Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-19 / 15. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. január 19. A Kanizsa Bútorgyárban márciusban állították üzembe a pro- cesszorgráfrendszert. Azóta sokan vitatják, egyáltalán kell-e, hasznos-e a berendezés — annak ellenére, hogy manapság ez a termelés szervezésének legmodernebb eszközei közé tartozik. □ □ □ Hazai gyártmányú Praticomp— 4000-es miniszámítógép áll a központban. Ide érkeznek a különböző termelőberendezésektől az adatok. Mikor állnak a gépek, és mi ennek az oka: géphiba, anyaghiány, vagy rossz előkészítés? Az eszköz pontosan informálja a vezetőket a legfontosabb berendezések kihasználtságáról, a meglevő munkaszervezési hiányosságokról. Ugyanakkor az is gyorsan megállapítható, hogy a termelés szervezettségében jelentkező hiányosságokért ki a felelős. így aztán nem csoda, hogy a vélemények megoszlanak a rendszer hasznosságáról. Pedig az ilyen és hasonló eszközökre egyre nagyobb szükség van, hogy a munka az üzemekben szervezettebbé váljon, hogy az irányítás hatékonysága nőjön. Ezek az eszközök nagyban megkönnyítik a szakemberek munkáját. Segítségükkel például a Debreceni Műanyagipari Vállalatnál végzett műszeres veszteségidő- vizsgálat alkalmával jó néhány olyan forrást is kimutattak, melyek a helyi szakemberek által előzőleg készített feljegyzésekben nem szerepeltek. A vállalatnál jó néhány műanyagprés dolgozik. Ezeken a gépeken a lehűlési időt legtöbbször csak megsarcolták. A gép kezelői a biztonság érdekében általában a szükségesnél mindig valamivel hosszabb ideig hagyták hűlni a darabot. A vizsgálatnál alkalmazott műszer szépen feljegyezte a papírra az így kiesett időket. A szakembereknek már csak azt kellett kiszámítaniuk. mennyivel nő a gép teljesítménye akkor, ha pontosan beszabályozzák a hűlési időt. □ □ □ A szervezéstechnikai eszközök iránti igény egyre nő. Nem meglepő, hogy a KGM Technika Házában a közelmúltban rendezett kiállításon — ahol az egyszerű másoló- és írógépektől kezdve az ügyviteli kisszámítógépig mindent megtalálhattak a szakemberek — meglehetősen nagy volt az érdeklődés. A munkaszervezés, mint szakma, ma a gyors és látványos fejlődés korát éli. Ugyanilyen gyorsan fejlődnek az eszközeik is. A komputer alkalmazása a termelésben, az adatfeldolgozás gépesítése elengedhetetlen segítő- eszköze az irányításnak. Napról napra, óráról órára adatok tömege fut be, ezeket rendszerezni, meghatározott csoportokba kell rendezni, hogy a megfelelő információ olvashatóvá, hozzáférhetővé váljon. A kézi feldolgozás ma már lassú. Az irodai alkalmazottak egyre kevésbé győzik a munkát. Egyre több helyen keresik a megfelelő eszközöket. Az érdeklődés ellenére a gépesítés mégis lassabban halad, mint kellene. A kisebb-nagyobb számítógépek elég sokba kerülnek, de például a jóval olcsóbb középgépek — elektromos, elektronikus könyvelő-, számlázógépek — is elsősorban a számviteli területeiben terjedtek el. A műszakiak ritkán használnak középgépeket, pedig vannak olyan berendezések, melyek például a gyártás-előkészítésnél jelentősen könnyítik és gyorsítják a manuális munkát. A legtöbb helyen azonban még nem fedezték fel őket. □ □ □ A középgépeknél az elmúlt néhány év során korszakváltás zajlott le, ez a folyamat még napjainkban is tart. A hagyományos gépek mellett egyre több új, korszerű berendezés érkezik az országba, melyek jóval több területen hasznájhatók. Elterjedésük és üzembe áilításuk meggyorsítása érdekében a Pénzügyminisztérium Szervezéstechnikai és Ugy- vitelgépesítési Intézete úgynevezett programcsomagokat állított össze. így az új gép üzembe helyezésekor elmarad a programkészítés hosszadalmas művelete — a kész programot az intézet adja díjmentesen —, csak az operátort kell kiképezni, és már üzemszerűen dolgozhat a gép. Az emberi előítéletek megszüntetésére, az újtól idegenkedők meggyőzésére már nehezebb „programcsomagoka,t" összeállítani. Legalábbis olyanokat, melyek egyformán mindenhol használhatók. Ez a helyi szakemberek feladata. Nekik nem szabad megfeledkezniük arról, hogy az új szervezéstechnikai eszközök bevezetésének szükségességéről, hasznosságáról előbb az üzemekben, irodákban dolgozókat kell meggyőzni, alkalmazásukra őket kell megtanítani. P. F. Lakásdísz a szárazvirág A gazdasági építőmunka eredményei és új feladatai Kalocsán Pártunk Központi Bizottsága 1978. december 6-án, a megyei pártbizottság december 19-én tárgyalta a gazdasági építőmunka országos és megyei eredményeit, és határozta meg az 1979. évre szóló célkitűzéseket, feladatokat. Ezekben a hetekben pedig az alsóbb szintű pártszervek és szervezetek készítik el a mérleget .és jelölik meg az ez évi tennivalókat. Melyek voltak a gazdasági építőmunka 1978. évi tapasztalatai Kalocsán? Ipari és mezőgazdasági termelés A kérdésre adandó válasz sum- másan úgy foglalható össze, hogy a nehezedő körülmények ellenére a város ipari, mezőgazdasági termelése — ha a korábbi évekhez viszonyítunk — mérsékelten volt dinamikus. A szigorúbb körülmények miatt jobban meg kellett küzdeni a termelés feltételeinek biztosításáért, a jó értékesítésért. A korábbi évek 10—11 százalékos fejlődési ütemével szemben a város termelő ágazatai 1978-ban 8.1 százalékkal termeltek többet, mint 1077-ben. Az egyes ágazatok közül az állami és szövetkezeti ipar termelése 7.6 százalékkal volt magasabb az előző évinél, megközelítette a 3 milliárd forintot. A város iparában legnagyobb szerepet játszó Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat, az EKA kalocsai gyáregysége, a Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat, az AFIT X. sz. vállalata az átlagosnál magasabb termelést produkált. Az iparban 1978-ban sem halmozódtak fel eladatlan készletek. A megtermelt áruk döntő többsége megfelelő áron értékesült mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon. A népgazdasági érdekkel is egybevágó tőkés exporttermelés, ha a tervtől el is maradt. 30.6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A termelés növekedését csupán kis hányadban segítette a létszám- növekedés. nagvobb része a termelékenyebb munkából származik. Az elmúlt év során több mint 210 millió forintot fordítottak az üzemek és szövetkezetek a termelés korszerűsítését szolgáló beruházásokra. Ezek egv része már termel, más része nedie 1979-ben feleződik be A legjelentősebb beruházás a Föszernaorika- és Kón- z.ervinari Vállalatnál, a vFKON Vállatát kalocsai Pváránál valamint a Műanyag- és GumifelHol- gozó Vállalatnál foívik á-* FKA kalocsai gyáregységénél a beruházás. ha késéssel is. de befejeződött. A város iparában a létszám lényegesen nem változott. Továbbra is az ésszerűbb és eredményesebb munkaerő-gazdálkodással kell a feladatokat megoldani. Változatlanul gondot jelent a munkahely-változtatás. A múlt év során az 1500 főt meghaladta a ki- és belépők száma. A munkahely-változtatás okai között csak részben játszott szerepet a bér és a jövedelem. Ma már az esetek többségében a munkakörülmények, a munkahelyi légkör az. amely a változtatást motiválja. Ezért a jövőben ezeknek a javítására nagyobb gondot kell fordítani. A város fejlődésében, a termelést szolgáló beruházások megvalósításában jelentős szerepet játszik az építőipar. E feladatot a városban négy kis építőipari szervezet látja el, amelyek az elmúlt években alakultak, fejlődtek, azonban kapacitásuk együttesen nem éri el a 200 millió forintot. Az építő- és szerelőipari kapacitás szűkössége miatt elég nagy a kielégítetlen beruházási igény, és ezért szenvednek késedelmet a kivitelezések mind a városfejlesztési, mind pedig a termelő beruházásoknál. A város mezőgazdaságának nagyságrendje lényegesen kisebb, mint az ipar. Az Iszkra és a foktői Béke Tsz termelése csak minimálisan haladja meg az előző évi szintet. Korszerűsítéssel, jobb üzemi és munkaszervezéssel, hatékonyabb eszközkihasználással kell a lermelést növelni 1979-ben mindkét szövetkezetben. A város kiskereskedelmi forgalma 1978-ban 486.2 millió forint volt. Ez 6 százalékkal haladta meg az előző évit. A kereskedelmi hálózat lényegesen nem bővült az elmúlt évben. Az áruellátás a javulás ellenére sem volt problémamentes. Különösen a hús- és hentesárukból volt időnként hiány. A szolgáltatás színvonala nem változott lényegesen 1978-ban. Változatlanul a gyorsaság és a minőségi munka az egyik alapvető követelmény a szolgáltatóiparban. Az állami és szövetkezeti ipar mellett jelentős az a szolgáltatói tevékenység, amelyet a város kisiparossága végzett az elmúlt évben. Munkájuk értéke meghaladta az 1.5 millió forintot, amely zömmel közvetlen lakossági igényeket elégített ki. Tervszerű városfejlesztés A város fejlődése az ötödik ötéves tervnek megfelelően alakult. Folytatódott az eperföldi általános iskola négy tantermének építése, 25-tel gyarapodott az óvodai helyek száma. Hét utcában szilárd burkolatú út épült, és 1,3 millió forintot fordítottunk járdaépítésre, -javításra. Tovább bővült a vízvezeték-, és szennyvízcsatorna-hálózat. A tervezett kétszáz lakással szemben csak 148 épült meg, elsősorban kivitelezői és anyaghiány miatt. Tovább javultak a gyógyítás tárgyi, személyi feltételei, a tervnek megfelelően folytatódott a rendelőintézet építése. összegezve megállapítható, hogy a város termelése, a kereskedelem és fogyasztás a tervnek megfelelően alakult. A nehezebb feltételek mellett tervszerűbb és áldozatosabb munkára volt szükség minden területen. Ipari munkásságunk. a dolgozó parasztság és értelmiség nagyobb tenniakarás- sal és jobb munkával járult hozzá eredményeinkhez, amelyek megfelelő alapot adnak az 1979. évi célkitűzések megvalósításához. Hatékonyabban, jobb minőségben Az 1979. évi gazdálkodás során minden ágazatra érvényes követelményként kell megfogalmazni, hogy maradéktalanul és fegyelmezetten hajtsák végre a központi intézkedéseket. Csak azokon a területeken és termékfajtáknál szorgalmazzuk a termelésbővítést, ahol a piaci feltételek kedvezőek. Javítani kell a készletgazdálkodást; takarékosabb anyag- és energiagazdálkodást szükséges megvalósítani, növelni kell az élőmunka hatékonyságát. Az említett célkitűzések mellett az ipari termelést 8—10 százalékkal, az exporttermelést (tőkés) 30—35 százalékkal, az építőipar termelését 12—13 százalékkal, a mezőgazdaság termelését 3—4 százalékkal tervezzük növelni. Ehhez az szükséges, hogy a termelés minden területén a munka minőségi jellemzői erősödjenek. Mindenekelőtt tovább kell javítani a termékszerkezetet, a vállalatok és szövetkezetek együttműködését. A termelés növelését szolgáló beruházások közül elsősorban a Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat és a FÉKON Vállalat kalocsai gyára építését kell folytatni, úgy, hogy azok az év vége előtt már a termelést szolgálják. Lakások, tantermek, közművek A város kereskedelmének fejlesztését célozza a középső kerületekben épülő új ABC-áruház, és a Duna Áruház, amelynek átadását 1980-ra tervezzük. Ezenkívül arra kell törekedni, hogy a kereskedelem kulturáltsága javuljon, és az ellátás színvonala közelítsen jobban az igényekhez. A családi- ház-építések érdekében javítani szükséges az építőanyag-ellátást. 1979-ben 230 lakás építését tervezzük Kalocsán. Elkészül a négy tanterem és a Csokonai utcai óvoda bővítése. Átadásra kerül a rendelőintézet új, 25 munkahelyes épülete. Folytatjuk a sportcsarnok építését. Megkezdjük a szolgáltatóház, a Széchenyi-lakótelepi bölcsőde, valamint az I. István úton az OTP-iroda és 12 lakás építését. Ezenkívül bővítjük .a vízbázist, a víz- és csatornahálózatot és folytatjuk az utak, járdák építését. A vázlatosan felsorolt feladatok a gazdasági építőmunka minden területén igen feszesek és szigorúbb körülmények között kell teljesíteni. Ezért dolgozó kollektívánktól azt kérjük, hogy a SZOT és a KISZ KB felhívásához csatlakozva tegyenek munkafelajánlásokat a termelés minőségének és hatékonysága növelésének érdekében. Városi pártbizottságunk számít a város lakosságára, munkásaira, termelőszövetkezetek tagjaira, az értelmiségiekre, hogy az 1979. évi feladatok végrehajtását fegyelmezett, javuló minőségi munkával segítik és biztosítják. Ezzel elősegítik a város gazdasági fejlődési ütemének tervezett arányú fejlődését. Szvorény János, a városi pártbizottság első titkára Évi háromezer tonna bébiételt gyártanak Magyarországon Dr. Pogány ö. Gábor írja Iva- ki Tosiko Ikebana című könyvének előszavában: „Manapság mind elfogadhatóbbá válik, hogy rövid életű műalkotásokat is a művészet szférájába lehessen sorolni. Az ilyen műfajoknak a megbecsülése századunk vívmánya.” Ezek közé a műalkotások közé tartoznak a művészi kivitelű virágcsokrok, dísztálak, virágból készített falidíszek. A virágkötészet a dísznövények felhasználásának egyik módja, változata az évszázadok óta ismert japán ikebana. A másik, a nálunk is egyre inkább megismert és kedvelt szárazvirágból készült művészi kompozíciók. Hazánk éghajlati és talajadottságai kedvezőek az egynyári és évelő, szárazkötészetben felhasználható, dísznövények termesztésére. Ilyenek a papírvirág, a gombvirág, a szalmarózsa, a napsugárka, a sóvirág, a vasvirág, a díszköles, a tollborz- fű. Miután egyre inkább keresik n növényeket külföldön is, ter- ri.osztésükben exportlehetőség is rejlik. Jó példa erre a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet virágkertészete, ahonnan tavaly mintegy 70 mázsa szárazvirágot szállítottak az NSZK-ba, Kanadába és az Egyesült Államokba. Hazánkban körülbelül két éve keresik gyakrabban a szárazkötészeti kompozíciókat. Ezek a lakás szépítésére, ünnepélyes alkalmakkor termek csinosítására alkalmas falidíszeknek, asztali tálaknak és padlóvázáknak a készítésénél' elsősorban a szín- és formaarányok megválasztására törekednek a virágkötészet szakemberei. Érdekes, hogy a szárazvirágokat, milyen sokféle alapra dolgozhatják, lehet szőlőtőkére, bőrre, kerámiára, sőt lopótökre is építeni ezeket a növényeket. A nagyon tartós, akár több évig megmaradó díszek finom színei, formái még otthonosabbá varázsolják a lakásokat. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a festett szárazvirág giccses. Ma már nem mondjuk • Háncsfonatra készült szárazvirág-kompozíció. ezt, de a színezésnél mindig megfontolják a virágkötők, hogy milyen szerepet szánnak a növénynek. így, ha egy ágnak feltűnő hangsúlyt akarnak adni akkor fehérre színezik, ha ugyanez az ág háttérként szolgál, a sötét színt választják. A hivalkodó színeket azonban minden esetben kerülik. A szárazkötészet mesterségének neheze, hogy nem minden ilyen célra alkalmas növény termeszthető. A virágok mellé köthető növényi részeket, mákgubót, cserjék ágait, erdőn, mezőn, árokszélen találják meg azok, akik ezzel foglalkoznak. Megfigyelhető viszont, hogy a kompozíciókban soha nem szerepel például textília, toll, vagy éppen valamilyen dísztárgy, hanem kizárólag növényi alapanyag. A szárazvirág-kötészet megtanulható szabályai, begyakorolható szakmai fogásai mellett jó érzékre is szükség van, hogy a természet színeit, formáit harmonikus egységbe rendezhessük. • Tizennyolcféle készítményt gyárt az üzem. Az élelmiszerboltokban és áruházakban tizenhárom évvel ezelőtt ! jelentek meg az első magyar gyártmányú bébiételek. Hosszas kísérletezés után, nemzetközi tapasztalatok alapján kezdte gyártani a Gyümölcs- és Fózelékkonzervgyár kettes számú üzemegysége. Ezekre az időkre Miklovicz András gyárrészlegvezető így emlékezik vissza: — Az első években csupán évi 800 tonna bébiételre futotta erőnkből. 1969-től azonban már 1200 tonnát készítettünk. Jelenleg pedig évi 3000 tonnát hozunk forgalomba. S hogy ez kevés, vagy sok? A bébiétel keresett cikk az országban. Ügy vélem, időnként azért nem kapható az üzletekben, mert a kiskereskedelem nem folyamatosan, az igényekhez mérten rendel. Állításomat igazolja az is, hogy a nagykereskedelem raktárai tele vannak bébiételekkel. Három év óta a nyíregyházi konzervgyár is „besegít” nekünk. Évente 800—1000 tonna bébiétel kerül le a gépsoraikról. de csak a natúr ételek készítésére vállalkozhatnak, mivel a hús, és máj hűtött tárolására nincs lehetőségük. — Hol fogy a legtöbb bébiétel? — Budapesten értékesítjük termékeink huszonöt százalékát, a többit vidéken, leginkább az ipari megyékben, Borsodban, Győr- Sopronban, Baranyában és Nóg- rádban. — Ennek a speciális konzerv- fajtának mi a készítési módja? — Jelenleg tizennyolcféle készítményünk között lehet válogatni. Többi között van zöldborsó, vegyeszöldség, paraj, natúr, marhahússal, vagy marhamájjal, valamint natúr és tejes sütőtök. Ezt a választékot szeretnénk még sárgaborsóval bővíteni. A munkafolyamat első fázisa a friss nyersanyag előkészítése, mely már tisztítottan, tehát minden fertőzésveszély kizárásával érkezik a gyárba. További válogatás és mosás után 400 literes edényekbe kerül, főzik, majd pa- szírozással túvolítják el a felesleges cellulózt és rostanyagokat. A lisztet, vajat, a főtt és darált húst, vagy májat ezután adják hozzá. Amikor összeállt a készítmény kolloid malmon engedik át, mely finom péppé keveri. Közben a készítményt gyártási fázisonként ellenőrzi a laboratórium. Első a gyártásközi ellenőrzés, mely a technológia betartását, a só- és zsírtartalmat vizsgálja, a másik a készáru ellenőrzése, mely analitikai és mikrobiológiai vizsgálatokon alapul. Közben termosz- tátpróbát is végeznek, ez azt jelenti, hogy harminchét fokos hőmérsékleten tartják a készítményeket, hogy a mikrobiológiai folyamatokat jobban megfigyelhessék. Huszonegy napig tárolják az árut, mely alatt figyelik, hogy valóban megfelel-e a követelményeknek. — Három műszakban dolgozunk— folytatja a tájékoztatót a gyár vezetője —, két műszakban történik az ételkészítés, majd a harmadikban a takarítás és fertőtlenítés következik, hiszen pa- tikr.tisztaságú körülményeket kell teremtenünk. Ez utóbbiakat is szigorúan ellenőrizzük, a gépekről például minden esetben felületmintát veszünk, így kizárjuk a fertőzésveszély lehetőségét. Termékeink állami dotációsok, ezért juthatnak olcsó áron. 3,50— 4.00 forintért a fogyasztóhoz. A bolgár import bébiétel 7—8, az olasz, a francia és a svéd pedig 10.00—13,00 forint. — További tervek? — A bébiételgyártás növelése, mellett választékot is bővíteni szeretnénk. Ezt a gyáregységet azonban kinőttük, s további fejlesztésre. terjeszkedésre nincs lehetőségünk. A megoldás: még ebben az ötéves tervben a Kecskeméti Konzervgyár „átvállalja” a bébiételek gyártását. Persze a „hírős városban” meg kell teremteni a megfelelő technológiai adottságokat. A beruházások már megkezdődtek. Kezdetben, előreláthatóan hatezer tonna bébiételt készítenek évente, de ez a meny- nyiség később meg is duplázódhat. s így nem lesz majd hiánycikk a közkedvelt bébiétel. A. T.
