Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-28 / 99. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás: túlnyomóan fel* hős. időnként borult idő. ismétlődő esővel, záporral, zivatarral. A zivatart egy-két helyen Jégeső is kíséri* Mérsékelt, időnként megélénkü- lő déli, délnyugati szél. Zivatar idején átmenetileg szélerősödés. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 4—9« legmagasabb nappali hőmér- séklet 13—18 fok között. (MTI) VILÄG proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 96. szám Ára: 90 fillér 1978. április 28. péntek Bírálnak a borászok Borverseny ■ kezdődött tegnap Lakiteleken a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben. Ez alkalommal 22-szer rendezik meg a megyei borversenyt, amelyre most 481 bormintát küldtek a megyei gazdaságok. Az elmúlt évben nem volt hasonló verseny, ennek is köszönhető, hogy a mosta- nira_ lényegesen több állami gazdaság és szövetkezet küldte el borait. A verseny egyben a borok , „erőpróbája” is, a rövidesen ugyancsak me. gyénkben megrendezendő XVI. országos verseny előtt. Országos hírű szakemberek vizsgálják, ízlelik a versenyre érkezett borokat. A bizottság eddigi megállapítása szerint a megyei borok minősége sokat javult az elmúlt két évben, amely a legújabb borászati technológiák és borkezelési eljárások alkalmazásának köszönhető. A bor. verseny ma fejeződik be ünnepélyes eredményhirdetéssel. A vezetékes és palackos gázellátás jelenlegi helyzetével, a fogyasztói létszám várható alakulásával, új vezetékek építésével, a költségekkel kapcsolatban Bács-Kiskun megye városait, községeit illetően kedvező híreket hallottul® az elmúlt napokban Szegeden, a Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat saj tótájékoz tatóján. A vállalat működési területén — Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád — az úgynevezett vezetői fogyasztói létszám majdnem eléri a hetvenezret, ami lényegesen több, mint a korábbi években; Dr. Varga János igazgató elmondta, hogy tavaly Kecskeméten tizenegy és fél ezer. Baján négy és fél ezer, Kiskunfélegyházán másfélezer lakásban használtak vezetékes gázt. E három városban az idén a tervek szerint csaknem kétezer ' család otthonába kapcsolják be a gázt A szegedi központú vállalat az idén 99 millió forintot fordít vezeték építésére. Októbertől Kiskunhalas néhány száz lakásában már földgázzal fűthetnék. Ugyancsak még az idén Kiskunhalas és Baja között megkezdik a gázvezeték kialakítását, ami lehetővé teszi, hogy a Duna- parti város lakói is földgázhoz jussanak. Baján egyébként már 12 éve folyik a gázvezeték rekonstrukciója, melynek során eddig 45 kilométeres vezetéket tettek alkalmassá a földgáz fogadására. A lakásokban való vezetékek kicseréléséhez viszont a bajai tanács nagyobb segítségét kéri a DÉGÁZ. Lényegesen csökkenti a költségeket az, hogy a vállalat acélcsövek helyett műanyagcsöveket használ. Ez az eljárás kilométerenként 800 ezer forint megtakarítást jelent; Érdekes adat az is, miszerint 1970-ben egy kilométernyi vezeték kialakítása 2 millió 200 ezer forintba került, ami folyó áron számolva jelenleg nem érd el a másfél milliót. Nemcsak olcsóbb, gyorsabb is a műanyagvezeték elhelyezése, a földben, amit egyre több helyütt traktorra szerelt eke végez A célszerű megoldást nemrég a kecskeméti Szélmalom csárda környékén mutatták be a szakembereiknek. mellett igen Az idén kilencvenkilencmillió forint vezeték építés jelentős a lakosság társadalmi munkája, amely évenként a három megyében 3—4 kilométerrel több vezeték kialakítását teszi lehetővé. A gyorsaságot jellemzi egyebek között az is. hogy a Jászszentlászló és Szánk közötti hét és fél kilométeres vezetéket két hónap alatt alakították ki. gmi acélcső felhasználása esetén 9—10 hónapig tartott volna. Egyelőre kísérletképpen néhány városban például Kecskemét 3—4 utcájában is bevezették az úgynevezett emelt nyomású vezeték alkalmazásának módszerét. Ennek a pénztárcát érintő előnye, hogy a korábbi 150 milliméteres cső helyett 32 millimétereset használnak, ami méterenként nem háromszáz forintba, hanem mindössze 10 forintba kerül. A vékony csőben magasabb nyomással szállítják a gázt, ezért a fogyasztóknál magyar gyártmányú nyomáscsökkentőket szerelnek fel. Ha a kísérlet beválik, Bács-Kiskun megyében is e módon szállítják majd a lakosságnak a vezetékes gázt. A három megye közül Bács- Kiskunban használnak legtöbben propán-bután gázt. Több :re mint 152 ezer család főz palackos gázzal. De mint az a tájékoztatón elhangzott, lehetőség van arra, hogy vízmelegítésre, sőt fűtésre is használják a propán-bután gázt. Előnye, hogy egy palackról lehet működtetni a tűzhelyet, s a vízmelegítőt. Ehhez engedélyt kell kérni. amit minden igénylő rövid időn belül megkap. A DÉGÁZ folyamatosan bővíti a cseretelepeket. Bács-Kiskunban egyebek között Kalocsán átépítik és konténeres szállításra alkalmassá teszik a cseretelepet. A munkaerő-közvetítés helyzetéről • Tóth Mihály, az Országos Borminősítő Intézet igazgató- helyettese. (Pásztor Z. f elv, J A munkaerő tervszerű irányítása érdekében két évvel ezelőtt hozott miniszteri rendelet, s az azt követő megyei tanácselnöki utasítás végrehajtásának helyzetéről tanácskozott tegnapi ülésén a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A munkaerő-közvetítés elmúlt évi tapasztalatait összefoglaló írásos jelentést Hegedűs József, a vizsgálat vezetője terjesztette elő, hozzátéve azt a megjegyzést, hogy e téma a foglalkoztatás jelenlegi helyzetével, a munkaerő mozgás alakulásával együtt elemezhető eredményesen. E célból a népi ellenőrök Kecskeméten, Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán, valamint a kecskeméti és a halasi járásban gyűjtöttek információkat. A rendelet óta eltelt időszakban a munkába lépők száma Tanácskozott a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság góriás váUaUltotíhoz a közvetített dolgozók kis százalékát irányí„Nem értjük, nem tudjuk miért, de nálunk valahogy nem lehet előre lépni a helyi kulturális munkát illetően. Ki tudja miért, nem érdeklődnek az emberek, a rendezvényekre alig jönnek el. Pedig mi szeretnénk, hogy jöjjenek. de hiába. így aztán elmegy a kedvünk i's egy idő után.” Így kesergett nemrégiben az egyik falusi művelődési ház igazgató, amikor arról faggattuk őt, hogy miként is állnak ők a közművelődési munkával. A panaszáradaton elgondolkoztunk, és megpróbáltuk megfejteni az okokat. Mert igazán gondot okozhat az a tény, hogy egyik helyen „jól megy" a munka, virágzik a művelődés, másutt meg éppenséggel' alig történik valami ilyen tekintetben. Viszonylag hamar rájöttünk, hogy mi a hiba abban az említett községben. Az, hogy nem veszik figyelembe a lakosság művelődni vágyó tagjainak ténylegesen meglevő igényeit. Sőt — és ezt sajnos másutt is, nem kevés helyen lehet tapasztalni — csupán gépiesen, elnagyoltan, csak úgy tessék- lássék módon csinálnak terveket. Az ilyesféle éves és havi tervekben azután elég gyakran olvashatunk a feladatok konkrét meghatározása, a módszerek megjelölése helyett általánosságokat, üresjáratú sablonokat, rutinszerű megfogalmazásokat. Nem egyszer ta- g lálkozunk a munkatervekben ilyen és hasonló mondatokkal: További feladatunk, hogy felkeltsük a lakosság művelődési igényeit. Be kell kapcsolni nagyobb mértékben a fiatalságot a kulturális munkába. Végre kell hajtani a vonatkozó párthatározatokat. Szervezni kell új klubokat és szakköröket stb. Sajnos, a példákat tovább lehetne folytatni. Valamennyi azt bizonyítaná, hogy az általánosságok mögött a valóságos helyzet és a tényleges igények nem ismerésé húzódik meg. Mi hát a teendő? Mindenek előtt az, hogy a közművelődés irányitói. a tervek készítői ismerjék azt a területet, amelyen dolgoznak, ahol tevékenységüket folyamatosan kifejtik. A . lehető legalaposabban ismerjék a felmerülő jelentkező igényeket, s azok kielégítésének lehetőségeit. Tudják, hogy mit akarnak elvégezni. méghozzá pontosan, tehát nemcsak úgy nagy általánosságban. S ezeken felül ismerjék még a tervek végrehajtásának a módjait, célravezető módszereit és eszközeit is. Mert a folyamatos és színvonalas közművelődési munka sem faluban, sem pedig városban — de az üzemben, szövetkezetben, intézményben sem — nem képzelhető el alapos tervezés és körültekintő szervezés nélkül. S ezekhez még a jó propaganda, a legjobb értelemben vett reklám is kell, hogy társuljon. Másképpen eredmény — különösen tartósan — nem várható. Vesztesége, sajnos közművelődési életünknek, hogy ezt az alapvető tényt sokan még nem ismerték fel a jelek szerint. Pedig számos jó példa is akad. Nemrégiben például alkalmunk volt részletesen megismerni a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat munkahelyi művelődési tervét. S valósággal élmény volt belelapozni. Az egésznek az_ aránya, szerkezete, s érthető szép fogalmazása. valamint az, hogy a tervezők — a munkahely vezető testületével egyetértésben — összehangolták az igényeket és a lehetőségeket. Hasonló jó példáját láthattuk a tervezésnek a bajai városi művelődési hóéban, a Ganz Villamossági Müvek bajai gyárában, a jászszentlászlói művelődési házban és másutt. Ha az ember ezeket — és a többi hasonlóan alapos — terveket lapozgatja, rögtön a szemébe tűnik az, hogy készítőik félreérthetetlen pontossággal tudják, hogy mit is akarnak. Annak érdekében, hogy a tartalmas közművelődés céljából a napi munkát hathatósan, gyümölcsözően segítő, jó tervek szülessenek, több minden szükséges. A fentebb említetteken kívül az is. hogy folyamatos legyen az együttműködés a tanácsi, párt-, gazdasági-munkahelyi vezetők és a művelődési szakemberek között. S természetesen az is, hogy a jó tervek végrehajtásához az anyagi alapokat sikerüljön összefogással megteremteni. Amikor ezekről a kérdésekről ejtünk szót, szeretnénk azt is hangsúlyozni, hogy a terv, mégha bármennyire nagyszerű is formára, tartalomra nézve. önmagában nem elegendő. Az is kelt hozzá, hogy mindaz. ami a papíron szép megfogalmazása kapott átmenjen a gyakorlatba, hogy a szavak nem üresen csengő szavak maradjanak. Márpedig — s ez nagyon lényeges kérdés — mennél több embert kérdeznek meg véleményéről, elgondolásáról a tervezés időszakában, s ezeket mennél inkább figyelembe veszik, annál jobban magáénak érzi a feladatok végrehajtását n^indenki. így lesz — így lehet csak — a tervből életet gazdagító valóság. V. M. mintegy kétszázzal meghaladja a kilépőkét, ami a foglalkoztatás mérsékelt növekedését jelzi. A . tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a megyei székhelyű vállalatok létszámtervei általában jól igazodnak a rendelkezésre állá munkaerő forráshoz, illetve a megállapított kategóriához, igyekeznek minél jobban hasznosítani belső erőforrásaikat. A gyáregységek a nagyobb termelési feladatok megvalósításáért ugyan megkapják a nagyobb létszámtervet a központjuktól, csakhogy ezek nincsenek összhangban a munkaerő-gazdálkodási lehetőségekkel. Igaz ugyan, 'hogy egyre több munkahelyen konkrét intézkedéseket tettek a jsélső tartalékok feltárására, de emellett rendszeresen igénylik a külső munkaerőt. A gazdálkodó szervek nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a különböző szociális intézkedéseikkel megtartsák dolgozóikat, de néha még előfordul, hogy nagyobb erőfeszítést fejtenek ki a munkaerő megszerzésére, mint annak megtartására. Ez a magyarázata annak, hogy bár csökkent, de még mindig jelentős a munkaerő mozgás. A megyei népi ellenőrök által vizsgált üzemekből két évvel ezelőtt például csaknem ezerhétszáz dolgozó lépett ki, s ezernyolcszáz új dolgozó állt munkába. Tavaly kisebb mértékben csőikként a munkaerő mozgás, örvendetesen csökkent tazok száma is, akik jogellenesen szüntették meg munkaviszonyukat, s emiatt munkakönyvükbe a kilépett bejegyzés került. A még mindig gyakori, morálisan és gazdaságilag is káros jelenségnek két oldala van: a kifogásolható dolgozói magatartás mellett a rossz munkahelyi légkör. A Bács-Kiskun megye gazdálkodó szervei által tavaly bejelentett több mint 51 ezer munkahelyre csaknem 19 ezren jelentkeztek. Közvetítés útján tizenhétezren helyezkedtek el a különböző munkahelyeken, elsősorban a gyárakban, üzemekben, vállalatották, jelentős részüket a B kategóriás üzemekben helyezték eL A munkaerő-közvetítést szabályozó rendeletről a gazdasági vezetők általában kedvezően nyilatkoztak, noha a végrehajtást néhányan nem tartják kielégítőnek. A dolgozók véleménye e kérdésben igen eltérő. Sokan például nem is ismerik a munkaerő- közvetítés lényegét. A tanácsi szervek jelentős részben eleget tesznek a munkaerőközvetítéssel kapcsolatos feladataiknak. Munkájuk nyomán sikerült előbbre lépni a tervszerű munkaerő-irányítás, a munkaerő célszerű felhasználása terén. Országosan is kiemelkedő eredmény, hogy Bács-Kiskunban ezernyolcszáz dolgozóval növelték az építőipar létszámát. Igyekeztek a vállalati kategóriáknak megfelelően közvetíteni, de nem differenciáltak kellőképpen az A kategóriái» sorolt vállalatok között. (Folytatás a 2. oldalon.) HIÁNYSZAKMÁK, TÚLJELENTKEZÉSEK A Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet a múlt évben közreadott egy kiadványt, amelynek egyik tanulmánya az általános iskolák hetedik osztályos tanulóinak továbbtanulási szándékait, terveit, elemezte. A dolgozat szerzője részletes adatokkal bizonyította, hogy a fiatalok elképzelései és az ipar igényei, illetve a képzési lehetőségek között nem kis ellentmondások észlelhetők. Azóta egy év telt el. Az akkori hetedikesek idén márciusban már véglegesen pályát választottak. A beiskolázási helyzetkép viszont azt tükrözi, hogy a gyerekek eredeti elképzelései alig-alig módosultak, s a szakmunkásképző intézetek többsége bizony gondokkal küszködik, hogy feloldja a népgazdasági szükséglet és az egyéni szándék közötti feszültséget. Továbbtanulók Bács-Kiskun megyében végzős általános iskolásoknak 55,7 százaléka. A Munkaügyi Minisztérium által meghatározott képzési keretszám: 3200, azaz a szakmunkásképző intézetekből már eleve száz gyerek hiányzik, akikre a megye iparának és mező- gazdaságának nagy szüksége volna. Ipari foglalkozásokat kétezer- kétszázán választottak; számuk négyszázzal kevesebb, mint a tanintézetek tervezett diáksága. A kecskeméti 623-as és a kiskőrösi 621-es iskolát kivéve valameny- nyi ipari szakmunkásképző intézet fogadhat még fiatalokat Ki többet ki kevesebbet Néhány helyen valóban aggasztó a helyzet; Kunszentmiklóson például a 178 helyre mindössze hatvannégyen jelentkeztek. Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán közel asztalos, Kiskunfélegyházán esztergályos és építő-gépszerelő, Kiskunhalason hegesztő, villanyszerelő, papírfeldolgozó, Kiskőrösön esztergályos és szerszámkészítő, Kalocsán pedig a központi fűtés, illetve a víz- és gázszerelő szakmákban nem tudták betölteni a tervezett osztálylétszámokat Ezen foglalkozások népgazdasági, ipari fontossága pedig köztudomású. A hiányszakmákkal szemben állnak a divatos foglalkozások. Változatlan a túljelentkezés a szobafestő, az autószerelő, a műszerész, a női fodrász foglalkozási ágakban — pontosan úgy, hogy ezt az említett kiadvány szerzője megjósolta. Jó helyzetben vannak a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskolák; Kiskunhalast kivéve a megye valamennyi intézményében beteltek a létszámok, sőt vissza kellett utasítani gyerekeket Kecskeméten például százötvenet... Az egészségügyi szakiskolában sem jelent nehézséget az osztálytermek benépesítése, huszonhárom a túljelentke- zők száma. Változatlanul beiskolázási gondokkal küszködnek ugyanakkora mezőgazdasági szakmunkásképző intézmények. Kisfáiban mindösz- sze harmincötén jelentkeztek a nyolcvan helyre, Fülöpszálláson pedig harmincnégyen a.hatvanra. Kiskunfélegyházán száztíz nyolcadikost fogadnak a tervezett 138-al szemben, Jánoshalmán viszont csak három tanuló hiányzik a tervezett hatvanas létszám betöltéséhez. Természetesen az ipari és mezőgazdasági szakmunkásképző in-. tézetek egyikében sem utasítanak el jelentkezőket, még ha az adott szakma betelt is. A pedagógusok inkább megpróbálják rábeszélni a gyerekeket tervezett foglalkozásuk megváltoztatására. Csupán a kereskedelmi és egészségügyi iskolákból adnak postára ismét jelentkezési lapokat — ösz- szesen közel kétszázat. A gyengébb tanulmányi eredményű tanulókét. Az érintett fiataloknak és szüleiknek . pedig be kell látniuk, jobban jártak volna, ha már eleve a változatos követelményű és adottságú ipari szakmák között válogattak volna. r. m.
