Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-05 / 155. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: az ország középső és keleti részén napos, száraz idő. Erős lökésekkel kísért, zivatar ide­jén átmenetileg viharos déli. délnyugati szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13—18 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet nyu­gaton 25, másutt 30 fok körül. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEZŐGÉP kis­kőrösi telepén az NDK-val kooperáció-Ezer gép Kiskőrösről AZ MSZMP BACS-KISKDN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAP, XXXIII. évf. 155. szám Ára: 90 fillér 1978. július 5. szerda [ban kultivátorokat ;yártanak. Ezek a gépek alkalmasak cukorrépa és burgonya művelé­sére. Ebben az évben ezer darab komplett gépet és ezenfelül jelentős mennyiségű pótalkatrészt készítenek, összesen 140 millió forint érték­ben. . (Pásztor Zoltán felvétele.) is~a. •cíl *0' határozatot fogadtak el A SZOVJET MEZŐGAZDASÁG TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉRŐL MOSZKVA Moszkvában kedden befejező­dött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának kétnapos teljes ülése. A Szovjetunió mezőgazdaságá­nak további fejlesztéséről Leö­­nyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára által a Központi Bizottsá­gi ülés első napján megtartott előadói beszéd vitájában kedden nyolcán szólaltak fel. Az SZKP Központi Bizottságá­nak teljes ülése egyhangúlag ha­tározatot fogadott el a Szovjet­unió mezőgazdaságának további fejlesztéséről. Az SZKP KB plénuma Borisz- Pasztuhovot, az SZKP KB pót­tagjai sorából kooptálta a Köz­ponti Bizottság tagjává. Az SZKP KB ' kétnapos teljes ülése ezzel befejezte munkáját. A keddi központi lapok teljes terjedelemben közölték az SZKP KB főtitkárának hétfőn elhang­zott előadói beszédét, amelyet bő­ségesen ismertetett a rádió és a televízió is. A beszéd a közeli na­pokban könyvalakban is megje­lenik. A rádió és a televízió számos mezőgazdasági szakembert, falusi dolgozót szólaltatott meg a főtit­kári beszámolóban előterjesztett nagyszabású fejlesztési program­ról. A nyilatkozatok egyöntetűek: a mezőgazdasági dolgozók nagy örömmel fogadják az előterjesz­tett terveket, készek megvalósítá­sukra, és rendkívüli jelentőségű­nek # tekintik, hogy a féjlesztési programot a Központi Bizottság hosszú évekre szólóan szabja meg. Magyar-osztrák külügyminiszteri tárgyalások Kedden Bécsben megkezdődtek a magyar—osztrák külügyminisz­teri tárgyalások. Púja Frigyes, aki háromnapos hivatalos látogatásra hétfőn érkezett az osztrák fővá­rosba, a reggeli órákban látoga­tást tett a Nemzeti Tanácsban, ahol Roland Minkowitsch alelnök, valamint a törvényhozás több tagja üdvözölte a magyar külügy­minisztert A több "mint egyórás látogatás során Minkovitsch alelnök tájé­koztatást adott a parlament tava­szi ülésszakának munkájáról és legfontosabb témaköreiről, majd válaszolt a feltett számos, érdek­lődő kérdésre. Púja Frigyes szólt a magyar—osztrák kapcsolatok fejlődésének legfőbb vonatkozá­sairól és ismertette a magyar kor­mánynak a nemzetközi helyzet és a világgazdaság legfontosabb kér­déseiben elfoglalt álláspontját. Ezt követően a Ballhaus Platz­­ra hajtatott, ahol a kancellári hi­vatal tanácstermében a szakértők bevonásával megkezdődtek az ér­demi megbeszélések. Púja Frigyes és dr. Willibald Pahr osztrák külügyminiszter ked­di tanácskozásán áttekintették a nemzetközi helyzetet, amelyen be­lül a legnagyobb figyelmet az enyhülés kérdésének szentelték. A felek egyetértettek abban, hogy tovább keli folytatni az enyhülési politikát. A magyar és az osztrák diplomácia vezetője a nemzetközi helyzet több kérdésében azonos, vagy egymáséhoz közeli állás­pontot foglalt el. A tanácskozást követően Willi­bald Pghr ebédet adott Púja Frigyes és kísérete tiszteletére. Az ebéden a két külügyminiszter po­hárköszöntőt mondott. Délután a bécsi Pálffy palo­tában az osztrák külpolitikai és nemzetközi kapcsolatok társasá­gának felkérésére Púja Frigyes előadást tartott a Magyar Nép­­köztársaság külpolitikájának fő vonásairól és az európai együtt­működés időszerű kérdéseiről. A külügyminiszteri tárgyalások ma délelőtt folytatódnak. (MTI) HÁROM ÉV MÚLVA LESZ AZ AVATÁS rült az Épületgépészeti Vállalat­hoz, s a darukezelői tanfolyam elvégzése után 1976. januárjában Kecskemétre — a széohenyiváro­­si építkezéseikhez. Gyors tőmon­datokban mutatja be a szerszá­mát. — Harmáinc tonna a hét ellen­súly. Az egész „műszer” 78 ton­na, s egyszerre nyolc tonnát emelhet — egy szokvány házgyá­ri elem 5,6 tonna. A fülke jelen­leg 32 méter magasan van, ahon­nan egész Kecskemétet jól be­látni. Könnyű a gép kezelése, jól műszerezett is. Automatikusan jelzi például, ha a szél sebessége nagyobb harminc méteresnél má­sodpercenként. Ilyenkor tilos két négyzetméternél nagyobb tárgya­kat emelni az összesen 280 mé­ter hosszú teheremelő kötéllél. A 39 hetes összeszerelési ter­minusból már egypár hét letelt. Nemcsak az említett szakmák képviselői dolgoznak majd itt — egyébként alig negyedszázán ügy­ködnek — hanem, ahogy egyre feljebb emelkedik az épület, a többiek is hozzákezdenek a dol­gukhoz. Ideje is, mert mint is­meretes, már a III. ötéves terv óta, húzódik az új posta építésé­nek ügye, tehát már akkor • a telefonálási panaszok tömkelegé volt a hivatalos fórumokon. Hogy mit tud az új központ? Egyelőre 7000 állomást fogad be, de lehe­tőség lesz 28 ezer állomásosra való bővítésére. 135 településsel lehet kapcsolatot teremteni az 1981-es átadás után. Még két szám: több mint 400 millióba ke­rül, s tizenegy vállalat építi-sze­­reld készre. B. J. M sm Röpke ma- jé; gánstatisztika annak bizo- ; nyitására, hogy \ nagy szükség || van végre egy “ új postaköz­­pontra Kecs­keméten. Az építkezésről írt cikk anyag­­felvétele köz­ben negyven­nyolcszor vár­tam • tárcsa­hangra — har­mincegyszer jött be. Hu­­szonháromszor csengett ki, de tizennégyszer foglaltat jelzett, ötször tévesen hívott, s mindössze négyszer ta­lálta el a helyes számot a ké­szülék. Lehet persze, hogy ez csupán a véletlen játéka, az azonban semmiképpen sem két­séges, hogy a mindössze 3364 ál­lomás bekapcsolására alkalmas, néhány, még 1949-ben telepített berendezéssel üzemelő központ megérett a cserére. Ismeretes, hogy a Villám István utcában megkezdődött az építkezés. Szom­baton előévfordulót ünnepelhet­tek volna a munkások: ha nem lett volna szabad szombatok. 1979. július 1-re ' kell .szerelésre kész állapotban átadniuk a létesít­ményt — a BHG ekkorra szállít­ja a központ berendezéseit. Hogy átadják-e? Egyelőre biza­kodhatunk, mert az előzetesen megállapított ütemtervnek meg­felelően folyik a munka. A 23 X12 méteres műszaki épület — amelynek magassága majdan egy,pár centivel haladja meg a 30 métert — alapozása rendben befejeződött, s Demeter János ácsbrigádja vette át a terepet. Velük együtt az állványozók, vas­betonszerelők és betonozok — amint az a melegvizes fürdővel, ebédlővel ellátott felvonulási épü­let falára függesztett ütemterv­ből is kitetszik — megkezdték a 39 hetes betontechnológiái szere­lést. Ezek közül is legelsőbb a pillérszerelés kezdődött meg, jú­nius 8-án, a műit héten' pedig a betonozás. Talán képet fest a munkálatok nagyságáról az az adat, hogy csak a betonba beépí­tendő vasszerelvény százötven tonnát nyom... A város központjában, az uta­zók, járókelők élénk érdeklődése közepette ügyködnek a posta épí­tői, a Bács megyei Állami Épí­­töipari Vállalat dolgozói. Műve­zetőjük Pintér Károly. Tapasz­talt, régi szakember, huszonhat évet töltött a szolnoki építőipari vállalatnál, s tavaly áprilisban kérte ki a BÁCSÉP. Tanult szakmája az asztalosság, de dol­gozott víz. és fűtésszerelőként, volt festő-mázoló, s mint mondja, otthon van az ácsmunkákban is. Egyszóval a tiszakécskei mester nem esik kétségbe, ha tanácsot kérnek tőle az emberei. A posta­építéssel egyidejűleg a megyei kórháznál is művezető. Munkájá­ra hadd álljon itt egy, még Szol­nokról származó jellemzés: az ő irányításával épített lakótelep műszaki átadásánál egyszerűen nem volt szükség hibajegyzék felvételiké, egyetlen megjegyzés nélkül vették át az épületeket az ellenőrök. Jelenleg még csupán tíz mé­ter magas lehet a műszaki épü­let, amelyben a crossbar közpon­tot helyezik majd el. A harminc méteres magasságot egy daru se­gítségével érik el. Az emeltyűt — bár ennél nyilvánvalóan ko­molyabb megszólítást érdemelne a majdnem 40 méteres monstrum — Radios Károly, az ácsok fiatal brigádvezető-helyettese is dicsér­te. — Pontos, gyors — mondta —, s ha kell, akár két centit is tud emelni, fordítani. Jó kezelő nélkül persze — tette hozzá — ez nem lenne lehetséges. A „jó kezelő”, a fiatal Antal László. 1975. szeptemberében ke-NEGYEDIK ALKALOMMAL KECSKEMÉTEN Megnyílt a nemzetközi zománcművészeti alkotótábor Három kollektív kiállítás, több elkészült terv, makett, néhány utcajelző- és házszámtábla a Szé­­csenyi városban, és napilapok, szakfolyóiratok nem egyszer el­lentétes felfogású írásai idézhetik Kecskemét város lakóinak emlé­kezetébe, hogy Bács-Kiskun me­gye székhelyén évről évre, immár hagyományosan zománcművészeti alkotótábort rendeznék. Mindez talán nem sok — ha az eredmé­nyeket tekintjük. Mérhetetlenül sokat jelent azonban maga az ügy, amelynek érdekében a szervezők következetes eltökéltséggel, idén immár negyedik alkalommal hív­nak meg művészeket az ország különböző városaiból. Ez az ügy nem kis jelentőségű, hiszen környezetünkről van szó, és ezt érezzük, tapasztaljuk nap mint. nap. _ Bent _ a városközpont­ban járva, amikor ránkmered a szalagház tűzfaláról épp mosta­nában lepotyogó lila mozaik által nyitott fehér „űr”, amikor a „fű­részfogas” épületsor egybeolvadó, csupasz falsíkjaira nézünk... És a házgyári lakótelepeken, első­sorban a Széohenyivárosban, ami­kor az ötüettelen egyformaságban sorakozó kockaházak között té­­velyegve keressük lehetetlen cí­men lakó ismerőseinket, s nincsen utca, csak épülettömbsor; kapu­aljak, erkélyek, szögletek sora: és egyik akár a másik. Az ügy tehát — és most a kecskeméti zománcművészeti al­kotótelep művészi célkitűzéseinek megfogalmazóit idézzük, „lakóhe­lyi környezetünk emberivé tétele.” A meghívott művészektől olyan képi és plasztikai rendszerek, mo­dellek kidolgozását kérik, várják a rendezők, amelyek újonnan épült városrészeink egyhangúsá­gát feloldva, a modern környeze­tet otthonosabbá, emberibbé for­málják... A Kecskeméti Gépipari Auto­matizálási és Műszáki Főiskolán most megnyílt idei nemzetközi zo­máncművészeti alkotótábor részt­vevői; tizenhárom magyar és öt szovjet művész eme program megvalósítására szövetkezik. Van­nak közöttük festők, keramiku­sok, szobrászok, ötvösök és ipar­művészek; tehát a képzőművészet minden ága, műfaja képviselteti magát. Négyen már eltöltöttek Kecskeméten egy hónapot és megismerkedtek a zománcművé­szet technikájával, a többiek vi­szont első alkalommal vesznek részt a széchenyivárosi környezet megváltoztatását célzó elképzelé­sek — térplasztikák, zománcos szoborkompozíciók, kaputervek, utcai jelzőtáblák és más díszítő­elemek — megtervezésében, illet­ve elkészítésében. Más szóval: színekkel, formákkal, feliratokkal, díszítésekkel megpróbálják „be­bútorozni” a csupasz tereket. tott. Több lehetőséget enged az egyéni ötleteknek, kezdeménye­zéseknek. A négyhetes tábor prog­ramja változatos. A meghívottak a napi műtermi munkát kiegészít­ve több nyilvános előadáson és vitán vesznek részt. A zománc­művészet története, zománctech­nikai konzultációk, aktuális mű­vészetpolitikai kérdések, városi köztereink alakítása, a magyar nyelv „képrendszere”, az építé­szet és -a társművészetek kapcso­latai és több, más közhasznú té­ma szerepel az előadások között. A vitákon kívül még közös ki­rándulásokat is szerveznek a „tá­borlakók” számára Bugacra, Kis­kunfélegyházára, a fővárosba és a Duna-kanyarba, Pécs környé­kére és Kalocsára, illetve a Duna menti folklórfesztivál rendezvé­nyeire. A tábor rendezőinek vallott cél­kitűzése ugyanis nem csupán az, hogy a zománctechnika adta le­hetőségek ötletes kiaknázásával „bebútorozzák” az építészek által csupaszon hagyott falfelületeket, városrészeket, hanem az is, hogy mindez a népi hagyományok, a magyar népművészet, a folklór újjáteremthető elveinek és gya­korlatának alkotó felhasználásá­val történjék. Ezt a célt is szol­gálják a tábor változatos rendez­vényei. A IV. Nemzetközi Zománcmű­vészeti Alkotótábort tegnap dél­után Kecskeméten, a Gépipari Automatizálási és Műszaki Főis­kolán Bodor Jenő,' a megyei ta­nács művelődésügyi osztályveze­tője nyitotta meg és üdvözölte a megjelent művészeket, közöttük a Szovjetuniót képviselő alkotókat. Az egyhónapos alkotóműhelyt ha­gyományos módon, az augusztus 6-án a Megyei Művelődési Köz­pontban, illetve a helyszínen,. a Széchenyivárosban megnyíló kol- 1 lektív kiállítás zárja. Ez a ren­dezvény ad majd számot az idei tábor eredményeiről. P. M. Az alkotóműhely idei temati­kája lényegét tekintve azonos a a tavalyival, bár annál kevésbé kö- " Eredményes a háztáji termelés szervezése Az MSZMP Központi Bizottsága Tanácskozás március 15-i határozata hangsúlyoz- , „ za a háztáji és a kisegítő gazdaságok ä klSUZÚIllCkrol jelentőségét. Utal arra, hogy termé­keik mintegy felét fordítják saját szükségleteik kielégítésére, a többit áruként értékesítik. Néhány zöldség- és gyümölcs­­féle, illetve a tojástermelésben, valamint a kisállattenyész­tésben részvételük meghatározó. A kistermelők mind na­gyobb része a mezőgazdasági nagyüzemek és a fogyasztási szövetkezetek szakmai, anyagi, műszaki segítségére támasz­kodva szervezetten termel és értékesít. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetsége értékelte — az említett határozat alapján — a ház­táji és a kisegítő gazdaságok jelenlegi helyzetét. Az erről szóló jelentést a termelésszervezési, az anyag-áruforgalmi és a szakszövetkezeti bizottság kibővített ülésen megtárgyalta. A körzetben számottevő szere­pük van a kisüzemeknek. Tavaly az összes árutej 70 százaléka in­nen származott. Sőt, az összes mennyiségiből 52 százalékot a ta­nyai tenyésztők adtak. Ebből kö­vetkezik, hogy a tanyai állatte­nyésztést és a tej felvásárlás meg­szervezését megkülönböztetett fi­gyelemmel kell kísérni. A tapasz­talaitok szerint a tavaly januártól érvényben levő kedvező állami támogatás, a megváltoztatott adóz­tatási rendszer, az előnyösebb tejár, a korszerű tartási techno­lógia elterjedése kedvezően hat a kistermelésre. A Közép-magyar­országi Tejipari Vállalat kecske­méti üzemének felvásárlási ada­tai szerint ez év első négy hó­napjában 8 százalékkal emelke­dett a kistermelőktől felvásárolt tej mennyisége az előző eszten­dő hasonló időszakához viszo­nyítva. Ez bizonyítja, hogy a te­héntartási kedv változatlan. A körzet adottságaiból eredően a sertésállomány túlnyomó .több­sége a kisüzemi gazdaságokban található. Ez egyértelműen jelzi e gazdaságok szerepét a megye és az ország sertéshússal való el­látásában. Tavaly jelentősen nőtt a kocaállomány és a vágósertés mennyisége. A törlesztéses koca­­kihelyezési akció ‘keretében mint­egy 1500 vemhes jószág került a kisgazdaságokba. Igaz, ennél na­gyobb volt az igény, kielégítésé^ re azonban csak a következő idő­szakban kerülhet sor. A megyei állatforgalmi és húsipari válla­lat értékelése szerint a tavaly felvásárolt, összesen 307 ezer kisüzemből származó sertéssel szemben 420 ezerre számítanak. A szövetkezetekből beérkező je­lentések szerint változatlanul számítani lehet a háztáji gazda­ságok sertéstartási és hizlalási kedvére. Számottevő fejlődés várható a baromfitenyésztésben és a tojás­termelésben. Különösen ott, ahol a szövetkezetek kisállattartó szakcsoportokat alakítottak, Kecs­keméten és Kiskunfélegyházán . például a májliba-hizlalásra. Külön említést érdemel, hogy .tavaly legjelentősebb termelési felfutás a kertészetben jelentke­zett, főként a zöldségtermesztés­ben. A szövetkezetek tagsága a közös közvetítésével az értékesí­tett zöldségfélék után csaknem 70 millió forint árbevételhez ju­tott. A fólia alatti hajtatásos ter­mesztés 40—50 százalékkal növe­kedett, ez az emelkedés csaknem teljes mértékben a kisüzemeknél jelentkezik. Az ösztönző módsze­rek elősegítették, hogy a kisgaz­daságokból két és félszer annyi zöldség került a fogyasztók asz­talára, mint korábban. A kisüzemi ültetvényeknél vi­(Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződött az SZKP Központi Bizottságának ülése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom