Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-02 / 284. szám

2 • PETŐFI N£PE • 1978. december 2. Megkezdte munkáját a IX. magyar békekongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) beriség egyik legnemesebb, leg­szélesebb mozgalmát. Mozgalmunk a két kongresszus közötti időszakiban kedvező ha­zai, ugyanakkor bonyolult nem­zetközi feltételeik között végezte munkáját. A Szovjetunió béke­politikája és a nemzetközi béke­­erők tevékenysége során szélese­dett és mélyült az enyhülési fo­lyamat. Viszont nem tették le a fegy­vert azok, akik le akarják rom­bolni a békés építés eddigi ered­ményeit. Sőt, továbbra is fékez­ni akarják az enyhülést, a hideg­háború gyűlöletes korszakába kívánják visszavetni a világot, s egyidejűleg fokozzák a fegyverke­zési versenyt. Újra felszították a szovjet ve­szélyről terjesztett koholmányo­kat. Megkezdték több új típusú, a korábbinál is veszélyesebb tö­megpusztító eszköz, így a neut­ronfegyver fontos alkatrészei gyártásának előkészítését. Mozgalmunkat szoros szálak fűzik a Béke-világ tanácshoz: tá­mogatjuk törekvéseit, segítjük, hogy a világbéke érdekében mind jobban betölthesse hivatását. Né­pünk a béke megőrzését nemzeti programjának tekinti. Részt vál­lalt és vállal az európai bizton­ságért és együttműködésért, a fegyverkezési hajsza megféke­zéséért, a leszerelésért kibontako­zott társadalmi mozgalomból. Ar­ra törekedtünk, hogy mindenki számára világossá, félreérthetet­lenné tegyük: hová tartozunk, milyen célokat követünk. Európa szivében élünk, külö­nös érdekeink fűződnek ahhoz, hogy kontinensünk békéje szilárd talajon nyugodjék. Elsőrendűen fontos ezért az európai enyhülés fenntartása és elmélyítése, a hel­sinki záróokmány valamennyi pontjának maradéktalan tisztelet­ben tartása. Ezt a fontos doku­mentumot teljes egészében ma­gunkénak valljuk, támogatjuk a Magyar Népköztársaság kormá­nyát annak végrehajtásában. Tanácskozásunktól azt várjuk, hogy irányítsa közvéleményünk figyelmét a leszerelésért vivott harcra. Ügy kell dolgoznunk, hogy mindinkább polgárjogot nyerjen a felismerés: a leszerelésért folyó nemzetközi küzdelem egyúttal nemzeti ügy, hazánk fejlődésé­nek, minden magyar állampolgár békéjének és biztonságának felté­tele. A háborús veszély elhárításáért vívott küzdelem a biztos és nyu­godt jövőért folyik. E Jövő örö­köse a ma felnövekvő Ifjú nem­zedék, amely már ma is e jöven­dőre készül, életének, munkájá­nak alapvető tartalmát ez jelen­ti. A világbéke biztosításában ép­pen ezért a társadalom valameny­­nyi korosztálya közül az ifjúság a • Romesh Chandra, a Béke-vi­­lágtanács elnöke. legérdekeltebb. Az ifjúság — so­raiban a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség több mint 800 • Fischer Mih&lyné Bács-Kiskun megyei küldött. ezer tagja — aktív részese or­­szágépftő feladataink valóraváltá­­sának. A Vili. magyar békekong­resszus óta tovább növekedett a fiatalok politikai érdeklődése, ér­zékenysége és tettrekészsége. A magyar békemozgalomban az utóbbi öt esztendő alatt jelentő­sen növekedett a tudomány, az irodalom és a művészetek képvi­selőinek tevékenysége. Helytállá­suk annak az egészséges szemlé­letnek a megerősítéséhez is hoz­zájárult, hogy hazánkban a szel­lemi alkotómunkával párosult cselekvő közéleti tevékenységnek — a béke érdekében kifejtett tö­megpolitikai munkábarj is — ér­zékelhető hatása van — hangsú­lyozta az OBT főtitkára. Az Országos Béketanács főtit­kára ismertette a VIII. kongresz­­szus óta végzett propaganda- és tájékoztatási munka eredményeit, az OBT nemzetközi kapcsolatai­nak bővülését, majd a feladatok kapcsán aláhúzta: — Békekongresszusunkra az a feladat hárul, hogy kidolgozza a mozgalom programját. Arra tö­rekszünk, hogy a legkisebb tele­pülésektől a nagyvárosokig, a termelőüzemektől az intézménye­kig, a dolgozók minél nagyobb számban kapcsolódjanak be cse­lekvőén a békemozgalom felada­tainak megvalósításába. Felada­taink nem könnyűek és nem ke­vesek. Megvalósításukhoz kérjük a kongresszus, az egész magyar békemozgalom támogatását, mind­­azokét, akik tenni, cselekedni akarnak a békéért, mindannyiunk szebb holnapjáért — mondotta befejezésül Sebestyén Nándorné. Nagy tapssal fogadott szavai után megkezdődött a vita, amely­ben felszólalt Fischer MihÜTlyné Bács-Kiskun megyei küldött, a bajai Kismotor- és Gépgyár nor­matechnológusa is. Fischer Mihályné felszólalása Tudjuk és érezzük — mondot­ta egyebek között —, hogy a dol­gozó emberiségnek létkérdése a béke és a leszerelés. A békét min­den eszközzel védenünk kell. En­nek egyik legfőbb eszköze a be­csületes, lelkiismeretes munka. Óriási jelentőségű a mindenna­pi életben szocialista brigádjaink áldozatkész tevékenysége. Tudjuk, hogy a szocializmus békés építé­sének elengedhetetlen feltétele a mind magasabb szintű szervezett munka, melynek alapja gyárunk­ban is a szocialista brigádokban rejlik. Én a Béke nevű, tizenegy­szeres szocialista és Vállalat Ki­váló Brigád vezetője vagyok. El­mondhatom a magam és a bri­gádtagok nevében, hogy ez a bri­gádnév nemcsak egy szó a többi közül. Érezzük, és úgy is dolgo­zunk, hogy ennek a szónak a je­lentősége megjelenjen mindenna­pi politikai, gazdasági munkánk­ban, élkötelezettek vagyunk e szó gyakorlati megvalósitásáért. Csak közösen érhetjük el a kitűzött fel­adatokat, csak szoros egységben küzdhetünk hatékonyan a bé­kéért. Három esztendeje, 1975. decem­ber 2-án kiáltották ki a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasá­got, a laoszi nép történelmében először lett országának valódi gazdája, vehette kezébe a hatal­mat. Kétezer esztendős történel­me folytonos küzdelem volt az állami önállóságért, a független­ségért, Az imperializms és a gyar­matosítóik ellen évtizedeken át folytatott nehéz, áldozatos harc végül is meghozta a győzelmet: a nemzeti demokratikus forradalom felszámolta az idejét múlt mo­narchikus rendszert. A királyság elefántos lobogója helyébe új zász­ló került a megújulást, jelképező teliholddal. Sokáig „Délkelet-Azsia szívébe mártott tőrnek" nevezték az or­szágot, mert stratégiai helyzete az Egyesült Államok indokínai agressziójának egyik hídfőállásá­vá tette. De ez ma már történe­lem. A testvéri Laosz népe marxista—leninista pártja, a Lao­szi Forradalmi Néppárt köré tö­mörülve diadalt aratott a neoko­­lonialisták és a honi reakció fö­lött, s immár három esztendeje dolgozhat felszabadult légkörben hazája újjáépítésén. Eközben hi­hetetlenül súlyos gyarmati örök­séggel, gazdasági elmaradottság­gal kell szembenéznie A termelő­­eszközök korszerűtlenek, az anal­fabéták száma magas, az oktatás és a tudományos-műszaki isme­retek színvonala alacsony. Laosz népe mégis bizakodó, mert tud­ja: a párt Irányvonala helyes, megfelel az egész nép óhajá­nak. Az ország gazdag, ha feltá­ratlan kincseit, a művelhető, de még meg nem művelt földterület nagyságát tekintjük. A szorgal­mas laoszi nép tudja azt is, hogy mindenkor számíthat a testvéri szocialista országok erkölcsi és anyagi támogatására. Most az elsődleges cél a mező­­gazdasági termelés fejlesztése, megfelelő mennyiségű élelmiszer biztosítása. Igaz, súlyos gondot okoz, hogy a tavalyi pusztító szá­razság után az idén árvíz sújtotta Laoszt, s megsemmisítette a ter­més 40 százalékát. Az ország dol­gozói azonban mindent elkövet­nek a lakosság alapvető szükség­leteinek kielégítésére. Emellett nagy erővel dolgoznak az általá­nos iskolai rendszer kiszélesíté­sén, a szakmunkásképzésen is. Az első eredmények máris mutatkoz­nak: egyetlen esztendő alatt több mint 600 ezer ember tanult meg írni és olvasni. Határozottan visz­­szaverik az ellenség minden olyan próbálkozását, amely az ország­ban élő nem7.etiségek megosztá­sára irányul. A három és fél mil­liós lakosság 68 etnikai csoport­hoz tartozik. A megosztási kísér­letek hosszú évekre nyúlnak visz­­sz.a, s céljuk az, hogy megbontsák az ország belső rendjét, szembe­állítsák Laoszt és a szomszédos országokat. A fiatal köztársaság külpoliti­káját a marxizmus—leninizmus­­hoz, a proletár internacionaliz­mushoz való hűség jellemzi. Egy­re erősödnek baráti kapcsolatai a Szovjetunióval és más szocialista országokkal, mindenekelőtt a Vietnami Szocialista Köztársaság­gal. Erőteljesen fejlődik a baráti viszony Laosz és az el nem kö­telezett országok között is. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • üdvözlő távirat Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte a laoszi vezetőket országuk nemzeti ünnepe, a Laoszi Népi Demok­ratikus. köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmából. Táviratban köszöntötte laoszi testvérszervezetét a HNF Országos Ta­nácsa, a SZOT, a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Zajed Bin Szultán Al-Nahajant, az Egyesült Arab Emirátusok elnökét, az ország nemzeti ünnepe alkalmából. (MT1)> ai:::cm giboq ’ex * Országos tanácskozás „A szocialista hazaflság és a proletár internacionalizmus főbb kér­dései” címmel kétnapos tanácskozás kezdődött pénteken Veszprémben az MSZMP Központi Bizottsága agltációs és propagandaosztályának, valamint a Veszprém megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának rendezésében. A tanácskozás megnyitóján, amelyen részt vett Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője Is, Pap János, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet. Az ezt követő plenáris ülésen Wirth Ádám, az MSZMP Politikai Főiskolájának tan­székvezető tanára „A nemzeti és a nemzetközi érdekek dialektikája” címmel; Pach Zsigmond Pál akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója „A hazafiság és a nemzetköziség a történet­­szemléletben" címmel; Csatári Dániel, az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem tanára pedig „A szocialista hazafiság és a proletár inter­nacionalizmus propagandája” címmel tartott referátumot. Az elméleti tanácskozás három szekcióban folytatta munkáját. (MTI) wmmm mMmmmmmmmmms W.V.V.V.V.V.VtV.V Szaúd-Arábia 3. Kőolaj - rulett Pénz beszél, kutya ugat — tart­ja a közmondás. És a szaúdi ve­zetőknek sok, nagyon sok pén­zük van, amiből hajlandók má­soknak is adni, ha azok cseré­ben teljesítik politikai elképze­léseiket. Mindezt természetesen nagyon diszkréten csinálják, „bő­kezűségük” pontos megoszlását szigorúan titokban tartják, de hi­telt érdemlő források szerint a világ mintegy ötven országa ré­szesedik valamilyen arányban az évi tizmlilllárd dolláros szaúdi „segélyből”. Nyílt titok: Egyip­tom és Szomália több milliárd dollárt kapott azéir. hogy elfor­dult a szocialista országok tói. Ugyanígy Észak-Jemen, Jordánia, Szudán, és még ki tudja, hány arab, afrikai, ázsiai és nyugat­­európai orszáR — hasonló vagy más okokból. Talán meglepő: Rt- Jndban manapság többen fordul­nak meg, mint Washingtonban, és s*>k látogató csak azért megy oda, hogy a markát tartsa — Szaúd- Arábia pedig bőkezű. Külföldi segélyprogramja ma már majd­nem olyan nagy, mint az Egye­sült Államoké. 1. A szaúdi királyi család az arab és a mohamedán világ „megbíz­ható közvetítőjének” szerepében tetszeleg általában, azonban azok s kényes missziók, amelyeket ma­gára vállal, egyértelműen az Egyesült Államok érdekelt szol­gálják a térségben. „Kormányza­tunk számára” — mondotta az amerikai külügyminisztérium egy tisztviselője — „az energiakérdés, és ez egyenlő Szaúd-Arábiával, a közel-keleti rendezés alfája és ómegája.” Míg a múlt amerikai vezetői alig szenteltek figyelmet ennek az országnak, addig ma az USA külpolitikai céljainak és számlásainak központi kérdése­ként kezelik. Washington legfon­tosabb szövetségesei sorában csak az NSZK. Japán és némiképpen Izrael előzi meg. Carter elnököt még meg sem választották, már elküldte megbízottját Rijadba. A hercegek hallgatólagosan támo­gatják Washington „békekezde­ményezéseit” a Közel-Keleten, de a nyílt kiállással még várnak, nehogy kompromittálják magu­két. Álláspontjuk a válság ren­dezésével kapcsolatban: lehetsé­ges a „mérsékelt” országok meg­egyezése Izraellel, de csakis az el­foglalt arab területek kiürítéséért és Jeruzsálemért cserében. Az Izraellel külőntárgyalásokat foly­tató Egyiptomot ugyanakkor nem kívánják elszigetelni az arab vi­lágban. mert — mint mondják — az csak tovább erősítené a balra­­tolódást a térségben. Persze a „felhőtlen kapcsola­tok” legfőbb magyarázata az USA részéről mégiscsak az olaj. E tekintetben szorul úgy am is a legjobban Szaúd^Arúblána: ma ucoiren»ANiM SfA EGYPT Riyadh* Khartoum ARABIAN SEA ETHIOPIA szükséglete mintegy 25 százalékát fedezi onnan, és ez az arány a következő években csak tovább fog nőni. Majdnem ugyanilyen fontos, hogy a tőkés világgazda­ság válságának fejszámolásában — egy titkos megállapodás alap­ján — Szaúd-Arábiára hárul az olajtermelés fékezése a Kőolaj­exportáló Országok Szervezeté* ben, az OPEC-ben. Ezekért cse­rében valamiféle számára elfo­gadható megoldást sürget a Kö­zel-Keleten a királyi család, és az első amerikai elnök, aki erre ha­tározott ígéretet tett. maga Car­ter volt. Továbbá kéri, hogy az Egyesült Államok védje meg ha­talmát, ha az veszélybe kerülne. 2. „Én mondom, csinálhatjuk a helyet az istenverte 51. állam­nak” — fortyant fel egy ameri­kai diplomata, amikor országa és Szaúd-Arábia kapcsolatairól fag­gatták. Mégha van Is némi túl­zás ebben a megállapításban, nem minden ok nélkül hangzott el. Az amerikaiakat egyre Jobban idege­sítik a szaúdi tőkebefektetések az USA-ban, az, hogy nem tudhat­ják pontosan, mely vállalatok, s milyen mértékiben kerültek szaúdi tulajdonba az utóbbi években. Egyes források szerint csak az Egyesült Államokban 35—40 mil­liárd dollárt helyeztek el a her­cegek, és majdnem ugyanennyire tehetők beruházásaik más, főleg nyugat-európai országokban. ,.Ez a tőkemennyiség pedig potenciá­lis pénzfegyver” — aggódik az amerikai Newsweék magazin. „Ha a hercegek meggondolják magu­kat, a tőkés világgazdaság válsá­ga csak tovább fog mélyülni.” A hatalmát betegesen féltő Szaúd-dlnasztda tagjai ma már negyonls tisztában vannak gazda­sági erejükkel. És ami még el­­képesztőbb: zsarolásra is képesek Ezért idegesek időnként a fejlett tőkés országok vezetői, pedig hát ők emelték arra a „csúcsra” a szaúdi királyi családot, ahonnan már beleszólni is képes dolgaik­ba A hercegek közül nem egy újabban azon a véleményen van, hogv ha szövetségeseik minde­nekelőtt az Egyesült Államok folytatja az olaj pazarlását. hagy­­ja esni a dollár árfolyamát, vál­toztatni kell Ríjad politikáján, különben gazdagságuk előbb­­utóbb elszáll a levegőben. 3. De ma még gazdagok — és en­nek számos látványos Jelével le­pik meg a világot. Fahd herceg például egy éjszaka kétmillió dollárt vesztett a Monte Carló-i játékkaszinóban. A közelmúltban, amikor Clevelandben szívműtétet haitottak végre Khaled kirá­lyon, az amerikai város lakóit valósággal elkábította a szaúdi uralkodó és 200 fős kísérete bőke­zűsége. A hercegek kizárólag a • Fahd herceg és Carter ameri­kai elnök. luxuskocsikat kedvelik, s a rit­kaságszámba menő vadászsolymo­­kat. A Korán ugyan szigorúan tiltja, de nem vetik meg a drága italokat sem. Néhány éve a hadi­­technika is „érdekli” őket. Az el­múlt húrom esztendőben 5,8 mil­liárd doháért vásároltak fegyve­reket az Egyesült Államoktól, s Washingtonban az idén újabb 2,5 milliárd dollár értékben 60 kor­szerű F—15-ös vadászborrtbázó gépet szavaztak meg számukra. A fegyverek azonban nem a hercegi házi múzeumokat gazda­gítják. Szaúd-Arábiát Rljadiban már regonális nagyhatalomként llátják. De könnyen meglehet, hogy ez csak álom — az ezer­egyéjszaka egy meséje. K. M. (Vége.) Zászló teliholddal

Next

/
Oldalképek
Tartalom