Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-20 / 246. szám

1979. október 20. • PETŐFI NÉPE • 3 * TELEFONGONDOK AZ ORSZÁGBAN Bővítik a távhívóhálózatot Napjainkban új telefonok felszerelése, a meglevő hálózat bővítése, korszerűsítése or­szágos ügy. Az eldugott kis falvak, a száz fő­nél nagyobb lélekszámú települések bekötése az országos távközlési hálózatba, — a posta egyik legfontosabb feladata. A telefonellátás helyzetéről, a tervekről, a gondokról a Postavezérigazgatóságon elmon­dották, hogy a távhívó rendszer kiépítésével. Crossbar-központok üzembe helyezésével már 158 helységből hívhatják az előfizetők köz­vetlen tárcsázással az ország más vidékein levő előfizetőket anélkül, hogy emberi be­avatkozásra szükség lenne a kapcsoláshoz. S, hogy a távhívást az elmúlt években mi­lyen mértékben szélesítették ki, erre egyet­len adat is elegendő: az összes előfizetők — számuk tavaly 534 ezer volt — 80 százaléka már távtárcsázással hívhatja egymást. Föld­rajzilag távoleső megyékben élő embereket köt össze percek alatt a telefon. • Budapesten a Petőfi Sándor utcában működik a távbeszélő-tudakozó és névsorszerkesztő hivatal. Az információs osztály dolgozói, naponta húsz-huszon- háromezer kérdésre adnak választ. A három éve működd mikrofilmes-rendszer segítségével a válasz­adás ideje negyedére csökkent. (MTl-fotó — KS) Ingerült emberek Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági, az ipari és a fo­gyasztási szövetkezetek feladata­it a népgazdasági terv, a megyei, a fővárosi termelési célok és a szövetkezetek adottságainak fi­gyelembevételével határozzák meg, s legalább ilyen fontos a termelési szerkezet átalakítására kiható döntések összehangolása is — hangsúlyozták pénteken a fővárosi, a megyei és a fnegyei városi tanácsok elnökeinek érte­kezletén, amely Papp Lajos ál­lamtitkár elnökletével ült össze a Parlamentben. Rév Lajos, az OKISZ elnöke a tanácsok és a szövetkezeti szö­vetségek kapcsolatának, együtt­működésének tapasztalatairól szá­molt be. Elmondta: a területfej­lesztési tervek kialakításában, a lakosság ellátásának javítását szolgáló fejlesztések egyeztetésé­ben gyümölcsöző együttműködés alakult ki. Bírálta a munkát gát­ló akadályokat, s közéjük sorolta azt is, hogy sok még a párhu­zamos beszámoltatás, amely in­dokolatlan terhet ró a szövetke­zetekre. Esetenként beszámoltat­ják a szövetkezeteket a községi tanács, a járási hivatal, a városi, valamint a megyei tanács szak- igazgatási szervei is. Az értekezleten megtárgyalják a testnevelés és a sport tovább­fejlesztésének időszerű feladatait is. (MTI) UNIVERZUM 79 ' Űrrepülőgépek, energiaproblémák és a világegyetem A mind több és így mind ki­sebb vonzású különféle kulturális hónapok, hetek, napok közül a csillagászati hetek azon kevesek közé tartozik, melyek őrzik ere­deti színvonalukat. A kecskeméti sorozatban idén is e tudományág hazai legjobbjai tájékoztatják az érdeklődőket a világegyetemről szerzett új isme­retekről, az űrkutatás friss ered­ményeiről. Október 25-én, csütörtökön este 6 órakor a Tudomány és Techni­ka Házában dr. Szimán Oszkár Kozmikus környezetünk a Nap­rendszer címmel tartja meg a csillagászati hetek nyitó előadá­sát. Nagy látogatottságra számít­hat a rendező TIT dr. Kulin György október 29-i előadásán is. Energiaproblémáink és az Uni­verzum címmel szól a népszerű tudós ezúttal a hallgatósághoz. Szó lesz még, film lesz még, diavetítés lesz még az űrrepü­lőgépről, a híradástechnikai bra­vúrokról, a Földön kívüli élet lehetőségeiről a november 15-ig tartó rendezvénysorozaton. Nappal működő telefonok A városokban általában éjjel­nappali távbeszélő szolgálatot tel­jesítenek a központokban. Sok he­lyen még ún. manuális, tehát ké­zikapcsolású központok működ­nek és csak kezelői kapcsolják a kért számot. Jelenleg még 194 ilyen központ működik az ország­ban, s az ide bekapcsolt előfize­tők száma 47 ezer. A legnagyobb gondot az a 2219 legrégibb típusú „tekerős” — induktoros- központ jelenti, melyek a kisebb falvak­ban vannak felszerelve. Ezek a készülékek általában délután 16 órától másnap reggelig némák maradnak, mert a kis falvakban a postahivatalban nincs éjszakai szolgálat. Kevés vigaszt jelent az ott lakóknak, hogy így sincsenek teljesen elvágva a külvilágtól, mert minden községből egy. vagy több, a 100 lélekszámnál nagyobb településekről 1—1 állomás a he­lyi postahivatal zárva tartása után átkapcsolható a legközelebbi éj­jel-nappal szolgálatot teljesítő központhoz. Ez természetesen csak szükségmegoldást jelent, de leg­alább ezen a készüléken lehet or­vost, mentőt hívni, vagy a tűzol­tókat, a rendőrséget értesíteni. Gazdasági lehetőségeink függvénye A távbeszélőhálózat országos fejlesztése elsősorban nem postai ügy, hanem gazdasági lehetősé­geink függvénye. Erre utal az is, hogy az elmúlt években már nem a helyi hálózatok fejlesztésére for­dították a nagyobb összegeket, ha­nem a hatékonyabb országos táv­közlési nagyüzem kiépítésére, a belföldi és a nemzetközi távhívá­si rendszer megteremtésére. A két­ségtelenül látványos eredmények mellett a posta úgy ítéli meg a helyzetet, hogy az országban a távközlési fejlesztés színvonala el­maradt az általános műszaki.-gaz- dasági fejlettségtől. Különösen a fővárosban, de egyes megyeszékhelyeken is fo­kozza a posta gondjait az elavult közmű- és kábelhálózat. A csator­nákat általában a múlt század vé­gén építették, a víznyomócsöveket pedig 50—70 évvel ezelőtt fek­tették a földbe. Akkoriban az út­testen szekerek cammogtak, most sok tonnás kamionok dübörögnek. Az anyag kifárad, a régi útteste­ket sem erre a terhelésre mére­tezték, ez okozza a csőtöréseket, kábelbeázásokat. Tehát még eső sem kell ahhoz, hogy néhány ezer telefon napokra elhallgasson ... Kiterjesztik a távhívást A postát ostromolják a telefon­igénylők. A központok bővülésé­vel, a hálózat fejlesztésével min­den évben új előfizetők ezrei kap­nak telefont. A múlt évben 25 270 állomást kapcsoltak be, ebből 15 230-at vidéken. Az összes tele­fon több mint a fele üzemek, in­tézmények alközpontjaira csatla­kozó mellékállomás. Ezeken nap­közben a kapacitásukat többszö­rösen meghaladó forgalmat bonyo­lítanak le. Ekkora terhelést csak nagyon nehezen viselnek el a köz­pontok berendezései, az előfizető pedig vonalra vár, és dühöng... Ebben az évben bekapcsolják az országos távhívó rendszerbe Tatabányát és Salgótarjánt. Eze­ken a helyeken a jelenleginél há­romszor nagyobb kapacitású köz­pontok állnak majd rendelkezésre. Ugyancsak bekapcsolják még Szekszárdot és Paksot is ebbe a hálózatba. A jövő évben üzembe helyezik az új győri és mosonma­gyaróvári központot, amely az egész megyében javítja majd a távbeszélő forgalmat. Komárom megyében például több központ­hoz szerelnek távhívó áramkörö­ket, melyekkel nem közvetlenül az előfizető, hanem a postai ke­zelő tud bekapcsolódni az ország távhívóhálózatába, így az előfi­zetőnek a megrendelt hívást az eddiginél sokkal gyorsabban kap­csolják majd. Jövőre két megye- székhely kerül még be a távhívó­hálózatba: Kecskemét és Békés­csaba. Van azonban még mindig 2300 olyan község, ahonnan este nem lehet telefonálni. Ezeket fokozato­san — több községet összevontan — egy központba kapcsolják majd, és ezzel megoldódik a cikk elején említett gond is. Tájékoztatás — mikrofilmről A távhívás kiterjesztése azt is megköveteli, hogy az ország bár­mely részén minden előfizető kap­csolási számát és lakcímét képes legyen megadni a tudakozó. Az óriási mennyiségű adatot napraké­szen mikrofilmen tárolják majd, és pillanatok alatt pontos felvilá­gosítással szolgálnak az érdeklő­dőknek. Végül mégis jó hírrel szolgál a posta azoknak, akik telefonra vár­nak : a jövő évben 52 572 ú j állo­mást szerelnek fel, 30 252 állomást ■a fővárosban, és 22 320 állomást vidéken. B. I. EGY DÜHÖS EMBER mondta a magáét a munkáját félbehagyó, kissé tanácstalan szerkesztőnek. Az egyik nagyközség kulturális intézményétől jött, és azért volt mérges, a szerkesztőségre, mert a lapban a művelődési házak, ott­honok vezetőinek felelősségéről jelent meg egy írás, csak úgy ál­talában, a helyszín megnevezése nélkül. Hiába magyarázta kollé­gánk, hogy ez műfaji sajátossága volt annak a cikknek, lévén a té­nyeket összegező, általánosító publicisztika, nem pedig konkrét riport, vagy úgynevezett glossza, bíráló megjegyzés, emberünk ki­oktatta a sajtót arról, hogyan is kell írni újságot a jövőben. Egy másik ember telefonon fe- nyegetődzött, mert magára ismert a lakott területen való sertéstar­tás eltúlzott, szinte nagyüzemi mé­retei és annak a környezetre gya-. korolt hatását ecsetelő cikkünk alapján. Tudja ő, honnét fúj a szél, mondotta, s majd tesz róla, hogy az illető cikkíró ne írhasson ilyesmit a jövőben. Levélben is előfordul sértege­tés. dühös kirohanás. A cikkíró szellemi képességeit kétségbe vo* nó illetékes, amikor figyelmeztet­jük túlzásaira, kijelenti: őt nem lehet megfélemlíteni. Pedig ő akart erélyes hangon más véle­ményre bírni bennünket. A napokban egy dühös férfi egy városközponti bolt előtt zöld­séget, gyümölcsöt áruló eladót fenyegetett meg kiabálva. Olyas­miért volt rá dühös, amiért sem­miképpen sem az eladó volt a hibás, mivel az árakat kifogásolta útszéli hangon. A boltvezetőnek kellett közbelépnie, hogy megvéd­je az eladót az otromba támadás­tól. SOROLHATNÁM TOVÁBB, s nemcsak munkaterületünk pél­dáit és saját tapasztalataimat idéz­hetném, amiből az derülne ki, hogy oktalanul és indokolatlanul elharapódzott a türelmetlenség, a más véleményét nem tisztelő inge­rültség. Divat lett például szidni a vezetőket, s igencsak sikknek számít, ha valaki — lehetőleg úgy, hogy minél többen hallják — sommásan elmarasztal egész in­tézményeket, tanácsi és más tes­tületeket, hivatalokat' Az ingerültség forrásait kutat­va, nem nehéz megtalálni a tár­sadalomban végbemenő változá­Október 22. és 26. között NDK külkereskedelmi napok címmel a budapesti NDK kultúrcentrumban rendezvénysorozatot tartanak. Programját pénteken sajtótájé­koztatón ismertették: 5 külkeres­kedelmi vállalat a kooperációs lehetőségekről, a legújabb gyárt­mányfejlesztésekről számol be magyar partnereinek. sokra, saját természetük szerint reagáló emberek legtöbbjénél a túlzott magabiztosságot, vagy ép­pen bizonytalanságot. A demokra­tikus légkör megszilárdulása még nem járt együtt a társadalom alapvető etikai normáinak tudati rögzítésével, a magatartási for­mák emberi vonásainak felisme­résével. Gyakori a presztízsveszte­ségtől való félelem, a tévedhetet­lenség látszatának fenntartására irányuló görcsös igyekezet. Akad oktalan sértődés is bőségesen, amit az illető erélyességgel igyek­szik leplezni. MINDENESTRE valamiféle modern kulturálatlanság divatja kezd elharapódzni. Egyesek azzal tüntetnek, hogy modortalanok, hogy trágár módon beszélnek, tüntetőén udvariatlanok, s nem vá­lasztják meg közlendőjükhöz a tisztességes és mértéktartó kifeje­zéseket. „Ami a szívemen, az a számon!" — mondhatnánk rájuk vonatkoztatva a közmondást, ha csupán őszinteségről, s nem ag­resszív megnyilvánulásról volna szó. De fel lehet fedezni az emlí­tett viselkedésforma mögött a bí­rálat minijén fokozatának elveté­sét is. Illetve csak azt, ami netán őellenük irányul. Minden más természetesen elfogadható, sőt te­tézni kell, rakni rá, s nem kell kímélni a másikat semmiféle mó­don, még a goromba, durva hang, a sértegető kifejezések visszafo­gásával sem. Sajnos, az ilyen egyénektől leg­többször visszahúzódunk, hiszen senki sem szeret hangos jelenet­nek központja lenni, fölöslegesnek ítélt szópárbajba keveredni, ne­tán bíróság előtt perlekedni a be­csületsértő kifejezések miatt. S van, aki vérszemet kap, egész vi­selkedésformája erre az alacsony szintre száll le, meg a munkahelyi, vállalati problémáit is ily módon akarja elintézni, megoldani. Tar­tózkodásunkat gyengeségnek véli, s ha lehet, még szemtelenebb és agresszívebb. NEM, VILÁGÉRT SEM monda­nám, hogy a durvaságra hasonló durvasággal feleljünk. Ennek nem lenne semmi értelme. De ideje volna társadalmi síkon is fellépni az olyan magatartás ellen, ami sérti a környezetet, a közösséget, és az egyéneket is lealacsonyítja. T. P. A rendezvény jelentőségét nö­veli, hogy a két ország tervező­szervei már megkezdték a hato­dik ötéves terv egyeztetését. Az idén a magyar—NDK árucsere­forgalom értéke 1,3 milliárd ru­bel lesz, s ezt a következő évek­ben jelentősen bővíteni lehet. (MTI) NDK külkereskedelmi napok Elfogták a szabadszállási betörőket Ez év augusztusában három al­kalommal törtek be B. Rozália, Szabadszállás, Alsószőlő 95. számú tanyájába. Az első betöréskor az elkövetők tányérokat, a konyhá­ból különböző tárgyakat vittek magukkal. Második alkalommal már a lakás berendezéseit: ágya­kat, éjjeliszekrényeket, asztalt s egyéb ingóságokat, harmadszor pedig a szoba szekrényeit, kály­hát, csillárt lopták el. Mindhárom alkalommal a nyomozóknak sike­rült rögzíteniük a láb- és kerék­párnyomokat, de már az első betö­rés után tudták, hogy két kerék­párral szállították el a lopott holmit. A harmadik betörést ki? vetően a nyomozókutya a rend­őröket Szabadszállás, Alsószőlők 190. számú' tanyájához vezette. Szinte egyértelmű volt, hogy a betöréseket Koroknai István 35 éves, foglalkozásnélküli, fegyve­res szökés és lőfegyverrel való visszaélés miatt büntetett, és Féj. szés Gábor 18 éves, szintén bünte­tett előéletű személy követte el. A nyomozók a tanya udvarán kezdték el a kutatást, amely ered­ményre vezetett: elásva megtalál­ták a szoba berendezését, míg a szín alatt a lakásból ellopott egyéb felszerelési tárgyakat. A két bű­nöző azonban nem került élő. Szeptember 3-án a kunszentmikló- si ÁFÉSZ 4. számú vegyesboltjá­ban jártak betörők. Ez az üzlet Szabadszálláson a tanyavilágban van. A hívatlan vendégek 60 kilo­gramm kolbászt és sonkát, 20 li­ter pálinkát, két karton cigaret­tát, 10 takarót, 20 kést, rádiót, nagy mennyiségű cukrot, borsot vittek magukkal, mintegy 21 ezer forint értékben. A bolt raktárába álkulccsal hatoltak be, majd mennyezetbontással jutottak az eladótérbe. A haí zsákba csoma­golt értéket ugyancsak kerékpá­ron tolták el a tett színhelyéről. A nyomozók joggal gyanakodtak ismét Koroknai ra és Fejszésre. A szabadszállási tanyavilágban egymás után történtek a kisebb- nagyobb betörések. Szeptember 12-én Botka Géza hétvégi házát törték fel, ahonnan ágy- és ruha­neműt, élelmiszercikkeket, gáz­palackot loptak, 10 ezer forint ér­tékben. A Veresegyháza 2. számú hétvégi házban szeptember 23-án jártak a betörők, mégpedig tető­bontással hatoltak be a lakásba. Innen három légpuskát, egy íj­puskát, kikészített bárány- és bor- júbőröket, faliórákat, nyolc va­dász tőrkést loptak el. Ezt a be­törést nem sokkal később meg­ismételték, amikor bútorokat, ét­készleteket, bőröket, konyhafel­szereléseket vittek magukkal ke­rékpáron. E két betörés során több mint 80 ezer forinttal károsították meg a tulajdonost. A rendőrség Szabadszállás környékén a fen­tiekkel együtt már 19, ismeretlen tettes által elkövetett betörést tar­tott nyilván. A keresés a tettesek felderítésére éjjel-nappal tartott, de azok eltűntek, mintha a föld nyelte volna el őket, Felmerült a gyanú, hogy talán a szabadszállá­si erdőben rejtőzködnek, ezért azt is átfésülték, de nem jártak ered­ménnyel. Október 16-án virradóra betö­rők jártak a szabadszállási nagy­áruházban. A zsákmány több száz karóra, bizsu, amelynek értéke mintegy 140 ezer forintot tett ki. A nyomozókutya szimatot fogott, elindult a betörők után. Ettől füg­getlenül ezen a hajnalon honvéd­ségi, munkásőri, határőri együtt­működéssel a rendőrség körbefog­ta a szabadszállási erdőt és a ku­tatócsoportok a fegyveres bűnöző­ket keresték. A nyomozókutya egy borókás fenyőcsoport egyik fájá­nál állt meg, a nyomok odáig ve­zettek. Szinte ezzel egyidőben a kutatócsoport is odaért, s körbe­fogták a homokdombot. A kutató- csoport egyik tagja észrevette, hogy az egyik bokor mögött egy ablak van, amelyre zöld szúnyog­hálót feszítettek. Akkor már nem­csak sejtették, de tudták: megta­lálták a betörők fészkét. Azzal is tisztában voltak, hogy a minden­re elszánt bűnözőknél fegyver van. s azt használhatják is. Ezért fel­szólították őket, adják meg magu­kat. A bunkerból azonban nem jött válasz a felszólításra. A biz­tonság kedvéért két könnygáz- gránátot hajítottak be a nyitott ablakon .. . Csupán néhány perc telt el, amikor félrelibbent az egyik borókafenyő, feltárult a bun­ker bejárata, s kibújt belőle Ko­roknai István és Fejszés Gábor. Egy pillanat múlva L. Gyöngyi 18 éves lány is előmászott. Csattantak a bilincsek, a sza­badszállási fegyveres betörők rendőrkézre kerültek. A bunker, a betörőtanya kirámolása igazol­ta a nyomozók gyanúját. Az egyik légpuskát a bűnözők feltúrták és csőre töltötték, amely nyilvánva­lóan alkalmas volt emberi élet kioltására. A kihallgatás során kiderült, hogy Fejszés — érezvén, hogy szorul a hurok körülötte — lőni akart a rendőrökre, de Ko. roknai lebeszélte erről. Egyébként ezt a fegyvert mindig magukkal vitték betöréseikre, azzal az el­határozott szándékkal, hogy ha tetten érik őket, lőni fognak. A bunkert Koroknai és Fejszés fe­nyőfával bélelte ki, s olyan töké­letesen álcázta, hogy nem lehetett észrevenni. A különböző fegyve­res testületek együttes akciója, a rendőrkutya jó szimata azonban véget vetett a környéket rettegés­ben tartó betörők garázdálkodásá­nak. Gémes Gábor # A szabadszállási áruházból ellopott órák és bizsuk tömege. Kések, fegyverek. Jobbra: a rejtekhelyül szolgáló bunker bejárata. Koroknál kihallgatása közben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom