Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-06 / 4. szám

1979. január 6. • PETŐFI NÉPE • J CÉL: A KISKERESETŰEK BEVONÁSA AZ IDEGENFORGALOMBA A Coopt our ist eredményei, tervei Lendületes fejlődésről adhat számot a magyar szövetkezetek utazási iro'dája. A Budapest- szálló üvegtermében pénteken megrendezett sajtótájékoztatón impozáns számokkal bizonyítot­ták be, hogy a COOPTOUR1ST kiemelkedő eredményekkel zárta az 1978-as esztendőt. Harmincöt százalékkal több — forintban ki­fejezett — forgalmat értek el az előző évhez képest, ami azt je­lenti, hogy 900 milliót könyvel­hettek el. Háromszázezer em­bert utaztattak tavaly, az 1977. évinél harminc százalékkal töb­bet, 120 ezer külföldit fogadtak, s 40 ezer hazánkbeli turistát vit­tek külhonba. Nem meglepő te­hát, ha az idei tervük erre a di­namikus fejlődésre építve továb­bi 10—12 százalékos forgalomnö­vekedést tűzött ki célul. Az országos tájékoztató apro­póját kihasználva mi a COOP- TOURIST kecskeméti kirendelt­ségének vezetőjét, Csík Istvánt, kérdeztük meg az eredményekről, elképzelésekről. — Van okunk a büszkeségre — vezette be mondandóját elé­gedetten a kirendeltségvezető. — Akár a pénzben kifejezett for­galmunkat, akár az általunk szervezett utazásokon részt vevők számát tekintjük, az országosnál is dinamikusabb fejlődési üte­met értünk el. Nem árt kis visz- szapillantás sem: 1975-ben 3,4, 1976-ban 5,2, 1977-ben 7,4 millió forgalmat értünk el, tavaly pe­dig ötmillióval többet, 12,5 mil­liósat! Ha részenként vizsgáljuk, meglepő eredményre jutunk. Egy év alatt megdupláztuk a valutaeladást, s ami ennél is meredekebb emelkedés: hatszoro­sára nőtt a valutavétel kiren­deltségünkön. Dollárkitermelé­sünk 15 ezerről hatvanegyezer­re négyszereződött meg. — Hány Bács-Kiskun megyei embert vonzottak programjaik? — A korábbinál jóval többet! Minden harmadik napon indítot­tunk belföldi csoportot — öt és fél ezer utasunk volt. A rendez­vényeken 4200 megyénkbe érke­ző étkezéséről, szállásáról gon­doskodtunk — nem kis munkát jelentett a fogathajtó világbaj­nokság, vagy a szövetkezeti nép­táncosok VII. országos találkozó­ja. Európa csaknem minden or­szágába eljutottak a COOPTOU- RIST-csoportok; mi indítottunk csoportot Modenába, a testvér- megyei bemutatkozó kiállításra; számos szakmai rendezvényre — főként vásárra — utaztattunk szakembereket. Sok érdeklődő indult a szocialista- országokba, s például a Szovjetunióba ung- vár—munkácsi, moszkvai, jaltai, kijevi, leningrádi kirándulásokat szerveztünk. De aki akart, az Dániába, sőt, Kubába is eljutha­tott a COOPTOURIST-tal. — A szövetkezetek utazási iro­dája részint a szakmai rendezvé­nyek kifogástalan idegenforgal­mi ellátásáról, részint pedig a szövetkezeti tagok számára nyúj­tott szolgáltatásairól híres. . — öröm ezt hallani. Valóban erősítettük tavaly ezt a „vona­lat” — válaszolta Csík István. — A Híradástechnikai Tudományos Egyesület, az Országos . Magyar Bányászati és Kohászati Egyesü­let, a Magyar Kémikusok Egye­sülete részére szerveztünk prog­ramokat, az utólagos értékelések szerint mindkét fél teljes megelé­gedésére. Tulajdonképpen a vasútjegy-árusításon kívül min­dennel foglalkozunk, ennek is tulajdonítjuk a várakozáson fe­lüli eredményeket. — Melyek az 1979-es esztendő tervei ? — Együttműködési megállapo­dást kötöttünk a megye összes takarékszövetkezetével, a tava­lyi próbaév sok szép eredményt hozott, s kirajzolódtak a még tartalmasabb, az eddigieknél is sokoldalúbb összedolgozás le­hetőségei. Az idén továbbra is legfőbb célunknak tekintjük a szövetkezeti dolgozók utazásai­nak színvonalas megszervezését. Nem kevésbé lényeges az a tö­rekvésünk, hogy mind több programmal álljunk a kiskerese­tűek rendelkezésére. Nemcsak két-három napos kirándulásokra gondolunk, hanem nyári üdülési ajánlatokra. Szakmai, szövetke­zeti, s belföldi programjaink az idei kínálatunknak csaknem a felét teszik ki — mondotta végül Csík István. B. J. Hűtőszekrények, autoszifonok • A Jászberényi Hűtőgépgyár­ban 1978-ban mintegy kétszázöt­venezer — Bosch-licenc alapján gyártott — hűtőgépet állítottak elő. Autoszifonból hatszázezer darabot, habszifonból négyszáz- ezer darabot adtak át a kereske­delemnek. Termékeik jelentős része exportra kerül. A képen: Sortimat — fejszerelő automata. (MTi-fotó — Ruzsonyi Gábor felvétele — KS.) Derült hideg idő, síkosak az utak A hideg levegő áramlása tovább tart a Kárpát-medencébe. Péntek­re virradóra országszerte mínusz 4, mínusz 16 fokot mértek, de csapadék már az éjféli óráktól nem hullik. Az országban minden fő- és al­sóbbrendű út teljes szélességében járható. Az ÜTINFORM közlése szerint a 4-es, a 6-os és még né­hány más főútvonal síkos, külö­nösen Baranyában. Az összekötő és bekötőutak mindenhol síkosak, jegesek, hókásásak. A belföldi vonatok általában csak 15—20 perces késéssel közle­kednek, ugyanakkor a nemzet­közi járatok, főleg a szomszédos államokból, továbbra is igen nagy késéssel érkeznek, Pénteken a Po- lonia expressz 420, a Pannónia 400, s a Báthori expressz 300 per­cet késett. A Volán-autóbuszok mindenütt útnak indultak, s vi­szonylag pontosan betartják a menetidőt. (MTI) HATVAN ÉV TÁVLATÁBÓL Tisztult közélet, bátor szókimondás (3.) A város munkásmozgalma újabb fellendülés előtt áll. Több éves kényszerű szünet után 1918. no­vember 16-án megjelenik a munkások harcos lap­ja, a Magyar Alföld. A lap, amely Hajnal József szerkesztésével látott napvilágot, az alábbi közle­ményt hozta nyilvánosságra: „A Magyar Alföld, a kecskeméti szociáldemokrata párt lapja négyesztendei szünetelés, az igazságnak és az emberi jogok követelésének négyévi vérbe- fojtása után a mai napon újból megjelenik. A Magyar Alföld programja ezután is a régi: feltárni a valóságot, üldözni a sötétlelkű igazságta­lanságot, védeni a védteleneket, miközben nem néz sem jobbra, sem balra, hanem bátran és keményen harcol a szociáldemokrácia tiszta elveiért, mert itt nincs klikkérdek és személyi tekintet. Bátor szóki­mondás, az elnyomottak védelme és a korrupció ül­dözése lesz ezetúl is a célunk. Tisztult közéletet akarunk és fogunk is teremteni e nagy alföldi vá­ros és környékén. Aki az igazságtól nem fél az a Magyar Alföld zászlaja alá sorakozik.” 1918. november 24-én megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A párt létrejöttének nagy jelentősége volt Kecskemét munkásmozgalma szem­pontjából is, hiszen célkitűzései nagy visszhangra találtak a most már csaknem két évtizedes múlt­tal rendelkező mozgalomban. Pártszervezet nyom­ban nem alakult meg, inkább annak jeleit lehet fel­fedezni, hogy a szociáldemokrata párt tevékenysége balra tolódott és olyan követelések élére állt, ame­lyek közvetlenül kifejezték a munkásosztály és a földmunkások érdekeit. A szociáldemokrata párt elhatározta, hogy elő­adás-sorozatokat indít, amelyek keretében megis­merteti az aktuális kérdéseket. Még 1918 decembe-- rében Tóth László „A kommunizmus felé” címmel tartott előadást. A város munkásnői szervezkedésbe fogtak. Sin­ger Verona Budapestről leutazva előadást tartott a nők gazdasági és politikai helyzetéről és megindo­kolta, hogy „miért van szüksége a nőnek úgy gaz­daságilag, mint politikailag szervezetekbe tömörül­ve, kivenni részüket a társadalom nagy átalakító munkájából az ipari munkássággal vállvetve”. így határozták el, hogy minden műhelyben, vagy gyár­ban dolgozó munkásnő belép a szakmája szerinti szakszervezetbe. Ugyanakkor Budai Dezső, a direk­tórium későbbi elnöke az „Asszonyok jövendője” címmel cikket írt a Magyar Alföldbe. Nagy hatása volt annak a felhívásnak is, amit a szociáldemokrata párt Kecskemét és környéke föld­munkásaihoz küldött, amelyben kijelenti nagy fi­gyelmet érdemlően, hogy „Ti, akik két kezetek szor­gos munkájával, arcotok véres verejtékével dolgoz­zátok meg a földet, hogy az másoknak tejjel-mézzel folyó Kánaánná változzon, titeket illet meg a szó.” Ennek nyomán megalakul a Kecskeméti Földmun­kások Szövetsége, amely alkalommal héttagú ve­zetőséget választ. A helyi tartalékos népfelkelő és szolgálaton kí­vüli tisztek mintegy háromszázötvenen, 1918 no­vemberében azzal a követeléssel állottak elő, hogy -a Nemzeti Tanácsban többségben legyenek a ka­tonaviseltek. Másnap a Nemzeti Tanács már fog­lalkozott a követeléssel és beható vita tárgyává tette. Dániel József szerint „a katonák maguknak vindikálják a forradalom győzelmét, pedig ők csak segítettek a forradalomban”. Bódy János nem híve a Sándor István javasolta tárgyalás felvételének, „mert a forradalmat nem ők csinálták, hanem a munkásság...” Lugosi István kifogásolja, hogy a tisztek paran­csoljanak a Nemzeti Tanácsnak. „A tisztek voltak a háborús szellem vezetői, és ha a katonák láza­dozni kezdtek, akkor azt kíméletlenül elnyomták.” A döntés mégis az lett, hogy bizottságot küldtek ki a tárgyalás felvételére, és annak eredményét a ple­num elé kellett terjeszteni. Három nappal később a tanács úgy foglalt állást, hogy a legénység és a tisztikar öt tagját tanácskozási joggal „szívesen lát­ja”. Az ellenforradalom — bár még a polgári demok­ratikus vívmányok megoldása is csak nehézkesen haladt előre — komoly veszélyként leselkedett or­szágosan, de a városban is. A restaurációs erők nem nézték jó szemmel a munkásmozgalom erősö­dését, az elégedetlenség nyomán megnyilvánuló tö­megakciókat, ugyanakkor jól látták, hogy a polgári pártok lába alól kicsúszik a talaj, képtelenek meg­oldani a gazdasági és politikai problémákat. Á kecskeméti Nemzeti Tanács 1919. február 4-i ülé­sén szociáldemokrata kezdeményezésre tiltakozás hangzik el a székesfehérvári ellenforradalmi esemé­nyek miatt és határozatilag rögzítik, „hogy a Ta­nács felháborodását nyilvánítja azok felett és hű­ségéről táviratilag biztosítsa a kormányt”. A Kecskeméti Polgár február 12-én arról ad hírt, hogy a helyőrség bizalmi férfiaiból alakult Kato­natanács is állást foglalt az ellenforradalmi ese­ményekkel szemben. Szákovits György őrmester a későbbi direktóriumi tag javasolta: „ ... a Katonatanács úgy a székesfehérvári, mint a gyöngyösi felháborító ellenforradalmi mozgalma­kat a legnagyobb mértékben elítéli”, és közli a kormánnyal, hogy „a kecskeméti helyőrség minden egyes katonája a forradalmi kormány hívására az ilyen ellenforradalmi mozgalmaknak elnyomására készen áll, az itteni helyőrségben pedig a Katona- tanács őrködni fog afelett, hogy a köztársaság szent ügye ellen tervezett hasonló mozgalmak már csí­rájában elfojtassanak. Mert Kecskeméten is úgy a katonák, mint a civilek között sok emberben lap­pang a királypárti érzelem, s csak alkalomra vár­nak, hogy a letűnt rendszert visszaállíthassák... A napokban is a helyőrség egyik éttermében az összegyűlt iisztek a királyságot éltették, melyből tisztán látható, hogy a tisztikar egy része még min­dig nem tudja, vagy nem akarja magát beleélni a megváltozott helyzetbe .. . Ha a királyságnak jogá­ban állt az akkori államformát minden eszközzel megvédeni, úgy az nekünk kettőzött jogunkban áll, miért is mindenkinek figyelmeztetésül mondjuk ki, hogy mindazokat, akik a királyságot a jövőben is éltetni bátorkodnak, irgalmatlanul máglyára visz- szük.” Az 1919. március 6-án tartott rendkívüli nyom­dászgyűlés egyhangúlag a következő határozatot hozta: „A Kecskeméti Könyvnyomdászok Szakcsoport­ja értesíti a helybeli lapok kiadóit, hogy a nyomdai munkások a jövőben bármilyen, a forradalom vív­mányai ellen irányuló nyílt, vagy burkolt támadá- sú cikkek, valamint röpiratok kiszedését megtagad­ják, és a lap, illetve ilyen tartalmú röpcédulák ki­nyomását megakadályozzák. Felkérjük a helybeli újságírókat és nyomdatulajdonosokat, hogy ilyen cikkek megírását, ha erre a lapkiadók fel is kérik, ne teljesítsék.” mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm JÓ KAPCSOLATOK ALAKULTAK KI A TERMELŐK ÉS A FELDOLGOZÓK KÖZÖTT Összhangban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelésének növekedése Falumúzeum • A Somogy megyei kisközségben, Szennán nyitotta meg kapuit ha­zánk legújabb falumúzeuma. Bemutatják a környék tájegységeinek jellegzetes építészetét, bútorait, használati tárgyait. A szabadtéri tár­lat teljes formájában előreláthatólag jövő év végére készül el. (MTI- fotó—Danis Barna — KS.) Milyen esetben kell kérelmet benyújtani a nyugellátás emelésére V Egy héttel ezelőtti lapszámunkban tájékoztattuk olvasóin­kat az alacsony összegű nyugdíjak és járadékok alsó határá­nak felemeléséről, illetve az ezzel kapcsolatos miniszterta­nácsi határozatról és a SZOT által kidolgozott végrehajtási szabályzatról. Cikkünkben Gottlieb József, a SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatósága Bács-Kiskun megyei Igazgató­ságának vezetője részletesen ismertette a nyugellátások eme­lését. Említést tett arról is. hogy az emeléshez néhány kivé­teltől eltekintve kérelmet nem kell előterjeszteni. A VILÁGPIACON KERESIK, MI SZÁLLÍTJUK Komplett erőművek külföldre Az idén is zavartalan, folyama­tos lesz az élelmiszer-ellátás. Az üzemek általában jól megalapo­zott kapcsolatot építettek ki a mezőgazdasági termelőkkel, a ke­reskedelmi vállalatokkal, s így várhatóan nem lesz fennakadás az alapanyagok felvásárlásánál, illetve a késztermékek értékesí­tésénél. Az élelmiszeripari termelés idén gyorsabban növekszik, mint a mezőgazdaságé. A vállalatok növelik a magasabb színvonalon feldolgozott, a korszerű táplál­kozás igényeinek jobban megfe­lelő termékek arányát. A két ágazat terve — mindent össze­vetve — összhangban van. A termelők és a feldolgozók között minden eddiginél jobban egyez­tetett kapcsolat jön létre. Ez a mezőgazdasági betakarítási sze­zonban sem törik meg, és éppen a munkacsúcs idején teszi lehe­tővé a mezőgazdasági termékek zavartalan elhelyezését, illetve az ipari alapanyagok folyamatos át­vételét, feldolgozását. A hazai és külföldi értékesíté­si lehetőségek kiszélesedésével megnőnek a tartósító iparok fel­adatai. A konzervipar 12 száza­lékkal termel majd többet a? elmúlt évinél. Ezen belül külö­nösen erőteljesen bővül a zöld­ségkonzerv-gyártás. Ennek meg­felelően az iparnak 30 százalék­kal több zöldséget kell felvásá­rolnia. Több mint 900 ezer ton­na zöldség-nyersanyagra lesz szükség az idei terv teljesítésé­hez. A hűtőipar 6 százalékkal több mirelitárut készít. A tava­lyinál 5 százalékkal nagyobb mennyiségű gyümölcsöt fagyaszt. A cukortermelésben idén is az a cél, hogy a belföldi szükségletet, a kubai cukorimporttal együtt — a hazai termelésből elégítsék ki. A növényolajipar a terv sze­rint szintén nagyobb „megbíza­tásokat” teljesít, az olajosnövé­nyek összes vetésterülete meg­közelíti a 250 ezer hektárt. A földekről érkező szállítmányok­ból úgy kell 116 ezer tonnányi nyers növényolajat és növényi zsírt előállítani, hogy az összes mennyiség 70 százalékát a nap­raforgóolaj adja. A dohányipar idei előirányzata az elmúlt évi­hez képest nem változik számot­tevően. A borászatnak változat­lan színvonalon kell kielégítenie az elmúlt évekhez hasonló igé­nyeket. A gabonatermelés idei elő­irányzata 1,5 százalékkal nagyobb a tavalyinál: az ipar üzemeinek a feldolgozással meg kell tudniok birkózni az idén is, éspedig úgy, hogy egész éven át folyamatosan biztosítsák a gazdaságok és a kistermelők jó színvonalas ta­karmányellátását is. Az állami tejipar várhatóan 6 százalékkal több tejet vesz majd át a termelőktől, ez a mennyiség lehetővé teszi a belföldi fogyasz­tás további növelését. A húsipar felvásárlási előirányzatai a ta­valyihoz hasonlók. Miután idén az elmúlt évinél kevesebb élőál­latot exportálnak, a belföldi csontoshús-termelést 4 százalék­kal növelik. A magasabb fokon feldolgozott termékek arányát 2—3 százalékkal emelik. Vágó­baromfiból az üzemek annyit adnak majd, mint az elmúlt év­ben, a tojástermelést szintén a kereslethez igazítják, s várhatóan egész évben folyamatos lesz az ellátás. Az üzemek a tavalyinál 3,5 százalékkal több sört adnak, hozzávetőleg ilyen arányban bő­víti az édesipar is a termelést. A sütőiparban folytatódik a pék­sütemények évek óta tartó előre-, törése a kenyér rovására. (MTI) A TRANSELEKTRO Külkeres­kedelmi Vállalat exportjában az idén eléri a 35—40 százalékot a komplett berendezések kivitele. Ez jelentős előrelépés a tavalyi 22 százalékhoz képest. Különösen az erőművi szállítások bővülnek. Erre már fővállalkozói jogot is kaptak. Az elmúlt években magas mű­szaki színvonalat ért el hazánk­ban az erőművi berendezések, el­sősorban a kazánok gyártása. A kábelipar fejlesztése, rekonstruk­ciója pedig érezteti a hatását: a kábelimport csökkenése mellett jelentős exportra is vállalkozhat­nak. A hazai gyártmányú turbó­gépek is keresettek a külföldi piacokon. Pozíciónkat csak erősí­ti, hogy a jelenlegi energiahely­zetben nő a széntechnológiájú berendezések iránti kereslet. Ezekre iparunk specializálódott. A görög, török, finn üzletkötések után máris továbbiakról tárgyal­nak. A TRANSELEKTRO ajánla­tai most már az erőművekhez szükséges távvezetékek felépíté­sére is kiterjednek. A külföldi szakemberek pedig máris kedve­ző benyomásokat szereztek a magyarországi távvezeték-épít­kezésnél. A TRANSELEKTRO idei kiál­lítási programjában Moszkva, Alma-Ata, Köln, Párizs, Bir­mingham, Hannover, Helsinki is szerepel. Ezenkívül számos film­vetítéssel egybekötött szakmai tá­jékoztatót tartanak majd Tripo- liban, Izmirben, Algírban, Bag­dadban és Helsinkiben. Ezenkí­vül műszaki napok megrendezé­sét tervezik néhány közel-keleti országban is. (MTI) Ezzel kapcsolatban több olva­sónk kéréssel fordult lapunkhoz, hogy ismertessük azokat az esete­ket, amikor kérelmet kell előter­jeszteni a nyugdíjfolyósító szerv­hez. ELSŐ ESET: a házastársi pót­lékra jogosító összeghatár 1978- ban 1790 forint volt. Akinek a nyugdíja ezt az összeget elérte, házastársi pótlékot nem kapha­tott. Mivel a házastársi pótlékra jogosító összeghatár 1979-től havi kétezer forint, akinek a nyugdíja ezt az összeghatárt nem éri el, házastársi pótlékot kérhet akkor is, ha korábban nem kért, vagy nem kaphatott, feltéve természe­tesen, hogy az ehhez szükséges egyéb feltételek megvannak. Mivel ilyen esetben csak most ikerülhet sor házastársi pótlék megállapítására, azt a jogosultság feltételeinek az igazolásával igé­nyelni kell a nyugdíjfolyósító szervtől. A férfi nyugdíjast házas­társi pótlék 1979-ben az után a rokkant vagy özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltött felesé­ge, legalább egy éve együttélő élettársa után illeti meg, akinek a keresete, jövedelme, nyugellá­tása, baleseti nyugellátása a havi 1110 forintot nem haladja meg. A nyugdíjas nő a háztartásában leg­alább egy év óta eltartott telje­sen munkaképtelen férje után kaphat házastársi pótlékot. MÁSODIK ESET: ha a nyugdí­jas valamilyen korábbi nyugdíj- rendszerben megállapított nyug­díját újabb rendszerű nyugdíjra cserélte át a nyugdíjazás után végzett munkája alapján, és az emelések következtében maga­sabb lenne a régi nyugdíja. Az ilyen nyugdíjas kérheti a korábbi nyugdíjának az emelt összegben történő visszaadását. A nyugdíjfo­lyósító szerv a kérelem tárgyában határozattal intézkedik. VÉGÜL előfordul olyan eset is, hogy a saját jogú és özvegyi nyug­díjra jogosult özvegy által válasz­tott nyugdíj helyett az emelés kö­vetkeztében a másik, vagyis a szünetelő nyugdíj a kedvezőbb. Az ilyen özvegy kérheti a korábban választott nyugdíja helyett a ked­vezőbb nyugellátás folyósítását. Az erre vonatkozó kérelmet is a nyugdíjfolyósító szervhez kell be­nyújtani. A kérelmet a folyósítási törzs­számra való hivatkozással kell elküldeni a következő címre: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, Bu­dapest, XIII., Váci út 69—79. 11120. Fontos tudnivaló még, hogy a házassági pótlék esetén házassági anyakönyvi kivonat, élettársnál születési anyakönyvi kivonat szükséges. T. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom