Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-02 / 284. szám

1978. december 2. • PETŐFI NÉPE • 3 Testvérmegyénkről a „Szovjetunió” hasábjain Nem olyan régen, az idén má­jusban Bács-Kiskunban járt a krími testvérmegyei küldöttség élén V. Makarenko, az Ukrán Kommunista Párt Krím területi Bizottságának első titkára. Meg­látogatott számos üzemet, gaz­daságot és intézményt, beszédet mondott a Kecskeméten rende­zett magyar—szovjet barátsági nagygyűlésen. Sokan emlékeznék rá személyesen is. Most ő írta a Szovjetunió című, képes havi társadalmi és politikai íolyóirat legutóbbi száma magyar nyelvű kiadásának a vezércikkét Gyümölcsöző barátság címmel három teljes hasábon foglalja össze gondolatait V. Makarenko. „A testvéri kapcsolat jegyében eltelt évek hasznosak voltak mind a krímbelieknék, mind a ma­gyaroknak” — szögezi le egye­bek között. A testvérmegyei küldöttség tagja, V. A. Babasinszkij, a Krimszkaja Pravda, főszerkesztő­je odahaza riportsorozatban szá­molt be a látottakról, hallottak­ról. A kerületi pártbizottság el­ső titkára megerősíti az újság­író-szerkesztő véleményét. Az építőiparban és a mezőgazdaság­ban végzett párt munka tanul­mány ázására szervezett út végül bővebb tapasztalatokkal szolgált : „Sok érdekeset és tanulságosat láttunk... Fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatok kialakulá­sát.. . Nem kétséges, hogy kap­csolataink a legközelebbi évek­ben újabb ösztönzést kapnak. Kötelességünknek tartjuk ezek továbbfejlesztését. Ez a törek­vésünk a proletár nemzetközi­séghez való hűségünkből fakad” — fejeződik be a cikk. Aki járt már a fekete-tengeri félsziget székhelyén, Szimfero­­polban, nem felejti el a Lenin utca egyik házának feliratát: „Bobén a házban működött 1920—21 között a Krími Forradal­mi Bizottság Kun Bélának, a nemzeti kommunista és munkás­­mozgalom kiváló harcosának, a Kommunisták Magyarországi Pártja egyik megadapí tójának az elnökletével”. De nem­csak a Bács-Kiskun!ból ér­kező tesvérmegyei küldöttek, a barátságvonatok utasai áll­nak meg ezen a helyen tiszte­legni. Hanem a helybeliek is. „A tábla alatt szokott csapat­gyűlésre gyülekezni a 34. számú iskola úttörőcsapata; a gyűlése­ket pedig magában az épület­ben, a Kun Béla Emlékmúzeum­ban tartják.” Az emléktárgya­kat, dokumentumokat, rádlófel­­hí vasok figyelemfelhívó segítsé­gével kezdték gyűjteni a tanu­lók. Elküldte ajándékát, a visz­­szaemlékezéseit tartalmazó köte­tet a magyar forradalmár özve­gye, Kun Béláné is. Egyre bő­vül emellett a Magyarország je­lenlegi életét bemutató kiállítási rész. Az élmény szerűség elmé­lyítésére történelemórákat is tartanak itt. A Szovjetunió című folyóirat nem először foglalkozik a két megye immár- hagyományossá vált közeli jó kapcsolataival. Öröm látni, hogy a tartalmas, »ók érdekes társadalmi, politi­kai, művészeti és más témákat feldolgozó cikk mellett helyet kaptak a testvérmegyei vonatko­zású Írások. H. F. Játékreform szükséges • Csele György építész. • A Kisfaludy utcai óvodások játék bem utalója. Egymást követ­ték a diaké­pek, s aki per­gette a doku­mentum értékű felvételeket, Csele György építész. Vita­indítónak szán­ta a képsoro­kat azon az an­­kéton, amelyet a kecskeméti Megyei Műve­lődési Központ és az Alföld Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat rende­zett a Játékor­szág árubemu­tató kapcsán. A képek Derecske régi házai­nak építészeti mivességét, majd a település új épületeinek ízlésfi­camait szemléltetik, ugyanezt a romlást városok, sőt történelmi városok „átformálásában” is tet­ten érhetjük. A hajdani egysze­rű falusi emberek tökéletes har­­móniájú településeket építettek, az építőmesterek értettek a város­képformáláshoz. Lehetséges, hogy ma, amikor fejlett techni­ka és építőanyagok sokasága áll a tervezők és építők rendelkezé­sére, mintha megbomlana a világ, csúnyábbnál csúnyább „épületek burjánzanak elő a földből, vidé­ken, városban egyaránt?...., A A látvány szomorú tanúsága: lehetséges. S a továbblépés a gon­dolatmenetben : környezetkultú­ránknak ez a romlása összefüg­gésben áll a játékokkal, hiszen a játék, mint a gyermekkori tevé­kenység legfontosabb eszköze, előzménye ennek a hanyatlásnak. A felismert igazság tetteket sür­get: megújhodását és megújítását a játékkészítésnek, a játékokkal kapcsolatos eddigi nézeteink tel­jes felülvizsgálatát. Felkínálkozó példa a svéd. a dán. a finn gyermekjátékok for­mavilága, amely évezredek ha­gyományait őrzi-fejleszti tovább, megtartva mindazokat a hasz­nos tulajdonságokat, amelyeket a pszichológia, a szociológia leg­frissebb kutatásai a XX. század gyermekének fejlődésében, is el­engedhetetlennek tartanak. Felismert szükségszerűségről szólunk, hisz több kiállítás felso­rakoztatta már az ifjú iparművé­szek és népművészek játékmeg­újító próbálkozásait. E bemutatók azonban a játékforgalmazás vi­szonylag nyugodtan csörgedező vizének csak a felszínét borzolták meg, lényeges változásokat nem hoztak. Egy-két jó játék került a boltokba, ám a zöm, itthonról és külföldről, a régi. Csicsás, bólo­­gatós, csöngetős: antijáték. Me­rénylet..« tiszta, gyermeki világ ellen. S a gyermek 'héhan.V hasz­nálat után — milyen okosan! — odauta$ítja."ahttl '"á' hélyé, á sa­rokba. a játéktemetőbe. Ám a játékkészítésre hivatottak nem kapkodnak az új ötletek ki­vitelezéséért. Merev előírások szabnak ma még határt okos kezdeményezéseknek. A fiatal és tehetséges, a játékreformra szö­vetkező alkotógárda mind többet hallatja szavát. Szándékuk vilá­gos. Olyan játékot adni a gyer­mekek — és a felnőttek! — ke­zébe. amellyel valóban játszani lehet. Szétszedhető és összerak­ható (nem elrontható), fantáziát mozgató. Tevékenységre serkentő, alkotókészséget kibontakoztató. Egyszerű, nemes anyagból készü­lő. tartós. Múzeumok raktáraiban számtalan porosodik belőlük, el­jött az idő. hogv felkutassák azo­kat. hogy újraéledjenek és éítes­• Az ankét résztvevői. (Tóth Sándor felvételei) sék a játékalkotók fantáziáját. S nem azért, mert ma divatos, ami népi, hanem egyszerűen azért, mert jó. Nagy várakozással tekintünk a nemrégiben megalakult Játékstú­dió munkája elé. Nem kisebb fe­lelősség hárul erre az alkotókö­zösségre, mint megvalósítani mindazt, amiről fentebb szóltunk. De ezt a hivatást csak akkor tud­ják teljesíteni, ha mindazokat — pszichológusokat, szociológusokat, formatervezőket, gondolkodó, gyermekükért tenni akaró szülő­ket — társul nyerik meg, akik cselekedni akarnak. Ha az értel­mes szándékokat és az akaratot egybefogják, a játékkészítés rossz hagyományait elsöprik, létrehoz­zák azt a játékkultúrát, amely a könyezetkultúra méltó előiskolá­­ja lesz. Amely szép falvakban, emberszabású városokban, s az ezeket lakó harmonikus személyi­ségű emberekben gyümölcsözik. Az ankét vitáján érdekes javas­lat is elhangzott. Egy év múltán, az Alföld Áruház kirakatában már láthatók legyenek azok a já­tékok, amelyek e megújulás szel­lemében készültek. Ha csak min­tapéldányok lesznek is. Mert a játékkészítés reformjá­nak ügyét, csak a tettek, az új játékok szolgálják igazán. Nagy Mária Az állampolgároknak előnyösebb az új gépjárműadózás Beszélgetés a rendelet tapasztalatairól Tavaly, január 1-én jelent meg az a rendelet, amely a gépjármű­­adózás módját módosította. Akkoriban többféle vélemény alakult ki a megváltoztatott adózási eljárásról. Érvek, ellenérvek hangzottak el az előnyéről, hátrányáról, illetve arról, hogy az új helyzet kevesebb munkát jelent-e a hatóságoknak, s előnyösebb-e az állampolgároknak. Csaknem két év telt el a ren­delet hatályba lépése óta. Dr. He­gedűs Jánossal, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának cso­portvezetőjével a rendelet tapasz­talatairól beszélgettünk. — A rendelet elérte a célját? — Nem érintve most a témának azt a részét, ami az adóhatóságok ezzel kapcsolatos munkáját illeti, egyértelműen megállapítható: a módosításnak az volt a célja, hogy a gépjárműtulajdonosoknak az eljárás egyszerűbb legyen. Az ed­digi tapasztalatokból kiderül, hogy ezt a célját a rendelet elér­te. Akár új gépjármű megszerzé­séről, akár korábban már forga­lomban levő, s más személytől megvásárolt gépjárműről van szó, az új tulajdonosnak annyi a kö­telessége, hogy a megszerzést kö­vető hónap első napjától fizesse meg az esedékes adót a gépjár­mű jellegének — autó, utánfutó, motorkerékpár — és kategóriájá­nak — hengerűrtartalom, önsúly — megfelelő _ adótétel szerint. Szakmai körökben ezt önadózta­tásnak nevezik. — A gépjárműadó nincs nyil­vántartva azok között az adóne­mek között, amelyeket a tulajdo­nosok esetleg egyéb jogcímen — házadó, jövedelemadó — fizetnie kell. Fizetési határidejére is el­térő rendelkezés vonatkozik. Eb­ből adódik gyakran, hogy a gép­járműtulajdonosok az esedékes időn belül csak az egyéb adóju­kat fizetik ki, s a gépkocsi vagy a motorkerékpár adójáról megfe­ledkeznek. Máskor pedig nem ír­ják fel a postai befizetőlapra, hogy az összeg rendeltetése gép­járműadó és a forgalmi rendszám helyett esetleg az egyéb adójuk számlalapjának számát tüntetik fel. — A gépjárművek adás-vétele után az adózással kapcsolatban milyen problémák fordulnak elő? — A problémák gyakori forrá­sa, hogy amikor valaki eladja a gépkocsit vagy motorkerékpárt, nem követeli meg a vevőtől, hogy a gépjárművet a rendőrhatóság­nál azonnal átírassa. Az adóható­ság pedig csakis a rendőrségi adatlap útján értesül a tulajdo­nosváltozásról. Az adót mindad­dig a régi tulajdonostól kell kö­vetelni, amíg a forgalmi engedély a nevére szól. — A régi tulajdonos egyébként úgynevezett kényszerátírással is elérheti a rendőrhatóságnál, hogy az új tulajdonos a gépjárművet a „nevére vegye”. Ehhez azonban legalább annyit feltétlenül meg kell tennie az eladónak, hogy a vevő személyére és lakhelyére vo­natkozó pontos adatokat az el­adáskor magának följegyezze, majd pedig a nyilvántartást vég­ző rendőrhatósággal közölje. — Az adót az év első és má­sodik felében kell kifizetni. Az adás-vétel természetesen nem ép­pen félévkor történik. A régi és az új tulajdonosnak milyen adó­kötelezettsége van? — Az évi \adó két félévi rész­letben esedékes és a félév utolsó napjáig minden következmény nélkül fizethető. Mivel az egy-egy félévi adó fizetésére hat hónap áll rendelkezésre, ezért indokolt és érthető, hogy a mégis késede­lembe esőknek az adó mellett még bírságot is Kell fizetniük. — A gépjármű tulajdonosának változása nyilvánvalóan csak na­gyon ritkán esik egybe a naptári félévvel. A régi tulajdonos adó­kötelezettsége az eladás hónapjá­nak utolsó napjáig tart, az új tu­lajdonos kötelezettsége pedig a vétel hónapját követő hónap első napjától kezdődik. Amennyiben a régi tulajdonos, még az feladás előtt az egész félévre járó adót megfizette, a hátralevő időre ese­dékes adókötelezettség alól az új tulajdonost ez automatikusan nem mentesíti. Az adóhatóság a túlfizetést nem számolhatja el, il­letve nem utalhatja át az új tu­lajdonos tartozására. Ilyen intéz­kedés sértené az állampolgárok­nak azt a jogát, hogy adója túl­fizetésével akarata szerint ren­delkezhessen. — Joga van azonban írásban nyilatkoznia, hogy a túlfizetésként jelentkező összeget az új tulajdo­nos részére átengedi. A nyilatko­zat alapján az adóhatóság átszá­molja, illetve átírja az összeget, ha az új tulajdonos is a megye területén lakik, vagy továbbutal­ja más megyébe. — Gyakorlatilag a fentiekben vázoltakkal zárul az a szűk kör, amelyben a gépjármű üzemben­tartójának — újnak, vagy régi­nek — az adózással kapcsolatban intézkednie kell. Sem a megszer­zést, sem az eladást — forgalom­ból kivonást — nem kelj az adó­hatósághoz jelenteni. — Az adóhatóságoknak ii egy­szerűbbé vált az ezzel kapcsolatos munkája? — Az adóhatóságok munkáját az állampolgárok saját érdekű^ jó szándéka teheti egyszerűbbé. A munkatöbblet nagy részéi ugyanis áz adóbefizetés elmulaszt tása miatt szükségessé váló fel­hívások és bírságoló határozatok jelentik. — Ismét közeledünk egy félév gépjárműadó-fizetésének határ­idejéhez. Ezúton hívjuk fel a gépjármű-üzembentartó adófize­tőink figyelmét, hogy akinek 1978. második félévében adófize­tési kötelezettsége van — az új tulajdonos akkor, ha a forgal­mi engedélyt december 1-e előtt állítottak ki a nevére —, erről ne feledkezzenek el. A gépjármű­adó időbeni megfizetése a tanácsi adóigazgatási szerveket a többlet­munkától. az adófizetőket pedig a fölösleges költségtöbblettől men­tesíti — fejezte be a beszélgetést dr. Hegedűs János. Tárnái Iául* Tizenegy nap Mongóliában 10. Távol a hazától Néhány, Mongóliáiban töltött nap után egyre többet foglal­koztatott az a .kérdés, hogyan tudják megszokni az ottani vi­szonyokat az ott dolgozó ma­gyarok. Megbízatásuk ugyanis évekre szól, a haza, az otthon pedig «nyolcezer kilométerre van. Mások az életkörülmények is — nyugodtan mondhatom, mosto­hábbak. Különösen a geológusok és a vízügyesek nincsenek elké­nyeztetve. Akár a Góbi-sivaitag­­ban, akár a zordon Hangáj vagy Altáj hegységben kutatnak, ki vannak téve a poros szélviharók­nak. a váratlanul, s mindemel­lett bőségesen és hosszan zuhogó esőnek, a rekkenő hőségnek, a jeges széllel jövő kegyetlen hi­degnek. A tél is inkább nyolc, mint hét hónapig tart. A városokban lakó, üzemekben dolgozó szakértők sem mondhat­ják, hogy úgy laknak, étkeznek, kulturálódnak, szórakoznak, mint otthon. Mégsem hallottam soha egyetlen panaszos szót sem tő­lük. Igaz. amint egy magyar érke­­zik — ezt magam is tapasztat­tam — gyorsan megtudják. Az első kérdésük — mi újság ott­hon —, és mindenről kíváncsian faggatják. S ha ilyenkor előkerül valami a hazai ízekből — légyen az húsféleség, friss gyümölcs, zöldpaprika, netán egy üveg bor — végtelenül hálásak. Mégis, amikor mongóliai munkájukról, életükről esik szó, bőbeszédűek, lelkesek lesznek. A vizű gyesek meg is hívtak egy vasárnap dél­után otthonukba egy kis eszme­cserére. — Én már ősmongol vagyok — mutatkozott be Saöllősi Dávid hidrológus mérnölk. — Hat esz­tendeje foglalkozom itt öntözési kérdésekkel és a legelők viz­­etlátásávaL Rendkívül fontos fel­adat, hiszen az állattenyésztés Mongólia legfőbb népgazdasági ágazata és egyben bevételi for­rása. — Valóban — veszi át a szót Nováky Béla, a vízügyi szakér­tőcsoport vezetője, aki Jiét éve lakik Ulánbátorban feleségével és két gyermekével. — Itt so­ványabbak a legelők, kisebbek az állatoik, kevesebbek a hoza­mok, mint odahaza. A magyar tehén például súlyra egyharmad­­dal nehezebb, mint a mongol, s legalább négyszer annyi tejet ad. Ezen csak belterjesebb és intenzívebb állattartással lehet változtatni, s ehhez víz is kell. Én egyébként a lakossági és ipa­ri vízellátással foglalkozom, s részt veszek az ország távlati vízgazdálkodási .tervének ké­szítésében. Halász Béla hidrológus csend­ben figyefl, s csak akkor szólal meg, amikor kérdezem. — Én a lakossági és ipari víz­ellátás szempontjából a felszín alatti vízkészleteket kutatom. Fe­leségemmel és két gyermekem­mel élek itt. Tarnóy András hidrológusnak a felesége is mérnök. A férj a víztározással, az asszony a me­teorológia és a vízügy problé­máival foglalkozik. Nekik is két gyermekük van. Járai Zsig­mondi a csoport 'közgazdásza 0 a vízügy népgazdasági kérdéseit elemzi. Szarni Kelemen készíti a hidrológiai térképeket. Q már mongol nőit vett feleségül — mondjáik a többiek — és két gyermekük is van. A végzett munka fontosságá­nak tudata érződött a válaszok­ból mindenütt, ahol magyarok­kal beszélgettem. Ennek megfe­lelően nem is tekintik csupán egy rövid külföldi kirándulásiak megbízatásukat, Dr, Könnyei Ist­ván, a Szonginói Biokomblnát együttműködési igazgatója más­fél éve van itt, félesége is a kombinát dolgozója, értékmérő asszisztens. Leánya Ulánbátor­ban a Csolbajszán Egyetem el­sőéves hallgatója. — Fő feladatunknak tekint­jük — mondotta dr. Környei Ist­ván —, hogy mongol kollégáin­kat megtanítsuk a legkorsze­rűbb módon, önállóan dolgozni. Mocsai Pál, a Darhani Hús­kombinát magyar kirendeltseg­­vezetője alig fél éve van Mon­góliában. — Az első három hét a nehéz, aztán egyre Inkább megszokjuk az itteni körülményeket. Én már egészen itthon érzem magam — magyarázza. — Sőt, a legszíve­sebben innen mennék nyugdíj­ba, amire öt-hat év múlva kerül sor. összesen 380—390 magyar él jelenleg Mongóliában. A szak­értők száma kétszázhúsz, a töb­bi csalládtag. Legtöbbjüknek fe­leségük, gyermekeik is ott van­nak, mongol iskolákba járnak. A szakértők fiatalok, átlagélet­­koruk nem éri el a 35 évet. Nem a kalandvágy, a távoli ország egzotikuma hozta őket ide, sok­kal inkább az, hogy itt fontos, felelősségteljes feladatok önálló elvégzésére kaptak, lehetőséget. Talán ez az oka annak is, hogy nagy szeretettel beszélnek mun­kájukról, Mongóliáról, a mongol emberekről, azonosulni tudnak az ottani körülményekkel, a szinte második hazájuknak ér­zik az országot. Nagy Ötté Következik: , Jelen ét jdrfi • Lázár György miniszterelnök köszönti rr. Ulánbátort repülőtéren a fogad »iára meg­jelent magyar szakértői csoport rt.aetó • Dr. .Szentkirályi Sándor a szonginói biokombi­­nát vakcina II. osztályán kísérleteké* végez momtol kollégájával, dr. C. Cedenoet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom