Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-03 / 180. szám

4 <» PETŐFI NÉPE 9 1978. augusztus 3. Újdonságok az elsősegélynyújtásban Korunkban gyakoribbá váltak a balesetek, akár a közlekedés, akár az Ipar, vagy a háztartási technika, sőt a sport kellemetlen velejárójaként. Az orvostudomány felkészült ezekre az esetekre, és számos „újitás”-sal Igyekszik tö­kéletesebbé és gyorsabbá tenni az ellátásukat. Francia vegyészek például olyan anyagot kísérleteztek ki, amellyel a sérült végtagok jól rögzíthetők, és a „gipszelés” ned­vesség hatására sem veszíti el szilárdságát. Az új anyag üveg­szállal erősített sava; polimer műanyagból áll. Eredetileg fog­tömések alapanyaga volt. Szilár­dabb és jóval könnyebb a ha­gyományos gipszöntésnél. Ellen­áll az esőnek, a meleg víznek, s miután felihordták, tíz perc alatt megszilárdul. Amerikai orvoskutatók elsőse­gélynyújtáshoz az alsó test és a lábak köré tekerhető, lábpumpá­val felfújható mentőruhát készí­tettek. Ájuláskor, amikor kerin­gési zavar következtében az agy nem kap elég vért, ellenben a test alsóbb részeiben vérbőség ke­letkezik, a felfújható mentőru­­hában túlnyomást hoznak létre, és így a vérnyomás egyensúlya helyreállítható. Az altestre, a hasra, a lábakra kifejtett nyomás kb. egy liter vért szállít a felső­testbe. s az ájult ember rendsze­rint egy percén belül visszanyeri eszméletét. Ha a nyomás a szük­ségesnél nagyobbra emelkednék, kinyílik egy biztonsági szelep, s kiengedi a felesleges levegőt. Angol kutatók viszont felfúj­ható, neoprénnel bevont nylon teknőt készítettek sebesültek el­sősegély-ellátásának a könnyíté­sére. Jól alkalmazható fagyásos sérülést szenvedett, vagy hideg vízbe esett emberek esetében, a tengeri olajbányászatban, az épít­kezéseken és mindenütt, ahol az emberi test lehűlésével járó bal­esetek előfordulhatnak. Meleg vízzel töltik meg, hogy megelőz­zék az életveszélyes lehűlést. Bel­ső- mérete 61 centiméter széles és 1,98 méter hosszú. Össze is hajt­ható, és a hozzá tartozó lábpum­pával és a javítóberendezéssel együtt súlya mindössze 9 kilo­gramm. Ugyancsak amerikai kutatók, a Brotman Memorial Hospital munkatársai pedig életmentő nad­rágot terveztek, olyan személyek életének a megmentésére, akik valamilyen sérülés folytán a vér­­veszteség következtében súlyos állapotba kerültek. A különleges nadrág óriási érszorítóként mű­ködik, a lábszárak ereiből a vért a szív felé préseli, amely a megfelelő szervekhez továbbítja, amíg a sérültet kórházba szállít­ják. 9 A földön fekvő páciens él Képszolgálat — KS.) Fény-távközlés Több országban kísérleteznek azzal, hogy elektromos vagy rá­dióhullámok helyett fényhullá­mokkal oldják meg a városi táv­közlést. A fény azért látszik al­kalmasabbnak erre a célra, mert az egy csatornán — például az elektromos érpáron — átvihető információ mennyisége egyenesen arányos a jel frekvenciával, már­pedig a fény frekvenciája ezer­szerese a legrövidebb rádióhullá­mokénak. Az Egyesült Államok­ban a Bell Laboratórium és a Western Electric szakemberei a közelmúltban elkészítették egy Ilyen fényhullám-rendszernek a prototípusát. Ennek fényforrása egy kis gal­­llum-arzentd-alumínium lézer, amely egy moduláló áramkörrel másodpercenként 44,7 mllllószor kapcsolható be és ki. A próbául szolgáló rendszerben a jelek ösz­­szesen 40 mérföldes utat tesz­nek meg. A fényt szállító opti­kai kábel anyaga szilikon-olva­dékból húzott, rendkívül nagy átlátszóságú üvegrost. Ennek kö­szönhetően a fényveszteség kicsi: a mérések szerint a jelek erősí­tésére csak 4 mérföldenként van szükség. A fogadóállomásra érke­ző fényjeleket egy kis detektor elektromos impulzussá alakítja át. A kísérleti távközlési rendszer egyszerre 50 000 Jel továbbítására Atmofix-az új Amerikai, japán, nyugat-euró­pai acélkonszernek kutatói kísér­letezték ki a Corten nevű korró­zióálló acélfajtát. Az egyik acél­műben az olvasztásnál tévedés­ből rezet adagoltak. Az így ké­szült acél vizsgálata azután ki­mutatta, hogy az Ilyen összeté­tel kiváló korrózióálló tulajdon­ságokkal rendelkezik. Az NDK és Csehszlovákia ku­tatóinak közös munkája hozta létre az Atmoftx nevű, ugyancsak korrózióálló ötvözetet. A név az atmoszféra és a flxácló szó össze­tételéből ered, Az eredményes közös kutatás alapját az adta, hogy az NDK-ban már régóta kí­sérleteznek alacsony ötvözetű, nikkelmentes acélfajták előállítá­sával. Csehszlovákiában viszont eredményesek a korrózióvédelmi kutatások. nadrágot visel. (MTI Külföldi 9 Televíziós közvetítésre alkal­mas minl-lézerberendezés. (MTI Külföldi Képszolgálat — KB.) alkalmas. A Béli Laboratórium először a nagyvárosi telefonköz­pontok közti Információszállítás­ra akarja (elhasználni a fény-táv­közlést, olyan területeken, ahol a zsúfoltság miatt további föld alat­ti vezetékek lefektetésére már nincs elegendő hely. A hírközlésben felhasználják « 1 ízért televíziós mű:or továbbí­tására is. Az NSZK-ban, a ham­burgi egyetem tudósainak a ter­vei alapján olyan nagy teljesít­ményű mini lézerberendezés ké­szült, amely segítségével a szá­zadmilliméter vastag lézersugár egyidejűleg ezer televíziós mű­sort képes felerősíteni és tovább­adni. korrózióálló acél Az új acélfajtát már mindkét országban a gyakorlatban Is ki­próbálták. Az NDK-ban a vil­lanyoszlopokat ilyen alacsony öt­vözetű acélból állítják elő. Prá­gában egy nagy áruházat építet­tek, amelynek a homlokzata eb­ből az anyagból készült. Libe­­recben szintén áruházát építet­tek az Atmofix felhasználásával. Tervezik a továbbiakban gabo­nasilók, ' vasúti vagonok, sőt ha­jók Atmoílx-ötvözetből való el­készítését is. A kutatók folytatják a munkát. A pozsonyi Hegesztéstechnikai Kutatóintézetben különleges elektródákat fejlesztettek ki' a korrózióálló acél hegesztésére. Az Atmofix ugyanis nagyon alkal­masnak látszik hidak és acélvá­zaik építésére Is. (BUDAPRESS— ORBIS) Versenyben, a szocialista címért A nyugatnémet Ucenc alapján gyártott F—8 típusú pénztárgép a születésének első perceiben még alig hasonlít önmagára. Szerelé­sekor az első művelet az oldalfa­lak összeállítása, összefogatása a tengelyeikkel. Az elsőt még hu­szonegy szerelési lépés követi, amelyek végeztével előttünk áll a burkolattal ellátott, működőké­pes masina. Itt, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kis­kőrösi gyárában, a szereidének azon a szalagján, ahol az első versenyévében járó Ligeti Károly ifjúsági brigád dolgozik, így szer­vezték meg a munkát. — Mindegyikünk két-két mű­veletet végez el a gépen — fűzi még az előbbiekhez Zsember Im­révé brigádvezető. — Illetve nem is egészen így van, mert segítünk is egymásnak. Ugyanis az a hely­zet, hogy a tizedik és a tizenegye­dik műveletnél, a billentyűpad beállításánál és a vezérlőtárcsa beszerelésénél növekszik az idő­igény, mert akkor már állítani is kell a gépet, nemcsak szerelni. Az első munkamozzanatokat ha­marabb el lehet végezni. Ezért azok a brigádtagok, akik ezeket végzik, segítenek a jobban leter­­helteknek. hogy ne torlódjon a munka. Ez nem lenne nekik kö­telező, de a brigádban magától értetődik, hogy segítünk egymás­nak. Azután arról beszél a fiatal­asszony, • hogy milyen kedvező számukra a szalagrendszerű ter­meié- a kollektív erő kibontakoz­tatásához. Egymáshoz kapcsolódó munkával állítlák elő a mecha­nikus pén^árgéoeket, műszakon­ként tizenbét-itizennyoílcat A brigádból mindenki legalább tíz szerelési műveletet, tud végezni, megbízhatóan és ke’lő tempóban. A tudásuk «oklkial többet gyü­mölcsözhet, aimlióta — áprilisban — a szalag két csoportjából meg­alakították a Ligeti Károly Ifjú­sági bHgádot. — ös'zetartóbb letit a társaság a brigádban — állapítja meg a brtgAdvezető. — Tizennyolcán va­­rvunk összesen, és azt hiszem, ma már mindenki 'B»it valUa, bn«v sze-vezett közösségben lob­ban megy a munka és a közös szórakozások is hiányoznának mindenkinek, ha le kellene róluk mondaná. Zsember Imréné, a Kecelről be­járó húszéves mechanikai műsze­rész a kiskőrösi IGV-gyár saját nevelésű szakmunkása. KlSZ-vál­­lalása volt a brigád megszerve­zése. Nagy kedvvel látott hozzá a két csoport összekovácsolásához, Jártasságot szerzett már a közös­ségteremtésben, szakmunkásta­nuló korában, amikor KlSZ-titkár volt. Jelenleg a gyári KlSZ-veze­­tőség tagja. A helyettese, Töröcslk István mechanikai műszerész más üzem­ben már vezetett brigádot. Bár még csak huszonkét éves, jó szakembernek ismerik. Nagy Má­ria, a brigád gazdasági felelőse szintén a gyárban tanulta ki a műszerész szakmát. Radios György né műszerész már tíz éve dolgozik a kiskőrösi gyárban. Az idén Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott. Pásztor Ibolya brigádtag a KlSZ-blzalml tisztségét tölti be, ő foglal állást például fizetés­­emeléskor a brigáditagokat ille­tően. A többiek nagyon igazsá­gosnak Ismerik, azért választot­ták meg. Somogyi Éva szakszer­vezeti bizalmi, Zentai Antal ja­vító szerelő, s az idén már két újítási javaslatot adott be elbírá­lásra ... Zsember Imréné a bri­gádot bemutatva mindenkiről mond néhány szót, s elismerőleg nyilatkozik legközelebbi dolgozó­társai emberi és szakmai erényei­ről. Az első versenyévre százszáza­lékos tervteljesítést vállalt a Li­geti Károly ifjúsági brigád. Az első félévben eleget tettek a fel­ajánlásnak. Az üzem termelési eredményei érdekében túlórázás­ra is vállalkoztak, A túlórákkal keresett bér egy részéről lemond­tak a felépítendő gyári óvoda ja­vára. Ezen felül még mindegyik brigádtág tíz óra társadalmi mun­kát végez, s kommunista műsza­kon vesz részt. Pásztor Ibolya és Nagy Mária az idén érettségizett. Kollár Györgyné és Juhász László né fel­nőtt szakmunkásképző-tanfolya­­mot végzett. Műveltségük és szakmai tudásuk gyarapításával emelték a kis közösség felkészült­ségének színvonalát, A Ligeti-brigád tagjai politikai Ismeretekkel is felvértezik magu­kat. Hegedűs József párttag, mű­vezető és brigádtag rendszeresen előadásokat tart nekik. — Hogyan áll a brigád a mi­nőséggel? — kérdezem. — Kéttszáz-kétszázötven gép közül tíz-tizenötöt ha visszaadnak a meósok javításra — mondják a brigádtagok. — Ez nem sok, és csak kisebb hibákról van szó. Nagyon ügyelünk a minőségre, de sajnos, néha csak a meózásnál derül ki, hogy valamelyik beépí­tett alkatrész hibás. Igyekszünk ezt kiküszöbölni, hogy ne menjen rá az időnk a már kész gépek szétszerelésére és javítására. Tel­jesítménybérben dolgozunk, de nemcsak a mennyiségnek, hanem a minőségnek is meg kell felelni mindennap a vállalásunknak, A pénztárgépekből exportra Is szál­lítunk. Megtudom, hogy az Irodagép­­ipari és Finommechanikai Válla­lat kiskőrösi gyárának új ifjúsági brigádja minden tekintetben si­keresnek érzi az indulást. Az éves terv rájuk jutó részét teljesíteni akarják a műszerészek, s remé­lik, hogy már az első esztendőben sikerül kiérdemelniük a szocia­lista címet. A. T. S. EZERESZTENDŐS TÖRTÉNET A „király" ma is uralkodik 9 Ugye Ismerősök a karcsú nyakú üvegek? Bács-Klskun megyébe Tokaj-hegyaljáról évente mintegy 1000—1300 hektolitert szállítanak. Bizonyára emlékeznek a XVI. országos borversenyre, amelynek eseményeiről lapunkban Is szá­mot adtunk. Ezen a versengésen a négy bizottság szakemberel.szi­­gorúan Ítélkeztek mintegy 1030 borminta fölött. A meglehetősen erős mezőnyben ott találhattuk a bel- és külföldön egyaránt leg­nagyobb hírű magyar borainkat, a tokajiakat. Szinte valamennyien szállóige­ként emlegetjük a Napkirály, XIV. Lajos mondását: „Vlnum regum, rex vlnorum", vagyis a „királyok bora, a borok királya". Ezt sokan ismerjük, és azt, hogy Paracelsus, a híres alkimista mit írt a hegyaljai szőlőről, az arany­vesszőről 1524-ben? „...Útba ej­tettem Tokaj vidékét, ahol házi­gazdám kettévágott szőlővesszőt mutatott, melynek hosszában olyan könnyű aranyszálak voltak, mint aminővel fonnak..To­­kaj-hegyalján lassan a szőlőmű­velés ezredik évfordulóját ünne­pelhetik, A történelmi Időkben nagyon sokan Ismerték és szerették az Innen származó borokat. Sorol­hatnám a neveket Mária Teré­ziától IV. Plus pápáig, Nagy Pé­ter cártól Anatole France-ig. A tokaji borok történetét azonban ma is írják, változatlan világhír­névvel, amit a jó minőség, a se­hol máshol meg nem termő íz, aroma vitt Borsod megyébe. A vidék tizenkét termelőszö­vetkezetében, hét szakszövetkeze­tében és a mintegy 15 ezer kis­termelő szőlőskertjében zömmel három fajta szőlőt termesztenek, A három fajta, a furmint, a hárs­levelű, és a sárga muskotály, ked. véli a száraz őszöket és remek bort ad. A hegyaljaiak régóta tudják, hogy a hegyek, a Bodrog és a Tisza közelsége olyan kör­nyezet, ami a szőlőben különle­ges képességet alakított ki, az aszusodásra való hajlamot. Per­sze, a környezeti hatásokon kívül szükség van arra is, hogy a sző­lőt ésszerűen, jól „etessék, itas­sák”. Ma egyre többet hallani azt az álláspontot, hogy nem a szőlő termeszti a fürtöket, hanem a vele dolgozó ember a műveléssel, növényvédelemmel, a gondosko­dással. TokaJ-hegyalja huszonhat köz­ségének és két városának, Sátor­aljaújhelynek és Sárospataknak, vagyis a történelmi borvidéknek a szőlőtermesztést a Tokaj-hegy­aljai Állami Gazdasági Borkom­binát fogja Össze: A gazdaságok önállóságuk megtartása mellett vesznek részt a munkákban emel­lett a kombinátnak mintegy 1500 hektár saját területe is van. Vég­eredményben a technológiai szak­­tanácsadás, a talaj- és növény­­vizsgálatok, a felvásárlás, a fel­dolgozás és az értékesítés a bor­­kombinát feladata. A közös be­ruházások gyakoriak, így a tá­rolótér-kapacitás bővítését, az oltványelőállító telep és présház építését közösen oldották meg. 1973-ban növényvédelmi társu­lást alakítottak ki, de a nagy ter­vek megvalósítása még hátra van. Elkészült és átadásra került a tarcall víztároló, így hozzá­kezdhettek a fix öntözőrendszer kiépítéséhez. Gyakorlatilag most 250 hektárnyi terület lenne ön­tözhető. A lenne nem véletlenül került a mondatba, hiszen az ez évi Időjárás miatt az öntözésre nincs szükség. A rendszer kiépí­tése azonban mindenképpen fon­tos, ugyanis ennek használatával elérhető, hogy a szőlő akkor és annyi vizet kap, amennyire és amikor éppen szüksége van. A terméstöbbletet ma már csak az új agrotechnikai eljárások beve­zetésével lehel elérni. Ezek kö­zött pedig az elsők között áll az öntözés. Nem beszélve arról, hogy a növényvédő szerek, a levél- és lombtrágya kijuttatását szintén megkönnyíti majd a rendszer be­indítása. A beruházás elkészülté­vel — 3—4 év múlva — több mint ezer hektárl láthatnak majd el az éltető, mesterségesen ki­juttatott vízzel. Ahogyan a borok nem egyfor­mák, úgy a borvidékek sem. Most nem csupán arra gondolok, hogy az egyik a hegyek oldalában ter­mel, a másik a sik vidéken. Ezek változtathatatlan termőhelyi vi­szonyok, azonban változtathatók, könnyíthetők a termesztési tech­nológiák. Akkor, ha tudunk az újabb, másféle módokról. A két borvidék, Tokaj-hegyalja és a Bács-Kiskun megyei között ilyen szempontból, a nagy távolság el­lenére, jó kapcsolat van, ez főleg a megye állami gazdaságaira vo­natkozik. A kölcsönös tapaszta­latcserék, az összejövetelek ered­ményesek. A Bács-Kiskun megyeiek leg­utóbb a Kecskeméten megrende­zett országos borversenyen talál­kozhattak kollégáikkal és az ál­taluk termelt borokkal. A Tokaj­­hegyaljal Állami Gazdasági Bor­­kombinát ezen a versengésen harmincféle borral képviseltette magát, amelyek közül 18 nyert aranyérmet, és a többi Is elérte az ezüst- és bronzérmes minősí­tést. A nemzetközi borversenye­ken hasonlóan jól megállja a he­lyét a hegyaljáról származó bor. Eddig mintegy 230 érmet szerez­tek a nemzetközi mezőnyökben. Hogyan lehet Ilyen hírnevet megtartani, mint amit ezek a bo­­.rok elértek? Azokat a tapasztala­tokat felhasználva, amelyeket év­századok óta halmoztak fel a szőlőművelő emberek. Ezek közt talán az a legfontosabb, hogy a bort élő anyagnak tartják, amely­nek ugyanúgy, mint bármely élő­lénynek. életkori sajátosságai Is vannak. Gál Eszter A budvar sör hazájában Csehszlovákiában a sörfőzés mestersége régi hagyományokkal rendelkezik; kezdete a középko­rig nyúlik vissza. A XIX. század vége felé építették fel Ceské Bu­­dejovlcében a hatalmas serfőző üzemet, ahol a híres Budvar sör készül. Ami a nyersanyagot Illeti, Csehszlovákia a világ malátater­melésének 10 százalékát adja, a hazai komló pedig kiváló minő­ségű. A Dél-Gseh Sörkomblnáthoz tartozó 11 üzem közül a Budvar a legnagyobb. Az Itt dolgozó 300 munkás 412 000 hektoliter sört gyárt évente. Mióta a sört palackozzák, a kereslet messze meghaladja a kí­nálatot. Ezért került sor az üzem rekonstrukciójára, amelyre eddig 100 millió koronát költöttek. A korszerűsítés révén öt év alatt 412 000-ről 750 000 hektoliterre növelheti termelését, Üzembe helyezték a palackozó részleget, ahol két automata gép­sor végez minden munkafolya­matot: mossa és szárítja az üve­geket, pasztörizálja és betölti a sört, lezárja, címkével látja el és dobozokba csomagolja a palacko­kat — óránként 25 ezret. KÉSZÜLT A BETONGYÄRNAK • Az Épftéitudomáhyl Intézet a Beton- és Vasbetonipari Mü­vek lábatlant gyárának felkéré­sére elkészített egy betongyári vezérlőpultot, amely automati­kusan adagolja az alapanyagot a betongyártáshoz. A képen: a be­tongyárt vezérlőpult. (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS.) • Hárman a Ligeti Ká­roly ifjúsági brigádból: Szabó Mária, Zsember Imréné brigádvezető és Zentai Antal. • A szalag, ahol az új brigád pénztát­­gépeket szerel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom