák a jó munka , nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülését, a teljesítményekhez igazodó kereset differenciálását, lépjenek fel a káros, céljainkkal és elveinkkel ellenkező egyenlősdi szemlélet ellen. A következő esztendő több tekintetben fordulópontot kell, hogy jelentsen gazdasági életünkben, hiszen 1980. az V. ötéves terv utolsó éve. Minden energiánkkal arra kell koncentrálnunk, hogy eredeti célkitűzéseink valósuljanak meg, s ugyanakkor zökkenő- mentes legyen a VI. ötéves terv előkészítése, az átmenet biztosítása. Az Új szabályozórendszer Az új szabályozórendszer életbe lépése is erre az időszakra esik. Nem lesz kis feladat tehát a követelményeknek eleget tenni. Ez azonban csak akkor lesz hatékony, ha termelő üzemeink követik az új szabályozórendszer orientáló hatását. Ha dolgozók és vezetők egyaránt energiájuk nagyobb részét az új helyzetnek megfelelő vállalati magatartás kialakítására fordítják. A szabályozórendszer -nem cél, hanem eszköz. Eszköze a gazdasági átrendeződésnek. Kétségtelen, hogy ennek megismeréséhez, hatásainak követéséhez, a helyes alkalmazkodáshoz lényegesen több energiát kell fordítanunk minden gazdasági ágazatban. A feladat bonyolult, de anyagi és szellemi tartalékaink feltárásával megfelelhetünk a követelményeknek. Mindezt abban a biztos tudatban végezhetjük, hogy a magyar népgazdaság alapjai szilárdak. Látványos és gyors sikerekre ugyan nem számíthatunk, céljaink azonban teljesíthetők. E célokért pedig a keményebb feltételeket is vállalni kell. • A gazdasági munka értékeléséről és a feladatokról elhangzó beszéd és a határozati javaslat feletti vitában részt vettek: Horváth Ignác, Tóth Pálné és Boza József, a megyei pártbizottság tagjai, továbbá Kádár László, a Bajai Finomposzitó Vállalat igazgatója, Magony Imre, a Kiskunsági TESZÖV titkára, Szakolczai Pál, a megyei tanács tervosztály- ■ vezetője. Felszólalt az ülésen Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, aki az éves és a középtávú terv politikai és gazdasági összefüggésének, az előretekintésnek a fontosságát hangsúlyozta, s a mun- kte folytonosságára, a rugalmas, gyors intézkedések szükségességére hívta fel a figyelmet. A gazdasági nehézségeinket őszintén feltáró, s ugyanakkor bizakodó hangvételű felszólalás után Erdélyi Ignác foglalta össze a vita tanulságait s válaszolt az észrevételekre. A megyei pártbizottság az előterjesztést és határozati javaslatot elfogadta, s azt határozattá emelte. A körzetek bevonása Az első tennivalók közé tartozott. a körzeti orvosi szolgálatok integrálása a kórház belgyógyászati osztályához. S hogy ezt mennyire szívügynek tekintették, arra bizonyság, hogy még a módját is megadták: az első — ünnepélyes — osztályértekezletre meghívták a körzetieket, s a belgyógyászati osztály tagjaivá fogadták őket. Ez a gesztus is lendületet, s lelkesedést adott a munkához. Elsősorban a gondokat-bajokat beszélték meg, mert az érdemi munkához a lelkesedésen túlmenően — technikai feltételek is szükségesek. így jutottak a körzetek soron kívül vérnyomásmérőkhöz, készenléti táskákhoz, s szolgálati kerékpárokhoz ... A bizalom és a jó légkör erősítője az a lehetőség is, hogy a körzetekben dolgozó orvosok számára lehetőséget teremtettek a belgyógyászati szakvizsga letételéhez szükséges kórházi gyakorlat elvégzésére. A szakmai megbecsülés további jele, hogy a körzetben működő orvos a belgyógyászati osztály ágyaiból is gazdálkodhat: s ezzel szinte a nullára csökkent a feleslegesen intézménybe utaltak száma. Természetesen akadnak gondok is. A gyógykezelést igénylők egy része megpróbál a „fejhez”, a kórházi rendelésre menni, úgy vélekedvén, hogy a szakorvosi rendelő csak egy felesleges lépcső. így azután • az osztály járóbeteg-rendelésén zsúfoltság van, ami nehezíti a munkát. Holott a szakrendelésen — az integráció eredményeként — adott esetben — ugyanaz a kórházi orvos látná el annak rendje-módja szerint. Az iskolaorvosi hálózat Az iskolaorvosi ellátás országosan kialakulatlan voltának ténye sarkallotta a kalocsaikat, hogy az integrációban rejlő lehetőségeket kihasználva javítsák a 6—18 évesek orvosi ellátását, illetve a betegségek megelőzéséhez segítséget adjanak. A gyermekévi orvosi program végrehajtása nyomán a kórház gyermekorvosai a szűrő- vizsgálatokon fennakadt vérszegény, vagy más kialakulóban levő betegség felismerése után azonnal gondozásba vették a gyerekeket. Ezzel elérték, hogy kézen-kö- zön nem veszett el egyetlen, kezelésre szoruló kis beteg sem. Az iskolaorvosi feladatok végrehajtása egész évre pontosan ütemezve a védőnők és asszisztensek közreműködésével jó hatásfokkal lehetséges így. További segítség lesz a közeljövőben az ifjúsági védőnő munkába állítása. Egy üzem, egy orvos Az üzemorvosi hálózat kialakításának alapjául a sütőipari vállalat új, minden szempontból korszerű üzemorvosi rendelője szolgált. Nemcsak a létesítését elhatározó vállalat, hanem valamennyi, üzemorvosi rendelővel nem rendelkező munkahely számára is megfelelő körülményeket teremtettek a rendelések lebonyolításához. Az építkezés költségeihez utólagosan hozzájáruló üzemek jogot kaptak, hogy dolgozóik igénybe vehessék, s ezzel, mindenki jól járt... Most már nem óhaj, ami néhány éve még elérhetetlennek látszott: ne legyen Kalocsán egyetlen üzem sem üzemorvos nélkül. Természetes, hogy ahol addig is működött üzemi orvos, ott nem bolygatták meg a kialakult gyakorlatot. Az üzemorvosi teendőket a belgyógyászati osztály szakorvosai látják el, részfoglalkozásban. A rendelő mellett működő kislabo- ratórium azt a kényelmet is jelenti, hogy a beteg a helyszínen jut a szükséges vizsgálatok megtétele után az ellátáshoz ... Hasonló rendszerű félműszakos nő- gyógyászati rendelés beindítása hamarosan várható, melyet a jövő évben teljes állássá alakítva működtetnek majd. S ha valakinek kételye támad, hogy nem keresztezi-e egymást az üzemorvos, illetve a körzeti orvos intézkedése (például ha az egyik nem, majd a másik táppénzbe veszi .. .), a két szolgálat között kialakult együttműködés ezt lehetetlenné teszi. S ha hozzátesszük, hogy az üzemorvosi rendelésen például egy Bátyáról bejáró dolgozó megkaphatja a fölírt injekciót, azért nem kell munkaidő után, otthon a falujában orvoshoz mennie, azonnal világossá válik, hogy az integrált üzemorvosi szolgálat elsődlegesen a dolgozók érdekeit szolgálja. Emellett — természetesen a körzeti és a szakorvosi rendelésen megjelenő betegek számát is csökkenti. A megelőzés fontossága Az üzemorvosi szolgálat hathatós segítség nyújtására alkalmas a munkahelyi ártalmak okainak felderítésében, kiküszöbölésében. A lebonyolított szűrővizsgálatok után az orvos véleménye is mérvadó abban, hogy mit lehet tenni az ártalmak megszüntetésére. Noha a gyakorlatban olykor nem azonos az orvos és az üzem vezetőjének a véleménye, a türelmes, de kitartó meggyőzés végül eredményeket hoz. S nem szabad azt sem elhallgatnunk, hogy az egészségügyi intézmények közötti együttműködés a szerencsés körülmények ellenére sem alakulhatott volna olyan kedvezően, mint ahogy végül is alakult. Az eredmények elérésében nagy részt vállaltak a kórház vezetői, az orvosok, az egészség- ügyi dolgozók szinte mindegyike, akiknek az integráció megvalósítása nem kevesebb, hanem jóval több, szerteágazóbb, felelősségteljesebb munkát hozott. Olykor szinte erejüket meghaladó munkára is vállalkoznak, de ebben példát mutatnak a kórház vezetői, a főorvosok. S ami a legdöntőbb, ezt valamennyien természetesnek tartják ... N. M.
