Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-17 / 65. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. március 17. kollektivitás, tervszerűség, felelősség FÉL ÓRA ALATT BEJÖTT NEW YORK Z^jtérképek az ipari központokban tavaszi gépszemle A „jégernyő” védelme alatt Város a sarkkör közelében Negyven négyzetkilométer te­rületű tundrát vizsgált át egy szibériai geológusokból és geo­fizikusokból álló expedíció a sarkkor közvetlen közelében. Azt, kutatta: hol építhetnének fel egy új várost a földgázkiterme- lők részére. A kutatást siker koronázta: mind a tizenegy ku­tatófúrás kiterjedt homok- és kavicskeveréket mutatott ki a mélyben — éppen ez szükséges Urengoj ipari és kommunális létesítményeinek alapozásához. Így a sarkvidéki város építési költségei jelentős mértékben csökkenthetők. Az urengoji földgázlelőhely közelében építők számára léte­sítenek települést és megkezd­ték egy gázvezeték lerakását a már működő Medvézsje-Cent­rum fővezetékhez. A felmérők kiválasztották a területet Uren- gój város lakónegyedeihez is. Harmincezer munkás, geológus és útépítő telepszik le itt. A Tyu- menyi terület északi részén fel­fedezett gázt a tizedik ötéves terv időszakában kezdik feldol­gozni. (BUDAPRESS—APN) Nem kisasszonyok Délelőttönként a 32 távbeszélő kezelő közül tizennyolcán vannak szolgálatban, éjszaka egy ember tart ügyeletét. Egypáran gorom- báskodnak is az asszonyokkal, lá­nyokkal, számuk egyre csökken. Akadnak olyanok, akik unos-un- talan „kisasszonyoknak” titulálják őket. Pedig egymás közt szak­társnők, postai dolgozók; igazol­ványukban a „távbeszélőközpont­kezelő” meghatározás szerepel. Néha már álmukban is központo­sok: „Tessék, bejelentő, kérem mondani a számot, igen, jegyez­tem, tiZenkettcj-hathuszonhárom? vidéknek bontok, tessék letenni, viszonthallásra...” Ballal József Az eset hétköznapi: felütjük a telefonkönyvet valamely vállalat száma után keresgélve; tárcsázunk, de a hívás téves. Ilyenkor szinte automatikusan illeszkednek ujjaink: megkér­dezzük a nulla-nulla-nyolcat. A hívás kicsöng, előfordul, hogy pár pillanat késéssel szól csak a kagylóba egy női hang: „Tessék parancsolni, tudakozó!” kecskeméti telefonkönyv számai­nak már csak a féle igaz. Bekap­csoltak új előfizetőket a Széche-' nyivárosban, megváltozott szám­talan vállalat neve, s elég sok új előfizetőnk is van. Jó lenne, ha mindenki azonnal bejelentené , a változást, ez egyébként nemcsak a mi érdekünk. Kecskeméten csak a postán, mégpedig a 008, a 001 munkahe­lyen. no meg természetesen a táv­közlési osztály vezetőjének fiók­jában található naprakész tele­fonkönyv. Jövőre talán megkap­ják az egész ország mikrofilmre rögzített telefonszámainak jegy­zékét. Jelenleg háromféleképpen azonosítható az előfizető, ábécé­rend szerint, utcanév alapján, és a kapcsolási számból. • — Jó a kapcsolat az előfize­tőkkel — állítja határozottan Iványosi Szabó Tibor. Miért kell várni ? — A nullával kezdődő számok hivásai ’ különleges készülékre- érkeznek. Azért különlegesek, mert nem tudnak foglaltsági je­let adni, emiatt forduld elő az, hogy az előfizetők azt gondol­ják: uzsonnáznak vagy horgol­nak a kezelők munka helyett — magyarázza Iványosi Szabó Ti­bor, a megyei postahivatal táv­közlési osztályának vezetője. — Nem jár jól az a hívó sem, aki haragjában leteszi a kagylót és újra tárcsázza a 008-at. Lám­pák jelzik azt, hogy a 24 vonal közül melyiken van hívás, a ke­zelők sorrend szerint lépnek be a vonalba, s meglehet, hogy a 16. helyről az 1-re ugrik vissza a türelmetlen előfizető. Egy mun­kahelyen fogadjuk a tudakozó és a távolsági bejelentő hívásait, a- munkát ez is bonyolultabbá te­szi: nem ritka az olyan eset, mikor egy-egy vállalat öt-hat in- terbeszélgetést kér, a feljegyzés, visszamondás öt percet is igény­be vehet, addig a többi hívónak várnia kell. A készülék, melyre a hívások érkeznek, nem elavult, de az is tény. hogy ennyi előfi­zetőhöz nagyon kicsi. Ötször több hívás • A beszélgetésbe a megyei pos­tahivatal vezetői: Lukácsi László és Bárdóczky Simon is bekapcso­lódnak. — Ügy is lehetne fogalmazni, hogy ötször több hívást fogadunk, mint amit elbírna a gép. Boszor­kányos gyorsasággal dolgoznak a kezelők, de sokszor ez sem elég. Eleinte reklámoztuk — most meg — mondja majdnem szomorúan Bárdóczky Simon — szeretnénk megszabadulni a lottószámok be­mondásától. Gondolja el, hány másodperc alatt lehet megnézni azt, hogy például a Lehel utcá­ban van-e telefon, márpedig a hí­vások nagy. százaléka ilyen ter­mészetű; vagy kivárni azt, míg egy-égy alközpont 'felveszi " á kagylót és létrejöhet a távolsági beszélgetés. — A kecskeméti nem külön­leges tudakozó, bár — mosolyodik el Lukácsi László —. előfordul, hogy a diák az algebrai feladatok megoldását, a háziasszony pedig a gomba különleges elkészítési receptjét várja tőlünk. Ilyenre nincs idő. Legnagyobb gondunk az, hogy például a legutóbbi Sidney-t jobban hallani A történelemre terelődik a szó. Megtudjuk, hogy a távbeszélő központ feltalálása óta létezik a bejelentő és a tudakozó is, vala­mikor még úgy vették fel a ke­zelőket, hogy azdk előbb bema­golták a számokat és ha álmuk­ból felköltötték őket, akkor is tudták, hogy teszem azt Szabó Péter a 181-es számon található, illetve a 181-es a Szabó ÍJétér száma. Akkor könnyebb volt, ke­vesebb szám létezett. A jelen érdekessége, hogy a - Kerekegyházára telefonáló rosz- szabbul hallja partnerét, mint az, aki Sidney-vel beszél, ennek az az oka, hogy a nemzetközi vona­lak föld alatti kábeleken hálóz­zák be a világot, sőt, újabban mű­holdak erősítik a hangot, míg a közeli községekbe-városokba csak a rossz minőségű, nagy ellenállá­sú légvezeték közvetíti a hívást. A tudakozóban és a bejelentő- ben naponta ezemégy-ezerötszáz hívást fogadnak, ezernyolcszáz­kétezer hívást kezdeményeznek. A különbségnek az az oka, hogy a járási székhelyek úgynevezett távtárcsázó , berendezésül v,an- háK eiTátVá1,' “éSIfk $t?tségé^f"if kecskeméti1jtözpónfc'ó'rihtésé-':; nél­kül" kápcsömá'tj'ak ‘ a megyeszék­hely telefon-előfizetőit. — Az előfizetőkkel jó kapcso­latban vagyunk — állítja maga­biztosan Iványosi Szabó Tibor, 35 éves postai szolgálattal a háta mögött. — Péter Albertné 14 éve dolgozik nálunk, azóta úgy meg- ismerték-megszerették, hogy ha nincs szolgálatban, már kérdezik: ..Hol van Liviké?” 0 Péter Albertnc tizennégy éve postai dolgozó. Sokan ragasz­kodnak hozzá, szeretik kedves­ségéért, udvariasságáért, Méhesi Erzsébetet egyéb okok mellett a műszaki kérdések soka­sága is vonzotta négy évvel ez-’ előtt, mikor belépett a postához] Az Április 4. brigád, mélynél^ tagja, most nyerte el a szocialista brigád kitüntető címet. —; Az első távolsági hívásom Budapesten csengett — emlékezik —, a legnagyobb távolság Kecs­kemét—Torontó volt, három órá­ba telt, míg összekapcsoltam a két állomást. New York fél óra alatt is bejött már — azt mond­ják á kollégák, hogy véletlenül. í'Jégy éy alatt úgvkifejlődöU a hall^sbijj. hogy, betn^tátkpzá'S;iíéH jkül '^'megismerek! száZhyW hívót: Itt rnég’ azt is leheT"^rezni, hogy milyen a tv-műsor, ha rossz, ha­marabb kérnek interbeszélgetést az • esti, kedvezményes díjszabás miatt, ha jó, akkor csak a „vége” felirat megjelentével gyulladnakj ki a hívást jelző lámpák. A fiatal kezelők hamarosan Szegedre utaznak, ahol a szak­ma ifjú mestere-versenyen vesz­nek részt. A házi elődöntőn Tóthi Mihályné 139, Méhesi Erzsébeti 171 számot írt össze, a feladati telefonkönyv-összeállítás volt. Azt; mondják, tudtak volna többet is, de kevés volt az idő. — Balról a harmadik 0 Délelőtt tizennyolcán fogadják a hívásokat, Méhesi Erzsébet, mellette Tóth Mihályné. Tudakozódás a tudakozóban A megyei NEB egyéves munkájáról A közelmúltban készített mér­leget a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság arról a mun­káról, amelyet a testület tagjai, a társadalmi munkatársak 1975- ben végeztek. Természetesen nem csupán azt nézték az elle­nőrök, hogy hány vizsgálatot in­dítottak, s fejeztek be, hanem — s talán ez a legfontosabb — mi­lyen eredményességgel végződ­tek ezek a vizsgálatok, hol, mi­ként sikerült segíteni egy-egy gazdálkodó, kereskedelmi vagy ipari üzem, vállalat, szövetke­zet ténykedését, az ott talált szabálytalanságokból történő „ki­lábalást”. Hiszen — amint erről már többször írtunk — a ,NEB- nek elsődleges' és fontos félada­ta a segítés, nem pedig a lelep­lezés, a hibák minden áron tör­ténő keresése. Nem lehet vitás azonban, hogy a segítő szándékú vizsgálatok során gyakran fel­színre kerültek olyan tények, körülmények, amelyek vissza­élésekre, törvénysértésekre, sza­bálytalanságokra utaltak. Az is velejárója a NEB munkájának, hogy — a bejelentések során — több esetben kifejezetten a hiá­nyosságokat. a hibákat kereste, mivel az illetékes szervek, vagy akár az egyéni bejelentők ennek valószínűségére hívták fel a fi­gyelmet. Már most, az adatok ismerte­tése előtt annyit megállapíthat- hatunk, hogy sokat dolgoztak az elmúlt esztendőben is a me­gye népi ellenőrei. Tehát nem­csak 1975-ben, hanem korábban az azt megelőző esztendők során is. Éppen erre alapozta megál­lapításait a megyei pártértekez­let, amikor a következőként ér­tékelte a közel másfél ezer népi ellenőr munkáját: „A népi elle­nőrzés szervezete segítette a közérdek érvényesülését. Előse­gítették az előforduló negatív jelenségek és azok okainak fel­tárását, intézkedéseik a törvé­nyesség megtartását szolgálták. Vizsgálták a lakosság közérdekű bejelentéseit, valamint a gaz­dasági élet jelenségeit, a la­kosság életkörülményeinek ala­kulását ...” Tavaly például összesen 272 vizsgálatot folytattak le 229 té­makörben. s ez a mennyiség az 1974-es adatokhoz viszonyítva 37 százalékos emelkedést , jeleAi- Néz­zük azonban tovább a számokat: az említett vizsgálatokat 889 egy­ségnél 1441 népi ellenőr végezte 7780 munkanapon keresztül. Ezen túlmenően a népi ellenőrzési bi­zottságoknál személyesen megje­lenő panaszosok ügyében 248 eset­ben tettek gyors intézkedést, ad­tak tanácsot, illetve felvilágosí­tást. A vizsgált egységeknek, a munka megjavítására 732 eset-’1' ben dolgoztak ki különböző ja­vaslatokat, amelyekkel a szervek érdemben foglalkoztak is, azokat élfogadták, megvalósíthatónak tartották, s elismerő, köszönő le­velet . írtak a népi ellenőröknek. Szerves részét képezte a NEB munkájának az elmúlt évben is az a módszer, hogy egy-egy vizs­gálati anyagot, annak tapasztala­tait megismerteti az ellenőrzött szerv egész kollektívájával. Az ilyen ankéton 197í>-ben 331 mun­kahelyen összesen közel tízezer ember vett részt, s mondta el vé­leményét, álláspontját. Említet­tük, hogy a vizsgálatok során visszaélésekre, törvénysértésekre, szabálytalanságokra is fény de­rült. Ennek következtében taValy a NEB kezdeményezésére 146 sze­mély ellen hoztak fegyelmi hatá­rozatot, 68 személlyel szemben fo­ganatosítottak kártérítési eljá­rást a vizsgált szervek. Az ily módon megtérített kár összegei822 ezer forint volt A megindított szabálysértési eljárások során 29 személy 28 ezer forintot fizetett be bírságként, további 23 fővel szemben hoztak bírósági ítéletet, illetve készült ellenük vádirat, s újabb 13 gyanúsított ellen az el­járás nyomozati .szakban van. A büntetőügyek kapcsán az állam javára 746 ezer forintot fizettek meg. A magánszemélyeket ért ká­rok megtérítéseként 89 ezer fo­rint megfizetésére történt intéz­kedés a NEB felhívása alapját). De nemcsak ilyen „anyagi jel­legű” tapasztalatokkal szolgál a népi ellenőrzés munkájáról ké­szült összefoglaló. Rendkívül fi­gyelemre méltó például az, hogy 1975-ben a 191 közérdekű beje­lentésnek negyvenegy százaléka névtelen volt, s ez az egy évvel korábbi hasonló mutatónál ötven százalékkal magasabb arány. Mi­re figyelmeztet a jelenség? Erre éppen a NEB adja meg a vá­laszt,. amikor. így fogalmaz: „... ez helyenként a munkahelyi demokrácia gyakorlati hiányossá­gaira vezethető Vissza. Egyes be­jelentők félnek a megtorlástól, ezért inkább névtelenül vagy ál­név alatt tesznek bejelentést. Ezt a. következtetest alátámasztja, hogy á névtelen bejelentéseknek 75—80 százaléka megalapozott volt... ”, vagyis igazat irt az illető. Az is elgondolkoztató, hogy a névtelen bejelentéseknek közel ötven százaléka a mezőgazdasá­got érintette, ezen belül a szövet­kezetekben tapasztalt visszaélé­sek ellen irányult. így például a gazdálkodásis'és pénzügyi fegyel­met sértő cselekedetekről, mu­lasztásokról, a beosztással való visszaélésről, a vezetők antide­mokratikus magatartásáról szól­tak ezek a levelek. Érdemes né­hány mondatot írni arról a kité­telről, hogy „egyes bejelentők félnek a megtorlástól”, s ezért in­kább névtelen levelet küldenek a NEB-hez. Sajnos, nem alaptala­nul félnek. Erre példaként fel­hozhatjuk az egyik jó hírű ter­melőszövetkezetet, ahol a külön­böző pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatban T. M., a szövetkezet tagja három alkalommal is fel­hívta a tsz különböző fórumainak figyelmét. A tsz-nél a saját ha­táskörben lefolytatott vizsgálat eredménnyel nem járt, mivel ép­pen azok vizsgálták, akik ellen a bejelentés érkezett. Így a NEB- hez fordult az illető, aki aggó­dott a közös tulajdonért. Miután megtudták a bejelentő nevét, azt több sérelem érte: munkaköréből le akarták váltani, később rok­kantsági nyugdíjba akarták ten­ni. majd őt akarták , felelőssé tenni a vétkes mulasztásokért. Természetesen 'a megyei NEB T. M.-et jogvédelemben részesí­tette. De nem az ilyen ügyek képezik a népi ellenőrök munkájának ge­rincét, hanem a megelőző, ‘ segítő szándékú vizsgálatok. Néhány szót feltétlenül megérdemelnek a NEB azon társadalmi munkatár­sai. akik évek óta önzetlenül se­gítik, szakmai tudásukkal, lelki­ismeretességükkel előre mozdít­ják a vizsgálatok eredményessé­gét. Ezért a nyilvános elismerést és dicséretet is megérdemlik. Kö­zülük többen kaptak már Kiváló népi ellenőr kitüntetést, emlék­plakettet és tárgyjutalmat. G. S. Az első magyar jégelhárító rendszert Baranya megyében épí­tették ki, ahol a legsúlyosabb ká­rokat szokta okozni a jégverés. A „felhőrobbantásokra” a Szovjet­unióban jól bevált jégelhárítási technológiát vettük át, a szüksé­ges berendezésekkel és rakéták­kal együtt. A védett terület központjában meteorológiai radarállomás ellen­őrzi a zivatarfelhőket. A radar­sugarak „kitapogatják”, hogy a felhőgócok tartalmaznak-e jég­csírákat és amennyiben fennáll a jégveszély lehetősége, rakétákat lőnek fel, bennük megfelelő rea­gens anyagokkal, ezüst- vagy ólomjodiddal. Ezek hatására az­után a jégeső helyett csendes eső hull.' A jégeső mindig zivatarfelhő­ben keletkezik. A felhő alja pá­rában dús, amely felfelé áramol­va apró vízcseppekké áll össze. A. magasban az áramlás gyorsul, sebessége eléri a másodpercen­kénti 25 métert is. A földfelszín­től 5—6 kilométerre — körülbelül mínusz 20 C-fokos hőmérsékleten — apró jégkristályok keletkez­nek. A gyors áramlási sebességű zónában a jégkristályok össze­tapadnak, egy-két, sőt több centis jégszemekké alakulnak. A jégsze­mek. saját súlyuktól nagy sebes­séggel lezuhannak. A reagenseknek a felhőkbe jut­tatása azt a célt szolgálja, hogy lekössék a kis cseppeket, azokat azonnal kristályosodásra és lehul­lásra kényszerítsék, megakadá­lyozván a nagy jégszemek kiala­kulását. A baranyai „jégernyő” 150 ezer hektárnyi területet hi­vatott megvédeni a súlyos termé­szeti csapástól. A jégveszélyes időszakokban tizenkét rakétaki- lövő-állomáson állnak készenlét­ben az ott szolgálatot teljesítők, várva a lokátorosoktól érkező pa­rancsra. A nagyvárosi lárma az egyik embert zavarja, a másikat nem, á zaj azonban ettől függetlenül árt az egészségnek. A lakótele­peken az utcai zaj csúcsértéké­nek nem volna szabad a 85 de­cibelt túllépnie — írja elő az NDK lakáskultúrával kapcsolatos törvénye. Azért, hogy erinek az előírásnak eleget tegyenek és az embereknek otthon és a mun­kahelyen lehetőleg zajmentes életet biztosítsanak, számos in­tézkedést hoztak. Az ipari köz­pontokban például úgynevezett zajtérképeket készítettek. Az első zajtérképet két évvel ezelőtt Brandenburgban készí­tették. A város harminc pont­ján, így a fő összekötő utaknál, de olyan épületekben is, ame­lyeket különösen védeni 'kellene a zajtól, így az iskolákban, az óvodákban, a kórházakban meg­határozott időben ép gyakoriság­gal átfogó méréséket végeztek. A szakemberek így most ~ már pontosan tudják, hogy melyek a lármával „rendkívül”, „erősen”, vagy pedig csak „mérsékelten” terhelt „zajutcák”. Persze a zajtérképektől a lárma még nem csökken. Ám a zajtérképek, körüli viták ered­ményei hatással lesznek a for­galmat elterelő és megosztó új utak helyének meghatározására. A zajtérképék akkor töltik be hasznosan feladatukat, ha fi­gyelembe veszik őket az új la­kótelepek építésénél. Jó példa erre Potsdam városa, ahol az egyik főútvonal mellett új lakó­telepet akartak építeni. A zaj­mérések azonban kimutatták, hogy a hangnyomás szintje itt relativen magas lenne. Ezért a házak eredeti helyét megváltoz­tattál^ a lakásokat pedig kü­lönleges hangvédő ablakokkal szerelték fel, amelyek nagymér­tékben csökkentik a zaj beszű- rődését. (BUDAPRESS—PANO­RAMA) t 0 Az ország legnagyobb közös gazdaságában, a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben befejezték a téli gépjavításokat. A napokban már megtartották a gépszemlét is, illetve az erőgépek időszakos mű­szaki szemléjét, hogy mihelyt az idő megengedi, megkezdődhessék a tavaszi munka. (MTI-fotó — Balogh P. László — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom