Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-23 / 231. (301.) szám

4 • PETŐFI NEPE • 1917. december 23.

A mezőgazdaság támasza

az ipar piaca

ÚJ GÉPÓRIÁSOK ALMÁSFÜZITŐN L ö

Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökbe* lyettese a Központi Sajtószolgálat munkatársának a mezőgazdaság ipari hátterével kapcsolatos kérdéseire válaszolt.

— Milyen mértékben tudja kielégíteni ma a hazai gépipar a mezőgazdaság gépigényeit?

— Néhány jellemző adat: az ötödik ötéves tervben a mezőgazdaság gépberuházásra ötvenötötvenhat milliárd forintot tesz ki. Ennek mintegy negyven százaléka a belföldi eredetű gép. A hatvanszázalékos hányad nagyobb részét szocialista országokból hozzuk be. Az elmúlt évtizedek során kialakult már nz árucsere-forgalomnak az a struktúrája, amely lehetővé teszi, hogy a gépek és berendezések nagyobbik részét Importból szerezzük meg. A behozatal ellenértékét részben magyar mezőgazdasági gépek és berendezések exportjával egyenlítjük ki.

A mugyur gépipar uz úgynevezett ulupgépefk Jelentős hányadát sem gyártja, elsősorban gazdaságossági okokból. Ez ugyanis, csak akkor lenne kifizetődő, ha a belföldi szükséglet többszörösét gyártanánk. Ennek külföldi értékesítésére azonbun nincs reális lehetőség.

\ Ez természetesen nem Jelenti azt. hogy a mezőgépgyártást nem fejlesztjük. Mostani ötéves tervünkben a mezőgépgyártás nagyjából a gépipar átlagos fejlődésével megegyező ütemben (öt év alatt 35—36 százalékkal) fejlődik. Előreláthatólag nem lesz a gépipar átlagánál alacsonyabb a mezőgépgyártás fejlesztési üteme VI. ötéves tervünkben sem,

— Mennyire kifizetődő a mezőgépgyártás, érdekük-e a vállalatoknak. hogy fejlesszenek?

— A mezőgépgyártás általában nem rossz üzlet. Átlagos jövedelmezősége nem rosszabb mint a gépipari átlag, de természetesen csak azokon a területeken, ahol megfelelően fejlett gyártmánnyal

. rendelkezünk és piaci, valamint technológiai felkészültségünk is megvan a gazdaságos gyártáshoz. Ehhez hozzáteszem, hogy az általunk exportált legtöbb mezőgazdasági gép és termék exportgazdaságossága még javítható. Ennek érdekében feltétlenül előbbre kell lépnünk a műszaki fejlesztésben és a nyereség javításában egyaránt.

— Milyen erőt, milyen műszaki szivnonalat képviselnek ma mezőgazdasági gépgyáraink?

— Ezt a témát én viszonylag távolról, mint kívülálló szemlélem csupán, válaszom tehát nem helyettesíti a szakminisztérium állásfoglalását. Szerintem magyar mezőgépgyártás rendkívül vegyes képet mutat. Korszerűnek nevezhető gyártmányok és gyártási kultúrák mellett nagyobb hányadban szétforgácsolt szervezet és inkább elmaradott, mint kielégítő technikai-technológiai színvonal a jellemző. Dolgozunk azonban egy távoli fejlesztési koncepción. amelynek feladata, hogy megfelelő beruházásokkal növelje a kapacitást és a műszaki színvonalat. Ehhez szervezeti lépések, profilváltoztatások is tartoznak majd.

— A távlati koncepció megvalósítása során szándékozunk-e kizárólagos profilú magyar traktorgyárat építeni?

— Határozottan kijelenthetem, hogy nem szándékozunk új traktorgyárat építeni.

Emlékezetes, hogy a kispesti Vörös Csillag Traktorgyár (DUTRA) megszűnt, átvette a győri Magyar Vagon és Gépgyár, a Rába. Ugyanez az üzem uzonbun ma már gyárt traktort, de más elképzelések alapján. Mivel u győri gyárban nagy sorozatban készülnek olyan részegységek és alkatrészek, amelyek traktor építéséhez Is íelhusználhatók, a Rábu külföldi kooperációval viszonylag gyorsan ki tudta hozni a közben népszerűvé vált Rába-Stelger óriás traktort. Mivel ehhez megfelelő munkagépeket nem sikerült biztosítani, a Rába olyan üzem építéséhez kezdett, amely a nugy traktorhoz alkalmas munkagépeket gyárt. A Rábu-Stelger gyártása folytatódik, a család újabb tagokkal gazdagodik, de — Ismétlem — önálló traktorgyár építésére nem gondolunk. Gondjaink vannak ugyan a nyolcvan lóerő körüli univerzális traktorok beszerzésével, de bízunk benne, hogy ezt a problémát a KGST keretében meg tudjuk oldani.

A legújabb esemény, hogy a Rába átvette a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárat is. Tudom, hogy ez a lépés az agrárszakemberek körében nagy izgalmat váltott ki. Ezért szükséges megemlíteni, hogy a Rába kötelezettséget vállalt: tovább folytatja Mosonmagyaróváron azoknak a mezőgazdasági berendezéseknek a gyártását, amelyek szállítására a korábbi üzem vállalkozott. Ez természetesen csak úgy lehetséges, hogy korszerűsítik, fejlesztik a magyaróvári üzemet.

— Ismert a nyomasztó alkatrészhiány. Rá tudjukbírni a gépek hazai és külföldi gyártóit, hogy igényeink szerint szállítsanak alkatrészt?

— A választ egy kicsit távolabbról kezdeném, mégpedig a hiány — pszihózissal. Egy vizsgálat kiderítette, hogy a harmadik és negyedik ötéves tervben az üzemek az aggodalom hatására a szükségesnél több alkatrészt készleteztek és végül ennek csak hetven-nyolcvan százalékát használták fel. Meg kell tehát szüntetnünk a hiány-pszihózist.

Napjainkban az alkatrészfelhasználás eléri a gépberuházás értékének negyven százalékát. Ez tel magas szám. ami csökkenthető. El kell érnünk, hogy javuljon az új gépekbe épített szerkezeti egységek és alkatrészek üzembiztonsága, élettartama. Meg kellva-lósítanunk a magasabb színvonalú üzemi karbantartást — például diagnosztikai vizsgálatokkal. Végül pedig magasabb színvonalra kell emelnünk a gépkezelők szakismeretét és csökkentenünk a gépek túlzott leterhelését.

Ami a konkrét kérdést illeti. Mint mondottam, a mezőgazdaság gépigényének negyven százaléka belföldi eredetű, de a pótalkatrész igények hetven százaléka származik hazai gyártásból. Ez arra mulut. hogy a KGST-orszúgok közötti alkatrészforgalom még nem elég fejlett. Nekünk nem érdekünk és nem célunk a hazai pótulkatrész gyártó kapacitás növelése, bízunk viszont u gyártó (szállítók) nugyobb mérvű alkatrész szállításában.

— Térjünk talán át most a vegyiparra, ahol a helyzet nem ennyire feszült. Mégis megkérdezném: szándékozunk-e új műtrágyagyárat építeni?

— Ezt a témát sokáig vitattuk,

végül Is uz álláspontunk az, hogy lODO-lg nem. 1985 után kerül nmjd sor két „régi' üzemünk, a BVK és a TVK rekonstrukciójára. egyébként a nitrogén műtrágya Igényeket —■ 1985-ben 2,5,

lflí'O-ben hárommillió tonnát — huzal gyártásból és szocialista importból biztosítani tudjuk. A kálium műtrágyát távlatilag Is a Szovjetunióból, illetve az NDK- ból hozzuk be. A foszfor műtrágya előállításához nincsenek természeti adottságaink. Ügy tűnik, hogy ezt tőkés relócióból kell beszereznünk; nyersanyag, félkésztermék, vagy akár késztermék formájában. A jelenlegi poralakú szuperfoszfát termeléséről fokozatosan át kell térnünk a szemcsézett termék gyártására, mert ennek szállítása, tárolása és felhasználása egyaránt kedvezőbb.

— Megfigyelhető, hogy újabban a vegyipar látszólag távol eső ágai (pl. a gyógyszergyárak) is élénken érdeklődnek a mezőgazdaság, mint piac iránt. Mi ennek a jelenségnek a magyarázata és távlata?

— Kétségtelen, hogy például a

nagyüzemi állattartás fejlődése egyre bővülő, stabil piacot kínál az állatgyógyászati termékek és takarmány kiegészítők gyártása

számára. A gyógyszeripar ennek a lehetőségnek a maximális kihasználására törekszik.

Maga a tendencia azonban korántsem Spontán. Mi az energiafelhasználás számunkra kedvező áUilákítására törekszünk. A műtrágyagyártás például rendkívül energiaigényes. Ezzel szemben a már említett állatgyógyászati cikkek, takarmánykiegészítők és növényvédő szerek gyártására kedvezőbbek az adottságaink. A gyógyszeripar magasfokú felkészültsége kiválóan alkalmas új szerek előállítására és kipróbálására is. A célunk tehát az, hogy exportra is előállítsunk ilyen értékes termékeket és ezzel is fedezzük műtrágyabehozatalunkat, Számokban kifejezve: előzetes elképzeléseink szerint a hazai növényvédő szer ipar termelési értéke a várható 1980. évi 8,3 milliárd forintról 1985-ig 15 milliárd forintra nő. Ebből a termelésből mintegy 4 milliárdnyi érték szocialista. 2 milliárd pedig tőkés exportra kerülhet.

• Az Almásfüzitői Timföld«,vár rekonstrukció« programja új állomáshoz érkezett. Megkezdte a termelést az óránként százötven tonna kapacitású golyós malom, Illetve a napi 520 tonnás teljesítményű calclnáló kemence. így jövőre már 40 ezer tonnával többet termel a tlmföldgyár. A két gépóriást határidőre adták át, az eredetileg tervezett költségből 8 millió forintot takarítottak meg.

Szerződnek a cukorrépára

Kötik a szerződéseket a cukorrépára a gyárak és a mezőgazdasági termelők. A tapasztalatok szerint n termelői kedv megfelelő. A jövő évi termesztésre az ideihez hasonló nagyságrendű területet szemeltek ki a gazdaságok, s ez uz elképzelés egyezik a cukoripari vállalatok tervei is. Miután a termőterület növelését nem irányozták elő arra van szükség, hogy a gazdaságok a terméshozamokat nö. véljék

A termelők 110 ezer hektárru — csaknem a teljes répaterületre — kiváló minőségű vetőmagot kapnak az ipartól, s ily módon megalapozhatják a jövő évi Jó termést. A decemberi adatok szerint 800 üzemben foglalkoznak Jövőre cukorrépa-termesztéssel, s az átlagos földterület egv-egy üzemben 150 hektárt tesz majd ki. A növénvtermeszlésnek ebben az. ágazatában n koncentrálódás folyamata figyelhető meg. Jó jel, hogy u cukorgyárak körzetében az üzemek mind nugyobb területet vetnek be répamaggal, de csuk ott, ahol a föld minősége ezt. lehetővé teszi.

Jövőre uz. Ipar változatlan felvásárlási árakkal dolgozik, továbbra Is fenntartja a minőségi prémiumrendszert, Ez azt Jelenti, hogy mázsánként átlagosan 2 forint felárat kúpnak a termelők. Természetesen eléggé nagy a szóródás, van olyan tétel, amelyikért 5 forint felárat is fizetnek, A cukor, ipar 1979-ben bevezeti a minőségi átvételi rendszert; ennek jó „előlskolája" a premizálás, ami végeredményben ugyanolyan minőségi mulatókat vesz alapul, viszont nem ulkalmaz annyira következetesen és nagy számban minősítési kontrollt. Az 1979. évi átállásra az Ipar az Idei, valamint a jövő évi tapasztalatok alapján rendezkedik be, úgy, hogy messzemenően figyelembe veszi a termelő gazdaságok kiegészítő javaslatait, észrevételeit is.

Szófia

legnagyobb

szállodája

wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmsmmmmm

Látogatás a Csáki-portán

A kisgazdaságok termelésére még beláthatatlan Ideig szükség lesz az egyenletesebb áruellátás, az. exportkötele/.ettségek teljesítése érdekében, összességében megállapítható, hogy a központi intézkedések hutására az utóbbi években jelentős előrelépés történt a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének segítésében, így van ez a Jászszentlászlói termelőszövetkezetben is. Szálas György Péter háztáji üzemágvezető készségesen magyarázza; <

— Tagjaink jóval több jószágot, tartottak az idén, mint tavaly. Majdnem kétszer annyi, — nyolcszázzal több — hízósertést értékesítenek, mint egy évvel korábban. Ezerháromszáz hektoliterrel emelkedett a tejfelvásárlás is. Mindent egybevetve a tervezett 8,7 millió helyett több. mint 13 millió forint lesz a háztáji üzemág forgalma, ami a szövetkezet árbevételének kétharmadát adta.

Szép kis summa, mögötte %zonban a tagság szorgalma, odaadó munkája érzékelhető. Kl-ki erejéhez mérten vállalja a jószágnevelést.

— Csaknem négyszázan hizlalnak sertést és 350 tehén van a háztájiban — mondja az ágazatvezető. — A tagság munkáját a szövetkezet hathatósan támogatja. Két kocsi járja a tanyavilágot, naponta összegyűjti a tejet.

Jutányosán juthatnak legelőhöz a tehéntartó gazdák. Segítünk nekik a takarmány beszállításában, u háztáji föld megművelésében. Mindezt önköltségi áron. így nemcsak megfér a nagyüzemi gazdálkodás a kisüzemivel, hanem még ki is egészítik egymást.

A tagság ügyes-bajos dolgainak intézése mellett Szálas György Péternek jut ideje jószágnevelésre is. Két tehenet és két anyakocát tart háztáji gazdaságában.

Amig 1968-ban még 40 hízósertést is alig tudtunk összegyűjteni a területen, ma egy év alatt csaknem 2500-at értékesítenek a tagok a szövetkezet közvetítésével, — újságolja örömmel.

Csáki György tsz-tag háztáji gazdaságába együtt látogatunk el az üzemá'g-vezetővel. A kapuban a nagyobbik fiú fogad, aki Kiskunfélegyházára jár szakközépiskolába. Kérdésünkre, — itthon találhatók-e a szülei — készségesen válaszolja;

— Apa a községi pártbizottságra ment. Mindjárt szólok neki.

A lakás szép. tágas, látszik rajta a lakók rendszeretete. Kívülről ugyan még kőporozni kell. de belülről már nyoma sincs az átépítésnek. A szoba-konyhás örökölt családi házból szép. három szoba komfortot „varázsoltak”.

— Ezért foglalkozunk jószágneveléssel — mondja Csáki György, aki hamarosan megérkezik. — Az

• Szálas* György Péter háztáji üzemű« vezető, Pintér Sándor és Kalló Piroska szövetkezeti taggal egyezteti az általuk leadásra szánt hizó- és tej menynylségét.

ebből származó bevételt a házra költjük. Szükségünk volt a nagyobb lakása a gyerekek felnőnek és itt lakik az édesanyám is. Ö sokat segít, de ha úgy adódik a fiam sem húzódik a munkától.

— A fejés az én dolgom — kapcsolódik a beszélgetésbe Csáki Györgyné. — Mellette a házi teendőket is el kell látnom. Szívesen csinálom mindezt, így hamarabb megvásárolhatjuk a még hiányzó bútorokat. Kocsira is gyűjtünk, a Merkur 1979-re Igazolta vissza a Wartburgot.

— Nem hittem volna, hogy mindezt meg tudjuk valósítani, amikor 1960-ban beléptem a közösbe — veszi vissza a szót a gazda. Sokat töprengtem akkor, de ma már látom, helyesen döntöttem. Ha most valaki azt mondaná. itt a föld, gazdálkodj önállóan. kinevetném. A szövetkezetben megtalálom a számításomat, a háztájiban állatokat tarthatunk. Most Is két fejős tehén áll az istállóban. évente leadunk 15 hízót, saját részünkre nevelünk baromfit és minden karácsonyra sertést vágunk. Pálfordulóra a másikat.

A Csáki család élete sajátosan alakult.

— Megvan a tanyánk. — mondja a háziasszony. — Tavasszal oda hajtjuk ki a jószágokat, őszön meg vissza. Eddig a férjem kaszálta le minden esztendőben a télire való takarmányt, jövőre már a tsz vállalja ezt a munkát, ezzel segít a tagságnak.

A Csáki család csak egy a háztáji állatállománnyal rendelkező szövetkezeti tagok közül. Velük együtt valamennyien megérdemlik a megbecsülést, hiszen a közösben jól elvégzik munkájukat. Mint Csáki György édesayyja mondja, az ünnepeket is a legszűkebb családi körben töltik, mert karácsony ide, karácsony oda, akkor is meg kell fejni a teheneket és enni adni a jószágoknak. Béna Zoltán

Vállalati jogászok

Beszélgetés helyzetükről, munkájukról, az utánpótlásról

A „Vitósa” szálloda a legnagyobb és legkorszerűbb luxusszálloda lesz azok között, melyeket Bulgáriában eddig felépítettek. A hotel 12 860 négyzetméter területen épül, és 1000 ággyal rendelkezik majd; minden helyiség fűtő- és hűtőrendszerrel lesz ellátva; 1000 férőhelyes tanácskozó terme a legnagyobb kényelmet nyújtja a különböző szakmai találkozók, konferenciák és szimpóziumok résztvevőinek. Tucatnyi szórakozóhelye lesz. csupán éttermeiben 1400-an foglalhatnák helyet egyszerre. A magas építmény legfelső emeletén 176 férőhelyes panoráma-éttermet rendeznek be. ahonnan szép kilátás nyílik a városra. Itt nyitják majd meg a tervezők által „égi bábnak nevezett helyiséget is. Az egész-komplexum közepét japánkert foglalja el. tóval és japán étteremmel, ennek közelében lesz a bolgár nemzeti étterem is. A komplexum kereskedelmi központtal, úszómedencével, tekepályával és nyílt parkolóhellyel összesen 223 kocsi tárolását biztosítja.

A szállodát „japánnak” nevezték el, még mielőtt az építkezés megkezdődött volna. Ugyanis a terv japán építészek müve; a neves Kiso Kurokava vezetésével készült. A kivitelezést bolgárok végzik, a „Technoexportsztroj” vállalat irányításával.

Alig egy esztendő telt el az építkezés megkezdése óta, még ennyinek kell eltelnie, hogy a szálloda felkínálhassa szépségeit és kényelmét az első látogatóknak.

F. B. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS)

A Magyar Jogász Szövetség Bács-Kiskun megyei szervezete keretében működő államigazgatási és a szövetkezeti szakosztályok bemutatása után ezúttal a vállalatoknál dolgozó jogászok helyzetével, munkájával, az utánpótlással kapcsolatos feladatokkal ismertetjük meg olvasóinkat. Erről beszélgettünk dr. Dobos Lászlóval, a megyei bíróság elnökhelyettesével, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete elnökével, dr. Kávássy Loránddal, a vállalati szakosztály elnökével és dr. Török Istvánnal, a vállalati szakosztály titkárával.

— Milyen feladatokat látnak el a vállalatoknál dolgozó jogászok?

— A gazdálkodó szerveknél, igy a vállalatoknál dolgozó jogászok feladatait kormányrendelet határozza meg;'— magyarázta-dr,; Kávássy Loránd. — Eszerint a vállalatok jogászéi” közreműködnek a gazdasági és egyéb döntések, határozatok, illetve a szerződések jogi előkészítésében, ez utóbbiak megkötésében. Ellátják a jogi képviseletet a bíróság, a döntőbizottság, államigazgatási szerv, vagy más hatóság előtt, elvégzik a társadalmi tulajdon védelméhez szükséges jogi feladatokat, részt vesznek a jogszabály-tervezetek és a jogi tartalmú belső szabályzatok előkészítésében. A jogtanácsosok kötelessége az is, hogy a jogsértésekre felhívják a vállalati vezetők figyelmét, s javaslatokat kell tenniök a hibák, hiányosságok megszüntetésére. Fontos a kormányrendeletnek a képviselettel kapcsolatos előírása, miszerint a gazdálkodó szerv képviseletével a bírósági eljárásban, ha a per tárgyának az értéke a 300 ezer forintot meghaladja, csak jogtanácsost, jogi előadót bízhat meg, s ha nincs, akkor jogi irodához, illetve ügyvédi munkaközösséghez kell fordulni.

— Bács-Kiskun megyében hány vállalati jogász dolgozik?

— A megyében 82 vállalati jogász dolgozik — tájékoztatott dr. Török István. — Mivel nekünk nincs egy ölyan közös szervezetünk, mint például a szövetkezeteknek a TESZOV-ök, a MÉSZÖV vugy a KISZÖV, amely uz ott dolgozó jogászok érdekképviseletét is ellátja, így azt sujnos pontosan nem tudjuk, hogy Bács-Kiskun megyében hány vállalatnál, Illetve hány üzemegységben, telephelyen nincs Jogász. Arról is csak személyes kapcsolutuink során értesülünk, ha egyik-másik vállalat jogi szakembert keres.

— Valóban csak így van tudomásunk arról, hogy Bács-Kiskun megyében hol keresnek vállalati jogászokat — vette át a szót dr. Kávássy Löránd. — A vállalatok többsége korábban arra törekedett. hogy egy jogtanácsost alkalmazzon, s/ nem foglalkoztak kellőképpen az utánpótlással. Ebből aztán az a probléma adódott, hogy ahol a jogtanácsos nyugdíjba ment, vagy más beosztásba, illetve más munkahelyre került, ott a státust jó ideig nem, vagy csak nagyon nehezen tudják betölteni.

E korábbi szemlélet örvendetesen megváltozott, s a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mind több helyen jogi előadókat is alkalmaznak a jogtanácsos mellett. Ez több szempontból is helyes gyakorlat, mert így a szakvizsgát még nem tett fiatal jogászok jobban, könnyebben fel tudnak készülni a vizsgára. Ott, ahol a fiatal jogi előadók ^egyedül látják el a teendőket, a vállalati szakosztály igyekszik segítséget adni a munkájukban, illetve a vizsgára való felkészülésükben.

— A jogi előadók jelenleg Pestre, illetve Szegedre járnak előkészítő tanfolyamra — folytatta a beszélgetést dr. Dobos László. — Jelenleg egy felmérést végzünk, s ha elég Jelentkező lesz, tárgyalásokat folytatunk majd, hogy Kecskeméten egy kihelyezett előkészítő tagozatot alakíthassunk.

— Milyen a vállalati jogászok utánpótlása Bács-Kiskun megyében?

— Mint arról már az előbbiekben beszéltünk, nincs pontos adatunk arra, hogy hány^válla— latnál van szükség- jogi szakem*' bérré — mondta dr. Dobos’ Lászlói1 — A' különböző faéiéeiközá-í' sokon, értekezleteken kapott információk szerint az bizonyos, hogy kevesebb a jelentkező, mint amennyi jogászra szükség lenne Bács-Kiskun megye vállalatainál. Tehát csakúgy, mint másutt, itt is jogászhiány van. Nemrég hallottam a hivatalos hírt, miszerint 1979-től a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen megkezdődik az állam- és jogtudomány oktatása. Ez persze azt jelenti, hogy csak a 80-as évek közepére javul a jogászellátás. Mindenesetre örvendetes, hogy a budapesti, szegedi, pécsi egyetemek mellett a debreceni felsőoktatási intézményben is jogi fakultás nyílik.

— S ha már a jogászképzésnél tartunk, feltétlenül meg kell említeni azt a problémát, hogy az elmúlt években emelkedett ugyan a szakvizsgára jelentkező fiatal jogi előadók száma, ám semmi nem ösztönzi erre őket — hangsúlyozta dr. Kávássy Löránd. — A szakvizsgázott jogtanácsosok és az ezzel természetesen nem rendelkező Jogi előadók fizetése között általában jelentéktelen a különbség. Véleményem szerint az sem helyes, hogy ha a jogi előadó sikeres vizsgát tett, az igazgató jóindulatától függ, hogy emelkedik-e a fizetése, vagy sem.

— A megyei szervezeten belül működő vállalati szakosztály hogyan segíti a vállalatoknál dolgozó jogászok továbbképzését?

— A vállulutl szakosztálynak a

továbbképzéssel kupcsolutos

munkája két Irányú — folytatta dr. Török István. — A Mugyar Jogász Szövetség szervezésében évenként nyolc szakmai konferencián vesznek részt a vállalati jogászok. A munkaterv szerint az Idén például megvitattuk a Polgári Törvénykönyv módosítását, előadásokat hallottunk a földhasználattal, telekhasználattal, a gazdálkodó szervek működésével kapcsolatos jogszabályokról. Az 1958-tól helyben, tehát itt Kecskeméten szervezett szakmai konferenciákon jelenleg már 70—80 vállalati jogász vesz részt. Ezeket a központi konferenciákat dr. Majoros Richárd, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke vezeti rendszeresen.

— Ezen kívül a szakosztályunk is szervez előadásokat, természetesen éves munkaterv szerint. A hat-nyolc előadás tematikáját aktuális jogi kérdések alapján állítjuk össze. Az idén például a leltárhiánnyal, a vagyonbiztosítással és egyes munkajogi kérdésekkel foglalkoztunk — fejezte be a beszélgetést a vállalati szakosztály titkára.

Tárnái László