Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-11 / 8. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. január 11. Zárt munkakamra A tudományos kutatásban és a műszaki gyakorlatban egyre több olyan feladat akad, amelyet csak a környezetünkétől eltérő állapotú, összetételű, hőmérsékletű, nyomású légtérben végezhetünk el. Ilyen különleges körülményeket — szabályozott légállapotú munkatereket — légmentesen zárt „dobozokban”, vagy fülkékben, kamrákban teremthetünk. Zárt munkakamrákkal kutató- intézetekben, laboratóriumokban és ipari üzemekben egyaránt találkozhatunk, ám szinte mindenütt más és más feladat hárul rájuk, s ezért e munkahelyek légállapotával kapcsolatos kívánalmaink is sokfélék. A leggyakoribb követelmény az, hogy a fülke légterében vízgőz vagy egyáltalán ne, vagy csak nagyon kis mennyiségben legyen. Olykor az oxigént kell száműznünk a kamrából, máskor meg a széndioxidot, a kénvegyületeket, az oldószergőzöket, esetleg a nitrogént, az ammónianyomokat. Nem kevésbé gyakori, hogy valamely művelethez portól és biológiailag aktív mikroorganizmusoktól mentes környezetet kell teremtenünk. Az órajavító megelégszik a munkahelye fölött elhelyezett űrlappal, amely a levegőben levő, s lassan ülepedő porszemcséket távol tartja az alkatrészektől és a szerszámoktól. A finommechanikai szerelőhelyeken a munkaasztalokat olykor átlátszó lapokkal fedik le, s a munkatérbe a szerelést végző személynek csak a keze fér be. Itt • A bulgáriai Elektronikus Kon- venter gyárban zárt munkatérben precíziós rezonátorokat szerelnek. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) a fedőlap nemcsak a port, hanem az ember által kilehelt, vízgőzzel telített és sok széndioxidot tartalmazó levegőt is távol tartja az összeszerelendő alkatrészekből. Bizonyos precíziós műszereket és készülékeket azonban már csak teljesen zárt munkaterekben lehet szerelni, ellenőrizni és csomagolni: ha ugyanis a műszereknek, készülékeknek pontosan illeszkedő felületeire por vagy korróziót okozó vegyi anyag kerül, pontatlanná, s használhatatlanná válnak. Adatbankok működése Egy évtizeddel ezelőtt a számítógépes adatfeldolgozásban az adatok rendszerezése mindig egy konkrét feladathoz igazodott. Ez például egy raktárkészlet-nyilvántartásban azt jelentette, hogy minden anyagnak volt egy azonosító cikkszáma, s ennek alapján közvetlenül, vagy az előtte levők leolvasása után meg lehetett találni az erre a cikkre vonatkozó információkat. Ez a módszer azonban rendkívül nehézkes volt, mert nem volt képes megadni azt, hogy egy anyag, például egy gépkocsialkatrész, milyen típusú gépkocsihoz való. Ezért az adatokat egy másik csoportosításban — „mi mihez szükséges" még egyszer tárolni kellett. Az adatbankok szüntették meg az ilyen és hasonló esetekben az adatok kettőzését: az adatbankokban minden adat csak egyszer szerepel, de azokat úgy tárolják, hogy bármilyen feldolgozás céljára gyorsan elérhetők és csoportosíthatók. Egy-egy adatbankban esetenként több százmillió vagy milliárd adatot tárolnak. Hogyan lehet ezt az óriási adattömeget kézben tartani, közülük szükség esetén a megfelelőt gyorsan előkeresni ? Magnótekercseinken a zeneszámok általában olyan sorrendben sorakoznak, amilyenben felvételükre módunk nyílt. Ilyenkor egy- egy zeneszám megkeresését a sza• Mágneslemezes kazetta vizsgálata. (MTI Külföldi Képszolgálat - KS.) lag elején kezdjük, s bármelyikhez csak az előttük levők meghallgatása után férhetünk hozzá. Egyszerűsége és viszonylagos olcsósága miatt ezt az ún. soros, szervezési és elérési módot a számítógépes adatfeldolgozásban is gyakran alkalmazzák. Ott az adatokat a magnószalaghoz hasonló mágnesszalagon tárolják, s felírásuk és leolvasásuk is hasonlít a magnófelvételekéhez, illetve a felvételek visszajátszásához. A mágnesszalagokon centiméterenként 200—600 betűt, számot, vagy egyéb írásjelet tárolhatunk (a számítógép számára értelmezhető formában), egy szabványos tekercsre pedig mintegy 15—20 millió jelet rögzíthetünk. Ez óriási adatmennyiség: például a teljes budapesti távbeszélőnévsor bőven ráférne egyetlen mágnesszalagra. Az adatokhoz azonban csak a szalag elejétől olvasva férhetünk hozzá. Ha az adatokra nemcsak tárolásuk sorrendjében van szükség, alkalmasabb a hanglemezhez hasonló mágneslemezes tárolás. Egy- egy tárolóban az egymás fölé helyezett mágneslemezeknek együttesen 10—20 felületük van, egy- egy felületen pedig általában 100—200 barázda fut körbe, ezeken helyezkednek el az adatok. Virágállatok harca Kutatók a Kalifornia partmenti vizeiben élő virágállat életmódját tanulmányozták. A csa- lánzók törzsébe tartozó színpompás virágállatoknak ez a képviselője kis csoportokat alkotva él a tengerfenéken. A kis csoportok által elfoglalt területek között üres „senki földjei” terülnek el. A megfigyelések szerint egy adott csoportban azonos színű és azonos nemű egyedek élnek. Ezek a csoportok valószínűleg egy egyed ivartalan szaporodása — bimbózása — révén keletkezett „testvérekből” állanak, tehát örökléstanilag teljesen azonos tulaj donságúak. Egy ilyen csoport tagjait laboratóriumi akváriumban egy másik hasonló csoport tagjaival keverték össze. Csakhamar megindult a szétválásuk, és az állatkák aktív mozgással visszatértek saját csoportjukhoz. Ha véletlenül két virágállat összetalálkozott, először tapogatóikkal érintették meg egymást, valószínűleg ilyen módon ismerték fel hovatartozásukat. Ha azonos csoportbeliek voltak, megindultak egymás felé, míg tapogatóik teljesen össze nem fonódtak. Ha ellenben különböző származásúak találkoztak össze, akkor sajátos, erőszakos módon rögtön egymásra támadtak. Visszahúzták tapogatóikat és „kilőtték” a csalánsejtjeiket. A kölcsönös támadásnak gyakran mindkét részről súlyos sérülés lett a következménye. A fonálon lógó, szigonyszerű csalánsejtekkel többször is végigcsapkodták egymás testét, s méregtartalmukat a megsebzett szövetbe lövellték. Ilyen agresszív módon csak fajtársaikkal szemben viselkedtek. Nem viselkedtek így sem ellenségeikkel szemben, sem zsákmányszerzés közben. A beruházások nélkülözhetetlen kellékei a fejlődésnek. Nélkülük nem lehet magasabb szintre lépni sem a termelésben, sem a lakosság szociális, kulturális, kommunális ellátásában. Am a beruházásokkal mégis csínján kell bánni, mert akár többet, akár kevesebbet tervezünk belőlük, zavarokat okozhatnak mind a gazdaság életében, mind a lakosság életszínvonalában. Nem véletlenül fordított erre a kérdésre megkülönböztetett figyelmet az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén. Megállapította, hogy tavaly a beruházások volumene a tervezett csökkentéssel szemben 4 százalékkal emelkedett. Határozatában pedig kimondta, hogy az idei beruházások összértéke az 1978. éviheá mérten legfeljebb 1—2 százalékkal emelkedhet. Űj állami nagyberuházás nem kezdhető, a rendelkezésre álló erőforrásokat a folyamatban levők befejezésére kell összpontosítani. A beruházások rangsora • Képünkön a Bajai Húskombinát, amelynek üzembe helyezését ez év végére tervezik. (Pásztor Zoltán felvétele.) Szigorúbb feltételek Az országoshoz hasonló a helyzet Bács-Kiskunban is. Annak ellenére, hogy a beruházások korlátozására hozott központi intézkedések szigorúbb hitelezési és támogatási feltételeket szabtak, a megyében a folyamatban levő vállalati, szövetkezeti fejlesztések értéke tavaly — 1977-hez mérten — jelentősen emelkedett. Bizonyos fokig meg lehet érteni a Bács-Kiskunban tapasztalható türelmetlenséget, amellyel a fejlődést gyorsítani kívánják a gazdasági és társadalmi élet különböző területén. A megye súlyos öröksége a múlt rendszertől — az országos átlagnál is nagyobb — elmaradottság volt. Az elmúlt több mint három évtized alatt ebből nagyon sokat pótoltunk, de még nem tudnak felzárkózni az ország fejlettebb területeihez. Sőt az egy lakosra jutó beruházási összegek tekintetében most sem a legtöbbet, hanem a közepesnél is valamivel kevesebbet költő megyék közé tartozunk. Ám a népgazdaság egy és oszthatatlan. Amennyiben annak egyensúlyi helyzetét kedvezőtlenül befolyásolja a tervezettnél nagyobb felhalmozás, akkor az ország egyetlen része sem húzhatja ki magát a tervfegyelem alól, legalább is anélkül nem, hogy zavarokat ne okozna a gazdasági és az életszínvonal-politikai célkitűzések megvalósításában. Bács-Kiskun megyében a jelenlegi ötéves tervidőszakra 30 milliárd forint értékű beruházás megvalósítását irányozták elő. Ennek végrehajtása nem kis feladat, hiszen a fejlesztésre szánt ösz- szegek tekintélyes részét építési jellegű célokra fordítják. Márpedig a megye — mint ismeretes — építőipari kapacitáshiánnyal küzd. A tervidőszak elején mintegy 2,5 milliárd forint értékű építési jellegű beruházásra nem volt kivitelezői kapacitás. Kiemelt létesítmények Bács-Kiskunban ez idő szerint 95 olyan létesítményt építenek, amelyek egyedi értéke meghaladja a 25 millió forintot. Ezek többsége igen fontos, a termelést nagy mértékben növelő ipari és mezőgazdasági objektum lesz. Természetesen vannak közöttük közlekedési, hírközlési, egészség- ügyi, művelődésügyi, szociális, kommunális stb. létesítmények is. Annak érzékeltetésére, milyen fontos — a megye gazdasági, társadalmi életét majd nagy mértékben javító — beruházások ezek, említem közülük a bajai vágó- és húsfeldolgozó kombinát, a kecskeméti új posta és távbeszélő központ, a kiskunhalasi szénhidrogénmező, a 680 ágyas új megyei kórház építését. Ezek kétségtelenül a legjelentősebbek, a legnagyobb súllyal esnek latba, s kiemelten kezelendők. Nem hanyagolható el azonban a tőkés exportot, a termelés hatékonyságát növelő beruházások gondos, határidőre való kivitelezése, a lakosság fontos igényeit, szükségleteit kielégítő létesítmények építésének mielőbbi befejezése sem. Ami a beruházások hatékonyságát illeti, igen lényeges, hogy azok kifogástalan minőségben és a beütemezett időpontra üzembe helyezhetők legyenek. Nem közömbös például, hogy az új műhely- csarnokok, vagy a megrendelt gépek, berendezések a tervezett időben lépnek-e a termelésbe. 4jníg ugyanis nem lépnek működésbe, addig a beléjük fektetett összeg csak holt tőke, amely inkább fogyasztja a nemzeti jövedelmet, sem minthogy gyarapítaná a népgazdaságot és növelné népünk élet- színvonalát. Ugyanakkor azok a cikkek, amelyek termelését az adott beruházástól reméltük, továbbra is hiányoznak a gazdasági életből, a lakosság ellátásából, amit az esetleg többségében terven felüli import útján kell pótolni. A hátrányok között említhető meg az is, hogy esetleg jelentős export megrendelésüktől esünk el. mert az elhúzódó beruházás miatt nem lehetett időben elkezdeni a gyártást. A lakosság közérzete Komoly gondokat okoz lakótél lepekhez kapcsolódó szociális kulturális, kommunális létesítmények elkészítésének, elhúzódása is. A megye városaira is jellem*' ző, hogy több helyen új városrészek jöttek létre. Ám a több ezer lakosú új lakótelepeken a lakosság közérzetét rontja, hogy igen lassan halad az óvodák, bölcsődék, iskolák, a szolgáltató és a kereskedelmi létesítmények építése. A megyei pártbizottság 1978. december 19-én tartott ülése mélyrehatóan foglalkozott a beruházások helyzetével is. Megállapította, hogy Bács-Kiskunban is bőséggel akad tennivaló a beruházási tevékenység megjavítására. Rámutatott arra, hogy hatékonyabb szervező munkára van szükség mind a beruházó, mind a kivitelező szervek részéről. Az építőipar fontos feladata 1979-ben, hogy gyorsabban és jobb minőségben elégítse ki a gazdaságfejlesztéssel és az életkörülmények javításával kapcsolatos építési igényeket. Nagy Ottó AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL Két rendelet módosítása A pénzügyminiszter 16/1978. számú rendeletével módosította az általános jövedelemadóról szóló 35/1971. számú rendeletét. A rendelet az ingatlan eladásából, cseréjéből eredő általános jövedelemadó alá eső jövedelem tekintetében lényeges új rendelkezéseket tartalmaz. Kimondja, hogy adóköteles a Minisztertanács által meghatározott, a balatoni üdülőkörzetben zártkertből belterületbe vont ingatlannak az átminősítéstől számított tíz éven belül értékkülönbözettel történő eladásából, cseréjéből eredő jövedelem. Ez az adókötelezettség azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyek belterületbe vonását az illetékes hatóság 1978. január 1. napját követően rendelte el. Az új rendelkezés kimondja, hogy a földterület megosztásából, a föld- vagy házingatlannak a szerzéstől számított tíz éven belüli eladásából, cseréjéből eredően adómentes az ingatlan értékesítése, ha azt az elidegenítő a saját, vagy vele együttélő házastársa részére lakóház, vagy lakástulajdon megszerzése céljából értékesíti és az értékesítésből származó jövedelme nem haladja meg a szerzett ingatlan forgalmi értékét, építés esetén a létesítés költségeit. Az ezt meghaladó jövedelem- rész adóköteles. Az adómentesség feltétele, hogy az elidegenítő a lakóház vagy lakástulajdon megszerzésének szándékát az értékesített ingatlan helye szerint illetékes adóhatóságnál a szerződés megkötésétől számított 60 napon belül bejelenti. További feltétel, hogy ugyanettől az időponttól számítva adásvételi (csere) szerződés esetén egy éven belül igazolja, hogy a szerződést illetékkiszabásra bemutatta, építés esetében pedig három éven belül bemutatja a használatbavételi engedélyt. Az ingatlanszerzési szándék bejelentésekor igazolni kell, hogy az elidegenítő, illetőleg házastársa nem esik ingatlanszerzési korlátozás alá. A tulajdonos által lakott lakóingatlan esetén ugyancsak alkalmazható az ismertetett adó- mentesség abban az esetben is, ha a tulajdonos a másik lakó- ingatlant nem az elidegenítést követően, hanem azt közvetlenül megelőző 183 napon belül — hatósági engedéllyel — szerezte. A módosító és kiegészítő pénzügyminiszteri rendelet érinti a saját előállítású termény, a kisiparosi tevékenységgel, a magán- kereskedői, a gyűjtőkereskedői, a bérbeadásból származó jövedelemadó egyes kérdéseit is. Az ismertetett rendelet a Magyar Közlöny 1978. évi 54. számában jelent meg. Az általános jövedelemadóról szóló kormányrendelet és pénzügyminisztériumi rendelet egységes szerkezetbe foglalva pedig a Magyar Közlöny 1978. évi 69. számában nyert közzétételt. A munkaügyi miniszter 12/ 1978. számú rendeletével szabályozta a gazdasági társulások munkaügyi kérdéseit. A rendelet kimondja, hogy a gazdasági társulás munkaügyi kérdéseiben — ha jogszabály másként nem rendelkezik az 1978. évi 4. számú törvényerejű rendeletben foglalt kiegészítésekkel a Munkh Törvénykönyve és végrehajtási szabályai, valamint az egyéb munkaügyi rendelkezéseknek az állami vállalatokra vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A gazdasági társulás tagja a vele munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló ipari szövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozót a gazdasági társuláshoz ideiglenes munkavégzésre kirendelheti, a munkaviszonyban álló dolgozókkal és a gazdasági társulással létrejött megállapodással pedig áthelyezheti. Az áthelyezés olyan kikötéssel is történhet, hogy a dolgozót a gazdasági társulással létrejött munkaviszonyának megszűnte után az áthelyező a korábbi feltételekkel tovább foglalkoztatja. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag a gazdasági társulásnál az ideiglenes munkavállalásra vonatkozó rendelkezések megtartásával foglalkoztatható. A gazdasági társulás tagja, vagy felügyeleti szervének dolgozója a gazdasági társulásnál második munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem foglalkoztatható. E rendelkezés alkalmazása alól — a magasabb vezető állásúak kivételével — a felügyeleti szerv indokolt esetben felmentést adhat. A gazdasági társulás és a gazdasági társaság igazgatótanácsának, igazgatóságának, felügyelő bizottságának vagy más bizottságának tagjai e tevékenységükért a társulástól, vagy a társaság ügyeinek vitelére kijelölt tagtól díjazásban, jutalomban, vagy más juttatásban nem részesülhetnek. E személyeket ilyen tevékenységükért az a vállalat vagy szövetkezet díjazhatja, amellyel munkatagsági viszonyban állnak. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes TÖBB MINT EGYMILLIÓ DOLLÁR TŐKÉS EXPORTBÓL Megvalósította tervét a magnetofongyár 3090 JP"*?* "f* ~>.Ul SB Jó hangulatban kezdlte meg az új esztendőt a Budapesti Rádió- technikai Gyár kecskeméti magnetofongyárának kollektívája, A derűre és bizakodásra minden oka megvan a közösségnek, hiszen az elmúlt évet minden tekintetben sikeresen zárták, valamennyi szerződésüknek eleget tettek. Az 1977. évinél körülbelül 80 millióval nagyobb tavalyi, csaknem 540 millió forintos termelés feladatainak megoldása során érezhették a dolgozók, hogy ha a műszaki fejlesztéshez, a jó munkaszervezéshez az ő lelkiismeretes munkájuk járul, akkor a gyár ilyen nagy lépést is képes megtenni a termelés- növelésben. A jó eredményt kizárólag a termelékenység fokozásával érték el tavaly a magnetofongyárban. S ami szintén lényeges: a nyereségelőirányzatot valamelyest túlszárnyalták. A kecskeméti BRG-gyár exportra orientáltan fejleszti termelését és termékeit. Mint Rudasi Károly igazgató tájékoztatott, az a céljuk, hogy minél gazdaságosabb, ugyanakkor bővülő szolgáltatásokat nyújtó gyártmányokat szállítsanak üzletfeleiknek. A múlt évben szovjet, svéd, NDK-beli, csehszlovák, bolgár és NSZK-beli megrendelőknek készítettek magnetofonfejeket, futóműveket és kész, közhasználatú magnetofonokat. A fő exporttermék a fej és a futómű volt. A tőkés országokba egymillió dollárnál nagyobb értékben küldtek ezekből a világszínvonalú termékekből. A számok mögött fontos tényezők állnak. Sikeres volt tavaly az új termékek gyártásának megkezdése. Két új magnetofonfej előállítását kezdték meg, és az elmúlt évben teremtették meg a hl-fi minőségű mechanikák nagy sorozatú készítésének feltételeit. Az MK—27 típusú hordozható magnetofonkészülék nagy sorozatú termelését ugyancsak tavaly indították be. Ebből a készülékből — eleget téve a megrendeléseknek — belföldre 40 ezer darabot adott a gyár. Az éves árbevételnek mintegy 16 százalékát képezte ezek értéke. A múlt évi termékmeny- nyiségnek több mint felét új gyártmányok alkották, s ez is bizonyítja, hogy a magnetofongyár sikerben végzi termékösszetételének folyamatos, a piaci igényekhez Igazodó korszerűsítését. A BRG kecskeméti gyárában jelentős beruházásokat valósítottak meg tavaly, s így valamelyest mérséklődött a termelőterület zsúfoltsága. Létrehoztak egy kor• Kész magnetofonból — képünkön az MK—27-eseket készítik — tavaly 40 ezer darabot szállítottak hazai megrendelőknek. (Tóth Sándor felvétele.) szerű műanyag alkatrészt gyártó üzemet. A magnetofonalkatrésae* két tavaly már zömmel nagy termelékenységű, tömeggyártásra jól alkalmazható berendezésekkel állították elő. A gyár lakiteleki telepét korszerűsítették, jó munka- körülményeket teremtettek és a kazettagyártás helyett bevezették ott a futóműkészítést. A községi üzemben elért eredmények jelentős mértékben hozzájárultak a gyári terv teljesítéséhez. 1978-ban a magnetofongyár dolgozói jóval nagyobb termelési feladatot végeztek el, mint amekkorát az ötéves tervben a múlt esztendőre előirányoztak. Az Telén 600 millió forintos termelési tervet valósít meg a kollektíva, a termelékenység további fokozásával. Mint Rudasi Károly igazgató elmondta, ebben az évben a szerelési műveletek automatizálását is megkezdik, s ezzel 30 százalékos élőmunka-megtakarítást érnek el ezen a területen. Fontos feladatuk, hogy az eddig tőkés importból, Japánból beszerzett magnetofonmotorokat hazai, Illetve szocialista gyártmányokkal helyettesítsék. A cél érdekében a kecskeméti gyárban az idén megkezdik a motorgyártást. Az előállítandó 100 ezer darab a szükségletnek csak egy részét fedezi, ezért a tőkés importról teljes mértékben még nem mondhatnak le. A. T. S.
