Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-03 / 180. szám
1978. augusztus 3. <i SZEPTEMBER ELSEJÉRE ÁTADJÁK. Épül a széchenyivárosi A több mint tízezer embernek otthont adó Széchenyivárosban — ahol évente ezer—ezerkétszáz új lakást adnak át a jövőben is —, jelenleg egyetlen általános iskola működik. Bár két műszakban folyik a tanítás, az egy-egy tanteremre jutó gyerekek száma mégis jóval magasabb, mint amennyit a hivatalosan előírt keretek megjelölnek. Érthető tehát, hogy sokakat foglalkoztat a kérdés: vajon felépül-e időre Kecskeméten a második 16 tantermes iskola, s szeptember elsején birtokába veheti-e az az ezer gyermek, városi tanács illetékes szakakiket már ide iskoláztak be a emberei. .feltétlenül készen lesz!...’’ — mondja Losonczy László, a kecskeméti Városi Tánács városrendezési főmérnöke, aki „hivatalból” is szívén viseli az új iskola sorsát. Míg az építkezés felé tartunk, elmondja, hogy amikor az illetékesek egy évvel előbbre hozták az új iskola átadásának határidejét, a Bács megyei Építőipari Vállalat vezetői segítséget kértek, főképpen a szak- és szerelőipari munkák elvégzéséhez. Három vállalat is jelentkezett akkor. Az Építési és Szerelőipari Vállalat a belső villanyszerelést, az üvegezést és a melegburkolást a lajosmlzsei Nagyközségi tanács építési és költségvetési üzeme a hidegburkolást és a festés-mázolás egy részét; a kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet pedig a festés-mázolás másik részét, valamint a központi fűtés beszerelését, a gáz bevezetését vállalta . magára. Felmerül a kérdés: vajon teljesítik-e időre a vállalásukat? □ □ □ Az állványok ketrecébe zárt épület előtt Losonczy László elégedetten mondja: — Már festik a homlokzatot: egészen jól eltalálták a színt. Nem lesz Itt baj. A főmérnök hangját váratlanul egy éles, fémes hangú koppanás nyomja el. Aggódva kapom arrafelé a fejem: nem lesz itt valami baj mégis? Kiderül persze, hogy ez a koppanás nem valami „rosszról”, hanem egy nagyon is örvendetes jelenségről ad hírt: — Csak egy állványcsövet dobtak le — nyugtat meg a főmérnök. — Ahogy a munkások haladnak lefelé az épületek befúvásával, úgy bontják fölöttük az állványzatot. Hogy ez miért olyan sürgős? Ha jönne egy eső, az állványzatról szétfröccsenő esővíz beszennyezné a szép festést. A kivitelezők minden apróságra gondolnak: remekül Irányítják az alvállalkozók munkáját, ezt nyugodtan állíthatjuk. □ D □ Kicsit „hivatalosabb", „szakmaibb” nyelven szólva, a fentiek így is megfogalmazhatók: mindenütt a technológiai sorrend diktálta ütem szerint halad az építkezés. A laikus ebből annyit vesz észre, hogy amint halad felfelé a szinteken, egyre kevesebb emberrel, s egyre kevesebb „rendetlenséggel” találkozik. A földszinten még pallókon közlekedünk, s homokba lépünk; helyet adunk az utánuk siető taiskola licskásnak, aki ágyazóhabarcsot visz a mozaiklapokat rakó mestereknek. Az első emeleten már a mozaiklapos folyosón állva állapítjuk meg, hogy a nagyobb munkálatok közül csak a termek melegburkolattal valló ellátása és a nyílászáró szerkezetek lefestése van hátra. A második emeleten már megkezdték ezeknek az elvégzését is. □ □ □ Megy tehát minden, minit a karikacsapás! — ahogy mondani szokás. S hogy emögött mennyi gond, idegeskedés, esetenként mennyi vita és bosszankodáe van, arról szintén a második emeleten kapunk némi ízelítőt. Tánczos József főépítésvezető boszszús hangon beszél az építésiben közreműködő vállalatokat képviselő szakemberek karéjában. Mint kiderül, alapos oka van rá: az egyik alvállalkozó késlekedik a fűtőberendezés csöveinek beszerelésével, s így hátráltatja egy sereg munkás elvégzését. A „dohogás” vége egy nagyon határozott kérdés: a szóban forgó válla, lat szakemberei szombaton és vasárnap is dolgozzanak, mert ez az egyetlen lehetőség, hogy a késésből adódó hátrányt kiküszöböljék. □ □ □ Szeptember 1-én, amikor majd megnyitja kapuit a szép, fehérre meszelt új iskola, gondoljunk arra majd, hogy sok ember fáradságát, munkával töltött vasárnapját Is őrzik az új falak. Káposztás János US g 9 Hamarosan lebonthatják az állványokat a naponta szépülő, készülő új szeptember elején birtokba vegyék a gyerekek. (Tóth Sándor felvétele.) Intézményről, hogy lSS6iSSSSSSSSSffiSSS@8SSSSS8S$SSSSS;SSSSSSSSSSSSfflSS5SSSSffi!S®S®SSSSSffiSSSSSSSSS^^S8SSS8SSSSS®SSSSiSSSSSSSSSSSSSS Előző számunkban az első ember-vezette szovjet űrhajó-kísérletekről számoltunk be, most a hasonló amerikai kísérleteket ismertetjük. AZ AMERIKAIAK IS IGYEKSZENEK KÖVETNI SZOVJET KOLLEGÁIKAT — A VILÁGŰR MEGHÓDÍTÁSÁNAK JELENLE. GI MÉRLEGE. Az első amerikai ALAN SHEPARD tengerészkapltány volt, aki 1961. május 5-én 115 mérföldes magasságra emelkedve, 15 percig tartó „űrugrást" hajtott végre. Az amerikai űrrepülők sora valójában JOHN GLENN tengerész ezredessel kezdődik, aki 1962. február 20-án az ATLAS rakétával kilőtt FRIENDSHIP („Barátság”) nevű űrhajóval háromszor kerülte meg a Földet, öt ugyanebben az évben május 29-én az ún. Mercury-program keretében MALCOLN SCOTT CARPENTER korvettkapltány AURORA—7 nevű űrhajója követte, mely szintén háromszor kerülte meg a Földet és a kijelölt ponttól 400 km-re az Atlanti-óceánon szállt le. Mint a hivatalos jelentésben olvashattuk, az irányító rakéták a repülés folyamán sok üzemanyagot fogyasztottak, és ezért CARPENTER maga vette át a kormányzást. A programvezérléstől való eltérés okozta azután a leszállásnál a távolsági eltérést. VALTER SCHIRRA tengerészkapitány a SIGMA—7 űrhajón szintén az ATLAS rakétával emelkedett az űrbe 1962. október 3-án és az 1900 kg súlyú űrhajóval mór hatszor, LEROY GORDON COOPER repülő őrnagy pedig a FAITH—7 („Bizalom") nevű űrhajójával huszonkétszer kerülte meg a Földet. 1963. Júniusában JAMES WEBB, az amerikai űrhajózási hivatal vezetője kijelentette, hogy COOPER repülésével végetvetnek a Mercury-programnak, mert az ezzel kapcsolatos költségek nem állanak arányban az újabb egyéni repülésektől várható tudományos értesülések értékével. Ugyan. 9 ALAN SHEPARD „Szabadság—7” elnevezésű űrkabinja a kiállítási teremben. akkor közölte, hogy most már gyakorlatban is rátérnek a kétszemélyes űrrepülést előirányzó „GemIni’’-program megvalósítására. Az ezzel kapcsolatos első kísérletnek tehát az 1965. március 23-ánj kéttagú legénységgel végzett repülést kell tekintenünk. A további amerikai terv a SATURN hordozórakéta kikísérletezése, mely 680—800 tonna emelőerőt képvisel. Megjegyezzük, hogy ezt az eredményt a szovjet hordozórakéták mór 1961-ben elérték. FEDEZZÜK FEL BÉKÉS MEGYÉT Kiállítás, horgászverseny, szakmai napok 3 HALÁSZAT ÉS TERMÉS*^ T olsztoj-jubileum (1828-1978) ^GYÉBEN 1078 AUOUSZt^ Gazdag és tartalmas programot kínál az idei nyár. Színházi estéket Szegeden é3 Szentendrén, fogathajtó világbajnokságot Kecskeméten, hogy csak a legismertebbeket említsük. A hagyományos rendezvényekhez új színfolttal csatlakoznak a Békés megyeiek. Az odalátogatók a vadászat, halászat szerepéről, helyzetéről alkothatnak képet, augusztus 10—31-ig. A Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzetben megtekinthető kiállítás címe: Vadászat, halászat, horgászat és természetvédelem. A százéves parkkal övezett kastélyban kaptak helyet a megye vad- és 'halgazdálkodását, természetvédelmi ritkaságait bemutató dokumentumok, melyeket trófeabemutató, fegyvertörténeti kiállítás és képzőművészeti tárlat egészít ki. A kastélyparkban élővad-bemutatót és kempingkiállítást rendeznék. A helyszínen a természetjáráshoz szükséges eszközök Is megvásárolhatók. A kiállítás Ideje alatt több, érdekes rendezvény várja a szakembereket és a látogatókat. Sor kerül vadászkutya-versenyre, skeetlövő-bajnokságra, halászati bemutatóra és horgászversenyekre Is. Az utóbbiakhoz, a Körösök vidéke nyújt kellemes környezetet. A tájvédelmi körzetben 2—4 lovas fogatok, hlntók várják a vendégeket, a csárdákban különleges hal- és vadételeket szolgálnak fel. A szákmai papokon a természetvédők, a vadászok és a horgászok vitathatják meg időszerű feladataikat. A kiállítás alkalmából 5 nyelvű kiadványt jelentetnek meg, amely tájékoztat a megye vadász, halász és horgász életéről, annak hagyományairól, történetéről, a tájegység ritka természeti kincseiről. Itt olvashatunk majd arról is, hogy Békés megye ma már az ország egyik legjelentősebb vadexportálója. A gazdag halászati és vadászati program, jó alkalmat teremt, az Idegenforgalmi nevezetességekben sem szegény Békés megye felfedezésére. Tessedlk Sámuel munkásságának színtere Szarvas — arborétumáról, Erkel Ferenc városa: Gyula — pedig Várfürdőjéről nevezetes. A dévaványal túzok rezervátum országosan Is párját ritkítja. A kiállításnak otthont adó Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet is rengeteg érdekességet tartogat a természetbarátoknak. V. Zs. »Hm rockets SPACECRAFT BOOSTER RARATION POINT Az egész világ készül, hogy az idén szeptemberben ünnepélyes keretek között emlékezzék meg Lev Tolsztoj 150. születésnapjáról, de természetes, hogy a nagy orosz író jubileumát a legszélesebb körben szülőföldjén ünnepük meg. A szovjet színházak új, az író művei nyomán és az író életéről készült darabok bemutatására készülnek, a. filmszínházak Tolsztoj életének szentelt filmeket és műveiből készült alkotásokat tűznek műsorukra, sor kerül műveinek felújított nagy .példányszámú kiadásaira. A vége felé közeledik a Hamovnyikiben lévő moszkvai lakás-múzeum és a Jasznaja Poijanaban — az író születési helyén — álló emlékmúzeum restaurálása. Munkálatok folynak a moszkvai L. N. Tolsztoj Állami Múzeumban is, ebben a régi, Kropotkinszkaja utcai házban, ahol kilenc teremben helyezkedik el a Tolsztoj életét és munkásságát ismertető, a nagy jubileum tiszteletére felújított kiállítási anyag. A vitrinekben az író kéziratai láthatók. Pl. az egyik, egy megsárgult, rengeteg javítástól tarkálló papírlap a nagyszerű „Háború és béke” elejének 15. (!) variációja. Ez is mutatja, hogy milyen igényes volt önmagával szemben a nagy író... A másik, a „Feltámadás” korrektúrája, a dühödt hivatalnok ceruzája által áthúzott fejezet a cári cenzúra működéséről tanúskodik. A regény forradalom előtti kiadása e fejezet nélkül jelent meg... Tolsztoj kéziratai képezik a múzeum legnagyobb értékét és büszkeségét. A raktárban — egy acél, szoba nagyságú széfben — 170 ezer, Tolsztoj kezevonását őrző ívet tartanak, — csaknem valamennyi művének eredetijét. Ugyancsak itt található 10 ezer levél és az író naplói. A múzeum képzőművészeti anyaga is igen gazdag. Mindenekelőtt említést érdemelnek a Tolsztoj -'portrék, amelyek életének különböző periódusaiban örökítették meg. így pl. Tolsztoj első arcképe, amelyet az Ismert orosz íéstő, Ivan Kramszkoj készített. A Tolsztoj-portré gyűjteményt elsősorban az ismert orosz művészek, Hja Repin. Nylkolaj Ge, Mihail Nyesztyerov, az író kortársainak művei alkotják. A látogatók figyelmét rendszerint magára, vonja egy szép fiatal nő portréja, amely Marija Gartungot, a nagy orosz költő, Alekszandr Puskin lányát ábrázolja. Gartung hatása alatt alkotta meg Tolsztoj Anna alakját (az „Anna Karenina” című regény hősnője). Nagy érdeklődésnek örvendenek az író műveihez készült illuszt-9 Lev Tolsztoj arcképe. N. N. Ge alkotása (1884). (Fotó: APN—KS.) rációk is, amelyeket' maga Tolsztoj is látott és igen nagy értékelt: Leonyid Paszternáknak, a „Feltámadás”-hoz és Mihail Basiíovnak a „Háború és béke” hőseihez készített sorozatai. A múzeum utolsó terme egy, a közelmúltban felújított kiállítással foglalkozik, „Tolsztoj és a szovjet kultúra" címmel. Itt, a Szovjetunió népeinek nyelvén megjelent Tolsztoj-művek, a híres regényekhez készült szovjet grafikák és szovjet íróknak — Konsztantyin Fegyin, Leonyid Leonov, Eduard Mezselajtisz stb. — Tolsztojról szóló munkái láthatók. A múzeum gyakran rendez 'kiállításokat a Szovjetunió határain túl is. Kincseit bemutatta már Japánban, Angliában, Csehszlovákiában és Bulgáriában, idén pedig Olaszorszában, Portugáliában és Belgiumban tervez bemutatókat. A jubileumi ünnepségekre a múzeum új kiállítással. is készül: „Tolsztoj a képzőművészetben” címmel. A kiállítást a Művészeti Akadémián rendezik. Egyik része abból a több mint 400 portréból és képből áll, amely az író életében készült, és amely Tolsztoj koráról és környezetéről is szól. A tárlat másik részének címe; „Tolsztoj napjainkban”. Itt a szovjet festőművészek, szobrászok és grafikusok alkotásaival találkozhatnak majd a látogatók. Erlena Ardajeva az Állami Tolsztoj Múzeum kiállítási osztályának vezetője (APN—KS) JELESEK ÉS A MAGYAR NÉPDAL ÜGYE Hagyomány és haladás jlS ) .UNT IHM UNIT 9 Az ATLAS-rakéta startrakcszen a Cape Canaveral-1 rakétatámaszponton. A rakéta orrában van elhelyezve a Mercury űrkabin. Ez a rakéta repítette az űrbe Glenn ezredest. Az amerikaiak siettették a Holdraszállést. Ezt szolgálta az Apolló-program ötfokozatú rakétakolosszusa, amely több ezer tonna emelőerővel a Holdra tartó és onnan visszatérő háromszemélyes űrhajót szállítja majd. (Folytatása következik.) Csak az Igazibb jövőt keresők értik a múltat. Csak annak felel a tegnap, aki a holnapért kérdez. Csak a hagyománytisztelők tekintik szükségszerűnek a változásokat, élő folytonosságnak a ' történelmet. Az építők, az újítók, a forradalmárok mindig hű gondozói voltak és lesznek a századok lelkét őrző népművészetnek, aszóban, dalban, díszített eszközben továbbított üzeneteknek. Kecskeméten, a népzenei találkozók városában Is a legfogékonyabbak, a dolgokat mozdítók, új gondolatokat erjesztők, a társadalmi haladás élkötelezettjei vállalták a népművészet szolgálátát. A párizsi proletárforradalmat nyíltan méltató, harcosait gyűjtött pénzzel segítő, tiszteletét hangversennyel kifejező első helyi dalárda zászlóavató ünnepségén Fehér Péter elnök gyönyörű programot adott. „Gondoljunk végre gyönyörű népdalainkra a magyar szív dalvirágaira, a magyar népművészet illatos vadrózsáira, melyek mint az árvalányhaj a pusztában szétszórva tenyésznek az egész hazában. A dalárdák - föladata a népköltészet dalvirágainak az összegyűjtése, bokrétába kötése, s a dalművészet kertjébe átültetve magyar műdalokká, magyar dalművekké (operákká) 'fejlesztése.” Bármennyire Is kitűnő férfiú V51t a radikális Népkörben is irányító szerepű jogakadémiai tanár, egyedül aligha alakíthatott volna ki Ilyen messzemutató, Kodály és Bartók művészetében kicsúcsosodó célokat. Baráti körének szemléletét fejezte ki. Szilády Károly, a híres könyvnyomtató mester — Jókai és Petőfi első kiadója, ha nincs akadékoskodó cenzor — szinte könyörgöm Toldi Ferenchez, a Magyar Tudós Társaság tltöknokához: „A hírlapokban gyakran olvasok a Népdalok minden felöli bő gyülöngéséről. Ha e munka' sajtó alá bocsátta'tása elrendeltetik, alázatosan kérem azt eszközölni, hogy én nálam nyomják. Szenvedelmesen vágyódom eme Igazán nemzeti munkák kiállítója lenni. De részemről meg Is adnám neki a könyvnyomtatás savát-borsát." (Kecskemét, 1844. szeptember 23.) Horváth Döme, e táj Kazinczlja és Széchenyije, az árnyékban felejtett Katonára fényt hozó, új intézményeket meghonosító reformer egy hangversenyt megnyitva a résztvevők „szenvedélyes szerelmébe” ajánlotta „a nemzeti dallam és zene” szeretetét. A szomszédos népek értékelnek a megismerését a megbékélés serkentőjének tekintette, mint a 15 évesen már Bajza lapjában publikáló Acs Károly. A jogakadémista diáktársaitól hallhatott először szerb népdalokat. A vitézül megküzdött szabadságharc után a kufsteini siralomházban valamennyi szomszédunk nyelvét megtanulta, hogy a kegyelem és a szabadulás után azonnal Erdélybe siessen román népballadák gyűjtésére. Ott volt mindenütt, ahol formálódott az új. Tíz embernyit végzett, hogy gazdaságban, kultúrában, gondolkodásban utolérjük Európát. Tízezer példányban saját pénzén sokszorosította a román népballadák gyöngyszemeit. Cusa fejedelem és Garibaldi egyaránt tisztelettel köszöntötte. A Tanácsköztársaság helyi vezetői Is többször kifejtették: modern, szocialista kultúra csak a nép művészetén alapulhat A Héjjas Iván dermesztő brutalitását bűneit nyíltan leleplező Juhász Gyula nem véletlenül hirdette: a kecskeméti Jogászegylet 1921-es irodalmi estjén: A nagy költészeti korok mindig demokratikus indíttatásúak, mert a népköltészetből táplálkoznak. „A népköltészetben van lefektetve az igazi történelem.” Akkor vált hivatalos üggyé, a városgyarapítás részévé a zenei hagyományok szervezett és tudatos éleszt ése, ápolása, amikor Kecskemét fejlődése felgyorsult, évek alatt évtizedes mulasztásokat pótolt, amikor a legtávlatosabb tervek készülnek és teljesülnek. Napjainkban! • Heüal Nándor
