Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-23 / 231. (301.) szám
1977. december 23. • PETŐFI NÉPE • 3 Ismerkedjünk munkájukkal • Az idén lapunkban többször is megismétlődött a fenti cím, ami arra a törekvésünkre utalt, hogy olvasóink betekintést nyerjenek az államigazgatás „kulisszái mögé”, azaz ismerjék meg közelebbről a tanácsok, járási hivatalok egy-egy szakigazgatási szervének, osztályának napi munkáját, az ott dolgozók feladatait, eredményeit és törekvéseit. Igaz ugyan, hogy az állampolgárok ezrei fordulnak naponta a tanácsokhoz, ám az ügyintézés során természetesen nincs mód a szakigazgatási szervek belső tagozódásának, szervezetének, a munkafolyamatának megismerésére. A megyei, városi tanácsok, illetve a járási hivatalok sokrétű teendőinek kevésbé járatos embereknek ahhoz. hogy jobban megismerjék, megértsék az államigazgatási munka össÉfefüggéseit, folyamatát. Az Ismerkedjünk munkájukkal című sorozatunknál egyik fő szempont az volt, hogy elsősorban az állampolgárok körében általában kevésbé ismert tanácsi szakigazgatási szervek munkáját ismertessük, hiszen az ipari, vagy mezőgazdasági szakigazgatási szervek munkáját nyilvánvalóan meghatározza a szakterület, s talán nem is annyira szerteágazó, mint például a szervezési és jogi osztály feladata. • Sorozatunk keretében egyebek között tehát bemutattuk a megyei tanács szervezési és jogi osztályának munkáját, az ott dolgozók feladatát. amely tulajdonképpen öt fő terület köré csoportosítható: a tanács testületéi, illetve a tanácsi tisztségviselők munkájának elősegítése; törvényességi felügyelet; a helyi tanácsok, járási hivatalok munkájának felügyeleti vizsgálata; az ügyvitel korszerűsítése, egyszerűsítése; az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásának előkészítése, valamint a területszervezési intézkedések, a tanácsok külföldi kapcsolatainak figyelemmel kísérése. Mint a fentiekből is kitűnik, a megyei tanács szervezési és jogi osztálya talán a legszerteágazóbb feladatot látja el. Nehéz rangsorolni a szakigazgatási szervek jelentőségét, mert az előzőhöz hasonló jelentősége van valamennyi. így g műszaki, egészségügyi, vagy a munkaügyi osztályoknak is. Sorozatunk keretében beszámoltunk a városi tanácsok szakigazgatási szerveinél dolgozók munkájáról, egyebek közöt arról is. tájékoztattuk olvasóinkat, hogy milyen feladatokat látnak el a Kiskunhalasi Városi Tanács V. B. műszaki osztályának szakemberei. Érdemi intézkedésük ugyanis nyomon követhető az élet szinte valamennyi területén. • Az államizgazgatásban a tervezés, a pénzügy, a munkaügy különálló terület, mégis egyebek között Kiskunfélegyháza Város Tanácsánál ezeket a feladatokat egy osztály dolgozói végzik. Érthető tehát, hogy a városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya különleges szerepet tölt be a többi szakigazgatási szerv között, elsősorban azért, mert pontos elemzéseik, reális tervezéseik, szervező munkájuk, ellenőrzésük nélkül nem lehetne eredményes a tanács tevékenysége. Minden bizonnyal sok hasznos tapasztalattal szolgáltunk, amikor bemutattuk a megyei tanács kiskunhalasi járási hivatalának, mint egyetlen szakigazgatási szervnek, illetve az itt működő osztályoknak a munkáját. Hasonló cél vezérelt bennünket akkor, amikor a Bács- Kiskun megyei Illetékhivatal munkáját mutattuk be, ugyanis a rendszeres jogi felvilágosítás eredményeként egyre többen megismerik elsősorban a polgári jog, a büntetőjog, a családi jog, a munkajog lényeges szabályait, viszont még igen kevesen vannak tisztában például az adózással, az illetékkiszabással kapcsolatos rendelkezésekkel, noha jelentős anyagi hátrányt okozhat az, ha valaki nem tartja be a jogszabályban előírt követelményeket. • Folytathatnánk a példákkal a sort, ám az év végével nem fejeződik be a januárban elkezdett sorozatunk. A jövő év elejétől a tanácsok mellett működő állandó bizottságok munkáját, a bizottságokba választott dolgozók feladatait, törekvéseit ismertetjük meg közelebbről olvasóinkat. T. L. VASÜT, AUTÓBUSZ, POSTA Karácsonyi csúcsforgalom Banoráma Megközelítően 100 ezer utasnak van már meg a vonatjegye az ünnepekre. A szombatra kisegítésként beállított Tokaj II. expressz helyjegyei is mind elfogytak, ezért a két vonat után néhány perccel újabb két helyjegy nélküli mentesítő gyorsvonatot indítanak a Keleti pályaudvarról Miskolcra. Ugyanígy megteltek már előre a Nyugati pályaudvarról Nyíregyházáig közlekedő Szabolcs-expressz egyébként is megerősített szerelvényei, amelyeket szintén külön gyorsvonatok segítenek ki. Hasonlóan elfogytak a helyjegyek péntekre mind Berlin, mind Bukarest felé a több kocsival is kibővített Balt-orient expresszre. akárcsak a Pannónia-expressz berlini és a Meridian belgrádi útjára. A csúcsforgalom tetőzését péntekre és szombat délelőttre várja a vasút, amikor a többletutasok elszállítására 35—50 mentesítő vonatot indítanak a budapesti pályaudvarokról. A járműjavító üzemek nagyban segítik az ünnepi forgalmat azzal, hogy — csütörtökre befejezték éves tervüket — 180 teljesen rendbehozott többletkocsit adtak a mentesítő szerelvények összeállításához. A Volánnak is a jegy-előreváltás ad támpontot a karácsonyi forgalom zavartalan lebonyolításához. így gondoskodtak már például a hét elején péntekre a Heves—kiskörei buszjárathoz 8. a bajaihoz 7 kisegítő kocsiról, amelyek számát szükség szerint még tovább növelik. Az Engels téri pályaudvaron a hét végéig 15 ezer többletutassal számolnak. Pénteken 60—70, szombaton pedig 90—100 mentesítő járatot indítanak. A rengeteg kocsi szinte minden percre elfoglalja a pályaudvar 14 állandó és a kisegítésre felállított ideiglenes kocsiállásait. ezért a távolsági járatok az ünnep előtti két napon, délutánonként az István téri „pótpályaudvarra" érkeznek. Levélözön és csomaghegyek tornyosulnak a Keleti pályaudvari posta-kombinátban, amelynek adatai azt jelzi, hogy nem volt hatástalan a közönség segítségét kérő propaganda: az idei csúcsforgalom széthúzódott, s az előző éveknél már korábban, kedden és szerdán tetőzött. A fővárosba érkező küldemények száma a szokásosnak az ötszörösére emelkedve szerdán már meghaladta a két és fél milliót. A Budapesti 72-es postahivatalban — ahol a vidékre szóló levelezés megy keresztül — már napi 2,3 millió küldemény adott munkát a postásoknak. A „csomagosoknál" a budapesti 78-as hivatalban a napi 60 ezer csomag kétszerese az évközinek. A telefonszolgálatnak viszont éppen az ünnepnapok adják a legtöbb dolgot bár nagy segítség, hogy jelenleg 143 belföldi helység és 37 európai állam telefonkezelői közvetlen tárcsázással elérhetők. Ezért is kéri a posta a közönséget, hogy akinek lehetősége van rá, vegye igénybe a távhívást. A torlódások elkerülésére a tengerentúli, valamint a nemzetközi központunkba be nem kapcsolt európai országokba irányuló ünnepi — a 24—26-i, valamint a 31—1-i — telefonbeszélgetések előre is bejelenthetek, „lefoglalhatok" az interközpontban. (MTI) Tanácstagok tájékoztatása Tanácstagi csoport-megbeszéléseket tartottak Baján az MSZMP és a HNF körzeti szervezetei titkárainak részvételével. A tanácskozásokon — amelyeket munkaterv alapján megrendeztek — az idei feladatok végrehajtásáról és a jpvő évi célkitűzésekről tájékoztatták a tanácstagokat. Tiszta levegőben élni! Az ember természeti környezetéhez az atmoszféra is szervesen hozzátartozik. Énélkül az élőlények elpusztulnának és megakadna a szerves anyagok elbomlásának a folyamata is. A környezetszennyeződés köréből a légköri szennyeződés éri legközvetlenebbül az embert. Légköri szennyeződésről akkor beszélünk, ha a levegő természetes alkatrészeinek a mennyisége tartósan eltér a normálistól, vagy idegen anyag, por, füst, gáz, köd, korom, gőz, szag alakjában olyan mennyiségben jut a levegőbe, hogy az ember közérzetére káros hatású. A « légkör szennyeződése nemcsak biológiailag káros, hanem korróziót is okoz, sőt az ózon a szigetelőanyagok és autógumik elöregedését is meggyorsítja. A kén-hidrogén a fehérre festett tárgyakat idő előtt elsárgítja, savgőzös levegőben a textíliák gyorsan tönkremennek. A szenynyeződéstől szenved a növényvilág is. A kéndioxid, a klór, a sósav, a nitrogénoxid, a kénhidrogén, az ammónia mennyiségétől függőért mérgezi a növényzetet. Ilyen az atmoszférában a zöld növény elsápad, súlyosabb esetekben leveleit lehullatja és elpusztul. Érzékenyen érinti az embert az is, ami ezáltal a növények növekedésének a csökkenésében nyilvánul meg. A nem kívánatos összetételű, szennyezett atmoszféra az ember szervezetét közvetlenül is károsítja, és különösen ipartelepek, nagyvárosok közlekedési gócpontjai környékén okoz közegészségügyi gondokat. Ugyanilyen természetű az egyéb urbanizációs hatásból fakadó környezetártalom: a zaj és a városi szemét is. Aktuális problémaként jelentkezik napjainkban az új víkendterületek környezetromboló hatása is. Újabban egyre fontosabb szerepet tulajdonítanak a környezi Képünkön: az intézet munkatársa a levegő áramlását vizsgálja egy hárs levelein. zetvédelem területén az ember viselkedésének, szokásainak (zaj, szemét, cigarettafüst, túlzott gyógyszerfogyasztás, személygépkocsik számának növekedése, stb.) Feltehető, hogy ezek a társadalompszichológiai kérdések sokkal súlyosabbak, a már felsorolt környezeti ártalmaknál, mert közvetlenebbül hatnak vissza az emberre, mint a víz-, vagy talajszennyeződés. Varsóban. a Mezőgazdasági Akadémia Kertészeti Tanszéke mellett működő környezetvédelmi intézet főként a nagyvárosok környezetvédelmi viszonyait kutatja. A forgalmas utak mentén létesített zöldövezetek, parkok jelentősen hozzájárulnak a tavasztól őszig tartó időszakban a levegő oxigéntartalmának a növekedéséhez. Az intézet kutatásokat folytat a nagyvárosi környezet ártalmait jól tűrő fafajok kiválasztására is. A korona és a koronázási ékszerek A korona legértékesebb és legismertebb történelmi ereklyénk. Értékét nem annyira nemesfém és drágakő tartalma határozza meg, hanem az, hogy a magyar állam születésének szimbólumaként társadalmunk különleges becsben tartja. A koronát két részből illesztették össze. A felső rész a két íves aranypántból álló, úgynevezett latin korona, melyet István királyunk kapott 1000-ben II. Szilveszter római pápától, s mellyel az államalakítás tényét demonstrálóan Istvánt megkoronázták. Alsó részét 1075. táján VII. (Dukász) Mihály bizánci császár ajándékozta I. Géza királynak, ez az úgynevezett görög korona. A latin korona íves aranypántjai és az azokon látható rekeszzománc apostolképek olasz mesterek munkái. Az ezüsttel ötvöt zött aranypántokat gazdagon díszítették drágakövekkel, rubinnal, zafírral, igazgyönggyel. A tetején a pántok találkozásánál látható 73x73 mm-es nagy Krisztus-kép és az apostolképek a rekeszzománcos technika legrégibb, ismert olasz művei közé tartoznak. A csúcson levő kép a trónon ülő Krisztust ábrázolja, két oldalán a korabeli katolikus liturgiának megfelelően ciprusfa áll. Fejmagasságban a napot és a holdat látjuk. A Krisztus-képből emelkedik ki a gömböcskékben végződő kis aranykereszt, melynek ferdeségét egy történettel magyarázzák: a XIV. században, bajor Ottó herceg tulajdonába került a korona, s elindult vele, lovon Magyarországra, hogy ott fejére tétesse. Útközben a korona kiesett a nyeregkápából, s állítólag az esésnél ferdült el rajta a kereszt. A pántokon a Krisztus-képtől jobbra Péter és András, balra Pál és Fülöp, fölötte Jakab és Tamás, alatta János és Bertalan apostol zománcportréi helyezkednek el. Négy apostol képe hiányzik, valószínűleg, ami-' kor a két koronát összeillesztették, nem tudtak mit kezdeni négy kis zománcképpel. A rekeszzománclapok színezése elég kezdetleges, de élénk: zöld, kék, vörös, fehér és sárga. A zománc jó minőségű, átvészelte egy évezred viszontagságait. A mostani korona alsó része, a Dukász-féle korona művészi kivitele szebb, ábrázolási módja megragadóbb. Ez a nyitott, párta alakú korona ugyancsak két részből tevődik össze, egy alsó abroncsból és egy hozzáforrasztott diadémból áll. Az abroncs • A korona, a jogar és az országalma másolata. (A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.) közepén a homlok fölötti részen itt is Krisztus-kép látható. Ahogyan a latin koronán, itt is két ciprusfa között ül, de a római ábrázolástól eltérően itt vállmagasságban görög betűs monogramját látjuk. Az abroncson Mihály és Gábor arkangyal, György és Demeter, Szent Kozma és Szent Demjén mellképei sorakoznak. De megtaláljuk itt Dukász Mihály bicánzi császár, Bíborbanszületett Konstatin és I. Géza királyunk mellképét is. Minden képen görög cirillbetűs felirat jelzi kit ábrázol a kép és az 1077. között uralkodó Géza képén ez a felirat olvasható: „Géza, Turkia hű (hívő) királya.” A Turkia megjelölés a korabeli bizánci értelemben Magyarországot jelentette. Az abroncs alsó széléről két oldalt négy-négy, hátul egy, összesen kilenc aranyláncocska lóg le, a bizánci komák jellegzetes díszei, minden aranylánc végén eredetileg levélfoglalatú drágakő volt. A zománcképek minősége, az ékkövek köszörülése és csiszolása a kor legjobb színvonalát mutatja, ai alapra karcolt rajzok igazi művész kezére vallanak. Az alsó abroncs felső részére oromdíszeket forrasztottak. A koronákat valószínűleg III. Béla (1172—1196) idején egyesítették. Az időpont máig is vitatott. A középkori források és a tárgyi emlékek vizsgálata különböző feltevésekre vezették a történészeket. Az átalakítás miatt egyes kutatók azt állítják, hogy a felső rész nem István koronájából, hanem egy korabeli könyvfedél aranypántjaiból származik. A felső rész rekeszzománcos portréit ugyanezen források XIII. századi magyar ötvösmunkának mondják. Állításukat azokkal a forrásokkal támasztják alá, melyek szerint 1044-ben, amikor III. Henrik császár Ménfőnél legyőzte Aba Sámuelt, bevonult Székesfehérvárra, ott megkaparintotta a koronát és azt visszaküldte Rómába, ahol annak örökre nyoma veszett. A későbbi királyábrázolásokon azonban ott látjuk István koronáját és ez az előző állításokkal szemben jobban valószínűsíti a felső rész eredetiségét. A görög korona, vagyis az alsó rész zománcképeinek keletkezési időpontja 1074—1077 közötti évekre tehető, amennyiben a bizánci császári udvar aranyműves műhelyében készültek. Itt is megoszlanak a vélemények, mert egyes kutatók a zománcképeket magyar ötvösművész kezemunkájának tartják. A korona mérete, súlya az átalakítás után sem volt állandó: a karbantartással, a bélés időnkénti felújításával némileg módosult az évszázadok folyamán. Súlya a múlt században a bélés felújítása után, 1967-ben 2056 grammot tett ki. Belső átmérője egyik irányban 21.6, a másik irányban 20,3 centiméter. A korona a legfontosabb koronázási jelvény. Mellette azonban más műkincsek is szerepet kaptak a koronázási aktusban. A jogar is két részből áll. A más jogarokétól eltérő alakú, 34 centiméter hosszú aranyozott, ezüstdíszes nyélre hét centiméter átmérőjű kristálygömböt illesztettek. Ez utóbbira oroszlánra emlékeztető, mesebeli állatokat véstek. A jogarról lecsüngő aranyláncok. valamint a kristálygömb vésetei bizánci eredetűnek látszanak. A nyél — III. Béla idejéből származó, magyar ötvösmester műve. Az országalma a legfiatalabb koronázási jelvény. Aranyozott fémlemez-golyó, felül kettős kereszttel, oldalán Anjou kori magyar címerrel: minden jel szerint Róbert Károly vagy Nagy Lajos koronázásra készült. III. Béla királyi pecsétjén azonban már szerepel az országalma. Minden jel arra mutat, hogy ez elveszett és az Anjouk pótolták a hiányt. A korona sokáig velejárója volt a hatalomnak, ez az aranyfejdísz jelentette a királyi hatalom jogosságát, az ő nevében gyakorolták a törvényt. Ezért sokáig a hatalomért vívott harc középpontjában volt, riasztó és regényes kalandok estek meg vele, míg végül a II. világháborúban amerikai kézbe került. Két évtizedes, következetes elvi békepolitika, hazánk eredményei, Magyarország növekvő nemzetközi tekintélyének következménye, hogy a korona történetének hamarosan új szakasza kezdődik. Mint arról olvasóink értesültek már, a koronát és a koronázási ékszereket ünnepélyes keretek között Budapesten adják át az Egyesült Államok képviselői, jogos tulajdonosának, a magyar népnek. (KS) A VII. és VIII. század lovas népei között igen elterjedt volt az a szokás, hogy az elhalt lovas mellé temették lószerszámait és lovát. A kutatókat már régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy milyen lovat használtak ezek a lovas népek — s köztük a legismertebbek. az avarok. Szlovákiában az utóbbi időben számos avar lovassírt találtak. E sírok lócsontvázmaradványai szerint a lovak általában erős növésűek voltak, marmagasságuk 121—150 centiméter között volt. A Szlovákiák avar lovak homloka keskenyebb volt. mint a magyarországi avar lovaké, koponyájuk és fogsoruk hosszabb. A leletek megcáfolták azt a feltevést, hogy a halottak mellé értéktelenebb és beteg állatokat temettek. A Szlovákiában kiásott lovak 75 százaléka 9 évesnél fiatalabb, tehát használatra a legalkalmasabb korban volt. Csupán 10 százalékuk lehetett beteg. Az a tény, hogy ezeket a beteg állatokat a lovas haláláig életben tartották. arra mutat: nagyra becsülték a lovat. Lovagláskor azonban nem kímélték őket! Számos állat csigolyáin olyan elváltozásokat, csontképződményeket. csigolyaösszenövéseket figyeltek meg a kutatók, amelyek rossz nyergelésre, valamint a lovak túl korai igénybevételére utalnak. A sírok- . ban csak kevés kancát találtak, a lovak többsége mén volt. A több ezer éves tégla A nagyobb lakótelepek házgyári elemekből épülnek. A tégla azonban mégsem vesztette el jelentőségét. a falazóanyagoknak még ma is a 80 százaléka tégla. A tégla az egyik legősibb építőanyag. Már az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is használták. A tégla megformázott, megszárított és kiégetett anyag. Minősége az agyag ásványtartalmától függ, de a tájanként különböző mennyiségű fémoxidok csupán a tégla színét változtatják meg. Készítésének módja évezredeken át nem sokat változott. A kibányászott anyagot sekély gödrökben — víz hozzáöntése után — megtaposták, majd formákba rakták, s a szabadba — az időjárástól függően — két-három hétig szárították. A megformázott, megszárítolt idomokat végül a mészégetőhöz hasonló kemencékben kiégették. A korszerű téglagyártás menetrendje ettől semmiben sem tér el. megváltoztak azonban a téglagyártás eszközei. A korszerű téglagyárak megegyeznek abban, hogy termelésük független az időjárástól, hogy az anyagmozgatást mindenütt gépesítették, és hogy az égetés többnyire szénhidrogén-tüzelésű alagútkemencében történik. A mai téglagyár egyik legfontosabb eszköze a présgép, ebben kapja meg a termék a formáját. Ez a húsdarálóhoz hasonlóan tömöríti és préseli az anyagot egy formán át. A présgépben az anyag áthalad egy 0,8—0,9 atmoszféra nyomású légritkított kamrán is, itt eltávoznak az anyagból a légbuborékok és ezáltal az anyag képlékenyebb és • Képünkön: a tégla minőségét vizsgálják a prágai Építőanyagipari Kutató Intézetben. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) tömörebb lesz. A présgép szájnyílásán a megformált agyag folyamatosan áramlik ki. Belőle egy — az agyag áramlási sebességével összhangban működő — vágóberendezés szabja le a kívánt hoszszúságú darabokat. ( -v* Milyenek voltak az avarok lovai
