Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. január 19. A Kanizsa Bútorgyárban már­ciusban állították üzembe a pro- cesszorgráfrendszert. Azóta so­kan vitatják, egyáltalán kell-e, hasznos-e a berendezés — annak ellenére, hogy manapság ez a termelés szervezésének legmo­dernebb eszközei közé tartozik. □ □ □ Hazai gyártmányú Praticomp— 4000-es miniszámítógép áll a központban. Ide érkeznek a kü­lönböző termelőberendezésektől az adatok. Mikor állnak a gépek, és mi ennek az oka: géphiba, anyag­hiány, vagy rossz előkészítés? Az eszköz pontosan informálja a ve­zetőket a legfontosabb berende­zések kihasználtságáról, a megle­vő munkaszervezési hiányossá­gokról. Ugyanakkor az is gyorsan megállapítható, hogy a termelés szervezettségében jelentkező hiá­nyosságokért ki a felelős. így az­tán nem csoda, hogy a vélemé­nyek megoszlanak a rendszer hasznosságáról. Pedig az ilyen és hasonló esz­közökre egyre nagyobb szükség van, hogy a munka az üzemek­ben szervezettebbé váljon, hogy az irányítás hatékonysága nőjön. Ezek az eszközök nagyban meg­könnyítik a szakemberek munká­ját. Segítségükkel például a Deb­receni Műanyagipari Vállalatnál végzett műszeres veszteségidő- vizsgálat alkalmával jó néhány olyan forrást is kimutattak, me­lyek a helyi szakemberek által előzőleg készített feljegyzésekben nem szerepeltek. A vállalatnál jó néhány műanyagprés dolgozik. Ezeken a gépeken a lehűlési időt legtöbbször csak megsarcolták. A gép kezelői a biztonság érdeké­ben általában a szükségesnél min­dig valamivel hosszabb ideig hagyták hűlni a darabot. A vizs­gálatnál alkalmazott műszer szé­pen feljegyezte a papírra az így kiesett időket. A szakembereknek már csak azt kellett kiszámíta­niuk. mennyivel nő a gép teljesít­ménye akkor, ha pontosan besza­bályozzák a hűlési időt. □ □ □ A szervezéstechnikai eszközök iránti igény egyre nő. Nem meg­lepő, hogy a KGM Technika Há­zában a közelmúltban rendezett kiállításon — ahol az egyszerű másoló- és írógépektől kezdve az ügyviteli kisszámítógépig mindent megtalálhattak a szakemberek — meglehetősen nagy volt az ér­deklődés. A munkaszervezés, mint szakma, ma a gyors és látványos fejlődés korát éli. Ugyanilyen gyorsan fejlődnek az eszközeik is. A komputer alkalmazása a ter­melésben, az adatfeldolgozás gé­pesítése elengedhetetlen segítő- eszköze az irányításnak. Napról napra, óráról órára adatok töme­ge fut be, ezeket rendszerezni, meghatározott csoportokba kell rendezni, hogy a megfelelő infor­máció olvashatóvá, hozzáférhető­vé váljon. A kézi feldolgozás ma már lassú. Az irodai alkalmazot­tak egyre kevésbé győzik a mun­kát. Egyre több helyen keresik a megfelelő eszközöket. Az érdeklődés ellenére a gépe­sítés mégis lassabban halad, mint kellene. A kisebb-nagyobb szá­mítógépek elég sokba kerülnek, de például a jóval olcsóbb közép­gépek — elektromos, elektronikus könyvelő-, számlázógépek — is el­sősorban a számviteli területeiben terjedtek el. A műszakiak ritkán használnak középgépeket, pedig vannak olyan berendezések, me­lyek például a gyártás-előkészí­tésnél jelentősen könnyítik és gyorsítják a manuális munkát. A legtöbb helyen azonban még nem fedezték fel őket. □ □ □ A középgépeknél az elmúlt né­hány év során korszakváltás zaj­lott le, ez a folyamat még nap­jainkban is tart. A hagyományos gépek mellett egyre több új, kor­szerű berendezés érkezik az or­szágba, melyek jóval több terü­leten hasznájhatók. Elterjedésük és üzembe áilításuk meggyorsítá­sa érdekében a Pénzügyminiszté­rium Szervezéstechnikai és Ugy- vitelgépesítési Intézete úgyneve­zett programcsomagokat állított össze. így az új gép üzembe he­lyezésekor elmarad a programké­szítés hosszadalmas művelete — a kész programot az intézet adja díjmentesen —, csak az operátort kell kiképezni, és már üzemsze­rűen dolgozhat a gép. Az emberi előítéletek megszün­tetésére, az újtól idegenkedők meggyőzésére már nehezebb „programcsomagoka,t" összeállíta­ni. Legalábbis olyanokat, melyek egyformán mindenhol használha­tók. Ez a helyi szakemberek fel­adata. Nekik nem szabad megfe­ledkezniük arról, hogy az új szer­vezéstechnikai eszközök bevezeté­sének szükségességéről, hasznos­ságáról előbb az üzemekben, iro­dákban dolgozókat kell meggyőz­ni, alkalmazásukra őket kell meg­tanítani. P. F. Lakásdísz a szárazvirág A gazdasági építőmunka eredményei és új feladatai Kalocsán Pártunk Központi Bizottsága 1978. decem­ber 6-án, a megyei pártbizottság december 19-én tárgyalta a gazdasági építőmunka or­szágos és megyei eredményeit, és határozta meg az 1979. évre szóló célkitűzéseket, fela­datokat. Ezekben a hetekben pedig az alsóbb szintű pártszervek és szervezetek készítik el a mérleget .és jelölik meg az ez évi tenni­valókat. Melyek voltak a gazdasági építőmunka 1978. évi tapasztalatai Kalocsán? Ipari és mezőgazdasági termelés A kérdésre adandó válasz sum- másan úgy foglalható össze, hogy a nehezedő körülmények ellenére a város ipari, mezőgazdasági ter­melése — ha a korábbi évekhez viszonyítunk — mérsékelten volt dinamikus. A szigorúbb körülmé­nyek miatt jobban meg kellett küzdeni a termelés feltételeinek biztosításáért, a jó értékesítésért. A korábbi évek 10—11 százalékos fejlődési ütemével szemben a vá­ros termelő ágazatai 1978-ban 8.1 százalékkal termeltek többet, mint 1077-ben. Az egyes ágaza­tok közül az állami és szövetke­zeti ipar termelése 7.6 százalék­kal volt magasabb az előző évi­nél, megközelítette a 3 milliárd forintot. A város iparában legnagyobb szerepet játszó Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat, az EKA kalocsai gyáregysége, a Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat, az AFIT X. sz. vállalata az átla­gosnál magasabb termelést produ­kált. Az iparban 1978-ban sem halmozódtak fel eladatlan készle­tek. A megtermelt áruk döntő többsége megfelelő áron értéke­sült mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon. A népgazdasá­gi érdekkel is egybevágó tőkés exporttermelés, ha a tervtől el is maradt. 30.6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A termelés növekedését csupán kis hányadban segítette a létszám- növekedés. nagvobb része a ter­melékenyebb munkából szárma­zik. Az elmúlt év során több mint 210 millió forintot fordítottak az üzemek és szövetkezetek a terme­lés korszerűsítését szolgáló beru­házásokra. Ezek egv része már termel, más része nedie 1979-ben feleződik be A legjelentősebb be­ruházás a Föszernaorika- és Kón- z.ervinari Vállalatnál, a vFKON Vállatát kalocsai Pváránál vala­mint a Műanyag- és GumifelHol- gozó Vállalatnál foívik á-* FKA kalocsai gyáregységénél a beru­házás. ha késéssel is. de befejező­dött. A város iparában a létszám lé­nyegesen nem változott. Tovább­ra is az ésszerűbb és eredménye­sebb munkaerő-gazdálkodással kell a feladatokat megoldani. Változatlanul gondot jelent a munkahely-változtatás. A múlt év során az 1500 főt meghaladta a ki- és belépők száma. A mun­kahely-változtatás okai között csak részben játszott szerepet a bér és a jövedelem. Ma már az esetek többségében a munkakö­rülmények, a munkahelyi légkör az. amely a változtatást motivál­ja. Ezért a jövőben ezeknek a ja­vítására nagyobb gondot kell for­dítani. A város fejlődésében, a terme­lést szolgáló beruházások meg­valósításában jelentős szerepet ját­szik az építőipar. E feladatot a városban négy kis építőipari szer­vezet látja el, amelyek az elmúlt években alakultak, fejlődtek, azonban kapacitásuk együttesen nem éri el a 200 millió forintot. Az építő- és szerelőipari kapaci­tás szűkössége miatt elég nagy a kielégítetlen beruházási igény, és ezért szenvednek késedelmet a kivitelezések mind a városfejlesz­tési, mind pedig a termelő beru­házásoknál. A város mezőgazdaságának nagyságrendje lényegesen kisebb, mint az ipar. Az Iszkra és a fok­tői Béke Tsz termelése csak mi­nimálisan haladja meg az előző évi szintet. Korszerűsítéssel, jobb üzemi és munkaszervezéssel, ha­tékonyabb eszközkihasználással kell a lermelést növelni 1979-ben mindkét szövetkezetben. A város kiskereskedelmi for­galma 1978-ban 486.2 millió fo­rint volt. Ez 6 százalékkal halad­ta meg az előző évit. A kereske­delmi hálózat lényegesen nem bővült az elmúlt évben. Az áru­ellátás a javulás ellenére sem volt problémamentes. Különösen a hús- és hentesárukból volt időnként hiány. A szolgáltatás színvonala nem változott lényegesen 1978-ban. Változatlanul a gyorsaság és a minőségi munka az egyik alapve­tő követelmény a szolgáltatóipar­ban. Az állami és szövetkeze­ti ipar mellett jelentős az a szol­gáltatói tevékenység, amelyet a város kisiparossága végzett az el­múlt évben. Munkájuk értéke meghaladta az 1.5 millió forintot, amely zömmel közvetlen lakossá­gi igényeket elégített ki. Tervszerű városfejlesztés A város fejlődése az ötödik öt­éves tervnek megfelelően alakult. Folytatódott az eperföldi általá­nos iskola négy tantermének építése, 25-tel gyarapodott az óvo­dai helyek száma. Hét utcában szilárd burkolatú út épült, és 1,3 millió forintot fordítottunk jár­daépítésre, -javításra. Tovább bő­vült a vízvezeték-, és szennyvíz­csatorna-hálózat. A tervezett kétszáz lakással szemben csak 148 épült meg, el­sősorban kivitelezői és anyaghiány miatt. Tovább javultak a gyógyí­tás tárgyi, személyi feltételei, a tervnek megfelelően folytatódott a rendelőintézet építése. összegezve megállapítható, hogy a város termelése, a kereskede­lem és fogyasztás a tervnek meg­felelően alakult. A nehezebb fel­tételek mellett tervszerűbb és ál­dozatosabb munkára volt szükség minden területen. Ipari munkás­ságunk. a dolgozó parasztság és értelmiség nagyobb tenniakarás- sal és jobb munkával járult hoz­zá eredményeinkhez, amelyek megfelelő alapot adnak az 1979. évi célkitűzések megvalósításához. Hatékonyabban, jobb minőségben Az 1979. évi gazdálkodás során minden ágazatra érvényes köve­telményként kell megfogalmazni, hogy maradéktalanul és fegyel­mezetten hajtsák végre a köz­ponti intézkedéseket. Csak azo­kon a területeken és termékfaj­táknál szorgalmazzuk a termelés­bővítést, ahol a piaci feltételek kedvezőek. Javítani kell a kész­letgazdálkodást; takarékosabb anyag- és energiagazdálkodást szükséges megvalósítani, növelni kell az élőmunka hatékonyságát. Az említett célkitűzések mellett az ipari termelést 8—10 százalék­kal, az exporttermelést (tőkés) 30—35 százalékkal, az építőipar termelését 12—13 százalékkal, a mezőgazdaság termelését 3—4 százalékkal tervezzük növelni. Ehhez az szükséges, hogy a ter­melés minden területén a munka minőségi jellemzői erősödjenek. Mindenekelőtt tovább kell javíta­ni a termékszerkezetet, a válla­latok és szövetkezetek együttmű­ködését. A termelés növelését szolgáló beruházások közül elsősorban a Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat és a FÉKON Vállalat ka­locsai gyára építését kell foly­tatni, úgy, hogy azok az év vége előtt már a termelést szolgálják. Lakások, tantermek, közművek A város kereskedelmének fej­lesztését célozza a középső kerüle­tekben épülő új ABC-áruház, és a Duna Áruház, amelynek átadá­sát 1980-ra tervezzük. Ezenkívül arra kell törekedni, hogy a keres­kedelem kulturáltsága javuljon, és az ellátás színvonala közelítsen jobban az igényekhez. A családi- ház-építések érdekében javítani szükséges az építőanyag-ellátást. 1979-ben 230 lakás építését ter­vezzük Kalocsán. Elkészül a négy tanterem és a Csokonai utcai óvo­da bővítése. Átadásra kerül a rendelőintézet új, 25 munkahelyes épülete. Folytatjuk a sportcsar­nok építését. Megkezdjük a szol­gáltatóház, a Széchenyi-lakótelepi bölcsőde, valamint az I. István úton az OTP-iroda és 12 lakás építését. Ezenkívül bővítjük .a vízbázist, a víz- és csatornaháló­zatot és folytatjuk az utak, jár­dák építését. A vázlatosan felsorolt feladatok a gazdasági építőmunka minden területén igen feszesek és szigo­rúbb körülmények között kell tel­jesíteni. Ezért dolgozó kollektí­vánktól azt kérjük, hogy a SZOT és a KISZ KB felhívásához csat­lakozva tegyenek munkafelaján­lásokat a termelés minőségének és hatékonysága növelésének ér­dekében. Városi pártbizottságunk számít a város lakosságára, mun­kásaira, termelőszövetkezetek tagjaira, az értelmiségiekre, hogy az 1979. évi feladatok végrehaj­tását fegyelmezett, javuló minő­ségi munkával segítik és biztosít­ják. Ezzel elősegítik a város gaz­dasági fejlődési ütemének terve­zett arányú fejlődését. Szvorény János, a városi pártbizottság első titkára Évi háromezer tonna bébiételt gyártanak Magyarországon Dr. Pogány ö. Gábor írja Iva- ki Tosiko Ikebana című könyvé­nek előszavában: „Manapság mind elfogadhatóbbá válik, hogy rövid életű műalkotásokat is a művészet szférájába lehessen sorolni. Az ilyen műfajoknak a megbecsülése századunk vívmánya.” Ezek közé a műalkotások közé tartoznak a művészi kivitelű virágcsokrok, dísztálak, virágból készített fali­díszek. A virágkötészet a dísznövények felhasználásának egyik módja, változata az évszázadok óta ismert japán ikebana. A másik, a nálunk is egyre inkább megismert és ked­velt szárazvirágból készült mű­vészi kompozíciók. Hazánk éghaj­lati és talajadottságai kedvezőek az egynyári és évelő, szárazkö­tészetben felhasználható, dísznö­vények termesztésére. Ilyenek a papírvirág, a gombvirág, a szal­marózsa, a napsugárka, a sóvirág, a vasvirág, a díszköles, a tollborz- fű. Miután egyre inkább keresik n növényeket külföldön is, ter- ri.osztésükben exportlehetőség is rejlik. Jó példa erre a kecskemé­ti Magyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet virágkertészete, ahonnan tavaly mintegy 70 má­zsa szárazvirágot szállítottak az NSZK-ba, Kanadába és az Egye­sült Államokba. Hazánkban körülbelül két éve keresik gyakrabban a szárazköté­szeti kompozíciókat. Ezek a lakás szépítésére, ünnepélyes alkalmak­kor termek csinosítására alkalmas falidíszeknek, asztali tálaknak és padlóvázáknak a készítésénél' el­sősorban a szín- és formaarányok megválasztására törekednek a vi­rágkötészet szakemberei. Érdekes, hogy a szárazvirágokat, milyen sokféle alapra dolgozhatják, lehet szőlőtőkére, bőrre, kerámiára, sőt lopótökre is építeni ezeket a nö­vényeket. A nagyon tartós, akár több évig megmaradó díszek fi­nom színei, formái még otthono­sabbá varázsolják a lakásokat. Sokáig tartotta magát az a né­zet, hogy a festett szárazvirág giccses. Ma már nem mondjuk • Háncsfonatra készült száraz­virág-kompozíció. ezt, de a színezésnél mindig meg­fontolják a virágkötők, hogy mi­lyen szerepet szánnak a növény­nek. így, ha egy ágnak feltűnő hangsúlyt akarnak adni akkor fe­hérre színezik, ha ugyanez az ág háttérként szolgál, a sötét színt választják. A hivalkodó színeket azonban minden esetben kerülik. A szárazkötészet mesterségének neheze, hogy nem minden ilyen célra alkalmas növény termeszt­hető. A virágok mellé köthető nö­vényi részeket, mákgubót, cserjék ágait, erdőn, mezőn, árokszélen találják meg azok, akik ezzel fog­lalkoznak. Megfigyelhető viszont, hogy a kompozíciókban soha nem szerepel például textília, toll, vagy éppen valamilyen dísztárgy, hanem kizárólag növényi alap­anyag. A szárazvirág-kötészet megta­nulható szabályai, begyakorolha­tó szakmai fogásai mellett jó ér­zékre is szükség van, hogy a ter­mészet színeit, formáit harmo­nikus egységbe rendezhessük. • Tizennyolcféle készítményt gyárt az üzem. Az élelmiszerboltokban és áru­házakban tizenhárom évvel ez­előtt ! jelentek meg az első ma­gyar gyártmányú bébiételek. Hosszas kísérletezés után, nem­zetközi tapasztalatok alapján kezdte gyártani a Gyümölcs- és Fózelékkonzervgyár kettes számú üzemegysége. Ezekre az időkre Miklovicz András gyárrészlegve­zető így emlékezik vissza: — Az első években csupán évi 800 tonna bébiételre futotta erőnkből. 1969-től azonban már 1200 tonnát készítettünk. Jelen­leg pedig évi 3000 tonnát hozunk forgalomba. S hogy ez kevés, vagy sok? A bébiétel keresett cikk az országban. Ügy vélem, időnként azért nem kapható az üzletekben, mert a kiskereskede­lem nem folyamatosan, az igé­nyekhez mérten rendel. Állításo­mat igazolja az is, hogy a nagy­kereskedelem raktárai tele van­nak bébiételekkel. Három év óta a nyíregyházi konzervgyár is „be­segít” nekünk. Évente 800—1000 tonna bébiétel kerül le a gépso­raikról. de csak a natúr ételek készítésére vállalkozhatnak, mi­vel a hús, és máj hűtött tárolá­sára nincs lehetőségük. — Hol fogy a legtöbb bébiétel? — Budapesten értékesítjük ter­mékeink huszonöt százalékát, a többit vidéken, leginkább az ipa­ri megyékben, Borsodban, Győr- Sopronban, Baranyában és Nóg- rádban. — Ennek a speciális konzerv- fajtának mi a készítési módja? — Jelenleg tizennyolcféle ké­szítményünk között lehet válo­gatni. Többi között van zöldbor­só, vegyeszöldség, paraj, natúr, marhahússal, vagy marhamájjal, valamint natúr és tejes sütőtök. Ezt a választékot szeretnénk még sárgaborsóval bővíteni. A munkafolyamat első fázisa a friss nyersanyag előkészítése, mely már tisztítottan, tehát min­den fertőzésveszély kizárásával érkezik a gyárba. További válo­gatás és mosás után 400 literes edényekbe kerül, főzik, majd pa- szírozással túvolítják el a felesle­ges cellulózt és rostanyagokat. A lisztet, vajat, a főtt és darált húst, vagy májat ezután adják hozzá. Amikor összeállt a készít­mény kolloid malmon engedik át, mely finom péppé keveri. Közben a készítményt gyártási fázison­ként ellenőrzi a laboratórium. El­ső a gyártásközi ellenőrzés, mely a technológia betartását, a só- és zsírtartalmat vizsgálja, a másik a készáru ellenőrzése, mely ana­litikai és mikrobiológiai vizsgá­latokon alapul. Közben termosz- tátpróbát is végeznek, ez azt jelenti, hogy harminchét fokos hőmérsékleten tartják a készít­ményeket, hogy a mikrobiológiai folyamatokat jobban megfigyel­hessék. Huszonegy napig tárolják az árut, mely alatt figyelik, hogy valóban megfelel-e a követelmé­nyeknek. — Három műszakban dolgo­zunk— folytatja a tájékoztatót a gyár vezetője —, két műszakban történik az ételkészítés, majd a harmadikban a takarítás és fer­tőtlenítés következik, hiszen pa- tikr.tisztaságú körülményeket kell teremtenünk. Ez utóbbiakat is szigorúan ellenőrizzük, a gé­pekről például minden esetben felületmintát veszünk, így kizár­juk a fertőzésveszély lehetőségét. Termékeink állami dotációsok, ezért juthatnak olcsó áron. 3,50— 4.00 forintért a fogyasztóhoz. A bolgár import bébiétel 7—8, az olasz, a francia és a svéd pedig 10.00—13,00 forint. — További tervek? — A bébiételgyártás növelése, mellett választékot is bővíteni sze­retnénk. Ezt a gyáregységet azon­ban kinőttük, s további fejlesz­tésre. terjeszkedésre nincs lehe­tőségünk. A megoldás: még eb­ben az ötéves tervben a Kecske­méti Konzervgyár „átvállalja” a bébiételek gyártását. Persze a „hírős városban” meg kell te­remteni a megfelelő technológiai adottságokat. A beruházások már megkezdődtek. Kezdetben, előre­láthatóan hatezer tonna bébiételt készítenek évente, de ez a meny- nyiség később meg is duplázód­hat. s így nem lesz majd hiány­cikk a közkedvelt bébiétel. A. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom