Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-29 / 279. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. november 29. események sorokban ANKARA ______________________ I I. János Pál pápa szerdán há­romnapos látogatásra Törökor­szágba érkezett. A római katoli­kus egyház feje repülőtéri fogad­tatása alkalmából elhangzott be­szédében látogatását „fontos lé­pésnek” nevezte „az összes ke­resztények átfogó és teljes egysé­ge megteremtésének útján”. Di- mitrosz görögkeleti pátriárka pe­dig kijelentette: II. János Pál pá­pával való találkozójától „új im­pulzusokat vár a katolikus és a görögkeleti egyház közötti csak­nem ezer éves viszály megszünte­téséhez”. (AP) CHRISTCHURCH ________________ S zerdán virradóra eltűnt az Air New Zealand új-zélandi légi- társaság egyik DC—10. típusú re­pülőgépe, fedélzetén 20 főnyi sze­mélyzettel és 237 turistával, akik a légitársaság kedvelt programjá­nak keretében repülőgépről sze­rették volna megtekinteni a déli­sarkvidéket. Fél órával a repülő­gép üzemanyagtartályai kimerü­lésének feltételezett időpontja után a légitársaság képviselői a repülőgépet eltűntnek nyilvánítot­ták, noha nem adták fel a re­ményt, hogy az utasok életben vannak. TEHERAN _______________________ K edden este rövid időn belül immár a második földrengés ráz­ta meg Irán észak-keleti részét. A második földmozgás a Richter- skála szerint 6,5-ös erősségű volt. A földrengés epicentruma a fő­várostól, Teherántól 600 kilomé­terre keletre volt. Az első felmé­rések szerint legkevesebb 11 sze­mély vesztette életét, s az anyagi károk .rendkívül nagyok. BONN Tovább folyik az NSZK-ban a terroristavadászat. Képünkön: a nyugatnémet városokban megje­lentek a terrorcselekményekkel vádolt személyeket köröző új pla­kátok. A jövő évi népgazdasági tervről tárgyal a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa MOSZKVA Nagy érdeklődés mellett nyílt meg szerdán Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának új ülésszaka. A meg­nyitó ülésen Leonyid Brezsnyev vezetésével megjelentek az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet állam vezetői. Az ülésszakot Vitalij Ruben, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke nyitotta meg. Az ülésszak munkájának középpontjában az 1980. évi népgazdasági terv, s a költség- vetés elfogadása és megvitatása áll. Mint ismeretes, a ter­vet megtárgyalta és elfogadásra ajánlotta az SZKP Közpon­ti Bizottsága, ahol Leonyid Brezsnyev ismertette a népgaz­daság helyzetével kapcsolatos kérdéseket, a jövő évi tenni­valókat. Brezsnyev beszédét, szerdán valamennyi központi szovjet lap ismertette, a Központi Bizottság üléséről szóló beszámolóval, az ott elfogadott határozattal együtt. A Szovjetunió jövő évi népgaz­dasági tervéről és az idei terv tel­jesítésének tapasztalatairól Nyi- kolaj Bajbakov miniszterelnök­helyettes, az állami tervbizottság elnöke tartott beszámolót. Egyebek közt elmondotta: A nemzeti jövedelem az idén az előzetes adatok szerint nyolc mil­liárd rubellel emelkedik a tava­lyihoz képest, az ötéves terv első négy évében a növekedés együtt­véve 58 milliárd. Ez 16,2 százalé­kos" emelkedést jelent. A négy év alatt az ipari termelés 20,3 szá­zalékkal növekedett. Ennek elle­nére számos iparágban az idén nem teljesítik a terv előirányza­tait. Ezek közé tartozik a vasko­hászat, a szén- és a nyersolajbá­nyászát, a műtrágyagyártás, a műgyanták és műanyagok gyártá­sa, egyes gépek és berendezések A Szovjetunió Kommunista Pálijának Központi Bizottsága kedden Nyikolaj Bajbakov, a mi­nisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke elő­terjesztésben megvitatta a szovjet népgazdaság 1980. évi tervét, s a költségvetés előirányzatával egyetemben jóváhagyta. A plé- numon beszédet mondott Leonyid Brezsnyev. Beszédéből körvonalazódnak azok a problémák is, amelyek a földrésznyi ország gazdasági épí­tőmunkájának rohamos fejlődése érdekében az elkövetkező időben nagyobb törődést igényelnek. Le- vyűgözöek a számok: elegendő megemlíteni, hogy a jelenlegi öt­éves terv eddig eltelt négy esz­tendejében körülbelül ezer jelen­tősebb iparvállalattal gyarapodott a Szovjetunió. Növekedett a mezőgazdasági termésátlag — az utóbbi négy esztendőt tekintve csaknem 27 százalékkal több gabonát takarí­tottak be, mint az előző ötéves terv időszakában —. s mindez a nép jólétében éreztette kedvező hatását. Egy ország gazdasági vérkerin­gésében rendkívül fontos szerepet előállítása, valamint a papíripar. Nem teljesítik teljes mértékben a közszükségleti cikkek termelé­sének tervét sem, s ez bizonyos nehézséget okoz a lakosság növek­vő igényeinek kielégítésében. A mezőgazdasági termelést nagy mértékben sújtotta, az idei év kedvezőtlen időjárása, a gabona- termés így is elérte a 179 millió tonnát. Az 1980-as évről szólva Bajba­kov megállapította: az előirányza­tokat már úgy készítették elő, hogy egyúttal kedvező alapokat teremtsenek az új, 11. ötéves terv végrehajtásának megkezdéséhez is. > Jövőre a Szovjetunió nemzeti jövedelme a terv szerint négy százalékkal, 17 milliárd rubellel emelkedik. Az ipari termelés nö­vekedése 4,5 százalékos lesz, ' a tölt be a vasúti szállítás, amely­ről Leonyid Brezsnyev elmarasz­talóan szólt. Ugyancsak bírálta a kohászat, az élelmiszeripar és né­hány más iparág tevékenységét is. Korunk egyik kimagasló kér­dése az energiával függ össze. A Szovjetunió nemcsak a világ egyik legjelentősebb energiatermelője, hanem — hatalmas iparhálózata révén — egyik legnagyobb — fel­használója is. Nem közömbös, mit mutat az ország fütőanyag- és energiamérlege. A jövő útja: az olaj földgázzal való helyette­sítése a hőerőművek fűtésében, ehhez viszont a földgáztermelés fokozása szükséges. Az atomener­gia békés hasznosításában is ma­gasabb sebességi fokozatra kap­csol a szovjet népgazdaság, de a hagyományos energiahordozó: a szén termelését is növelni kí­vánja. Hatékonyság és minőség — a két követelmény a jövő évi szov­jet népgazdasági terv kulcsszava. Ezt hangsúlyozták a Legfelsőbb Tanács ülésszakának vitájában, s úgy tekinthető, mint az 1980. évi nagyarányú gazdaságépítő munka aranyszabálya. Gy. D. könnyűiparban és a nehéziparban egyaránt, így mind a népgazdaság szükségleteit, mind a lakosság igényeit jobban lehet kielégíteni. A mezőgazdaság termelésének ér­tékét 8,8 százalékkal kívánják nö­velni. A beruházások együttes értéke magasabb lesz a korábban előirányzott összegnél: 135,3 mil­liárd rubelt fordítanak erre a cél­ra. A munka termelékenysége a terv szerint az iparban 3,8, az építőiparban 3,5 százalékkal nő jövőre. A terv szociális előirányzatai is igen jelentősek; tízmillió ember számára építenek új lakást jövőre, vagyis az ötéves terv időszaki­ban több mint ötvenmillió ember lakáskörülményei javulnak meg. Tovább fejlesztik a közoktatást, az egészségügyet, jelentős összege­ket fordítanak a környezetvéde­lemre. Gyors ütemben fejlődnek a Szovjetunió külgazdasági kapcso­latai is. A Legfelsőbb Tanács elé számos más törvényjavaslat is kerül. Mind a tervet, mind a javaslato­kat megvitatták a szovjet parla­mentnek illetékes bizottságai, va­lamint a tanács elnöksége. Meg­tárgyalják egyebek között a népi ellenőrzésről, a Szovjetunió Leg­felsőbb Bíróságáról, az ügyészség­ről, a gazdasági döntőbíráskodás­ról szóló törvényjavaslatokat. A javaslatok célja az, hogy összhang­ba hozzák az igazságügyi szervek­ről szóló törvénykezést a Szov­jetunió 1977^ben elfogadott új alkotmányával. (MTI) Elutazott Anton Benya Szerdán elutazott Budapestről Anton Benya, az Osztrák Nemze­ti tanács első elnöke, aki a hiva­talos látogatáson hazánkban tar­tózkodó osztrák parlamenti dele­gációt vezette. A vendéget a Ke­leti pályaudvaron Apró Antal, az Országgyűlés elnöke búcsúztatta. Jelen volt Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság budapes­ti nagykövete. A parlamenti de­legáció vezetését Rudolf Thal- hammer, a nemzeti tanács harma­dik elnöke vette át. A küldöttség délután ellátogat a Magyar Opti­kai Művekbe. (MTI) Újvidéki ünnepség 30 éve sugároz ötnyelvű — szerb-horvát, magyar, szlovák, ro­mán és ruszin — műsort az újvi­déki rádió. Az évfordulóról ün­nepség keretében emlékeztek meg. Az újvidéki rádió és kapcsolt adó­állomásai jelenleg napi 40 órán műsort közvetítenek a Vajdaság autonóm tartomány lakóinak öt nyelven. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Aranyszabály TÖRÖKORSZÁG A Demirel-kormány első napja t Hetvenkét óra alatt öt politikai gyilkosság történt Törökországban. Fájdalmas tény, de tény; ebben nincs semmi váratlan vagy meglepő — 1978—79-ben voltak olyan hónapok, amikor 120-on felül volt a terrorcselekmények halálos áldozatainak száma és sebesült kétszáz­nál több volt... Ám ez a legutóbbi három nap új politikai körül­mények között, változott helyzetben is az esztendők óta megállapí­tott tendenciát igazolta; a rendkívül súlyos gazdasági körülmények között élő országban a szélső jobboldal minden módon zűrzavart akart kelteni, hogy az anarchiába taszított országra valamilyen fa­siszta megoldást kényszerítsen rá. Alibi-merényletek Az öt gyilkosság áldozata kö­zül három ismert baloldali sze­mélyiség volt. A legismertebb egy isztambuli egyetemi pro­fesszor, Umit Doganay, a poli­tikai fakultás dékánhelyettese. Doganay éppen hazatért otthoná­ba, kilépett gépkocsijából, ami­kor szitává lőtték. Gépkocsiveze­tője és a lakóház portása, aki ab­ban a pillanatban lépett ki az utcára, amikor a kocsi megállt, megsérült. A merénylők egy au­tóból nyitottak sortüzet a pro­fesszorra, elmenekültek. Egy órával később az isztambuli egyetemen heves tüntetés rob­bant ki a bal- és a jobboldal hívei verekedni kezdtek; egye­lőre a jogi fakultást zárták be, de szó volt arról, hogy a többi fakultáson is felfüggesztik a ta­nítást. A Demirel-kormány meg­alakulása óta elkövetett gyilkos­ságok egyik áldozata egy szélső- jobboldali újságíró volt. Török politikai körökben elterjedt az a nézet, hogy mind az öt gyilkos­ságot ugyanaz a banda követte el: szélsőjobboldali szervezetek tagjai, akik vagy Türkes „szürke farkasok” nevű fegyveres fasisz­ta csoportjától is jobbra helyez­kednek el, vagy esetleg éppen Demirel emberei. A jobboldaliak ellen elkövetett merényleteket afféle alibinek kell tekinteni; lám, nemcsak baloldaliakat ér a golyó. Rendkívüli állapot A fellobbanó terror bizonyos fokig válasz arra a Demirel-dön- tésre, hogy meghatározatlan ide­ig fenntartják a még Ecevit ál­tal elrendelt rendkívüli állapo­tot az ország területének jelen­tős részére, több mint tizenkét tartományban. Nem sokkal a Demirel-féle kormányalakítás előtt híre járt Ankarában — er­ről a „Dünya” című lap is be­számolt —, hogy „Fahri Koro- türk köztársasági elnök még a miniszterelnöki mégbízatás hiva­talos átadása előtt magához ké­rette az Igazság Párt vezetőjét és Demirel legnagyobb meglepe­tésére bevezette az elnöki re­zidencia egy kisebb szobájába, ahol kezében cigarettával, a le­mondott miniszterelnök, Bülent Ecevit várakozott rá”. A Dünya értesülése szerint a köztársasági elnök jelenlétében a két pártve­zér megállapodott abban, hogy a jövőben együttműködnek az iszonyatos erőszakhullám letöré­sében, és Ecevit Demirel rendel­kezésére bocsátja mindazokat az információkat, amelyeket a leg­különbözőbb anarchista csoportok tevékenységéről a legutóbbi idő­ben munkatársai összegyűjtöttek. A „Hürriyet” című isztambuli napilap — éppen azon a napon, amikor Doganay professzort meggyilkolták! — egyik cikkében emlékeztetett Ecevitnek egy olyan kijelentésére, hogy „a Köztársa­sági Néppárt ellenzéki mivoltá­ban nem az elvtelen civódásra törekszik”, hanem megpróbál se­gíteni az anarchia leküzdésében. Piaci gondok Demirel a parlamenti bemutat­kozás előtt már azt mondotta: feladatának a gazdasági válság hosszabb időt kívánó megoldásán túl a lakosságnak az alapvető közszükségleti cikkekkel való el­látását tekinti. (Október végén megállapították a gazdasági szak­emberek, hogy étolaj, liszt, cukor, kávé, száraz bab, benzin, műtrá­gya, elektromos szerelési anyag és bizonyos építőanyag egyszerű­en nincs, vagy csak a valódi szükségletnek kicsiny töredékével rendelkeznek a nagy- és kis­kereskedelemben. A feketepiac éppen a növekvő hiányok miatt szélesedik — bizonyos külföld­ről származó áruk, mindenekelőtt a kávé a hivatalos ár 5—6-szoró- sáért kerül forgalomba.) Az ország súlyos gondjait a nemrég, időközi választásokon történt szavazat-lemorzsolódása miatt megbukott Ecevit-konmány igyekezett valamelyest csökken­teni. Az országnak jelenleg leg­kevesebb 18 milliárd dollár kül­földi adóssága van (Demirel szakemberei szerint, ez az adós­ságtömeg legfeljebb 12 milliárd) és bár bizonyos, határidő-eltoló­dásokat sikerült elérni, a sür­gető fizetendő törlesztések és ka­matok összege is meghaladja majd 1980-ban a 2,5 milliárd dol­lárt. Egyébként az Ecevit-kor- mány javára kell írni, hogy a Köztársasági Néppárt által veze­tett kormány 1978 januárjától bukásáig, 1979 végéig több mint 170 millió dollár adósságot tör­lesztett, bár több mint 2 mil­liárd dollár újabb hitelt volt kénytelen felvenni. Az ország hi­telképessége végső határán van, a növekvő olajárak szinte meg­bénítják az ipart, és ha a külföl­dön dolgozó török vendégmunká­sok nem küldenének haza éven­te körülbelül 2 milliárd dollárt, a gazdaság minden bizonnyal összeomlana. A török politika nagy kérdő­jeleit nem válaszolja meg a kor­mányváltozás — a 450 tagú par­lamentben a kormányfő Igazság- pártjának csak 186 képviselője van, a bukott Ecevit Köztársasá­gi Néppártja azonban még akkor is 206 képviselővel rendelkezik, ha ketten már rögtön a bukás után ott is hagyták pártjukat. Sokan gondolnak arra, hogy a köztársasági elnöknél nagy ti­tokban lezajlott megbeszélés, a közös anarchiaellenes elszántság bizonyos körülmények között akár a „nagykoalíció” megalaku­lására is vezethet. G. M. Jugoszlávia nemzeti ünnepén November 29. kettős ünnepe Jugoszlávia népének. Ma 36 éve ült 1' össze Jajcéban, ebben a boszniai kisvárosban Jugoszlávia Nép­felszabadító Antifasiszta Tanácsa, ihogy határozzon az állam jövőjéről, háború utáni sorsáról. Jajce akkor már megszabadult a fasiszta meg­szállóktól, iaz ország egésze nem sokkal később. 1945. november 29-én, kereken két esztendővel a isorsdöntő ,tanácskozás után, Belgrádban ki­kiáltották a népköztársaságot. Az antifasiszta háború fő terhét viselő szovjet hadsereg csapásai alatt \meggyengült hitleristák, s helyi kiszol­gálóik történelmi vereséget szenvedtek; A jugoszláv antifasiszta parti­zánmozgalom nagy véráldozattal megteremtette az új, szocialista tár­sadalom felépítésének lehetőségét. Az eltelt több mint három és fél évtized a baráti Jugoszlávia életé­ben nagyszabású társadalmi-gazdasági átalakulást hozott. A hajdan fejletlen, osztály- és nemzetiségi ellentétektől megosztott balkáni ál­lam korszerű szocialista iparral és mezőgazdasággal rendelkező, dina­mikusan fejlődő prszággá vált. Ennek a lendületes építőmunkának újabb Mérföldköveit jelölte \ki a Jugoszláv Kommunisták Szövetségé­nek 1978-ban megtartott XI. kongresszusa. Eszerint Jugoszlávia leg­főbb törekvése [az ország népei összeforrottságának erősítése, a JKSZ eszmei és politikai akcióegységének mélyítése. Kétoldalú kapcsolataink a szocialista Jugoszláviával örvendetesen, kölcsönös megelégedésre fejlődnek. Összekötnek bennünket a szocia­lizmus építésének történelmi céljai, a társadalmi haladásért, a nemzet­közi enyhülésért folytatott küzdelem. Jugoszlávia úgy járulhat hozzá a leghatékonyabban ezekhez a célokhoz, ha az el nem kötelezettek mozgalmának alapítójaként, s {ma is aktív tagjaként az összetett cso­portosulást a nemzetközi béke és biztonság szilárdítására, az imperia­lista erők elleni összehangolt fellépésre mozgósítja. Jugoszlávia nagy nemzeti ünnepén azt kívánjuk a szomszéd ország népének, érjenek el további sikereket szocialista hazájuk felvirágoz­tatásában. A Biztonsági Tanács megkezdte az iráni-amerikai válság vitáját (Folytatás az 1. oldalról.) konvenciók szigorú tiszteletben tartásának megerősítésével kell foglalkoznia. Ezzel szemben az iráni ENSZ-misszió egyik képvi­selője leszögezte: a túszok kérdé­se a konfliktusnak csupán egyik aspektusa. Megerősítette azt az iráni követelést, hogy az ex-sahot bíróság elé kell állítani, Washing­tont pedig azzal vádolta, hogy háborús pszichózist szít, s akciói­val fenyegeti a békét és a bizton­ságot. Az amerikai kormány kedden újabb heves vitákat kiváltó lé­péseket tett az iráni kérdésben. A Carternél járt kongresszusi tagok beszámolója szerint az el­nök — mint már jelentettük — úgy nyilatkozott, hogy az Egye­sült Államok mindenképpen meg­torolja majd a túszok ügyét, még azok szabadon engedése után is. Egy másik jelenlevő szerint Car­ter célzott rá, hogy a „nemzeti becsület” adott esetben fonto­sabb. mint a túszok élete. A Fe­hér Ház az érezhető nyugtalan­ság után sietett cáfolni a kije­lentéseket, majd váratlanul elnö­ki sajtóértekezletet tűztek ki, szerdán, helyi idő szerint estére. Carter újabb kampányutat mondott le a válság miatt. Nyil­vánvaló, hogy újjáválasztási esé­lyei mind szorosabban függnek attól, hogyan ítélik majd meg szerepét az iráni ügyben. A kor­mány taktikája most rugalma­sabb a korábbinál. Változatlanul ragaszkodik ugyan a túszok felté­tel nélküli szabadon bocsátásá­hoz, de immár ösztönzi a koráb­ban ellenzett ENSZ-vitát. sőt, az Iránnal való közvetlen tárgyalást is. Valószínű, hogy Vance kül­ügyminiszter a hét végén maga utazik New Yorkba, ha lehetősé­get lát a Banlszadr iráni külügy­miniszterrel való találkozón,. Washington ugyanakkor tov -Va­ra is katonai beavatkozással, torlással fenyeget, és felhívt. szö­vetségeseit, hogy nyújt nak maximális erkölcsi és gaz^vu?;! támogatást Iránnal szembe­Bár hivatalos körök vá! óvat­lanul nem hajlandók elismerni, hogy Washington régi Véd* . a sah, bármiért is felelős volna, az amerikai sajtó legalább meg- megpendíti a témát. A t -háló­zatok kedden este is besz; moítak Teheránból a kormány ál delkezésükre bocsátott bi - kokról. Azok szerint a ' családtagjai már 1978 ős te­hát hónapokkal a rends kása előtt, sok millió, • -dán« összegeket utaltak át irt- cia és svájci bankházakba. Az iráni \o- zetés 17—21 milliárd dol'á ra be­csüli az országból kivit! (állami tulajdonnak tekintett) -igvor.t. Amerikai kormánykörökben, mar­is úgy nyilatkoztak, hogy „ma­gántulajdonról” van szó, s a ki- sibolt összegekhez Irán még pol­gári per útján sem juthat hozzá. A volt uralkodón újabb kisebb műtétet hajtottak végre, s hír szerint valószínűleg néhány nap múlva már elhagyhatja az Egye­sült Államokat. Nyílt kérdés, távozik-e Pahlavi és mikor. Ked­den egyébként azt nyilatkozta, hogy ha Irán őt felelősségre von­ja, akkor felelősségre vonhatják a volt amerikai elnököket is — ami logikus következtetés. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • DVTK—Kaiserslautern 0—2 (0—1) Lehet vitatkozni azon, jó-e, hogy a válogatottban nyolc diósgyőri játékos is szerepel. Azon is el lehet tűnődni, jogos-e felsőfokú jel­zőkkel illetni egy tisztességgel helytálló középcsapatot. Annyi azon­ban bizonyos: túl sok hárul mostanában a DVTK-ra. A tegnapi UEFA-kupa nyolcaddöntőn be is igazolódott ez, hiszen bár a ma­gyar csapat nagy akarattal, a fáradtság jelei nélkül játszott, tom­boló hazai közönség előtt sem bírt az NSZK első ligája tizedik he­lyezettjével, a Kaiserslauternnel, pedig a nyugatnémet középmezőny­be tartozó csapat néhány nagyágyúját is nélkülözte. Wendt góljával már az első félidőben megszerezte a vezetést, majd Bongarlz beál­lította a végeredményt. A vendégcsapat, a papírformát figyelembe véve nem sok esélyt hagyott a két hét múlvg lejátszandó visszavá­góra a DVTK-nak. No, de sebaj, a diósgyőriek legalább eljutottak a nyolcaddöntőig — labdarúgásunk helyzetét tekintve ez sem utolsó dolog. KISKUNHALASON AZ ÜJ TELEFONKÖZPONT ÜZEMI PRÓBÁIT 1979. NOVEMBER 30-AN 13 ÓRÁTÖL megkezdjük Ettől az időponttól a telefonszámok megváltoznak. | Kérjük, hogy az új számot az 1979. évi telefonkönyvben vagy a számváltozási jegyzékben szíveskedjenek megkeresni. A telefonkönyv Kiskunhalas postahivatalaiban megvásárolható. TELEFONÁLJON RÖVIDEN; IDŐT, PÉNZT TAKARÍT MEG!

Next

/
Oldalképek
Tartalom