Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-20 / 246. szám

4 » PETŐFI NÉPE €> 191». október Í6, Export, szolgáltatás, beruházás a kiskunmajsai MEZÖGÉP-nél • Szalagrendszerű vezetőfülke-gyártás. (Straszer András felvételei) • Légkondicionáló berendezés szerelési munkái. Hő- és hangszigetelő anyaggal burkolt, nagy üvegfelülettel ellá­tott szellőző-, fűtő- és hűtőrend­szerrel felszerelt vezetőfülkék gyártását végzi a Kecskeméti Mezőgép Vállalat kiskunmajsai gyáregysége. Többféle géptípusok vezetőfülkéi kerülnek ki a ME­ZŐGÉP műhelyeiből, a technikai, a munkaegészségügyi, és az esz­tétikai követelményeknek egy­aránt megfelelő minőségben. — Ebben az évben mintegy 2600 fülkét exportálunk tőkés megrendelőinknek, de nem fe­ledkezünk meg a belföldi igé­nyekről sem — mondta Matos András, a gyáregység igazgatója. — A legnagyobb megrendelő az NSZK Claas és az Egyesült Ál­lamokbeli Hesston cég, amelyek­kel 1976 óta tart fenn eredmé­nyes, jó kapcsolatot vállalatunk. Tőkés exportunk értéke ma már több, mint 150 millió forint. Al­gériai megrendelők részére végez­zük a szemestermény-tároló be­rendezések palástelemeinek felü­letkikészítését — mintegy 34 ezer darab mennyiségben —, illetve a tároló ürítőrendszerének gyártá­sát. Gépfonat, többször csavart fo­natot — kerítésfonatot — és ipa­ri huzalszöveteket készít a gyár­egység a belkereskedelem részére. Ezek árbevétele az idei terv sze­rint 140 millió forint. Ugyancsak a hazai igények kielégítését szol­gálják a hűtőházakhoz, állatte­nyésztési berendezésekhez gyár­tott ventillátorok. Többségük az AGROTRÖSZT, és ipari szövet­kezetek megrendelésére készül-. Csaknem százhúszféle erőgép, munkagép, fejő- és hűtőgép üzembe helyezését, garanciális, és garanciaidőn túli javítását is végzi a vállalat. Sertéstenyészté­si technológiai berendezéseket a hazai téeszeknek, állami gazda­ságoknak szállítanak. A lakosság részére tett szolgáltatásaik közé tartozik az épületek nyílászárói­nak vasmunkái. — Ebben a tervidőszakban még mintegy 110 millió forint értékű beruházással gazdagodik gyáregy­ségünk — mondta Matos András. — Október 10-én új alkatrész- gyártó csarnokot és szerszámmű­helyt helyeztünk üzémbe, ame­lyek régi épületek korszerűsíté­sével, felújításával készültek. Így lehetővé vált a termelés még ha­tékonyabb, koncentráltabb meg­valósítása. A gépfonatgyártás re­konstrukciója folyamatos. A 35 millió forint értékű, NDK gyárt­mányú, speciális gépek üzembe állítását ez év végére befejezzük. Ez a beruházás lehetővé teszi, hogy jövőre a gépforiátok iránti kereskedelmi igényeket maximá­lisan ki tudjuk majd elégíteni. Jelenleg készül egy 7500 négy­zetméter alapterületű huzalfeldol­gozó üzemcsarnokunk. Kivitelezé­sét a helyi Jonatán Termelőszö­vetkezet vállalta, s a tervek sze­rint 1980. december 31-én vár­ható az átadása. Tervezzük to­vábbá vállalatunk vegyes tüzelé­sének megszüntetését, s az egy­séges, földgáztüzelésre való át­térést. Ez részben takarékossági szempontból, részben a fűtési rendszer egyszerűbb, egységesebb kialakítása miatt vár megoldás­ra. A kiskunmajsai gyáregység- idei tervezett termelési értéke 360 millió forint. Ez az érték több mint 20 százalékkal haladja meg a múlt évit. A számok önmagu­kért beszélnek, egyértelműen bi­zonyítva a vállalat fejlődésének gyors ütemét. — Az utolsó negyedév kimuta­tásai szerint az 1979-es évi ter­vünket teljesíteni tudjuk, sőt, a terv túlteljesítése sem lehetetlen — állapította meg az igazgató. — Mintegy ezer vezetőfülkével töb­bet exportálunk a következő év­ben tőkés partnereinknek. Az 1980-as évre annyi megrendelést • K. L. 800/4 átmeneti Idomos klímaventillátor festése. kaptunk ez ideig, hogy jövő évi kapacitásunk már teljes mérték­ben le van kötve. Az új beru­házások üzembe helyezésével, valamint a kooperációs tevékeny­ség körültekintőbb szervezésével és a termékszerkezet jobb kiala­kításával további 10—15 százalék hatékonysági növekedésre számí­tunk a következő évben. Gondot okozott az idén az anyagellátás és a szállítás. Kevés vagont kaptunk a MÁV-tól, kü­lönösen az év elején, aminek kö­vetkeztében nem mindig tudtuk határidőre szállítani a megrende­léseket. A munkaerő-vándorlás és a szakmunkáshiány szintén je­lentős nehézségek elé állít ben­nünket. A problémák megoldásá­ra különféle intézkedések szület­tek — így a szállítás a MÁV-val kötött megállapodásunk eredmé­nyeként ma már zavartalan —, de az említett gondok teljes fel­számolására még jövőre sem számíthatunk — mondta végre az igazgató. K. E. Kezdeményezések a kiesések pótlására A szövetkezetek keresik a lehe­tőségeket a költségek, kiadások csökkentésére, ugyanakkor árbe­vételük növelésének útjait kutat­ják, hogy a szélsőséges időjárás okozta kieséseket pótolják. Ez utóbbinak egyik módja, az állat- tenyésztés hozamainak növelése. A korszérű technológia alkalmazá­sán kívül a színvonalas tenyészté­si módszerek bevezetésével, az energiatakarékosságra irányuló in­tézkedésekkel igyekeznek a pénz­ügyi egyensúlyt megteremteni. Jobban hasznosítják a tömegta­karmányokat és a mellékterméke­ket. Ilyen törekvéseket tapasztal­ni például a kunszentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezetben, ahol az állattenyésztés árbevételét 5 százalékkal próbálják növelni. Hasonlóképpen a kiskunfélegyhá­zi Lenin Termelőszövetkezetben, ahol az összesítések szerint 16 mil­lió forinttal nő az intézkedések alapján a bevétel. így várhatóan az állattenyésztési főágazat 188 millió forintot hoz a gazdaságnak. Több termelőszövetkezethez ha­sonlóan a már említett kunszent­miklósi Egyetértés Termelőszövet­kezetben az erőgépek és a gépjár­művek üzemanyagadagoló bérén, dezéseinek műszeres beállításával csökkentik a fogyasztást. A közös gazdaság összesítése szerint az előző fél évhez viszonyítva azonos munkavégzés mellett 6 százalékos üzemanyag-megtakarítást értek el. Hasonlóképpen csökkent a kecskeméti Űj Tavasz Termelőszö­vetkezetben az egy normál holdra jutó üzemanyag-fogyasztás. Ez ta­valy 12 liter volt, az idén 10,8 li­ter. A villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében automati­kus fázisjavító berendezést szerel­tek fel számos gazdaság majorjá­ban. A szabadszállási Lenin Ter­melőszövetkezet szakembereinek számítása szerint ez nálunk évente 60 ezer forint költségmegtakarí­tást eredményez. Számos gazdaság gondoskodott az elfekvő készletek ésszerű fel- használásáról, illetve értékesítésé­ről. A kerekegyházi Kossuth Szak- szövetkezet például augusztusban 100 ezer forint értékű, számára fe­lesleges alkatrészt értékesített, sőt 400 ezer forint értékű alkatrészt felújított további hasznosítás cél­jából. A mezőgazdaság gépesítésének gyors ütemű fejlődése követ- keztéberj a kiselejtezett erőgépek alkatrészeit vagy a régi vetőgép­sorokat nem tudták kellőképpen hasznosítani több mezőgazdasági nagyüzemben. Ezeket értékesítet­ték. A kunszentmiklósi Egyetér­tés Termelőszövetkezet 1 millió forint, a szabadszállási Aranyho­mok pedig félmillió forinttal tud­ta ily módon javítani pénzügyi mérlegét. Elsősorban a szakszövet­kezetek részére továbbították eze­ket, ugyanis ezek még a régebbi erőgéptípusokat jelenleg is hasz­nálják, így ezeket az alkatrészeket a javításoknál, felújításoknál hasznosítani tudják. Orosz Gábor megyei tanács főelőadója X*XOX»XOX<»XOM»X*>IOXOX».#«rX*.»X»I*X^wXwX*.»X*XwX« Hátrány-e az ingázás? Ankét a bejáró dolgozók művelődéséről Az ingázás a ma használatos ér­telemben olyan sajátos fogalom, amelyet az egyre erőteljesebb ipa­rosítás alakított ki. Ingázó az, aki lakóhelyétől kisebb-nagyobb tá­volságra jár dolgozni; rendszerint egy város nagyüzemébe. Az ingá­zó, ha délelőttös, hajnalban kel; ha pedig délutános, késő éjjel ér haza. Napi nyolc óra munkaidejét az a bizonyos „holt idő” veszi kö­rül, amit az utazással tölt. PA in­gázó tehát általában szűkében van az időnek. Hogyan gazdálkodjék hát vele, ha azt akarja, hogy min­denre jusson belőle? A ház kö­rüli munkára is, a pihenésre is, de szórakozásra és művelődésre is? S mit tehetnek ennek érdekében, hogyan segíthetik a bejáró dolgo­zók művelődését a különböző munkahelyek és közművéTocTési in­tézmények? E kérdésekre kerestek választ azok a közművelődési szakemberek, akik a Kecskeméti Baromfiipari Vállalat művelődési házában jöttek össze tapasztalat­cserére. A vitaindító előadást Király István, a SZOT munkatársa tar­totta és ennék során hangsúlyoz­ta; az ötvenes évek elejétől fo­kozatosan, a szocialista ipar és mezőgazdaság megerősödésével arányosan jött létre az ingázók több százezres tömege. Tény, hogy a bejárás a legtöbb nyugati országban elfogadott élet­forma, s a szocialista körülmé­nyek között is hosszú ideig szá­molni kell vele. Ráadásul úgy, mint egy alapjában véve hasznos, sőt nélkülözhetetlen tényezővel. Ugyanakkor tény az is, hogy ezeknek az embereknek rendkívül kevés idejük marad a pihenésre, a szórakozásra, a művelődésre. Az előadást követő vitában a résztvevők egyetértettek abban, hogy az ingázás társadalmi prob­léma, amelyet csak társadalmi eszközökkel — például az ipar to­vábbi decentralizálásával, a vidé-‘ ki üzemek korszerűsítésével, a szervezettebb és kultúráltabb köz­lekedés kialakításával -r lehet megoldani, de sokat tehetnek a megoldás érdekében a közműve­lődési szakemberek is. Hangot kaptak olyan vélemé­nyek is, amelyek szerint a közöm­bösség miatt az elért eredmények oly kicsik, s annyira nem állnak arányban a ráfordított anyagi és egyéb áldozatokkal, hogy fel kell vetni a kérdést: egyáltalán meg­éri-e? Mások arra figyelmeztettek, hogy kár lenne a kultúra és a kultúráltság fogalmát csupán' az elolvasott könyvekkel, a megvá­sárolt színházi jegyekkel, esetleg a vitában felszólalók arányaival méfni. Kár lenne a kultúrát elsza­kítani a munkától. Mert a bejá­rók művelődését csak így, e két fogalmat együtt vizsgálva alakít­hatunk ki valóban érvényes képet, s csak így fogalmazhatók meg he­lyesen a jövő feladatai is. K. í. Épül az új palackozó üzem Egy évvel ezelőtt építők jelentek meg Kecskeméten a Matkói úton, s a régi öreg házikók helyén szorgalmas mun­kához láttak. — Mennyire haladtak egy esztendő alatt? — kérdeztük Mód Ferencet, a tiszakécskei Új Élet Termelőszövetkezet építő részlegének vezetőjét. • Az egyik épülő új csarnok mellett a DEMASZ dolgozói a villa­mos kábeleket fektetik. (Opauszky László felvételei) — A kisebb-nagyobb zökkenő­ket leszámítva a tervnek meg­felelő ütemben' haladunk — mondta az építésvezető. — A Budapesti Likőripari Vállalat ré­szére egy 1150 négyzetméteres alapterületű palackozó üzemet és egy ugyanilyen nagyságú pa­lackos áru elhelyezésére alkal­mas raktárát építünk. Ez utób­bit még az idén átadjuk rendel­tetésének, a palackozóban meg várhatóan a jövő év augusztusá­ban kezdődhet a próbaüzem. A jövő év második felében kezdjük meg a kétszintes szociá­lis épület építését, s reméljük, ezt is határidőre átadhatjuk a megrendelőnek. A raktár és a palackozó építésével párhuzamo­san készült el a kazánház és a szomszédos szeszfőzdében a de- mizsontöltő. Az új kazán szere­lése folyik, s ha a szakemberek betartják a november 10-i át­adási határidőt, ez jelentős se­gítség lesz a további munkánk­ban is. Szeretnénk ugyanis az új kazán segítségével megoldani a téli fűtést, hogy megfelelő körül­mények között dolgozhassunk a legzordabb időjárási viszonyok mellett is. Az építésvezető tájékoztatója közben vendég érkezik, Berende László, az üzem vezetője látogat­ja meg az építőket. — Mindnyájan nagyon nehe­zen várjuk, hogy a mostaninál megfelelőbb, korszerűbb körül­mények között dolgozhassunk — mondja. — Az építők eddigi te­vékenységével elégedettek va­gyunk, reméljük, á későbbiekben sem lesz kifogásunk. Különösen örülünk annak, hogy határidőre és megfelelő minőségben fejezték be a demizsontöltő létesítését. Korábban a hordókban érkezett italokat tölcsérrel töltötték de- mizsonokba és így került a ven­déglátóipari egységekbe. Vállala­tunktól kaptunk egy töltőberen­dezést és így öt-hat ember mun­káját sokkal jobb körülmények között ketten tudják elvégezni a legszigorúbb egészségügyi, higié­niai követelmények betartása mellett. Nos, az építők dicséret­re méltó szorgalommal alakítot­ták át a meglevő épületet a szükségesnek megfelelően. — Az üzem tevékenysége? — A szeszes italok fogyasztá­sát korlátozó intézkedések kö­vetkeztében idei értékesítési ter­vünket nem tudjuk teljesíteni, 420 millió forint helyett az év végéig mindössze 390—400 mil­lióval számolhatunk. Az export­ra szállított áruk mennyisége vi­szont a tavalyihoz viszonyítva je­# Káplár Tibor cs felesége na­ponta 500—600 demizsont tölt meg az új berendezéssel. lentősen növekedett. A múlt év­ben 40 millió, az idén pedig öt­venmillió forint értékű, forma­üvegekbe töltött égetett szeszt juttatunk a tőkés megrendelők­höz. Igen keresett a magyar csá­szárkörte Kanadában, a kecske­méti barackpálinka Olaszország­ban, s az idén Finnországból is kaptunk megrendelést. Üzemünk tevékenységét jól se­gíti a hat szocialista brigád, Kö­zülük a II. Rákóczi Ferenc ne­vét viselő kollektíva most kap­ta meg a városi tanács elismerő oklevelét a településfejlesztési versenyben elért eredményéért. O. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom