Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-11 / 59. szám

GONDOSKODÁS A SZÁMOK TÜKRÉBEN A társadalombiztosítás éves mérlegéből A tanulságok, következtetések megvonására rendszerint egy év mérlegének megvonása után kerül sor. Ilyenkor a szakértőnek szinte életre kelnek, vallanak, vagy éppen árul­kodnak az avatatlan számára oly száraz, unalmas számok, adatoszlopok. Andersen László, a SZOT Társadalombiztosítá­si Főigazgatóság megyei igazgatóságának főkönyvelője azon­ban egy lényeges megállapítást rendszerint már a mérlegké- - szítés előtt is bizonyosra vesz. Nevezetesen azt, hogy a ki­adások meghaladják az előző évit. HÓVIRÁGOT, HATÉRT Rossz ember nem lehet, aki a virágot szereti, gyámoltalannak, maflának, él­hetetlennek pedig aligha nevezhetők, akik árulják. A nőnap táján a hóvirág-kereskedelem még egy kis utazást is megér. Fő- leg, hanem kerül egy fillérbe se. Tanús thatja ezt az egyik kecskeméti cukrász­da elolt március 8-a„ évről évre feltűnő középkorú vasutas, a Mecsek aljáról ide cipelt két hatalmas kosara telis-tele a tavasz első hírnökével Az utol­só csokrokat vásároltam tőle déltájban, jutott ideje beszélgetésre Is. portéka­Még katonáskodása során észlelte, hogy a hírős városban jól fogadják a virágot, különösképpen a déli országrész napsütötte, széltől védett domb­jain fehéren szerénykedőket. Hunyorkásan mosolyintva mondja, hogv most ugyan ezer csokor lelt gazdára, mégsem csinált olyan jó vásárt, mint mi­kor azt a bizonyos tanyai kislányt ajándékozta meg hajdanán Miatta bánatos is egy kicsit a hazautazás. Nála nincs alku, hat forint az oromszerzö hóvirág, de ha váratlanul elébe toppanna a hajdani kislány, sző nélkül átnyújtana egy csokrot neki. Ha megismerné mert olyan régen volt már, hogy csak a nőnapi virágvásárok lökik az emlékezetébe Tekinget jobbra, balra, hiába. PETŐFI NÉPE VÁLASZ CIKKÜNKRE Lehetőség kétszáz új telefonra Lapunk január 19-i számában feltettük a kérdést: Mikor lesz telefon a Széchenyivárosban ? A napokban levelet kaptunk á Szegedi Postaigazgatóságtól, amely levélben Fábián Pál igaz­gatóhelyettes az alábbiakat vála­szolta: „Ismerve a kecskeméti távbe­szélő problémákat, egy kisegítő mellékközpont üzembe helyezé­sét és hálózat építését irányoztuk elő. A központ elkészült, a háló­zat építése pedig folyamatban van. A mellékközponthoz mint­egy 200 távbeszélő állomás kap­csolható, az előfizetési igények pontosítását és besorolását már most folyamatosan végzik.” A hálózat kiépítésével lehető­ség adódik az Akadémia körúton belüli részeken, pontosabban az Irinyi úti, a Hitel utcai, a Ba­laton utcai és egynéhány Nép­hadsereg úti épületben a telefon- készülék elhelyezésére. Ugyan­csak bekapcsolhatók a hálózatba a Lánchíd utcában és az Aka­démia körút mentén, az Irinyi úttól az autóbusz alközpont felé eső részen épült házak. A háló­zatbővítés a második, harmadik negyedévben esedékes. Kecskeméten tartózkodott a Szegedi Postaigazgatóság távköz­lési osztályának csoportvezetője Csűri Lajos, aki elmondta, hogy a külső területeken hálózatépí­tésbe a jelen körülmények kö­zött nincs mód, arra az új köz­pont, valamint a teljes hálózat rekonstrukciója után kerülhet sor. Az új állomások bekapcsolásá­val egyidőben azonban az Irinyi út és a Március 15-e út sarkán nyilvános telefonállomást létesí­tenek, majd amennyiben a most épülő új iskola környékén ké­szülő házakba beköltöznek a la­kók, akkor ott újabb utcai tele­font helyeznek el. V. T. Gyűjtőmunka Izsákon A Táncsics Mihály úttörő- csapat tagjai és a község lakói társadalmi munkában csaknem százötven helytörténeti dokumen­tumot — fényképet, újságcikke­ket, régi használati tárgyat — gyűjtöttek össze a több mint öt­száz éves település múltjáról, éle­téről. Az érdekes gyűjteményt a Sárfehér Általános Iskola — kü­lön e célra kialakított — hely- történeti szobájában helyezik el. — Valóban így van. Mégpedig annál az oly természetesnek vett oknál lógva, hogy államunk év­ről évre nagyobb összeget fordít a lakosság társadalombiztosítás ré­vén történő ellátására — nyug­tázza a nagy tapasztalatú főköny­velő, akivel a megyei igazgatóság napokban elkészült múlt évi számvetéséről beszélgetünk. S íme az első tény, amelyet megemlít: A társadalombiztosítás múlt évi 1190 millió forint ki­adása 50 millióval haladta meg' az 1977. évit. Ebben az összegben természetesen nem szerepel a kör­zeti orvosi, rendelőintézeti, s a kórházi ellátás költsége. A társadalombiztosítás szolgál­tatásairól szólva, feltétlenül emlí­tést érdemel a nyugellátás — bár a folyósítás központilag történik —, amelyben együttesen kétmil- liárd-háromszázhetvennégy- millió forinttal volt érdekelt ta­valy a megye 113 ezer 800 nyugdí­jasa. (Egyébként a nyugellátást élvezők számára háromezer-négy­százzal, a nyugdíj összege pedig 366 millió forinttal növekedett az előző évihez képest.) — Vajon az ellátás egyes terü­letei, a szolgáltatás * különböző .jogcímei szerint mit mutatnak, milyen főbb következtetéseket kí­nálnak a társadalombiztosítási igazgatóság múlt évi kiadásai? Az említett összes kiadásból 330 milliót a segélyek összege tett ki. Ez 30 millió forinttal több, mint az 1977-ben a táppénz, ter­hességi és gyermekágyi, anyasági, temetkezési segély, valamint az utazási költségtérítés címén együttesen kifizetett összeg. A né­hány évvel ezelőtti növekvő irányzattal szemben szinte válto­zatlan, illetve már-már csökkenő a gyermekgondozási segély igény- bevétele. Szemben az 1977. évi 10 800-zal, tavaly 10 790 volt az átlagos igénybevétel. Az ilyen jogcímen folyósított múlt évi 138 millió forint 3 millióval jelentett többet az egy évvel korábbinál. A társadalombiztosítás összes kiadásaiból a családi pótlékként folyósított 392 millió forint 12 millióval, az egyéb ellátásra — például gyógyászati segédeszkö­zök, gyógyfürdő — folyósított 30 millió forint pedig 5 millióval ha­ladta meg az előző évit. Annyi bizonyos, hogy a számok sok mindent takarnak. A legkri- tikusabbak azonban a táppénzzel kapcsolatos adatok. Ezt a költsé­get ugyanis három tényező befo­lyásolja: a biztosítottak száma, az átlagbér alakulása, s ezek a ter­mészetes, hogy úgy mondjam, a normális tényezők. A harmadik azonban mindig gondos vizsgálat­ra szorul, amit az egészségügyi szervek folyamatosan meg is tesz­nek. Tavaly például volt influen­zajárvány, amely kihatott a táp­pénzes napok alakulására, a táp­pénzköltségre. önmagában azon­ban ez nem indokolja a kiadás előző évihez képesti .'51 millió fo­rintos növekedését, amelyből 13 millió a létszám- és a béralap nö­vekedésével függ össze. A fenn­maradó líl millió forint többlet azonban mindenképpen az okok kutatására és a szükséges intéz­kedés megtételére figyelmeztet. Mint már említettem, a folya­matos vizsgálat nyomán tavaly intézkedés történt például a fe- lülvizsgáló-orvosi hálózat teljes­sé tételére, de egyebekre is. Ezek hatása várhatóan az idén jelent­kezik. Az említett 18 millió forin- tos többlet ugyanis azon felül je­lentkezett, amit az egy—három napos betegállományok — össze­sen 46 ezer táppénzes nap! — 3,5 millió forint költségvonzataként a vállalatok kifizettek — fejtegette a társadalombiztosítási igazgató­ság múlt évi mérlegének egyik legfontosabb megállapítása, mondhatni tanulságaként Ander­sen László főkönyvelő. P. I. naptAr 1979. március 11., vasárnap Névnap: Szilárd Napkelte: 6 óra 07 perc. Napnyugta: 17 óra 43 perc. Holdkelte: 15 óra 28 perc. Holdnyugta; 4 óra 55 perc. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: eleinte kevés felhő, eső nélkül, majd nyugat felől megnövekvő felhőzet és a Dunántúlon elszór­tan újabb eső várható. Az észak- nyugati, nyugati szél mérséklődik. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet plusz 1—mínusz 4, a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 6—11 fok között, (MTI) LOTTÓ A 10. játékhéten öttalálatos szelvény nem volt. A négytalála- tos szelvények száma 19, nyeremé­nyük egyenként 399 671 forint. Három találatot 4202 fogadó ért el, nyereményük 904 forint. A 152 131 kéttalálatosra szelvényen­ként 30 forintot fizetnek. (MTI) — SZŐRÖS JÓZSEF FAFARA­GÓNAK nyílik kiállítása Duna- patajon, a község művelődési há­zában. A Lajosmizse—Alsólajos tanyavilágában élő és gazdálko­dó művész alkotásait ma este hat órától tekinthetik meg az érdek­lődök. — Zoo-suli. A Mecseki Állat­kert a gyermekek nemzetközi éve alkalmából kis állatkertet aján­dékoz a bükkösdi gyermekott­honnak. A Zoo-suli a kicsinyek szórakoztatása mellett oktatási- nevelési célokat is szolgál majd. Az ezer négyzetméternyi terüle­ten különféle szelíd kis állatokat helyeznek el. Egyebek között ma­gyar kutyafajtákat, őzeket, ka­meruni törpekecskét és őserdei dingót. valamint madarakat — hattyút, fácánt, díszbaromfit — kapnak gondozásra a gyermekek. — Kodolán.vi János születésé­nek 80. évfordulóján, március . 13-án délelőtt 11 órakor, a Far­kasréti temetőben koszorúzási ünnepséget rendez a Magyar írók Szövetsége. Koszorút helyeznek el az író egykori|lakóházán levő em­léktáblán, a Böszörményi úton is. — A termelési rendszerek szin­te az egész bajai járás mezőgaz­dasági termelését átfogják. \A Bajai Kukoricatermelési Rend­szer keretében tavaly tovább kor­szerűsítették a búza, a naprafor­gó, a silókukorica termelésének technológiáját, s folyamatban van a gyephasznosítás kidolgozása. Ma már 126 gazdaság 182 ezer hek­tárral tartozik a rendszerhez. H. N. — FA INTARZIÁK. A Zöldi ségtermesztési Kutató Intézet dísztermében kedden fél egykor nyitják meg Törőcsik Jolán fáin; tarzia-kiállítását. A Kecskémé; ten élő alkotó munkáit március húszadikáig tekinthetik meg az érdeklődők. MŰSOR: MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 1979. március 11. 11 órakor a kamarateremben Pálfy Gusztáv kiállításának megnyitása Megnyitja: Tohai László, a Bács-Kiskun Megyei Tanáca általános elnökhelyettese 15 órakor a színházteremben FILMKLUB II. Bérletes 17.30 órakor a színházteremben Európai fővárosok sorozat ATHÉN Előadó: Dr. Botár Csaba ELŐZETES 12-én, hétfőn 17 órakor Jogi tanácsadás 12-én. hétfőn 18 órakor Horgászfilmek vetítése KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ március 11. vasárnap Katona József Színház délután 3 órakor A FÉLKEGYELMŰ Tsz.- és nyugdíjas-bérlet este 7 órakor A FÉLKEGYELMŰ Tóth László-bérlet MOZI 1979. március 11.: KECSKEMÉT VÁROSI: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor RAFFERTY ÉS A LÁNYOK 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Színes, magyarul beszélő amerikai film KECSKEMET ÁRPÁD: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor HELGA Csak 16 éven felülieknek! Színes, magyarul beszélő nyugatnémet film MÉSEMOZI: fél 4 és háromnegyed G órakor REXI, A FOGORVOS Színes, magyarul beszélő lengyel mesefilm-összeállftás PAJTASMOZI: délelőtt 10 órakor! TECUMSEH 1979. március 12.: KECSKEMÉT VÁROSI: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor ANGI VERA 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Színes magyar film KECSKEMÉT ÁRPÁD: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor Méhpusztító a gondatlanság Tanácskoztak az állatorvosok A hétköznapi ember azt hinné, hogy a méhek mindenféle beavatkozás nélkül teszik dolgukat, gyűjtik a mézet, porozzák a növényeket, és gaz­dáiknak csupán a „termést” kell betakarítaniuk. Hogy mennyire komoly szakmai felkészülést igé­nyel a méhészkedés, mutatta a napokban tartott tanácskozás, ahol e munka egy részével, a méhek egészségének védelmével foglalkoztak. És hogv kí­vülállónak még furcsább legyen a dolog, az állat­orvosok. A Magyar Agrártudományi Egyesület Állator­vosok Társasága hal- és méhegészségügyi' szakosz­tályának, valamint a méhész szakbizottságnak a szervezése sikeresnek bizonyult, hiszen Bács-Kis­kun megye valamennyi nem ügyeletes és az or­szág számos állatorvosa vett részt ezen a tovább­képzést is szolgáló tájértekezleten. Aktuális té­maként az úgynevezett Varroa atka terjedésének megakadályozásáról szóltak az előadók. Ez az at­kafaj sokáig ismeretlen volt Európában. Eredeti „lakóhelyén", a Távol-Keleten élő méheket pe­dig nem károsította. Európa keleti részén a 60-as években figyeltek fel a mi mézelő méhfajtánk tö­meges pusztulására. És miután a repülő rovarok­nak ország- és megyehatár nem szent, bizony az atka terjedése úgy látszik egyelőre megállíthatat­lan. Hazánkban először tavaly nyáron fedezték fel néhány méhcsaládban a Varroa atka jelenlétét és károsítását. A szakemberek az élősködő megjele­nését jó előre tervezett óvintézkedéssel fogadták. A veszélyeztetett területeken korlátozzák a méhek vándoroltatását, sőt védőkörzeteket alakítanak ki. Ezek — a még nem fertőzött — megyék körüli tíz-harminc kilométeres sávok, ahová vándorló méhész állatkáival nem költözhet. A kutatók azon fáradoznak, hogy az atka elleni gyógyszert kikí­sérletezzék és minél előbb megkezdődjék annak hazai gyártása. A tanácskozáson szó esett a mezőgazdasági ter­' rajtiE’ # Mélick a kaptár falán. melés kemizálása miatta méheket szinte állan­dóan fenyegető veszély elhárításának lehetőségei­ről. vagyis a méhmérgezések megakadályozásáról. Tavaly Bács-Kiskun megyében mintegy 900 méh­családot tett tönkre a permetezéshez, porozáshoz felhasznált vegyszer. Pedig ezt a súlyos anyagi veszteségeket okozó bajt egyszerű lenne megol­dani. A mezőgazdasági üzemeknek jobban kellene a méhészek munkájára figyelni, de az érdeklődést kölcsönössé is kellene tenni. Ha megtörténik a kár, a gazdaságok azzal védekeznek: nem tudtuk, hogy méhek vannak a területünkön. A méhész erre azt mondja: nem tudtam, hogy éppen most és éppen ott fog permetezni, vagy porozni a gazdaság. Csak­hogy ennek megelőzésére már régen találtak meg­oldást. A méhész köteles a helyi tanácsnál bejelenteni, hogy hol telepedik le méheivel. A gazdaságnak kötelessége bejelenteni, ugyancsak a helyi tanács­nál, hogy hol végzi a növényvédelmi munkákat. Tehát a tanács értesíteni tudja mindkét felet a másik jelenlétéről, tevékenységéről. A bejelenté­sek azonban sok esetben elmaradnak, vagy késnek és a tanácsi szakigazgatásnak nincs ideje, hogy ér­tesítse 'a méhészeket. Ennek következménye sok kis állat pusztulása, kevesebb méz, gyérebb po­rozás és „természetesen” bírósági eljárás. G. E. Régimódi tanmese Története peniglen egy ve­rőfényes tavaszi napon — azon hónapban, melyet a nyelvmagyaritók egyike Zöl- dönös, másika Gyönyörhónak nevezett el, míg a rómaiak május néven tiszteltek —, hogy bizonyos ifiasszony vá­sárlás végett beiére amaz, ön- kiszolgáló boltnek címzett pénzverdébe. (A pénzét, tud­valévő, nem csupán italbol­tokban, vagy más ledér he­lyeken lehetséges elverni...) Eme szóban forgó, szerfelett csinos és tűzrőlpattant fehér­cseléd valamely friss primőr- főzelékkel óhajtott vala ked­veskedni hőn szeretett férje- urának. Nem véve azonban észre, miszerint szorosan nyo­mában lévén, már az utcától fogvást követi őt egy csicsá­sán kiöltözött, hímneműnek tetsző lény, aki mindazonáltal tizenévesnek egyátaljában nem vala nevezhető, sőt inkább édes jó atyja lehetett volna az említett menyecskének. Emez egyén — akit a régiek szatírnak is hivának — vala­mely könnyű kaland remé­nyében veié magát az asz- szony után. Míg a fiatal hölgy rendelé­sét megtevé, a nyomában kos- lató Casanovához is kérdést intéztetett a kiszolgáló sze­mélyzet által, hogy hát mit is óhajtana. Mire ő egy bájgúnár mosolyával feleié: — Köszönöm, nem kérek semmit, a hölggyel együtt va­gyunk. Eme szavakra a felháboro­dott asszonyka agyvelejében Pügyúla vala a lampion. S ejté az alábbi szavakat: — Jaj, most jut az eszem­be! Ha már itt vagyok, kérek két rúd téliszalámit, egy liter cseresznyepálinkát, egy kar­tonnal azon stínivalóból, me­lyet ángliusok Chesterfield- nek mondanak, valamint egy­két csomagnyit abból a szár­nyasaprólékból ... Remélem, nem felejtettem ki semmit. Sok lesz kicsinyég. de ugye fölküldik a lakásunkra? S minekutána -imigyen meg­állapodnának a boltossal, a hölgy kacér és csábos mo­sollyal az úriemberhez fordu- la, mondván: — Angyalóm, akkor te ren­dezd a számlát, és rohanok, mivelhogy rengeteg q tenni­valóm. Szóla, s mint aki dolgát jól végezte, kilibege a bolt ajta­ján ... Az eddig mondottakban pe­niglen ama tanulság foglalta­tik, hogy: más feleségét elcsá­bítani csupáncsak az esetben késéreld meg, hahogy elégsé­ges pénzed vagyon! Jóba Tibor Termeszvár vagy óriáskemence? Útban Gara leié, furcsa, szo­katlan tormájú építmény vonja magára a figyelmünket. Magányos tanya udvarán terebélyes kupola fehérük. Mi lehet vajon? Kemen­ce? Annál nagyobb. Afrikában láttam ehhez hasonló, várszerű halmokat, csakhogy azokat ter­meszhangyák építették. Tudomá­som szerint megyénkben nincse­nek termeszek. Ha lennének is, nem hiszem, hogy az erődítmé­nyeiket kívülről gondosan leme­szelnék. Az út merő sár, tépi, húzza lá­bunkról a cipőt, de csak elvergő­dünk a kapuig. A kerítés mögül barátságtalanul vicsorít ránk a ház négylábú őrzője, más mozgást nem észlelünk. A kutya bennün­ket figyel gyanakodva, mi pedig kintről, tisztes távolból a boglya­építészet kis népi remekét vesszük szemügyre. Tetején, hetyke ka­lapként kürtőkémény csücsül, ez kemencére vallana. Az oldalába fúrt és rongyokkal szorosan be­tömött lyukak viszont kizárják a tüzelés lehetőségét. A lakók nem kerültek elő, így nem lettünk okosabbak. Csak Ga- rán sikerült megfejteni a/ rej­télyt. Megtudtuk, hogy ezek a formás halmok valóban nem ter­meszvárak, nem is búboskemen­cék, hanem ólak. Csibéket, tyúko­kat tartanak bennük. Az elkészí­tésük igen egyszerű: a vesszőből formázott vázat vastagon beta­pasztják vályoggal és lemeszelik. A télire rongyokkal betömött (Fényképezte: Straszcr András) lyukak — szellőzőnyílások. A kürtőkémény is erre szolgál. Ré­gen ilyenekben szállásolták el az aprójószágot, teli volt velük ez a vidék. Mostanában elvétve látni egyet- kettőt, főleg a tanyákon. Az öreg falusi házakkal, ezeket a vályog­várakat is lebontották, de az is előfordult, hogy kutyaólnak hasz­nálják az apróbbakat. Változik a világ, változnak a szokások. Tűnik, morzsolódik minden, amit ki tudja -hány nemzedék tapasztalata, lelemé­nye, kézügyessége hívott életre, beleépítve a tájba a saját élet­rendjükhöz igazodó formák ki­fejező és meghatározó jelzéseit? Azt hiltem, úgy ismerem a vi­déket, mint a tenyeremet és lám tartogatott meglepetést. Még a fák közül kipúposodó tyúkól is megörvendeztetheti a tekintetet, ha új ismeretekkel gazdagít a régi életmódról. És azt is fel­fedezteti, ami hiányzik napjaink építészetéből. Az egyszerű for­mák, a lágy hullámvonalak meghitt rajzát és a környezettel való természetesebb kapcsolatát. V. Zs. HELGA Csak i6 éven felülieknek! Színes, magyarul beszélő nyugatnémet film MESEMOZI: háromnegyed 6 órakor REXI, A FOGORVOS Színes, magyarul beszélő lengyel mesefilm-összeállítás . STÜDlOMOZI: 8 órakor SZOMBAT ESTE VASÁRNAP REGGEL Magyarul beszélő angol film HB ÉHHÉ PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadta: a nács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Prelszinger András Igazgató Szerkesztőség, Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. 6001 Telefon: 12-619, 12-518 (központi): 11-709. Telexszám: 26 216 bmlv h Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30,— forint, negyedévre 90,— forint, egy évre 360 — forint. Készült a Petőfi Nyomdában ofszet rotációs eljárással. Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. 6001 Telefon: 13-729 Igazgató: Ablaka István Index: 25 065 HU ISSN 0133—235X ■■■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom