Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

1979. január 19. # PETŐFI NÉPE • 3 A KGST ÉS MAGYARORSZÁG 3. A vegyipar felzárkózása Mindennapi életünk elképzelhe­tetlen lenne a vegyipari termékek nélkül. Az élelmiszer-ipari cso­magolás. a textil- és konfekció­ipar, a bútorok, a személygépko­csik gyártásához egyre több vegy­ipari termékre van szükség. De az igazán nagy felvevők: a me­zőgazdaság és a gépgyártás, ahol a huszadik század anyaga — jog­gal mondhatjuk — forradalmasí­totta a technológiai eljárásokat. A világszerte megfigyelhető ten­denciával a KGST-országok is egyre jobban lépést tartanak. Gyors növekedés Pedig a szocialista országokban a felszabadulást követően a vegy­ipart az elmaradott ágazatok kö­zött tartották számon. Amikor a KGST megalakult, gyakorlatilag csak az NDK rendelkezett az ak­kori követelményeknek megfelelő termelési szerkezettel, gyártási kapacitással, tapasztalatokkal. A szakemberek azonban helyesen ismerték fel, hogy i valamennyi népgazdasági ágazat fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a vegyipari elmaradás felszámolása. Ezért az ágazat növekedési üte­me az elmúlt évtizedekben vala­mennyi tagországban meghalad! i az ipari termelés átlagát. Sokat jelentett a sokoldalú kap­csolatok építésében, hogy 1965- ben megalakult a KGST Vegyipa­ri Állandó Bizottsága. Az első idő­szakban feladatuk elsősorban a tagországok egymás közötti együttműködésének összehangolá­sa volt. Az első esztendőkben — akárcsak más területen — min­denekelőtt a kölcsönös szállítá­sokkal összefüggő terveket egyez­tették. Az export—import lehető­ségek tisztázása — noha nem volt egyszerű feladat — jó lehető­séget teremtett a párhuzamos ter­melés csökkentésére. Amikor pe­dig hosszabb távra előre — általá­ban öt évi;e — rögzítették a vegy­ipari termékek várható kölcsönös szállításait, a beruházási elképze­lések jobb összehangolására is mód nyílott. A hatvanas években a szocialis­ta országok vegyipari együttmű­ködésében is egyre jobban elő­térbe kerültek a sokoldalú kap­csolatok. Több területen egyez­ményeket dolgoztak ki az érdekelt országok a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére. Ezek között hazánk főleg két egyezményben érdekelt. Gumi és gyógyszer A gumiipari megállapodás a többi között a teher- és személy- gépkocsik, traktorok, valamint mezőgazdasági erőgépek köpe­nyeinek gyártását szabályozza. Magyarország a termelők és a felhasználók oldalán egyaránt ér­dekelt. Exportunk főleg tehergép­kocsi-köpenyekből áll. Behozata­lunkban pedig a legnagyobb té­tel a személygépkocsi-köpeny. A gyógyszeripari sokoldalú sza­kosítási egyezmény jelenleg har­minc különböző termékcsoport előállítását szabályozza. Hazánk az együttműködés keretében —■ gyártási hagyományok, termelési tapasztalatok miatt — több ter­mék előállítását és szállítását vál­lalta. Az egyezmény pontos betar­tása is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország ma a szocialista or­szágok legnagyobb gyógyszer­exportere és világviszonylatban is számolnak velünk. A szerződés másik oldalról vi­szont lehetővé tette, hogy né­hány gyógyszerkészítménynek gyártását folyamatosan abbahagy­juk és azokat a termelési mun­kamegosztás alapján a partner országokból szerezzük be. A ha­zánkban korábban előállított ter­mékek jelentős részét a Szovjet­unióban készítik, de más KGST- országok is átvettek magyar vál­lalatoktól gyógyszereket. Ez is közrejátszott abban, hogy az utób­bi években a Szovjetunió. Len­gyelország és Csehszlovákia je­lentősen bővítette gyógyszerter­melését, és a hazai piac ellátása mellett egyre nagyobb mennyi­séget értékesít a külföldi piaco­kon is. Minőségileg új szakaszt jelentett a kapcsolatokban az. hogv az ér­dekelt KGST-országok elhatároz­ták az INTERHIM nemzetközi gazdasági szervezet létrehozását. Feladata kis mennyiségekben használatos vegyinari anyagok — mint például festékkiegészítők stb. — műszaki-tudományos fej­lesztésével kapcsolatos tevékeny­ségek koordinálása és a gyártás megszervezése, irányítása az igé­nyeknek megfelelően. Az eddig eltelt időszakban a munka ered­ményeként. jelentős tőkésimport- meetakarítást érhettek el az egyes országok. Távlati célkitűzések A vegyipari együttműködés alapjául a következő időszakban az energia, tüzelő- és nyers­anyag-célprogram egyik speciális — ágazattal foglalkozó — fejeze­te szolgál. Ezekben főleg olyan témákat vázoltak fel a szakembe­rek, amelyeknek a megoldását kö­zös erőfeszítéssel képzelik el. A termelés területi elhelyezésénél abból indulnak ki, hogy a Szov­jetunió területére összpontosítják az energiaigényes termékek gyártási kapacitásának a kiépíté­sét. Ilyen termékek például a műtrágya, a polivinilclorid, a po­lietilén stb. A többi KGST-orszóg — köztük hazánk is — a kevésbé energiaigényes cikkek előállítását növeli. így a többi között szó van a növényvédő szerek, szintetikus színezek, textilipari segédanyagok termelésbővítéséről. Szó van arról is. hogy az érde­kelt KGST-országok részvételével három közös beruházást is vég­rehajtanak a következő évtized­ben. Az egyik a műkaucsuk ter­melésbővítését tenné lehetővé. A másik az állattenyésztés gondjain segítene, mivel a takarmányélesz- tő-gyártást növelné. A harmadik elképzelés pedig a kubai cukor­nád komplexebb hasznosítását szolgálná. Faragó András (Következik: A mezőgazdaság­ban is együtt.) MAGASABB LESZ A MAGÁNAUTÓSOK KI LÓMÉTER DÍJA Intézkedések a közületi személygépkocsik számának további csökkenésére Pótlékot fizetnek a nem hivatásos járművezetőknek A Minisztertanács a múlt év végén módosította a közületi gép­járművekről szóló korábbi jog­szabályt. Politikai és takarékossá­gi meggondolásokból már 1972- ben is szabályozta a közületi szer­vek személygépkocsi-használatát, a rendelkezés elvei a gyakorlat­ban beváltak, a végrehajtásban azonban adódtak fegyelmezetlen­ségből és a szabályok megszegésé­ből eredő hiányosságok. Ezenkí­vül időközben a feltételekben is végbementek bizonyos változások, így szükségessé vált a korábbi rendelkezések módosítása, újabb követelmények meghatározása. A módosítás most rendet teremt a szolgáltató gépkocsik körében. A jogszabály előírja: hagyomá­nyos szolgáltató gépkocsit a jövő­ben kizárólag baleseti helyszíne­lés. egészségügyi, közegészségügyi készenlét, gépjárművezető-képzés és közúti ellenőrzés céljából lehet tartani. Ezekhez a feladatokhoz a jelenlegi 7400 szolgáltató kocsiból 2400-ra lesz szükség. A fennma­radó ötezer hagyományos szolgál­tató személygépkocsiból kétezer a már gmlített normamódosításra használható fel, illetve miniszteri tartalékként áll rendelkezésre. A rendelkezés szerint háromezer hagyományos szolgáltató sze­mélygépkocsi hatósági jelzéseit 1979. december 31-ig le kell ad­ni; ezeket az autókat értékesítik. Minden olyan leadott szolgálta­tó kocsi helyett, amely a közületi szerv gépkocsiállományát végle­gesen csökkenti, az illetéke» mi­niszter egyszeri esetben soron kí­vül két személyautót utalhat ki olyan dolgozóknak, akiknek mun­kaköre szükségessé teszi személyi tulajdonú gépkocsi rendszeres használatát. A: eddiginél nagyobb érdekelt­séget teremtenek a személyi tu­lajdonú gépkocsik nagyobb ará­nyú, közületi célra való igénybe­vételéhez. Ennek érdekében az 1972-ben megállapított kilométe­renkénti 2 forintról 2,70 forintra emelték a kiküldetésre magán­gépkocsival utazóknak járó térí­tés díját. A megváltozott körül­ményeket figyelembe véve a fel­ügyeleti szervek felülvizsgálják az eddigi átalánydíjak összegét is, amelyet ugyancsak rendeznek majd. A sok helyen eddig is al­kalmazott gyakorlatot — amely szerint a hivatalos kiküldetésre saját kocsival utazó dolgozó vas­úti tarifa elszámolására jogosult — most az új rendelkezés is szen­tesíti, vagyis lehetőség van uta­zási térítésként a jegy csatolása nélkül a vasúti költség felszámí­tására. A módosított jogszabály­ba ugyancsak bekerült: közületi szerv lakásépítkezéshez és költöz­ködéshez saját dolgozói rendelke­zésére bocsáthat kedvezményesen üzemi tehergépkocsit, azonban — a korábbiaktól eltérően — a felté­teleket és a használati díj össze­gét kollektív szerződésben vagy belső szabályzatban kell meghatá­rozni. A közületi gépjárművezetők létszámának további csökkentését szolgálja, hogy a vállalatok havi 1000—1S00 forintos gépjárműve­zetői pótlékot rendszeresítenek azon dolgozóik — nem gépkocsi- vezetőik — részére, akik a vál­lalati személygépkocsit, autó­buszt, tehergépkocsit maguk ve­zetik. Általános szabályként ismétli meg a rendelkezés azt az előírást, hogy közületi üzemi személygép­kocsiként tőkés országokból be­szerzett, illetve szocialista orszá­gokban reprezentatív célokra gyártott autót nem tarthat üzem­ben. A jogszabály szerint ilyen gépjárművek használatára csak a Külügyminisztérium, valamint — állományának feléle — a Kül­kereskedelmi Minisztérium jogo­sult, más minisztériumok, közüle­ti szervek, vállalatok ilyen típusú általános célú gépkocsikat nem tarthatnak. Indokolt esetben egy- egy ilyen kocsi engedélyezhető olyan, a népgazdasági szinten leg­kiemelkedőbb állami .intézmé­nyeknek, trösztöknek, külkereske­delmi joggal rendelkező „A” ka­tegóriájú vállalatoknak, szövet­kezeteknek, amelyek tevékenysé­géhez az feltétlenül szükséges. A Minisztertanács rendelkezése sze­rint mindazon szervek, amelyek a felsoroltak alapján nem jogo­sultak nyugati kocsi üzemelte­tésére, valamint ha e gépjármű ■ veiknek kora a kilev.c évet meg­haladja. kocsijaikat 1980. decem­ber 31-ig kötelesek leadni. A nyugati gyártmányú kicsik he­lyett Lada 1500-as és 1600-as tí­pusú autót, vásárolhatnak az érintett szervek, vállalatok. Fog­lalkoznak azzal, hogy a közületi szervek protokolláris személygép­kocsi-igényének kielégítésére bé­relhető reprezentatív kocsiparkot hoznak létre. A közületi személygépkocsi- állomány fenntartási költségeinek csökkentéséhez fűződő népgazda­sági érdek érvényesítését is több rendelkezés szolgálja. így pél­dául előírták, hogy á nagyobb géokocsiállományt- fenntartó kö­zületi szerveknél a személygép­kocsik taxi rendszerű üzemelte­tését kell megteremteni. Végül a rendelkezés szerint a közületi személygépkocsik jogta­lan használatának az eddiginél szigorúbb, a kilométertől függően fokozatosan emelkedő büntetési díjakkal igyekeznek elejét venni. A közületi szervek gépjármű­veitől szóló módosított jogszabály február 1-én lép hatályba. (MTI) KÖLTSÉGVETÉS, FEJLESZTÉSI ALAP A városi tanács ülése Kiskunfélegyházán A múlt héten megtartott ülé­sén a Bács-Kiskun megyei Ta­nács megtárgyalta és jóváhagyta az idei költségvetést és fejleszté­si alapot. Ezt követően a városok tanácsi testületéi napirendre tű­zik a pénzügyi tervek megvitatá­sát, s kellő mérlegelés után a költségvetést, a rendelkezésükre álló fejlesztési alapot jóváhagy­ják. Szerdán a megye városai közül elsőként Kiskunfélegyháza város Tanácsa foglalkozott e fontos té­mával. A tanácsi költségvetés és fejlesztési alap meghatározására dr. Papái Sándor, a pénzügyi, terv- és műszaki osztály vezető­je tett előterjesztést. Mint azt egyebek között mond­ta, a nehéz és bonyolult népgaz­dasági helyzetben egyik-másik probléma nem áthidalható, ám a költségvetésben ez hátrányosan nem jelentkezik, a fejlesztés terü­letén azonban az idén mérsékel­tebb előrelépés várható. Éppen ez az, ami meghatározza a tanács feladatait, mert minden indoko­latlanul elköltött forint más fon­tosabb területről vonja el a fe­dezetet. Ésszerűen kell gazdálkod­ni. arra ügyelve, hogy a ráfordí­tások hatékonyak legyenek, s a korábbinál kevesebb összeggel, megfelelő hatékonysággal kell gazdálkodni. Ném elegendő az, ha egy intézmény a számára elő­irányzott kiadást nem lépi túl feladata ellátása során, hanem annak vizsgálatára van szükség, hogy nem lehetne-e kisebb ráfor­dítással ugyanazt az eredményt elérni. Január elsejétől a város gaz­dálkodásába került át két megyei oktatási intézményen 606-as szá­mú Szakmunkásképző Intézet, valamint a Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet. A két isko­lának több mint 22 millió forint az éves költségvetési előirányza­ta. Ezt, valamint egyéb szempon­tokat figyelembe véve, az elmúlt évhez viszonyítva a város költ­ségvetése csaknem 35 millió fo­rinttal emelkedett. Kiskunfélegy­háza idei költségvetése a követ­kezőképpen alakult: 161 millió 755 ezer forint bevétellel számol­nak, és ugyanennyi lesz a kiadás. Ami a költségvetési kiadásokat illeti, a tervek szerint a kulturá­lis és egészségügyi ágazat a töb­bit meghaladó fejlesztésben ré­szesül. A város költségvetése tehát nem érzi közvetlenül a népgazdasági problémákat, de nem lehet ugyan­ezt elmondani a fejlesztési alap­ról. Az V. ötéves tervben 1979-re vonatkozó előirányzatból a fel­sőbb tanácsi hozzájárulás és a célcsoportos lakásépítési hozzájá­rulás a központi intézkedések ér­telmében csaknem 10 millió fo­rinttal csökken. Az V. ötéves tervben meghatározott 420 cél- csoportos lakás nem épülhet meg, az erre fordítható összeg ugyanis 330 lakás felépítésére elegendő. A kapcsolódó létesítmények közül csak az iskola, óvoda és a böl­csőde készül el ebben a tervidő­szakban a Petőfi-lakótelepen, az összes többi a következő ötéves tervidőszakban valósul meg. A három gyermekintézménnyel kapcsolatban dr. Papdi Sándor el­mondta, hogy a lakótelepekre elő­írtak szerint 810 lakáshoz nyolc tanterem tervezhető, de a kivite­lezés, az üzemeltetés gazdaságos­sága, s nem utolsósorban az igé­nyek miatt 12 tantermet építe­nek, s ez 1980-tól a diákok ren­delkezésére áll. A 75 személyes óvoda helyett 100 személyeset lé­tesítenek, s jövőre ezt is átadják. A 40 személyes bölcsőde helyett 60 személyeset építenek, amely az év végére elkészül. Az idén elkészül a 95 ágyas bel­gyógyászati pavilon és a kórház létesítményeit kiszolgáló kazán­ház. Megkezdődtek a régi kórházi épület rekonstrukciójának és bő­vítésének előmunkálatai. Az idén más, jelentősebb taná­csi beruházásra nem kerül sor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes létesítmények kivitelezései leállították volna. Az idén mint­egy két és fél kilométernyi jarda épül, négy helyen nyilvános tele­fonállomást létesítenek. Még a múlt év végén elkezdődött az Al­pári úton a 2-es számú vízmű­telep első kútjának fúrása, és minden remény megvan arra, hogy a tervezett két kút enyhíti majd a nyári vízellátási gondokat. A felújítási pénzeszközök fel- használásával tavasszal a Vörös Hadsereg utcában levő, szinte már életveszélyes állapotú napközis konyha rekonstrukciója elkezdő­dön. Mintegy 8—9 millió forintos ráfordítással a konyha kapacitá­sát 1500-ról 2 ezer adagra nö­velik. A témához hozzászóló tanácsta­gok a kiegyensúlyozottabb gaz­dálkodásra és az ésszerű taka­rékosságra hívták fel a figyelmet, majd a város idei pénzügyi tervét elfogadták. T. L. Mikor lesz telefon a Széchenyivárosban? Gombamódra szaporodnak az új épiiletek. egyre nagyobbak, egy­re hatalmasabbak az új lakótele­pek. I)e amilyen gyorsan kibúj­nak a földből az új városrészek, éppoly gyorsan maradnak le mögöttük a járulékos beruházó­nk. Egyebek között a telefoniul ló­iul. kiépítése is. Pedig a beruhá- zóklól a postai dolgozókig min­denki tudja, hogy kell a telefon. Nemcsak azért, bogy magánhe- rzélgeté ekei folytassunk. hogy pusztán kényelemszeretetből, lus- lasáoból néhánv méternyi séta helyett .egy forintot megér ez ne­kem'’ jelszóval máris a telefon­kagylóért nyúljunk. Elsősorban akkor igényeljük, és hiányoljuk a lelefont, ha gyors, azonnali segít­ségre van szükségünk Orvost, mentőt többször is hívunk (hív­nánk). de előfordulhat, hogy a rendőrséget, a tűzoltóságot, vagy éppen a gázmüveket kell riasz­tani. Mi várható, mikor javul a hely­zet a megyeszékhelyen, főként legnépesebb lakótelepén, a Szé- rhenyivarosban, és addig is, szük­ség esetén honnan, kitől telefo­náljunk? Ezt megtudakolandó, felkerestük a Bács-Kiskun megyei Távközlé­si Üzem vezetőjét, Koncz Feren­cet, aki először a kérdés máso­dik felére válaszolt, s elmondta, hogy a Széchenyivárosban van három nyilvános telefonállomás, onnan lehet telefonálni. Azonnal tettünk is egy próbát, aminek eredménye: az egyik készülék nem működött. Igaz, éppen akkor javí­totta két szerelő, akinek az a dolga, hogy a városban levő ösz- szes nyilvános telefont naponta kétszer ellenőrizze. Sokszor azon­ban hiábavalóinak bizonyul az igyekezetük, mert náluk sokkal kitartóbbak a telefonrongúlók, akik tönkreteszik, elrontják a te­lefonkészülékeket. Éppen ennek elkerülésére a nyilvános telefonhálózat fejlesz­tése során a város határkerületei­ben felszerelendő .35—40 új tele­fonállomás -öme úgynevezett elő­fizetői nyilvános telefon lesz. Az­az egy-egy előfizető a saját la­kásában levő telefont bocsátja a beszélni kívánók rendelkezéséle. Ezek a tervek azonban csak az új postaközpont elkészültével és a telefonhálózat rekonstrukciójá­val együtt valósulnak meg. A szé'chenyi városiak gondjait az előbbi fejlesztés semmiképp sem enyhíti. Mivel az új részeken, te­hát az. Akadémia körúton kívül eső területeken nem készült el a vezetékhálózat, így nincs mód se­gélykérő telefon felszerelésére sem. Az új iskolában, a BP-ben- zinkúlnál, valamint a BAC5EP felvonulási épületében azonban van telefonkészülék, és azokat se­gélyhívásra bárki igénybe veheti. Ilyen esetben a tulajdonos köte­les megengedni telefonjának hasz­nálatát. Ez a félmegoldás az Iri­nyi út és a főútvonal közölt la­kókat úgy-ahogy kisegíti, de a Lánchíd utca környékén élőknek vajmi keveset ér. A városrész telefonhálózatának teljes kiépítésére úgyszintén csak az új posta átadása után lehet számítani, de addig sem tétlen­kednek a távközlési üzem szak­emberei. Tervezik, pontosabban áttervezik a kábelrendszert, a telefonhálózatot, azt, ami az el­múlt három építési ütemben nem valósult meg, és ugyanakkor elő­készítik az építési munkálatokat is. Ha nem akadozik majd az anyagszállítás, és lesz elegendő számú munkás is, úgy remélhető, hogy a posta technikusai még eb­ben az esztendőben felszerelik a legszükségesebb helyekre a tele­fonkészülékeket, azaz telefonhoz jut néhány magán-előfizető, de ami ennél sokkal fontosabb, több nyil­vános telefonállomást és segély­kérő telefont is létesítenek. V. T. A Balaton- télen 9 Jégvitorlás • Fakulyázók a füredi öbölben. (MTI fotók. Rózsás Sándor leli - telei. — KS.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom