Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

1976. március 11. 9 PETŐFI NÉPÉ • 3

MINISZTERI RENDELET

Száztíz mázsa a levegőben

A közúti forgalmi rend kialakítása és a közúti jelzések elhelyezése

Az érvényes nemzetközi egyezménnyel összhangban, az új KRESZ követelményeit figyelembe véve a közúti közléke- dést érintő újabb rendeletet adott ki a közlekedés- és postaügyi miniszter. A Magyar Közlöny 15. számában megjelent rendelet a közúti forgalmi rend kialakítását és a közúti jelzések elhelyezését szabályozza.

p rendelet elsősorban meghatározza az útügyi szervek 'hatáskörét. tennivalóit, felelősségét. Egyértelműen rögzíti, hogy a forgalmi rend kialakításáért a KPM, valamíh't a megyei tanácsok útügyi szervei, Budapesten a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatósága a felelős. Előírja a forgalmi rend alapvető általános szabályait.

A rendelet foglalkozik egyebek • között az útkereszteződések és környékük forgalmi rendjének szervezési követelményeivel, intézkedik a tömegközlekedési járművek — villamos, trolibusz, autóbusz, taxi megállóhelyeinek' elhelyezéséről. meghatározza az útvonaltípusokat, az autópálya, az autóút, a főútvonal, a kerékpárút kijelölésének, létesítésének követelményeit.

Külön paragrafus szól részletesen a gyalogosok védelmében: szabályozza és ösztönzi a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek telepítését és előírja lakott területeken az átkelőhelyek megfelelő kivilágítását és jelzését, lakott területeken kívül pedig az átkelőhelyeknél a sebességkorlátozás elrendelését.

A járművek forgalmára vonatkozó tilalmák és- korlátozások — például a járművek méretével, súlyával és terhelésével, valamint sebességével kapcsolatos korlátozások — között új szabályozás a környezet védelmében elrendelt behajtási tilalom, és az,

hogy a várakozási tilalom a közérdekű rakodáshoz szükséges helyeken is elrendelhető. Űjdonság az is, hogy ezentúl, a korábbi viták elkerülése érdekében, a tiltott útszakaszoknak nemcsak az elejét, hanem a végét is táblával — nyíllal — jelzik. Ilyenre van már példa éppen a Közlekedésén Postaügyi Minisztérium előtt. Felhívja a rendelet a figyelmet arra is, hogy a megállási és a várakozási tilalom elrendelésénél gondoskodni kell arról, hogy a tiltott terület közelében elegendő várakozóhely álljon rendelkezésre.

Részletesen megszabja a rendelet azt is, hogy a gyalogosok és a járműforgalom irányítására hol, milyen .fényjelzőkészülék, jelzőtábla helyezendő el.

Eddig külön jogszabály foglalkozott a vasúti átjárók forgalmi rendjével, biztosításával, most az egész szabályozást ebbe a forgalmi rendeletbe építették, s az 1972-ben kiadott rendelkezés hatályát vesztette. Az előírás szerint egyebek között új vasúti átjáró csak rendkívüli esetben, s csak a közlekedés- és postaügyi miniszter engedélyével létesíthető. Jelenleg a vasúti átjáróknál többféle biztosító jelzőberendezést használnak, a rendelet szerint a jövőben a fénysorompó lesz általános, új jelzőberendezés' felszerelésénél’ már. ilyet kell alkalmazni. Szabályozták a sorompók lezárási idejét is.

A vegyes rendelkezések az utak ideiglenes lezárásával, a forgalmi rend megváltoztatásával kapcsolatos teendőket tartalmazzák, intézkednek a közúti jelzések nyilvántartásáról, s a rendelet végrehajtásának részhatáridőiről. Meghatározták például, hogy hol, mikor. milyen szervek állíthatnak fel jelzőőrt.

Korábban a balesetvédelem érdekében gyakorlatilag csak a köz- tisztasági dolgozók és a vasúti pályamunkások használtak feltűnő. narancspiros színű védőmellényt; ennek viselését a rendelet kötelezővé teszi az úttesten vagy közvetlen közelében dolgozó va- lamerínyi út-, közműépítési, -fenntartási vagy hasonló munkát végzők számára.'

A rendelet általánosságban már kihirdetésekor életbelépett, végr rehajtására — azért, hogy időt adjanak a technikai és műszaki feltételek megteremtéséhez — különböző határidőket állapítottak még. Az előírt szabványos védőmellény használata az érintett dolgozók számára 1977. január 1-től kötelező. A rendeletben meghatározott forgalmi rendet gyakorlatilag egész Budapesten, a vidéki, városokban és az országos főutakon 1977. december 31- ig, minden egyéb helyen egy évvel később, 1978. december 31-ig kell kialakítani. A rendeletben előírt megvilágított vagy fényvisszaverő felületű jelzőtáblák alkalmazása lakott területek főútvonalain 1977. december 31-tőí, másutt 1980. december 31-től kötelező; a rendelkezésnek meg nem felelő Jelzőtáblákat eddig az időpontig kell kicserélni. (MTI)

Négyszázhetvenötmillió forint kedvezményes szakszervezeti üdültetésre

Az elmúlt évinél i ötezerrel többen, összesen 380 ezren üdülhetnek 1976-ban kedvezményesen a szakszervezetek üdülőházaiban; a Balaton partján, a hegyvidékeken és gyógyvizek mellett. A SZOT Üdültetési és Társadalombiztosítási Főigazgatóságának tájékoztatása szerint ez évben több mint 475

Több'1 mirit11 84' ezren vehetnék1 részt a családos üdülésben: a nagycsaládoknak külön kedvezményeket is biztosítanak, a har-, madik, vagy á további gyermekeknek az üdülés díjtalan. Bevált a gyermekgondozási segélyen levő anyák pihentetése is, a soproni Textiles, a balatonlellei Viktória, a leányfalui Építőmunkás és mátraházi Vasutas-üdülőt rendezték be számukra. Az idén összesen 1500 anya pihenhet ezeken a helyeken gyermekével, speciális ellátást kapnak, s az üdülőkben , védőszolgálatot is szerveznek, számukra. A gyógy- üdültetésben is sók ezren veszmillió forinttal járul hozzá az állam és a szakszervezeti mozgalom a dolgozók pihenéséhez — a beutaltak átlagosan mindössze a költségek 27 százalékát fizetik. A főszezon májusban kezdődik, a SZOT-üdülőházak egy részében és a szanatóriumokban azonban már most élénk a forgalom.

n'éíc Vészt Hájltószöboszión',1 ffjyu- lán, Hévízen és más helyeken, a SZOT szan..,óriumaiban pedig orvosi félügyelet mellett csaknem 8000 rászoruló pihenhet bárom héten át. A SZOT szervezésében 1976-ban 4200 pályakezdő ifjúmunkás töltheti szabadsága egy részét a Balaton mellett, egy hétre 150 forintba kerül számukra az ellátás.

Néhány új, illetve rekonstruált üdülővel bővül az országos hálózat, „ Szántódon 80 új faház várja ez évtől a nagycsaládosom . kát, összesen 400-an pihenhetnek itt egyszerre. Megnyílt a »korszerűsített siófoki SZOT-bányá£2jti,dülő: f$qnsíág lés’z á.ícléh, hogy lijjlháfly -balatoni .üdülőben, egyebek mellett" Siófokon és Földváron kondicionáló szobákat rendeznek be a vendégeknek.

A kulturális programok egy részét is jó előre megszervezték nyárra, a megállapodások szerint a Zeneművészeti Főiskola hallgatói például 360 koncertet adnak ez évben az üdülővendégeknek, a TIT szervezésében pedig mintegy 3000 ismeretterjesztő előadás hangzik majd el. A családos és a gyermeküdülőkben az Állami Bábszínház tart majd rendszeresén előadást a kicsinyeiknek.

9 A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat az első félévben átadja a Szék- és Kárpitosipari Vállalat részére készülő 1600 négyzetméteres új csarnokot. Képünkön: beemelik az első TT-tartót a 26 közül.

(Pásztor Zoltán felvétele.)

Burgonyatermesztő gépek állami támogatással

Kiemelt, 70 százalékos állami támogatásban' részesül a burgonyatermesztés 14 speciális gépe. Az elmúlt években nem mindig sikerült hazai termésből kielégíteni a fogyasztói igényeket; a gépbeszerzési támogatással a a termesztés fejlesztésére ösztönzik a nagyüzemeket, amelyek az ötödik ötéves tervben korszerű termelési módszereket alkalmazva, -a kistermelőkkel együtt várhatóan, kielégítik majd a belföldi szükségletet.

A gépesítéssel és a korszerű fajtákkal olyan mértékben növelik á hozamokat, hogy nem lesz szükség a. vetésterület bővítésére, ellenkezőleg, 100 ezer hektárról fokozatosan 80 ezer hektárra lehet visszafogni a termőterületet. Fokozódik a termelési rendszerek szerepe, az 1975. évi hétezer hektárral szemben 1980üg az előirányzat szerint 20 ezer hektárra gyarapodik termőterületük, ami a nagyüzemi burgonya-vetésterület kétharmadát teszi majd ki. A támogatás elnyerését feltételekhez kötik; a kedvezményt elsősorban azok a mezőgazdasági nagyüzemek és társulásaik vehetik igénybe, amelyek legalább 100 hektárnyi nagyüzemi burgonya-vetésterülettel rendelkeznek, és árburgonyájuk több mint 60 százalékát szerződéses termeltetés keretében állami vagy szövetkezeti felvásárló kereskedelmi szerveknek adják el.

Túlteljesítették a tervet

„ V .v - - \

Három szakma országos tanulóinak versenye

100 éves a telefon

Bell ősmodelljétöl a videotelefonig a távbeszélő fejlődésének valamennyi fontosabb állomását bemutatja a Postamúzeum új kiállítása, amelyet az első telefonösszeköttetés megteremtésének J00. évfordulója alkalmából szerdán Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója ünnepélyesen nyitott meg.

Az április 30-ig nyitva tartó kiállítással az emberek közötti békés érintkezés egyik legnagyszerűbb technikai eszközéről, a telefonról, annak megalkotóiról, fejlesztőiről, gyártóiról, a világot átfogó telefonszolgálat sokmilliónyi dolgozójáról kíván megemlékezni a posta. (MTI)

Három szakma tanulóinak országos- versenye kezdődött szerdán Szegeden. 19 megye és a főváros 39 ipari szakmunkásképző intézetének légjobb hegesztői, posta távközléstechnikai műszerészei, illetve hálózatszerelői kétnapos versenyen mérik össze tudásukat. Szerdán írásbeli feladatokat oldottak meg a fiatalok, csütörtökön pedig gyakorlati versenyeken vesznek .részt.

'A kitűnő és jeles eredményt elért tanulók pénteken szakmunkásvizsgát tesznek, s az ezt igazoló bizonyítványt korábban szerzik meg, mint társaik.

A megyeszékhelyen az elmúlt ötéves tervben 360 óvodai hely létesítését tervezték, de" a lakosság felajánlásai és önzetlen munkája révén 1975 december végéig 818 óvodáskorú számára teremtettek helyet.

A múlt év szeptembere óta Kecskefhét minden 5 éves lakója vagy óvodás, vagy pedig iskolai előkészítő foglalkozáson vesz részt.

AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA UTÁN

Munkaprogram a gazdaságban

A X. ötéves tervvel jubileumi időszakba lépett a szovjet népgazdaság, amelynek termelőerőit s a szovjet nép anyagi-kulturális jólétét immár csaknem fél évszázada a szocialista tervgazdálkodás egymáshoz illeszkegya^apítják.

Ebben az összefüggésből nyilvánvaló, hogy az új ötéves terv azt a gazdaságépítő munkát viszi tovább, amelynek hosszíT távú céljá a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtése.

Tavaszváró

(Pásztor Zoltán felvétele)

do ötéves tervei formálják és

Az SZKP I XXV. kongresszusa, amely megvitatta és jóváhagyta a szovjet népgazdaság 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányait, koncepcióit, mondanivalójának és . állásfoglalásának hangsúlyát mindemellett arra helyezte,- hogy a X. ötéves terv nemcsak időrendi -sorrendben új terv, ha- • nem tartalmában, követelményeiben is az. Mindennek közgazda- sági lényegét a kongresszus azzal jellemezte, hogy a X. ötévesterv a minőség és a hatékonyság terve.

A SzoVjetuniót a gazdaságban is a hatalmas méretek,. teljesítmények jelüpmzik. Az elmúlt tíz esztendőben gazdasági potenciálja csaknem megkétszereződött, 1975-ben ipara és Vmező- gazdasága több mint 610 milliárd rubel értékű terméket állított elő. Szerfelett lényeges, hogy a nemzeti jövedelem 75 százalékát a lakosság fogyasztotta el, s hogy a mostani új tervidőszakban — épp a szovjet gazdaság fejlettsége eredményeképpen — a fogyasztási alap részesedése a nemzeti jövedelemben még növekszik I is. A terv azzal számol, hogy az öt év folyamán a Szovjetunió nemzeti jövedelme mintegy 100 milliárd rubellel gyarapszik. Nos, ebből a nemzetijöve- delem-többletből 71—78 milliárd a lakosság fogyasztási alapját, életszínvonalát gyarapítja, ,s csak 16—22 miliárd a felhalmozást, a beruházást.

Ezek a számok egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a termelésnek mindinkább a fogyasz• tó, a szovjet nép igényéit, keresletét kell. kielégítenie. S mi sem természetesebb annál, hogy a fogyasztási alap, a bérek és jövedelmek dinamikus növekedése közepette a fogyasztó, a szovjet nép szükségletei, igényei is differenciálódnak: nemcsak

többet — jobbat akar fogyasztani, vásárolni. A szovjet gazdaság belépett fejlettségének abba a korszakába, amikor a legújabb technika és technológia alkalmazása a termelésben a szovjet emberek jó minőségű fogyasztási cikkekkel való ellátása, kielégítése szempontjából is az előrehaladás feltétele lett.

Az ipari és mezőgazdasági termékek jobb minősége, a társadalmi termelés növekvő hatékonysága azonban nemcsak tervcél,

9 A nyugdíjasok találkozóját évenként megrendezik a vállalatok, a termelőszövetkezeti gazdaságok. Ahol csak egy kicsit is adnak hírnévre, ez a rendezvény nem márad ki a programból. Ügyes nőbizottságok meghitt hangulatot varázsolnak, s a jelenlevők megadják a tiszteletet a munkában megfáradtaknak, éreztetik velük, hogy nem feledkeztek meg róluk, ha nem is találkoznak nap nap után, a család tagjaiként tisztelik őket.

Az ilyen összejöveteleken már hagyomány, hogy a meghívón jelzett időpontnál jóval korábban nyitott ajtók várják az érkezőket. Ünneplőben jönnek. A legszebb, légkíméltebb ruhadarabok kerülnek elő a szekrényből, mielőtt elindulnának. Amikor megérkeznek, rögtön az ismerősöket keresik, egy asztal mellé telepednek. Régi történeteket idéznek, tréfálkoznak. A terített asztal, a borocska feledteti az éveket, olyannak látják egymást, mint régen. Mint akik ma is idetartoznak.

De odatartozónak tartják-e őket mindig és mindenütt a házigazdák? Egyszer egy évben ugyan alkalmat teremtenek számukra, hogy ezt érezhessék, de törődnek-e velük eléggé az ünnep előtt és az ünnep után?

Ebben az egyetlen estében is sok-sok külső jel árulkodhat. Az ünnepi köszöntőben az igazgató mondhat megható szavakat a törzsgárda érdemeiről — ha utána. a baráti asztaloknál nem vált szót a régiekkel, a korábbiaknak sincs hitele. Ha csupán egyik társadalmi kötelezettségének tartja a sok közül a nyugdíjasok üdvözlését, ha nem érzi, hogy itt többről van szó. mint hogy a megjelenésére számítsanak, rossz vágányra tévedt. Nemcsak formailag, a lényeget tekintve is.

9 A találkozókon egy asztal mellé kerülő emberek ugyanis többnyire csak itt, és csak az évnek ezen az egyetlen napján találkoznak. Pedig nem ragaszkodnának feltétlenül a fehér asztalhoz. Szívesen látnák egymást többször a régi körülmények között: a műhelyben, a munkapadnál. Mégsincs rá mindannyiuk- nak módja. A „hiányszakmákban” a rendeletek lehetővé teszik, hogy a nyugdíjasok, az óraszámok korlátozása nélkül, dolgozhassanak. Ezek azonban ■ az'évtizedeken át is legnagyobb igény- bevételt követelő foglalkozások, érthető, hogy a nyugdíj biztonságában élők közül sokan lemondanak a „kettős fizetésről”. Egészségüket, közérzetüket: lassúbb ritmusra váltott napjaikat veszélyeztetné a „másodállásként" vállalt teljes munkaidő. Ök szabadon választhatnak, a baj nem is velük vap. Ahogyan a mezőgazdaságban is a régebbi gyalogmunkások — a képzettség nélküliek, a csak kapáláshoz, répa- egyeléshez, földmunkához értők

— rendszeres foglalkoztatása okoz gondot, úgy .az iparban is a ,jnyolcszáznégyven órások” helyzete ad okot. megfontolásra. Pontosabban: a nyugdíjas találkozók szervezőinek, a köszöntőt mondó vezetőknek kellene jobban magukévá tenniük a rendeletek széllé^5 mét, s így a nyugdíjasok ügyét.

9 Létszámhiányról, munkaerőgondokról számolnak be a felettes szerveknek, mégsem számolnak eléggé a munkabíró, még szívesen dolgozó nyugdíjasok „tartalékával”. Nem gondolnak rá, hogy közülük a mostaninál sokkal többen tudnák a nyolc- , száznegyven órájukat is hasznosítani, ha kedvezőbb körülmények között tehetnék.

A részmunkaidő adott lehetőség, a rendeleiek pontosan meghatározzák a módozatokat, mégis kevés helyén élnek vele. Ha a nyugdíjasok maguk választhatnák meg az éves „időkeret" napi beosztását, ha nem néhány hónap alatt, napi nyolc órában kellene teljesíteni az engedélyezett óraszámot; többen. jelentkeznének. • Az eredmény mindenképpen megérné a körültekintőbb szervezést, a valamivel több adminisztrációt.

Törődés, figyelem, rugalmasság

— a nyugdíjasok nem igényelnek mást, mint akiknek a munka-könyve bent van a gyárakban. Arról nem is beszélve, hogy ők nemcsak egy „lejárt" munkakönyvvel rendelkeznek, hanem munkás évtizedek gazdag tapasztalatával is. Nyugdíjas munkásokat érdemes volna „tanácsadóként" is alkalmazni a műhelyekben: vagy lehetnének a szakmunkásnevelés patrónusai.

9 ök nemcsak a fehér asztal mellett idéznék emlékeiket — mi ^Jj-dig gyorsabban haladhatnánk segítségükkel.

V. E. í

VÍZCSAPOK MOSON MAGYARÓ VÁRRÓL

9 Az idén a házgyári lukasok fém- szerelvényeit már teljes egészében A Mosonmagyaróvári Fémszerelvény- gyár készíti. Nem lesz szükség importra.

Ebben az évben 100 millió forint értékű szerelvényt gyártanak.

(MTI-fotó — Matusz Károly (elv. — KS.)

hanem a terv megvalósításának alapvető eszköze, módszere. Hadd utaljunk ezzel kapcsolatban az uj szovjet és az új magyar ötéves terv egyik rokon vonására: az eddigiek során mindkét népgazdaságban a felhalmozás növekedési üteme. nagyobb volt, mint a nemzeti jövedelemé; most mind a Szovjetunióban, mind nálunk alacsonyabb felhalmozási ütemmel kell annál nagyobb mértékben gyarapítani a nemzeti jövedelmet. Az ebből adódó követemények is azonosak: az újratermelési folyamat minden fázisában növelni kell a hatékonyságot.

Számunkra nagyon is közérthető mindaz, ami ezzel kapcsolatban az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott, még akkor is, amikor a fogalmazások és meghatározások esetleg el is térnek egymástól. Szó esett például a termelés intenzifikálásáról, éspedig abban az értelemben, hogy növelni kell az anyagi eszközök, a munkaerő- és pénzügyi források hozamát, a meglevő termelési alapokat pedig hatékonyabban kell felhasználni. A szovjet gazdaságban is időszerű probléma a munkaerő-tartalékok észszerű felhasználása, mert csak ily módon elégíthető ki a nem termelő szféra munkaerőigénye, javítható a szolgáltató ágazatok

teljesítménye. (Más kérdés, hogy a hatalmas méretek folytán az anyagi termelés ágazatai a munkaerő racionális felhasználásával, a munka termelékenységének növelésével öt év alatt 26 millió dolgozó munkáját takaríthatják meg a szovjet gazdaságnak.)

Az SZKP XXV. kongresszusa nemcsak az újratermelés és a gazdálkodás területén konkretizálta a minőség és a hatékonyság öt esztendőre szóló munka- programját, egyúttal a tartalékot is feltárta, amely az ötéves terv sikeres teljesítéséhez igénybe vehető. Ez a tartalék a tervezés és az irányítás, az egész gazdasági mechanizmus további tökéletesítése.

Egyetlen dolgot emelnénk ki, amely híven tükrözi a gazdasági mechanizmus tökéletesítésének célját és lényegét: mind az irányító és központi tervező tevékenységet, mind az anyagi ösztönzést a népgazdasági eredményére — a’ kibocsátott termék minőségére, a beruházások befejezésére — kívánják összpontosítani. Másképpen fogalmazva: az SZKP XXV. kongresszusa a gazdasági mechanizmus tökéletesítésének sokirányú feladatait abból kiindulva határozta meg, hogy a termelés végső célja a társadalom szükségleteinek Ideié, gítése. G. I.

\