Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-05 / 155. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1978. július 5. események sorokban BUDAPEST_________________ Oláh István altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes meghívására katonai delegáció élén kedden hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Senen C'asas Regueiro altábornagy, a kubai forradalmi fegyveres erők vezérkari főnöke, a miniszter első helyettese. (MTI) MOSZKVA___________________ . Az 1970. évi 916 ezerrel szemben 1978-ban 2 millió 140 ezer gépkocsit' gyárt' a szovjet autóipar. A X. ötéves tervben évi több mint egymilliárd rubel beruházást irányoztak elő a szovjet autógyártásban. Ennek az összegnek nagy részét a tudományosműszaki haladás meggyorsítását biztosító objektumok építésére, az üzemek rekonstrukciójára fordítják. (MTI) WASHINGTON Az "Egyesült Államok külügyminisztériuma hétfőn bejelentette: áz Egyesült Államok és Chile megállapodott abban, hogy a továbbiakban ismét együttműködnek a Letelier-gyilkosság hátterének felderítésében. A hírügynökségek rámutatnak, hogy korábban az amerikai külügyminisztérium azzal vádolta a chilei kormányt, hogy „fontos kérdésekben nem tanúsít megfelelő közeledési készséget” az Allendekormány egykori külügyminisztere ellen elkövetett bombamerénylet ügyének kivizsgálásában. (AP, AFP) BONN Az NSZK-beli Észak-Rajna- Wesztfáilia tartomány belügyminisztériuma megtiltotta egy Marx—Engels-alapítvány létesítését azzal az indoklással, hogy az „veszélyeztetné az ország alkotmányos rendjét”. Az alapítvány egy állandó kiállítás, egy könyvtár és egy könyvesbolt létesítését tette volna lehetővé. A tilalom újabb, jellemző fényt vet az NSZK belpolitikájára, hiszen jól ismert, hogy az újfasiszta szellemi termékek kiadásával foglalkozó vállalkozások szinte korlátlan szabadságnak örvendenek Nyugat- Németországban. Rövid tűzszünet után ismét kirobbantak a harcok Kedd délután ismét kirobbantak a harcok a libanoni főváros keleti részén — jelentették gyorshírekben a hírügynökségek. A kormány kezelésében levő rádióállomás is bejelentette az összecsapások kiújulását, míg a „Libanon hangja”, a falangisták rádióállomása adását megszakítva közölte, hogy a főváros keleti negyedeiben nehézfegyverek bevetésével folynak a harcok. Tüzérségi lövedékek, rakéták robbanása hallható és a lakosság ismét pánikszerűen keres menedéket., Az ellenségeskedések klújuiásának okáról egyelőre nem érkeztek hírek — bejrúti • értesülések szerint azonban ez a jobboldali erőkhöz tartozó orvlövészek gyilkos akcióinak következménye. A lakosság már hétfőn este is fenntartással fogadja a tűzszüneti megállapodások hírét. A bejrúti rádió hétfőn este jelentette be az újabb tűzszünetet, de a nehéztüzérségi fegyverek ekkor még mintegy háromnegyed órán keresztül dörögtek, s- később is, egész éjszaka szórványos lövöldözések voltak hallhatók. A damaszkuszi rádió kedden kora reggel minden korábbinál élesebben támadta a libanoni keresztény jobboldal milicista erőit és a falangista, valamint a nemzeti liberális párt. vezetőit. A rádió azért ítélte el ezeket a csoportokat, mert terrorista akcióikkal arra törekszenek» hogy a törvényes libanoni kormány kezéből kiragadják a hatalmat.A Tel Aviv-i kormány hétfőn nyilatkozatot adott ki, amelyben a „libanoni keresztényeket ért ismételt támogadásokróí” beszélt. Bejrúti diplomáciai körökben attól tartanak, hogy Izrael figyelmeztetése Szíriának szólt, jelezve, hogy a harcokat ,ké$z Libanon határain túlra, más' közel-keleti térségekre is kiterjeszteni. (íteuter, AFP, UPI) NAPI KOMMENTÁR „Szórványos lövöldözés” A hírügynökségek „szórványos lövöldözést” jelentenek a két Jemen határáról. Háborúról nem beszélhetünk, de kétségtelen, hogy a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság (Dél-Jemen) és a Jemeni Arab Köztársaság (Észak-Jemen) közötti politikai feszültség katonai jellegű incidensekbe is átcsapott. Lehet, hogy a távoli szemlélő számára a konkrét események nehezen áttekinthetők, a dolog mégis világos. Ezúttal sem arról van szó, hogy két arab ország kifejezetten helyi, kétoldalú konfliktusba keveredett volna egymással. Ami a világnak ezen .a stratégiailag egyáltalán nem közömbös térségében történik, különösebben mély politikai ismeretek nélkül is könnyen beilleszthető egy olyan koncepcióba, amelynek mostanában gyakran tanúi vagyunk Afrikában és Ázsiában is. Ez a koncepció elsősorban az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Brzezinski nevéhez fűződik. Lényege: „keményen”, tehát mind a gazdasági, mind a katonai nyomás eszközével útját kell állni világszerte a haladó erők felszabadítási mozgalmának, és lehetőség szerint mindenütt erősíteni kell a konzervatív, nyugat-barát pozíciókat. Kísérteties pontossággal ez történik most a két Jemen körül. Annyira ez, hogy — mint az állatorvosi főiskola egykori híres lován — szinte valamennyi' „betegség” tünete jól tanulmányozható rajta. Magyarul: a jemeni konfliktusban fellelhetők azok a gazdasági, diplomáciai és katonai módszerek, • amelyeket manapság a progresszió erőivel a világ számos pontján szembeállítanak. A modell ezúttal is az, ami a közel-keleti manőverekre jellemző: szaúd-arábiai pénz, amerikai irányítás, reakciós arab rezsimek aktív közreműködése. A forgatókönyv dióhéjban: június utolsó napjaiban a JNDK korábbi államfője — nyilvánvalóan a< forgatókönyv külföldi szerzőivel szorosan együttműködve — puccsot kísérel meg, hogy az országot kiszakítsa a haladás táborából. Ezzel egyidőben, félreérthetetlenül provokációs céllal, megölik Észak-Jemen elnökét, azonnal Dél-Jement vádolva a gyilkossággal ... Utána összeül az Arab Liga, amelynek az USA és Szaúd-Arábia által támogatott blokkja a liga történetében példátlan határozatokat próbál hozni a JNDK elszigetelésére. A h,aladó arab államok távollétében azonban az akció nem ért el teljes sikert. A következő lépés már katonai: mint Adenben az egyik miniszter hivatalosan bejelenti, északról támadás érte a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságot, amit a határvédelmi erők. visszavertek. A mozaik összeállt, a '„szórványos lövöldözés.” háttere világos. ' H. E. A Szaljuto* a tévénézés üununka MOSZKVA Kis Csaba, az M-Fl tudósítója jelenti: Tegnap befejeződtek, a közös kísérletek a Szálját űrállomáson. A Szojuz—30 nemzfeSközii személyzete, Pjotr Klimuk és Miro slaw Herrn aszewskl, az első lengyel űrhajós várhatóan ma visszatér a Földre- Áz utolsó napon befejezték a hétfőn megkezdett kristályosítási kísérletet, öszszegezték az orv ősi-biológiai kutatások eredményéit^-. A közös munka érdekessége volt, hogy a lengyel, tudósok által összeállított programban számos pszichológiai teszt is szerepelt. Az űrhajósok'- Büteéskívill a legkönnyebb munkálják a tévénézést tekintették’ — holott ez is tudományt» igényit iSÉérlet. A lengyel ugyanis a pszlchátájÉSBÖk többfaj ta szórakoztató állítottak össze az számára» amelyet a Szaljiít^'ftSjík^sáShétofonján játszanak, le.’ Áz űrteajósoknak rögzítenjöíííI^^H- benyomásaikat, le keÚ jt^Ágtk, melyik műsor tetszett nekik, éí miért. „Izlésnormának” , Jh*ttmas léwski ítéletét tekintik, detjUj^ioneiinyien már a Földön is vé||ij&bik'hasonló „televíziós kriíj^t@’ munkát. A kísérlet célja as, hogy megállapítsák, milyen kikapcsolódási lehetőséget nyújitbpifeii fédálzéti tévémozi az űrhajósoknak, akiknek viszonylag igéi? kevés szabad idejük van s^ÉJtós űrutazások során. Brzezinski ,.vadonatúj” gondolatai Avagy: kit is kell feltartóztatni? Májusvégi, nagy vihart kiváltó — élesen szovjetellenes — tévéinterjújában Zbigniew Brzezinski kétszer is használt egy szót, amire a nézők milliói aligha kapták fel a fejüket, ám amitől a külpolitika szakértői világszerte meghökkentek. Ez a szó a „feltartóztatás” volt. Egy kifejezés karrierje A háború utáni időszak történelmét ismerő számára tagadhatatlanul baljósán cseng a „feltartóztatás” kifejezés, hiszen nem is csak egyike a hidegháború kulcsszavainak, hanem a nemzetközi politikai jelszó volt. A mindennapi kifejezés nem sokkal azután kapta súlyos politikai tartalmát, hogy Winston Churchill az ■Európát kettészelő „vasfüggöny” meghatározással „riadóztatta” a tőkés országokat. A Foreing Affairs című amerikai folyóirat 1947. júliusában közölte egy magát megnevezni nem akaró szerző, bizonyos „Mr. X.” cikkét, amely a szovjet terjeszkedés „feltartóztatására” szólította fel az amerikai közvéleményt. Hamar kiderült a szerzői névtelenség oka: George Kennan, a moszkvai—amerikai nagykövetség tanácsosa, az ákkór idők egyik vezető szovjet szakértője írta a cikket, s persze diplomáciai szerepe kényszerítette a nomálybá. A titokzatos tanulmány viszont így még nagyobb figyelmet keltett, az amerikai—szovjet kapcsolatokról folyó politikai viták meghatározója, mintegy eldöntője lett. A „feltartóztatni” jelszóvá vált a hirhedt „Truman-Doktrína” eszmei alapjává, s ekként a NATO megalakításának, a görög polgárháborúba való beavatkozásnak, a Marshall-tervnek szellemi cégérévé. Kivált, mert utóbb kiderült, hogy Kennan tanácsos a cikk ■ publikációját megelőzően, 1946-ban belső kormányiratként terjesztette a cikkben foglalt javaslatait Truman elé. Azóta sok víz lefolyt a washingtoni Potomac folyón, amit a többi között az is bizonyít, hogy manapság George Kennan professzor már megtagadja harminc évvel ezelőtti cikkét és éppenséggel a szovjet—amerikai enyhülés egyik legkövetkezetesebb hívének számít. A „feltartóztatás” politikáját azóta már könyvtárnyi munkában elemezték világszerte, s nemcsak a kifejezés „feltalálója” minősíti vészesen elavultnak, hanem az elemzők többsége is. Visszatérése a Fehér Ház ve'zető politikai tanácsadójának ajkán azért is váltott ki megrökönyödést. Zbigniew Brzezinski ugyan nem diplomata, ,s már gyakran hányták szemére, hogy nem válogatja meg szavait, ámde a keletnyugati kapcsolatok tudományában kivívott professzori rangja e tekintetben őt is kötelezi. Ha professzor, ha diplomata, az ő állásában a szó szoros értelmében tudni illik, hogy e kifejezésekkel csínján kell bánni. Vagyis, ha véletlenül használta volna is a „feltartóztatás” meghatározást, a külvilág mindenképpen jogosan vonja le a következtetést: ez nem lehet véletlen. Nyelvbotlás ? Vagy új szakasz? Egy, az enyhülés ügyében jeleskedő elnöki tanácsadónak szívesen elnézné a világ a „nyelvbotlást”; Brzezinski azonban bebizonyította, hogy ő nemcsak a szó használója, hanem a feltartóztatási politika aktív szellemi örököse. Tézisei a „globális- megoldásokról”, a Szovjetunió ezen amerikai törekvéseket keresztező „terjeszkedésének” feltartóztatásáról a változott körülmények között is kísértetiesen emlékeztetnek az amerikai külpolitika korábbi kritikus szakaszaira. Ügy tartja, hogy ez á — szerinte — „új alkotókészség ez alkalommal nagyobbfokú együttműködést tesz szükségessé partnereinkkel, mint a negyvenes-ötvenes években, amikor mi hasonló alkotó nemzetközi erőfeszítést fejtettünk ki”. Valóban: nemcsak a NATO létrehozása jelentette a feltartóztatás lefordítását a világpolitika nyelvére, hanem — az európai katonai tömböt követően Dulles külügyminiszter „paktomániájának”, a Szovjetuniót körbevevő militarista szövetségi rendszerek összetákolására tett „alkotó erőfeszítéseknek” lehetett szemtanúja az emberiség. Most Brzezinski „egy új világrendszer felépítésének alkotó folyamatáról” beszél, nyilatkozik, vagyis azokat a „globális megoldásokat” amerikai recept és kívánalmak szerint képzeli el, s ehhez a másik világhatalomnak, a Szovjetuniónak beleszólás nélkül kellene jó arcot vágnia: „Felhívjuk a Szovjetuniót, hogy működjön együtt velünk, vagy azt kockáztatja, hogy történelmileg lemarad korunk nagy kérdéseinek megoldásától”. Elmélázhatnánk azon a professzori találékonyságon, amely „történelmileg túlhaladottá” válással fenyegeti éppen azt a történelmi tényezőt, amely a XX. század legnagyobb változásait okozta, de hát nem is ez az érdekes: Az elnöki tanácsadó az amerikai tézisek megvalósításában kínál, méghozzá nem is fő-,hanem csak mellékszerepet az ellenlábas, szocialista világhatalomnak. Egyoldalú értelmezés A professzor-tanácsadó ennek megfelelően az enyhülés tételét is átalakította és a maga koncepciójának szolgálatába állította. A „kölcsönös és átfogó” enyhülést a „nagyhatalmi önmegtartóztatás” követelményének teljesítésében" kell érvényesítenie — Moszkvának. Mert természetesen az Egyesült Államok világméretű alkotókorszakáról elmélkedő professzor ugyanezt megtagadja a világpolitikai ellenféltől. Ebben a kérdésben nem tanult Kennan tói, aki a „Mr. X.” cikk negyedszázados évfordulóján (és Nixon moszkvai látogatása után) írta: „Nagyon szomorú és reménytelen helyzet volna, ha meggyőznénk magunkat arról, hogy a világ békéje attól függ, mennyire vagyunk képesek vég nélkül megakadályozni a Szovjetuniót abban, hogy nagyhatalom módjára cselekedjen”. Kétségtelen, hogy a stratégiai erőviszonyokat kiegyenlítő, a haladó erőknek immár globális méretekben támogatást nyújtani képes Szovjetunió ezen világméretű „jelentkezésem” — együtt a progresszív erők ugytfafSifer öt világrészen történő téreyipi$ével — riasztja azokat, status quo-t ugyan „Moszkvával szemben” hirdetik megőrizni,' de Valójában a történelmi'változásokon szeretnének valaho^Suí kifogni. E tekintetben az koncepciók bizonyos hullámzásának lehettünk szemtanúi &T elmúlt évtizedekben. A vietnámi háború kudarcát követő hangulatban megszületett a „Nixón-doktrína”, amely a megmaradt hatalmi lehetőségek szintjére igyekezett korlátozni az USA - vaáSpolitikai ténykedését, felhagyván egyrészt a vágyálmok kerjKtéáével, másrészt — és ez volt 'ék enyhülés szempontjából a fontosabb — azzal, hogy a szov je tél-lenes ség és az antikommunizmus t legyen egyedüli iránytűje. Vietnam egyúttal a hirhedt dominótei^it is megbuktatta. Most, a háborús hullámvölgy után megint jelentkeznek az amerikai eréíilQBtatás prófétái. Brzezinski már tai^űy tehát a zairei, sőt etióptai események előtt — arról beszéltjritogy az „afrikai vetélkedés” fenyegeti áz enyhülést. Az év végifth ■ a' „geopolitikai helyzetet'*'«^^tző interjújában a tanácsadó aat fejtegette, hogy „előre- kell látni a helyi konfliktusok következményeit és meg kell előzni azokat”. Az ártatlanul hangzó szavak a shabai -felkelés és Fidel Castre.-megvádolása után kapta jelentőséget: már az is „terjeszkedésnek”“ számít, ha valaki — bár nem -ífáségAt, de nem akadály^ raegv gamely készülő fordulatét, ami változással fenyegeti a Waetóflgtóhban helyénvalónak minősített status guo-t. Az eredeti feltartóztatás! politika sem tudta rttegákadályozni, hogy a világban folytonosan új status quo alakúján ki; a nemzetközi vi*z<m^h|^t^kc>aban súlyosan megrontotta a tézis, a világ — a dullesi kifejezéssel — sokáig táncolt a háború szakadékénak szélén, Évtizedünk elején az enyhüűéB sz&kasza .—/ a többi köziitt' -r- a fel tartóz tatás! politika, és örököseinek feltartóztatása nyomán vált lehetővé A vadonatúj; szellemi ás-régiségekkel házalók újbóli’.feiiimiíűjfedésétéppen az már ismert tanulságai'' alapján — talán könnyebb is- voitna ’íeltár'tóztatni. Csak a politikai akarat Újabb sikertelen nap az olasz elnökválasztásban RÓMA Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Olaszországban kedden hatodik napjába lépett a rendkívüli elnökválasztás, de még mindig nem volt jele annak, hogy a következő fordulókban befejeződne. Flamjnio Piccoli, a Kereszténydemokrata Párt (DC) vezetőségi tagja, a képviselőházi csoport elnöke is „még hosszú útról” beszél. A kereszténydemokraták újból elhalasztották a többi párt által javasolt együttes tanácskozást és psak a kétoldalú megbeszélésekre hajlandók. Ezzel a magatartásukkal lényegében megbénítják a parlamenti többség pártjainak együttműködését az elnökválasztás kérdésében. Olaszország, kormánypártja csupán a. szavazástól való tartózkodás tekintetében bizonyult egységesnek az eddigi fordulókban és passzivitásával megakadályozta az új államfő megválasztását. A keddi olasz lapok „zavarosnak” nevezik a Montecitorio palotában lezajló eseményeket. A Correire della Sera szerint a DC hajlandó volna ugyan egy nem kereszténydemokratát támogatni, de elutasítja a szocialisták eddigi jelöltjeit. A l’Unitá megállapítja: a megoldást a DC akadályozza. Idézi a kereszténydemokrata jobbszárny egyik felelősének nyilatkozatát, aki szerint „szó sem lehet arról, hogy elnökké válasszák a szocialista Pertinit”. A római la Republica így ír: a DC „nemet” mond mindenkinek, valaki mást akar, de nem mondja meg, kit. Az elnökválasztással egyidejűleg Bolognában hétfőn este álforradalmi „autonomisták” rátámadtak az Ölasz Kommunista Ifjúsági Szövetség (FGCI) egyik gyűlésének résztvevőire és késekkel súlyosan .megsebesítettek néhány ifjúkommunistát. A szélsőségeseket a rendőrség beavatkozásával megfutamították ugyan, de azok később újra összeverődtek és Bologna belvárosában úttorlasyokat emeltek gépkocsikból, és gyújtópalackokat hajigáltak a rendőrség járműveire. A hatóságok nem vettek őrizetbe egyetlen rendbontót sem. (MTI) Eredményes a háztáji termelés szervezése (Folytatás az 1. oldalról.) szont gondok jelentkeznek. Az utóbbi két év alatt a gyümölcsösök területe -több, minit 11 százalékkal, a szőlőültetvény is hasonló arányban csökkent. Ez összefügg a tagság elöregedésével, a munkáskéz csökkenésével, a korábbi telepítések elhagyásával, azok kipusztulásával. összességében tavaly a közös közvetítésével értékesített háztáji termékekből 1,8 milliárd forint árbevétel származott, ami 825 millióval haladta meg az előző évit. Ez is bizonyítja a háztáji termelést szervező szövetkezetek, állami szervek eredményes segítségét. A felvásárló vállalatok és a feldolgozó üzemek is igyekeztek a lehetőségekhez mérten megküzdeni a növekvő kínálattal. Az idén hasonló mennyiségű árura számítanak a kiskunsági körzetből. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy a háztáji termelés irányítása, üzemágként történő szervezése eddig is eredményes .volt és továbbra is ezt az utait kell folytatni. A közös segítségével, az érdekek összhangjának megteremtésével elő lehet segíteni, hogy a háztáji termelés továbbra is szinten maradjon. K. S. TORLASZOK AZ OSZTRÁK HATÁRON Sztrájkolnak a teherautó-vezetoíc Szabó Zoltán, az MTI tudósítója jelenti: Osztrák teherautóvezetők kedden hajnalra határátkelőhelyek eltorlaszolásával válaszoltak a kormány július 1-én életbe léptetett rendelkezésére, amelynek értelmében megadóztatják az osztrák közutakon közlekedő teherszállító gépjárműveket. Az Ausztriából az NSZK és Magyarország felé vezető határállomások zöme használhatatlan. Egyikmásik, így például a nickelsdorf —ihegyeshalmi átkelőhely a személygépkocsik számára csak mellékutakon, nagy üggyel-bajjal járható. Salzburg felé a kisforgalmú átkelőhelyeken a teherautó-vezetők elzártak minden mozgási lehetőséget. (A kép a salzburgi határállomáson készült.) A gépkocsivezetők mindaddig folytatni kívánják akciójukat, amíg a kormány nem módosítja adórendelkezését. A rádió URH- műsorai 20 percenként adnak helyzetjelentést az átkelőhelyekről, ahol azonban — ha ez egyáltalán lehetséges — csak tovább romlik a kép.' (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI • Tanácskozott az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége Az egészségügyi dolgozók idei, október 1-től esedékes béremelése a társadalom megbecsülésének ismételt kifejezése — állapította meg keddi ülésén az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. Tavaly elsősorban a három műszakban dolgozó ápolónők és fizikai dolgozók fizetését emelték, és rendezték az ügyeleti-készenléti díjakat. Az idén újabb 85 ezer egészségügyi dolgozó részesül béremelésben, az orvosok és az egyéb felsőfokú végzettségűek bérét átlagosan mintegy 20, a tavalyi emelésben nem részesült szakdolgozók bérét átlagosan mintegy 17, a gazdasági és ügyviteli dolgozókét pedig. átlagosan mintegy 10 százalékkal emelik. A központi vezetőség ülése elé terjesztett közös tervezet szerint minden érintett orvos és felsőfokú végzettségű szakember október 1-től 2—10 éves munkaviszony esetén kötelezően legalább 600, 10 év feletti munkaviszony esetén 700 fo'rint béremelést kap. Az érintett egészségügyi szakdolgozóknál, valamint a gazdasági és ügyviteli dolgozóknál a kötelező béremelés összege 200, illetve 300 forint. A pályakezdők fizetését is számottevően, az orvosoknál és a felsőfokú végzettségűeknél legkevesebb 500, a szakdolgozóknál és a gazdasági, ügyviteli dolgozóknál legkevesebb 200 forinttal emelik. (MTI)
