Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-06 / 4. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1979. január 6. v Ünnepi nagygyűlés a kubai győzelmének 20. évfordulója A Kubai Köztársaság nagy nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győzelmének 20. évfordulója alkalmából ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken a BHG Híradástechnikai Vállalat kultúrtermében. Részt vett a nagygyűlésen Huszár István, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Győri Imre, az MSZMP KB titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, továbbá a kormány több tagja, a főváros párt-, társadalmi és gazdasági életének számos jeles személyisége. események sorokban NEW YORK____________________ Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára csütörtökön felhívást intézett a vietnami—kambodzsai konfliktusban érdekelt felekhez. A főtitkár, szóvivője útján nyilvánosságra hozott felhívásában növekvő nyugtalanságának adott ) hangot a két ország viszonyának alakulása miatt, valamint közölte, hogy egy ideje állandó kapcsolatban áll a két ország képviselőivel. (AFP) __________________ W ASHINGTON_________________ E gyiptom még nem foglalt állást a washingtoni tárgyalások felújításának kérdésében — ezzel a kijelentéssel reagált csütörtökön az amerikai külügyminisztérium szóvivője Kairó ama előzetes bejelentésére, hogy álláspontját levélben fogja kifejteni. A további lépésekről csak az egyiptomi válasz megvizsgálása után lehet majd dönteni — fűzte hozzá. (DPA) _________________ T EHERAN_____________________ Az öt pártot tömörítő Ellenzéki Nemzeti Front felszólította a sztrájkoló olajmunkásokat: csökkentett létszámban vegyék fel újból a munkát, hogy kielégíthessék az ország belső energiaigényeit. A front a felhívással egyidejűleg megerősítette korábbi álláspontját a Baktiar-kor- mányt illetően, majd vasárnapra ismét országos gyászt hirdetett meg az összecsapások áldozatai- nak emlékére. (AP, UPI, DPA) ANKARA______________________ C sütörtökön este összeütközött két zsúfolt expresszvonat egy Ankara melletti vasútállomáson. Igen sok a halott és a sebesült; számuk egyelőre nem ismeretes. A szerencsétlenséget hibás váltó- állítás okozta. (Reuter) A tél offenzív áj a Berlinben Emberfeletti teljesítményeket követel a Német Demokratikus Köztársaságban az energia, a közlekedés és a közellátás biztosítása, a termelés alapvető előfeltételeinek folyamatos megteremtése az országot immár nyolcadik napja bénító nyomás alatt tartó rendkívüli időjárás körülményei között. Péntekre virradóra az NDK egész területén újból mindenütt mínusz 10 fok volt. A joggal természeti katasztrófának minősített, szűnni nem akaró hideghullám szinte teljesíthetetlen követelményeket támaszt azokkal szemben, akik harcban állnak a tél offenzívájá- val, hiszen a már elvégzett munkákat újból és újból meg kell ismételni. Molnár Béla, a HNF OT titkára elnöki megnyitójában köszöntötte a testvéri kubai népet, amely az amerikai földrészen elsőnek vitte győzelemre a munkásosztály ügyét, lépett a fejlődés szocialista útjára. Ezt követően az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, az egész dolgozó nép nevében Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözölte a kubai forradalom jubileumát, s mondott ünnepi beszédet. — A forradalom győzelme óta eltelt két évtized alatt a hős kubai nép — kommunista pártja vezetésével — kiemelkedő eredményeket ért el a társadalom életének kialakításában, a korszerű szocialista ipar és mező- gazdaság létrehozásában, a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelésében — kezdte beszédét Szekér Gyula. — Amilyen nehéz és bonyolult feladat volt a szabadság kivívása, legalább olyan nagy tett volt megtartása is. Az imperializmus nem adta fel könnyen kubai hadállásait. A kubai nép azonban önnön szilárdságára és hősiességére, a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió internacionalista segítségére és az egész világ haladó erőinek szolidaritására támaszkodva méltó választ adott az imperialista próbálkozásokra. Nemcsak megvédte kivívott szabadságát és GUADELOUPE Heltai András, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Hivatalos derűlátás, egyúttal teljes titoktartás közepette kezdődött meg csütörtökön Guadeloup- én, a Franciaországhoz tartozó karib-tengeri szigeten, négy nyugati, hatalom csúcstalálkozója. A kezdeményező házigazda, Giscard d'Estaing francia államfő vendégeként Carter amerikai elnök, Schmidt nyugatnémet kancellár és Callaghan brit kormányfő tölt együtt két napot. A hivatalos tájékoztatás szerint a kötetlen, bizalmas eszmecserén, amelyre az állam- és kormányfők csak néhány közvetlen munkatársukat hozták magukkal, nem kívánnak döntéseket hozni. Politikai körökben természetesen annál nagyobb figyelemmel kísérik a zárt ajtók mögött folyó tanácskozásokat, függetlenségét, hanem a fejlődés szocialista útjára lépett. Szekér Gyula részletesen ismertette a testvéri népnek a szocializmus építésében elért kiemelkedő eredményeit. — A Kubai Köztársaság a szocialista országok közösségének megbecsült tagja — mutatott rá — a Szovjetunióval, a szocialista közösség többi országával szorosan együttműködve tevékenykedik a társadalmi haladásért, a szocializmusért, a béke és a biztonság erősítéséért, a nemzetközi enyhülésért. Az együttműködés fejlődésében minőségileg új szakaszt jelentett, hogy Kuba 1972-ben belépett a KGST- be. s Pártunk és kormányunk nagyra értékeli a Kubai Kommunista Pártnak, a kubai kormánynak azt a következetes marxista irányvonalát és bátor elviségét, amellyel az el nem kötelezett országok mozgalmában közös ügyünket képviseli. Maguk az el nem kötelezett országok is elismerik a szocialista Kuba következetes elvi politikáját. Kifejezésre jut ez abban is, hogy a mozgalom tagországai állam- és kormányfőinek soron következő, 1979-es csúcstalálkozójára Havannában kerül sor. Meggyőződésünk, hogy ez a konferencia tovább erősíti az el nem kötelezett országok antiimperialista egységét, haladó jellegét, jelentő? lépéssel visz közelebb a fontos amelyeken várhatóan a világhelyzet valamennyi fontos, időszerű kérdése napirendre kerül. Giscard d’Estaing eredeti tervei szerint az európai együttműködés,' nyugat biztonságának kérdései álltak volna előtérben, de a legutóbbi fejlemények tükrében várhatóan különös hangsúlyt kapnak az iráni problémák, s a közel- keleti helyzet általában. Washington és nyugat-európai szövetségesei megbeszélésein minden bizonnyal fontos helyet foglalnak majd el a kelet—nyugati viszony kérdései. Párizs, Bonn és London is némi csalódottsággal vette tudomásul, hogy tovább késik a második, illetve a jövendő harmadik SALT-egyezmény megkötése. Ugyanakkor egyes nyugat-európai körökben — mint a helyszínen is hírlett — egyfajta bizalmatlanság is tapasztalható a forradalom alkalmából nemzetközi kérdések megoldásához. 1 A kubai és a magyar nép barátságát eszméink és céljaink azonossága teszi szilárdabbá és megbonthatatlanná. Együtt haladunk a szocializmus építésének útján, egy nagy családnak, a szocialista országok közösségének tagjaiként együtt harcolunk az imperializmus ellen — zárta beszédét a Minisztertanács elnökhelyettese. A Minisztertanács elnökhelyettesének beszédét követően Jósé Antonio Tabares Del Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete emelkedett szólásra. Részletesen beszámolt azokról a mély és nagy fontosságú változásokról, amelyek a forradalom győzelme óta, az elmúlt két évtizedben mentek végbe a szocializmust építő kubai nép életének minden területén. Hangsúlyozta: a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országának, köztük Magyarországnak, valamint az egész haladó emberiségnek a szolidaritása tette lehetővé, hogy nemcsak kivívni, hanem megvédeni és megszilárdítani is tudták a forradalmat. E folyamatban jelentős sikerek születtek. A kubai kommunisták, a kubai dolgozók oly haladást értek el, hogy Kuba internacionalista segítséget nyújthatott az Angolában, Etiópiában és más országokban kibontakozó forradalmi folyamatok megvédéséhez és megszilárdításához, betöltve történelmi küldetését a szabadságért, a nemzet függetlenségéért, a gyarmatosítás és újgyarmatosítás ellen küzdő népek harcának támogatásában. Kuba örökké hű marad a marxizmus—leninizmus közös elveihez, mindig fellegvára lesz Amerikában a szocializmusnak — fejezte be beszédét a nagykövet. Carter-kormánnyal, annak külpolitikai vonalvezetésével skemben. Carter elnök szóvivője csütörtökön úgy idézte az elnököt, hogy a négy hatalom viszonya, hála a NATO-ban és gazdasági téren fejlődő együttműködésnek „jobb, mint az elmúlt évtizedben valaha volt”. A guadeloupe-i csúcstalálkozón (bármekkorák lehetnek is az ellentétek bizonyos kérdésekben) mindenképpen az egységet, az egyetértést hangsúlyozzák majd a résztvevők. Guadeloupe, mint a francia kormány szervezte találkozó színhelye, belpolitikailag sajátos választás: a párizsi szenátus két guadeloupe-i tagja közül hosszú évek óta az egyik szocialista, a másik kommunista, míg a legutóbbi helyi választásokon a baloldal 52 százalékos többséggel győzte le a gaul- le-ista kormánykoalíciót.| (MTI) Négy nyugati hatalom csúcstalálkozója IRÁN Az utolsó kísérlet? Iránban, amely immár hónapok óta a világpolitikai színtér egyik legnagyobb válságterülete, az új esztendő első hetének végén ismét kísérlet történik a krízis megoldására. A főszereplő ezúttal is a nemzeti front néven ismert politikai csoport egyik vezetője, aki (akárcsak társai) 1953-ban Mosza- dik kormányában tevékenykedett. Az új jelölt, Sapur Baktiar elsősorban egykori francia kapcsolatairól ismeretes, és annak idején a nyugat-európai szociáldemokrata pártok mintájára szervezett „Irán párt” egyik vezetője volt. Moszadik bukása után sohasem játszott politikai szerepet és több ízben le is tartóztatták ellenzéki magatartása miatt, összesen öt esztendőt töltött börtönben. Az, hogy az uralkodó egy ilyen politikust volt kénytelen megbízni kormányalakítással, önmagában is jelzi a sah rendszerének mélységes megingását. Megoldást azonban ez sem jelenthet bizonyossággal. A nemzetgyűlés két háza (az alsóház és a szenátus) ugyan zárt ülésen jóváhagyta Baktiar miniszterelnöki megbízatását — ez azonban nem jelent sokat. A padsorokban mégiscsak a jelenlegi rezsim bizalmi emberei ülnek. Az első próbatétel az lesz, hogy a jövő hét első felében kidolgozhat-e Baktiar egy olyan kormánylistát, amely nem váltja ki a hadsereg esetleges puccskísérletét — és ugyanakkor elfogadható a különböző ellenzéki erők számára. E pillanatban ugyanis Baktiar- nak legfeljebb személyi-politikai kapcsolatai vannak egy szűk, professzionistának tekinthető polgári ellenzéki réteggel — tömegbázisa semmiképpen sincs. Az ellenzéki mozgalom egyik fő erejét, a franciaországi száműzetésben élő síita főpap, Khomeini Ayatollah hívei adják. Khomeini, aki egy közelebbről nehezen meghatározható „Iszlám Köztársaság” jelszavával rendkívül széles tömegeket tud mozgatni, elítélte Baktiar kísérletét. Számára minden megoldás kezdeti lépése az egész dinasztia trónfosztása. Lényegében hasonló, bár talán némileg hajlékonyabb az ellenzéki nemzeti front magatartásé. Ez több polgári nacionalista csoportból tevődik össze és tényleges erejét nehéz meghatározni. Annyi azonban bizonyos, hogy a nemzeti front politikusai nélkül semmiféle kormány nem alakulhat: ők képviselik azt a politikus réteget, amelynek jelenléte egy modern parlamentáris rendszer létrehozásához elengedhetetlen. Baktiar nem az első a nemzeti front politikusai közül, aki elfogadja a kormányalakítási megbízatást. Mindeddig azonban a front vezetősége tartja magát ahhoz a megállapodáshoz, amelyet a pártblokk vezetője, Szandzsabi francia- országi látogatása során kötött Khomeinivel. Vagyis, hogy minden kibontakozást a dinasztia trónfosztásával kell kezdeni. A közvetlen politikai kérdés tehát elsősorban az, hogy Baktiar (aki Szandzsabi szerint a megbízatás elfogadásával önmagát zárta ki a nemzeti front soraiból) meg tudja-e osztani a polgári ellenzéket és képes-e érvényteleníteni e megállapodás hatását. A második és nem kevésbé lényeges kérdés az, hogy miként reagálna erre a vallási ellenzék. Az Egyesült Államok számára, amely Iránt óriási erőfeszítéssel Washington legnagyobb dél-ázsiai támaszpontjává és a tőkés világ leggazdagabb olaj területének csendőrévé tette — a sah rendszerének megingása valóságos katasztrófát jelent. Az amerikai politikai színtéren sincs azonban egyetértés a követendő taktikát illetően és egyre súlyosabb politikai vádak hangzanak el. Az a tény, hogy a Fehér Ház utasítására Ball volt külügyminiszter-helyettes, az egyik legtapasztaltabb amerikai diplomata vezetésével különleges munkacsoportott hoztak létre a válság megoldására — nem is különösebben burkolt bírálata Brzezinski elnöki főtanácsadó és a CIA tevékenységének. Washington e pillanatban hivatalosan támogatja Baktiar kormányalakítási kísérletét. Ameny- nviben ez kudarcot vall, az amerikai politikának sem sok megoldási lehetősége marad —, s éppen ez jelzi a közvetlen jövő Teg- súlyosabb veszélyeit. Washington már mutatott hajlandóságot arra, hogy csendes-óceáni flottája fel- használásával „ágyúnaszád diplomáciát” folytasson. A Szovjetunió hosszú hetekkel ezelőtt egyértelműen figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy a Szovjetunióval határos Iránban minden katonai beavatkozás sérti biztonsági érdekeit. Az elemi józanság azt követeli az amerikai politikától, hogy ezt tudomásul véve tartózkodjék mindén kalandorlépéstől. Az igazi világpolitikai méretű próbatételre akkor kerülhet sor, ha a sah rendszere a maga egészében összeomlik, és az Egyesült Államoknak új hatalmi egyensúly elfogadására kell felkészülnie a világstratégia e döntően fontos területén. —1 —e • Sapur Baktiar, a kijelölt új iráni miniszterelnök ígérete szerint hamarosan bemutatja kormányát. Képünkön a politikus. NAPI KOMMENTÁR Constantino Ortin Gil tábornoknak, Madrid volt katonai kormányzójának meggyilkolása széles körű visszhangra talált Spanyolországban. A jobboldal — beleértve a tábornok temetésén megjelent tisztek népes csoportját is — felhasználta az alkalmat, hogy a demokratizálódást következetesen végrehajtó kormány lemondását követelje. „Spanyolország igen — demokrácia nem!” — a jelszó jellegzetesen fasiszta, nem is szorul különösebb magyarázatra. Annál inkább a merénylet mozgatórugója, a feltehető gyilkosok hovatartozása. Jellemző, hogy valamennyi spanyol párt, beleértve a baszk nacionalista pártot is, élesen elhatárolta magát a gyilkosságtól és elítélte a merényletet, amelyet az ETA követett el. A baszk nacionalista terroristák közleményükben nem titkolták: a tábornok meggyilkolása a hadsereg tisztjei elleni átfogó akciójuk része. A baszk nacionalisták megítélése nem könnyű. Illegális szervezetük, az ETA még Franco idején alakult, s a fasizmus évtizedeiben derekasan küzdött a diktatúra ellen. A három betű rövidítés: Euzkadi Ta Azkatusuna, vagyis baszk haza és szabadság. Mindenekelőtt az észak-spanyolországi Baszkföld autonómiájáért, az ország egyik leggazdagabb és iparilag fejlettebb vidékének függetlenségéért harcolnak a harmincas évek vége óta. Az olasz Espresso című hetilap három évvel ezelőtti riportjában megszólaltatott néhány ETA-ve- zctőt. Nos, szavaikból kiderült: a baszk szeparatisták fegyveres harcot folytató pártnak tartják magukat. Akkoriban ideiglenes kormányt követeltek, amelyben minden kulturális, politikai és szak- szervezeti csoport képviseltette volna magát, s szabad választásokat. Végső célúkként a függetlenség elnyerését jelölték meg. Csakhogy azóta sok minden változott Spanyolországban. Sajnálatos, hogy a lakosság alig három százalékát kitevő baszkok nevében föllépő ETA nem ismeri föl: a terror kizárólag a szélsőjobboldalnak, a fasiszta restauráció híveinek kedvez. Akaratlanul — vagy a soraikba férkőzött provokátorok akaratához híven — is azok az erők húznak hasznot a terrorista módszerekből, a katonák, tisztek és a csendőrség ellen elkövetett merényletekből, akik a hadsereg ismételt színre lépését, a katonai hatalomátvételt szegezik szembe a demokrácia terebélye- sedésével. A politikai szűklátókörűség súlyos hiba. A francoizmus alatt sok súlyos megpróbáltatást kiállt baszk nép nevében a terror eszközéhez folyamodó ETA ma már a legkonzervatívabb spanyol politikai erők számára is fontos bástya. (Mint néhány más európai államban, Spanyolországban is keveredik a szélsőjobboldal a szélsőballal.) Baszkföld függetlensége csupán ürügy. Valójában a spanyol kibontakozás a tét, amit minden egyes politikai merénylet hátráltat. Bármily nemes célok is vezérelték Franco idején az ETA-t, a madridi változások óta hajdani ellenfeleivel fúj egy követ. Gy. D. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja bírálja Peking törekvéseit NEW YORK Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a Kínai Kommunista Pá?t vezetőségéhez intézett nyílt levél-:, ben erélyesen bírálta Peking és az imperialisták összeesküvését, a pekingi kormányzatnak a szocialista közösség és a nemzeti felszabadító mozgalmak elleni aknamunkáját, a pekingi vezetők he- gemonisztikus törekvéseit, a háborúra valp felhívásait. — Az önök politikája az imperializmus támogatására, a nemzeti felszabadító harc elnyomására, a fajgyűlölet szítására irányul, s ez már önmagában is fajgyűlölet. Önök ellenforradalmi erővé váltak, ellenzik a világszerte folyó szocialista építéseket — húzza alá a levél, majd így folytatja: önök támadják és rágalmazzák a vietnami—szovjet barátsági szerződést, s ugyanakkor szerződést kötöttek Japánnal. Ez a szerződés a Szovjetunió, Vietnam és Laosz ellen, a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen irányul. A pekingi vezetők — folytatódik a levél — az imperializmus elleni harcot felcserélték az imperializmus támogatásával és a vele való együttműködéssel. Azt az elképesztő eszmét propagálják, hogy „minden nemzedéknek megvan a maga háborúja”. A kínai kormányzat elvileg a háború híve. Pártunk — hangsúlyozza a levél — mindenkor síkraszállt az Egyesült Államok és Kína kapcsolatainak rendezése mellett. Nem lenne azonban becsületes tőlünk, ha nem juttatnánk kifejezésre aggodalmunkat, amiatt, hogy az amerikai—kínai diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok megteremtésének hátterében az amerikai imperializmus politikájának nyújtott pekingi támogatás áll. Önök valójában a világimperializmus legaktívabb és vezető ideológiai erejévé váltak. Mindazonáltal — mutat rá a levél — nem tagadhatják, hogy az SZKP és a szovjet kormány vezetői nemegyszer nyilvánították készségüket és óhajukat arra, hogy minden kérdésben tárgyalásos megegyezésre jussanak Kínával. Az amerikai kommunisták a kínai kormányzatot a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szembeni hálátlansággal vádolják. Ezek az országok mind a kínai forradalom időszakában, mind pedig a békés építés éveiben segítették és támogatták a kínai kommunistákat — hangoztatja a nyílt levél. (TASZSZ) TENG HSZIAO-PING SAJTÓNYILATKOZATA A tajvani probléma rendezése Kína kizárólagos belügye PEKING Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes pénteken fogadta a kínai—amerikai diplomáciai kapcsolatok rendezése alkalmából Pekingben tartózkodó huszonhét amerikai újságírót és válaszolt kérdéseikre. ' A kínai miniszterelnök-helyettes felhívta az Egyesült Államokat, csatlakozzék Japánhoz és Nyugat-Európához a Kína által meghirdetett négy modernizálás megvalósításáért folytatott „versenyben”. Tagadta, hogy Kína katonai szövetségre törekednék az Egyesült Államokkal és Japánnal, de hozzátette, hogy a három ország között sok a közös vonás, ami a globális stratégiát és a politikai kérdéseket illeti. Arra a kérdésre, hogy Kína érdekelt-e amerikai fegyverek vásárlásában, Teng Hsziao-ping azt válaszolta, hogy Kína szeretne mindent magába szívni, ami korszerű, de tudomása szerint az Egyesült Államoknak nincs ilyen irányú szándéka. Egy további kérdésre válaszolva kijelentette, reméli, hogy az Egyesült Államok által felvetett emberi jogok kérdése nem kerül napirendre Peking és Washington között, mivel ezt a kérdést mindkét fél a maga módján értelmezi. Hangoztatta, azért utazik az Egyesült Államokba, hogy egyrészt tanuljon az Egyesült Államoktól, másrészt véleményt cseréljen az amerikai politikusokkal, különösen Carter elnökkel kölcsönös érdekű kérdésekről. Teng Hsziao-ping a tajvani problémáról szólva elmondotta, reméli, hogy még ebben az évben sikerül tárgyalásokat kezdeni Peking és Tajpej között Tajvan „visszatérítéséről” és a szárazföld Kínával való „újraegyesítéséről”. Ami a tajvani kérdés rendezésének határidejét illeti, a miniszterelnök-helyettes kijelentette: „mi kínaiak nagyon türelmes nép vagyunk”. A tajvani probléma rendezése Kína kizárólagos belügye. Kína ugyanakkor figyelembe veszi azt az amerikai óhajt, hogy ezt békés eszközökkel oldják meg. Teng Hsziao-ping a továbbiakban Kambodzsa elleni „nyílt és nagyméretű agresszióval” vádolta a Vietnami Szocialista Köztársaságot és Kambodzsa támogatására szólította fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét. (MTI)
